A megújuló szabályozás kidolgozásának csúszása els?sorban az egészen kicsi, hazai vállalkozásokat sújtja, mert ezek szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyb?l finanszírozni tudnák a kies? hónapokat – mondta Tóth Balázs, az ELMIB Zrt. igazgatóságának elnöke a Portfolio.hu-nak. A szakember hozzátette, hogy amennyiben a jöv? év elejére nem tisztázódnak a hazai megújuló támogatási rendszer legf?bb pontjai, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz biomasszás er?m?avatás.
Portfolio.hu: Az Elmibbel kapcsolatos legfontosabb hír az elmúlt id?szakban Mártha Imre, a korábbi MVM-vezér érkezése volt, aki a társaságotok vezérigazgatói tisztségét tölti be. Mennyiben változik az Elmib stratégiája az új vezet? érkezésével?
Tóth Balázs: Mártha Imre érkezése egy hosszabb folyamat eredménye volt. A privatizáció utáni öt évben igen nagyot növekedett a cég, és jó két éve azt mondtuk, hogy egy konszolidációs id?szakba érkeztünk, ahol a struktúrán is változtatni kell. Most már egy professzionálisabb, a multinacionális vállalatokra sokkal jobban hasonlító céggé fejl?dtünk, és ezt le kell követni a bels? szervezeti felépítésben és a struktúrában is a folyamatok szabályozottabbá tételével. Ennek a konszolidációs folyamatnak a végén kerestünk egy olyan szakembert, aki széleskör? szakmai és vezet?i tapasztalatokkal rendelkezik az energetika területén. Mártha Imre érkezése számunkra is elismerés volt. Az, hogy Imre ilyen szakmai háttérrel kihívást látott az Elmib vezetésében, egyértelm?en visszaigazolta az elmúlt öt évben végzett munkánkat. Érkezése jelent?s könnyebbséget jelent a számunkra, mert így az operatív tevékenységek helyett tulajdonostársammal, Kele Józseffel sokkal több figyelmet szentelhetünk a stratégiai tervezésnek. Egyel?re nem tervezünk lényegi váltást a korábban meghirdetett stratégiánkhoz képest, új elemek természetesen bekerülhetnek Imre szakértelme által, a f?bb célkit?zések azonban változatlanok maradnak.
P.: Hogy áll az Elmib a korábban elindított projektjeivel? Terveztek új fejlesztésekkel a közeljöv?ben?
T.B.: Sajnos az elmúlt id?szakban számos, az üzletmenetet negatívan befolyásoló folyamattal kellett szembenéznünk. A különadón és az árszabályozáson keresztül mi is részesülünk azokból a terhekb?l, amelyeket a válság az egész gazdaságnak okoz. Ez is sokkal megfontoltabb el?remenetelt követel meg t?lünk, aminek keretein belül jelent?s költségmegtakarítási programot is végrehajtottunk. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy van egy speciális magyar tényez? is, a hazai energetikai szabályozás átalakulása, amellyel kapcsolatban sajnos azt tapasztaljuk, hogy a szabályok nem olyan gyorsasággal változnak, mint ahogy arra a választásokat követ?en számítottunk. Ilyen környezetben nem tehetünk mást, minthogy inkább azokra a projektjeinkre koncentrálunk, amelyek már jól el?rehaladott stádiumban vannak. Ezek el?készítését most lezárjuk, és várunk arra, hogy tisztázódjanak a játékszabályok, és akkor egyb?l indulhassunk.
P.: Vagyis az összes korábban elkezdett projekt arra vár, hogy a politika lefektesse a játékszabályokat?
T.B.: Pontosan. Mindhárom biomassza-projektünk engedélyei megvannak, a kivitelezési tervek tendereztetése folyamatban van. Amint az új támogatási rendszerrel kapcsolatos szabályok tisztázódnak, Mányban, Salgótarjánban és Kaposváron is indulhatnak a munkagépek. Persze ehhez a részletszabályokat is ismernünk kell majd, meg kell várnunk, míg megszilárdulnak az új elképzelések. Az energetikai beruházók egyébként is nagyon körültekintet?en járnak el, de a válság, illetve a hazai átalakulás is olyan tényez?k, amelyek további óvatosságot követelnek meg a tervezett projekteknél. Tekintettel arra, hogy ebben az iparágban a befektetések 20-30 évre szólnak, mi is inkább kivárunk. Persze mindenképpen szükségszer? lenne, ha már idén a legf?bb irányok ismertté válnának, hiszen a biomasszás er?m?veknél nem ritkák a 24 hónapos rendelési átfutások, vagyis ha a szabályozás átcsúszik a jöv? év közepére, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz er?m?avatás.
Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok mindenesetre visszaigazolják a korábbi biomasszával kapcsolatos választásunkat. Mi korábban a kogenerációs decentralizált energiatermelésbe jól illeszked? bioer?m?vek mellett tettük le a voksunkat, és úgy t?nik, hogy a kormányzat is hasonlóképpen gondolkodik. Ilyen formán az egyik szemünk nevet, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt évek munkája hamarosan beérhet, a másik viszont sír, hogy nem indíthatjuk el a beruházásainkat a szabályozás letisztulásáig.
P.: Az elmúlt egy évben a kisebb biogáz-er?m?veken kívül lényegi beruházás nem valósult meg a megújuló szegmensben. Miként képesek a projektgazdák kezelni ezt az átmeneti id?szakot? Egy Elmib-méret? piaci szerepl?nek elegend? tartalékai vannak ahhoz, hogy kivárja az új támogatási szabályok kihirdetését?
T.B.: A gazdasági válságnak az volt az egyik legfontosabb tanulsága, hogy azok az energetikai szerepl?k tudtak fennmaradni, akik nem csak egyfajta tevékenységgel foglalkoztak. Ugyanez igaz most a megújuló-szabályozás átalakítására is. A szabályok kidolgozásának csúszása els?sorban az egészen kicsi, hazai vállalkozásokat sújtja, mert szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyb?l finanszírozni tudnák a csúszást. Egy jelent?sebb külföldi szerepl?nek az, hogy idén, jöv?re vagy esetleg öt év múlva indíthat be egy új zöld er?m?vet, lényegében egyre megy, nekik csak az a fontos, hogy attól kezdve, hogy az egység üzembe állt, folyamatosan hozza az elvárt számokat. Ezek a cégek képesek arra, hogy kivárják a szabályozási vihar lecsendesedését, és csak ezt követ?en hajtsák végre a beruházást, addig ugyanis foglalkoznak más területekkel. Az Elmib korábban abba az irányba indult el, hogy leképezze a nagyobb multinacionális energiatársaságok m?ködését. Foglalkozunk energiakereskedelemmel, saját vezetékhálózatunk van, több száz önkormányzattal vagyunk partnerségben, vagyis a mi cégünk képes arra, hogy a megfelel? pillanatig „jegelje” a tervezett zöld beruházásait, de a kisebb társaságok várhatóan elvéreznek ez alatt az id?szak alatt. Ezért lenne szükség arra, hogy a kormányzat minél hamarabb határozza meg a piac kereteit, hiszen a kivárás éppen a hazai kkv szektor szerepl?it hozza nehéz helyzetbe.
Ezt az id?szakot az Elmibnél igyekszünk arra fordítani, hogy újabb lehet?ségek után kutassunk. Amit a bioer?m?vekkel tudtunk, azt megtettük. Most van id?nk arra, hogy a megújuló energiában is nyissunk más területek felé, vizsgáljuk az egyéb technológiákat. Ennek része a korábban bejelentett bolgár naper?m?-projekt is. Magyarországon inkább a biomasszával érdemes foglalkozni, de Bulgáriában magasabb a napsütéses órák száma, ezért ott naper?m?vet kezdtünk el el?készíteni. A megújulók terén úgy szeretnénk eljárni, mint annak idején a hagyományos energiáknál tettük: folyamatosan szélesíteni kívánjunk az alkalmazott technológiák körét, és a b?vülés során régiós szinten is diverzifikáljuk magunkat. Ez további biztonságot jelent a társaság hosszú távú m?ködése szempontjából.
P.: További országokat vizsgáltok?
T.B.: Nem. Egyel?re azokban az országokban szeretnénk er?södni, ahol jelen vagyunk. Ez Magyarországon túl jelenleg Romániát és Bulgáriát jelenti. A korábban elindított szerb biogáz-projektb?l kiszálltunk, ugyanis a helyi befektet?társunk elképzelései nem voltak összeegyeztethet?k az Elmib üzletpolitikájával, nagyon eltér? kockázatokat láttunk a projektben.
P.: Mennyiben változott az Esco-tevékenységetek az elmúlt id?szakban?
T.B.: A kormány ebben a szegmensben a központosítás felé halad, a korábban elérhet? források összevonásra kerültek és várhatóan egy központi program kiírása történik majd meg. Mi korábban a partner önkormányzatainkkal együtt dolgoztunk ezeken a beruházásokon, azonban az átalakítások által az így elérhet? források megsz?ntek. Amiben most gondolkodunk, az a közvilágítás további korszer?sítése, LED-es technológiát használó fényforrásokkal. Több éve tesztelünk már LED-es közvilágítási lámpákat, és ki is választottunk olyan lámpatípusokat, amelyek elérik az általunk elvárt színvonalat. Bulgáriában végeztünk már LED-es fejlesztést, ott a magyarországinál öregebb lámpák vannak felszerelve, ezért jelent?sen nagyobb az energiamegtakarítási potenciál, és támogatás nélkül is rentábilisan lehet LED-eket feltenni. Magyarozágon az Új Széchenyi Tervben ilyen tevékenységre nem biztosítanak forrást, azonban az EBRD-nek van erre felhasználható programja, amivel a megtérülést 10-15 évre le lehet szorítani. A m?szaki színvonal rovására persze tovább csökkenthet? a megtérülési id?, de ebben mi nem vagyunk partnerek. Így amelyik önkormányzatnak ez a megtérülési id? elfogadható, ott meg tudjuk kezdeni a beruházást, amelyiknek nem, ott pedig azt tanácsoljuk, hogy várjanak 1-2 évet, ami alatt a LED-es közvilágítási lámpák ára várhatóan jelent?sen csökken.
P.: Korábban beszéltünk t?zsdei tervekr?l. Hol tartotok ebben a folyamatban?
T.B.: Minden alapvet? dologra felkészültünk az esetleges t?zsdei bevezetéssel kapcsolatban. A menedzsmentet is olyan irányba b?vítettük, hogy az maximálisan kielégítse a t?kepiacok kívánalmait, ez is azt mutatja, hogy nyitottak vagyunk a t?zsdére menetellel kapcsolatban. Azonban továbbra sem látjuk azt, hogy jelenleg egy ilyen lépésnek különösebb hozzáadott értéke lenne a cég szempontjából. A mostani fejlesztéseinknél, illetve azok t?keigényénél úgy találjuk, hogy a t?zsdén kívüli eszközök hatékonyabbak lehetnek számunkra. Egyszer?bb egy sz?k befektet?i kör felé jelentéseket készíteni, sokkal gyorsabbak és rugalmasabbak tudunk maradni. A t?zsdei bevezetés várhatóan egy következ? lépés lesz az Elmib életében.
Nyilvánvaló, hogy akármilyen struktúrában is történik meg egy befektet? bevonása ezekhez a projektekhez, ? is szem el?tt fogja tartani azt, hogy ez a cég kés?bb bármikor t?zsdére vihet? legyen, hiszen ez számára is stratégia elem lehet. Jelen pillanatban azonban nincs döntés arról, hogy az Elmib Zrt.-be befektet?ket vonnánk be, kizárólag a korábban említett három biomassza-er?m?höz keresünk, f?ként pénzügyi befektet?t. De ebben a kérdésben is csak akkor tudunk majd el?relépni, ha a szabályozás összeáll. Most ez látszik ideális struktúrának, de az egész cégcsoport úgy m?ködik, hogy ha a rendelkezésre álló projektek mérete már igényli, akkor t?zsdére megyünk.
Forrás: Portfolio.hu
A megújuló szabályozás kidolgozásának csúszása els?sorban az egészen kicsi,
hazai vállalkozásokat sújtja,
mert ezek szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek,
sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyb?l finanszírozni tudnák a kies? hónapokat – mondta Tóth Balázs, az ELMIB Zrt. igazgatóságának elnöke a Portfolio.hu-nak. A szakember hozzátette, hogy amennyiben a jöv? év elejére nem tisztázódnak a hazai megújuló támogatási rendszer legf?bb pontjai, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz biomasszás er?m?avatás.
Portfolio.hu: Az Elmibbel kapcsolatos legfontosabb hír az elmúlt id?szakban Mártha Imre, a korábbi MVM-vezér érkezése volt, aki a társaságotok vezérigazgatói tisztségét tölti be. Mennyiben változik az Elmib stratégiája az új vezet? érkezésével?
Tóth Balázs: Mártha Imre érkezése egy hosszabb folyamat eredménye volt. A privatizáció utáni öt évben igen nagyot növekedett a cég, és jó két éve azt mondtuk, hogy egy konszolidációs id?szakba érkeztünk, ahol a struktúrán is változtatni kell. Most már egy professzionálisabb, a multinacionális vállalatokra sokkal jobban hasonlító céggé fejl?dtünk, és ezt le kell követni a bels? szervezeti felépítésben és a struktúrában is a folyamatok szabályozottabbá tételével. Ennek a konszolidációs folyamatnak a végén kerestünk egy olyan szakembert, aki széleskör? szakmai és vezet?i tapasztalatokkal rendelkezik az energetika területén. Mártha Imre érkezése számunkra is elismerés volt. Az, hogy Imre ilyen szakmai háttérrel kihívást látott az Elmib vezetésében, egyértelm?en visszaigazolta az elmúlt öt évben végzett munkánkat. Érkezése jelent?s könnyebbséget jelent a számunkra, mert így az operatív tevékenységek helyett tulajdonostársammal, Kele Józseffel sokkal több figyelmet szentelhetünk a stratégiai tervezésnek. Egyel?re nem tervezünk lényegi váltást a korábban meghirdetett stratégiánkhoz képest, új elemek természetesen bekerülhetnek Imre szakértelme által, a f?bb célkit?zések azonban változatlanok maradnak.
P.: Hogy áll az Elmib a korábban elindított projektjeivel? Terveztek új fejlesztésekkel a közeljöv?ben?
T.B.: Sajnos az elmúlt id?szakban számos, az üzletmenetet negatívan befolyásoló folyamattal kellett szembenéznünk. A különadón és az árszabályozáson keresztül mi is részesülünk azokból a terhekb?l, amelyeket a válság az egész gazdaságnak okoz. Ez is sokkal megfontoltabb el?remenetelt követel meg t?lünk, aminek keretein belül jelent?s költségmegtakarítási programot is végrehajtottunk. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy van egy speciális magyar tényez? is, a hazai energetikai szabályozás átalakulása, amellyel kapcsolatban sajnos azt tapasztaljuk, hogy a szabályok nem olyan gyorsasággal változnak, mint ahogy arra a választásokat követ?en számítottunk. Ilyen környezetben nem tehetünk mást, minthogy inkább azokra a projektjeinkre koncentrálunk, amelyek már jól el?rehaladott stádiumban vannak. Ezek el?készítését most lezárjuk, és várunk arra, hogy tisztázódjanak a játékszabályok, és akkor egyb?l indulhassunk.
P.: Vagyis az összes korábban elkezdett projekt arra vár, hogy a politika lefektesse a játékszabályokat?
T.B.: Pontosan. Mindhárom biomassza-projektünk engedélyei megvannak, a kivitelezési tervek tendereztetése folyamatban van. Amint az új támogatási rendszerrel kapcsolatos szabályok tisztázódnak, Mányban, Salgótarjánban és Kaposváron is indulhatnak a munkagépek. Persze ehhez a részletszabályokat is ismernünk kell majd, meg kell várnunk, míg megszilárdulnak az új elképzelések. Az energetikai beruházók egyébként is nagyon körültekintet?en járnak el, de a válság, illetve a hazai átalakulás is olyan tényez?k, amelyek további óvatosságot követelnek meg a tervezett projekteknél. Tekintettel arra, hogy ebben az iparágban a befektetések 20-30 évre szólnak, mi is inkább kivárunk. Persze mindenképpen szükségszer? lenne, ha már idén a legf?bb irányok ismertté válnának, hiszen a biomasszás er?m?veknél nem ritkák a 24 hónapos rendelési átfutások, vagyis ha a szabályozás átcsúszik a jöv? év közepére, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz er?m?avatás.
Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok mindenesetre visszaigazolják a korábbi biomasszával kapcsolatos választásunkat. Mi korábban a kogenerációs decentralizált energiatermelésbe jól illeszked? bioer?m?vek mellett tettük le a voksunkat, és úgy t?nik, hogy a kormányzat is hasonlóképpen gondolkodik. Ilyen formán az egyik szemünk nevet, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt évek munkája hamarosan beérhet, a másik viszont sír, hogy nem indíthatjuk el a beruházásainkat a szabályozás letisztulásáig.
