Italienische Solarstrom-Produktion wächst im Vergleich zu 2011 um 76 ProzentTerna, Olaszország hálózati felel?se közzétette a 2012-es novemberi villamosenergia termelés és –fogyasztás statisztikáit. Ezek szerint az olasz napelemes rendszerek 831 gigawattórát (GWh) termeltek, ami 3,7 százalékos növekedést jelent a 2011-es novemberi értékhez képest.
A 2012-es év els? 11 hónapjában összesen 17,6 terawattórát (TWh) termeltek a napelemes rendszerek. Ami 76 százalékos növekedést jelent az el?z? évhez képest és ez a mennyiség Olaszország villamosenergia igényének az 5,9 százaléka.
Olaszország villamosenergia igényének a 25 %-a származik megújuló energiákból.
A széler?m?vek 11,3 TWh-t, a földh? 4,8 TWh-t és a vízer?m?vek 39,6 TWh-t szállítottak ebben az évben ezeddig. Ezzel Olaszország villamosenergia igényének a 25 százaléka megújuló energiaforrásokból van fedezve. És eddig 13 százalékos volt az importált villamosenergia nagysága ebben az évben.
2012.12.14. | forrás: Terna; Foto: Martifer Solar | Michael Debreczeni
Terna, Olaszország hálózati felel?se közzétette a 2012-es novemberi villamosenergia termelés és –fogyasztás statisztikáit. Ezek szerint az olasz napelemes rendszerek 831 gigawattórát (GWh) termeltek, ami 3,7 százalékos növekedést jelent a 2011-es novemberi értékhez képest.
A 2012-es év els? 11 hónapjában összesen 17,6 terawattórát (TWh) termeltek a napelemes rendszerek. Ami 76 százalékos növekedést jelent az el?z? évhez képest és ez a mennyiség Olaszország villamosenergia igényének az 5,9 százaléka.
Olaszország villamosenergia igényének a 25 %-a származik megújuló energiákból.
A széler?m?vek 11,3 TWh-t, a földh? 4,8 TWh-t és a vízer?m?vek 39,6 TWh-t szállítottak ebben az évben ezeddig. Ezzel Olaszország villamosenergia igényének a 25 százaléka megújuló energiaforrásokból van fedezve. És eddig 13 százalékos volt az importált villamosenergia nagysága ebben az évben.
2012.12.14. | forrás: Terna; Foto: Martifer Solar | Michael Debreczeni
Trebitsch Péter,
az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Kína napelemexportja az év végéig várhatóan 40 százalékkal zuhan éves viszonylatban, ami körülbelül 13 milliárd dollárnak felel meg – közölte az ágazati képviselet vezet?jének nyilatkozata alapján a kínai média csütörtökön.
A kínai gyártók 90 százalékban külföldi piacra termelnek, a két legnagyobb felvásárló hagyományosan az Egyesült Államok és Európa – mondta az iparági szövetség f?titkára, Vang Po-hua egy szakmai konferencián.
Hozzátette, a kínai termékek európai antidömping és szubvencióellenes vizsgálatának nagyobb hatása lesz a kínai termelésre, mint az Egyesült Államokban indított hasonló lépésnek.
Beszámolt arról is, hogy a termékek belföldi gyártásához szükséges eszközök megrendelése 80 százalékkal visszaesett a tavalyi év azonos id?szakához képest.
A kereslet nagymérték? csökkenése következtében a poliszilikon nev? alapanyag gyártóinak túlnyomó többsége leállította a termelést, csupán a nagyobbak közül néhányan próbálnak minimális kapacitást fenntartva túlélni.
A Hszinhua hírügynökség összeállításában megszólaló Csiangszu Csungneng vállalat egyik vezet?je például arról számolt be, hogy novemberben 60 százalékos kihasználtsággal dolgoztak, ráadásul az árak a januárinak a felére csökkentek. Ennek okaként a szakember a túlzott mérték? importot említette.
A kínai vállalatok az idei els? tíz hónapban 70 210 tonna poliszilikont importáltak, mintegy 26 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az id?szakban.
Az exportcsökkenést kompenzálandó a központi kormány olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgat, amelyek a hazai felhasználást segítnék. A kormány már elkülönített 7 milliárd jüant bemutató projektek finanszírozására – közölte kedden a pénzügyi tárca.
Az els? félévben már rendelkezésre bocsátott 6 milliárddal így az iparág megmentésére, illetve a napenergia-termelés kapacitásának növelésére 13 milliárd jüan lesz fordítható. Ennek ellenére – vélik a szakemberek – az ágazat szerepl?inek a következ? hónapokban nehéz id?kre kell számítaniuk.
Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Peking, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Kína napelemexportja az év végéig várhatóan 40 százalékkal zuhan éves viszonylatban, ami körülbelül 13 milliárd dollárnak felel meg – közölte az ágazati képviselet vezet?jének nyilatkozata alapján a kínai média csütörtökön.
A kínai gyártók 90 százalékban külföldi piacra termelnek, a két legnagyobb felvásárló hagyományosan az Egyesült Államok és Európa – mondta az iparági szövetség f?titkára, Vang Po-hua egy szakmai konferencián.
Hozzátette, a kínai termékek európai antidömping és szubvencióellenes vizsgálatának nagyobb hatása lesz a kínai termelésre, mint az Egyesült Államokban indított hasonló lépésnek.
Beszámolt arról is, hogy a termékek belföldi gyártásához szükséges eszközök megrendelése 80 százalékkal visszaesett a tavalyi év azonos id?szakához képest.
A kereslet nagymérték? csökkenése következtében a poliszilikon nev? alapanyag gyártóinak túlnyomó többsége leállította a termelést, csupán a nagyobbak közül néhányan próbálnak minimális kapacitást fenntartva túlélni.
A Hszinhua hírügynökség összeállításában megszólaló Csiangszu Csungneng vállalat egyik vezet?je például arról számolt be, hogy novemberben 60 százalékos kihasználtsággal dolgoztak, ráadásul az árak a januárinak a felére csökkentek. Ennek okaként a szakember a túlzott mérték? importot említette.
