A Greentechnic Hungary Kft. ÉRTÉKESÍTŐ munkatársat keres

Share Button

Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A tagállami 5 millió eurós hozzájáruláshoz az Európai Bizottság (EB) ugyancsak 5 millió eurót tesz hozzá, ezzel indul a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap (DRRIF) 2013 ?szét?l – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétf?n az MTI-nek.

Cséfalvay Zoltán

Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország, valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.

A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.

A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.

Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.

Forrás: hirado.hu

Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A tagállami 5 millió eurós hozzájáruláshoz az Európai Bizottság (EB) ugyancsak 5 millió eurót tesz hozzá, ezzel indul a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap (DRRIF) 2013 ?szét?l – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétf?n az MTI-nek.

Cséfalvay Zoltán

Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország,
valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.

A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.

A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.

Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.

Forrás: hirado.hu

Gyorsul a Duna-régió kutatás-fejlesztési együttm?ködése – err?l számolt be a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A tagállami 5 millió eurós hozzájáruláshoz az Európai Bizottság (EB) ugyancsak 5 millió eurót tesz hozzá, ezzel indul a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap (DRRIF) 2013 ?szét?l – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hétf?n az MTI-nek.

Cséfalvay Zoltán

Hétf?n Ulmban tanácskoztak a 11 Duna-régiós ország, valamint az Európai Bizottság vezet? fejlesztési tisztségvisel?i. A fórumon részt vev? Cséfalvay Zoltán áttörésnek min?sítette azt, hogy el?ször csatlakozott az Európai Bizottság egy konkrét Duna-régiós projekthez. Elmondta: a Duna-régió Kutatási és Innovációs Alap úgy jöhet létre 2003 ?szén, hogy el?tte „tömöríteni kell” a bilaterális kutatási együttm?ködéseket. Ezt ismeri el az EB 5 millió euró értékben, és ehhez nyújt ugyanekkora támogatást a 2014-2020 közötti költségvetési ciklusban. Cséfalvay Zoltán a megújuló energiával kapcsolatos kutatásokat emelte ki a projektek közül.

A résztvev?k külön említették a Magyarországon, Romániában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Ausztriában lév? geotermikus energiaforrások kihasználásának szükségességét.

A tanácskozásról kiadott közlemény szerint a résztvev?k megállapodtak abban, hogy meghozzák a szükséges politikai döntéseket olyan európai programok és eszközök kialakításához, amelyek segítik a kutatásokat és fejlesztéseket.

Kifejezték: céljuk, hogy hozzájáruljanak az Európai Unió Duna-stratégiájának megvalósításához, és elkötelezték magukat a most megkezdett párbeszéd folytatása mellett.

Forrás: hirado.hu

Visszaesett a globális atomenergia termelés 2011-ben, szakért?k szerint az iparági,
finanszírozási környezet rosszabb, mint a csernobili katasztrófát követ?en. Míg számos ország leállíttatta az építkezéseket és felülvizsgálta, esetenként sutba vágta a b?vítési terveket, a magyar kormány a nukleáris energia részarányának növelése mellett állt ki.
A globális nukleáris energia termelés rekord mértékben, 4,3 százalékkal csökkent 2011-ben egyebek mellett a fukusimai és a pénzügyi válság hatására; több építkezés leállt vagy lelassult, illetve m?köd? blokkokat is leállítottak. A 2010-es 2630 terawattóra után tavaly 2518 terawattóra villamos energiát generáltak a világ atomer?m?vei – derül ki egy iparági jelentésb?l (World Nuclear Industry Status Report 2012). A 2011-ben globálisan megtermelt villamos energia 11 százaléka származott atomer?m?vekb?l.
Miután 2011 márciusában egy extrém er?s földrengés, illetve a nyomában keletkezett szök?ár súlyos balesetet okozott a Tokyo Electric Power, vagyis a Tepco fukusimai er?m?vében, több ország, például Németország, Svájc és Taivan is úgy döntött, hogy kiszervezi energiamixéb?l a nukleáris energiát. A globális termelést tovább csökkentette, hogy a biztonsági aggályok és gazdasági nehézségek miatt számos új építkezéssel kivártak a fejleszt?k, illetve megrendel?k.

Drámai romlás

A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.

Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.

Nyer? 21?

Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.

A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.

Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.

