Japán elfogadta a megújuló elterjesztését célzó jogszabálycsomagot, aminek értelmében a jöv?ben az országban termelt megújuló alapú energiát a hazaihoz hasonló, kötelez? átvételi rendszerben értékesíthetik majd a termel?k. Az zöld áram után igen jelent?s prémiumot kapnak majd az er?m?-tulajdonosok, amely ártöbbletet végül a fogyasztóknak kell majd megfizetniük.
A japán gazdasági miniszter hétf?n bemutatta az ország új megújuló-támogatási rendszerét, amely alapvet?en az Európában is irányadónak számító kötelez? átvételes szisztémának felel meg. A rendszer lényege, hogy a zöld er?m?vek által termelt energiát a szolgáltatók kötelesek – jogszabályokban meghatározott – magasabb áron átvenni, és ezt továbbértékesíteni a fogyasztóik felé. Az ártöbbletet a szolgáltatók elismertethetik tarifájukban, tehát a támogatást fedezetét a fagyasztók állják.
A japán által bejelentett átvételi árak nemzetközi szinten is igen magasnak számítanak, ami arra enged következtetni, hogy Japán gyors kapacitásb?vítést vár a megújulók piacán. A Reuters által megkeresett CLSA brókercég számításai szerint a támogatási rendszernek betudhatóan a japán megújuló-iparághoz köthet? bevétel 2016-ra eléri majd a 30 milliárd dollárt.
A támogatási rendszer július 1-én lép hatályba. A naper?m?vekben termelt áram egységéért a német tarifa közel dupláját, míg a Kína egyes tartományaiban él? rendszerben nyújtottnál háromszor annyit fizet Japán. A szélenergia tekintetében még ennél is nagyobb differencia mutatkozik a japán és a német tarifák között, az új japán átvételi ár akár ötször magasabb is lehet.
A kormány várakozása szerint 2013 márciusáig a jelenlegi 19 500 MW-ról 22 000 MW-ra n? Japán megújuló-kapacitása. A vezetés ebb?l 2000 MW szán a napenergia terjedésének. A CLSA becslése szerint 2016-ra a jelenlegi 5 GW körüli napenergia-kapacitás 2016-ig 19 GW-ra növekedhet, míg a szélenergia-kapacitás elérheti 7,6 GW-ot.
Az új támogatási rendszer életbeléptetése nagyban segítheti az olyan helyi napelemgyártókat, mint a Panasonic vagy a Sharp, de vélhet?en az összes nagy napenergetikai szerepl? a világon igyekszik majd részesedni a japán piac robbanásszer? növekedéséb?l.
Eközben Európában „árnyékolás” zajlik, avagy a nem átgondolt szabályozás árnyoldala
Miközben Japán, az egyik legígéretesebb piac lehet a közeljöv?ben az új zöld kapacitások telepítése tekintetében, addig a korábbi vezet? országok, mint például Németország, Olaszország vagy Spanyolország egyre er?teljesebb lépéseket tesz ösztönzési rendszerük leépítésére, visszafogására. Németországban az elmúlt félév során több alkalommal merült a fel a napenergia esetében az átvételi tarifák jelent?s csökkentése, ugyanis a tavalyi hasonló lépések ellenére a kormányzati célkit?zésekben szerepl? tervszámok közel duplája épült ki. A német vezetés azonnali beavatkozásokat, és tarifavágásokat rendelt el, hogy ezzel igyekezzen visszafogni a szektort övez? beruházói kedvet.
Mindeddig azonban Spanyolország produkálta a radikálisabb reakciót az ösztönzési rendszerek felülvizsgálata tekintetében. Az új vezetés januártól gyakorlatilag moratóriumot hirdetett az új projektek támogatására, vagyis jogszabályi változtatások útján egyik napról a másikra megállt az a spanyol zöld ipar, amelybe 2004 óta mintegy 69 milliárd eurónyi beruházás valósult meg.