A kínai vállalatok az idei els? tíz hónapban 70 210 tonna poliszilikont importáltak, mintegy 26 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az id?szakban.
Az exportcsökkenést kompenzálandó a központi kormány olyan belföldi ösztönz? intézkedéseket fontolgat, amelyek a hazai felhasználást segítnék. A kormány már elkülönített 7 milliárd jüant bemutató projektek finanszírozására – közölte kedden a pénzügyi tárca.
Az els? félévben már rendelkezésre bocsátott 6 milliárddal így az iparág megmentésére, illetve a napenergia-termelés kapacitásának növelésére 13 milliárd jüan lesz fordítható. Ennek ellenére – vélik a szakemberek – az ágazat szerepl?inek a következ? hónapokban nehéz id?kre kell számítaniuk.
Szeged, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Megnyílt csütörtökön Szeged új, több mint 2 milliárd forintos beruházással kialakított tudományos és kulturális központja, a Szent-Györgyi Albert Agóra.
Botka László polgármester avatóbeszédében hangsúlyozta: az új intézmény a város legfontosabb értékét, a tudást mutatja be és egyben jelképezi, s ezt a tudást, a tudományt mindenki számára hozzáférhet?vé kell tenni.
A központ m?ködésének els?dleges célja, hogy felkeltse a látogatókban az olthatatlan vágyat a tudás iránt, a régióban folyó kutatások közérthet? bemutatásával a gyerekek érdekl?dését már fiatal korban a természettudományok felé terelje – mondta a politikus.
A 6750 négyzetméteres hasznos alapterület? épület földszintje és els? emelete közm?vel?dési funkciókat tölt be, helyet kap itt például a hatvanéves Százszorszép Gyermekház, amely nevével ellentétben már a legkisebbekt?l a nyugdíjasokig minden korosztálynak kínál programokat.
Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatással létrehozott központ egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ide költöz? informatikatörténeti múzeuma. Az Európában egyedülálló gy?jtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával a logikai gépekt?l egészen a világhálóig, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged bepillantást.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítottak ki, ahol a természettudományok törvényszer?ségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és a feln?ttek.
A két fiatal építész Báger András és Helmle Csaba tervezte központot a legkorszer?bb energetikai berendezésekkel látták el: a f?tést és a h?tést a földh?t hasznosító talajszondák biztosítják, a melegvizet napkollektorok, az elektromos áram egy részét napelemek állítják el?.
Szeged, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Megnyílt csütörtökön Szeged új, több mint 2 milliárd forintos beruházással kialakított tudományos és kulturális központja, a Szent-Györgyi Albert Agóra.
Botka László polgármester avatóbeszédében hangsúlyozta: az új intézmény a város legfontosabb értékét, a tudást mutatja be és egyben jelképezi, s ezt a tudást, a tudományt mindenki számára hozzáférhet?vé kell tenni.
A központ m?ködésének els?dleges célja, hogy felkeltse a látogatókban az olthatatlan vágyat a tudás iránt, a régióban folyó kutatások közérthet? bemutatásával a gyerekek érdekl?dését már fiatal korban a természettudományok felé terelje – mondta a politikus.
A 6750 négyzetméteres hasznos alapterület? épület földszintje és els? emelete közm?vel?dési funkciókat tölt be, helyet kap itt például a hatvanéves Százszorszép Gyermekház, amely nevével ellentétben már a legkisebbekt?l a nyugdíjasokig minden korosztálynak kínál programokat.
Az 1,6 milliárd forintos uniós támogatással létrehozott központ egyik fontos attrakciója a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ide költöz? informatikatörténeti múzeuma. Az Európában egyedülálló gy?jtemény megismerteti a látogatókat a számítástechnika múltjával a logikai gépekt?l egészen a világhálóig, az SZTE Informatórium interaktív kiállítási tere pedig az egyetemen zajló informatikai kutatásokba enged bepillantást.
Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjával közösen látványlaboratóriumokat alakítottak ki, ahol a természettudományok törvényszer?ségeit, érdekességeit ismerhetik meg a Tisza-parti városban tanuló vagy idelátogató diákok és a feln?ttek.
A két fiatal építész Báger András és Helmle Csaba tervezte központot a legkorszer?bb energetikai berendezésekkel látták el: a f?tést és a h?tést a földh?t hasznosító talajszondák biztosítják, a melegvizet napkollektorok, az elektromos áram egy részét napelemek állítják el?.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
München, 2012. december 14., péntek (MTI) – Kett?s nyomás alá került a német feldolgozóipar: egyrészt rövid távon az általános gazdasági lassulás fékezi az aktivitást, másrészt az energiaipari fordulat fejti ki hátrányos hatását, ez azonban már hosszabb távon – állapítja meg a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elemzése.
Az MTI-hez pénteken eljuttatott összefoglaló szerint az utóbbi tényez? azért is figyelemre méltó, mivel az Egyesült Államokban minden észrevehet? hátrányos következmények nélkül megy végbe egy teljesen más természet? energiaipari fordulat.
Az el?ttünk álló év kilátásairól alkotott vélemény azon a szilárd meggy?z?désen alapul, hogy egyre nagyobb lendületre tesz szert a világgazdasági növekedés és Németország ebb?l egyértelm?en profitálni fog. A szakért?k egyöntet? véleménye szerint az ipari termelés azonban még a javuló globális kondíciók ellenére is legfeljebb stagnálni fog 2013-ban. A világgazdasági fellendülés el?ször csak 2014-ben vezet majd a német ipari termelés növekedéséhez – áll az elemzésben.
A német feldolgozóipar hosszú távú kilátásait a versenyképessége határozza meg kutatási-fejlesztési területeken és az ipari javak el?állításában. Ebb?l a szempontból nagy kihívást jelent a feldolgozóipar számára az energiaipari fordulat.
