A Kfw támogatja az energiafordulat megvalósítását

Share Button

Régió képvisel?

F?ként a fejl?d? gazdaságoknak betudhatóan tavaly ismét emelkedett a világ földgáz-felhasználása, és ezzel 2011 rekordévnek min?síthet? az összfogyasztás szempontjából. Az Európai Unióban még a válság kirobbanásakor tapasztaltaknál is nagyobb volt arányaiban a visszaesés tavaly, miközben Kína továbbra is 20%-ot meghaladó mértékben növelte földgáz-felhasználását 2011-nen az azt megel?z? évhez képest. 2011-ben már a világon elfogyasztott 3223 milliárd köbméter földgáz 10,1%-át szállították cseppfolyósított (LNG) formában – olvasható ki a BP legújabb energiastatisztikájából.

Kismértékben b?vült tavaly a világ földgázfogyasztása. A 2,2%-os b?vülést a fejl?d? országok növekv? energiaéhsége táplálta, miközben az OECD országok összfogyasztása érdemben stagnált. A BP által közölt adatok alapján, míg 2010-hez képes az OECD tagországok teljes fogyasztása stagnált (-0,1%), addig a fejl?d? államokban 4,4%-kal fogyasztottak több földgázt 2011-ben. A tavalyi éves, globális fogyasztástöbblet közel 70 milliárd köbmétert tett ki, ami megfelel az EU két legnagyobb gázfogyasztójának, Németország vagy Olaszország éves felhasználásával.

Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
A világ legnagyobb földgázfogyasztója 2011-ben is az Egyesült Államok volt, a globális felhasználás közel ötöde köthet? Amerikához. A „ranglistán” 2011-ben sem történt változás, az Egyesült Államokat az Európai Unió követi, ahol a 2011-es teljes fogyasztás 13,9%-a realizálódott. A harmadik legnagyobb fogyasztó Oroszország volt, amely az EU-hoz hasonló mennyiség? gázfogyasztást mutatott 2011-ben.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
Az Egyesült Államokban a palagáz-forradalomnak megfelel?en folytatódott a gázfelhasználás növekedése. A helyi túlkínálatból ered? olcsó gáznak betudhatóan egyre fontosabb lesz a földgáz az ország áramellátásában, így a tavalyi 2,5%-os b?vülés is f?ként ehhez a szegmenshez köthet?.

Az amerikai emelkedéssel szemben hatalmas mérték? csökkenés ment végbe az Európai Unióban tavaly a BP adatai alapján. Az EU országai 9,9%-kal kevesebb földgázt fogyasztottak 2011-ben 2010-hez képest, ami a gazdasági aktivitás szempontjából még akkor is igen kedvez?tlen adatnak számít, ha számításba vesszük az enyhébb id?járást, illetve az energiahatékonysági törekvéseket.

Ezzel szemben továbbra is szárnyalást mutat a kínai földgáz-felhasználás. A korábbi évek gyakorlatának megfelel?en ismét igen nagyarányú volt a fogyasztásb?vülés Kínában, 2010-r?l 2011-re 21,5%-kal emelkedett az ázsiai országban a gázhasználat. Kína gázfogyasztása ett?l függetlenül még mindig jelent?sen elmarad az Egyesült Államok vagy az Európai Unió felhasználásától, tekintettel arra, hogy az ázsiai ország energiamixét továbbra is a k?szén dominálja.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
Az Európai Unión belül egy-két ország kivételével szinte az összes államban csökkent a gázfogyasztás 2011-ben 2010-hez képest. A nagyobb fogyasztók közül kizárólag Románia és Lengyelország tartotta szinten fogyasztását, a többi tagállamban 5-15% közötti visszaesés mutatkozott a felhasználásában. Az európai gazdaság meghatározó országai közül Németországban 13, Franciaországban 14%-kal esett vissza a gázfogyasztás, míg Olaszországban és Spanyolországban 6-7% körüli volt a gázfelhasználás mérsékl?dése.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
A világ bizonyított földgázkészlete az elmúlt éveknek megfelel?en 2011-ben is emelkedést mutatott. A tavalyi, éves összehasonlításban 6,3%-os b?vülés meghatározó része a türkmén gázvagyon felértékelésének tudható be. A közép-ázsiai ország bizonyított gázkészlete 2010-r?l 2011-re 81%-kal emelkedett, elérve ezzel a 24,3 ezer milliárd köbméteres szintet, ami nagyságrendileg a világ els?számú cseppfolyós földgáz-export?rének (LNG), Katar készletszintjének felel meg. A BP 2011-es adatgy?jtése szerint a világ bizonyított földgázkészlete 208,4 ezer milliárd köbméter, ami tavaly fogyasztási adatokkal számolva 63 évig képes kielégíteni a Föld országainak földgáz-szükségleteit.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
A Föld legnagyobb földgázkészletével továbbra is az európai, illetve a magyar ellátás szempontjából fontos Oroszország rendelkezik. A második legnagyobb készlettel bíró állam a hosszú id? óta nemzetközi gazdasági szankciók terhe alatt m?köd? Irán, amely a BP adatsorai szerint tavaly is nettó importra szorult földgázszükséglete kielégítése terén. A világ nyolc legnagyobb készlettel bíró állama összesen a globális földgázkészlet kb. 72%-át birtokolja.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
2011-ben is folytatódott a cseppfolyós földgáz al? szállítás el?retörése. Míg 2010-r?l 2011-re a belföldi fogyasztás, illetve a vezetékes szállítás 2,5-2,6%-os arányban emelkedett, addig a cseppfolyós formában szállított földgázmennyiség 11,2%-kal. Ez egyben azt jelenti, hogy 2011-ben már a világon elfogyasztott földgázmennyiség egytizede esett át cseppfolyósító eljáráson, és talált ily módon felvev? piacot számára. A Földön tavaly felhasznált földgáz közel 70%-át fogyasztották el belföldön, vagyis a globális termelés közel egyharmada került vezetékes vagy cseppfolyós szállítás útján nemzetközi kereskedelembe.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása

 Forrás: portfolio.hu

F?ként a fejl?d? gazdaságoknak betudhatóan tavaly ismét emelkedett a világ földgáz-felhasználása, és ezzel 2011 rekordévnek min?síthet? az összfogyasztás szempontjából. Az Európai Unióban még a válság kirobbanásakor tapasztaltaknál is nagyobb volt arányaiban a visszaesés tavaly, miközben Kína továbbra is 20%-ot meghaladó mértékben növelte földgáz-felhasználását 2011-nen az azt megel?z? évhez képest. 2011-ben már a világon elfogyasztott 3223 milliárd köbméter földgáz 10, 1%-át szállították cseppfolyósított (LNG) formában – olvasható ki a BP legújabb energiastatisztikájából.

Kismértékben b?vült tavaly a világ földgázfogyasztása. A 2,2%-os b?vülést a fejl?d? országok növekv? energiaéhsége táplálta, miközben az OECD országok összfogyasztása érdemben stagnált. A BP által közölt adatok alapján, míg 2010-hez képes az OECD tagországok teljes fogyasztása stagnált (-0,1%), addig a fejl?d? államokban 4,4%-kal fogyasztottak több földgázt 2011-ben. A tavalyi éves, globális fogyasztástöbblet közel 70 milliárd köbmétert tett ki, ami megfelel az EU két legnagyobb gázfogyasztójának, Németország vagy Olaszország éves felhasználásával.

Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
A világ legnagyobb földgázfogyasztója 2011-ben is az Egyesült Államok volt, a globális felhasználás közel ötöde köthet? Amerikához. A „ranglistán” 2011-ben sem történt változás, az Egyesült Államokat az Európai Unió követi, ahol a 2011-es teljes fogyasztás 13,9%-a realizálódott. A harmadik legnagyobb fogyasztó Oroszország volt, amely az EU-hoz hasonló mennyiség? gázfogyasztást mutatott 2011-ben.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
Az Egyesült Államokban a palagáz-forradalomnak megfelel?en folytatódott a gázfelhasználás növekedése. A helyi túlkínálatból ered? olcsó gáznak betudhatóan egyre fontosabb lesz a földgáz az ország áramellátásában, így a tavalyi 2,5%-os b?vülés is f?ként ehhez a szegmenshez köthet?.

Az amerikai emelkedéssel szemben hatalmas mérték? csökkenés ment végbe az Európai Unióban tavaly a BP adatai alapján. Az EU országai 9,9%-kal kevesebb földgázt fogyasztottak 2011-ben 2010-hez képest, ami a gazdasági aktivitás szempontjából még akkor is igen kedvez?tlen adatnak számít, ha számításba vesszük az enyhébb id?járást, illetve az energiahatékonysági törekvéseket.

Ezzel szemben továbbra is szárnyalást mutat a kínai földgáz-felhasználás. A korábbi évek gyakorlatának megfelel?en ismét igen nagyarányú volt a fogyasztásb?vülés Kínában, 2010-r?l 2011-re 21,5%-kal emelkedett az ázsiai országban a gázhasználat. Kína gázfogyasztása ett?l függetlenül még mindig jelent?sen elmarad az Egyesült Államok vagy az Európai Unió felhasználásától, tekintettel arra, hogy az ázsiai ország energiamixét továbbra is a k?szén dominálja.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
Az Európai Unión belül egy-két ország kivételével szinte az összes államban csökkent a gázfogyasztás 2011-ben 2010-hez képest. A nagyobb fogyasztók közül kizárólag Románia és Lengyelország tartotta szinten fogyasztását, a többi tagállamban 5-15% közötti visszaesés mutatkozott a felhasználásában. Az európai gazdaság meghatározó országai közül Németországban 13, Franciaországban 14%-kal esett vissza a gázfogyasztás, míg Olaszországban és Spanyolországban 6-7% körüli volt a gázfelhasználás mérsékl?dése.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
A világ bizonyított földgázkészlete az elmúlt éveknek megfelel?en 2011-ben is emelkedést mutatott. A tavalyi, éves összehasonlításban 6,3%-os b?vülés meghatározó része a türkmén gázvagyon felértékelésének tudható be. A közép-ázsiai ország bizonyított gázkészlete 2010-r?l 2011-re 81%-kal emelkedett, elérve ezzel a 24,3 ezer milliárd köbméteres szintet, ami nagyságrendileg a világ els?számú cseppfolyós földgáz-export?rének (LNG), Katar készletszintjének felel meg. A BP 2011-es adatgy?jtése szerint a világ bizonyított földgázkészlete 208,4 ezer milliárd köbméter, ami tavaly fogyasztási adatokkal számolva 63 évig képes kielégíteni a Föld országainak földgáz-szükségleteit.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
A Föld legnagyobb földgázkészletével továbbra is az európai, illetve a magyar ellátás szempontjából fontos Oroszország rendelkezik. A második legnagyobb készlettel bíró állam a hosszú id? óta nemzetközi gazdasági szankciók terhe alatt m?köd? Irán, amely a BP adatsorai szerint tavaly is nettó importra szorult földgázszükséglete kielégítése terén. A világ nyolc legnagyobb készlettel bíró állama összesen a globális földgázkészlet kb. 72%-át birtokolja.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása
2011-ben is folytatódott a cseppfolyós földgáz al? szállítás el?retörése. Míg 2010-r?l 2011-re a belföldi fogyasztás, illetve a vezetékes szállítás 2,5-2,6%-os arányban emelkedett, addig a cseppfolyós formában szállított földgázmennyiség 11,2%-kal. Ez egyben azt jelenti, hogy 2011-ben már a világon elfogyasztott földgázmennyiség egytizede esett át cseppfolyósító eljáráson, és talált ily módon felvev? piacot számára. A Földön tavaly felhasznált földgáz közel 70%-át fogyasztották el belföldön, vagyis a globális termelés közel egyharmada került vezetékes vagy cseppfolyós szállítás útján nemzetközi kereskedelembe.
Rekordévben zuhant hatalmasat az EU gázfogyasztása

 Forrás: portfolio.hu

A tartományi energetikai titkárság legújabb pályázatán tizenkét iskola és öt gerontológiai központ nyert támogatást.

Néhány nappal ezel?tt a tartományi energetikai titkárság vajdasági iskoláknak nyújtott támogatást a biomassza üzemeltetés? kályhák beszerelésére, tegnap pedig öt gerontológiai otthonnak és tizenkét általános iskolának folyósított pénzt napkollektorok beszerelésére. Valamennyi pályázat egy célt szolgál, a megújuló energiaforrások mind szélesebb kör? alkalmazását, valamint népszer?sítését, és nem mellékesen, a közpénzeken fenntartott intézmények f?tési költségeinek lefaragását. A pályázatokon nyert gerontológiai otthonok és iskolák vezet?ivel tegnap a vajdasági kormány épületében írta alá a szerz?déseket Radoslav Strikovi? tartományi energetikai titkár.

– A tartomány területén egyre több állami költségvetésb?l m?ködtetett közintézmény vezet?sége látta be annak szükségességét, hogy a melegvízellátás és a f?tési gondok megoldása céljából a megújuló energiaforrások felé forduljon – mondta Strikovi?. A tartományi energetikai titkárság ezeket a törekvéseket és kezdeményezéseket csak serkenteni és támogatni tudja. Igyekszünk, hogy a költségvetés keretében minél több pénzt fordítsunk ezen célok megvalósítására, és hisszük, hogy az eredmény a gyakorlatban is megmutatkozik. A titkársága eddig több mint 50 közintézményt támogatott napkollektorok felszerelési költségeinek megtérítésében, és tucatnyi iskolában helyeztek üzembe biomassza üzemeltetés? központi kályhákat. Oda jutottunk, hogy már senkit sem kell gy?zködni a megújuló energiaforrások el?nyér?l és kifizet?d?ségér?l – hangsúlyozta Strikovi?. A titkárság következ? lépése a monitoring lesz, vagyis pontos kimutatások készítése az új energiaforrások alkalmazásakor megvalósított pénzbeli megtakarításokról.

A futaki mez?gazdasági szakközépiskola nem csupán a növénytermesztésben és az állattenyésztés tekintetében példamutató és úttör? térségünkben, hanem az els?k között ismerték fel a megújuló energiaforrások alkalmazásából ered? el?nyöket is – mondta a szerz?dés aláírása után Željka Mili?i?, az intézmény igazgatója. Immár hat éve, pontosabban 2006 óta, pótolják a f?tést napkollektorok által termelt h?vel, és az eredmény több mint kielégít?. Csupán a mögöttünk lev? f?tési idényben több mint négymillió dinárt megtakarítottak azzal, hogy nem csak a hagyományos értelemben vett energiaforrásokat használták a tantermek és egyéb helyiségek melegítésére. A biomassza és a napkollektorok mellett hévízzel is próbálkoznak, a fóliasátrak f?tésére használják – tette hozzá az igazgató.

A fenn említett tanintézmény mellett a pályázat nyertesei: a kúlai Pet?fi Sándor Általános Iskola, a pirosi Szent Száva, a zentai Stevan Sremac, a ratkovói Ratko Pavlovi? ?i?ko, a nagykikindai Jovan Popovi?, a jarkovaci Veljko ?uri?in, a botosi Október 1., valamint az antalfalvi, a staji?evói, a mitrovicai és a melencei általános iskolák, összesen 7 millió dinárban részesültek.