A moratórium id?tartama egyel?re még ismeretlen, illetve kérdéses az is, hogy milyen további „speciális” kormányzati beavatkozások érhetik az iparágat. Felmerültek kapacitáskorlátok, speciális adók bevezetésével összefügg? gondolatok is annak érdekében, hogy valamilyen formában stabilizálni tudják az ország energiaellátásnak pénzügyi oldalát. A megújulóknak járó támogatásoknak ugyanis a regulált fogyasztói árak nem nyújtottak fedezetet, aminek eredményeként már évi 6 milliárd eurós hiány keletkezett az energiaszolgáltatóknál. Az áramellátási rendszeren lév? kumulált hiány 23-25 milliárd euróra tehet?. A várakozások szerint a kormány a hónap végén állhat majd el? az egyensúlytalansági helyzetet orvosló intézkedéscsomagjával. Az új projektekre vonatkozó támogatási moratórium hosszával kapcsolatban 18-tól 60 hónapig tartó id?skálán szórtak eddig a becslések, vagyis nem lehetetlen, hogy 2017-ig egyetlen spanyol megújuló beruházás sem részesülhet majd támogatásban.
Ez gyakorlatilag az eddig kiépült gyártókapacitások megsz?nését, és az iparágban tevékenyked? társaságok kivonulását eredményezheti. Már most a legtöbb spanyol székhely?, nemzetközi jelenléttel bíró zöld energetikai vállalat külföldi irányba súlyozza át tevékenységeit. Spanyolországban egyébként a csúcsigények közel duplájának megfelel? áramtermel?i kapacitás épült ki az elmúlt években, vagyis tisztán energiaellátási (-biztonsági) okokból nincs szükség új kapacitásokra
Vissza Japánba
Japánban ezzel szemben továbbra is kérdéses, hogy mi lesz az ország áramellátásának korábban közel 30%-át adó atomenergetika sorsa. A fukusimai balesetet követ?en mintegy 50 m?köd? reaktor maradt az országban, amelyeket az aggódó közvélemény nyomására biztonsági felülvizsgálat céljából üzemen kívül kellett helyezni. A kies? kapacitások komoly ellátásbiztonsági problémákat vetettek fel, egyrészr?l a nyári hónapokban ellátási zavaroktól kell tartani a szigetország több részén, továbbá jelent?sen megugrott az országban a fosszilis energiahordozókon alapuló energiatermelés, amely a nyersanyagokban szegény ország esetében érdemi növekedést eredményezett az importkitettségben.
A japán kormány a gazdaság védelme, és a lakosok folyamatos ellátása érdekében már döntést hozott két reaktor újraindításáról, hogy elkerülhessék a hálózat sorozatos összeomlását, azonban továbbra sem tisztázott, hogy a szigetország a jöv?ben milyen szerepet szán a nukleáris energiatermelésnek, illetve hogy milyen energiaellátási mixet lát üdvözölend?nek az ország biztonságos és hosszú távú ellátása szempontjából.
A most meghirdetett megújuló támogatási program mindenképpen irányadónak min?síthet?, a meghirdetett átvételi árak pedig igen komoly felfutást vetítenek el?re japán zöldenergia-piaca tekintetében, azonban magukban hordozzák azt a nem megfelel?en átgondolt szabályozásból ered? veszélyt is, amely már több európai országot is elért. A japán lakosságnak mindenképpen fel kell készülnie a korábbiaknál drágább energiaellátásra, és ezt a költségtöbbletet a japán gyártóvállalatoknak is kezelniük kell.
Forrás: porfolio.hu
Japán elfogadta a megújuló elterjesztését célzó jogszabálycsomagot, aminek értelmében a jöv?ben az országban termelt megújuló alapú energiát a hazaihoz hasonló, kötelez? átvételi rendszerben értékesíthetik majd a termel?k. Az zöld áram után igen jelent?s prémiumot kapnak majd az er?m?-tulajdonosok, amely ártöbbletet végül a fogyasztóknak kell majd megfizetniük.
A japán gazdasági miniszter hétf?n bemutatta az ország új megújuló-támogatási rendszerét, amely alapvet?en az Európában is irányadónak számító kötelez? átvételes szisztémának felel meg. A rendszer lényege, hogy a zöld er?m?vek által termelt energiát a szolgáltatók kötelesek – jogszabályokban meghatározott – magasabb áron átvenni, és ezt továbbértékesíteni a fogyasztóik felé. Az ártöbbletet a szolgáltatók elismertethetik tarifájukban, tehát a támogatást fedezetét a fagyasztók állják.