A legnagyobb felhasználók mentességet kaptak ugyan a megújuló energia támogatási díjak megfizetése alól, és számuk kétezerre emelkedik a felhasználási limit egy gigawattórára csökkentésének köszönhet?en, hozzáadott érték el?állítási költségeiknek azonban még így is 14 százalékát teszi ki az energiafelhasználás költsége. Kisebb vállalatoknál ennél jóval magasabb lesz az energiaköltségek aránya. Emiatt még az egyébként viszonylag alacsony energiaigény? ágazatok is kevésbé lesznek képesek helytállni az árversenyben.
Miközben Németország egyre dráguló energiaárakkal igyekszik átállítani termelését megújítható forrásokra, az Egyesült Államokban csendben, minden felt?nés nélkül folyik az átállás a hazai energiatermelési forrásokra a küls? függ?ség csökkentése érdekében. A növekv? belföldi olaj- és gáztermelés lenyomta az energiaárakat, ami semmilyen látható hatással nem volt a világpiaci árakra. A világpiaci fosszilis energiaár-el?rejelzések emiatt feltehet?en túlzottan magas szintet vetítenek el?re, mivel figyelmen kívül hagyják az Egyesült Államok világpiaci függ?ségének csökkenését.
Nemzetközi összehasonlításban tehát a német energiaipari fordulat többletköltsége kedvez?tlenebb módon alakul majd a korábban jelzettnél – állapítja meg az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut – Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) elemzése.
Karcag, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Egy Magyarországon ma még új irányzatot képvisel?, formálódó vállalkozói övezetnek szól az a környezeti felel?sség kategóriában megítélt különdíj, amellyel az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület a napokban elismerte a Karcagi Ipari Park munkáját – közölte a Karcagi Ipari Park Kft. ügyvezet?je az MTI-vel.
Varga Nándor hangsúlyozta: társaságukat a szakmai szervezet az ország több mint 200 ipari parkja közül találta méltónak az elismerésre, mely megítélése szerint egy új típusú vállalkozói övezetnek szól.
Felidézte: a 2000 óta m?köd? Karcagi Ipari Park hagyományosan az élelmiszeripari, élelmiszer logisztikai ágazatokra fókuszált. Ennek alapját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város er?s élelmiszergazdasági tradíciói adták. A park emellett olyan közösségi feladatot is ellát, mint az élelmiszeripari befektetés-ösztönzéssel foglalkozó, angol nyelv? FoodSites Blog (http://foodsitespro.blogspot.com) üzemeltetése.
A vezet? kiemelte: még a gazdasági válság el?tt kezdtek el új, ígéretes ágazatok után kutatni. Így találtak rá azokra az egyéb zöld szektorokra – így különösen amegújulóenergia-termelésre és hulladék-újrahasznosításra -, amelyek jól kiegészítik az élelmiszergazdasági profilt.
Az angolul CleanTech néven emlegetett ágazatnak az információ- és biotechnológiához hasonló dinamikus növekedést jósolnak a szakemberek. A Karcagi Ipari Park ezért indult el ezen az úton a 2012-es alapk?letételkor, kijelölve egy Magyarországon egyedülálló Ökoparkot az övezet északi felében. A kft. eddig egy, a térségben 160-180 munkahelyet teremt? elektronikai hulladék újrahasznosító vállalkozás betelepülésér?l kötött megállapodást és jelenleg is több cleantech céggel folytat ígéretes tárgyalásokat – tájékoztatott Varga Nándor.
Jelezte: mindezek mellett mintegy 3 milliárd forintból 2013-ban egy kutatás-fejlesztési programot magában foglaló PET palack-granuláló üzem is létesül a területen, további 60-80 munkahelyet teremtve a településen és vonzáskörzetében.
Karcag, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Egy Magyarországon ma még új irányzatot képvisel?, formálódó vállalkozói övezetnek szól az a környezeti felel?sség kategóriában megítélt különdíj, amellyel az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület a napokban elismerte a Karcagi Ipari Park munkáját – közölte a Karcagi Ipari Park Kft. ügyvezet?je az MTI-vel.
Varga Nándor hangsúlyozta: társaságukat a szakmai szervezet az ország több mint 200 ipari parkja közül találta méltónak az elismerésre, mely megítélése szerint egy új típusú vállalkozói övezetnek szól.
Felidézte: a 2000 óta m?köd? Karcagi Ipari Park hagyományosan az élelmiszeripari, élelmiszer logisztikai ágazatokra fókuszált. Ennek alapját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város er?s élelmiszergazdasági tradíciói adták. A park emellett olyan közösségi feladatot is ellát, mint az élelmiszeripari befektetés-ösztönzéssel foglalkozó, angol nyelv? FoodSites Blog (http://foodsitespro.blogspot.com) üzemeltetése.
A vezet? kiemelte: még a gazdasági válság el?tt kezdtek el új, ígéretes ágazatok után kutatni. Így találtak rá azokra az egyéb zöld szektorokra – így különösen amegújulóenergia-termelésre és hulladék-újrahasznosításra -, amelyek jól kiegészítik az élelmiszergazdasági profilt.
Az angolul CleanTech néven emlegetett ágazatnak az információ- és biotechnológiához hasonló dinamikus növekedést jósolnak a szakemberek. A Karcagi Ipari Park ezért indult el ezen az úton a 2012-es alapk?letételkor, kijelölve egy Magyarországon egyedülálló Ökoparkot az övezet északi felében. A kft. eddig egy, a térségben 160-180 munkahelyet teremt? elektronikai hulladék újrahasznosító vállalkozás betelepülésér?l kötött megállapodást és jelenleg is több cleantech céggel folytat ígéretes tárgyalásokat – tájékoztatott Varga Nándor.
Jelezte: mindezek mellett mintegy 3 milliárd forintból 2013-ban egy kutatás-fejlesztési programot magában foglaló PET palack-granuláló üzem is létesül a területen, további 60-80 munkahelyet teremtve a településen és vonzáskörzetében.
Karcag, 2012. december 13., csütörtök (MTI) – Egy Magyarországon ma még új irányzatot képvisel?, formálódó vállalkozói övezetnek szól az a környezeti felel?sség kategóriában megítélt különdíj, amellyel az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesület a napokban elismerte a Karcagi Ipari Park munkáját – közölte a Karcagi Ipari Park Kft. ügyvezet?je az MTI-vel.