Hamarosan új napkollektorokkal dicsekedhet az újvidéki, a nagybecskereki, a zombori, a szabadkai és a nagykikindai id?sek otthona is.

forrás: magyarszo.com

A tartományi energetikai titkárság legújabb pályázatán tizenkét iskola és öt gerontológiai központ nyert támogatást.

Néhány nappal ezel?tt a tartományi energetikai titkárság vajdasági iskoláknak nyújtott támogatást a biomassza üzemeltetés? kályhák beszerelésére, tegnap pedig öt gerontológiai otthonnak és tizenkét általános iskolának folyósított pénzt napkollektorok beszerelésére. Valamennyi pályázat egy célt szolgál, a megújuló energiaforrások mind szélesebb kör? alkalmazását, valamint népszer?sítését, és nem mellékesen, a közpénzeken fenntartott intézmények f?tési költségeinek lefaragását. A pályázatokon nyert gerontológiai otthonok és iskolák vezet?ivel tegnap a vajdasági kormány épületében írta alá a szerz?déseket Radoslav Strikovi? tartományi energetikai titkár.

– A tartomány területén egyre több állami költségvetésb?l m?ködtetett közintézmény vezet?sége látta be annak szükségességét, hogy a melegvízellátás és a f?tési gondok megoldása céljából a megújuló energiaforrások felé forduljon – mondta Strikovi?. A tartományi energetikai titkárság ezeket a törekvéseket és kezdeményezéseket csak serkenteni és támogatni tudja. Igyekszünk, hogy a költségvetés keretében minél több pénzt fordítsunk ezen célok megvalósítására, és hisszük, hogy az eredmény a gyakorlatban is megmutatkozik. A titkársága eddig több mint 50 közintézményt támogatott napkollektorok felszerelési költségeinek megtérítésében, és tucatnyi iskolában helyeztek üzembe biomassza üzemeltetés? központi kályhákat. Oda jutottunk, hogy már senkit sem kell gy?zködni a megújuló energiaforrások el?nyér?l és kifizet?d?ségér?l – hangsúlyozta Strikovi?. A titkárság következ? lépése a monitoring lesz, vagyis pontos kimutatások készítése az új energiaforrások alkalmazásakor megvalósított pénzbeli megtakarításokról.

A futaki mez?gazdasági szakközépiskola nem csupán a növénytermesztésben és az állattenyésztés tekintetében példamutató és úttör? térségünkben, hanem az els?k között ismerték fel a megújuló energiaforrások alkalmazásából ered? el?nyöket is – mondta a szerz?dés aláírása után Željka Mili?i?, az intézmény igazgatója. Immár hat éve, pontosabban 2006 óta, pótolják a f?tést napkollektorok által termelt h?vel, és az eredmény több mint kielégít?. Csupán a mögöttünk lev? f?tési idényben több mint négymillió dinárt megtakarítottak azzal, hogy nem csak a hagyományos értelemben vett energiaforrásokat használták a tantermek és egyéb helyiségek melegítésére. A biomassza és a napkollektorok mellett hévízzel is próbálkoznak, a fóliasátrak f?tésére használják – tette hozzá az igazgató.

A fenn említett tanintézmény mellett a pályázat nyertesei: a kúlai Pet?fi Sándor Általános Iskola, a pirosi Szent Száva, a zentai Stevan Sremac, a ratkovói Ratko Pavlovi? ?i?ko, a nagykikindai Jovan Popovi?, a jarkovaci Veljko ?uri?in, a botosi Október 1., valamint az antalfalvi, a staji?evói, a mitrovicai és a melencei általános iskolák, összesen 7 millió dinárban részesültek.

Hamarosan új napkollektorokkal dicsekedhet az újvidéki, a nagybecskereki, a zombori, a szabadkai és a nagykikindai id?sek otthona is.

forrás: magyarszo.com

A tartományi energetikai titkárság legújabb pályázatán tizenkét iskola és öt gerontológiai központ nyert támogatást.

Néhány nappal ezel?tt a tartományi energetikai titkárság vajdasági iskoláknak nyújtott támogatást a biomassza üzemeltetés? kályhák beszerelésére, tegnap pedig öt gerontológiai otthonnak és tizenkét általános iskolának folyósított pénzt napkollektorok beszerelésére. Valamennyi pályázat egy célt szolgál, a megújuló energiaforrások mind szélesebb kör? alkalmazását, valamint népszer?sítését, és nem mellékesen, a közpénzeken fenntartott intézmények f?tési költségeinek lefaragását. A pályázatokon nyert gerontológiai otthonok és iskolák vezet?ivel tegnap a vajdasági kormány épületében írta alá a szerz?déseket Radoslav Strikovi? tartományi energetikai titkár.

– A tartomány területén egyre több állami költségvetésb?l m?ködtetett közintézmény vezet?sége látta be annak szükségességét, hogy a melegvízellátás és a f?tési gondok megoldása céljából a megújuló energiaforrások felé forduljon – mondta Strikovi?. A tartományi energetikai titkárság ezeket a törekvéseket és kezdeményezéseket csak serkenteni és támogatni tudja. Igyekszünk, hogy a költségvetés keretében minél több pénzt fordítsunk ezen célok megvalósítására, és hisszük, hogy az eredmény a gyakorlatban is megmutatkozik. A titkársága eddig több mint 50 közintézményt támogatott napkollektorok felszerelési költségeinek megtérítésében, és tucatnyi iskolában helyeztek üzembe biomassza üzemeltetés? központi kályhákat. Oda jutottunk, hogy már senkit sem kell gy?zködni a megújuló energiaforrások el?nyér?l és kifizet?d?ségér?l – hangsúlyozta Strikovi?. A titkárság következ? lépése a monitoring lesz, vagyis pontos kimutatások készítése az új energiaforrások alkalmazásakor megvalósított pénzbeli megtakarításokról.

A futaki mez?gazdasági szakközépiskola nem csupán a növénytermesztésben és az állattenyésztés tekintetében példamutató és úttör? térségünkben, hanem az els?k között ismerték fel a megújuló energiaforrások alkalmazásából ered? el?nyöket is – mondta a szerz?dés aláírása után Željka Mili?i?, az intézmény igazgatója. Immár hat éve, pontosabban 2006 óta, pótolják a f?tést napkollektorok által termelt h?vel, és az eredmény több mint kielégít?. Csupán a mögöttünk lev? f?tési idényben több mint négymillió dinárt megtakarítottak azzal, hogy nem csak a hagyományos értelemben vett energiaforrásokat használták a tantermek és egyéb helyiségek melegítésére. A biomassza és a napkollektorok mellett hévízzel is próbálkoznak, a fóliasátrak f?tésére használják – tette hozzá az igazgató.

A fenn említett tanintézmény mellett a pályázat nyertesei: a kúlai Pet?fi Sándor Általános Iskola, a pirosi Szent Száva, a zentai Stevan Sremac, a ratkovói Ratko Pavlovi? ?i?ko, a nagykikindai Jovan Popovi?, a jarkovaci Veljko ?uri?in, a botosi Október 1., valamint az antalfalvi, a staji?evói, a mitrovicai és a melencei általános iskolák, összesen 7 millió dinárban részesültek.

