A környezettudatos energiafelhasználás egyre fontosabb szerepet játszik, ezért az önkormányzat kiemelt feladatként kezeli, hogy minél több megújuló energiahasznosítási projekt valósuljon meg a kerületben.
Ismeretes, a kerület 2005-ben csatlakozott az EU által támogatott energia megtakarítási és energiahatékonyság-javítási technológiák kifejlesztését támogató Staccato programhoz, melynek keretén belül 2009-ben megvalósult a „Faluház” komplex felújítása.
A kedvez? tapasztalatok alapján a kerület vezetése úgy döntött, hogy a jöv?ben a megújuló energiahasznosítás kiemelt fejlesztési elemként jelenik majd meg az Integrált Városfejlesztési Stratégiában, valamint a Településfejlesztési koncepcióban.
Jogszabályba kívánják foglalni, hogy az új épületek terveinek engedélyeztetésekor kötelez?en kelljen vizsgálni a megújuló energia hasznosítás alkalmazásának lehet?ségét.
Még szigorúbb a szabályozás az önkormányzati és állami tulajdonú, vagy elidegenítés alatt álló ingatlanok vonatkozásában. Itt kötelez?en alkalmazandó a megújuló energia hasznosítási technológiák alkalmazása, egyéb esetben pedig a településrendezési szerz?désben kell rendelkezni fentiek biztosításáról. Amennyiben megújuló energia hasznosítás kizárólagossága nem biztosítható, minden esetben vizsgálni kell alkalmazásának els?dlegesét és nagyobb arányban történ? alkalmazását.
forrás: obuda.hu
Nyílt közbeszerzésen keres Budapest F?város XIII. kerületi Önkormányzata kivitelez?t a Jász utcában felépítend? 100 lakásos passzívházra – a felhívás a szerdai Közbeszerzési Értesít?ben jelent meg.
A 4.402 négyzetméteres telekre felépítend? ház nettó alapterülete 9.728 négyzetméter, ebb?l a lakások nettó alapterülete 4.909 négyzetméter lesz. Így egy lakás átlagosan 49 négyzetméteres lesz.
Ajánlatot az a cég tehet,
amelynek az elmúlt két év mindegyikében legalább nettó 2 milliárd forint árbevétele származott magasépítésb?l. További feltétel, hogy – szintén az elmúlt két év mindegyikében – legalább 70 munkavállalóval rendelkezett, és ebb?l a fizikai dolgozók száma elérte az 55-t.
Az ajánlattételi határid? 2012. november 5. Az összességében legel?nyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 80, míg a határid? 10 súlyszámmal szerepel.
Eddig Magyarországon néhány tucat passzív ház épült csak, azok is zömében családi házak, illetve elvétve kisebb irodaépület érdemelte ki a passzív jelz?t. Egy ház akkor passzív, ha az éves f?tési energia nem haladja meg a 15 kilowattórát négyzetméterenként. Ez annyit jelent, hogy négyzetméterenként 1,5 köbméter gázt fogyaszt a ház egy szezonban, amely egy 49 négyzetméteres lakásra 11 ezer forintos éves f?tési költséget jelent a mai gázárral számolva.
Ezt az energetikai jellemz?t a falak h?szigetelésével, három réteg? ablakokkal, és gépi szell?zéssel érik el. Utóbbi úgy m?ködik, hogy az elszívott meleg, használt leveg? – egy h?cserél?ben – el?melegíti a beszívott friss leveg?t. A friss leveg?t pedig föld alá fektetett csövön át juttatják el a h?cserél?höz, így mínusz 20 fokban is legalább plusz 10 fokos leveg?t melegít tovább a h?cserél?.
forrás: ingatlanmagazin.com
Nyílt közbeszerzésen keres Budapest F?város XIII. kerületi Önkormányzata kivitelez?t a Jász utcában felépítend? 100 lakásos passzívházra – a felhívás a szerdai Közbeszerzési Értesít?ben jelent meg.
A 4.402 négyzetméteres telekre felépítend? ház nettó alapterülete 9.728 négyzetméter, ebb?l a lakások nettó alapterülete 4.909 négyzetméter lesz. Így egy lakás átlagosan 49 négyzetméteres lesz.