Varga Nándor hangsúlyozta: társaságukat a szakmai szervezet az ország több mint 200 ipari parkja közül találta méltónak az elismerésre, mely megítélése szerint egy új típusú vállalkozói övezetnek szól.
Felidézte: a 2000 óta m?köd? Karcagi Ipari Park hagyományosan az élelmiszeripari, élelmiszer logisztikai ágazatokra fókuszált. Ennek alapját a Jász-Nagykun-Szolnok megyei város er?s élelmiszergazdasági tradíciói adták. A park emellett olyan közösségi feladatot is ellát, mint az élelmiszeripari befektetés-ösztönzéssel foglalkozó, angol nyelv? FoodSites Blog (http://foodsitespro.blogspot.com) üzemeltetése.
A vezet? kiemelte: még a gazdasági válság el?tt kezdtek el új, ígéretes ágazatok után kutatni. Így találtak rá azokra az egyéb zöld szektorokra – így különösen amegújulóenergia-termelésre és hulladék-újrahasznosításra -, amelyek jól kiegészítik az élelmiszergazdasági profilt.
Az angolul CleanTech néven emlegetett ágazatnak az információ- és biotechnológiához hasonló dinamikus növekedést jósolnak a szakemberek. A Karcagi Ipari Park ezért indult el ezen az úton a 2012-es alapk?letételkor, kijelölve egy Magyarországon egyedülálló Ökoparkot az övezet északi felében. A kft. eddig egy, a térségben 160-180 munkahelyet teremt? elektronikai hulladék újrahasznosító vállalkozás betelepülésér?l kötött megállapodást és jelenleg is több cleantech céggel folytat ígéretes tárgyalásokat – tájékoztatott Varga Nándor.
Jelezte: mindezek mellett mintegy 3 milliárd forintból 2013-ban egy kutatás-fejlesztési programot magában foglaló PET palack-granuláló üzem is létesül a területen, további 60-80 munkahelyet teremtve a településen és vonzáskörzetében.
Paks,
2012. december 14., péntek (MTI) – Az Országos Atomenergia Hivatal pozitív döntést hozott a paksi atomer?m? egyes blokkjának üzemid?-hosszabbítási kérelmér?l – ezt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal f?igazgatója jelentette be Pakson, azon az ünnepségen, amelyet az egyes blokk indításának harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek pénteken.
A nukleáris hatóság vezet?je az MTI-nek elmondta: a hatósági engedélyt még az idén, várhatóan a jöv? héten kiadják.
Ismertette, hogy több mint tíz éve kezd?dött el a felkészülés arra, hogy a tervezett id?n túl további húsz évig m?ködjenek a paksi blokkok. 2008-ban készült egy négyéves program, amelyet a hatóság folyamatos kontrollja mellett valósított meg az atomer?m?, amely egy éve nyújtotta be az engedély kérelmet.
A paksi atomer?m? 1. blokkja 1982. december 14-én kezdte meg a folyamatos m?ködést. 1987-ig további három üzembe helyezése követte. A hazai villamosenergia-termelés több mint 43 százalékát adó atomer?m? az elmúlt három évtized során stabilan, az összes hazai er?m? közül a legolcsóbban látta el a magyar fogyasztókat villamos energiával.
Baji Csaba, az MVM Paksi Atomer?m? Zrt. elnök-vezérigazgatója a blokk indításának 30. évfordulójára rendezetett ünnepségen azt emelte ki, hogy a paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó villamosenergia-termel? egységét.
Hamvas István vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az üzemeltetés rendkívüli felel?sséget jelent, de az elmúlt harminc év alatt jó gazdaként bántak a rájuk bízott vagyonnal. Az atomer?m? kezdetekt?l folyamatosan a legalacsonyabb költséggel termel? hazai er?m?, a paksi áram ára soha nem emelkedett az infláció mértékét meghaladóan.
Ez az évek során elvégzett kapacitásb?vítésnek is köszönhet?, hiszen az atomer?m? nemcsak biztonsági szempontból er?södött meg és er?södik tovább napjainkban is, hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben 440 MW-os teljesítmény? blokkok mára mintegy 14 százalékos növekedést realizálva 500MW-osak.
A paksi atomer?m? 1994-re elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövel? intézkedések eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomer?m?vek biztonsági színvonalával. Ennek keretében jelent?sen javult az atomer?m? földrengésállósága, t?zbiztonsága, fejlesztették a biztonsági rendszereket, folyamatokat és a személyzet képzését.
Szabó Benjamin, az atomer?m? építés kormánybiztosa és els? vezet?je azt mondta, az atomer?m? Magyarország egyetlen olyan ipari létesítménye, amely évtizedeken át képes volt lépést tartani a m?szaki fejl?déssel és ma is a legkorszer?bb a maga nemében.
Az elmúlt három évtized tapasztalatai, a társadalmi elfogadottság teszi lehet?vé a további üzemeltetést 2032-2037-ig, valamint az atomer?m? b?vítését, hangsúlyozták a hozzászólók.
Paks, 2012. december 14., péntek (MTI) – Az Országos Atomenergia Hivatal pozitív döntést hozott a paksi atomer?m? egyes blokkjának üzemid?-hosszabbítási kérelmér?l – ezt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal f?igazgatója jelentette be Pakson, azon az ünnepségen, amelyet az egyes blokk indításának harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek pénteken.
A nukleáris hatóság vezet?je az MTI-nek elmondta: a hatósági engedélyt még az idén, várhatóan a jöv? héten kiadják.
Ismertette, hogy több mint tíz éve kezd?dött el a felkészülés arra, hogy a tervezett id?n túl további húsz évig m?ködjenek a paksi blokkok. 2008-ban készült egy négyéves program, amelyet a hatóság folyamatos kontrollja mellett valósított meg az atomer?m?, amely egy éve nyújtotta be az engedély kérelmet.