P.: Az elmúlt egy évben a kisebb biogáz-er?m?veken kívül lényegi beruházás nem valósult meg a megújuló szegmensben. Miként képesek a projektgazdák kezelni ezt az átmeneti id?szakot? Egy Elmib-méret? piaci szerepl?nek elegend? tartalékai vannak ahhoz, hogy kivárja az új támogatási szabályok kihirdetését?
T.B.: A gazdasági válságnak az volt az egyik legfontosabb tanulsága, hogy azok az energetikai szerepl?k tudtak fennmaradni, akik nem csak egyfajta tevékenységgel foglalkoztak. Ugyanez igaz most a megújuló-szabályozás átalakítására is. A szabályok kidolgozásának csúszása els?sorban az egészen kicsi, hazai vállalkozásokat sújtja, mert szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyb?l finanszírozni tudnák a csúszást. Egy jelent?sebb külföldi szerepl?nek az, hogy idén, jöv?re vagy esetleg öt év múlva indíthat be egy új zöld er?m?vet, lényegében egyre megy, nekik csak az a fontos, hogy attól kezdve, hogy az egység üzembe állt, folyamatosan hozza az elvárt számokat. Ezek a cégek képesek arra, hogy kivárják a szabályozási vihar lecsendesedését, és csak ezt követ?en hajtsák végre a beruházást, addig ugyanis foglalkoznak más területekkel. Az Elmib korábban abba az irányba indult el, hogy leképezze a nagyobb multinacionális energiatársaságok m?ködését. Foglalkozunk energiakereskedelemmel, saját vezetékhálózatunk van, több száz önkormányzattal vagyunk partnerségben, vagyis a mi cégünk képes arra, hogy a megfelel? pillanatig „jegelje” a tervezett zöld beruházásait, de a kisebb társaságok várhatóan elvéreznek ez alatt az id?szak alatt. Ezért lenne szükség arra, hogy a kormányzat minél hamarabb határozza meg a piac kereteit, hiszen a kivárás éppen a hazai kkv szektor szerepl?it hozza nehéz helyzetbe.
Ezt az id?szakot az Elmibnél igyekszünk arra fordítani, hogy újabb lehet?ségek után kutassunk. Amit a bioer?m?vekkel tudtunk, azt megtettük. Most van id?nk arra, hogy a megújuló energiában is nyissunk más területek felé, vizsgáljuk az egyéb technológiákat. Ennek része a korábban bejelentett bolgár naper?m?-projekt is. Magyarországon inkább a biomasszával érdemes foglalkozni, de Bulgáriában magasabb a napsütéses órák száma, ezért ott naper?m?vet kezdtünk el el?készíteni. A megújulók terén úgy szeretnénk eljárni, mint annak idején a hagyományos energiáknál tettük: folyamatosan szélesíteni kívánjunk az alkalmazott technológiák körét, és a b?vülés során régiós szinten is diverzifikáljuk magunkat. Ez további biztonságot jelent a társaság hosszú távú m?ködése szempontjából.
P.: További országokat vizsgáltok?
T.B.: Nem. Egyel?re azokban az országokban szeretnénk er?södni, ahol jelen vagyunk. Ez Magyarországon túl jelenleg Romániát és Bulgáriát jelenti. A korábban elindított szerb biogáz-projektb?l kiszálltunk, ugyanis a helyi befektet?társunk elképzelései nem voltak összeegyeztethet?k az Elmib üzletpolitikájával, nagyon eltér? kockázatokat láttunk a projektben.
P.: Mennyiben változott az Esco-tevékenységetek az elmúlt id?szakban?
T.B.: A kormány ebben a szegmensben a központosítás felé halad, a korábban elérhet? források összevonásra kerültek és várhatóan egy központi program kiírása történik majd meg. Mi korábban a partner önkormányzatainkkal együtt dolgoztunk ezeken a beruházásokon, azonban az átalakítások által az így elérhet? források megsz?ntek. Amiben most gondolkodunk, az a közvilágítás további korszer?sítése, LED-es technológiát használó fényforrásokkal. Több éve tesztelünk már LED-es közvilágítási lámpákat, és ki is választottunk olyan lámpatípusokat, amelyek elérik az általunk elvárt színvonalat. Bulgáriában végeztünk már LED-es fejlesztést, ott a magyarországinál öregebb lámpák vannak felszerelve, ezért jelent?sen nagyobb az energiamegtakarítási potenciál, és támogatás nélkül is rentábilisan lehet LED-eket feltenni. Magyarozágon az Új Széchenyi Tervben ilyen tevékenységre nem biztosítanak forrást, azonban az EBRD-nek van erre felhasználható programja, amivel a megtérülést 10-15 évre le lehet szorítani. A m?szaki színvonal rovására persze tovább csökkenthet? a megtérülési id?, de ebben mi nem vagyunk partnerek. Így amelyik önkormányzatnak ez a megtérülési id? elfogadható, ott meg tudjuk kezdeni a beruházást, amelyiknek nem, ott pedig azt tanácsoljuk, hogy várjanak 1-2 évet, ami alatt a LED-es közvilágítási lámpák ára várhatóan jelent?sen csökken.
P.: Korábban beszéltünk t?zsdei tervekr?l. Hol tartotok ebben a folyamatban?
T.B.: Minden alapvet? dologra felkészültünk az esetleges t?zsdei bevezetéssel kapcsolatban. A menedzsmentet is olyan irányba b?vítettük, hogy az maximálisan kielégítse a t?kepiacok kívánalmait, ez is azt mutatja, hogy nyitottak vagyunk a t?zsdére menetellel kapcsolatban. Azonban továbbra sem látjuk azt, hogy jelenleg egy ilyen lépésnek különösebb hozzáadott értéke lenne a cég szempontjából. A mostani fejlesztéseinknél, illetve azok t?keigényénél úgy találjuk, hogy a t?zsdén kívüli eszközök hatékonyabbak lehetnek számunkra. Egyszer?bb egy sz?k befektet?i kör felé jelentéseket készíteni, sokkal gyorsabbak és rugalmasabbak tudunk maradni. A t?zsdei bevezetés várhatóan egy következ? lépés lesz az Elmib életében.
Nyilvánvaló, hogy akármilyen struktúrában is történik meg egy befektet? bevonása ezekhez a projektekhez, ? is szem el?tt fogja tartani azt, hogy ez a cég kés?bb bármikor t?zsdére vihet? legyen, hiszen ez számára is stratégia elem lehet. Jelen pillanatban azonban nincs döntés arról, hogy az Elmib Zrt.-be befektet?ket vonnánk be, kizárólag a korábban említett három biomassza-er?m?höz keresünk, f?ként pénzügyi befektet?t. De ebben a kérdésben is csak akkor tudunk majd el?relépni, ha a szabályozás összeáll. Most ez látszik ideális struktúrának, de az egész cégcsoport úgy m?ködik, hogy ha a rendelkezésre álló projektek mérete már igényli, akkor t?zsdére megyünk.
Az Óbudai Egyetem csaknem 281 millió forint támogatást nyert „A fels?oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése” cím? pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt nyitórendezvényét augusztus 31-én tartják meg. A projekttel megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborokat, oktatási tereket hoznak létre.
A projekt közvetlen célja olyan megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborok, oktatási terek létrehozása, amelyek megfelel? háttér-infrastruktúrát biztosítanak az egyetemen folyó képzés, valamint a régióban m?köd? akadémiai kutatóm?helyek és innovatív vállalkozások számára.
A projekt általános célja, hogy az egyetem a megújuló energiaforrások (nap-, a szél- és a bioenergia) gyakorlati képzésével, oktatásával, kutatásával kapcsolatos mér?eszközök, laborinfrastruktúra fejlesztésével a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelel?, európai és globális értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani.
Forrás: (www.edupress.hu)
Az Óbudai Egyetem csaknem 281 millió forint támogatást nyert „A fels?oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése” cím? pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt nyitórendezvényét augusztus 31-én tartják meg. A projekttel megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborokat,
oktatási tereket hoznak létre.
A projekt közvetlen célja olyan megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborok, oktatási terek létrehozása, amelyek megfelel? háttér-infrastruktúrát biztosítanak az egyetemen folyó képzés, valamint a régióban m?köd? akadémiai kutatóm?helyek és innovatív vállalkozások számára.
A projekt általános célja, hogy az egyetem a megújuló energiaforrások (nap-, a szél- és a bioenergia) gyakorlati képzésével, oktatásával, kutatásával kapcsolatos mér?eszközök, laborinfrastruktúra fejlesztésével a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelel?, európai és globális értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani. Forrás: (www.edupress.hu)
A környezettudatos megoldásokon alapuló technológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazása napjainkra több ország fegyveres er?inél is kezdenek elterjedni,
mint a jöv? lehetséges irányai. Vitathatatlan, hogy ezen a téren az Egyesült Államok áll a élen, hiszen számtalan projektjük létezik, melyek a jelenleg alkalmazott fosszilis energiahordozók leváltásán vagy a szennyez? anyagok kibocsátásának csökkentésén dolgoznak. Leglátványosabban talán a légier? munkálkodik, már számtalan típussal tesztelték a környezetbarát tüzel?anyagot. De nem marad le mögöttük a haditengerészet sem, mely nemrég jelentett be egy jelent?s környezetbarát fejlesztést.
Konkrétan a Csendes-óceáni Haditengerészeti Létesítmények Ellátó Parancsnoksága (NAVFAC Pacific) hozott tet? alá szerz?dést három, napelemekkel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozó vállalattal összesen 500 millió dollár értékben. Az Island Pacific Energy LLC, a Pacific Energy Solutions LLC és a Photon Finance LLC feladata az augusztus 19-én érvényesített megállapodások szerint a Hawaii szigetcsoport különböz? pontjain található amerikai katonai létesítmények energiaellátásának napelemek útján történ? biztosítása lesz.
Az nyilvánvaló, hogy a fosszilis energiahordozók által termelt villanyáramról nem lehet egyik napról a másikra átállni, ám a lépés így is jelent?snek min?síthet?. A cél az, hogy a Hawaii államban m?köd? katonai létesítmények középtávon képesek legyenek kizárólag napenergiával biztosítani elektromosenergia-igényüket. Ezzel egyrészt az ellátásukat eddig biztosító er?m?vekre es? terhet, másrészt pedig a környezetre gyakorolt terhelést csökkentenék. Nem mellékesen pedig a helyben, napenergiagenerátor-rendszerekkel (SPGS – Solar Power Generation System) termelt villamos energiával hosszú távon komoly spórolás érhet? el.
”A lehet?ségeinkkel való okos sáfárkodás a katonai és a polgári célokat egyaránt szolgálja. Esetünkben ez a környezetünk megóvása és az egymással való jó szomszédság fenntartása, aminek Hawaii-n régi hagyománya van. A napenergiával való áramellátás ezen kívül hozzájárul a haditengerészeti létesítmények energiabiztonságának szavatolásához is.” – mondta Dixon R. Smith ellentengernagy, a Hawaii Körzet katonai parancsnoka.
A napelemeket tet?kre, parkolókra és üres telkekre helyezik majd. A gyártók számítása szerint a térségben magas napsütéses órák száma alapján a berendezések magas hatásfokkal lesznek m?ködethet?k Hawaii-n. A szerz?dés értelmében az említett cégek vállalták az általuk telepített eszközök telepítését, m?ködtetését, karbantartását és szükség esetén cseréjét is.
A US Navy nyilvánosságra került tervei egyébként további hasonló beruházásokat sejtetnek a közeljöv?ben. A haditengerészeti miniszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a hader?nem teljes villamosenergia-igényének 50%-át 2020-ra megújuló forrásból származik majd. Ennek érdekében pedig világszerte számos haditengerészeti és tengerészgyalogos bázis kap majd napelemeket.
forrás: htka.hu
A környezettudatos megoldásokon alapuló technológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazása napjainkra több ország fegyveres er?inél is kezdenek elterjedni, mint a jöv? lehetséges irányai. Vitathatatlan, hogy ezen a téren az Egyesült Államok áll a élen, hiszen számtalan projektjük létezik, melyek a jelenleg alkalmazott fosszilis energiahordozók leváltásán vagy a szennyez? anyagok kibocsátásának csökkentésén dolgoznak. Leglátványosabban talán a légier? munkálkodik, már számtalan típussal tesztelték a környezetbarát tüzel?anyagot. De nem marad le mögöttük a haditengerészet sem, mely nemrég jelentett be egy jelent?s környezetbarát fejlesztést.
Konkrétan a Csendes-óceáni Haditengerészeti Létesítmények Ellátó Parancsnoksága (NAVFAC Pacific) hozott tet? alá szerz?dést három, napelemekkel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozó vállalattal összesen 500 millió dollár értékben. Az Island Pacific Energy LLC, a Pacific Energy Solutions LLC és a Photon Finance LLC feladata az augusztus 19-én érvényesített megállapodások szerint a Hawaii szigetcsoport különböz? pontjain található amerikai katonai létesítmények energiaellátásának napelemek útján történ? biztosítása lesz.
Az nyilvánvaló, hogy a fosszilis energiahordozók által termelt villanyáramról nem lehet egyik napról a másikra átállni, ám a lépés így is jelent?snek min?síthet?. A cél az, hogy a Hawaii államban m?köd? katonai létesítmények középtávon képesek legyenek kizárólag napenergiával biztosítani elektromosenergia-igényüket. Ezzel egyrészt az ellátásukat eddig biztosító er?m?vekre es? terhet, másrészt pedig a környezetre gyakorolt terhelést csökkentenék. Nem mellékesen pedig a helyben, napenergiagenerátor-rendszerekkel (SPGS – Solar Power Generation System) termelt villamos energiával hosszú távon komoly spórolás érhet? el.
”A lehet?ségeinkkel való okos sáfárkodás a katonai és a polgári célokat egyaránt szolgálja. Esetünkben ez a környezetünk megóvása és az egymással való jó szomszédság fenntartása, aminek Hawaii-n régi hagyománya van. A napenergiával való áramellátás ezen kívül hozzájárul a haditengerészeti létesítmények energiabiztonságának szavatolásához is.” – mondta Dixon R. Smith ellentengernagy, a Hawaii Körzet katonai parancsnoka.
A napelemeket tet?kre, parkolókra és üres telkekre helyezik majd. A gyártók számítása szerint a térségben magas napsütéses órák száma alapján a berendezések magas hatásfokkal lesznek m?ködethet?k Hawaii-n. A szerz?dés értelmében az említett cégek vállalták az általuk telepített eszközök telepítését, m?ködtetését, karbantartását és szükség esetén cseréjét is.
A US Navy nyilvánosságra került tervei egyébként további hasonló beruházásokat sejtetnek a közeljöv?ben. A haditengerészeti miniszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a hader?nem teljes villamosenergia-igényének 50%-át 2020-ra megújuló forrásból származik majd. Ennek érdekében pedig világszerte számos haditengerészeti és tengerészgyalogos bázis kap majd napelemeket.
A megújuló szabályozás kidolgozásának csúszása els?sorban az egészen kicsi, hazai vállalkozásokat sújtja, mert ezek szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyb?l finanszírozni tudnák a kies? hónapokat – mondta Tóth Balázs, az ELMIB Zrt. igazgatóságának elnöke a Portfolio.hu-nak. A szakember hozzátette, hogy amennyiben a jöv? év elejére nem tisztázódnak a hazai megújuló támogatási rendszer legf?bb pontjai, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz biomasszás er?m?avatás.
Portfolio.hu: Az Elmibbel kapcsolatos legfontosabb hír az elmúlt id?szakban Mártha Imre, a korábbi MVM-vezér érkezése volt, aki a társaságotok vezérigazgatói tisztségét tölti be. Mennyiben változik az Elmib stratégiája az új vezet? érkezésével?
Tóth Balázs: Mártha Imre érkezése egy hosszabb folyamat eredménye volt. A privatizáció utáni öt évben igen nagyot növekedett a cég, és jó két éve azt mondtuk, hogy egy konszolidációs id?szakba érkeztünk, ahol a struktúrán is változtatni kell. Most már egy professzionálisabb, a multinacionális vállalatokra sokkal jobban hasonlító céggé fejl?dtünk, és ezt le kell követni a bels? szervezeti felépítésben és a struktúrában is a folyamatok szabályozottabbá tételével. Ennek a konszolidációs folyamatnak a végén kerestünk egy olyan szakembert, aki széleskör? szakmai és vezet?i tapasztalatokkal rendelkezik az energetika területén. Mártha Imre érkezése számunkra is elismerés volt. Az, hogy Imre ilyen szakmai háttérrel kihívást látott az Elmib vezetésében, egyértelm?en visszaigazolta az elmúlt öt évben végzett munkánkat. Érkezése jelent?s könnyebbséget jelent a számunkra, mert így az operatív tevékenységek helyett tulajdonostársammal, Kele Józseffel sokkal több figyelmet szentelhetünk a stratégiai tervezésnek. Egyel?re nem tervezünk lényegi váltást a korábban meghirdetett stratégiánkhoz képest, új elemek természetesen bekerülhetnek Imre szakértelme által, a f?bb célkit?zések azonban változatlanok maradnak.