Forrás: napi.hu

Visszaesett a globális atomenergia termelés 2011-ben,
szakért?k szerint az iparági, finanszírozási környezet rosszabb, mint a csernobili katasztrófát követ?en. Míg számos ország leállíttatta az építkezéseket és felülvizsgálta, esetenként sutba vágta a b?vítési terveket, a magyar kormány a nukleáris energia részarányának növelése mellett állt ki.
A globális nukleáris energia termelés rekord mértékben, 4,3 százalékkal csökkent 2011-ben egyebek mellett a fukusimai és a pénzügyi válság hatására; több építkezés leállt vagy lelassult, illetve m?köd? blokkokat is leállítottak. A 2010-es 2630 terawattóra után tavaly 2518 terawattóra villamos energiát generáltak a világ atomer?m?vei – derül ki egy iparági jelentésb?l (World Nuclear Industry Status Report 2012). A 2011-ben globálisan megtermelt villamos energia 11 százaléka származott atomer?m?vekb?l.
Miután 2011 márciusában egy extrém er?s földrengés, illetve a nyomában keletkezett szök?ár súlyos balesetet okozott a Tokyo Electric Power, vagyis a Tepco fukusimai er?m?vében, több ország, például Németország, Svájc és Taivan is úgy döntött, hogy kiszervezi energiamixéb?l a nukleáris energiát. A globális termelést tovább csökkentette, hogy a biztonsági aggályok és gazdasági nehézségek miatt számos új építkezéssel kivártak a fejleszt?k, illetve megrendel?k.

Drámai romlás

A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.

Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.

Nyer? 21?

Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.

A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.

Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.

Forrás: napi.hu

Visszaesett a globális atomenergia termelés 2011-ben, szakért?k szerint az iparági, finanszírozási környezet rosszabb, mint a csernobili katasztrófát követ?en. Míg számos ország leállíttatta az építkezéseket és felülvizsgálta, esetenként sutba vágta a b?vítési terveket, a magyar kormány a nukleáris energia részarányának növelése mellett állt ki.
A globális nukleáris energia termelés rekord mértékben, 4,3 százalékkal csökkent 2011-ben egyebek mellett a fukusimai és a pénzügyi válság hatására; több építkezés leállt vagy lelassult, illetve m?köd? blokkokat is leállítottak. A 2010-es 2630 terawattóra után tavaly 2518 terawattóra villamos energiát generáltak a világ atomer?m?vei – derül ki egy iparági jelentésb?l (World Nuclear Industry Status Report 2012). A 2011-ben globálisan megtermelt villamos energia 11 százaléka származott atomer?m?vekb?l.
Miután 2011 márciusában egy extrém er?s földrengés, illetve a nyomában keletkezett szök?ár súlyos balesetet okozott a Tokyo Electric Power, vagyis a Tepco fukusimai er?m?vében, több ország, például Németország, Svájc és Taivan is úgy döntött, hogy kiszervezi energiamixéb?l a nukleáris energiát. A globális termelést tovább csökkentette, hogy a biztonsági aggályok és gazdasági nehézségek miatt számos új építkezéssel kivártak a fejleszt?k, illetve megrendel?k.

Drámai romlás

A jelenlegi helyzet sokkal rosszabb az iparág számára, mint Csernobil után – idézi Mycle Schneidert, a jelentés trásszerz?jét a Bloomberg. A finanszírozási helyzet drámai mértékben romlott Fukusima óta, els?sorban a banki források elapadása miatt – fogalmazott Schneider. A pénzügyi nehézségeket érzékelteti, hogy még az olyan országok, mint az Egyesült Arab Emírségek – amely 2020-ra áramfogyasztása harmadát nukleáris energiából fedezné – sem tudnak forrást találni a finanszírozáshoz. Az új projektek kilátásai meglehet?sen sötétek, ami a már m?köd? egységek élettartam hosszabbítása felé terelheti a döntéshozókat, ez pedig nyilvánvalóan biztonsági kérdéseket vet föl – tette hozzá.

