Az elmúlt tíz év során Európában a megújulóenergetika egy új szegmense kezdte meg térhódítását. A vízpartokon és tengerekben létesített szélturbinák a szélenergetika meghatározó elemeivé váltak. Az offshore-széler?m?vek által megtermelt energia ára folyamatos csökkenést mutat, olyannyira, hogy 2025-re elérheti a 91 dollár/megawattóra értéket. Ezek az er?m?vek számos olyan el?nnyel kecsegtetnek, amivel a szárazföldi társaik fölé kerekedhetnek; akadnak azonban olyan problémák, amelyek orvoslása nélkül ez az iparág jelenleg nem lehet piacvezet? a megújulók szektorában. Az iparág egyik jelent?s képvisel?je, a GCube szerint a f? problémát az energiatárolási rendszerek hiánya és a tenger alatt elhelyezked? kábelek gyakori meghibásodása okozza. Ez utóbbi problémának a megoldása és így a leállások idejének csökkentése akár piacvezet?vé is teheti az offshore-széler?m?veket a megújulók versenyében.
A londoni szélhely? GCube Underwriting Ltd., amely offshore széler?m?vek létesítésében is érdekelt, komoly problémákat lát az iparágban. Mivel a megtermelt energia szállítására szolgáló vezetékrendszer a tenger mélyén fekszik, nehezen karbantartható és meghibásodása nagy mértékben csökkenti a hatékonyságot.
Az szektor évente legalább tíz kábelhiba okozta leállást jelent be a biztosítótársaságoknak. „Nem az esetek számán van a hangsúly, mindinkább a leállás okozta pénz- és energiaveszteségen.” – mondta Jatin Sharma, a GCube üzletfejlesztési igazgatója. A szektort érint? veszteségek 77 százalékát okozzák az ilyen meghibásodások. El?fordult olyan eset, ahol száz, vagy több napos leálláshoz vezetett egy kábelhiba, ami jelent?s költségtúllépést jelentett az érintett vállalatnak.
Jatin Sharma szerint az ilyen problémák azonban egyre könnyebben orvosolhatók a monitorozási technikák és a kábelszerelési eljárások fejl?dése következtében. Az üzletfejlesztési igazgató úgy véli, hogy amennyiben sikerül visszaszorítani a meghibásodások okozta leállások idejét, a szélenergia ipara, azon belül is az offshore-szélenergia a megújulóenergetika egyik húzóágazata lehet a jöv?ben.
A technológia el?retörését és növekv? fontosságát mutatja, hogy 2016 februárjában Anglia észak-keleti részén kezdték építeni a világ eddigi legnagyobb offshore-széler?m?parkját, amely 400 négyzetkilométer területet ölel fel és körülbelül egymillió lakóház energiaellátását lesz képes fedezni. Az létesítést végz? Dong Energy emellett még öt nagyobb offshore szélenergetikai projekten dolgozik az Egyesült Királyság területén.
A Bloomberg elemzése szerint rekordmérték? befektetések érkezhetnek a megújulóenergetikába 2040-ig, ami az iparág globális térhódításához fog vezetni. Az elemz? cég szerint a globális szélenergia iparba 2016 és 2040 között 3,1 ezermilliárd dollárnyi befektetés érkezhet. Várhatóan a megújuló energiaforrásokból termelt elektromos áram el?állításának költsége is csökkenni fog ebben az id?szakban. A számítások szerint a széler?m?vek által el?állított energia ára megawattóránként 41 százalékkal csökkenhet a következ? 25 év során.
Magyarország energetikaipara, hazánk földrajzi adottságai révén nem az offshore-szélenergiában, hanem a klasszikus szélenergetikai megoldásokban látja a jöv?t. A METÁR 2017-es bevezetésével körülbelül 600 milliárd forintnyi fejlesztés indulhat el a közeljöv?ben, ezáltal a szakmailag már bizonyított hazai vállalatok el?tt megnyílik a lehet?ség a megújulóenergetikai fejlesztésekre.
Forrás: smartinvest.hu