A japán által bejelentett átvételi árak nemzetközi szinten is igen magasnak számítanak, ami arra enged következtetni, hogy Japán gyors kapacitásb?vítést vár a megújulók piacán. A Reuters által megkeresett CLSA brókercég számításai szerint a támogatási rendszernek betudhatóan a japán megújuló-iparághoz köthet? bevétel 2016-ra eléri majd a 30 milliárd dollárt.
A támogatási rendszer július 1-én lép hatályba. A naper?m?vekben termelt áram egységéért a német tarifa közel dupláját, míg a Kína egyes tartományaiban él? rendszerben nyújtottnál háromszor annyit fizet Japán. A szélenergia tekintetében még ennél is nagyobb differencia mutatkozik a japán és a német tarifák között, az új japán átvételi ár akár ötször magasabb is lehet.
A kormány várakozása szerint 2013 márciusáig a jelenlegi 19 500 MW-ról 22 000 MW-ra n? Japán megújuló-kapacitása. A vezetés ebb?l 2000 MW szán a napenergia terjedésének. A CLSA becslése szerint 2016-ra a jelenlegi 5 GW körüli napenergia-kapacitás 2016-ig 19 GW-ra növekedhet, míg a szélenergia-kapacitás elérheti 7,6 GW-ot.
Az új támogatási rendszer életbeléptetése nagyban segítheti az olyan helyi napelemgyártókat, mint a Panasonic vagy a Sharp, de vélhet?en az összes nagy napenergetikai szerepl? a világon igyekszik majd részesedni a japán piac robbanásszer? növekedéséb?l.
Eközben Európában „árnyékolás” zajlik, avagy a nem átgondolt szabályozás árnyoldala
Miközben Japán, az egyik legígéretesebb piac lehet a közeljöv?ben az új zöld kapacitások telepítése tekintetében, addig a korábbi vezet? országok, mint például Németország, Olaszország vagy Spanyolország egyre er?teljesebb lépéseket tesz ösztönzési rendszerük leépítésére, visszafogására. Németországban az elmúlt félév során több alkalommal merült a fel a napenergia esetében az átvételi tarifák jelent?s csökkentése, ugyanis a tavalyi hasonló lépések ellenére a kormányzati célkit?zésekben szerepl? tervszámok közel duplája épült ki. A német vezetés azonnali beavatkozásokat, és tarifavágásokat rendelt el, hogy ezzel igyekezzen visszafogni a szektort övez? beruházói kedvet.
Mindeddig azonban Spanyolország produkálta a radikálisabb reakciót az ösztönzési rendszerek felülvizsgálata tekintetében. Az új vezetés januártól gyakorlatilag moratóriumot hirdetett az új projektek támogatására, vagyis jogszabályi változtatások útján egyik napról a másikra megállt az a spanyol zöld ipar, amelybe 2004 óta mintegy 69 milliárd eurónyi beruházás valósult meg.
A moratórium id?tartama egyel?re még ismeretlen, illetve kérdéses az is, hogy milyen további „speciális” kormányzati beavatkozások érhetik az iparágat. Felmerültek kapacitáskorlátok, speciális adók bevezetésével összefügg? gondolatok is annak érdekében, hogy valamilyen formában stabilizálni tudják az ország energiaellátásnak pénzügyi oldalát. A megújulóknak járó támogatásoknak ugyanis a regulált fogyasztói árak nem nyújtottak fedezetet, aminek eredményeként már évi 6 milliárd eurós hiány keletkezett az energiaszolgáltatóknál. Az áramellátási rendszeren lév? kumulált hiány 23-25 milliárd euróra tehet?. A várakozások szerint a kormány a hónap végén állhat majd el? az egyensúlytalansági helyzetet orvosló intézkedéscsomagjával. Az új projektekre vonatkozó támogatási moratórium hosszával kapcsolatban 18-tól 60 hónapig tartó id?skálán szórtak eddig a becslések, vagyis nem lehetetlen, hogy 2017-ig egyetlen spanyol megújuló beruházás sem részesülhet majd támogatásban.