P.: Hogy áll az Elmib a korábban elindított projektjeivel? Terveztek új fejlesztésekkel a közeljöv?ben?
T.B.: Sajnos az elmúlt id?szakban számos, az üzletmenetet negatívan befolyásoló folyamattal kellett szembenéznünk. A különadón és az árszabályozáson keresztül mi is részesülünk azokból a terhekb?l, amelyeket a válság az egész gazdaságnak okoz. Ez is sokkal megfontoltabb el?remenetelt követel meg t?lünk, aminek keretein belül jelent?s költségmegtakarítási programot is végrehajtottunk. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy van egy speciális magyar tényez? is, a hazai energetikai szabályozás átalakulása, amellyel kapcsolatban sajnos azt tapasztaljuk, hogy a szabályok nem olyan gyorsasággal változnak, mint ahogy arra a választásokat követ?en számítottunk. Ilyen környezetben nem tehetünk mást, minthogy inkább azokra a projektjeinkre koncentrálunk, amelyek már jól el?rehaladott stádiumban vannak. Ezek el?készítését most lezárjuk, és várunk arra, hogy tisztázódjanak a játékszabályok, és akkor egyb?l indulhassunk.
P.: Vagyis az összes korábban elkezdett projekt arra vár, hogy a politika lefektesse a játékszabályokat?
T.B.: Pontosan. Mindhárom biomassza-projektünk engedélyei megvannak, a kivitelezési tervek tendereztetése folyamatban van. Amint az új támogatási rendszerrel kapcsolatos szabályok tisztázódnak, Mányban, Salgótarjánban és Kaposváron is indulhatnak a munkagépek. Persze ehhez a részletszabályokat is ismernünk kell majd, meg kell várnunk, míg megszilárdulnak az új elképzelések. Az energetikai beruházók egyébként is nagyon körültekintet?en járnak el, de a válság, illetve a hazai átalakulás is olyan tényez?k, amelyek további óvatosságot követelnek meg a tervezett projekteknél. Tekintettel arra, hogy ebben az iparágban a befektetések 20-30 évre szólnak, mi is inkább kivárunk. Persze mindenképpen szükségszer? lenne, ha már idén a legf?bb irányok ismertté válnának, hiszen a biomasszás er?m?veknél nem ritkák a 24 hónapos rendelési átfutások, vagyis ha a szabályozás átcsúszik a jöv? év közepére, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz er?m?avatás.
Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok mindenesetre visszaigazolják a korábbi biomasszával kapcsolatos választásunkat. Mi korábban a kogenerációs decentralizált energiatermelésbe jól illeszked? bioer?m?vek mellett tettük le a voksunkat, és úgy t?nik, hogy a kormányzat is hasonlóképpen gondolkodik. Ilyen formán az egyik szemünk nevet, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt évek munkája hamarosan beérhet, a másik viszont sír, hogy nem indíthatjuk el a beruházásainkat a szabályozás letisztulásáig.
P.: Az elmúlt egy évben a kisebb biogáz-er?m?veken kívül lényegi beruházás nem valósult meg a megújuló szegmensben. Miként képesek a projektgazdák kezelni ezt az átmeneti id?szakot? Egy Elmib-méret? piaci szerepl?nek elegend? tartalékai vannak ahhoz, hogy kivárja az új támogatási szabályok kihirdetését?
T.B.: A gazdasági válságnak az volt az egyik legfontosabb tanulsága, hogy azok az energetikai szerepl?k tudtak fennmaradni, akik nem csak egyfajta tevékenységgel foglalkoztak. Ugyanez igaz most a megújuló-szabályozás átalakítására is. A szabályok kidolgozásának csúszása els?sorban az egészen kicsi, hazai vállalkozásokat sújtja, mert szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyb?l finanszírozni tudnák a csúszást. Egy jelent?sebb külföldi szerepl?nek az, hogy idén, jöv?re vagy esetleg öt év múlva indíthat be egy új zöld er?m?vet, lényegében egyre megy, nekik csak az a fontos, hogy attól kezdve, hogy az egység üzembe állt, folyamatosan hozza az elvárt számokat. Ezek a cégek képesek arra, hogy kivárják a szabályozási vihar lecsendesedését, és csak ezt követ?en hajtsák végre a beruházást, addig ugyanis foglalkoznak más területekkel. Az Elmib korábban abba az irányba indult el, hogy leképezze a nagyobb multinacionális energiatársaságok m?ködését. Foglalkozunk energiakereskedelemmel, saját vezetékhálózatunk van, több száz önkormányzattal vagyunk partnerségben, vagyis a mi cégünk képes arra, hogy a megfelel? pillanatig „jegelje” a tervezett zöld beruházásait, de a kisebb társaságok várhatóan elvéreznek ez alatt az id?szak alatt. Ezért lenne szükség arra, hogy a kormányzat minél hamarabb határozza meg a piac kereteit, hiszen a kivárás éppen a hazai kkv szektor szerepl?it hozza nehéz helyzetbe.
Ezt az id?szakot az Elmibnél igyekszünk arra fordítani, hogy újabb lehet?ségek után kutassunk. Amit a bioer?m?vekkel tudtunk, azt megtettük. Most van id?nk arra, hogy a megújuló energiában is nyissunk más területek felé, vizsgáljuk az egyéb technológiákat. Ennek része a korábban bejelentett bolgár naper?m?-projekt is. Magyarországon inkább a biomasszával érdemes foglalkozni, de Bulgáriában magasabb a napsütéses órák száma, ezért ott naper?m?vet kezdtünk el el?készíteni. A megújulók terén úgy szeretnénk eljárni, mint annak idején a hagyományos energiáknál tettük: folyamatosan szélesíteni kívánjunk az alkalmazott technológiák körét, és a b?vülés során régiós szinten is diverzifikáljuk magunkat. Ez további biztonságot jelent a társaság hosszú távú m?ködése szempontjából.
P.: További országokat vizsgáltok?
T.B.: Nem. Egyel?re azokban az országokban szeretnénk er?södni, ahol jelen vagyunk. Ez Magyarországon túl jelenleg Romániát és Bulgáriát jelenti. A korábban elindított szerb biogáz-projektb?l kiszálltunk, ugyanis a helyi befektet?társunk elképzelései nem voltak összeegyeztethet?k az Elmib üzletpolitikájával, nagyon eltér? kockázatokat láttunk a projektben.
P.: Mennyiben változott az Esco-tevékenységetek az elmúlt id?szakban?
T.B.: A kormány ebben a szegmensben a központosítás felé halad, a korábban elérhet? források összevonásra kerültek és várhatóan egy központi program kiírása történik majd meg. Mi korábban a partner önkormányzatainkkal együtt dolgoztunk ezeken a beruházásokon, azonban az átalakítások által az így elérhet? források megsz?ntek. Amiben most gondolkodunk, az a közvilágítás további korszer?sítése, LED-es technológiát használó fényforrásokkal. Több éve tesztelünk már LED-es közvilágítási lámpákat, és ki is választottunk olyan lámpatípusokat, amelyek elérik az általunk elvárt színvonalat. Bulgáriában végeztünk már LED-es fejlesztést, ott a magyarországinál öregebb lámpák vannak felszerelve, ezért jelent?sen nagyobb az energiamegtakarítási potenciál, és támogatás nélkül is rentábilisan lehet LED-eket feltenni. Magyarozágon az Új Széchenyi Tervben ilyen tevékenységre nem biztosítanak forrást, azonban az EBRD-nek van erre felhasználható programja, amivel a megtérülést 10-15 évre le lehet szorítani. A m?szaki színvonal rovására persze tovább csökkenthet? a megtérülési id?, de ebben mi nem vagyunk partnerek. Így amelyik önkormányzatnak ez a megtérülési id? elfogadható, ott meg tudjuk kezdeni a beruházást, amelyiknek nem, ott pedig azt tanácsoljuk, hogy várjanak 1-2 évet, ami alatt a LED-es közvilágítási lámpák ára várhatóan jelent?sen csökken.
P.: Korábban beszéltünk t?zsdei tervekr?l. Hol tartotok ebben a folyamatban?
T.B.: Minden alapvet? dologra felkészültünk az esetleges t?zsdei bevezetéssel kapcsolatban. A menedzsmentet is olyan irányba b?vítettük, hogy az maximálisan kielégítse a t?kepiacok kívánalmait, ez is azt mutatja, hogy nyitottak vagyunk a t?zsdére menetellel kapcsolatban. Azonban továbbra sem látjuk azt, hogy jelenleg egy ilyen lépésnek különösebb hozzáadott értéke lenne a cég szempontjából. A mostani fejlesztéseinknél, illetve azok t?keigényénél úgy találjuk, hogy a t?zsdén kívüli eszközök hatékonyabbak lehetnek számunkra. Egyszer?bb egy sz?k befektet?i kör felé jelentéseket készíteni, sokkal gyorsabbak és rugalmasabbak tudunk maradni. A t?zsdei bevezetés várhatóan egy következ? lépés lesz az Elmib életében.
Nyilvánvaló, hogy akármilyen struktúrában is történik meg egy befektet? bevonása ezekhez a projektekhez, ? is szem el?tt fogja tartani azt, hogy ez a cég kés?bb bármikor t?zsdére vihet? legyen, hiszen ez számára is stratégia elem lehet. Jelen pillanatban azonban nincs döntés arról, hogy az Elmib Zrt.-be befektet?ket vonnánk be, kizárólag a korábban említett három biomassza-er?m?höz keresünk, f?ként pénzügyi befektet?t. De ebben a kérdésben is csak akkor tudunk majd el?relépni, ha a szabályozás összeáll. Most ez látszik ideális struktúrának, de az egész cégcsoport úgy m?ködik, hogy ha a rendelkezésre álló projektek mérete már igényli, akkor t?zsdére megyünk.
Forrás: Portfolio.hu
A környezettudatos megoldásokon alapuló technológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazása napjainkra több ország fegyveres er?inél is kezdenek elterjedni, mint a jöv? lehetséges irányai. Vitathatatlan, hogy ezen a téren az Egyesült Államok áll a élen, hiszen számtalan projektjük létezik, melyek a jelenleg alkalmazott fosszilis energiahordozók leváltásán vagy a szennyez? anyagok kibocsátásának csökkentésén dolgoznak. Leglátványosabban talán a légier? munkálkodik, már számtalan típussal tesztelték a környezetbarát tüzel?anyagot. De nem marad le mögöttük a haditengerészet sem, mely nemrég jelentett be egy jelent?s környezetbarát fejlesztést.
Konkrétan a Csendes-óceáni Haditengerészeti Létesítmények Ellátó Parancsnoksága (NAVFAC Pacific) hozott tet? alá szerz?dést három, napelemekkel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozó vállalattal összesen 500 millió dollár értékben. Az Island Pacific Energy LLC, a Pacific Energy Solutions LLC és a Photon Finance LLC feladata az augusztus 19-én érvényesített megállapodások szerint a Hawaii szigetcsoport különböz? pontjain található amerikai katonai létesítmények energiaellátásának napelemek útján történ? biztosítása lesz.
Az nyilvánvaló, hogy a fosszilis energiahordozók által termelt villanyáramról nem lehet egyik napról a másikra átállni, ám a lépés így is jelent?snek min?síthet?. A cél az, hogy a Hawaii államban m?köd? katonai létesítmények középtávon képesek legyenek kizárólag napenergiával biztosítani elektromosenergia-igényüket. Ezzel egyrészt az ellátásukat eddig biztosító er?m?vekre es? terhet, másrészt pedig a környezetre gyakorolt terhelést csökkentenék. Nem mellékesen pedig a helyben, napenergiagenerátor-rendszerekkel (SPGS – Solar Power Generation System) termelt villamos energiával hosszú távon komoly spórolás érhet? el.
”A lehet?ségeinkkel való okos sáfárkodás a katonai és a polgári célokat egyaránt szolgálja. Esetünkben ez a környezetünk megóvása és az egymással való jó szomszédság fenntartása, aminek Hawaii-n régi hagyománya van. A napenergiával való áramellátás ezen kívül hozzájárul a haditengerészeti létesítmények energiabiztonságának szavatolásához is.” – mondta Dixon R. Smith ellentengernagy, a Hawaii Körzet katonai parancsnoka.
A napelemeket tet?kre, parkolókra és üres telkekre helyezik majd. A gyártók számítása szerint a térségben magas napsütéses órák száma alapján a berendezések magas hatásfokkal lesznek m?ködethet?k Hawaii-n. A szerz?dés értelmében az említett cégek vállalták az általuk telepített eszközök telepítését, m?ködtetését, karbantartását és szükség esetén cseréjét is.
A US Navy nyilvánosságra került tervei egyébként további hasonló beruházásokat sejtetnek a közeljöv?ben. A haditengerészeti miniszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a hader?nem teljes villamosenergia-igényének 50%-át 2020-ra megújuló forrásból származik majd. Ennek érdekében pedig világszerte számos haditengerészeti és tengerészgyalogos bázis kap majd napelemeket.
forrás: htka.hu
Az Óbudai Egyetem csaknem 281 millió forint támogatást nyert „A fels?oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése” cím? pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt nyitórendezvényét augusztus 31-én tartják meg. A projekttel megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborokat, oktatási tereket hoznak létre.
A projekt közvetlen célja olyan megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborok, oktatási terek létrehozása, amelyek megfelel? háttér-infrastruktúrát biztosítanak az egyetemen folyó képzés, valamint a régióban m?köd? akadémiai kutatóm?helyek és innovatív vállalkozások számára.
A projekt általános célja, hogy az egyetem a megújuló energiaforrások (nap-, a szél- és a bioenergia) gyakorlati képzésével, oktatásával, kutatásával kapcsolatos mér?eszközök, laborinfrastruktúra fejlesztésével a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelel?, európai és globális értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani. Forrás: (www.edupress.hu)
Várhatóan októberben írja ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napenergiát hasznosító, használati melegvíz el?állítását biztosító berendezések beszerzését és beépítését támogató pályázati konstrukciót. A közel 3 milliárd forintos keretösszegre családi házak és legfeljebb 12 lakásos hagyományos építés? társasházak pályázhatnak – jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár 2011. augusztus 25-én,
Tatabányán, a XVIII. Vértes Expo megnyitója keretében rendezett szakmai napon.
„Bencsik János hangsúlyozta, hogy a hazai épületállomány energiafelhasználásának hatékonyabbá tételével csökkenthet? Magyarország széndioxid-kibocsátása, mérsékelhet? az ország energiafügg?ssége, a lakossági energiafogyasztás és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is.
Emlékeztetett arra, hogy több sikeres energetikai program zárult le a nyáron, így a Zöld Beruházási Rendszer Energiahatékonysági Alprogram, az Öko-program és az Egycsatornás gy?jt?kémények felújítására kiírt pályázat is, amelyek keretében összesen 558 nyertes pályázó 1,73 milliárd forint támogatási forrást kapott.
A világban jelenleg az energiaipar és az energiagazdaság forradalma zajlik, ezért a klíma- és energiapolitika prioritásként kezelése nem csak pénzügyi, hanem gazdaságfejlesztési kérdés is – mutatott rá.
Az EBRD tanulmánya szerint Magyarország már közel áll a világ élvonalához a karbonszegény gazdaságra történ? áttérés folyamatában, de – mint arra Bencsik János felhívta a figyelmet – még b?ven van elvégzend? feladat.
A fenntarthatóságot és az energiafüggetlenség felé való elmozdulást szolgálja a kormány által júliusban elfogadott Nemzeti Energiastratégia is. A fokozatos átállás természetesen nem valósítható meg az egyén környezettudatos gondolkodása és viselkedése nélkül. E szemléletmód kialakításának a felel?ssége nem csak a kormányzaté, hanem az állampolgároké is, ehhez nélkülözhetetlen a fogyasztók tevékeny részvétele – vélekedett.” (NFM)
A környezettudatos megoldásokon alapuló technológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazása napjainkra több ország fegyveres er?inél is kezdenek elterjedni, mint a jöv? lehetséges irányai. Vitathatatlan, hogy ezen a téren az Egyesült Államok áll a élen, hiszen számtalan projektjük létezik, melyek a jelenleg alkalmazott fosszilis energiahordozók leváltásán vagy a szennyez? anyagok kibocsátásának csökkentésén dolgoznak. Leglátványosabban talán a légier? munkálkodik, már számtalan típussal tesztelték a környezetbarát tüzel?anyagot. De nem marad le mögöttük a haditengerészet sem, mely nemrég jelentett be egy jelent?s környezetbarát fejlesztést.