Míg 2011-ben hét darab reaktor állt üzembe, tizenkilencet leállítottak – derül ki a jelentésb?l. A világ 31, atomer?m?vel rendelkez? országa közül Franciaország, Németország, Japán, oroszország, Dél-Korea és az Egyesült Államok adta a teljes nukleáris energia termelés több mint 70 százalékát. Ugyanakkor legkevesebb öt ország – így például Egyiptom, Olaszország és Kuvait úgy döntött, hogy felfüggeszti els? reaktorainak építési terveit. Nagy-Britanniában az RWE, az E.On és az SSE egyaránt felhagyott az új reaktorblokkok építésére vonatkozó tervekkel, Japánban és Bulgáriában pedig már megkezdett építkezéseket függesztettek föl. A fukusimai nukleáris válság hatására az engedélyezési folyamatok is lelassultak. A jelentés szerint 2011-ben világszerte 59 építkezés zajlott, és legkevesebb 18 helyszínen többéves késésben vannak a munkálatok. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint kilenc atomer?m?vet már több mint két évtizede építenek.

Nyer? 21?

Tavaly Magyarország a 21. helyen állt a nukleáris forrásból megtermelt villamos energia mennyisége alapján. A jelentés emlékeztet, hogy 2003 áprilisában az ország legnagyobb nukleáris balesete következett be, amely a nemzetközi skálán is megkapta a „súlyos” min?sítést. A baleset hatására a f? reaktortermet ki kellett üríteni, illetve némi radioaktív sugárzás is érte a környezetet. Amint kés?bb kiderült, az úgynevezett üzemanyagpálcák nem megfelel? h?tése okozta a bajt, aminek hatására a kettes reaktor mintegy másfél évig üzemen kívül volt.

A tervezett b?vítés kapcsán a jelentés idézi a külügyminisztert, miszerint az orosz részvétel el?nyt élvezhet, és egy nagyobb kétoldalú gazdasági csomag részét képezheti. A dokumentum Orbán Viktor tavaly decemberi szavait is idézi, aki szerint az a cél, hogy a jelenlegi, 40-r?l 60 százalékra emeljék a Paksi Atomer?m? részesedését a hazai villamos energia termelésben. Ugyanakkor, egy, a fukusimai eset után készített közvélemény-kutatás szerint a magyarok 62 százaléka ellenzi az új építkezést, és némi meglepetésre 80 százalékuk szerint a nukleáris technológia életképessége korlátozott és idejétmúlt.

Szakért?i vélemények szerint furcsa és indokolatlan a paksi b?vítés körül mutatkozó hirtelen támadt sietség. Ezt az érzést er?sítheti a kormányzat energiapolitikai priorításainak jelent?s megváltozása is. Míg ugyanis a választások el?tt és közvetlenül azok után az új energetikai adminisztráció egyfajta zöld fordulatot, vagyis a megújuló energiák fokozottabb felhasználását tartotta az egyik legfontosabb célnak a fosszilis és nukleáris energiaforrásokkal szemben, az azóta történtek nem éppen ebbe az irányba mutatnak. Így a szélenergia tender leállítása, a lakossági megújuló pályázatok alacsony szinten tartása és szüneteltetése, vagy a még mindig nem m?köd? zöldbank mellett az atomenergiával kapcsolatos felbuzdulás is a furcsaságok közé sorolható. Bár Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök annak idején népszavazás kiírását sem tartotta elképzelhetetlennek egy esetleges paksi b?vítésr?l, ez azóta nem került szóba.

Forrás: napi.hu

A Greentechnic Hungary Kft.  ÉRTÉKESÍT?  munkatársat keres

Feladat:

  • Pulteladás
  • Árajánlatok készítése, kezelése
  • Megrendelések kezelése
  • M?szaki szaktanácsadás

Amit kínálunk:

  • Stabil munkáltatói háttér, a szolárpiacon vezet? cégcsoportnál
  • Szakmai továbbképzések, fejl?dési lehet?ség
  • Versenyképes jövedelem

Elvárás:

  • Kereskedelmi és/vagy m?szaki végzettség
  • Napkollektor, napelem értékesítési, kivitelezési tapasztalat
  • Eredmény és vev?orientáltság
  • Kiváló kapcsolatteremt?, szervez?, motiváló képesség
  • számítógép magabiztos felhasználói szint? kezelése
  • B kategóriás gépjárm?vezet?i engedély
  • Lakóhely: Budapest, Pest megye

El?ny:

  • Fels?fokú végzettség
  • Legalább középfokú angol nyelvismeret
  • Napkollektor és napelem telepít? vállalkozásokkal kapcsolatrendszer

Munkavégzés helyszíne: Budapest, IX. Gát utca 27.

Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdekl?dését, küldje el önéletrajzát a kiss.erno@greentechnic.hu e-mail címre jövedelem igény megjelöléssel együtt!

Vélemény, hozzászólás?