Hamarosan új napkollektorokkal dicsekedhet az újvidéki, a nagybecskereki, a zombori, a szabadkai és a nagykikindai id?sek otthona is.

forrás: magyarszo.com

hirdetés
Az Európai Bizottság 2050-ig a térségi légszennyezettséget 80 százalékkal szeretné csökkenteni. A Világ Klímatanácsa (IPPC) szerint komoly remény van arra, hogy 2050-ben a termelt energiának kétharmada megújuló energiaforrásokból származzon. A bioüzemanyagok, a szoláris fotovoltaikus és szélenergia globális piacai 2011-ben – a 2010. évi szinthez képest – 31 %-kal b?vültek.
Teend?k az EU-ban 2050-ig

Az Európai Bizottság 2050-ig a térségi légszennyezettséget (emissziót) 80 %-kal szeretné csökkenteni. Ehhez szénmentes vagy alacsony szénenergia igény? energiatemelésre van szükség, és ennek politikai kereteit is meg kell teremteni A Bizottság céljainak megvalósításához öt alapelvet kell követni.

1. A szénmentes („dekarbonizációs”) energiaellátás elvének és gyakorlatának elfogadása technikai és ökonómiai szinten, azaz a jelenleginél olcsóbb energiapolitika el?térbe helyezése.

2. Energiahatékonyság, megújuló energiák fokozása a tagországokban, figyelembe véve azonban azt, hogy a gáz, az olaj, a szén és a nukleáris energia továbbra is az energiaellátás része marad.

3. Az energia-infrastruktúra átalakítása, a csekély mérték? szénenergiára alapozott energiatermelésre irányuló befektetések szorgalmazása.

4. 2030 után az energiabiztonságnak köszönhet?en, az importtól és az áringadozásokból való kisebb mérték? függ?ség révén  várhatóan az energiaárak csökkenni fognak. Az  árcsökkenésnek fognak kedvezni infrastruktúrába való befektetések is.

5. Egy „pán-európai” megközelítésre van szükség, mely magába foglal egy közös európai energiapiacot (2014-re), díjszabást és harmonizációt.

Günther Oettinger energiabiztos szerint „csak egy új energiamodell tudja a rendszerünk biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát hosszú távon garantálni”.

(Newsletter of Eur.Envir.Press, 2012.Jan.10.)

Megújuló energiák növekv? részaránya

A Világ Klímatanácsa (IPPC) szerint komoly remény van arra, hogy 2050-ben a termelt energiának kétharmada megújuló energiaforrásokból származzon. Ennek megvalósításához viszont kedvez? politikai feltételekre és nagyobb ütem? befektetésre van szükség. Az IPC beszámolója szerint az emberiség a megújuló energiák kedvez? növekedési üteme mellett sem mondhat le teljesen a szén, a gáz és a k?olaj felhasználásáról. Azt is figyelembe kell venni a befektetéskor, hogy gyakran a vártnál kisebb a haszon, viszont a fosszilis energiahordozók alkalmazásánál nem mindig veszik kell? mértékben figyelembe azokat a „mellékköltségeket”, melyek a Föld felmelegedése (=klímaváltozás) és az egészségügyi károsodás formájában jelentkeznek. A megújuló energiaforrások felhasználásával 560 gigatonnával kevesebb  CO2 jutna a légtérbe, a felmelegedést jelent?sen csökkentve.

(www.topagrar.at/neue-energie)

Megújuló energia termelése, piaca – világszinten

A bioüzemanyagok, a szoláris fotovoltaikus és szélenergia globális piacai 2011-ben – a 2010. évi szinthez képest – 31 %-kal b?vültek, 189 milliárd eurót elérve. Az elkövetkez? évtizedre ennek a három „szektornak” 295 milliárd euróval való növekedésével lehet számolni. A bioüzemanyagok forgalmazása 43 milliárd  euróról (2010) 64 milliárdra n?tt, s várhatóan 2021-re 106 milliárdra fog emelkedni. Ez a nagy növekedés f?leg az alkohol és biodízel árnövekedésének tudható be. Az árnövekedésnek nagyobbrészt a nyersanyagok (cukor, repcemag, növényi olajok) áremelkedése az oka. A szélenergiához a létesítési költségek 46 milliárd euróról (2010) 55 milliárdra n?ttek, s 2021-ben várhatóan el fogják érni a 89 milliárdos szintet. 2010-ben 41 GW-t értek el a szélenergia hasznosításával. Ezen a téren Kína meghatározó szerepet játszott, minthogy az összes szélturbina több mint 40 %-át itt állították el?, ezzel pedig – 18 GW-s termelésükkel – éllovasok lettek. A második helyre az EU tornázta fel magát (10 GW-os termeléssel), majd ?ket az USA (7 GW), India (3 GW) és Kanada (1,3 GW) követte. A fotovoltaikus szektor befektetései 55 milliárd euróról (2010) 70 milliárdra n?ttek, mely el?rejelzések szerint 2021-re el fogja érni a 100 milliárd eurót. Az iménti növekedésben azonban id?nként megtorpanásokkal – néha némi visszaesésekkel is – lehet számolni.

(Newsletter Eur.Envir.Press, 2012. 218)

forrás: agroinform.com
hirdetés
Az Európai Bizottság 2050-ig a térségi légszennyezettséget 80 százalékkal szeretné csökkenteni. A Világ Klímatanácsa (IPPC) szerint komoly remény van arra, hogy 2050-ben a termelt energiának kétharmada megújuló energiaforrásokból származzon. A bioüzemanyagok, a szoláris fotovoltaikus és szélenergia globális piacai 2011-ben – a 2010. évi szinthez képest – 31 %-kal b?vültek.
Teend?k az EU-ban 2050-ig

Az Európai Bizottság 2050-ig a térségi légszennyezettséget (emissziót) 80 %-kal szeretné csökkenteni. Ehhez szénmentes vagy alacsony szénenergia igény? energiatemelésre van szükség, és ennek politikai kereteit is meg kell teremteni A Bizottság céljainak megvalósításához öt alapelvet kell követni.

1. A szénmentes („dekarbonizációs”) energiaellátás elvének és gyakorlatának elfogadása technikai és ökonómiai szinten, azaz a jelenleginél olcsóbb energiapolitika el?térbe helyezése.

2. Energiahatékonyság, megújuló energiák fokozása a tagországokban, figyelembe véve azonban azt, hogy a gáz, az olaj, a szén és a nukleáris energia továbbra is az energiaellátás része marad.

3. Az energia-infrastruktúra átalakítása, a csekély mérték? szénenergiára alapozott energiatermelésre irányuló befektetések szorgalmazása.

4. 2030 után az energiabiztonságnak köszönhet?en, az importtól és az áringadozásokból való kisebb mérték? függ?ség révén  várhatóan az energiaárak csökkenni fognak. Az  árcsökkenésnek fognak kedvezni infrastruktúrába való befektetések is.

5. Egy „pán-európai” megközelítésre van szükség, mely magába foglal egy közös európai energiapiacot (2014-re), díjszabást és harmonizációt.

Günther Oettinger energiabiztos szerint „csak egy új energiamodell tudja a rendszerünk biztonságát, versenyképességét és fenntarthatóságát hosszú távon garantálni”.

(Newsletter of Eur.Envir.Press, 2012.Jan.10.)

Megújuló energiák növekv? részaránya

A Világ Klímatanácsa (IPPC) szerint komoly remény van arra, hogy 2050-ben a termelt energiának kétharmada megújuló energiaforrásokból származzon. Ennek megvalósításához viszont kedvez? politikai feltételekre és nagyobb ütem? befektetésre van szükség. Az IPC beszámolója szerint az emberiség a megújuló energiák kedvez? növekedési üteme mellett sem mondhat le teljesen a szén, a gáz és a k?olaj felhasználásáról. Azt is figyelembe kell venni a befektetéskor, hogy gyakran a vártnál kisebb a haszon, viszont a fosszilis energiahordozók alkalmazásánál nem mindig veszik kell? mértékben figyelembe azokat a „mellékköltségeket”, melyek a Föld felmelegedése (=klímaváltozás) és az egészségügyi károsodás formájában jelentkeznek. A megújuló energiaforrások felhasználásával 560 gigatonnával kevesebb  CO2 jutna a légtérbe, a felmelegedést jelent?sen csökkentve.