Konkrétan a Csendes-óceáni Haditengerészeti Létesítmények Ellátó Parancsnoksága (NAVFAC Pacific) hozott tet? alá szerz?dést három, napelemekkel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozó vállalattal összesen 500 millió dollár értékben. Az Island Pacific Energy LLC, a Pacific Energy Solutions LLC és a Photon Finance LLC feladata az augusztus 19-én érvényesített megállapodások szerint a Hawaii szigetcsoport különböz? pontjain található amerikai katonai létesítmények energiaellátásának napelemek útján történ? biztosítása lesz.
Az nyilvánvaló, hogy a fosszilis energiahordozók által termelt villanyáramról nem lehet egyik napról a másikra átállni, ám a lépés így is jelent?snek min?síthet?. A cél az, hogy a Hawaii államban m?köd? katonai létesítmények középtávon képesek legyenek kizárólag napenergiával biztosítani elektromosenergia-igényüket. Ezzel egyrészt az ellátásukat eddig biztosító er?m?vekre es? terhet, másrészt pedig a környezetre gyakorolt terhelést csökkentenék. Nem mellékesen pedig a helyben, napenergiagenerátor-rendszerekkel (SPGS – Solar Power Generation System) termelt villamos energiával hosszú távon komoly spórolás érhet? el.
”A lehet?ségeinkkel való okos sáfárkodás a katonai és a polgári célokat egyaránt szolgálja. Esetünkben ez a környezetünk megóvása és az egymással való jó szomszédság fenntartása, aminek Hawaii-n régi hagyománya van. A napenergiával való áramellátás ezen kívül hozzájárul a haditengerészeti létesítmények energiabiztonságának szavatolásához is.” – mondta Dixon R. Smith ellentengernagy, a Hawaii Körzet katonai parancsnoka.
A napelemeket tet?kre, parkolókra és üres telkekre helyezik majd. A gyártók számítása szerint a térségben magas napsütéses órák száma alapján a berendezések magas hatásfokkal lesznek m?ködethet?k Hawaii-n. A szerz?dés értelmében az említett cégek vállalták az általuk telepített eszközök telepítését, m?ködtetését, karbantartását és szükség esetén cseréjét is.
A US Navy nyilvánosságra került tervei egyébként további hasonló beruházásokat sejtetnek a közeljöv?ben. A haditengerészeti miniszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a hader?nem teljes villamosenergia-igényének 50%-át 2020-ra megújuló forrásból származik majd. Ennek érdekében pedig világszerte számos haditengerészeti és tengerészgyalogos bázis kap majd napelemeket.
Az Óbudai Egyetem csaknem 281 millió forint támogatást nyert „A fels?oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése” cím? pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt nyitórendezvényét augusztus 31-én tartják meg. A projekttel megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborokat, oktatási tereket hoznak létre.
A projekt közvetlen célja olyan megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborok, oktatási terek létrehozása, amelyek megfelel? háttér-infrastruktúrát biztosítanak az egyetemen folyó képzés, valamint a régióban m?köd? akadémiai kutatóm?helyek és innovatív vállalkozások számára.
A projekt általános célja, hogy az egyetem a megújuló energiaforrások (nap-, a szél- és a bioenergia) gyakorlati képzésével, oktatásával, kutatásával kapcsolatos mér?eszközök, laborinfrastruktúra fejlesztésével a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelel?, európai és globális értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani. Forrás: (www.edupress.hu)
Az Óbudai Egyetem csaknem 281 millió forint támogatást nyert „A fels?oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése” cím? pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt nyitórendezvényét augusztus 31-én tartják meg. A projekttel megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborokat, oktatási tereket hoznak létre.
A projekt közvetlen célja olyan megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborok, oktatási terek létrehozása, amelyek megfelel? háttér-infrastruktúrát biztosítanak az egyetemen folyó képzés, valamint a régióban m?köd? akadémiai kutatóm?helyek és innovatív vállalkozások számára.
A projekt általános célja, hogy az egyetem a megújuló energiaforrások (nap-, a szél- és a bioenergia) gyakorlati képzésével, oktatásával, kutatásával kapcsolatos mér?eszközök, laborinfrastruktúra fejlesztésével a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelel?, európai és globális értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani. Forrás: (www.edupress.hu)
Az Óbudai Egyetem csaknem 281 millió forint támogatást nyert „A fels?oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése” cím? pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt nyitórendezvényét augusztus 31-én tartják meg. A projekttel megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborokat, oktatási tereket hoznak létre.
A projekt közvetlen célja olyan megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborok, oktatási terek létrehozása, amelyek megfelel? háttér-infrastruktúrát biztosítanak az egyetemen folyó képzés, valamint a régióban m?köd? akadémiai kutatóm?helyek és innovatív vállalkozások számára.
A projekt általános célja, hogy az egyetem a megújuló energiaforrások (nap-, a szél- és a bioenergia) gyakorlati képzésével, oktatásával, kutatásával kapcsolatos mér?eszközök, laborinfrastruktúra fejlesztésével a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelel?, európai és globális értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani. Forrás: (www.edupress.hu)
A környezettudatos megoldásokon alapuló technológiák és a megújuló energiaforrások alkalmazása napjainkra több ország fegyveres er?inél is kezdenek elterjedni, mint a jöv? lehetséges irányai. Vitathatatlan, hogy ezen a téren az Egyesült Államok áll a élen, hiszen számtalan projektjük létezik, melyek a jelenleg alkalmazott fosszilis energiahordozók leváltásán vagy a szennyez? anyagok kibocsátásának csökkentésén dolgoznak. Leglátványosabban talán a légier? munkálkodik, már számtalan típussal tesztelték a környezetbarát tüzel?anyagot. De nem marad le mögöttük a haditengerészet sem, mely nemrég jelentett be egy jelent?s környezetbarát fejlesztést.
Konkrétan a Csendes-óceáni Haditengerészeti Létesítmények Ellátó Parancsnoksága (NAVFAC Pacific) hozott tet? alá szerz?dést három, napelemekkel és a hozzájuk kapcsolódó berendezésekkel foglalkozó vállalattal összesen 500 millió dollár értékben. Az Island Pacific Energy LLC, a Pacific Energy Solutions LLC és a Photon Finance LLC feladata az augusztus 19-én érvényesített megállapodások szerint a Hawaii szigetcsoport különböz? pontjain található amerikai katonai létesítmények energiaellátásának napelemek útján történ? biztosítása lesz.
Az nyilvánvaló, hogy a fosszilis energiahordozók által termelt villanyáramról nem lehet egyik napról a másikra átállni, ám a lépés így is jelent?snek min?síthet?. A cél az, hogy a Hawaii államban m?köd? katonai létesítmények középtávon képesek legyenek kizárólag napenergiával biztosítani elektromosenergia-igényüket. Ezzel egyrészt az ellátásukat eddig biztosító er?m?vekre es? terhet, másrészt pedig a környezetre gyakorolt terhelést csökkentenék. Nem mellékesen pedig a helyben, napenergiagenerátor-rendszerekkel (SPGS – Solar Power Generation System) termelt villamos energiával hosszú távon komoly spórolás érhet? el.
”A lehet?ségeinkkel való okos sáfárkodás a katonai és a polgári célokat egyaránt szolgálja. Esetünkben ez a környezetünk megóvása és az egymással való jó szomszédság fenntartása, aminek Hawaii-n régi hagyománya van. A napenergiával való áramellátás ezen kívül hozzájárul a haditengerészeti létesítmények energiabiztonságának szavatolásához is.” – mondta Dixon R. Smith ellentengernagy, a Hawaii Körzet katonai parancsnoka.
A napelemeket tet?kre, parkolókra és üres telkekre helyezik majd. A gyártók számítása szerint a térségben magas napsütéses órák száma alapján a berendezések magas hatásfokkal lesznek m?ködethet?k Hawaii-n. A szerz?dés értelmében az említett cégek vállalták az általuk telepített eszközök telepítését, m?ködtetését, karbantartását és szükség esetén cseréjét is.
A US Navy nyilvánosságra került tervei egyébként további hasonló beruházásokat sejtetnek a közeljöv?ben. A haditengerészeti miniszter nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a hader?nem teljes villamosenergia-igényének 50%-át 2020-ra megújuló forrásból származik majd. Ennek érdekében pedig világszerte számos haditengerészeti és tengerészgyalogos bázis kap majd napelemeket.
Az Óbudai Egyetem csaknem 281 millió forint támogatást nyert „A fels?oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése” cím? pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt nyitórendezvényét augusztus 31-én tartják meg. A projekttel megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborokat,
oktatási tereket hoznak létre.
A projekt közvetlen célja olyan megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborok,
oktatási terek létrehozása, amelyek megfelel? háttér-infrastruktúrát biztosítanak az egyetemen folyó képzés, valamint a régióban m?köd? akadémiai kutatóm?helyek és innovatív vállalkozások számára.
A projekt általános célja, hogy az egyetem a megújuló energiaforrások (nap-, a szél- és a bioenergia) gyakorlati képzésével, oktatásával, kutatásával kapcsolatos mér?eszközök, laborinfrastruktúra fejlesztésével a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelel?, európai és globális értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani. Forrás: (www.edupress.hu)
Az Óbudai Egyetem csaknem 281 millió forint támogatást nyert „A fels?oktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése” cím? pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A projekt nyitórendezvényét augusztus 31-én tartják meg. A projekttel megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborokat, oktatási tereket hoznak létre.
A projekt közvetlen célja olyan megújuló energiák oktatásával és kutatásával foglalkozó laborok, oktatási terek létrehozása, amelyek megfelel? háttér-infrastruktúrát biztosítanak az egyetemen folyó képzés, valamint a régióban m?köd? akadémiai kutatóm?helyek és innovatív vállalkozások számára.
A projekt általános célja, hogy az egyetem a megújuló energiaforrások (nap-, a szél- és a bioenergia) gyakorlati képzésével, oktatásával, kutatásával kapcsolatos mér?eszközök, laborinfrastruktúra fejlesztésével a tudásalapú társadalom és gazdaság követelményeinek megfelel?, európai és globális értelemben véve is versenyképes szolgáltatásokat legyen képes nyújtani.
Forrás: (www.edupress.hu)
A megújuló szabályozás kidolgozásának csúszása els?sorban az egészen kicsi, hazai vállalkozásokat sújtja, mert ezek szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyb?l finanszírozni tudnák a kies? hónapokat – mondta Tóth Balázs, az ELMIB Zrt. igazgatóságának elnöke a Portfolio.hu-nak. A szakember hozzátette, hogy amennyiben a jöv? év elejére nem tisztázódnak a hazai megújuló támogatási rendszer legf?bb pontjai, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz biomasszás er?m?avatás.
Portfolio.hu: Az Elmibbel kapcsolatos legfontosabb hír az elmúlt id?szakban Mártha Imre, a korábbi MVM-vezér érkezése volt, aki a társaságotok vezérigazgatói tisztségét tölti be. Mennyiben változik az Elmib stratégiája az új vezet? érkezésével?
Tóth Balázs: Mártha Imre érkezése egy hosszabb folyamat eredménye volt. A privatizáció utáni öt évben igen nagyot növekedett a cég, és jó két éve azt mondtuk, hogy egy konszolidációs id?szakba érkeztünk, ahol a struktúrán is változtatni kell. Most már egy professzionálisabb, a multinacionális vállalatokra sokkal jobban hasonlító céggé fejl?dtünk, és ezt le kell követni a bels? szervezeti felépítésben és a struktúrában is a folyamatok szabályozottabbá tételével. Ennek a konszolidációs folyamatnak a végén kerestünk egy olyan szakembert, aki széleskör? szakmai és vezet?i tapasztalatokkal rendelkezik az energetika területén. Mártha Imre érkezése számunkra is elismerés volt. Az, hogy Imre ilyen szakmai háttérrel kihívást látott az Elmib vezetésében, egyértelm?en visszaigazolta az elmúlt öt évben végzett munkánkat. Érkezése jelent?s könnyebbséget jelent a számunkra, mert így az operatív tevékenységek helyett tulajdonostársammal, Kele Józseffel sokkal több figyelmet szentelhetünk a stratégiai tervezésnek. Egyel?re nem tervezünk lényegi váltást a korábban meghirdetett stratégiánkhoz képest, új elemek természetesen bekerülhetnek Imre szakértelme által, a f?bb célkit?zések azonban változatlanok maradnak.
P.: Hogy áll az Elmib a korábban elindított projektjeivel? Terveztek új fejlesztésekkel a közeljöv?ben?
T.B.: Sajnos az elmúlt id?szakban számos, az üzletmenetet negatívan befolyásoló folyamattal kellett szembenéznünk. A különadón és az árszabályozáson keresztül mi is részesülünk azokból a terhekb?l, amelyeket a válság az egész gazdaságnak okoz. Ez is sokkal megfontoltabb el?remenetelt követel meg t?lünk, aminek keretein belül jelent?s költségmegtakarítási programot is végrehajtottunk. Továbbá nem szabad elfelejteni, hogy van egy speciális magyar tényez? is, a hazai energetikai szabályozás átalakulása, amellyel kapcsolatban sajnos azt tapasztaljuk, hogy a szabályok nem olyan gyorsasággal változnak, mint ahogy arra a választásokat követ?en számítottunk. Ilyen környezetben nem tehetünk mást, minthogy inkább azokra a projektjeinkre koncentrálunk, amelyek már jól el?rehaladott stádiumban vannak. Ezek el?készítését most lezárjuk, és várunk arra, hogy tisztázódjanak a játékszabályok, és akkor egyb?l indulhassunk.
P.: Vagyis az összes korábban elkezdett projekt arra vár, hogy a politika lefektesse a játékszabályokat?
T.B.: Pontosan. Mindhárom biomassza-projektünk engedélyei megvannak, a kivitelezési tervek tendereztetése folyamatban van. Amint az új támogatási rendszerrel kapcsolatos szabályok tisztázódnak, Mányban, Salgótarjánban és Kaposváron is indulhatnak a munkagépek. Persze ehhez a részletszabályokat is ismernünk kell majd, meg kell várnunk, míg megszilárdulnak az új elképzelések. Az energetikai beruházók egyébként is nagyon körültekintet?en járnak el, de a válság, illetve a hazai átalakulás is olyan tényez?k, amelyek további óvatosságot követelnek meg a tervezett projekteknél. Tekintettel arra, hogy ebben az iparágban a befektetések 20-30 évre szólnak, mi is inkább kivárunk. Persze mindenképpen szükségszer? lenne, ha már idén a legf?bb irányok ismertté válnának, hiszen a biomasszás er?m?veknél nem ritkák a 24 hónapos rendelési átfutások, vagyis ha a szabályozás átcsúszik a jöv? év közepére, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz er?m?avatás.
Az eddig nyilvánosságra került dokumentumok mindenesetre visszaigazolják a korábbi biomasszával kapcsolatos választásunkat. Mi korábban a kogenerációs decentralizált energiatermelésbe jól illeszked? bioer?m?vek mellett tettük le a voksunkat, és úgy t?nik, hogy a kormányzat is hasonlóképpen gondolkodik. Ilyen formán az egyik szemünk nevet, hiszen tudjuk, hogy az elmúlt évek munkája hamarosan beérhet, a másik viszont sír, hogy nem indíthatjuk el a beruházásainkat a szabályozás letisztulásáig.
P.: Az elmúlt egy évben a kisebb biogáz-er?m?veken kívül lényegi beruházás nem valósult meg a megújuló szegmensben. Miként képesek a projektgazdák kezelni ezt az átmeneti id?szakot? Egy Elmib-méret? piaci szerepl?nek elegend? tartalékai vannak ahhoz, hogy kivárja az új támogatási szabályok kihirdetését?
