A globális energiapolitika fokozatosan változik. Az elöregedett, kevéssé hatékony fosszilis erőműveket szép lassan felváltják a magas hatásfokú egységek vagy a megújuló energiaforrásokat kiaknázó létesítmények. A technológia változása lehetővé teszi, hogy jelentősen kevesebb (vagy éppen nulla) károsanyag-kibocsátás mellett termeljünk energiát. Ugyan, ez még napjainkban –különböző gazdasági, földrajzi okokból – nem mindenhol kivitelezhet?, a legtöbb nemzet jó úton halad afelé, hogy fenntartható módon, az ökológiai lábnyomot minimálisra csökkentve végezze ilyetén erőforrásmenedzselését. A gazdasági nagyhatalmak éves energiatermelésének tíz-, húsz-, de akár harminc százaléka is származhat már megújuló energiaforrásokból. Mindemellett a gazdaságilag fejletlenebb országoknak is nyújtanak támogatást, hogy azok se maradjanak le a fenntartható energiatermelés versenyében.
Sokat változtak az energiatermelési szokások az elmúlt évtizedekben. A megújuló energiaforrások használta nem véletlenül lett nagy divat globális szinten. A lehet?ség többnyire minden nemzet számára adott, hogy fenntarthatóbbá tegye energiaszektorát. De milyen módon alakul át egy nagyhatalom- és miként egy fejl?d? nemzet energiapolitikája?
Ahhoz, hogy egy ország megújuló energiaforrásokat használva termelhessen energiát, meg kell felelni néhány követelménynek. Az egyik leglényegesebb kitétel, hogy az adott iparág számára megfelel?ek legyenek a környezeti és éghajlati feltételek. A technológia fejl?dése lehet?vé teszi, hogy akár vízen úszó szélturbinákat üzemeltessünk, vagy saját házunkra szereljünk fotovoltaikus rendszereket. Szerencsére a megújulóenergetika elég sokszín? ahhoz, hogy a különböz? éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodva használhassa ki a megújuló energiaforrásokat. Például a ködös, es?s és szeles vidékeken ugyan nem hasznosítjuk hatékonyan a nap energiáját, azonban, ezzel ellentétben a szélturbináknak és a vízier?m?veknek pont ezek a körülmények kedveznek. Csak okosan kell dönteni!
A megújulóenergetika történ? befektetések mértéke az egekbe szökött az elmúlt évtized során. Addig, amíg az ezredforduló elején még a nap energiájának energiatermelési célokra történ? felhasználásával kapcsolatban az emberek húzták a szájukat, s az üvegházhatás negatív következményein egyesek csak mosolyogtak; mára teljesen megváltozott a helyzet. 2015-ben 329 milliárd dollárt költöttek világszerte a megújulók-iparára, idén pedig még nagyobb mérték? befektetéshullám várható. Az elektromos autók elterjedésével a közlekedés okozta szén-dioxid-kibocsátás is fokozatosan mérsékl?dik. A zöld energia felhasználásában jelenleg Németország az éllovas, ahol a megtermelt energia közel harminc százaléka származik megújuló energiaforrásokból.
Az olyan kevésbé fejlett régiók, mint Afrika egyes részei, saját er?sforrásból nehezen lenne képes tartani a lépést a fejlettebb nemzetekkel a fenntartható er?forrásmenedzselésben. Szerencsére a megújuló energiatermelés „versenye” nem az egymás közti különbségek növelésér?l szól. Mindinkább úgy képzelhetjük ezt el, mint egy olyan versengést, ahol mindenki igyekszik segíteni a másiknak, hogy együtt érjenek célba. A cél pedig nem más, mint a károsanyag-kibocsátásmentes jöv?. Az elmúlt hónapokban több olyan esemény is történt, ami ezt igazolja. Például a franciák 33 millió dollár érték? fotovoltaikus rendszert építenek Kenyában, ahol az ellátásbiztonság még gyerekcip?ben jár. A fejl?d? nemzetek esetében – mint amilyen hazánk is – szintén nagymérték? felzárkózást tapasztalhatunk. A különböz? támogatási rendszerek segítségével a közepesen fejlett országokban is folyamatosan b?vül a megújuló energiaforrásokat kiaknázó er?m?vi portfólió. Magyarországon további segítséget jelenthet a felkészült energetikai vállalatoknak METÁR, azaz a megújuló energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer, ami 2017-ben fog életbe lépni.
Az olyan energetikai vállalatok pedig, amelyek a zöld energia hasznosításával is foglalkoznak, az elmúlt évek tapasztalatai szerint a t?kepiacon is sikeresek. A befektet?k számára rendkívül vonzó, hogy egy olyan iparág részesei lehetnek, amely globális szinten nem csupán elfogadott, de tendenciózus fejl?dést mutat, és a fenntartható fejl?dést segíti el?. Egyes vállalatok zöld kötvény-kibocsátása során – mint ami a dán Dong Energy esetében történt, 2016 második negyedévében – olyan is el?fordult, hogy a vállalat részvénykibocsátásának jegyzési id?szakában jelent?s, (a Dong esetében 1,6 millió dolláros) túljegyzés történt.
Az iparág fejl?dése a munkaer?piacon is kedvez? lehet?ségeket teremt. A szén felhasználása és a széntüzelés? er?m?vek száma is egyre kevesebb világszerte. Az elöregedett er?m?vek pótlása komoly feladat, ami így számos munkahelyet teremt. Az új er?m?vi egységek esetében nem csak a létesítés folyamata igényel nagy mennyiség? munkaer?t, hanem azok üzemeltetése is, emiatt a megújulóenergetikai projektek folyamatosan szívják magukba a munkavállalókat.
Forrás: chikansplanet.blog.hu
