A megújuló energiaforrások részarányának növelésében és az energiahatékonyság terén sem elegendőek a nemzeti stratégiai energia-és klímatervekben rögzített vállalások, ezért az Európai Bizottság kedden közzétett első értékelésében az ambíciószint együttes növelésére sürgette a tagállamokat, köztük Magyarországot is – írja a Bruxinfo.
Ha kevéssel is, de elmaradnak a 2030-ig érvényes uniós szintű kibocsátáscsökkentési és klímacélkitűzésektől a tagállamok által benyújtott és a Bizottság által kiértékelt nemzeti stratégiai energia- és klímatervek – állapította meg kedden a testület, amely ennek fényében az év hátralevő részében szükségesnek tartja az együttes ambíciószint növelését.
Az Európai Bizottság kedden mutatta be azoknak az integrált nemzeti terveknek az első értékelését, amelyekben a tagállamok azt vázolták fel, hogy 2021 és 2030 között miként, milyen politikai lépésekkel és az ezeket alátámasztó beruházásokkal kívánják elérni a 2030-ig EU-szinten rögzített megújuló és energiahatékonysági célokat.
Mint arra a Maros Sefcovic, energiaunióért felelős alelnökkel közösen tartott sajtóértekezletén Miguel Arias Canete, klíma- és energetikai biztos felhívta a figyelmet, a 27 uniós tagállam tervei összeadódva a megújuló energiaforrások részarányának 30-31 százalékra való növeléséhez elegendő uniós szinten, ami 1-2 százalékkal alatta marad a 32 százalékos célnak.
Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, az eltérés elérheti a 1,6 százalékpontot is. Az energiahatékonyság esetében az eltérés 6,2 százalékpont (a primerenergia-fogyasztás tekintetében), illetve 6 százalékpont (a végső energiafogyasztás tekintetében) is lehet. Uniós szinten 32,5 százalékos célt rögzítettek az energiahatékonyságra 2030-as határidővel.
Maros Sefcovic emlékeztetett rá, hogy a célkitűzések menet közben történt módosítása azt jelenti, hogy EU-szinten évente plusz 260 milliárd eurónyi beruházásra lesz szükség 2021 és 2030 között.