T.B.: A gazdasági válságnak az volt az egyik legfontosabb tanulsága, hogy azok az energetikai szerepl?k tudtak fennmaradni, akik nem csak egyfajta tevékenységgel foglalkoztak. Ugyanez igaz most a megújuló-szabályozás átalakítására is. A szabályok kidolgozásának csúszása els?sorban az egészen kicsi, hazai vállalkozásokat sújtja, mert szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyb?l finanszírozni tudnák a csúszást. Egy jelent?sebb külföldi szerepl?nek az, hogy idén, jöv?re vagy esetleg öt év múlva indíthat be egy új zöld er?m?vet, lényegében egyre megy, nekik csak az a fontos, hogy attól kezdve, hogy az egység üzembe állt, folyamatosan hozza az elvárt számokat. Ezek a cégek képesek arra, hogy kivárják a szabályozási vihar lecsendesedését, és csak ezt követ?en hajtsák végre a beruházást, addig ugyanis foglalkoznak más területekkel. Az Elmib korábban abba az irányba indult el, hogy leképezze a nagyobb multinacionális energiatársaságok m?ködését. Foglalkozunk energiakereskedelemmel, saját vezetékhálózatunk van, több száz önkormányzattal vagyunk partnerségben, vagyis a mi cégünk képes arra, hogy a megfelel? pillanatig „jegelje” a tervezett zöld beruházásait, de a kisebb társaságok várhatóan elvéreznek ez alatt az id?szak alatt. Ezért lenne szükség arra, hogy a kormányzat minél hamarabb határozza meg a piac kereteit, hiszen a kivárás éppen a hazai kkv szektor szerepl?it hozza nehéz helyzetbe.
Ezt az id?szakot az Elmibnél igyekszünk arra fordítani, hogy újabb lehet?ségek után kutassunk. Amit a bioer?m?vekkel tudtunk, azt megtettük. Most van id?nk arra, hogy a megújuló energiában is nyissunk más területek felé, vizsgáljuk az egyéb technológiákat. Ennek része a korábban bejelentett bolgár naper?m?-projekt is. Magyarországon inkább a biomasszával érdemes foglalkozni, de Bulgáriában magasabb a napsütéses órák száma, ezért ott naper?m?vet kezdtünk el el?készíteni. A megújulók terén úgy szeretnénk eljárni, mint annak idején a hagyományos energiáknál tettük: folyamatosan szélesíteni kívánjunk az alkalmazott technológiák körét, és a b?vülés során régiós szinten is diverzifikáljuk magunkat. Ez további biztonságot jelent a társaság hosszú távú m?ködése szempontjából.
P.: További országokat vizsgáltok?
T.B.: Nem. Egyel?re azokban az országokban szeretnénk er?södni, ahol jelen vagyunk. Ez Magyarországon túl jelenleg Romániát és Bulgáriát jelenti. A korábban elindított szerb biogáz-projektb?l kiszálltunk, ugyanis a helyi befektet?társunk elképzelései nem voltak összeegyeztethet?k az Elmib üzletpolitikájával, nagyon eltér? kockázatokat láttunk a projektben.
P.: Mennyiben változott az Esco-tevékenységetek az elmúlt id?szakban?
T.B.: A kormány ebben a szegmensben a központosítás felé halad, a korábban elérhet? források összevonásra kerültek és várhatóan egy központi program kiírása történik majd meg. Mi korábban a partner önkormányzatainkkal együtt dolgoztunk ezeken a beruházásokon, azonban az átalakítások által az így elérhet? források megsz?ntek. Amiben most gondolkodunk, az a közvilágítás további korszer?sítése, LED-es technológiát használó fényforrásokkal. Több éve tesztelünk már LED-es közvilágítási lámpákat, és ki is választottunk olyan lámpatípusokat, amelyek elérik az általunk elvárt színvonalat. Bulgáriában végeztünk már LED-es fejlesztést, ott a magyarországinál öregebb lámpák vannak felszerelve, ezért jelent?sen nagyobb az energiamegtakarítási potenciál, és támogatás nélkül is rentábilisan lehet LED-eket feltenni. Magyarozágon az Új Széchenyi Tervben ilyen tevékenységre nem biztosítanak forrást, azonban az EBRD-nek van erre felhasználható programja, amivel a megtérülést 10-15 évre le lehet szorítani. A m?szaki színvonal rovására persze tovább csökkenthet? a megtérülési id?, de ebben mi nem vagyunk partnerek. Így amelyik önkormányzatnak ez a megtérülési id? elfogadható, ott meg tudjuk kezdeni a beruházást, amelyiknek nem, ott pedig azt tanácsoljuk, hogy várjanak 1-2 évet, ami alatt a LED-es közvilágítási lámpák ára várhatóan jelent?sen csökken.
P.: Korábban beszéltünk t?zsdei tervekr?l. Hol tartotok ebben a folyamatban?
T.B.: Minden alapvet? dologra felkészültünk az esetleges t?zsdei bevezetéssel kapcsolatban. A menedzsmentet is olyan irányba b?vítettük, hogy az maximálisan kielégítse a t?kepiacok kívánalmait, ez is azt mutatja, hogy nyitottak vagyunk a t?zsdére menetellel kapcsolatban. Azonban továbbra sem látjuk azt, hogy jelenleg egy ilyen lépésnek különösebb hozzáadott értéke lenne a cég szempontjából. A mostani fejlesztéseinknél, illetve azok t?keigényénél úgy találjuk, hogy a t?zsdén kívüli eszközök hatékonyabbak lehetnek számunkra. Egyszer?bb egy sz?k befektet?i kör felé jelentéseket készíteni, sokkal gyorsabbak és rugalmasabbak tudunk maradni. A t?zsdei bevezetés várhatóan egy következ? lépés lesz az Elmib életében.
Nyilvánvaló, hogy akármilyen struktúrában is történik meg egy befektet? bevonása ezekhez a projektekhez, ? is szem el?tt fogja tartani azt, hogy ez a cég kés?bb bármikor t?zsdére vihet? legyen, hiszen ez számára is stratégia elem lehet. Jelen pillanatban azonban nincs döntés arról, hogy az Elmib Zrt.-be befektet?ket vonnánk be, kizárólag a korábban említett három biomassza-er?m?höz keresünk, f?ként pénzügyi befektet?t. De ebben a kérdésben is csak akkor tudunk majd el?relépni, ha a szabályozás összeáll. Most ez látszik ideális struktúrának, de az egész cégcsoport úgy m?ködik, hogy ha a rendelkezésre álló projektek mérete már igényli, akkor t?zsdére megyünk.
Forrás: Portfolio.hu
Várhatóan októberben írja ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napenergiát hasznosító, használati melegvíz el?állítását biztosító berendezések beszerzését és beépítését támogató pályázati konstrukciót. A közel 3 milliárd forintos keretösszegre családi házak és legfeljebb 12 lakásos hagyományos építés? társasházak pályázhatnak – jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár 2011. augusztus 25-én, Tatabányán, a XVIII. Vértes Expo megnyitója keretében rendezett szakmai napon.
„Bencsik János hangsúlyozta, hogy a hazai épületállomány energiafelhasználásának hatékonyabbá tételével csökkenthet? Magyarország széndioxid-kibocsátása, mérsékelhet? az ország energiafügg?ssége, a lakossági energiafogyasztás és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is.
Emlékeztetett arra, hogy több sikeres energetikai program zárult le a nyáron, így a Zöld Beruházási Rendszer Energiahatékonysági Alprogram, az Öko-program és az Egycsatornás gy?jt?kémények felújítására kiírt pályázat is, amelyek keretében összesen 558 nyertes pályázó 1,73 milliárd forint támogatási forrást kapott.
A világban jelenleg az energiaipar és az energiagazdaság forradalma zajlik, ezért a klíma- és energiapolitika prioritásként kezelése nem csak pénzügyi, hanem gazdaságfejlesztési kérdés is – mutatott rá.
Az EBRD tanulmánya szerint Magyarország már közel áll a világ élvonalához a karbonszegény gazdaságra történ? áttérés folyamatában, de – mint arra Bencsik János felhívta a figyelmet – még b?ven van elvégzend? feladat.
A fenntarthatóságot és az energiafüggetlenség felé való elmozdulást szolgálja a kormány által júliusban elfogadott Nemzeti Energiastratégia is. A fokozatos átállás természetesen nem valósítható meg az egyén környezettudatos gondolkodása és viselkedése nélkül. E szemléletmód kialakításának a felel?ssége nem csak a kormányzaté, hanem az állampolgároké is, ehhez nélkülözhetetlen a fogyasztók tevékeny részvétele – vélekedett.” (NFM)
Várhatóan októberben írja ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napenergiát hasznosító, használati melegvíz el?állítását biztosító berendezések beszerzését és beépítését támogató pályázati konstrukciót. A közel 3 milliárd forintos keretösszegre családi házak és legfeljebb 12 lakásos hagyományos építés? társasházak pályázhatnak – jelentette be Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár 2011. augusztus 25-én,
Tatabányán, a XVIII. Vértes Expo megnyitója keretében rendezett szakmai napon.
„Bencsik János hangsúlyozta, hogy a hazai épületállomány energiafelhasználásának hatékonyabbá tételével csökkenthet? Magyarország széndioxid-kibocsátása, mérsékelhet? az ország energiafügg?ssége, a lakossági energiafogyasztás és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is.
Emlékeztetett arra, hogy több sikeres energetikai program zárult le a nyáron, így a Zöld Beruházási Rendszer Energiahatékonysági Alprogram, az Öko-program és az Egycsatornás gy?jt?kémények felújítására kiírt pályázat is, amelyek keretében összesen 558 nyertes pályázó 1,73 milliárd forint támogatási forrást kapott.
A világban jelenleg az energiaipar és az energiagazdaság forradalma zajlik, ezért a klíma- és energiapolitika prioritásként kezelése nem csak pénzügyi, hanem gazdaságfejlesztési kérdés is – mutatott rá.
Az EBRD tanulmánya szerint Magyarország már közel áll a világ élvonalához a karbonszegény gazdaságra történ? áttérés folyamatában, de – mint arra Bencsik János felhívta a figyelmet – még b?ven van elvégzend? feladat.
A fenntarthatóságot és az energiafüggetlenség felé való elmozdulást szolgálja a kormány által júliusban elfogadott Nemzeti Energiastratégia is. A fokozatos átállás természetesen nem valósítható meg az egyén környezettudatos gondolkodása és viselkedése nélkül. E szemléletmód kialakításának a felel?ssége nem csak a kormányzaté, hanem az állampolgároké is, ehhez nélkülözhetetlen a fogyasztók tevékeny részvétele – vélekedett.” (NFM)
Lemondott Kan Naoto japán miniszterelnök,
miután a parlament elfogadta a kormány zöldenergia-támogatási, valamint az állami kötvénykibocsájtást engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatait, teljesítve a kormányf? júniusban megfogalmazott feltételeit. Kan utódjának személyér?l hétf?n dönt a kormányzó Japán Demokrata Párt, a szavazáson várhatóan legalább négy politikus száll majd ringbe a pártelnöki és miniszterelnöki székért. Egyel?re kétséges, hogy a kormányf?-csere képes lesz-e politikai stabilitást hozni a továbbra is a márciusi katasztrófa következményeivel küzd? országban.
Pénteken lemondott Kan Naoto japán miniszterelnök, miután a parlament mindkét kamarája elfogadta a kormány zöldenergia-támogatási, valamint az állami kötvénykibocsájtás engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatait. Kan még június elején jelentette be lemondását, miután az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, távozását azonban kés?bbhárom feltételhez kötötte: a márciusi természeti katasztrófa utáni újjáépítést finanszírozó második pótköltségvetés, egy, a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó intézkedéscsomag, valamint a még márciusban életbe lépett 2011/12-es büdzsé végrehajtásához kulcsfontosságú, a kormányt kötvénykibocsájtásra felhatalmazó törvény elfogadásához. Az els? feltételt még július során, míg az utóbbi kett?t e héten, a meghosszabbított parlamenti ülésszak vége el?tt néhány nappal fogadta el a parlament. Korábban több elemz? is úgy vélte, hogy Kan lemondás helyett feloszlatja a parlament alsóházát és új választásokat ír ki, azonban ezt a merész lépést már csak azért sem tehette meg, mert népszer?sége miniszterelnöksége utolsó napjaira történelmi mélypontra esett, kormánya támogatottsága alig érte el a 16%-ot.
Kan alig több mint egy éves miniszterelnöksége alatt folyamatosan a támadások középpontjában állt. Egy hónappal beiktatását követ?en, tavaly júliusban pártja elvesztette fels?házi többségét, az ellenzék pedig már a márciusi természeti katasztrófa el?tt is élesen kritizálta és akadályozta munkáját. A földrengést és cunamit követ?en tovább er?södtek a távozását követel? hangok, Kan és kormánya válságkezelését az ellenzék, a lakosság és egyes párttársai is felkészületlennek és esetlennek tartották, míg a legtöbben elégedetlenek voltak a kormányf? vezet?i képességeivel is. Annak ellenére, hogy Kan csupán 14 hónapot töltött a kormányf?i székben, 2006 óta így is az ország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke volt, négy el?dje közül ugyanis egyik sem húzta tovább egy évnél. Utódja öt éven belül az ország hatodik, egyúttal a 2009 szeptemberében hatalomra jutott Japán Demokrata Párt (DPJ) harmadik miniszterelnöke lesz.
Nehéz helyzete ellenére Kannak a fenti törvények megszavaztatásával sikerült keresztülvinnie legf?bb, a lakosság körében is igen népszer? célját, azaz a megújuló energiaforrások állami támogatásának biztosítását. A fels?ház által pénteken elfogadott zöldenergia-törvény értelmében az állam kötelezni fogja a japán szolgáltatókat, hogy geotermikus, nap- és széler?m?vekben termelt, drágább áramot vásároljanak, így ösztönözve a megújuló források piacának b?vülését. A szigetország energiapolitikájának újragondolása a Fukusima-1 atomer?m?ben a március 11-i földrengés és szök?ár után bekövetkezett baleset miatt került napirendre, miután ezen esemény fényében a lakosság dönt? többsége – az Asahi Shimbun augusztus eleji felmérése szerint 70%-a – a nukleáris energia feladását támogatja. Iparági szakemberek szerint ugyanakkor rövidtávon számos problémát vet fel az új törvény, mivel az egyrészt jelent?sen növeli majd az áramtermelési és fogyasztási költségeket, ebb?l kifolyólag pedig érzékenyen érinti majd a globális kereslet-visszaesés miatt amúgy sem a legfényesebb kilátásokkal rendelkez? japán ipar versenyképességét; másrészt az ambiciózus terv kivitelezésére a belföldi gyártókat támogató intézkedések ellenére is jelent?s szélturbina és napelem importra lesz szükség.
Utódlási harc
Kan utódjáról a kormányzó Japán Demokrata Párt hétf?i elnökválasztásán dönt majd, mivel a párt szabályzata szerint a pártelnöki és kormányf?i posztot ugyanazon személynek kell betöltenie. Japán sajtóhírek szerint legalább négy, de akár kilenc induló is ringbe szállhat a két pozícióért, mely amellett, hogy nehezen megjósolhatóvá teszi a szavazás végkimenetelét, a párt mély megosztottságát is jelzi. A voksoláson a DPJ 398 parlamenti képvisel?je szavazhat majd, az induláshoz legalább 20 honatya támogatása kell.
A legesélyesebb jelöltnek Maehara Szeidzsi korábbi külügyminiszter t?nik, aki a héten jelentette be, hogy indul a választáson. Maehara március elején egy relatíve csekély összegeket érint? finanszírozási botrány miatt volt kénytelen lemondani miniszteri posztjáról, ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy akkori viharos távozása el?nyére válhat a kormányf?i versenyben, mivel kimaradt a Kan-kabinet sokat kritizált válságkezel? munkájából. Az igen népszer? 49 éves politikus, aki 2005-ben már volt DPJ-elnök, gy?zelme esetén Japán legfiatalabb miniszterelnöke lenne. Nyilatkozataiban az újjáépítés és a fukusimai helyzet megoldása mellett a DPJ-n belüli egység megteremtését jelölte meg f? céljaként, ugyanakkor valószín?, hogy sikere esetén az ellenzék újra el?venné a korábbi lemondásához vezet? adomány-ügyet. Maehara bejelentése el?tt Noda Josihiko jelenlegi pénzügyminisztert tartották a poszt f? várományosának, míg sajtóhírek szerint Kaieda Banri gazdasági és ipari miniszter, Kano Micsohiko mez?gazdasági miniszter, Mabucsi Szumio korábbi közlekedési miniszter és Ozava Szakihito ex-környezetvédelmi miniszter is indul majd a választáson.
Elemz?k szerint a végs? gy?ztes személye els?sorban a DPJ-n belüli érdek- és szimpátiacsoportok er?viszonyaitól függ, így a királycsinálásban dönt? szerep juthat a párt árnyéksógunnak is nevezett er?s emberének, Ozava Icsirónak, illetve Kan el?djének, Hatojama Jukiónak is. Habár Ozava párttagságát felfüggesztették, miután finanszírozási botrányai miatt vád alá helyezte a tokiói ügyészség, továbbra is jelent?s befolyással bír, az Ozava-csoport különböz? sajtóértesülések szerint 120–140 képvisel?t számlál, míg Maehara frakciója csupán nagyjából 40 tagú. Ebb?l kifolyólag az Ozavát korábban élesen kritizáló Maehara, illetve a 30 f?s frakcióval rendelkez? Noda is az „árnyéksógunhoz” és Hatojamához fordult. Habár az Ozava-csoport nem állít saját jelöltet, egyel?re egyik indulót sem biztosította támogatásáról, míg a Kyodo hírügynökség pénteki jelentése szerint Ozava biztosan nem fog Maehara mögé állni.