A paksi atomer?m? 1. blokkja 1982. december 14-én kezdte meg a folyamatos m?ködést. 1987-ig további három üzembe helyezése követte. A hazai villamosenergia-termelés több mint 43 százalékát adó atomer?m? az elmúlt három évtized során stabilan, az összes hazai er?m? közül a legolcsóbban látta el a magyar fogyasztókat villamos energiával.
Baji Csaba, az MVM Paksi Atomer?m? Zrt. elnök-vezérigazgatója a blokk indításának 30. évfordulójára rendezetett ünnepségen azt emelte ki, hogy a paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó villamosenergia-termel? egységét.
Hamvas István vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az üzemeltetés rendkívüli felel?sséget jelent, de az elmúlt harminc év alatt jó gazdaként bántak a rájuk bízott vagyonnal. Az atomer?m? kezdetekt?l folyamatosan a legalacsonyabb költséggel termel? hazai er?m?, a paksi áram ára soha nem emelkedett az infláció mértékét meghaladóan.
Ez az évek során elvégzett kapacitásb?vítésnek is köszönhet?, hiszen az atomer?m? nemcsak biztonsági szempontból er?södött meg és er?södik tovább napjainkban is, hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben 440 MW-os teljesítmény? blokkok mára mintegy 14 százalékos növekedést realizálva 500MW-osak.
A paksi atomer?m? 1994-re elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövel? intézkedések eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomer?m?vek biztonsági színvonalával. Ennek keretében jelent?sen javult az atomer?m? földrengésállósága, t?zbiztonsága, fejlesztették a biztonsági rendszereket, folyamatokat és a személyzet képzését.
Szabó Benjamin, az atomer?m? építés kormánybiztosa és els? vezet?je azt mondta, az atomer?m? Magyarország egyetlen olyan ipari létesítménye, amely évtizedeken át képes volt lépést tartani a m?szaki fejl?déssel és ma is a legkorszer?bb a maga nemében.
Az elmúlt három évtized tapasztalatai, a társadalmi elfogadottság teszi lehet?vé a további üzemeltetést 2032-2037-ig, valamint az atomer?m? b?vítését, hangsúlyozták a hozzászólók.
Paks, 2012. december 14., péntek (MTI) – Az Országos Atomenergia Hivatal pozitív döntést hozott a paksi atomer?m? egyes blokkjának üzemid?-hosszabbítási kérelmér?l – ezt Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal f?igazgatója jelentette be Pakson, azon az ünnepségen, amelyet az egyes blokk indításának harmincadik évfordulója alkalmából rendeztek pénteken.
A nukleáris hatóság vezet?je az MTI-nek elmondta: a hatósági engedélyt még az idén, várhatóan a jöv? héten kiadják.
Ismertette, hogy több mint tíz éve kezd?dött el a felkészülés arra, hogy a tervezett id?n túl további húsz évig m?ködjenek a paksi blokkok. 2008-ban készült egy négyéves program, amelyet a hatóság folyamatos kontrollja mellett valósított meg az atomer?m?, amely egy éve nyújtotta be az engedély kérelmet.
A paksi atomer?m? 1. blokkja 1982. december 14-én kezdte meg a folyamatos m?ködést. 1987-ig további három üzembe helyezése követte. A hazai villamosenergia-termelés több mint 43 százalékát adó atomer?m? az elmúlt három évtized során stabilan, az összes hazai er?m? közül a legolcsóbban látta el a magyar fogyasztókat villamos energiával.
Baji Csaba, az MVM Paksi Atomer?m? Zrt. elnök-vezérigazgatója a blokk indításának 30. évfordulójára rendezetett ünnepségen azt emelte ki, hogy a paksi szakemberek harminc éve biztonságosan és gazdaságosan üzemeltetik Magyarország meghatározó villamosenergia-termel? egységét.
Hamvas István vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az üzemeltetés rendkívüli felel?sséget jelent, de az elmúlt harminc év alatt jó gazdaként bántak a rájuk bízott vagyonnal. Az atomer?m? kezdetekt?l folyamatosan a legalacsonyabb költséggel termel? hazai er?m?, a paksi áram ára soha nem emelkedett az infláció mértékét meghaladóan.
Ez az évek során elvégzett kapacitásb?vítésnek is köszönhet?, hiszen az atomer?m? nemcsak biztonsági szempontból er?södött meg és er?södik tovább napjainkban is, hanem a paksi szakértelemnek és fejlesztéseknek hála a kezdetben 440 MW-os teljesítmény? blokkok mára mintegy 14 százalékos növekedést realizálva 500MW-osak.
A paksi atomer?m? 1994-re elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését. Az 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövel? intézkedések eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomer?m?vek biztonsági színvonalával. Ennek keretében jelent?sen javult az atomer?m? földrengésállósága, t?zbiztonsága, fejlesztették a biztonsági rendszereket, folyamatokat és a személyzet képzését.
Szabó Benjamin, az atomer?m? építés kormánybiztosa és els? vezet?je azt mondta, az atomer?m? Magyarország egyetlen olyan ipari létesítménye, amely évtizedeken át képes volt lépést tartani a m?szaki fejl?déssel és ma is a legkorszer?bb a maga nemében.
Az elmúlt három évtized tapasztalatai, a társadalmi elfogadottság teszi lehet?vé a további üzemeltetést 2032-2037-ig, valamint az atomer?m? b?vítését, hangsúlyozták a hozzászólók.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy az orosz gáztól való függ?ség leküzdésére támogatást kíván nyújtani a NATO-beli európai szövetségeseinek – jelenti a Reuters. A Richard Lugar által publikált jelentés kiáll a Southern Corridor gázvezeték megépítése mellett és kiemeli, hogy Oroszország felpörgette a rivális Déli Áramlat kiépítését.
„Az amerikai gázexport lehet?sége segítséget nyújt ahhoz, hogy megsz?ntesse az orosz befolyást azon NATO-szövetségesekre, amelyek a gázszállításoktól függenek…”. Az amerikai adminisztrációnak nagyobb mértékben kell támogatnia a gázszállítási útvonalak diverzifikációját, többek között a Közép-Ázsiából kiinduló és Európába tartó stratégiailag fontos cs?vezetékek versenyképességét” –hangoztatta a honatya.