Ajánlatot az a cég tehet, amelynek az elmúlt két év mindegyikében legalább nettó 2 milliárd forint árbevétele származott magasépítésb?l. További feltétel, hogy – szintén az elmúlt két év mindegyikében – legalább 70 munkavállalóval rendelkezett, és ebb?l a fizikai dolgozók száma elérte az 55-t.
Az ajánlattételi határid? 2012. november 5. Az összességében legel?nyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 80, míg a határid? 10 súlyszámmal szerepel.
Eddig Magyarországon néhány tucat passzív ház épült csak, azok is zömében családi házak, illetve elvétve kisebb irodaépület érdemelte ki a passzív jelz?t. Egy ház akkor passzív, ha az éves f?tési energia nem haladja meg a 15 kilowattórát négyzetméterenként. Ez annyit jelent, hogy négyzetméterenként 1,5 köbméter gázt fogyaszt a ház egy szezonban, amely egy 49 négyzetméteres lakásra 11 ezer forintos éves f?tési költséget jelent a mai gázárral számolva.
Ezt az energetikai jellemz?t a falak h?szigetelésével, három réteg? ablakokkal, és gépi szell?zéssel érik el. Utóbbi úgy m?ködik, hogy az elszívott meleg, használt leveg? – egy h?cserél?ben – el?melegíti a beszívott friss leveg?t. A friss leveg?t pedig föld alá fektetett csövön át juttatják el a h?cserél?höz, így mínusz 20 fokban is legalább plusz 10 fokos leveg?t melegít tovább a h?cserél?.
forrás: ingatlanmagazin.com
Nyílt közbeszerzésen keres Budapest F?város XIII. kerületi Önkormányzata kivitelez?t a Jász utcában felépítend? 100 lakásos passzívházra – a felhívás a szerdai Közbeszerzési Értesít?ben jelent meg.
A 4.402 négyzetméteres telekre felépítend? ház nettó alapterülete 9.728 négyzetméter, ebb?l a lakások nettó alapterülete 4.909 négyzetméter lesz. Így egy lakás átlagosan 49 négyzetméteres lesz.
Ajánlatot az a cég tehet, amelynek az elmúlt két év mindegyikében legalább nettó 2 milliárd forint árbevétele származott magasépítésb?l. További feltétel, hogy – szintén az elmúlt két év mindegyikében – legalább 70 munkavállalóval rendelkezett, és ebb?l a fizikai dolgozók száma elérte az 55-t.
Az ajánlattételi határid? 2012. november 5. Az összességében legel?nyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 80, míg a határid? 10 súlyszámmal szerepel.
Eddig Magyarországon néhány tucat passzív ház épült csak, azok is zömében családi házak, illetve elvétve kisebb irodaépület érdemelte ki a passzív jelz?t. Egy ház akkor passzív, ha az éves f?tési energia nem haladja meg a 15 kilowattórát négyzetméterenként. Ez annyit jelent, hogy négyzetméterenként 1,5 köbméter gázt fogyaszt a ház egy szezonban, amely egy 49 négyzetméteres lakásra 11 ezer forintos éves f?tési költséget jelent a mai gázárral számolva.
Ezt az energetikai jellemz?t a falak h?szigetelésével, három réteg? ablakokkal, és gépi szell?zéssel érik el. Utóbbi úgy m?ködik, hogy az elszívott meleg, használt leveg? – egy h?cserél?ben – el?melegíti a beszívott friss leveg?t. A friss leveg?t pedig föld alá fektetett csövön át juttatják el a h?cserél?höz, így mínusz 20 fokban is legalább plusz 10 fokos leveg?t melegít tovább a h?cserél?.
forrás: ingatlanmagazin.com
Nyílt közbeszerzésen keres Budapest F?város XIII. kerületi Önkormányzata kivitelez?t a Jász utcában felépítend? 100 lakásos passzívházra – a felhívás a szerdai Közbeszerzési Értesít?ben jelent meg.
A 4.402 négyzetméteres telekre felépítend? ház nettó alapterülete 9.728 négyzetméter, ebb?l a lakások nettó alapterülete 4.909 négyzetméter lesz. Így egy lakás átlagosan 49 négyzetméteres lesz.