Embert kívánó feladat
A párton belüli verseny megnyerésének nehézségei mellett a szigetország következ? miniszterelnöke számos ennél is nehezebb feladattal találja majd szemben magát. Egyrészt a Kan-kabinet és a DPJ népszer?ségének zuhanórepülését követ?en a korábban több mint fél évszázadon át (1955–1993, 1994–2009) hatalmon lév? Liberális Demokrata Párt egyes képvisel?i a kormánnyal való együttm?ködés helyett újfent a parlament feloszlatását szeretnék elérni, így könnyen lehet, hogy Kan utódja sem tud majd úrrá lenni a megosztott tokiói parlamenten.
Másrészt az újjáépítés és a fukusimai krízis megoldása jelentette fejtörésen túl az ország gazdasági helyreállítása is igen kemény diónak ígérkezik. Habár az elmúlt hetek adatai szerint éledezni látszik az év elején recesszióba süllyedt japán gazdaság, a jen árfolyamának töretlen er?södése továbbra is érzékenyen érinti a márciusi katasztrófa által megtépázott ipari termelést, mely er?re kapását a globális kereslet-visszaesés is hátráltatja. Emellett az adósságfronton is egyre aggasztóbb a szigetország helyzete, miután a Moody’s szerdán kilenc év után el?ször min?sítette le a GDP-je kétszeresére rúgó tartozással rendelkez? Japánt, els?sorban a politikai bizonytalanságra hivatkozva. Habár Japán továbbra is „Aa3”-as adós, azaz a Moody’s skálájának negyedik fokán helyezkedik el, ez már a szigetország idei második lemin?sítése, miután januárban a Standard&Poor’s szintén a negyedik lépcs?re, „AA-„-ra módosította a japán kötvények besorolását. A japán adósság kb. 95%-a belföldi befektet?k kezében van, ezért egyel?re nem kell jelent?s hitelválságtól tartania a szigetországnak, ugyanakkor a társadalom rohamos elöregedése miatt egyre kevésbé lesz tartható a jelenlegi fiskális pálya.
A poszt két legf?bb esélyese, Maehara és Noda külföldön sem népszer?. Az Amerika-barátként ismert Maehara külügyminisztersége idején Kínával kapott hajba a tavaly szeptemberi halászhajó-incidenset követ?en, míg Noda a japán történelem sajátos értelmezése miatt váltott ki felháborodást Pekingben és Szöulban, miután pár hete úgy nyilatkozott, hogy szerinte a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék által a második világháborút követ?en háborús b?nök miatt elítélt és a tokiói Jaszukuni szentélyben nyugvó 14 japán tiszt nem tekinthet? b?nösnek (mely nézetet egyébként még a Jaszukuniban tett látogatásai miatt sokat kritizált korábbi miniszterelnök, Koizumi Dzsun’icsiro is badarságnak tartotta). Ráadásul úgy t?nik, hogy a külpolitikai ügyekben egyre erélyesebb fellépést tanúsító Kína nem rest kihasználni a szigetország politikai problémáit: a szeptemberi esethez hasonlóan szerdán két kínai hajó ismét belépett Japán parti vizeire a vitatott Szenkaku-szigetek közelében, mely egyes elemz?k szerint Tokiónak küldött üzenetként értékelhet?.
forrás: kitekinto.hu
Lemondott Kan Naoto japán miniszterelnök, miután a parlament elfogadta a kormány zöldenergia-támogatási, valamint az állami kötvénykibocsájtást engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatait, teljesítve a kormányf? júniusban megfogalmazott feltételeit. Kan utódjának személyér?l hétf?n dönt a kormányzó Japán Demokrata Párt, a szavazáson várhatóan legalább négy politikus száll majd ringbe a pártelnöki és miniszterelnöki székért. Egyel?re kétséges, hogy a kormányf?-csere képes lesz-e politikai stabilitást hozni a továbbra is a márciusi katasztrófa következményeivel küzd? országban.
Pénteken lemondott Kan Naoto japán miniszterelnök, miután a parlament mindkét kamarája elfogadta a kormány zöldenergia-támogatási, valamint az állami kötvénykibocsájtás engedélyezésére vonatkozó törvényjavaslatait. Kan még június elején jelentette be lemondását, miután az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, távozását azonban kés?bbhárom feltételhez kötötte: a márciusi természeti katasztrófa utáni újjáépítést finanszírozó második pótköltségvetés, egy, a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó intézkedéscsomag, valamint a még márciusban életbe lépett 2011/12-es büdzsé végrehajtásához kulcsfontosságú, a kormányt kötvénykibocsájtásra felhatalmazó törvény elfogadásához. Az els? feltételt még július során, míg az utóbbi kett?t e héten, a meghosszabbított parlamenti ülésszak vége el?tt néhány nappal fogadta el a parlament. Korábban több elemz? is úgy vélte, hogy Kan lemondás helyett feloszlatja a parlament alsóházát és új választásokat ír ki, azonban ezt a merész lépést már csak azért sem tehette meg, mert népszer?sége miniszterelnöksége utolsó napjaira történelmi mélypontra esett, kormánya támogatottsága alig érte el a 16%-ot.
Kan alig több mint egy éves miniszterelnöksége alatt folyamatosan a támadások középpontjában állt. Egy hónappal beiktatását követ?en, tavaly júliusban pártja elvesztette fels?házi többségét, az ellenzék pedig már a márciusi természeti katasztrófa el?tt is élesen kritizálta és akadályozta munkáját. A földrengést és cunamit követ?en tovább er?södtek a távozását követel? hangok, Kan és kormánya válságkezelését az ellenzék, a lakosság és egyes párttársai is felkészületlennek és esetlennek tartották, míg a legtöbben elégedetlenek voltak a kormányf? vezet?i képességeivel is. Annak ellenére, hogy Kan csupán 14 hónapot töltött a kormányf?i székben, 2006 óta így is az ország leghosszabb ideig regnáló miniszterelnöke volt, négy el?dje közül ugyanis egyik sem húzta tovább egy évnél. Utódja öt éven belül az ország hatodik, egyúttal a 2009 szeptemberében hatalomra jutott Japán Demokrata Párt (DPJ) harmadik miniszterelnöke lesz.
Nehéz helyzete ellenére Kannak a fenti törvények megszavaztatásával sikerült keresztülvinnie legf?bb, a lakosság körében is igen népszer? célját, azaz a megújuló energiaforrások állami támogatásának biztosítását. A fels?ház által pénteken elfogadott zöldenergia-törvény értelmében az állam kötelezni fogja a japán szolgáltatókat, hogy geotermikus, nap- és széler?m?vekben termelt, drágább áramot vásároljanak, így ösztönözve a megújuló források piacának b?vülését. A szigetország energiapolitikájának újragondolása a Fukusima-1 atomer?m?ben a március 11-i földrengés és szök?ár után bekövetkezett baleset miatt került napirendre, miután ezen esemény fényében a lakosság dönt? többsége – az Asahi Shimbun augusztus eleji felmérése szerint 70%-a – a nukleáris energia feladását támogatja. Iparági szakemberek szerint ugyanakkor rövidtávon számos problémát vet fel az új törvény, mivel az egyrészt jelent?sen növeli majd az áramtermelési és fogyasztási költségeket, ebb?l kifolyólag pedig érzékenyen érinti majd a globális kereslet-visszaesés miatt amúgy sem a legfényesebb kilátásokkal rendelkez? japán ipar versenyképességét; másrészt az ambiciózus terv kivitelezésére a belföldi gyártókat támogató intézkedések ellenére is jelent?s szélturbina és napelem importra lesz szükség.
Utódlási harc
Kan utódjáról a kormányzó Japán Demokrata Párt hétf?i elnökválasztásán dönt majd, mivel a párt szabályzata szerint a pártelnöki és kormányf?i posztot ugyanazon személynek kell betöltenie. Japán sajtóhírek szerint legalább négy, de akár kilenc induló is ringbe szállhat a két pozícióért, mely amellett, hogy nehezen megjósolhatóvá teszi a szavazás végkimenetelét, a párt mély megosztottságát is jelzi. A voksoláson a DPJ 398 parlamenti képvisel?je szavazhat majd, az induláshoz legalább 20 honatya támogatása kell.
A legesélyesebb jelöltnek Maehara Szeidzsi korábbi külügyminiszter t?nik, aki a héten jelentette be, hogy indul a választáson. Maehara március elején egy relatíve csekély összegeket érint? finanszírozási botrány miatt volt kénytelen lemondani miniszteri posztjáról, ugyanakkor sokan úgy vélik, hogy akkori viharos távozása el?nyére válhat a kormányf?i versenyben, mivel kimaradt a Kan-kabinet sokat kritizált válságkezel? munkájából. Az igen népszer? 49 éves politikus, aki 2005-ben már volt DPJ-elnök, gy?zelme esetén Japán legfiatalabb miniszterelnöke lenne. Nyilatkozataiban az újjáépítés és a fukusimai helyzet megoldása mellett a DPJ-n belüli egység megteremtését jelölte meg f? céljaként, ugyanakkor valószín?, hogy sikere esetén az ellenzék újra el?venné a korábbi lemondásához vezet? adomány-ügyet. Maehara bejelentése el?tt Noda Josihiko jelenlegi pénzügyminisztert tartották a poszt f? várományosának, míg sajtóhírek szerint Kaieda Banri gazdasági és ipari miniszter, Kano Micsohiko mez?gazdasági miniszter, Mabucsi Szumio korábbi közlekedési miniszter és Ozava Szakihito ex-környezetvédelmi miniszter is indul majd a választáson.
Elemz?k szerint a végs? gy?ztes személye els?sorban a DPJ-n belüli érdek- és szimpátiacsoportok er?viszonyaitól függ, így a királycsinálásban dönt? szerep juthat a párt árnyéksógunnak is nevezett er?s emberének, Ozava Icsirónak, illetve Kan el?djének, Hatojama Jukiónak is. Habár Ozava párttagságát felfüggesztették, miután finanszírozási botrányai miatt vád alá helyezte a tokiói ügyészség, továbbra is jelent?s befolyással bír, az Ozava-csoport különböz? sajtóértesülések szerint 120–140 képvisel?t számlál, míg Maehara frakciója csupán nagyjából 40 tagú. Ebb?l kifolyólag az Ozavát korábban élesen kritizáló Maehara, illetve a 30 f?s frakcióval rendelkez? Noda is az „árnyéksógunhoz” és Hatojamához fordult. Habár az Ozava-csoport nem állít saját jelöltet, egyel?re egyik indulót sem biztosította támogatásáról, míg a Kyodo hírügynökség pénteki jelentése szerint Ozava biztosan nem fog Maehara mögé állni.
Embert kívánó feladat
A párton belüli verseny megnyerésének nehézségei mellett a szigetország következ? miniszterelnöke számos ennél is nehezebb feladattal találja majd szemben magát. Egyrészt a Kan-kabinet és a DPJ népszer?ségének zuhanórepülését követ?en a korábban több mint fél évszázadon át (1955–1993, 1994–2009) hatalmon lév? Liberális Demokrata Párt egyes képvisel?i a kormánnyal való együttm?ködés helyett újfent a parlament feloszlatását szeretnék elérni, így könnyen lehet, hogy Kan utódja sem tud majd úrrá lenni a megosztott tokiói parlamenten.
Másrészt az újjáépítés és a fukusimai krízis megoldása jelentette fejtörésen túl az ország gazdasági helyreállítása is igen kemény diónak ígérkezik. Habár az elmúlt hetek adatai szerint éledezni látszik az év elején recesszióba süllyedt japán gazdaság, a jen árfolyamának töretlen er?södése továbbra is érzékenyen érinti a márciusi katasztrófa által megtépázott ipari termelést, mely er?re kapását a globális kereslet-visszaesés is hátráltatja. Emellett az adósságfronton is egyre aggasztóbb a szigetország helyzete, miután a Moody’s szerdán kilenc év után el?ször min?sítette le a GDP-je kétszeresére rúgó tartozással rendelkez? Japánt, els?sorban a politikai bizonytalanságra hivatkozva. Habár Japán továbbra is „Aa3”-as adós, azaz a Moody’s skálájának negyedik fokán helyezkedik el, ez már a szigetország idei második lemin?sítése, miután januárban a Standard&Poor’s szintén a negyedik lépcs?re, „AA-„-ra módosította a japán kötvények besorolását. A japán adósság kb. 95%-a belföldi befektet?k kezében van, ezért egyel?re nem kell jelent?s hitelválságtól tartania a szigetországnak, ugyanakkor a társadalom rohamos elöregedése miatt egyre kevésbé lesz tartható a jelenlegi fiskális pálya.
A poszt két legf?bb esélyese, Maehara és Noda külföldön sem népszer?. Az Amerika-barátként ismert Maehara külügyminisztersége idején Kínával kapott hajba a tavaly szeptemberi halászhajó-incidenset követ?en, míg Noda a japán történelem sajátos értelmezése miatt váltott ki felháborodást Pekingben és Szöulban, miután pár hete úgy nyilatkozott, hogy szerinte a Távol-keleti Nemzetközi Katonai Törvényszék által a második világháborút követ?en háborús b?nök miatt elítélt és a tokiói Jaszukuni szentélyben nyugvó 14 japán tiszt nem tekinthet? b?nösnek (mely nézetet egyébként még a Jaszukuniban tett látogatásai miatt sokat kritizált korábbi miniszterelnök, Koizumi Dzsun’icsiro is badarságnak tartotta). Ráadásul úgy t?nik, hogy a külpolitikai ügyekben egyre erélyesebb fellépést tanúsító Kína nem rest kihasználni a szigetország politikai problémáit: a szeptemberi esethez hasonlóan szerdán két kínai hajó ismét belépett Japán parti vizeire a vitatott Szenkaku-szigetek közelében, mely egyes elemz?k szerint Tokiónak küldött üzenetként értékelhet?.
forrás: kitekin
A 2009-ben tizennégy alapító taggal bejegyzett Green Energy (Zöld Energia) Egyesület tegnap a kézdiszentkereszti községháza gy?léstermében nemzetközi tanácskozást tartott a zöldenergia, els?sorban a biomassza el?állításáról és felhasználásáról.
A hazai szakemberek mellett Budapestr?l is érkeztek résztvev?k. Délel?tt elméleti el?adásokat tartottak, délután a helybeli Domokos Árpád egyesületi alelnök energiaf?z-ültetvényét látogatták meg. Vajda Lajos elnök elmondása szerint Háromszéken mintegy hetven hektáron termesztenek energianövényt.
A találkozón a megyénkben gyártott, biomasszával m?köd? kazánt is bemutatták, mely olcsó megoldást jelenthet a közintézmények hatékony f?tésére. A tanácskozás ma a kézdivásárhelyi sportcsarnokban a Zöld Napok rendezvényen folytatódik, ahol a hulladékhasznosításról és a hulladékból történ? energia-el?állításról értekeznek.
Iochom István
Háromszék
erdely.ma
A 2009-ben tizennégy alapító taggal bejegyzett Green Energy (Zöld Energia) Egyesület tegnap a kézdiszentkereszti községháza gy?léstermében nemzetközi tanácskozást tartott a zöldenergia, els?sorban a biomassza el?állításáról és felhasználásáról.
A hazai szakemberek mellett Budapestr?l is érkeztek résztvev?k. Délel?tt elméleti el?adásokat tartottak,
délután a helybeli Domokos Árpád egyesületi alelnök energiaf?z-ültetvényét látogatták meg. Vajda Lajos elnök elmondása szerint Háromszéken mintegy hetven hektáron termesztenek energianövényt.
A találkozón a megyénkben gyártott, biomasszával m?köd? kazánt is bemutatták, mely olcsó megoldást jelenthet a közintézmények hatékony f?tésére. A tanácskozás ma a kézdivásárhelyi sportcsarnokban a Zöld Napok rendezvényen folytatódik, ahol a hulladékhasznosításról és a hulladékból történ? energia-el?állításról értekeznek.
Iochom István
Háromszék
A 2009-ben tizennégy alapító taggal bejegyzett Green Energy (Zöld Energia) Egyesület tegnap a kézdiszentkereszti községháza gy?léstermében nemzetközi tanácskozást tartott a zöldenergia, els?sorban a biomassza el?állításáról és felhasználásáról.
A hazai szakemberek mellett Budapestr?l is érkeztek résztvev?k. Délel?tt elméleti el?adásokat tartottak, délután a helybeli Domokos Árpád egyesületi alelnök energiaf?z-ültetvényét látogatták meg. Vajda Lajos elnök elmondása szerint Háromszéken mintegy hetven hektáron termesztenek energianövényt.