(www.topagrar.at/neue-energie)

Megújuló energia termelése, piaca – világszinten

A bioüzemanyagok, a szoláris fotovoltaikus és szélenergia globális piacai 2011-ben – a 2010. évi szinthez képest – 31 %-kal b?vültek, 189 milliárd eurót elérve. Az elkövetkez? évtizedre ennek a három „szektornak” 295 milliárd euróval való növekedésével lehet számolni. A bioüzemanyagok forgalmazása 43 milliárd  euróról (2010) 64 milliárdra n?tt, s várhatóan 2021-re 106 milliárdra fog emelkedni. Ez a nagy növekedés f?leg az alkohol és biodízel árnövekedésének tudható be. Az árnövekedésnek nagyobbrészt a nyersanyagok (cukor, repcemag, növényi olajok) áremelkedése az oka. A szélenergiához a létesítési költségek 46 milliárd euróról (2010) 55 milliárdra n?ttek, s 2021-ben várhatóan el fogják érni a 89 milliárdos szintet. 2010-ben 41 GW-t értek el a szélenergia hasznosításával. Ezen a téren Kína meghatározó szerepet játszott, minthogy az összes szélturbina több mint 40 %-át itt állították el?, ezzel pedig – 18 GW-s termelésükkel – éllovasok lettek. A második helyre az EU tornázta fel magát (10 GW-os termeléssel), majd ?ket az USA (7 GW), India (3 GW) és Kanada (1,3 GW) követte. A fotovoltaikus szektor befektetései 55 milliárd euróról (2010) 70 milliárdra n?ttek, mely el?rejelzések szerint 2021-re el fogja érni a 100 milliárd eurót. Az iménti növekedésben azonban id?nként megtorpanásokkal – néha némi visszaesésekkel is – lehet számolni.

(Newsletter Eur.Envir.Press, 2012. 218)

forrás:

2011-ben éves összehasonlításban 3, 1%-kal csökkent az Európai Unió energia-felhasználása, amelyen belül kiugróan magas volt a földgázfogyasztás mérsékl?dése. A fosszilis energiahordozók közül egyedül a szén fogyasztása b?vült 2011-ben, ami részben a német nukleáris fordulatra, részben pedig az energiahordozó versenyképes árára vezethet? vissza. Továbbra is er?teljes növekedést mutatott azonban az Unió a zöldenergia-termelés terén. Az EU változatlanul a világ harmadik legnagyobb energiafogyasztója és CO2-kibocsátója is egyben – olvasható ki a BP idei energiastatisztikájából.

Az OECD átlagot meghaladó mértékben csökkent 2011-ben az Európai Unió els?dleges energiafelhasználása, ami szerint az EU gyakorlatilag a válság kirobbanását követ? 2009-es év szintjén fogyasztott. Az 1690 millió tonna olajegyenértéknek megfelel? fogyasztási szint egyébként megfelel a kilencvenes évek második felének átlagos éves felhasználásával. Habár korántsem elhanyagolhatók az EU energiahatékonysági törekvései, a fogyasztás ily mérték? visszaesése els?sorban a Közösség korántsem biztató gazdasági, termelési tevékenységére vezethet? vissza.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

Az Unió energiaellátásában továbbra is meghatározóak a fosszilis energiahordozók. Az EU egyetlen hagyományos energiahordozó tekintetében sem képes saját forrásból kielégíteni szükségleteit, így eltér? mértékben ugyan, de behozatalra szorul. Az els?dleges energiamixben a k?olaj szerepel a legnagyobb súllyal, amelyet a földgáz majd a szén követ. Figyelemre méltó a megújuló energiaforrások súlya a Közösség energiafogyasztásában, a világ meghatározó fogyasztói közül egyik sem képes hasonló arányú zöldenergia-felhasználást felmutatni.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

Az Európai Unió olajtermelését hosszú ideje a csökken? kihozatali trend jellemzi, amelyet a válság kezdete óta a fogyasztás mérsékl?dése is követ. A Közösség területén 2011-ben éves összehasonlításban 2,6%-kal kevesebbet, napi 13,5 millió hordó olajat fogyasztottak, ami a világ teljes napi felhasználásának kb. 16%-át tette ki. A teljes szükséglet kielégítésének kb. 12-13%-a származott Unión belüli termelésb?l.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

A k?olajfogyasztás mérsékl?dését jelent?sen meghaladta tavaly a földgázfogyasztás csökkenése. Éves összehasonlításban a kék f?t?anyagból 9,9%-kal fogyasztott kevesebb az EU, ami a jelent?sen meghaladja a 2008/2009-ben bekövetkezett, gazdasági krízisb?l fakadó visszaesést. 2011-ben az uniós földgázigény kb. 35%-át sikerült bels? forrásból biztosítani.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

Az Európai Unión belül egy-két ország kivételével szinte az összes államban csökkent a gázfogyasztás 2011-ben 2010-hez képest. A nagyobb fogyasztók közül kizárólag Románia és Lengyelország tartotta szinten fogyasztását, a többi tagállamban 5-15% közötti visszaesés mutatkozott a felhasználásában. Az európai gazdaság meghatározó országai közül Németországban 13, Franciaországban 14%-kal esett vissza a gázfogyasztás, míg Olaszországban és Spanyolországban 6-7% körüli volt a gázfelhasználás csökkenése.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

A hagyományos energiahordozók közül egyedül a szén felhasználása emelkedett 2011-ben. 2010-hez képest 3,6%-kal növekedett a szénfogyasztás, ami els?sorban a szenek kedvez? árara vezethet? vissza (ebb?l az energiahordozóból vannak még érdemi érdemi bels? készletek), ideértve az er?m?vi szegmens szempontjából fontos alacsony kibocsátási kvótaárakat is. Az EU 2011-ben szénszükségletének 58%-át fedezte bels? termeléséb?l.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

A tavalyi, fukusimai történések az európai energiapiacot sem hagyták érintetlenül. Mint ismeretes, Németország az év közepén 17 m?köd? reaktorából 8-at lekapcsolt, ami éves összehasonlításban negyedével vetette vissza a német atomer?m?vi termelést. Érdemi csökkenés Németországon kívül egyedül Spanyolországban következett be (-7%) az Európai Unión belül, de a Közösség összesített atomer?m?vi termelése ezek ellenére is mindössze 1,1%-kal esett vissza, ami jelent?sen elmarad a teljes EU-s villamosenergia-termelés 2,5%-os visszaesését?l. A Németországban történtek egyébként a feljebb már említett szénfelhasználásban is megmutatkoztak, a kies? nukleáris kapacitásokat sok esetben széner?m?vek többlettermelése pótolta.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

Továbbra is meredeken emelkedik azonban az Európai Unióban a megújuló alapú energiatermelés. Ez szinte az egyetlen szegmens, ahol a 2008/09-es válság, illetve annak elhúzódó hatásai egyel?re nem érhet?k tetten. A tavalyi évben a 18,9%-os növekedésnek köszönhet?en már összesen 360 TWh zöld energiát termeltek az EU területén, ami világviszonylatban is egyedülállóan magas érték: a globális zöldenergia-termelés 41,5%-a valósult meg tavaly az EU-ban.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