Ajánlatot az a cég tehet,
amelynek az elmúlt két év mindegyikében legalább nettó 2 milliárd forint árbevétele származott magasépítésb?l. További feltétel, hogy – szintén az elmúlt két év mindegyikében – legalább 70 munkavállalóval rendelkezett, és ebb?l a fizikai dolgozók száma elérte az 55-t.
Az ajánlattételi határid? 2012. november 5. Az összességében legel?nyösebb ajánlat lesz a nyertes úgy, hogy az ár 80, míg a határid? 10 súlyszámmal szerepel.
Eddig Magyarországon néhány tucat passzív ház épült csak, azok is zömében családi házak, illetve elvétve kisebb irodaépület érdemelte ki a passzív jelz?t. Egy ház akkor passzív, ha az éves f?tési energia nem haladja meg a 15 kilowattórát négyzetméterenként. Ez annyit jelent, hogy négyzetméterenként 1,5 köbméter gázt fogyaszt a ház egy szezonban, amely egy 49 négyzetméteres lakásra 11 ezer forintos éves f?tési költséget jelent a mai gázárral számolva.
Ezt az energetikai jellemz?t a falak h?szigetelésével, három réteg? ablakokkal, és gépi szell?zéssel érik el. Utóbbi úgy m?ködik, hogy az elszívott meleg, használt leveg? – egy h?cserél?ben – el?melegíti a beszívott friss leveg?t. A friss leveg?t pedig föld alá fektetett csövön át juttatják el a h?cserél?höz, így mínusz 20 fokban is legalább plusz 10 fokos leveg?t melegít tovább a h?cserél?.
forrás: ingatlanmagazin.com
„Ketrec” a napelemek körül
Szimbolikus id?járás: szürke es?felh?kkel sötétített ég várta múlt héten a napelemekkel foglalkozó európai kongresszust és a hozzá kapcsolódó hatalmas kiállítást Frankfurtban. A több mint száz országból érkezett négyezer résztvev? egy roppant gyorsan változó, forrongó terület helyzetét és lehet?ségeit próbálta áttekinteni.
Az els? meglepetés: a napelemes áramfelhasználásban világels? németeknél a megnyitón senki nem képviselte a kormányt. Pedig tavaly a megújuló energiákba való befektetés fele a világban a napelemeknek jutott. Ez a világ egyik leggyorsabban fejl?d? ágazata. 2011-ben 30 százalékkal b?vült a napelemipar, s két éve ez a fajta zöldenergia vonzza a legnagyobb t?két, tavaly 98,5 milliárd eurót. Ráadásul a piac kétharmada Európáé.
A helyi hivatalosságok távolmaradása azért is volt furcsa, mert Németország kancellárja a tavalyi fukusimai tragédia után nagy sebesen kijelentette: leállnak az atomenergiával, s az alternatív áramtermelés felé fordulnak. Csakhogy ennek mikéntjér?l a színfalak mögött heves vita folyik, és hát jöv?re választások lesznek. – Senki sem akar népszer?tlen döntéseket hozni – magyarázta lapunknak dr. Arnulf Jäger-Walden, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának megújuló energiákkal foglalkozó munkatársa.
Pedig egy év alatt, épp Németországban nagyon jelent?s dolgok történtek a napelemes áramtermelésben. Több helyen például a vártnál jóval hamarabb, már az idén elérték az iparágban varázsszóként kering? gridparitást, azaz azt az értéket, amikor a napelemekb?l származó áram nem kerül többe, mint a fosszilis forrásokból nyert villamos energia. Ehhez persze sok tényez? járult hozzá. Egyrészt a tudatosan alkalmazott betáplálási tarifa, a feed-in alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy a napelemes háztartás árammér?je visszafelé forog, ha nem használja, hanem termeli és visszatáplálja a hálózatba az áramot, amelyért neki többet fizetnek, mint amennyiért ? veszi azt.
Másrészt a napelemek ára meredeken zuhan. Igaz, ez a kínai termel?knek köszönhet?, akik a tajvaniakkal együtt már a világ napelemgyártásának 65 százalékát adják. A konferenciával párhuzamosan tartott Európa–Ázsia napenergia-fórumra feszült helyzetben került sor. Az Európai Bizottság két héttel korábban indította meg történetének legnagyobb dömpingvizsgálatát a kínai napelemgyártók ellen, akik tavaly az addig szokásos piaci árnál 60-80 százalékkal olcsóbb termékeikkel az uniós piac 80 százalékát fedték le, s tucatnyi európai vállalat – köztük a világ valaha els? napelemgyártó cége – tönkremeneteléhez járultak hozzá a kínai állami bankok nevetségesen olcsó hitelei és jelent?s kormánytámogatások segítségével.