Szavai szerint az Egyesült Államok különösebb problémák nélkül tudná az európai partnereknek szállítani az a szükséglet egy részét, feltéve, hogy a gázkitermelés növekszik. Lugarnak az a véleménye, hogy ha lemondanának a NATO-szövetségesek ilyetén támogatásáról, ez teljesen függ?vé tenné ?ket Oroszországtól. Véleménye szerint az amerikai hatóságoknak közép-ázsiai politikájukat is felül kell vizsgálniuk és aktivizálni a régióban kifejtett munkájukat. A Lugar féle tervezett automatikus exportengedélyt biztosítana Törökországnak, amely jelenleg gázigényének 20 százalékát Iránból biztosítja.
A jogszabályt a republikánus képvisel?nek a demokrata többség? Szenátuson kell majd átvinnie, miközben az Obama-kormány számára is fejfájást okoz a megnövekedett amerikai gázkitermelés. A többek között a palagáz kitermelés megnövekedése miatt jelent?s felesleg alakult ki, így Washingtonnak ki kell dolgoznia, mely országok irányába növeli exportját. Ugyanakkor a szektor szerepl?i máris amiatt aggódnak, hogy a kivitel növelése megemeli majd az árakat a hazai piacon.
A Lugar-jelentés kiemeli, hogy az Észak-, és közép-európai térségbeli gázigények 60 százalékát kielégít? Oroszország hektikus politikája komoly aggodalmakat keltett. A jelentés aktualitását az adja, hogy Oroszország felpörgeti a Déli Áramlat kiépítését, ami Washington szerint tovább növelné az orosz befolyást az európai gázellátásban. Lugar ezért sürgette a Southern Corridor gázvezeték minél gyorsabb kiépítését: ez a vezeték a Déli Áramlat riválisa és Azerbajdzsánból szállítana gázt Európába, kiküszöbölve ezzel az orosz befolyást. Az azeriek már megkezdték a Shah Deniz 2 gázmez? kitermelését és innen Törökország közrem?ködésével építenek vezetéket. Ugyanakkor a cs? második szakaszának útvonala még nem tisztázott: lehetséges, hogy a Nabucco West lesz az, de elképzelhet?, hogy a délebbre, Olaszország felé vezet? Trans-Adriatic Pipeline (TAP) mellett döntenek.
A helyzet kényes, hiszen Irán jelent?s részt vállalt a Shah Deniz projektb?l, de mivel nemzetbiztonsági érdek f?z?dik hozzá, Washington ezúttal eltekintett a Teherán elleni szankcióktól. Ha azonban a kormány tovább akar szigorítani az Irán elleni politikáján, felmerülhet a kivétel eltörlése, f?leg, ha végül a TAP és nem a Nabucco West útvonal épül meg. Ezért is sürgeti Lugar a South Corridor-Nabucco West projekt er?s támogatását.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy az orosz gáztól való függ?ség leküzdésére támogatást kíván nyújtani a NATO-beli európai szövetségeseinek – jelenti a Reuters. A Richard Lugar által publikált jelentés kiáll a Southern Corridor gázvezeték megépítése mellett és kiemeli, hogy Oroszország felpörgette a rivális Déli Áramlat kiépítését.
„Az amerikai gázexport lehet?sége segítséget nyújt ahhoz, hogy megsz?ntesse az orosz befolyást azon NATO-szövetségesekre, amelyek a gázszállításoktól függenek…”. Az amerikai adminisztrációnak nagyobb mértékben kell támogatnia a gázszállítási útvonalak diverzifikációját, többek között a Közép-Ázsiából kiinduló és Európába tartó stratégiailag fontos cs?vezetékek versenyképességét” –hangoztatta a honatya.
Szavai szerint az Egyesült Államok különösebb problémák nélkül tudná az európai partnereknek szállítani az a szükséglet egy részét, feltéve, hogy a gázkitermelés növekszik. Lugarnak az a véleménye, hogy ha lemondanának a NATO-szövetségesek ilyetén támogatásáról, ez teljesen függ?vé tenné ?ket Oroszországtól. Véleménye szerint az amerikai hatóságoknak közép-ázsiai politikájukat is felül kell vizsgálniuk és aktivizálni a régióban kifejtett munkájukat. A Lugar féle tervezett automatikus exportengedélyt biztosítana Törökországnak, amely jelenleg gázigényének 20 százalékát Iránból biztosítja.
A jogszabályt a republikánus képvisel?nek a demokrata többség? Szenátuson kell majd átvinnie, miközben az Obama-kormány számára is fejfájást okoz a megnövekedett amerikai gázkitermelés. A többek között a palagáz kitermelés megnövekedése miatt jelent?s felesleg alakult ki, így Washingtonnak ki kell dolgoznia, mely országok irányába növeli exportját. Ugyanakkor a szektor szerepl?i máris amiatt aggódnak, hogy a kivitel növelése megemeli majd az árakat a hazai piacon.
A Lugar-jelentés kiemeli, hogy az Észak-, és közép-európai térségbeli gázigények 60 százalékát kielégít? Oroszország hektikus politikája komoly aggodalmakat keltett. A jelentés aktualitását az adja, hogy Oroszország felpörgeti a Déli Áramlat kiépítését, ami Washington szerint tovább növelné az orosz befolyást az európai gázellátásban. Lugar ezért sürgette a Southern Corridor gázvezeték minél gyorsabb kiépítését: ez a vezeték a Déli Áramlat riválisa és Azerbajdzsánból szállítana gázt Európába, kiküszöbölve ezzel az orosz befolyást. Az azeriek már megkezdték a Shah Deniz 2 gázmez? kitermelését és innen Törökország közrem?ködésével építenek vezetéket. Ugyanakkor a cs? második szakaszának útvonala még nem tisztázott: lehetséges, hogy a Nabucco West lesz az, de elképzelhet?, hogy a délebbre, Olaszország felé vezet? Trans-Adriatic Pipeline (TAP) mellett döntenek.