A megújuló energiatermelés emelkedése, de f?ként a fosszilis energiahordozók fogyasztásának csökkenése érdemi esést eredményezett az EU CO2-kibocsátásában. A 2010-ben tapasztalt emelkedés 2011-ben ellentétes el?jellel valósult meg, vagyis a 2011-es 4061 millió tonnás kibocsátás nagyságrendileg megfelel a 2009-es értéknek. A kibocsátás csökkenésének, és a fejl?d? országok növekv? környezetterhelésének betudhatóan 2011-ben már csak a világ teljes CO2-kibocsátásának 11,9%-a valósult meg az EU-ban. Az EU így is harmadik legnagyobb kibocsátónak számít Kína és az Egyesült Államok mögött.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

forrás: portfolio.hu
2011-ben éves összehasonlításban 3, 1%-kal csökkent az Európai Unió energia-felhasználása, amelyen belül kiugróan magas volt a földgázfogyasztás mérsékl?dése. A fosszilis energiahordozók közül egyedül a szén fogyasztása b?vült 2011-ben, ami részben a német nukleáris fordulatra, részben pedig az energiahordozó versenyképes árára vezethet? vissza. Továbbra is er?teljes növekedést mutatott azonban az Unió a zöldenergia-termelés terén. Az EU változatlanul a világ harmadik legnagyobb energiafogyasztója és CO2-kibocsátója is egyben – olvasható ki a BP idei energiastatisztikájából.

Az OECD átlagot meghaladó mértékben csökkent 2011-ben az Európai Unió els?dleges energiafelhasználása, ami szerint az EU gyakorlatilag a válság kirobbanását követ? 2009-es év szintjén fogyasztott. Az 1690 millió tonna olajegyenértéknek megfelel? fogyasztási szint egyébként megfelel a kilencvenes évek második felének átlagos éves felhasználásával. Habár korántsem elhanyagolhatók az EU energiahatékonysági törekvései, a fogyasztás ily mérték? visszaesése els?sorban a Közösség korántsem biztató gazdasági, termelési tevékenységére vezethet? vissza.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

Az Unió energiaellátásában továbbra is meghatározóak a fosszilis energiahordozók. Az EU egyetlen hagyományos energiahordozó tekintetében sem képes saját forrásból kielégíteni szükségleteit, így eltér? mértékben ugyan, de behozatalra szorul. Az els?dleges energiamixben a k?olaj szerepel a legnagyobb súllyal, amelyet a földgáz majd a szén követ. Figyelemre méltó a megújuló energiaforrások súlya a Közösség energiafogyasztásában, a világ meghatározó fogyasztói közül egyik sem képes hasonló arányú zöldenergia-felhasználást felmutatni.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

Az Európai Unió olajtermelését hosszú ideje a csökken? kihozatali trend jellemzi, amelyet a válság kezdete óta a fogyasztás mérsékl?dése is követ. A Közösség területén 2011-ben éves összehasonlításban 2,6%-kal kevesebbet, napi 13,5 millió hordó olajat fogyasztottak, ami a világ teljes napi felhasználásának kb. 16%-át tette ki. A teljes szükséglet kielégítésének kb. 12-13%-a származott Unión belüli termelésb?l.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

A k?olajfogyasztás mérsékl?dését jelent?sen meghaladta tavaly a földgázfogyasztás csökkenése. Éves összehasonlításban a kék f?t?anyagból 9,9%-kal fogyasztott kevesebb az EU, ami a jelent?sen meghaladja a 2008/2009-ben bekövetkezett, gazdasági krízisb?l fakadó visszaesést. 2011-ben az uniós földgázigény kb. 35%-át sikerült bels? forrásból biztosítani.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

Az Európai Unión belül egy-két ország kivételével szinte az összes államban csökkent a gázfogyasztás 2011-ben 2010-hez képest. A nagyobb fogyasztók közül kizárólag Románia és Lengyelország tartotta szinten fogyasztását, a többi tagállamban 5-15% közötti visszaesés mutatkozott a felhasználásában. Az európai gazdaság meghatározó országai közül Németországban 13, Franciaországban 14%-kal esett vissza a gázfogyasztás, míg Olaszországban és Spanyolországban 6-7% körüli volt a gázfelhasználás csökkenése.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

A hagyományos energiahordozók közül egyedül a szén felhasználása emelkedett 2011-ben. 2010-hez képest 3,6%-kal növekedett a szénfogyasztás, ami els?sorban a szenek kedvez? árara vezethet? vissza (ebb?l az energiahordozóból vannak még érdemi érdemi bels? készletek), ideértve az er?m?vi szegmens szempontjából fontos alacsony kibocsátási kvótaárakat is. Az EU 2011-ben szénszükségletének 58%-át fedezte bels? termeléséb?l.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

A tavalyi, fukusimai történések az európai energiapiacot sem hagyták érintetlenül. Mint ismeretes, Németország az év közepén 17 m?köd? reaktorából 8-at lekapcsolt, ami éves összehasonlításban negyedével vetette vissza a német atomer?m?vi termelést. Érdemi csökkenés Németországon kívül egyedül Spanyolországban következett be (-7%) az Európai Unión belül, de a Közösség összesített atomer?m?vi termelése ezek ellenére is mindössze 1,1%-kal esett vissza, ami jelent?sen elmarad a teljes EU-s villamosenergia-termelés 2,5%-os visszaesését?l. A Németországban történtek egyébként a feljebb már említett szénfelhasználásban is megmutatkoztak, a kies? nukleáris kapacitásokat sok esetben széner?m?vek többlettermelése pótolta.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

Továbbra is meredeken emelkedik azonban az Európai Unióban a megújuló alapú energiatermelés. Ez szinte az egyetlen szegmens, ahol a 2008/09-es válság, illetve annak elhúzódó hatásai egyel?re nem érhet?k tetten. A tavalyi évben a 18,9%-os növekedésnek köszönhet?en már összesen 360 TWh zöld energiát termeltek az EU területén, ami világviszonylatban is egyedülállóan magas érték: a globális zöldenergia-termelés 41,5%-a valósult meg tavaly az EU-ban.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

A megújuló energiatermelés emelkedése, de f?ként a fosszilis energiahordozók fogyasztásának csökkenése érdemi esést eredményezett az EU CO2-kibocsátásában. A 2010-ben tapasztalt emelkedés 2011-ben ellentétes el?jellel valósult meg, vagyis a 2011-es 4061 millió tonnás kibocsátás nagyságrendileg megfelel a 2009-es értéknek. A kibocsátás csökkenésének, és a fejl?d? országok növekv? környezetterhelésének betudhatóan 2011-ben már csak a világ teljes CO2-kibocsátásának 11,9%-a valósult meg az EU-ban. Az EU így is harmadik legnagyobb kibocsátónak számít Kína és az Egyesült Államok mögött.

Nem fest jó képet az EU gazdaságáról az energiafogyasztás

forrás: portfolio.hu

Ügyszám: AJB-4908-12/2012

Prof. Dr. Szabó Máté úr részére

Alapvet? Jogok Biztosa
1387. Budapest,
Pf. 40

Tisztelt Prof. Dr. Szabó Máté Úr!