Az utóbbi tilalmát persze a Kereskedelmi Világszervezethez csatlakozó Kína 2001-ben maga is aláírta. A német fogyasztók jelenleg igen olcsón juthatnak napelemes rendszerekhez. A beruházásnak ugyan csak a harmada a napelemek ára, a többit a telepítés és a rendszerbe állítás költségei teszik, de az inspiráló árak pezsgésbe hozták a naptet?piacot. Ám lehet, hogy a bizottság lépéseinek hatására a kínai export visszaesik, a túltermelés csökken, az árak n?nek, s ismét nem éri meg majd a naptet?: a gridparitás távolabb csúszik. Ám a piac globális, Kína mellett több ázsiai ország, s?t Mexikó és Kanada is nyomul, a termel?k hosszú távon nem tudják emelni az áraikat, az igények és a termelés közti egyensúly lassan beáll.
Jelenleg Európa energiaszükségletének csupán 2 százalékát fedezik a napelemek, ami Ausztria éves energiaigényével egyenérték?. A további fejl?déshez tudományos el?relépésre (is) szükség van. A konferencián nagyon sok újdonságról lehetett hallani. A globális termelés 85 százalékát adó napelemtábla változatlanul szilíciumszeletekb?l készül, egy- vagy multikristályos változatában. A korábbi szilícium hiány megsz?nt, meredeken esnek a nyersanyagárak.
A jelenleg legnépszer?bb egykristályos napelemek hatásfoka 14–20 százalék között mozog (ilyen mértékben képes a nap fényét elektromos árammá alakítani), a multikristályos változatoké 12-17 százalékos. A fejl?dés következménye a szeletek vastagságának csökkenése és a hatásfok növelése. Léteznek ún. vékony réteg? napelemek is, amelyek akár csak 2-3 mikrométeres vastagságú, zömmel amorf szilíciumréteg üvegfelületekre való leválasztásával készülnek. Ezeknél nincs vágási, szeletelési veszteség, kevesebb alapanyag kell hozzájuk.
Igaz, a hatásfokuk csupán 5-7 százalék, de egész házfalakat is be lehet burkolni velük. Továbbra is próbálkoznak a szilíciumot leváltó egyéb elemekkel, rézzel, indiummal, kadmiummal, tellúrral és ezek kombinációival. Így 11-13 százalékig sikerült feltornászni a hatásfokot, ám az összes vékony réteg? technológiát használó cég együttesen is csak 13-15 százalékot képvisel a világ idei napelemtermelésében, és a fejl?dés ebben az irányban meglehet?sen lassú.
Ugyanez érvényes a m?anyag alapanyagban eloszlatott nanoméret? félvezet? fém-oxid-szemcsékre alapuló napelemgyártásra is. Az ilyen fóliaszer? napelemeket szinte nyomdai technológiával szobah?mérsékleten akár ruhára is fel lehet festeni, de a hatásfokuk csak néhány tized százalékos. Ezekkel azért egy laptopot fel lehet tölteni, viszont az áramtermel? képességük pár év alatt szertefoszlik.
A fejl?dés legnagyobb gátját a szakemberek nem a m?szaki-tudományos fejl?désben, hanem a politikai akaratban látják. Az EU ugyan kidolgozta a maga koncepcióját a megújuló energiák támogatására, s ezek arányát 20 százalékra szeretné emelni 2020-ig, ám a megvalósításhoz egységes iparpolitika és energetikai modell kellene. Ennek hiányában hiába mozog a piacon rengeteg cég, a versenyképességük kicsi.
Tavaly összesen két európai vállalat volt képes 500 MW-osnál nagyobb napelemkapacitás el?állítására, miközben Kínában 15-20 ilyen cég dübörög. Mint Dominique Ristori, az Európai Bizottság Egyesült Kutatóközpontjának f?igazgatója a konferencia megnyitóján megjegyezte, az unió nem mondhat le a zöldenergiákról, hiszen k?olajszükségletének 95, a felhasznált földgáznak pedig 60 százalékát importálja, ezek ára növekszik, s magas arányuk összeegyeztethetetlen a klímavédelemmel.