A helyzet kényes, hiszen Irán jelent?s részt vállalt a Shah Deniz projektb?l, de mivel nemzetbiztonsági érdek f?z?dik hozzá, Washington ezúttal eltekintett a Teherán elleni szankcióktól. Ha azonban a kormány tovább akar szigorítani az Irán elleni politikáján, felmerülhet a kivétel eltörlése, f?leg, ha végül a TAP és nem a Nabucco West útvonal épül meg. Ezért is sürgeti Lugar a South Corridor-Nabucco West projekt er?s támogatását.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy az orosz gáztól való függ?ség leküzdésére támogatást kíván nyújtani a NATO-beli európai szövetségeseinek – jelenti a Reuters. A Richard Lugar által publikált jelentés kiáll a Southern Corridor gázvezeték megépítése mellett és kiemeli, hogy Oroszország felpörgette a rivális Déli Áramlat kiépítését.
„Az amerikai gázexport lehet?sége segítséget nyújt ahhoz, hogy megsz?ntesse az orosz befolyást azon NATO-szövetségesekre, amelyek a gázszállításoktól függenek…”. Az amerikai adminisztrációnak nagyobb mértékben kell támogatnia a gázszállítási útvonalak diverzifikációját, többek között a Közép-Ázsiából kiinduló és Európába tartó stratégiailag fontos cs?vezetékek versenyképességét” –hangoztatta a honatya.
Szavai szerint az Egyesült Államok különösebb problémák nélkül tudná az európai partnereknek szállítani az a szükséglet egy részét, feltéve, hogy a gázkitermelés növekszik. Lugarnak az a véleménye, hogy ha lemondanának a NATO-szövetségesek ilyetén támogatásáról, ez teljesen függ?vé tenné ?ket Oroszországtól. Véleménye szerint az amerikai hatóságoknak közép-ázsiai politikájukat is felül kell vizsgálniuk és aktivizálni a régióban kifejtett munkájukat. A Lugar féle tervezett automatikus exportengedélyt biztosítana Törökországnak, amely jelenleg gázigényének 20 százalékát Iránból biztosítja.
A jogszabályt a republikánus képvisel?nek a demokrata többség? Szenátuson kell majd átvinnie, miközben az Obama-kormány számára is fejfájást okoz a megnövekedett amerikai gázkitermelés. A többek között a palagáz kitermelés megnövekedése miatt jelent?s felesleg alakult ki, így Washingtonnak ki kell dolgoznia, mely országok irányába növeli exportját. Ugyanakkor a szektor szerepl?i máris amiatt aggódnak, hogy a kivitel növelése megemeli majd az árakat a hazai piacon.
A Lugar-jelentés kiemeli, hogy az Észak-, és közép-európai térségbeli gázigények 60 százalékát kielégít? Oroszország hektikus politikája komoly aggodalmakat keltett. A jelentés aktualitását az adja, hogy Oroszország felpörgeti a Déli Áramlat kiépítését, ami Washington szerint tovább növelné az orosz befolyást az európai gázellátásban. Lugar ezért sürgette a Southern Corridor gázvezeték minél gyorsabb kiépítését: ez a vezeték a Déli Áramlat riválisa és Azerbajdzsánból szállítana gázt Európába, kiküszöbölve ezzel az orosz befolyást. Az azeriek már megkezdték a Shah Deniz 2 gázmez? kitermelését és innen Törökország közrem?ködésével építenek vezetéket. Ugyanakkor a cs? második szakaszának útvonala még nem tisztázott: lehetséges, hogy a Nabucco West lesz az, de elképzelhet?, hogy a délebbre, Olaszország felé vezet? Trans-Adriatic Pipeline (TAP) mellett döntenek.
A helyzet kényes, hiszen Irán jelent?s részt vállalt a Shah Deniz projektb?l, de mivel nemzetbiztonsági érdek f?z?dik hozzá, Washington ezúttal eltekintett a Teherán elleni szankcióktól. Ha azonban a kormány tovább akar szigorítani az Irán elleni politikáján, felmerülhet a kivétel eltörlése, f?leg, ha végül a TAP és nem a Nabucco West útvonal épül meg. Ezért is sürgeti Lugar a South Corridor-Nabucco West projekt er?s támogatását.
Az Egyesült Államok bejelentette, hogy az orosz gáztól való függ?ség leküzdésére támogatást kíván nyújtani a NATO-beli európai szövetségeseinek – jelenti a Reuters. A Richard Lugar által publikált jelentés kiáll a Southern Corridor gázvezeték megépítése mellett és kiemeli, hogy Oroszország felpörgette a rivális Déli Áramlat kiépítését.
„Az amerikai gázexport lehet?sége segítséget nyújt ahhoz, hogy megsz?ntesse az orosz befolyást azon NATO-szövetségesekre, amelyek a gázszállításoktól függenek…”. Az amerikai adminisztrációnak nagyobb mértékben kell támogatnia a gázszállítási útvonalak diverzifikációját, többek között a Közép-Ázsiából kiinduló és Európába tartó stratégiailag fontos cs?vezetékek versenyképességét” –hangoztatta a honatya.
Szavai szerint az Egyesült Államok különösebb problémák nélkül tudná az európai partnereknek szállítani az a szükséglet egy részét, feltéve, hogy a gázkitermelés növekszik. Lugarnak az a véleménye, hogy ha lemondanának a NATO-szövetségesek ilyetén támogatásáról, ez teljesen függ?vé tenné ?ket Oroszországtól. Véleménye szerint az amerikai hatóságoknak közép-ázsiai politikájukat is felül kell vizsgálniuk és aktivizálni a régióban kifejtett munkájukat. A Lugar féle tervezett automatikus exportengedélyt biztosítana Törökországnak, amely jelenleg gázigényének 20 százalékát Iránból biztosítja.
