„Mivel a nap- és szélenergia rapszodikusan áll rendelkezésre, ahhoz, hogy fel tudjuk használni, tárolni is szükséges. Magyarország a zöldenergia tárolására alkalmas high-tech rendszerek gyártásában a világ negyedik legnagyobb kapacitásával fog rendelkezni 2030-ra” – mondta György László hétfőn Veszprémben.
A zöldenergetika piaca 2050-re várhatóan nyolcszorosára bővül, Magyarország pedig nem követője, hanem éllovasa lesz a fordulatnak
– jelezte a kormánybiztos. Korábban Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár rávilágított, hogy már több mint 6000 megawattnyi energiát termelnek a napelemek, tehát amikor süt a nap, akkor – kiegészítve a Paksi Atomerőművel – már fedezik a hazai energiafelhasználást. Persze amikor nem süt a nap, akkor más a helyzet. A kormányzat ezért is különített el 200 milliárd forintot a termelésre, tárolásra és gyártókapacitások létrehozására különböző pályázatok formájában, illetve vizsgálják a geotermikus energiát, és a biogáz szélesebb körű felhasználását is.
A politikus azt is bejelentette, hogy több mint 165 ezer új okosmérőt telepít szolgáltatási területén az E.ON Hungária Csoport. Az új mérőórák már képesek arra – szemben a hagyományos fogyasztásmérő berendezésekkel –, hogy leolvasásuk távolról is lehetséges, tehát a fogyasztóknak már nem kell a villanyóra-leolvasással bíbelődniük. Az okosmérőkkel az áramfelhasználás mellett az esetleges betáplálás is nyomon követhető, ami a napelemes háztartásoknak előnyös.
Kína az iparág megkerülhetetlen szereplője
A Makronóm Intézet elemzői szerint bár a fotovoltaikus technológia alkalmazását az Egyesült Államok fedezte fel, mára mégis Kína uralja azt. Az innovációban ugyan továbbra is az USA az első, de a tíz legnagyobb napelemgyártó vállalat közül mára nyolc az ázsiai országban van, miközben csupán kettő található az amerikai kontinensen. Peking 2011 óta mintegy 50 milliárd dollárt fektetett az iparág ellátási láncába, tízszer annyit, mint Európa, aminek eredményeképpen mára Kína egymaga szállítja a világ napelemeinek 80 százalékát.
A távol-keleti nagyhatalom fölénye annak a tudatos, immár negyed évszázada tartó iparpolitikájának köszönhető, ami jó eséllyel a következő években is fennmarad
– mutatott rá Kecskés Bálint, a Makronóm Intézet elemzője. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint tavaly 50 százalékkal, közel 510 gigawattra nőtt a globális éves megújulókapacitás-bővítés, ami az elmúlt húsz év leggyorsabb növekedési üteme. Globális szinten a napelemek adták a világ megújuló kapacitásainak háromnegyedét. A jelenlegi piaci körülmények és a meglévő szabályozások mellett a globális megújulóenergia-kapacitások 2028-ra elérik a 7300 gigawattot, ami ugyan elmarad a háromszoros célértéktől, mégis jelentős (2,5-szeres) növekedés 2022-höz képest.
„Azzal, hogy a napelemek gyártásához szükséges kritikus ásványi anyagok feldolgozása erősen koncentrált az ázsiai országban, valamint a technológia alkotóelemeinek részesedése is nem egy esetben meghaladja a 95 százalékot – a poliszilícium, az ingot és a lapkagyártás terén –, az iparág jelenleg teljes mértékben függ Kínától” – jelezte az elemző.
Forrás: index.hu
