Két, egymástól függetlenül dolgozó kutatócsoport eredményei szerint a világ szükségleteit b?ségesen kielégít? energiamennyiség lenne kinyerhet? a szélb?l a bolygó klímájának jelent?s megváltoztatása nélkül. A szélenergia egyre népszer?bbnek számít a megújuló energiaforrások körében. Az Egyesült Államok a tervek szerint 2030-ra áramszükségletének ötödét ebb?l a forrásból fogja fedezni. Felvet?dik azonban a kérdés, hogy vajon mennyi szélenergiára lenne szükség az egész bolygó ellátásához, és hogy a légköri mozgások ilyen mérték? megcsapolása milyen hatással lenne a Földre.
A Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium klímakutatója, Katherine Marvel és kollégái létrehoztak egy globális éghajlati modellt, és ennek segítségével elemezték, hogy adott számú és adott magasságokban elhelyezett szélturbina milyen hatással lehet a légkörre. A szélkerekeket hagyományosan sík területekre szokás telepíteni, alföldekre, vagy az óceánok partmenti vizeibe, Marvel és kollégái szerint azonban lehetséges, hogy több energiához lehetne jutni az er?sebben és kitartóbban fújó nagy magasságú szelek kiaknázása révén.
Egy biztos: bármilyen szélturbináról van is szó, az mindenképp lelassítja azt a szelet, amelynek útjába helyezzük. A kutatók modellje szerint egy bizonyos számú szélkerék fölött már nem n? tovább a megtermelt áram mennyisége. A szimulációk alapján azonban nem nagyon kell aggódni, a felszíni szelekb?l legalább 400 terawatt teljesítmény nyerhet? ki, a nagy magasságú szelekb?l pedig további több mint 1800 terawatt. Tekintve, hogy az emberiség teljes energiafogyasztása jelenleg nagyjából 18 terawatt, a Föld több mint elég szélenergiával rendelkezik minden igényünk ellátására.
A modell segítségével azt is megnézték a kutatók, hogy mi történne, ha a maximális hozzáférhet? energiamennyiség nagy részét tartósan kinyernénk a szelekb?l. A jelek szerint egy száz éves ilyen periódus már jelent?s hosszú távú hatásokkal járna, mivel alapvet?en változtatná meg a légköri áramlások rendszerét. Mivel azonban a maximális, szelekb?l kinyerhet? energiamennyiség messze meghaladja azt, amire az emberiségnek szüksége van, közel sem kell ilyen drasztikusan beavatkoznunk a bolygó klimatikus viszonyaiba, hangsúlyozza Marvel.
A jelenlegi energiaszükségleteknek megfelel? mennyiség szélb?l való kinyerése ellenben minimális hatással lenne a légkörre, feltéve, hogy a turbinák egyenletesen oszlanának el a bolygó felszínén. Ilyen körülmények között az átlagh?mérsékletben 0,1 Celsius fokos, a csapadékmennyiségben pedig egy százalékos változás lenne várható.
Egy másik kutatás során Mark Jacobson, a Stanford és Cristina Archer, a Delaware-i Egyetem kutatója háromdimenziós számítógépes modell segítségével elemezték a légkör, a szárazföld és az óceánok globális interakcióit. Ennek eredményei alapján kiszámították, hogy mennyi energiát tudnának kinyerni a légkörb?l száz méteres, illetve 10 kilométeres magasságba elhelyezett turbinák révén.
Kalkulációik szerint a manapság megszokott magasságban elhelyezett szélkerekek révén az összes kontinens (az Antarktiszt kivéve) és partvidékeik területét is beleszámítva 80 terawatt teljesítmény termelhet? ki, ha pedig az egész bolygót képesek lennénk beborítani ilyen magasságú szélturbinákkal, 250 terawatthoz juthatnánk hozzá. A nagy magasságú szelek kiaknázása révén további 380 terawatt válhatna hozzáférhet?vé.