Köszönjük megtisztel? megkeresését, melyre elküldjük Önnek a gondolatainkat és tapasztalatainkat:

Az évtizedekre szóló energia beruházásokat évtizedekre szóló stratégiákkal kell el?készíteni még akkor is, ha a gyorsan változó környezet – energiapiaci változók, ismeretek, nemzetközi és hazai politikai helyzetek – rezdülései azonnali válaszreakciókat kívánnak. Sajnos még a forrásokat nem igényl? kormányintézkedéseket sem látjuk megvalósulni, amelyek pedig segítenék Magyarország éget? gondjainak megoldását. Intézkedések hiányában a nemzeti nagyt?ke a legfels?bb szint? iránymutatás ellenére is külföldre viszi forrásait. A külföldi befektet?k pedig nagy ívben kikerülik Magyarországot és állapodnak meg hosszútávra más, t?lünk keletebbre lév? államokkal.
Nem értjük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amikor a már több mint két éve húzódó KÁT módosításra mindmáig nem sikerült neki a régóta rebesgetett és sok mindent megoldó METÁR-ral válaszolnia.
Bizonytalan és ha van, akkor igen sz?k markú az egyszer-kétszer megnyitott pályázatok összege, amik már tartalmukban is igen összetettek, sokak részére nem releváns, de mégis teljesítend? pontokkal vannak egybekötve, különben nem is lehet pályázni.

F? kritériumok:
• A fogyasztók és az ipari szerepl?k tájékoztatása hozzáférhet? kiírásokban, médiákban
• A pályázati kiírások egyszer?sítése (lsd. Ausztria, ahol egyszer?en e-mailen keresztül lehet a pályázati kérvényt benyújtani háztartási er?m?vekre)
• A közbeszerzések leegyszer?sítése
• Az engedélyeztetési eljárások felgyorsítása és egy ablakossá tétele
• A beruházások finanszírozása megfelel? hitelkonstrukciókkal és kisebb önrésszel
• A banki finanszírozások egy idej? megindítása a megrendelés illetve a kivitelezés megkezdésével
• Tervezéseket és kivitelezéseket csak szakavatott vállalkozások folytathatnak
• A rendszer min?ségi átvétele.

A megújuló energiák technológiáival termelhet? villamos energiát „közönséges” árunak deklarálják, s ennek megfelel?en a „szolgáltatás” helyébe az egyre személytelenebb „kereskedelmi tevékenység” került a Magyarországon lév? érdekképviseletek fókuszába. Sajnálatos módon ez negatívan befolyásolja a közvélemény álláspontját is, mivel hiányzik a rendes, széleskör? PR-munka az esetlegesen érdekl?d? közönség részére. A hangzatos jelszavak: a (természetes) monopóliumok uralmának megtörése, a fair árverseny bevezetése a megújuló energetikában. A liberalizációt a részvétel lehet?vé tételét a klasszikus kereslet-kínálat tenné, mind az üzemeltetésben, mind a fejlesztésben lehet?vé.
A piaci szerepl?k – beruházási, illetve állandó költségben megjelen? – szükségszer?en eltér? adottságait a jelenlegi KÁT-modell nem tudja kezelni, ami eleve akadályozza a megújuló rendszerek szerves fejl?dését.
Az Új Széchényi Terv keretében 1,6 milliárd forint keretösszeggel 2011 augusztusában hirdetett meg pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Érthetetlen, hogy a tavaly augusztusban beadott pályázatok némelyikénél több mint 9 hónap után sincs eredmény.
Nem értjük a magyar Államigazgatást. Politikai szinten pozitív és támogatható célokat fogalmaz meg a Kormányzat a gazdaság fejlesztésére, az energetikafüggetlenség és munkahelyek teremtésére, azonban gyakorlati szinten a lehet?ségeit messze nem aknázza ki.
A ME piac kb. 2 éves szabályozási lemaradásáról, ami miatt lényegében szünetel az EU pályázati támogatások lehívása. Áll a fejlesztés minden ME ágazatban Kivételt képez, a dunaföldvári 200.000 t/év, ír-amerikai befektetéssel épül? bioetanol gyár és a hulladékából szárított takarmányt készít? üzem beruházása. Jellemz?, a beruházást eleve exportra tervezték a befektet?k. Nem segíti mostani Kormányunk által vállalt, emelt szint?, 14,66 %-s ME használati arány elérését!
Ugyanezen befektet?i kör, elkezdte Mohácson hasonló kibocsátási jellemz?kkel épül? bioetanol gyár beruházásának fejlesztését.
Bizonytalan a szél-, nap-,geotermális-,bioenergetikai fejlesztések jogszabályi helyzete, mert az ígért új pályázat rendelkezések bevezetése 2 éve késik. A folyamat rendez?dését személyi változások is fékezik. A korábbi elkötelezett ME fejlesztés politikus (Bencsik János) helyére atomenergia fejlesztési elkötelezettségér?l ismert államtitkár (Kovács Pál) került. Munkáját új miniszter irányítja, aki egyedülálló szótlansága mellett is, ha megszólal, a nukleáris ágazat b?vítésének szükségességét hangsúlyozza, minden más energetikai ágazattal, s a hozzánk hasonlítható EU államok él? gyakorlatával szemben.
A KÁT felfüggesztése, s a helyébe ígért METÁR 2013.01.01-s bevezetése teljes bizonytalanságban tartja a biomassza er?m?i szektort, amely pedig a 2011-g, az energia használatban országosan elért 7%-s ME arány teljesítésében kb. 80 %-s részarányt képviselt. ( A borsodi,- s-mátrai-, után az ajkai biomassza er?m? helyzete is bizonytalanná, helyenként válságossá vált. E jogszabályi hiány az egész villamos energia szektor fejlesztését bizonytalanná tette, s a kb. 2 éves késedelem pótlása, az új szabályok megjelenését követ?en is, csak 2013 közepe, még inkább 2014. év után várható.
Hiányzik a nemzetközi együttm?ködés, s ennek el?nyeit, sok lehet?ség ellenére, egyáltalán nem hasznosítjuk. Erre utaló állami ösztönzés sem m?ködik.
Kezdetleges és méltatlan a civil szféra és az állami döntési tényez?k együttm?ködése, amelynek inkább a formális jegyei találhatók. Jellemz?bb, hogy a civil szakmai, írásos kezdeményezésekre, rendszerint semmiféle visszacsatolás nem történik.
Ilyen feltételek mellett sokan döntöttek beruházásuk elhalasztása mellett. Így elmarad a gazdaság élénkítése, a költségvetési egyensúly érdekében marad a különböz? adók kivetése. Sajnos az idei energetikai támogatásokról Bencsik János 2011 decemberi lemondása után senki semmilyen információt nem kommunikált. 2012-ben már nem várható, hogy az Állam ezen pályázati rendszeren keresztül aktívan segítené a gazdaság felpörgetését, munkahelyek teremtését.
Csak remélhet?, hogy a politikai akarat el tud jutni államigazgatás szintjére is, és élni fog a Kormány az energetikai támogatások m?köd? rendszerével. A METÁR ugyanis nem ró anyagi terhet az államra, többlet-forrásokat von be a gazdaságba ezáltal munkahelyeket teremt, és lépéseket tesz az ország energetikai függetlenedése felé.
Jellemz?, hogy árampiaci válságok esetén a fogyasztók (a választók!) és a piaci szerepl?k az állami beavatkozást természetesnek tartják, s?t elvárják. A fejlett világban nem helyettesíthet?, általános igénnyé, mondhatni a kultúra részévé vált a villany, amelynek biztosítását az állampolgárok elvárják a kormányoktól. A befektet? vállalkozók pedig a t?ke szabad áramlása infrastrukturális feltételeinek biztosítására hivatkozva várják el a beavatkozást. Ilyenkor aztán el?kerül az energiatörvény, az er?m? és hálózatépítési stratégia iránti igény, de nem a megígért energiafordulat.
Ezek az alapvet? okai a ME villamosenergia-rendszerek jogszabályi környezetének id?szakos fizikai-pénzügyi összeomlásának, válságának. Lehetnek természetesen technikai jelleg? átmeneti zavarok is, ezek azonban könnyen kezelhet?k, míg a válságtünetek csak hosszabb id? alatt, fejlesztések, beruházások árán kezelhet?ek.

