A romániai és a magyarországi energiaárak közötti különbségekr?l írt a Jurnalul National cím? román napilap.
Ilie Serbanescu gazdasági elemz? kétrészes írást közölt a román kormányzó Szociálliberális Szövetséghez (USL) közel álló bukaresti napilapban, amelynek internetes kiadásában csütörtökön jelent meg a cikk második része.
A szerz? megállapítja, hogy Magyarországon csökkennek a fogyasztói energiaárak, miközben Romániában n?nek. A két ország közötti árkülönbség 15-20 százalék, aminek az a következménye, hogy Romániába nem jönnek külföldi befektet?k, akik ott vannak, távozással fenyeget?znek. A szerz? szerint a sokat dicsért Nemzetközi Valutaalap (IMF) utasításai nem könnyítenek a romániai befektet?k növekv? költségein, így ha a befektet?k választhatnak a térség országai közül, akkor a sokat bírált Magyarországra mennek, amelynek nincs megállapodása az IMF-fel, és amely teljes er?b?l megpróbál ellenszegülni „a brüsszeli bürokraták laboratóriumában kitalált gazdasági képtelenségeknek” – írta Serbanescu.
A szerz? szerint csakis a Bukarest és Budapest által alkalmazott politikák miatt van különbség a román és magyar fogyasztói energiaárak között, mindkét országban a külföldi (nyugat-európai) t?ke sajátította ki az energiaszolgáltatást.
Serbanescu szerint ezek a szolgáltatók kihasználják a monopolhelyzetet, és különösebb er?feszítés, menedzseri képességek nélkül hajtják be a biztos profitot válságid?szakban is, ami külföldre kerül, a kormányoknak pedig nincs pénzük az energiarendszerek korszer?sítésére. Ezért a kormányok nyaka körül „szorul a hurok”, de a budapesti kabinet legalább megpróbál kiutat keresni, miközben a bukaresti nem is próbálkozik – véli a szerz?.
Megállapítja, a román kormány nem tartotta szem el?tt az ország érdekeit, amikor elfogadta az IMF-nek azt az „ostoba” parancsát, hogy liberalizálja az energiaárakat. Ez ugyanis a szerz? szerint arra irányul, hogy az Európai Unióban kullogó Románia elveszítse egyedüli el?nyét, amit saját er?forrásainak olcsóbb kitermelése jelent.
Az elemz? gyarmatosító politikai modellnek nevezi, hogy a romániai energiaáraknak el kell érniük azt a szintet, amelyet az Európában domináns gazdasági er?t képvisel?, de gázzal nem rendelkez? Németország Oroszországnak fizet a nyersanyagért. A szerz? szerint az energiaárak liberalizálása behatárolja Románia fejl?dési kilátásait, és végérvényesen Európa perifériájára kényszeríti Bukarestet.
Serbanescu szerint Magyarország legalább keresi a kiutat, és arra törekszik, hogy a külföldi szolgáltatók a profitot visszaforgassák, mert a közszolgáltatások célja nem a lakosság kárára való profittermelés kellene legyen, hanem annyi bevétel el?teremtése, ami a szolgáltatások fenntartására, korszer?sítésére és fejlesztésére elég – olvasható a Jurnalul Nationalban.
(http://jurnalul.ro/editorial/utilitatile-pentru-populatie-serviciu-public-non-profit-656168.html)
(http://jurnalul.ro/editorial/despre-bucuresti-si-budapesta-dar-nu-despre-steagul-secuiesc-655716.html)
kbu hbl kto gpp gkp
Forrás: MTI 2013. november 28., csütörtök 12:18