A két kutatócsoport eredményei közt jelent?s eltérések vannak, ennek az lehet az oka, hogy Jacobson és Archer specifikus magasságokat vizsgáltak, Marvel kutatócsoportja pedig a teljes légkört. „Nagyon eltér? megközelítések révén is hasonló következtetésekre jutottunk, ami még inkább meger?síti az eredmények helyességét” ? mondja Archer.
Jacobsonék számításai szerint 4 millió darab öt megawattos szélturbina egyenletesen eloszlatva a Földön 7,5 terawatt teljesítményt jelentene a légköri viszonyok észlelhet? megváltoztatása nélkül. Ez pedig a világ energiaszükségletének egy jelent?s darabját fedezhetné. A szakért?k elképzelései szerint ezen szélkerekek felét a partvidéki vizekbe telepítenék, így a maradék mindössze a szárazföldi területek fél százalékát foglalná el. Ezen szárazföldi részeket sem kellene kizárólag a széler?m?veknek fenntartani, hanem egyúttal például mez?gazdasági területként is szolgálhatnának. A turbinák az egyenletes elosztás révén nagyobb hatásfokkal tudnának m?ködni, és nem kellene attól félni, hogy elveszik egymástól a szelet.
Azt persze egyik modell sem veszi figyelembe, hogy milyen szociális, környezeti vagy éppen pénzügyi következményekkel kell számolni a turbinák telepítésekor, valamint azt a fontos faktort is figyelmen kívül hagyják, hogyan milyen hatással lenne 4 millió szélkerék a madarak életére. A szimulációk úgy számolnak, mintha bárhova lehetne szélturbinát telepíteni, ahol megfelel? terep áll rendelkezésre, holott mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy számos egyéb tényez? bonyolítja a dolgot. A tárgyalt kutatások els?sorban arra koncentrálnak, hogy milyen hatással lenne a szélenergia intenzívebb kiaknázása a Föld éghajlatára, így az egyéb tényez?k figyelembevételére további elemzésekre lesz szükség. Mindenesetre úgy t?nik, hogy a szélenergia felhasználásában még b?ven van hova terjeszkedni a légkör megzavarása nélkül.
Forrás:ipon.hu
A végleges adatok szerint több mint négyezer érvényes pályázatot fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napkollektoros pályázaton, az átlagos támogatási összeg 650 ezer forint volt – közölte a Napi Gazdaság.
A beérkezett 5686-ból összesen 4275 érvényes pályázatot fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a májusban zárult, az Új Széchenyi-terv Zöld Beruházási Rendszer napkollektor-rendszerek kiépítését támogató kiírásán ? közölte a Napi Gazdaság kérdésére a tárca.
Az NFM szerint 4 ezer pályázatnál született már meg a támogatási döntés, ami az eredeti keretösszegnek megfelel?, közel 3 milliárd forint támogatási értéket jelent. A minisztérium úgy kalkulál, hogy a több mint négyezer támogatási döntéssel rendelkez? pályázat 6,5 milliárd forint érték? beruházást eredményez majd.
A pályázók átlagosan több mint 650 ezer forint támogatást igényeltek, az átlagos beruházási költség pedig 1,43 millió forint. A pályázatot tavaly októberben írták ki, majd többszöri meghosszabbítással május közepére merült ki a rendelkezésre álló keretösszeg.
A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezhette, lakásonként legfeljebb 800 ezer forint vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatáshoz juthattak a napkollektoros rendszerben gondolkodók.
Forrás: HVG.hu
A végleges adatok szerint több mint négyezer érvényes pályázatot fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napkollektoros pályázaton, az átlagos támogatási összeg 650 ezer forint volt – közölte a Napi Gazdaság.
A beérkezett 5686-ból összesen 4275 érvényes pályázatot fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a májusban zárult, az Új Széchenyi-terv Zöld Beruházási Rendszer napkollektor-rendszerek kiépítését támogató kiírásán ? közölte a Napi Gazdaság kérdésére a tárca.
