Egyre fontosabbnak tartják az Európai Unió polgárai a környezet, klíma- és energiaügyeket – derül ki az Eurobarometer legutóbbi, tavaly novemberben elvégzett közvélemény-kutatásából. A hazai eredmények azt mutatják, hogy a magyarok számára még mindig kiemelkedően fontos szempont az alacsony árak garantálása. A környezet védelmét a magyarok tartják a legkevésbé jelentős szempontnak az uniós energiapolitika tekintetében az egész EU-ban, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia szerepének növelését és a globális felmelegedés elleni harcot kiemelten fontosnak tartjuk, és e téren nem maradunk el Ausztriától.
Arra a kérdésre, hogy mi az Európai Unió egésze számára jelenleg a legfontosabb ügy, megkérdezett uniós polgároknak 4 százaléka jelölte meg az energiaellátást (ugyanannyian, mint tavasszal), míg a környezet(védelm)et 9 százalék tartja a legfontosabbnak (1 százalékpontos bővülés). A magyar válaszadók 7 százaléka szerint az energiaellátás az EU legfontosabb kihívása, ami az egyik legmagasabb arány az országok között, és csak a belga (10%) és a román (8%) eredmény haladja meg. A környezet ügyét viszont csak a magyarok 4 százaléka tartja a legfontosabbnak, amitől csak a bolgárok (3%), a horvátok (2%), a litvánok (3%) és a portugálok (3%) maradnak el.
A közvélemény-kutatás keretében arra is rákérdeztek, mennyire tartják jó vagy rossz ötletnek az EU közös energiapolitikájának kialakítását a válaszadók. Az unióban a megkérdezetteknek átlagosan 74 százaléka támogatja ezt, míg 18 százalék van kifejezetten ellene. A magyarok 72 százaléka szerint helyes ez a koncepció, 25 százalékuk viszont elutasítja. Míg előbbi kérdésben tehét az EU-átlag közelében alakul a magyar lakosság ítélete, addig a közös energiapolitikát elutasítók aránya nem sok országban magasabb, mint nálunk: Csehországban (34%), Horvátországban (26%), Ausztriában (29%), Romániában (30%) és Finnországban (27%).
Egy közös uniós energiapolitika, illetve energiaunió legfontosabb prioritásának a környezet védelmének kell lennie az EU28 polgárai szerint (43%), ami 2 százalékponttal magasabb a legutóbbi felmérés eredményénél.
Pozitívum legalább, hogy tavasz óta 4 százalékponttal nőtt arányuk, aminél csak az Egyesült Királyságban volt nagyobb bővülés (+7%).
Az EU átlagában a válaszadók a globális felmelegedés elleni harcot tartották a közös energiapolitika második legfontosabb prioritásának 36 százalékos aránnyal, ami 5 százalékpontos növekedés az előző kutatáshoz képest; míg a harmadik számú prioritásnak az alacsony árak garantálása számít, erre 35 százalék voksolt, 1 százalékkal kevesebb, mint tavasszal. Ami a magyarországi eredményt illeti, az itteniek számára messze az olcsóság a legfontosabb szempont, a 39 százalékos eredmény azonban jelentős, 10 százalékpontos visszaesés tavaszhoz képest. A vizsgált környező országokban csak Horvátországban kapott nagyobb értéket ez a téma (43%). A globális felmelegedés elleni harcnak ugyanakkor a magyarok 32 százaléka szerint a közös energiapolitika elsőszámú szempontjának kellene lennie, ez 7 százalékpontos emelkedés tavaszhoz képest, aminél a szomszédaink közül csak a szlovének (33%) és az osztrákok (34%) esetében született magasabb arány. A felajánlott válaszlehetőségek közül a legkevésbé fontosnak az országok energiainfrastruktúrájának összekötését tartották a magyarok (10%), nagyjából az uniós átlaggal megegyezően (9%).