A Harvard Business School felmérése közvetlen kapcsolatot mutatott ki a mélyreható fenntarthatósági programok következetes megvalósítása és a cégek versenyképessége között. A hatékonyságot és fenntarthatóságot szolgáló lépések számos cégnél produkáltak jelent?s eredményeket, egyes vezet?k azonban még mindig bizonytalanok a kérdésben; els?sorban a programok gyakorlati megvalósításának mikéntje szokott gondot okozni. Az alábbiakban pontról pontra átvesszük a szükséges lépéseket a fenntarthatósági intézkedések szükségességének felismerését?l a program megvalósítása utáni eredménykövetésig.
A Harvard Business School által végzett felmérés egyértelm? kapcsolatot mutatott ki az alaposabban kidolgozott, hatékonyabb fenntarthatósági programok és az egyes vállalatok versenyképessége és profitabilitása között. Másképpen mondva minél mélyrehatóbb egy cég fenntarthatósági programja, annál nagyobb nyereséget lesz képes realizálni. Erre jó példa az Unilever: a cég kifejlesztett egy kevesebb vizet használó tisztítófolyadékot, amivel elképeszt? tempóban tudta növelni eladásait, különösen a vízhiánnyal küzd? területeken.
A mostani tapasztalatok alapján pedig kijelenthet?, hogy az, amit régen dicséretes zöld törekvésnek könyveltek el, mára alapvet? fontosságú, a versenyképességet meghatározó intézkedésekké fejl?dtek. A fenntarthatósági programok tehát nem csak felületes lépések, hanem a vállalatok legmélyebb m?ködési szintjéig ér? csomagok, amelyek ennek megfelel? arányú eredményekkel is járhatnak megfelel? kivitelezés esetén. Sokan viszont pont a gyakorlati résznél akadnak el, mivel bár tudnak a cégek mára már közhellyé vált fenntartható fejl?désbeli szerepér?l, a megvalósítás mikéntjét nem látják át.
Érdemes ezért pontról pontra átvenni azokat a lépéseket, amelyek egy sikeres fenntarthatósági program bevezetéséhez szükségesek:
- Meg kell ismertetni és értetni a fenntarthatósági programok hasznát, e nélkül nincs el?relépés. A McKinsey üzleti tanácsadó cég szerint ez nem szokott problémát jelenteni: a felmérésükben megkérdezett 340 fels?vezet? több mint 90 százaléka a kockázatkezeléshez – legyen az a vásárlói, a szabályozói vagy a piaci oldalról érkez? kockázat – szükséges eszközként írta le a fenntarthatósági intézkedéséket.
- Ezt követ?en ki kell jelölni azokat a célokat és prioritásokat, illetve mérési módszereket, amelyek a program alapját képezik, valamint meg kell becsülni a várható költségeket és bevételeket. A Nike például egyebek mellett a min?ség, élettartam, költség és fenntartható termelés alapján osztályozza beszállítói áruit, ami a megrendelések méretét is meghatározza. Hasonlóképpen jár el a Wal-Mart is, akik az üvegházhatású gázok kibocsátását, a vízfelhasználást, a hozamot és egyéb faktorokat vesznek figyelembe egy tonna megtermelt áru kapcsán. Utóbbi lépés az Egyesült Államokban 3.5 milliárd dollárral csökkentette az élelmiszerárakat!
- Az elméleti tervezést a gyakorlati megvalósítás követi, azaz meg kell találni a megfelel? ösztönz?ket a célok megvalósítására. Fontos, hogy a programban kézzelfogható pontok szerepeljenek, mint például „a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése X millió kilogrammal” és ne hangzatos, de üres frázisok: „a csomagolás okozta ökológiai lábnyom méretének csökkentése”.
- Végül az eredmények mérése, és adott esetben a módszerek korrigálása, a nem megfelel?k kivezetése, újak bevezetése kell, hogy következzen. Az Intel például külön pénzügyi elemz?t alkalmaz a fenntarthatósági programjuk eredményeinek értékelésére. Ha pedig a kit?zött célokat folyamatosan szem el?tt tartva, az intézkedéseket következetesen megvalósítva jár el egy vállalat, az eredmények is jönni fognak.
www.chikansplanet.blog.hu