Az unión belül a napelemes rendszerek telepítése terén Németország az els?. ?t követi a sokkal naposabb Olaszország és Spanyolország, utánuk a napos órákkal kevésbé megáldott, viszont a zöldtudatosságban élenjáró Csehország következik. Sajnos a fosszilis energiákhoz még mindig túl sok támogatást adnak. Fatih Birol, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezet? közgazdásza tavaly ezeket a szubvenciókat a globális energiarendszer vakbélgyulladásának nevezte, amit ki kell operálni, hogy egészséges és fenntartható jöv?t építhessünk.
Teljesen újra kéne gondolni az áramtermelés és -elosztás rendszerét – er?síti meg Arnulf Jäger-Walden –, de a régi szerepl?k lassítani akarják a változásokat. Jelenleg például sehol nincs lehet?ség rá, hogy ha egy családi ház napelemeib?l áramtöbblet keletkezik, azt át lehessen adni a szomszédnak. Egy ilyen szövetkezeti modell lehet?vé tenné a tagok fölös megújuló energiáinak egymás közti cseréjét, s egy saját tároló építésével a fölösleg tárolását is, így függetlenné is válhatnának a hálózattól.
Hazánkat a hatalmas kiállításon egyetlen cég, a napelem-alapanyagok min?ségvizsgálatában világszerte jelesked? Semilab Zrt. képviselte. Berendezéseiket eddig is külföldön adták el, ám a túltermelési válság id?szakában nem indul új beruházás, ezért ?k most inkább a félvezet?iparra koncentrálnak. Pavelka Tibor elnök-vezérigazgató szerint hazánkban inkább a szélenergiás áramtermelés lódult meg. Hosszú távon viszont a napelemeknek lehet nagyobb szerepük, hiszen a háztet?re szerelt rendszernél ott termel?dik az áram, ahol felhasználják, nem kell az áramot elvezetni, és a napsütés egyébként is kiszámíthatóbb, mint a szél. Egyel?re azonban egy átlagos családnak sokba kerül egy ilyen rendszer.
– Pedig maguknál többet süt a nap,mint nálunk – mondja Winfried Hoffmann, az Európai Fotovillamos Ipar Szövetségének német elnöke. – Tudja, hosszú háborút vívunk, amelyben az hozhat áttörést, ha az átlagembernek is megéri majd a napelemek beszerelése. Ha tömegek használják majd a napelemet, a politikai széljárás is megfordul. Sajnos ma még nem ez a helyzet. Az elmúlt három évben a konzervatív német lapokban nem sok pozitív cikk jelent meg a napelemekr?l. Néha úgy érezzük magunkat, mintha ketrecben élnénk. Reméljük, egyszer ez is kinyílik, és ránk süt a nap.
Nem a mi napunk
A napkollektorok (napenergiás vízmelegít? rendszerek) után most a napelemek (a napfényt elektromos eneregiává alakító berendezések) képviselhetnék a háztartási zöldenergia-beruházásokon belül a „húzóágazatot”. Igény lenne rá, ám a finanszírozási és az adminisztrációs nehézségek alaposan visszavetik a potenciális keresletet. Egy kisebb, 1,6 kilowattos rendszer jelenleg nagyjából 1,4 millió forintba (vagyis minden kilowatt sz?k egymillió forintba) kerül, ami egyrészt jelent?s csökkenés a néhány évvel ezel?tti árakhoz képest, másrészt viszont még mindig túl sok ahhoz, hogy az „átlag család” zsebb?l kifizesse.
Az évente egyszer, egy-két hétre megnyíló pályázati támogatásokra nem lehet építeni, olcsó bankhitel pedig jelenleg nincs, pedig a napelem garantáltan megtérül? beruházás lenne – f?ként az áramszolgáltatók együttm?köd? magatartása esetén. A jogszabályok szerint a szolgáltató köteles megvásárolni a napelemes „termel?t?l” a mindenkori felesleget, ám a szerz?dés megkötése és a speciális villanyóra felszerelése idei tapasztalatok szerint akár fél évig vagy még tovább is húzódhat. Úgy t?nik, sem az állam, sem az energiaszektor nem akarja igazán, hogy sokan használják áramtermelésre a háztet?jüket.