Ez gyakorlatilag az eddig kiépült gyártókapacitások megsz?nését, és az iparágban tevékenyked? társaságok kivonulását eredményezheti. Már most a legtöbb spanyol székhely?, nemzetközi jelenléttel bíró zöld energetikai vállalat külföldi irányba súlyozza át tevékenységeit. Spanyolországban egyébként a csúcsigények közel duplájának megfelel? áramtermel?i kapacitás épült ki az elmúlt években, vagyis tisztán energiaellátási (-biztonsági) okokból nincs szükség új kapacitásokra
Vissza Japánba
Japánban ezzel szemben továbbra is kérdéses, hogy mi lesz az ország áramellátásának korábban közel 30%-át adó atomenergetika sorsa. A fukusimai balesetet követ?en mintegy 50 m?köd? reaktor maradt az országban, amelyeket az aggódó közvélemény nyomására biztonsági felülvizsgálat céljából üzemen kívül kellett helyezni. A kies? kapacitások komoly ellátásbiztonsági problémákat vetettek fel, egyrészr?l a nyári hónapokban ellátási zavaroktól kell tartani a szigetország több részén, továbbá jelent?sen megugrott az országban a fosszilis energiahordozókon alapuló energiatermelés, amely a nyersanyagokban szegény ország esetében érdemi növekedést eredményezett az importkitettségben.
A japán kormány a gazdaság védelme, és a lakosok folyamatos ellátása érdekében már döntést hozott két reaktor újraindításáról, hogy elkerülhessék a hálózat sorozatos összeomlását, azonban továbbra sem tisztázott, hogy a szigetország a jöv?ben milyen szerepet szán a nukleáris energiatermelésnek, illetve hogy milyen energiaellátási mixet lát üdvözölend?nek az ország biztonságos és hosszú távú ellátása szempontjából.
A most meghirdetett megújuló támogatási program mindenképpen irányadónak min?síthet?, a meghirdetett átvételi árak pedig igen komoly felfutást vetítenek el?re japán zöldenergia-piaca tekintetében, azonban magukban hordozzák azt a nem megfelel?en átgondolt szabályozásból ered? veszélyt is, amely már több európai országot is elért. A japán lakosságnak mindenképpen fel kell készülnie a korábbiaknál drágább energiaellátásra, és ezt a költségtöbbletet a japán gyártóvállalatoknak is kezelniük kell.
Forrás: porfolio.hu
Nyíregyháza
A magyarországi önkormányzatok életében az egyik legnagyobb problémát az energiaellátásuk költségei jelentik. Ezen nehézségek megoldására és mérséklésére kerestek és mutattak lehet?ségeket a III. Észak-Alföldi Energia Napon, melyet kedden rendeztek meg a Megyeházán.
Az egész napos konferenciát az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség szervezte, a szakmai nap egy sajtótájékoztatóval vette kezdetét. Vámosi Gábor, az ügynökség ügyvezet?je bevezet?jében elmondta: cégük több mint négyszáz sikeres pályázatot adott be a régióban, amivel sikerült racionalizálni az önkormányzatok rezsi költségeit. – Példaként említhetem az ibrányi és nagyari beruházást, ezekben az esetekben az önkormányzatok a helyi er?forrásaikat hasznosítva részben vagy akár teljesen elszakadhattak a fosszilis ebnergiahordozók használatától. A biomassza alapanyag-el?állítása során munkahelyeket is lehet teremteni, akár a közfoglalkoztatás révén – közölte Vámosi Gábor.
A megyei közgy?lés elnöke, Seszták Oszkár elmondta: az adott intézmények állapotáról még fenntartóként tájékozódni tudtak, és ezek alapján lehetett egyes esetekben a pályázatokat beadni. – A képzetlen munkaer?t is felszívja egy ilyen energiahatékonysági beruházás, amellett, hogy rentábilissé teszi egy intézmény m?ködését.
A konferencia els? részében információkat hallhattak a vendégek a területfejlesztési Zöld Stratégiáról, majd az önkormányzatok életében felmerül? gyakorlati kérdések kerültek terítékre. Egy kerekasztal beszélgetés során a már megvalósult és hatékonyan m?köd? beruházásokról is szó esett. A szakmai napra 389 települési és 3 megyei önkormányzat volt hivatalos.
forrás: haon.hu