Az NFM szerint 4 ezer pályázatnál született már meg a támogatási döntés, ami az eredeti keretösszegnek megfelel?, közel 3 milliárd forint támogatási értéket jelent. A minisztérium úgy kalkulál, hogy a több mint négyezer támogatási döntéssel rendelkez? pályázat 6,5 milliárd forint érték? beruházást eredményez majd.
A pályázók átlagosan több mint 650 ezer forint támogatást igényeltek, az átlagos beruházási költség pedig 1,43 millió forint. A pályázatot tavaly októberben írták ki, majd többszöri meghosszabbítással május közepére merült ki a rendelkezésre álló keretösszeg.
A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezhette, lakásonként legfeljebb 800 ezer forint vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatáshoz juthattak a napkollektoros rendszerben gondolkodók.
Forrás: HVG.hu
A végleges adatok szerint több mint négyezer érvényes pályázatot fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napkollektoros pályázaton, az átlagos támogatási összeg 650 ezer forint volt – közölte a Napi Gazdaság.
A beérkezett 5686-ból összesen 4275 érvényes pályázatot fogadott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) a májusban zárult,
az Új Széchenyi-terv Zöld Beruházási Rendszer napkollektor-rendszerek kiépítését támogató kiírásán ? közölte a Napi Gazdaság kérdésére a tárca.
Az NFM szerint 4 ezer pályázatnál született már meg a támogatási döntés, ami az eredeti keretösszegnek megfelel?, közel 3 milliárd forint támogatási értéket jelent. A minisztérium úgy kalkulál, hogy a több mint négyezer támogatási döntéssel rendelkez? pályázat 6,5 milliárd forint érték? beruházást eredményez majd.
A pályázók átlagosan több mint 650 ezer forint támogatást igényeltek, az átlagos beruházási költség pedig 1,43 millió forint. A pályázatot tavaly októberben írták ki, majd többszöri meghosszabbítással május közepére merült ki a rendelkezésre álló keretösszeg.
A pályázati forrás a teljes beruházási érték 50 százalékát fedezhette, lakásonként legfeljebb 800 ezer forint vissza nem térítend?, utófinanszírozású támogatáshoz juthattak a napkollektoros rendszerben gondolkodók.
Forrás: HVG.hu
A republikánus elnökjelölt nem kevesebbet mond, minthogy nyolc év múlva az USA elérheti energiafüggetlenségét.
Mitt Romney bejelentette, megválasztása esetén biztosítja Amerika energiafüggetlenségét 2020-ra. Ezt úgy kívánja elérni, hogy jelent?s mértékében növelné belföldön az olaj és földgáz kitermelését. Ezzel nagyban szembemenne Obama elképzeléseivel, melyek szerint több pénzt kell biztosítani az alternatív energiaforrások kiaknázására. Úgy véli, hogy energiaprogramjával, amely a Keystone XL olajvezetéket is magába foglalja, segítene az energiafüggetlenség elérésében, és körülbelül 3 millió munkahelyet teremtene.
Romney tervében az is szerepel, hogy maguk az államok dönthetnének az energiafejlesztésr?l a szövetségi kormány helyett. Ennek következtében hetek alatt kiadhatnák az engedélyeket a jelenlegi több hónapos procedúra helyett, melynek következtében fokozni lehet a kitermelést.
Egyesek a megnövekedett termelést?l azt remélik, hogy olcsóbban tudnak majd tankolni. Az energia szakért?, Michael Levi szerint viszont attól nem csökkennének az amerikai üzemanyagárak, ha fokoznák a belföldi termelést, hiszen a k?olaj ára a világpiachoz van igazítva. Spórolást csak az energiahatékony megoldások jelenthetnének.
Feltehet?en ezzel Mitt Romney is tisztában van. Azonban valamilyen módon szükséges a választókat magához csábítania. Az Egyesült Államok energiafüggetlensége pedig igen jól hangzik.