A találkozón a megyénkben gyártott, biomasszával m?köd? kazánt is bemutatták, mely olcsó megoldást jelenthet a közintézmények hatékony f?tésére. A tanácskozás ma a kézdivásárhelyi sportcsarnokban a Zöld Napok rendezvényen folytatódik, ahol a hulladékhasznosításról és a hulladékból történ? energia-el?állításról értekeznek.
Iochom István
Háromszék
A 2009-ben tizennégy alapító taggal bejegyzett Green Energy (Zöld Energia) Egyesület tegnap a kézdiszentkereszti községháza gy?léstermében nemzetközi tanácskozást tartott a zöldenergia, els?sorban a biomassza el?állításáról és felhasználásáról.
A hazai szakemberek mellett Budapestr?l is érkeztek résztvev?k. Délel?tt elméleti el?adásokat tartottak, délután a helybeli Domokos Árpád egyesületi alelnök energiaf?z-ültetvényét látogatták meg. Vajda Lajos elnök elmondása szerint Háromszéken mintegy hetven hektáron termesztenek energianövényt.
A találkozón a megyénkben gyártott, biomasszával m?köd? kazánt is bemutatták, mely olcsó megoldást jelenthet a közintézmények hatékony f?tésére. A tanácskozás ma a kézdivásárhelyi sportcsarnokban a Zöld Napok rendezvényen folytatódik, ahol a hulladékhasznosításról és a hulladékból történ? energia-el?állításról értekeznek.
Iochom István
Háromszék
erdely.ma
Szakért?k valószín?tlennek tartják, hogy Magyarországnak a német nukleáris er?m?vek leállása kínálhatna esélyt arra,
hogy áramexport?rré váljon.
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy, az országos villamosenergia-átviteli rendszert m?ködtet? Mavir Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által július elején elkészített tanulmányra hivatkozva úgy fogalmazott: reális lehet?ség, hogy a német atomer?m?vek leállítása nyomán, a kies? kapacitást pótolva, Magyarország több áramot adjon el külföldre, mint amennyit onnan vásárol. Kaderják Péter, a REKK vezet?je azOrigo kérdésére azt mondta, az NFM felvetése, mely szerint a német nukleáris er?m?vek leállításának hosszú távú következményei lehetnek a régió energiapiacára, „teljesen releváns”, de a modellezés azt mutatta, hogy a pótlás a magyar er?m?veknél maximum 400 megawatt körüli többletkeresletet eredményezhet. „Ha ez így lesz, az legfeljebb a nettó importpozíciónk csökkenését eredményezheti. Most tíz százalékkal több áramot importálunk, mint exportálunk, ez az arány talán lemehet nyolcra” – magyarázta a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnöke.
A szakért? szerint az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a németek nem Kelet-Európából akarják beszerezni a hiányzó áramot. Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy a távolabbi jöv?ben Magyarország nettó áramexport?rré váljon, de ez nem a német import alakulásától, hanem sokkal inkább attól függ, hogy megtörténik-e a Paksi Atomer?m? régóta tervezett b?vítése, és sikerül-e a megújuló energiák hazai termelését felfuttatni – ezt a Nemzet Energiastratégiának az (ugyancsak a REKK által készített) gazdasági hatáselemzése állapítja meg. Mindennek az áll a hátterében, hogy Magyarországon jelenleg csak a hazai áramigény több mint 40 százalékát fedez? Paksi Atomer?m? tud nemzetközileg versenyképes áron termelni. Vagyis valóban potenciális keresletet generálhatna, ha versenyképes áron tudnának szállítani a magyar er?m?vek – de amíg ilyen magasak a gázárak, szinte biztosan nem tudnak. A gázárak számottev? mérték? csökkenésére a jelenlegi világpiaci helyzetben nem lehet számítani, arról nem is beszélve, hogy a Magyarországon beszerezhet? (többségében orosz eredet?) gáz általában drágább, mint a nyugat-európai. Kaderják Péter azt is megjegyezte, hogy a nettó export?rré válásnak nemcsak a paksi b?vítés a feltétele, hanem az is, hogy a Nemzeti Megújulóenergia-hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) megfogalmazott célok maradéktalanul teljesüljenek. Márpedig ez egyel?re nem vehet? biztosra, tekintettel arra, hogy stratégia ugyan van, a hozzárendelend? eszközöket, forrásokat viszont még nem látni.
forrás: 168ora.hu
Szakért?k valószín?tlennek tartják, hogy Magyarországnak a német nukleáris er?m?vek leállása kínálhatna esélyt arra, hogy áramexport?rré váljon.
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy, az országos villamosenergia-átviteli rendszert m?ködtet? Mavir Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által július elején elkészített tanulmányra hivatkozva úgy fogalmazott: reális lehet?ség, hogy a német atomer?m?vek leállítása nyomán, a kies? kapacitást pótolva, Magyarország több áramot adjon el külföldre, mint amennyit onnan vásárol. Kaderják Péter, a REKK vezet?je azOrigo kérdésére azt mondta, az NFM felvetése, mely szerint a német nukleáris er?m?vek leállításának hosszú távú következményei lehetnek a régió energiapiacára, „teljesen releváns”, de a modellezés azt mutatta, hogy a pótlás a magyar er?m?veknél maximum 400 megawatt körüli többletkeresletet eredményezhet. „Ha ez így lesz, az legfeljebb a nettó importpozíciónk csökkenését eredményezheti. Most tíz százalékkal több áramot importálunk, mint exportálunk, ez az arány talán lemehet nyolcra” – magyarázta a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnöke.
A szakért? szerint az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a németek nem Kelet-Európából akarják beszerezni a hiányzó áramot. Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy a távolabbi jöv?ben Magyarország nettó áramexport?rré váljon, de ez nem a német import alakulásától, hanem sokkal inkább attól függ, hogy megtörténik-e a Paksi Atomer?m? régóta tervezett b?vítése, és sikerül-e a megújuló energiák hazai termelését felfuttatni – ezt a Nemzet Energiastratégiának az (ugyancsak a REKK által készített) gazdasági hatáselemzése állapítja meg. Mindennek az áll a hátterében, hogy Magyarországon jelenleg csak a hazai áramigény több mint 40 százalékát fedez? Paksi Atomer?m? tud nemzetközileg versenyképes áron termelni. Vagyis valóban potenciális keresletet generálhatna, ha versenyképes áron tudnának szállítani a magyar er?m?vek – de amíg ilyen magasak a gázárak, szinte biztosan nem tudnak. A gázárak számottev? mérték? csökkenésére a jelenlegi világpiaci helyzetben nem lehet számítani, arról nem is beszélve, hogy a Magyarországon beszerezhet? (többségében orosz eredet?) gáz általában drágább, mint a nyugat-európai. Kaderják Péter azt is megjegyezte, hogy a nettó export?rré válásnak nemcsak a paksi b?vítés a feltétele, hanem az is, hogy a Nemzeti Megújulóenergia-hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) megfogalmazott célok maradéktalanul teljesüljenek. Márpedig ez egyel?re nem vehet? biztosra, tekintettel arra, hogy stratégia ugyan van, a hozzárendelend? eszközöket, forrásokat viszont még nem látni.
forrás: 168ora.hu
Szakért?k valószín?tlennek tartják, hogy Magyarországnak a német nukleáris er?m?vek leállása kínálhatna esélyt arra, hogy áramexport?rré váljon.
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy, az országos villamosenergia-átviteli rendszert m?ködtet? Mavir Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által július elején elkészített tanulmányra hivatkozva úgy fogalmazott: reális lehet?ség, hogy a német atomer?m?vek leállítása nyomán, a kies? kapacitást pótolva, Magyarország több áramot adjon el külföldre, mint amennyit onnan vásárol. Kaderják Péter, a REKK vezet?je azOrigo kérdésére azt mondta, az NFM felvetése, mely szerint a német nukleáris er?m?vek leállításának hosszú távú következményei lehetnek a régió energiapiacára, „teljesen releváns”, de a modellezés azt mutatta, hogy a pótlás a magyar er?m?veknél maximum 400 megawatt körüli többletkeresletet eredményezhet. „Ha ez így lesz, az legfeljebb a nettó importpozíciónk csökkenését eredményezheti. Most tíz százalékkal több áramot importálunk, mint exportálunk, ez az arány talán lemehet nyolcra” – magyarázta a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnöke.
A szakért? szerint az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a németek nem Kelet-Európából akarják beszerezni a hiányzó áramot. Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy a távolabbi jöv?ben Magyarország nettó áramexport?rré váljon, de ez nem a német import alakulásától, hanem sokkal inkább attól függ, hogy megtörténik-e a Paksi Atomer?m? régóta tervezett b?vítése, és sikerül-e a megújuló energiák hazai termelését felfuttatni – ezt a Nemzet Energiastratégiának az (ugyancsak a REKK által készített) gazdasági hatáselemzése állapítja meg. Mindennek az áll a hátterében, hogy Magyarországon jelenleg csak a hazai áramigény több mint 40 százalékát fedez? Paksi Atomer?m? tud nemzetközileg versenyképes áron termelni. Vagyis valóban potenciális keresletet generálhatna, ha versenyképes áron tudnának szállítani a magyar er?m?vek – de amíg ilyen magasak a gázárak, szinte biztosan nem tudnak. A gázárak számottev? mérték? csökkenésére a jelenlegi világpiaci helyzetben nem lehet számítani, arról nem is beszélve, hogy a Magyarországon beszerezhet? (többségében orosz eredet?) gáz általában drágább, mint a nyugat-európai. Kaderják Péter azt is megjegyezte, hogy a nettó export?rré válásnak nemcsak a paksi b?vítés a feltétele, hanem az is, hogy a Nemzeti Megújulóenergia-hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) megfogalmazott célok maradéktalanul teljesüljenek. Márpedig ez egyel?re nem vehet? biztosra, tekintettel arra, hogy stratégia ugyan van, a hozzárendelend? eszközöket, forrásokat viszont még nem látni.
forrás: 168ora.hu
Az el?rejelzések szerint 2015-ig évi 30 millió tonnára futhat fel a kínai gázimport, ez azonban növeli az érintett cégek veszteségeit. A PetroChina az idén már 3,7 milliárd jüan (108,5 milliárd forint) veszteséget könyvelhetett el az importon, ezért régóta lobbizott az adócsökkentésért és a hazai gázárak megreformálásáért. A kormány döntése értelmében negyedévente igényelhetik vissza a 13 százalékos áfát vagy annak egy részét, ha az importgáz ellenértéke meghaladja a hazai nagykereskedelmi árakat.
Szakért?k szerint az adó-viszszatérítés marginális hatással lesz az import volumenére, és a cégek veszteségeit is csak kismértékben tudja csökkenteni. A piaci alapú fogyasztói árakra pedig várni kell, Peking így is komoly inflációs nyomással küzd.
Kína energiaszükségleteinek mindössze 3,7 százalékát fedezi a gáz; ez eltörpül az európai 25 százalékos átlaggal összehasonlítva, de világviszonylatban is igen alacsonynak számít. A kormányzati tervek szerint 2020-ra szeretnék elérni a 10 százalékos arányt. Bár ez nem t?nik elképzelhetetlennek, a siker nem a most bevezetett adókedvezményen fog múlni. Kína els?sorban hosszú távú szerz?désekkel kívánja biztosítani a gázellátás zavartalanságát. Ennek érdekében már öt éve tárgyalnak sikertelenül többek között az orosz Gazprommal, amely évi 30 millió tonna gázt szállítana a Jamal-félszigetr?l, vagyis ugyanarról a lel?helyr?l, ahonnan Európát is ellátja.
Forrás: vg.hu
Az LMP bízik abban, hogy az Orbán-kormány is belátja, hogy a paksi atomer?m? két új blokkal tervezett b?vítésére fordítandó pénzt sokkal inkább a megújuló energiák támogatására és az energiahatékonysági lehet?ségek kiaknázására kellene fordítani, nem pedig egy drága és kockázatos technológia mesterséges életben tartására.
Megjegyzik: „az elmúlt hetekben és hónapokban több kormányoldalhoz közelálló véleményt is megismerhettünk, mely szerint a paksi atomer?m? két új blokkal tervezett b?vítése gazdaságilag nem indokolt, megkérd?jelezhet?”.
Az LMP a Paks közelében szombaton történt 2,8 er?sség? földrengés kapcsán közleményében azt írta: a jelenlegi esemény nem jelentett veszélyt a paksi atomer?m?re, azonban nyomatékosította, hogy komolyan kell venni az er?m?vel kapcsolatos biztonsági kérdéseket. Az LMP hiányosnak tartja a tájékoztatást az er?m? állapotáról.
Az ökopárt számára a földrengés kétségeket vet fel a jelenleg zajló Célzott Biztonsági Felülvizsgálattal kapcsolatban is, amely abból a megállapításból indul ki, hogy a „paksi telephelyen és környezetében a pannon rétegekben lév? szerkezetek igen nagy valószín?séggel nem aktívak”. Bár az 1990-es években az er?m? átesett egy földrengés-biztonsági meger?sítésen, amely javította az eredetileg földrengésekre nem tervezett létesítmény ellenállóképességét, a meger?sítés nem volt teljes kör?.
Az LMP szerint továbbra is vannak olyan épületrészek, amelyek nincsenek 6-os, vagy annál er?sebb földmozgásokra méretezve, ezek pedig veszélyt jelentenek a meger?sített szerkezeti elemekre is.
Mindezek figyelembevételével lehet csak dönteni a közel 30 éve, nyolcvanas évek szovjet technológiája alapján épült kiöregedett blokkok üzemidejének meghosszabbításáról, vagy a kormány által er?ltetett új blokkok építésér?l – vélte az LMP.
Forrás: hirszerzo.hu
A konszern az idei második negyedév végére közel 20 milliárd eurós nettó készpénzállományt halmozott fel az autógyártó részlegénél, ebb?l a beruházásokon, akvizíciókon felül b?ven juthat alternatív energia projektekre is.
Az év végéig a wolfsburgi székhely? autógyártó bemutatja azt a partnert, amellyel karöltve alternatív energiát állítanának el?. A társaság a következ? két évben közel 1 milliárd eurót kíván szél-, víz-, és napenergia projektekbe fektetni.
A konszern az idei második negyedév végére közel 20 milliárd eurós nettó készpénzállományt halmozott fel az autógyártó részlegénél, ebb?l a beruházásokon, akvizíciókon felül b?ven juthat alternatív energia projektekre is.
Az év végéig a wolfsburgi székhely? autógyártó bemutatja azt a partnert, amellyel karöltve alternatív energiát állítanának el?. A társaság a következ? két évben közel 1 milliárd eurót kíván szél-, víz-, és napenergia projektekbe fektetni.
A konszern az idei második negyedév végére közel 20 milliárd eurós nettó készpénzállományt halmozott fel az autógyártó részlegénél, ebb?l a beruházásokon, akvizíciókon felül b?ven juthat alternatív energia projektekre is.
Az év végéig a wolfsburgi székhely? autógyártó bemutatja azt a partnert, amellyel karöltve alternatív energiát állítanának el?. A társaság a következ? két évben közel 1 milliárd eurót kíván szél-, víz-, és napenergia projektekbe fektetni.
miközben a gázárak rohamosan emelkednek a csendes-óceáni térségben. A kínai kormány ezért úgy döntött: adó-viszszatérítés formájában könnyít az energiavállalatok terhein.
Az el?rejelzések szerint 2015-ig évi 30 millió tonnára futhat fel a kínai gázimport, ez azonban növeli az érintett cégek veszteségeit. A PetroChina az idén már 3,7 milliárd jüan (108,5 milliárd forint) veszteséget könyvelhetett el az importon, ezért régóta lobbizott az adócsökkentésért és a hazai gázárak megreformálásáért. A kormány döntése értelmében negyedévente igényelhetik vissza a 13 százalékos áfát vagy annak egy részét, ha az importgáz ellenértéke meghaladja a hazai nagykereskedelmi árakat.
Szakért?k szerint az adó-viszszatérítés marginális hatással lesz az import volumenére, és a cégek veszteségeit is csak kismértékben tudja csökkenteni. A piaci alapú fogyasztói árakra pedig várni kell, Peking így is komoly inflációs nyomással küzd.
Kína energiaszükségleteinek mindössze 3,7 százalékát fedezi a gáz; ez eltörpül az európai 25 százalékos átlaggal összehasonlítva, de világviszonylatban is igen alacsonynak számít. A kormányzati tervek szerint 2020-ra szeretnék elérni a 10 százalékos arányt. Bár ez nem t?nik elképzelhetetlennek, a siker nem a most bevezetett adókedvezményen fog múlni. Kína els?sorban hosszú távú szerz?désekkel kívánja biztosítani a gázellátás zavartalanságát. Ennek érdekében már öt éve tárgyalnak sikertelenül többek között az orosz Gazprommal, amely évi 30 millió tonna gázt szállítana a Jamal-félszigetr?l, vagyis ugyanarról a lel?helyr?l, ahonnan Európát is ellátja.