A jogszabályt a republikánus képvisel?nek a demokrata többség? Szenátuson kell majd átvinnie, miközben az Obama-kormány számára is fejfájást okoz a megnövekedett amerikai gázkitermelés. A többek között a palagáz kitermelés megnövekedése miatt jelent?s felesleg alakult ki, így Washingtonnak ki kell dolgoznia, mely országok irányába növeli exportját. Ugyanakkor a szektor szerepl?i máris amiatt aggódnak, hogy a kivitel növelése megemeli majd az árakat a hazai piacon.
A Lugar-jelentés kiemeli, hogy az Észak-, és közép-európai térségbeli gázigények 60 százalékát kielégít? Oroszország hektikus politikája komoly aggodalmakat keltett. A jelentés aktualitását az adja, hogy Oroszország felpörgeti a Déli Áramlat kiépítését, ami Washington szerint tovább növelné az orosz befolyást az európai gázellátásban. Lugar ezért sürgette a Southern Corridor gázvezeték minél gyorsabb kiépítését: ez a vezeték a Déli Áramlat riválisa és Azerbajdzsánból szállítana gázt Európába, kiküszöbölve ezzel az orosz befolyást. Az azeriek már megkezdték a Shah Deniz 2 gázmez? kitermelését és innen Törökország közrem?ködésével építenek vezetéket. Ugyanakkor a cs? második szakaszának útvonala még nem tisztázott: lehetséges, hogy a Nabucco West lesz az, de elképzelhet?, hogy a délebbre, Olaszország felé vezet? Trans-Adriatic Pipeline (TAP) mellett döntenek.
A helyzet kényes, hiszen Irán jelent?s részt vállalt a Shah Deniz projektb?l, de mivel nemzetbiztonsági érdek f?z?dik hozzá, Washington ezúttal eltekintett a Teherán elleni szankcióktól. Ha azonban a kormány tovább akar szigorítani az Irán elleni politikáján, felmerülhet a kivétel eltörlése, f?leg, ha végül a TAP és nem a Nabucco West útvonal épül meg. Ezért is sürgeti Lugar a South Corridor-Nabucco West projekt er?s támogatását.
tsn.ua
Ukrajnának nincs annyi pénze, hogy európai társainál 200 dollárral magasabb áron vásárolja a földgázt – jelentette ki Viktor Janukovics ukrán államf?.
Az államf? elmondása szerint a magas árak ahhoz vezetnek, hogy Oroszország elveszíti az ukrán piacot – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
„A magas árak megtartásával Oroszország évente 70 milliárd földgáz eladásától esik el” – mondta az államf?.
Janukovics kifejezte azon meggy?z?dését, hogy Ukrajna és Oroszország megegyezik a gázkérdést illet?en. Az államf? hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg alternatív forrásokat keres, a gázt szénnel akarja felváltatni, a szénb?l szintetikus gázt terveznek termelni.
Mint ismeretes, Ildar Gazizullin, a Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézetének szakért?je úgy véli, hogy a gáz és közm? tarifákat a Miniszteri Kabinet 20-50 %-kal növelheti.
A szakért? szerint 3-4 év folyamán, negyedévenként fog áremelést el?írni a Miniszteri Kabinet. 2013-ban azonban 20-50 %-os gázáremelésre lehet majd számítani.
Gazizullin véleménye szerint ha ez év végén romlani fog a helyzet, akkor a Miniszteri Kabinet kénytelen lesz gyorsan meghozni a döntést.
tsn.ua
Ukrajnának nincs annyi pénze, hogy európai társainál 200 dollárral magasabb áron vásárolja a földgázt – jelentette ki Viktor Janukovics ukrán államf?.
Az államf? elmondása szerint a magas árak ahhoz vezetnek, hogy Oroszország elveszíti az ukrán piacot – írja a Tsn.ua internetes hírportál.
„A magas árak megtartásával Oroszország évente 70 milliárd földgáz eladásától esik el” – mondta az államf?.
Janukovics kifejezte azon meggy?z?dését, hogy Ukrajna és Oroszország megegyezik a gázkérdést illet?en. Az államf? hangsúlyozta, hogy Ukrajna jelenleg alternatív forrásokat keres, a gázt szénnel akarja felváltatni, a szénb?l szintetikus gázt terveznek termelni.
Mint ismeretes, Ildar Gazizullin, a Nemzetközi Politikai Tanulmányok Intézetének szakért?je úgy véli, hogy a gáz és közm? tarifákat a Miniszteri Kabinet 20-50 %-kal növelheti.
A szakért? szerint 3-4 év folyamán, negyedévenként fog áremelést el?írni a Miniszteri Kabinet. 2013-ban azonban 20-50 %-os gázáremelésre lehet majd számítani.
Gazizullin véleménye szerint ha ez év végén romlani fog a helyzet, akkor a Miniszteri Kabinet kénytelen lesz gyorsan meghozni a döntést.
2014-ig az országban megtermelt, fogyasztásra szánt földgáz szabályozott ára 20%-kal emelkedik a lakosság, 260%-kal az ipari fogyasztók számára – írja a Mediafax. Jelenleg a cégek és a magánszemélyek is ugyanazt az árat, 45,71 lej/Mwh-t fizetnek a Romániában termelt földgázért, ez viszont csak a végs? fogyasztói ár egy részét teszi ki.
Novemberben például az ipari fogyasztás 39,2%-a külföldr?l származott, a helyi termelés csak a kosár 60,8%-át képezte, ez az arány viszont a lakosság esetében jóval magasabb: csak a földgáz 6%-át importálták.
A kormány IMF-el kötött egyessége alapján jöv?t?l folyamatosan liberalizálják az energiapiacot. Az intézkedés bevezetésével az elfogyasztott földgáz bizonyos részét szabadpiaci áron kell majd kifizetni, 2014 decemberét?l pedig a teljes árat a szabadpiaci árak alapján határozzák majd meg.
Becslések szerint jöv?re a magánszemélyek 10%-os, 2014-ben 12%-os drágulásra kell számítsanak, míg 2015-2018 évi 12%-kal fog emelkedni az energiahordozó ára. Forrás:mediafax / penzcsinalok.ro