Forrás: Palugyai István| Népszabadság| 2012. október 6.
Reakció a cikkre:
A megújuló energiaforrások alkalmazásának a támogatása
Ez az irányvonal meghatározza a megújuló energiaforrásokból származó energiák alkalmazásának az egységes keretét, az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésére és egy környezetbarátságos közlekedési szektor támogatására. Erre a célra nemzeti akciótervek elkészítését valamint a bioüzemanyagok alkalmazásainak módozatait irányozza el?.
Volt és van egy jogi aktus
Az Európai Parlament 2009/28/EG irányvonala és a Tanács 2009. április 23-án a megújuló energiaforrásokból származó energiák alkalmazásáról és a 2001/77/EG és a 2003/30/EG irányvonalának a módosítása valamint ezek eltörlésének a lényege
ÖSSZEFOGLALÓ
Ez az irányvonal meghatározza a megújuló energiákból származó energiák termelésének és támogatásának egységes keretét.
Nemzeti célok és intézkedések
Minden tagállam részére ki lett számítva a 2020-ig elérend? ME-források részesülése a bruttóenergiafogyasztásban. Ez a cél összhangban áll a Közösség „20-20-20 összcéljával”.
Ezenkívül el kell érni a megújuló energiaforrásokból származó energiák min. 10 százalékos részesedését a közlekedési szektor fogyasztásában 2020-ig.
Nemzeti akciótervek a megújuló energiákra
A tagállamoknak össze kell állítani egy akciós tervezetet, amely a közlekedési-, a villamosenergia- valamint a h? szektorban felhasznált megújuló energiák mennyiségét 2020-ig meghatározza. Ezeknek az akciós terveknek figyelembe kell venniük az egyébb politikai intézkedések kihatását az energiahatékonyságra is (minél nagyobb az energiamegtakarítás, annál kisebb a megújuló energiákra fordított energiaráfordítás szükséglete a cél eléréséhez). Ezekben a tervekben benne kell lenniük a tervezési el?írások és a tarifarendszerek reformjainak módozatainak valamint a megújuló energiaforrások villamosenergia-hálózatokhoz való hozzáféréseinek szabályozásának is.
A tagállamok közötti együttm?ködés
A tagállamoknak lehet?ségük van statisztikai transzferen keresztül megújuló energiaforrásokból származó meghatározott energiamennyiséggel való kereskedelmre és megújulókból termelt elektromosság és h? projekteket közösen kifejleszteni.
Mindezek felett EU-n kívüli államokkal való együttm?ködés is lehetséges, amennyiben a következ? feltételek teljesítettek:
- az elektromosságot a közösségen belül kell felhasználni,
- az elektromosságot egy újonnan épített rendszer állítja el?,
- az így megtermelt és exportált villamosenergiára nem lett támogatás adva.
Az eredetiség igazolása
Minden tagállamnak garantálnia kell a megújuló energiaforrásokból termelt elektromosság, h? és f?tés eredetiségét. Ebben az eredetiség igazolásban szerepl? adatok szabványosítottak és minden tagállam által el vannak ismerve. Az eredetiség igazolását arra a célra is fel lehet használni, hogy az energiamix összeállítását a fogyasztók felé informálhassuk.
Hálózati hozzáférés és üzemeltetés
A tagállamoknak meg kell teremteniük a megújuló energiaforrásokból származó energiák átviteli hálózati infrastruktúráit. Ehhez szükséges:
- hogy az üzemeltet?k garantálják a megújuló energiaforrások energiáihoz szükséges átvitelt és elosztást,
- az ilyen energia fajták hálózatra kerülésének els?rangú szerepét biztosítani.
Bio-üzemanyagok és folyékony bio-tüzel?anyagok
Ez alá az irányvonal alá esnek a bio-üzemanyag és a folyékony bio-tüzel?anyag energiaformái is, ha azok az üvegházhatású gázok emisszió csökkentéséhez legalább 35 százalékosan hozzájárulnak. 2017 január 1-ig minimum 50 százalékos részesedési nagyságnak kell lenni ennek az értéknek az ÜHG csökkentésében.
