A parlament fenntartható fejl?dés bizottsága keddi budapesti ülésén lezárta az energiahatékonysági törvényjavaslat részletes vitáját, amelyen Hevesi Zoltán Ajtony, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a jogszabályra azért van szükség, mert azenergiahatékonysági uniós irányelv átvételével késlekedett Magyarország, így kötelezettségszegési eljárás indult ellene.
Saját módosító javaslatot nem készített a bizottság, egyedül Szél Bernadett (LMP) javaslatáról döntöttek, azt 2 ellenzéki igenl? és 6 kormánypárti nemleges szavazattal elutasította a bizottság. Szél Bernadett javaslatának lényege az volt, hogy az évi 1,5 százalékos országos új energia megtakarításból a kormány ne adhasson egynegyed résznyi engedményt a végfelhasználóknak.
Sallai R. Benedek (LMP) bizottsági elnök kifejtette, az irányelv átvételének megfelel a törvényjavaslat, de úgy vélte, hogy ennél többre, a társadalom befolyásolására lenne szükség. Ez egyrészt a lakosság informálását jelentené az energia megtakarítás eszközeir?l, másrészt a kormány az adó- és támogatáspolitikával ösztönözhetné a megtakarítást – hangsúlyozta.
Az elnök elhibázottnak nevezte a kormány rezsicsökkentését, mivel szavai szerint nem az energia árát, hanem a felhasználását kellene csökkenteni. Ehhez a véleményhez csatlakozott Heringes Anita (MSZP) is, mondván, hogy az az igazi rezsicsökkentés, amit nem kell kifizetni.
Bencsik János (Fidesz), bizottsági alelnök – egyebek mellett – azt emelte ki, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készül az energiahatékonysági szemléletet terjeszt? cselekvési terv, amelyet a kormány még tavasszal elfogadhat.
A felvetésekre reagálva Hevesi Zoltán Ajtony elmondta, hogy a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban, az operatív programokon keresztül – energia magtakarításra – 750 milliárd forinthoz jut Magyarország. A saját er?t pedig a zöld bank biztosítja majd – tette hozzá a helyettes államtitkár.
ghg gte
Forrás: MTI 2015. április 21., kedd 11:54