Forrás: vg.hu
A Nemzeti energiastratégia elfogadását követ?en haladéktalanul meg kell kezdeni a hazai ásványvagyonkészletek újraértékelését, és a fenntarthatósági szempontok érvényesítése melletti felhasználásuk megtervezését – hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyért felel?s államtitkár Tokajban, a központi bányásznapi ünnepségen.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint az államtitkár a rendezvényen kiemelte, hogy a hazai fosszilis energiahordozó készletek – a paksi nukleáris kapacitások meg?rzésével és a meglév? megújuló potenciál fokozott kihasználásával kiegészülve – hozzájárulhatnak Magyarország energiafügg?ségének mérsékléséhez, távlati felszámolásához.
A közlemény szerint az iparilag is hasznosítható hazai szénvagyon eléri a 3,3 milliárd tonnát, ez a mennyiség a jelenlegi felhasználás megkétszerezése mellett is legalább 300 évre elegend? tartalékot jelenthet. Nem lehet eltekinteni azonban a természeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítését?l, ezért ennek az energetikai ásványvagyonnak a felhasználhatósága csak a tisztaszén-technológiák megléte esetén vehet? figyelembe valós lehet?ségként. Éppen ezért a kormány kiemelt feladatának tartja a magyar részvétel biztosítását a technológia rendelkezésre állását el?segít? nemzetközi programokban a következ? években. Mindez feltételezi a hazai bányászati szakmakultúra fennmaradását, így az átmeneti években is arra kell törekedni, hogy megtalálják a vállalható kompromisszumokat a gazdasági versenyképesség, valamint a természeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjainak érvényesülése között.
A klíma- és energiaügyi államtitkár ugyancsak csütörtökön, a törökszentmiklósi, napelemmel m?köd? szélturbina felavatásán azt hangsúlyozta, hogy ma még nehezen elképzelhet? mélység? energiahatékonysági beavatkozásokra lesz szükség a következ? két évtizedben. De ez nemcsak kötelezettséget, hanem lehet?séget is jelenthet, hiszen így tartós bels? piac épülhet a hazai mikro- és kisvállalkozásoknak. Elkerülhetetlen a gazdasági élet teljes kör? átstrukturálása, az anyag- és energiatakarékos technológiák elterjedésének el?segítése.
Forrás: mno.hu
Szakért?k valószín?tlennek tartják, hogy Magyarországnak a német nukleáris er?m?vek leállása kínálhatna esélyt arra, hogy áramexport?rré váljon.
Fellegi Tamás fejlesztési miniszter egy, az országos villamosenergia-átviteli rendszert m?ködtet? Mavir Zrt. és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) által július elején elkészített tanulmányra hivatkozva úgy fogalmazott: reális lehet?ség, hogy a német atomer?m?vek leállítása nyomán, a kies? kapacitást pótolva, Magyarország több áramot adjon el külföldre, mint amennyit onnan vásárol. Kaderják Péter, a REKK vezet?je azOrigo kérdésére azt mondta, az NFM felvetése, mely szerint a német nukleáris er?m?vek leállításának hosszú távú következményei lehetnek a régió energiapiacára, „teljesen releváns”, de a modellezés azt mutatta, hogy a pótlás a magyar er?m?veknél maximum 400 megawatt körüli többletkeresletet eredményezhet. „Ha ez így lesz, az legfeljebb a nettó importpozíciónk csökkenését eredményezheti. Most tíz százalékkal több áramot importálunk, mint exportálunk, ez az arány talán lemehet nyolcra” – magyarázta a Magyar Energia Hivatal (MEH) volt elnöke.
A szakért? szerint az eddigi tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a németek nem Kelet-Európából akarják beszerezni a hiányzó áramot. Ezzel együtt nem elképzelhetetlen, hogy a távolabbi jöv?ben Magyarország nettó áramexport?rré váljon, de ez nem a német import alakulásától, hanem sokkal inkább attól függ, hogy megtörténik-e a Paksi Atomer?m? régóta tervezett b?vítése, és sikerül-e a megújuló energiák hazai termelését felfuttatni – ezt a Nemzet Energiastratégiának az (ugyancsak a REKK által készített) gazdasági hatáselemzése állapítja meg. Mindennek az áll a hátterében, hogy Magyarországon jelenleg csak a hazai áramigény több mint 40 százalékát fedez? Paksi Atomer?m? tud nemzetközileg versenyképes áron termelni. Vagyis valóban potenciális keresletet generálhatna, ha versenyképes áron tudnának szállítani a magyar er?m?vek – de amíg ilyen magasak a gázárak, szinte biztosan nem tudnak. A gázárak számottev? mérték? csökkenésére a jelenlegi világpiaci helyzetben nem lehet számítani, arról nem is beszélve, hogy a Magyarországon beszerezhet? (többségében orosz eredet?) gáz általában drágább, mint a nyugat-európai. Kaderják Péter azt is megjegyezte, hogy a nettó export?rré válásnak nemcsak a paksi b?vítés a feltétele, hanem az is, hogy a Nemzeti Megújulóenergia-hasznosítási Cselekvési Tervben (NCST) megfogalmazott célok maradéktalanul teljesüljenek. Márpedig ez egyel?re nem vehet? biztosra, tekintettel arra, hogy stratégia ugyan van, a hozzárendelend? eszközöket, forrásokat viszont még nem látni.
forrás: 168ora.hu
A 2009-ben tizennégy alapító taggal bejegyzett Green Energy (Zöld Energia) Egyesület tegnap a kézdiszentkereszti községháza gy?léstermében nemzetközi tanácskozást tartott a zöldenergia, els?sorban a biomassza el?állításáról és felhasználásáról.
A hazai szakemberek mellett Budapestr?l is érkeztek résztvev?k. Délel?tt elméleti el?adásokat tartottak, délután a helybeli Domokos Árpád egyesületi alelnök energiaf?z-ültetvényét látogatták meg. Vajda Lajos elnök elmondása szerint Háromszéken mintegy hetven hektáron termesztenek energianövényt.
A találkozón a megyénkben gyártott, biomasszával m?köd? kazánt is bemutatták, mely olcsó megoldást jelenthet a közintézmények hatékony f?tésére. A tanácskozás ma a kézdivásárhelyi sportcsarnokban a Zöld Napok rendezvényen folytatódik, ahol a hulladékhasznosításról és a hulladékból történ? energia-el?állításról értekeznek.
Iochom István
Háromszék
erdely.ma
Tudtad, hogy a kitermelt fa 20%-a az erd?ben marad, felhasználatlanul? S hogy Romániában többet süt a nap, mint Magyarországon? A kézdivásárhelyi vállalkozói napok konferenciáján jártunk.
A gazdasági, akadémiai, kormányzati/önkormányzati és tanácsadói szféra együttm?ködésére van szükség ahhoz, hogy Romániában a biomassza mint megújuló energiaforrás hasznosítása minél hatékonyabbá válhasson, és a különböz? szerepl?k megtalálják a helyüket az e célból szervez?d? gazdasági klaszterban – hangzott el a kézdivásárhelyi Zöld Napok keretében pénteken tartott, hulladékgazdálkodásról szóló konferencián.
A résztvev?k
A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozások Szövetsége (ASIMCOV),Kovászna Megye Tanácsa, Kézdivásárhely Helyi Tanácsa és a Green Energy Egyesület által szervezett vállalkozói Zöld Napok keretében konferenciákat, expót és pityókafesztivált is szerveztek augusztus 25-28. között Kézdivásárhelyen. A hulladékgazdálkodásról szóló pénteki beszélgetésen a Kovászna megyében alapított, de országos szint? Green Energy klaszter tagjai, illetve magyarországi meghívottak voltak jelen, és mutatták be a különböz? biomassza-hasznosítással kapcsolatos kutatásokat, illetve már megvalósult projekteket, termékeket is.
Bárkányi Péter, az Uni-Flexys Egyetemi Innovációs Kutató és Fejleszt? Közhasznú Nonprofit Kft. marketingvezet?je és munkatársai egy román-magyar együttm?ködésben zajló határmenti projektr?l beszéltek, amelyben a romániai Szatmár és a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vesz részt. Az Uni-Flexys egyébként az egyetemi és vállalati szféra közt a híd szerepét tölti be, vállalati partnereket vonnak be egyetemi kutatási projektekbe. ?k vizsgálták meg a két határmenti megyében a megújuló energia közös felhasználási lehet?ségeit.
Magyarországon jelenleg 4 százalék a megújuló energiaforrások felhasználásának aránya, ezt 2020-ig kell 13 százalékra feltornászni. Romániának a vízier?m?vei miatt a jelenlegi 18-ról kell 23 százalékra emelnie ezt az arányt. A megújuló energiára való fokozatos áttérés az Európai Unióban az egyik legfontosabb célkit?zés, és úgy t?nik, a napenergia és a biomassza felhasználása területén lehet a legnagyobb b?vülést elérni. A vízenergia részaránya például ugyanis konstans, azaz Romániában vagy más országokban a vízier?m?vek révén nyerhet? energia állandó és plafonálódik, hiszen a kihasználható folyóvizek száma véges.
A napenergiára viszont lehetne alapozni
Európa nagy részén, kivéve a skandináv országok egy részében. A napelemek ára ráadásul er?teljesen csökkent a technológia fejl?dése és az olcsóbb kínai gyártás miatt, és a környezetszennyezése nem annyira jelent?s.
Romániában egyébként évi 5-8 százalékkal magasabb a napsütéses órák száma, mint Magyarországon. A klímakutatók szerint a napsütéses órák száma emelkedni fog egész Európában, ezért a napenergia hosszú távon fontos eleme lehet a megújuló energiaforrásoknak – hangzott el a bemutatón.
Az Uni-Flexys munkatársai a felmérés során azzal szembesültek, a meteorológiai szolgálatok sem rendelkeznek minden esetben az éves napsugárzás mértékét mutató térképekkel, adatokkal, ami pedig roppant fontos az e területen beruházni akaró tényez?k szempontjából. Fontosnak nevezték, hogy mobil mér?állomásokat kihelyezve a szóban forgó területeken, mérjék pontosan ezeket az adatokat a két megyében, illetve országban.
Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyében a mez?gazdasági területek nagysága miatt magas a biomassza-potenciál, de más megújuló energiaforrások tekintetében is jó adottságokkal rendelkeznek, egyedül talán a vízenergia felhasználására nincsenek meg a feltételek. Megvannak a megfelel? adottságok, hogy mondjuk Szatmáron létesüljön egy olyan biomassza-er?m?, amely a határ másik oldalán él?ket is ellátja energiával – magyarázták a szakért?k.
Becsléseik szerint a Magyarországon mez?gazdasági vagy egyéb melléktermékként megtermelt 7-8 millió tonna biomasszához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mintegy 3-at ad, majdnem felét. Lehet tehát támaszkodni erre a határmenti térségben, és akár kisebb faluf?t?m?veket, azaz egy-egy települést kiszolgáló, gabonaszalmával vagy éppen erdészeti hulladékkal, faaprítékkal m?köd? kis er?m?veket is létrehozni.
Olyan faluf?t?m? is van, amely vegyes tüzelés?, és mondjuk egyharmad arányban kommunális hulladékkal is lehet táplálni. Az er?m?veket ezért érdemes egy kistérségközpont szemétlerakója vagy egy regionális hulladéklerakó mellé építeni.
A hulladékról mint értékes er?forrásról beszélt L?rincz Tibor a Kovászna megye szemétszállításának 74,2 százalékát lefed?, sepsiszentgyörgyi Tega Rt. részér?l. Mint mondta, az Eurostat adatai szerint az EU-ban Dánia jár az élen az újrahasznosítás területén, 100 százalékos a lefedettsége. Romániában ez az arány 1 százalék alatt van. ?k Kovászna megyében elérték 2010-re a 3 százalékot, ami jobb, mint a romániai átlag, de nyilván még rengeteg fejl?dnivaló van e téren.
A Tega 2008-ban pályázati pénzb?l tudott megvásárolni egy aprítógépet, így az általuk lefedett területen a fák, bokrok megnyeséséb?l származó hulladékot fel tudják használni. Vásároltak egy saját kazánt, azzal f?tik a m?helyt; évente 4 ezer köbméter ágat gy?jtenek be, de ez jóval az évi szükségletükön felül van, úgyhogy már el is adtak bel?le.
Bartha Sándor vállalkozó biomasszával m?köd? kísérleti kazánokat gyárt; a bukaresti politechnikai egyetemen megtervezik a minél nagyobb hatásfokú kazánt, ? pedig megépíti. Bartha az érdekl?d?nek be is mutatta az egyik kazánját, amely 1 köbméter gáz f?t?anyagértékét el? tudja állítani 2 és fél kiló fanyesedékb?l. Ára 3500 euró, plusz az áruforgalmi adó. A vállalkozó szerint ez a kazán el tud látni egy 250 négyzetméteres lakófelület? ingatlant.
A biomassza a ötödik elem – állította Sánta Zsolt sepsiszentgyörgyi vállalkozó, akinek cége a fa alapú biomassza el?állítására fókuszál. Romániában hatalmas potenciál van a patakmedrek tisztításából, városrendezésb?l, erdészeti kitermelésb?l fennmaradó hulladékokban. A kitermelt faanyag 20 százaléka ott marad erd?ben, nincs hasznosítva, ugyanígy a fafeldolgozóknál fennmaradó hulladék sincs – magyarázta.
Elhangzott az is, több százezer hektár alkalmas földterület lenne Romániában, amely másra nem jó, de energianövények termesztésére messzemen?en alkalmas.
Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke felidézte, a faipari hulladékot eddig a területen dolgozók illegálisan leürítették valahol. Most egyre több olyan beruházás készül a térségben is, amely a feldolgozást célozza. A faipari üzemi hulladék nagyon értékes, hiszen a bútorkészítéshez például el?ször a fát kiszárítják, így a fennmaradó hulladék is jóval szárazabb. A hagyományos t?zifát is egyébként hatékonyabb lenne ?rleményként felhasználni – tette hozzá.
A résztvev?k a konferencián megismerhették a hulladék bálázásának el?nyeit: az UV-védett streccsfóliába csomagolt szemetet „szagmentesen”, a szennyezés talajba szivárgásának veszélye nélkül lehet akár 5-8 évig tárolni. Mivel a bálából kipréselik a leveg?t, metán sem keletkezik, a hulladék ily módon nem válik gyúlékonnyá.
Szállítani is könnyen lehet. Egy hulladéktároló mellé épül? szemétfeldolgozó például bebálázhatja az újonnan keletkez? hulladékot, majd ha a szemétdomb „elfogy”, el?veszi, válogatja és hasznosítja a bálába csomagolt szemetet is.
Szó esett még uniós pályázati pénzek megszerzésnek lehet?ségeir?l is több bankon keresztül, Bálint Arnold Csaba bankszakember tolmácsolásában. Az eeff.ro oldalon az energiatakarékosság és -hatékonyság növelését célzó nyertes projektekr?l is lehet olvasni, illetve arról, milyen feltételeknek kell megfelelni a pályázat megnyeréséhez.
Dénes István, a Green Energy szaktanácsadója többek közt arra hívta fel a figyelmet, az új vállalkozások, amennyiben megújuló energiában utaznak, akár 90 százalékos vissza nem térítend? támogatást szerezhetnek befektetésükhöz. Majdnem bizonyos, hogy 2013-2014-re nem lesznek már ilyen befektetésre adandó támogatások, ezért lépni kell, mert a vonat elmegy az orrunk el?tt – tette hozzá.
Vajda Lajos, a Green Energy elnöke szerint egyre inkább együttm?ködés kezdi jellemezni az azonos területen érdekelt vállalatokat, a klaszterek szerepe n? Európa-szerte. Egyre több a biomassza-klaszter tagjai között a gyakorlatban megvalósított üzleti együttm?ködés; ezek a találkozók, konferenciák arra jók, hogy mindenki tanuljon a másiktól,
és az eredményeket fel tudja használni. Eddig 24 klaszter létezik Romániában, ebb?l három Kovászna megyében alakult. A Green Energy célja az, hogy a zöld energia és a biomassza-termelés és értékesítés területén érdekelt cégek, szerepl?k közül minél többet bevonjanak az együttm?ködésbe. Ennek érdekében részt vesznek az ágazati konferenciákon, illetve különböz? városok vállalkozóinak ismertetik a klasztert. Az egyesület a külföldön már m?köd? jó gyakorlatokat is megvizsgálja és népszer?síti a tagok körében.