A bio-üzemanyagok és a folyékony bio-tüzel?anyagok nyersanyagból vannak el?állítva, amik az EU-n belül vagy a Közösségen kívül vannak kinyerve. Ezeket nem szabad olyan területeken termeszteni, amelyek a magas érték? biológiai sokrét?séget kitaszítaná vagy magas CO2-lekötés? területeket hordoz magában. Anyagi támogatást azon projektek kaphatnak, amelyek az irányvonal „fenntarthatóság” kritériumait teljesítik.
Háttér
Ez az irányvonal az energia és a klímaváltozás legiszlatív csomagjának egy része, amely meghatározza a közösségi célok jogi keretét az üvegházhatású gázok csökkentése érdekében. Ezzel a csomaggal az energiahatékonyságnak, a megújuló energiaforrásokból származó energiák felhasználásának és a dinamikus szektor gazdasági felélénkítésének, amiben Európa élvonalbeli vezet?, támogatása a cél.
2012.10.07. | Michael Debreczeni
A CleanThinking.de, a CleanTech szektor online gazdasági magazinja és a Milk the Sun közös felmérést készítettek az elmúlt héten a 2012-es fotovoltaik piac alakulásáról. Ez a felmérés végül is a 2012-es fotovoltaik szektor állandóan változó keretfeltételeire történ? reakció. A piaci részvev?knek állandóan konfrontálniuk kell magukat a csökken? betáplálási tarifákkal, újabb energiatörvényekkel vagy módosuló szabályokkal. Hogy ezek az aktuális fejl?dések miképpen vannak ráhatással a piac részvev?ire, erre ad válaszokat az alábbi fotovoltaik piac 2012-es tanulmánya.
Ez a piaci elemzés a projektfejleszt?k, a rendszerek üzemeltet?inek, a befektet?k valamint a tet? és terület tulajdonosok válaszai alapján készült. Az eredmények azt mutatják, hogy a hangulat nagyjából megfelel? illetve pozitívnak értékelhet?. A befektet?k haszonelvárásai a mez?ny els? felében fekszenek. 57 százalékuk 7-10 százalékos, míg 33 százalékuk 4-6 százalékos haszont várnak el. Ez bizonyítja, hogy a fotovoltaik üzlet még mindig lukratív terület számukra.
55 %, tehát a terület-/felület bérbeadók több, mint fele megfelel?nek találja a hozam utáni 2-4 %-os bérleti összegeket Németországban. Senki sem fogadta el a 6-8 %-os nagyságot.
Érdekes az, hogy a részvev?k többsége (41 %) az EU-n kívüli területeken látják a fotovoltaik számára a legnagyobb lehet?séget. Ez igazolja a szolár szektor jelenlegi trendjének fókuszálást is az afrikai vagy a dél-ázsiai új piacok feltárására. A Milk the Sun GmbH fotovoltaik piaca már reagált is erre a trendre. Már Európán kívüli projektekre is lehet ajánlatokat tenni és kereskedni velük az online-plattformjukon. Így pl. USA, Dél-Amerika vagy Törökország területeire lehet tet?re vagy szabad felületre (szolár parkokra) ajánlatokat leadni.
Az okot a hazai (azaz a német) piac idei lényeges változásaiban lehet megtalálni. A kérdezetteknek mégiscsak a 71 százaléka állítja, hogy a Megújuló Energia Törvény (EEG) körül jelenleg is zajló viták miatt vannak elbizonytalankodva. Ezen nem is lehet csodálkozni, ha egyes médiák utolsó heti vezércímeire visszaemlékszünk. Mindössze csak 19 %-ban vélik a módosulásokat pozitívnak.
A kulcsrakész (turnkey) tet?projektek jogainak aktuális ára a felmérés szerint Németországban 50-70 €/kWp. 41 %-a 30-50 €/kWp mellett, míg 7 %-uk 70-120 €/kWp-t tartanak a fels? határnak.
A CleanThinking.de és a Milk the Sun köszönetét mondja ki minden részvev?nek! Ez a piaci elemzés lehet?séget ad számunkra a fotovoltaik piac hangulatába bepillantani és a szolár szektor részvev?i számára is nagyobb átláthatóságot nyújt. A tanulmány fontos tájékozódást nyújt a PV-piac szerepl?inek.
2012.09.21. | forrás: Milk the Sun GmbH | © Michael Debreczeni
