A héten zárul a 2040-ig szóló energiastratégiáról szóló konzultáció Lengyelországban, a kormányzati tervek azonban éles kritikák tárgyát képezik, miután a varsói kabinet még évtizedekig ragaszkodna a szénhez, a szárazföldi szélenergiát viszont kivezetné az energiamixből az időszak végéig.
Az ország két fő okból ragaszkodik továbbra is a jelentős mennyiségben rendelkezésére álló szénhez: egyrészt, az iparág nemzetgazdasági szinten is jelentős foglalkoztató, mintegy 100 ezer embernek adva munkát; másrészt, a szén használatával korlátozható az orosz olaj- és gázimporttól való függés, ami Lengyelország számára egyértelműen az ellátásbiztonság egyik, ha nem legfontosabb célja.
A szénnel kapcsolatos lengyel kormányzati tervek ugyan nincsenek összhangban azzal a trenddel, miszerint egyre több ország dönt a szén viszonylag gyors kivezetéséről energiamixéből, azonban ennél is meglepőbb, hogy Varsó 2035-ig szinte teljes mértékben leépítené a szárazföldi szélenergia termelő kapacitásait. A szárazföldön telepített szélerőművek jelenleg a legnagyobb megújuló energiaforrást képviselik Lengyelországban, csaknem 6 GW telepített kapacitással. Ez a következő években, 2025-ig még 7 GW-ra emelkedhet, azonban 2040-ig 800 MW-ra csökkenne a tervek szerint.
A lengyel kormánynak nincs igazán ellenérve a szárazföldi szélenergiával szemben – az ilyen kontextusban szokásosan felmerülő tájkép- és madárvédelmi érvek nem kerültek szóba – , a hírek szerint inkább politikai okai vannak ez irányú terveinek. A WysokieNapiecie.pl szerint a Jog és Igazságosság néhány tagja egyszerűen ellenzi a szélfarmokat, azt azonban nem lehet tudni, hogy miért. Ez egyértelműen a magyarországi helyzetre emlékeztet, ahol a kormány gyakorlatilag ellehetetlenítette új szélerőművek telepítését, így 2011 óta nem épült új szélerőmű Magyarországon.
A lengyel kormányzati tervek a tengeri (offshore) szélerőművek és az atomerőművek építését szorgalmaznák inkább, amelyek szerint 2040-ig több mint 10 GW offshore szélenergia, valamint 6-9 GW nukleáris kapacitás létrehozása a cél. A szárazföldi termelő kapacitások megszüntetésével ugyanakkor egy olyan eszközről mond le a varsói kabinet, amellyel jelentősen lehetne csökkenteni nem csupán az orosz gáztól való függőséget, de például az erősen szennyező szénfelhasználást is.
A lengyel lépés ugyanakkor egyértelműen illeszkedni látszik a Donald Trump, az Egyesült Államok elnökének energiapolitikája által jelölt irányvonalba, amely a fosszilis energiaforrások helyzetbe hozásával és a klímaváltozás ismételt megkérdőjelezésével igyekszik extra támogatást biztosítani a karbonintenzív energiafelhasználásnak. Erre utalt az is, hogy Andrzej Duda lengyel elnök a decemberi lengyelországi ENSZ klímacsúcson (COP24) megnyitó beszédében azt hangoztatta, hogy a szén használata nem ellentétes a klímavédelemmel.