Budapest, 2012. július 6.

Tisztelettel:

Michael Debreczeni
MNM Zrt.
sk.

Kiss Ern?
MNNSZ Elnök
sk.

Tisztelt Prof. Dr. Szabó Máté Úr!

Köszönjük megtisztel? megkeresését, melyre elküldjük Önnek a gondolatainkat és tapasztalatainkat:

Az évtizedekre szóló energia beruházásokat évtizedekre szóló stratégiákkal kell el?készíteni még akkor is, ha a gyorsan változó környezet – energiapiaci változók, ismeretek, nemzetközi és hazai politikai helyzetek – rezdülései azonnali válaszreakciókat kívánnak. Sajnos még a forrásokat nem igényl? kormányintézkedéseket sem látjuk megvalósulni, amelyek pedig segítenék Magyarország éget? gondjainak megoldását. Intézkedések hiányában a nemzeti nagyt?ke a legfels?bb szint? iránymutatás ellenére is külföldre viszi forrásait. A külföldi befektet?k pedig nagy ívben kikerülik Magyarországot és állapodnak meg hosszútávra más, t?lünk keletebbre lév? államokkal.
Nem értjük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amikor a már több mint két éve húzódó KÁT módosításra mindmáig nem sikerült neki a régóta rebesgetett és sok mindent megoldó METÁR-ral válaszolnia.
Bizonytalan és ha van, akkor igen sz?k markú az egyszer-kétszer megnyitott pályázatok összege, amik már tartalmukban is igen összetettek, sokak részére nem releváns, de mégis teljesítend? pontokkal vannak egybekötve, különben nem is lehet pályázni.

F? kritériumok:
• A fogyasztók és az ipari szerepl?k tájékoztatása hozzáférhet? kiírásokban, médiákban
• A pályázati kiírások egyszer?sítése (lsd. Ausztria, ahol egyszer?en e-mailen keresztül lehet a pályázati kérvényt benyújtani háztartási er?m?vekre)
• A közbeszerzések leegyszer?sítése
• Az engedélyeztetési eljárások felgyorsítása és egy ablakossá tétele
• A beruházások finanszírozása megfelel? hitelkonstrukciókkal és kisebb önrésszel
• A banki finanszírozások egy idej? megindítása a megrendelés illetve a kivitelezés megkezdésével
• Tervezéseket és kivitelezéseket csak szakavatott vállalkozások folytathatnak
• A rendszer min?ségi átvétele.

A megújuló energiák technológiáival termelhet? villamos energiát „közönséges” árunak deklarálják, s ennek megfelel?en a „szolgáltatás” helyébe az egyre személytelenebb „kereskedelmi tevékenység” került a Magyarországon lév? érdekképviseletek fókuszába. Sajnálatos módon ez negatívan befolyásolja a közvélemény álláspontját is, mivel hiányzik a rendes, széleskör? PR-munka az esetlegesen érdekl?d? közönség részére. A hangzatos jelszavak: a (természetes) monopóliumok uralmának megtörése, a fair árverseny bevezetése a megújuló energetikában. A liberalizációt a részvétel lehet?vé tételét a klasszikus kereslet-kínálat tenné, mind az üzemeltetésben, mind a fejlesztésben lehet?vé.
A piaci szerepl?k – beruházási, illetve állandó költségben megjelen? – szükségszer?en eltér? adottságait a jelenlegi KÁT-modell nem tudja kezelni, ami eleve akadályozza a megújuló rendszerek szerves fejl?dését.
Az Új Széchényi Terv keretében 1,6 milliárd forint keretösszeggel 2011 augusztusában hirdetett meg pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Érthetetlen, hogy a tavaly augusztusban beadott pályázatok némelyikénél több mint 9 hónap után sincs eredmény.
Nem értjük a magyar Államigazgatást. Politikai szinten pozitív és támogatható célokat fogalmaz meg a Kormányzat a gazdaság fejlesztésére, az energetikafüggetlenség és munkahelyek teremtésére, azonban gyakorlati szinten a lehet?ségeit messze nem aknázza ki.
A ME piac kb. 2 éves szabályozási lemaradásáról, ami miatt lényegében szünetel az EU pályázati támogatások lehívása. Áll a fejlesztés minden ME ágazatban Kivételt képez, a dunaföldvári 200.000 t/év, ír-amerikai befektetéssel épül? bioetanol gyár és a hulladékából szárított takarmányt készít? üzem beruházása. Jellemz?, a beruházást eleve exportra tervezték a befektet?k. Nem segíti mostani Kormányunk által vállalt, emelt szint?, 14,66 %-s ME használati arány elérését!
Ugyanezen befektet?i kör, elkezdte Mohácson hasonló kibocsátási jellemz?kkel épül? bioetanol gyár beruházásának fejlesztését.
Bizonytalan a szél-, nap-,geotermális-,bioenergetikai fejlesztések jogszabályi helyzete, mert az ígért új pályázat rendelkezések bevezetése 2 éve késik. A folyamat rendez?dését személyi változások is fékezik. A korábbi elkötelezett ME fejlesztés politikus (Bencsik János) helyére atomenergia fejlesztési elkötelezettségér?l ismert államtitkár (Kovács Pál) került. Munkáját új miniszter irányítja, aki egyedülálló szótlansága mellett is, ha megszólal, a nukleáris ágazat b?vítésének szükségességét hangsúlyozza, minden más energetikai ágazattal, s a hozzánk hasonlítható EU államok él? gyakorlatával szemben.
A KÁT felfüggesztése, s a helyébe ígért METÁR 2013.01.01-s bevezetése teljes bizonytalanságban tartja a biomassza er?m?i szektort, amely pedig a 2011-g, az energia használatban országosan elért 7%-s ME arány teljesítésében kb. 80 %-s részarányt képviselt. ( A borsodi,- s-mátrai-, után az ajkai biomassza er?m? helyzete is bizonytalanná, helyenként válságossá vált. E jogszabályi hiány az egész villamos energia szektor fejlesztését bizonytalanná tette, s a kb. 2 éves késedelem pótlása, az új szabályok megjelenését követ?en is, csak 2013 közepe, még inkább 2014. év után várható.
Hiányzik a nemzetközi együttm?ködés, s ennek el?nyeit, sok lehet?ség ellenére, egyáltalán nem hasznosítjuk. Erre utaló állami ösztönzés sem m?ködik.
Kezdetleges és méltatlan a civil szféra és az állami döntési tényez?k együttm?ködése, amelynek inkább a formális jegyei találhatók. Jellemz?bb, hogy a civil szakmai, írásos kezdeményezésekre, rendszerint semmiféle visszacsatolás nem történik.
Ilyen feltételek mellett sokan döntöttek beruházásuk elhalasztása mellett. Így elmarad a gazdaság élénkítése, a költségvetési egyensúly érdekében marad a különböz? adók kivetése. Sajnos az idei energetikai támogatásokról Bencsik János 2011 decemberi lemondása után senki semmilyen információt nem kommunikált. 2012-ben már nem várható, hogy az Állam ezen pályázati rendszeren keresztül aktívan segítené a gazdaság felpörgetését, munkahelyek teremtését.
Csak remélhet?, hogy a politikai akarat el tud jutni államigazgatás szintjére is, és élni fog a Kormány az energetikai támogatások m?köd? rendszerével. A METÁR ugyanis nem ró anyagi terhet az államra, többlet-forrásokat von be a gazdaságba ezáltal munkahelyeket teremt, és lépéseket tesz az ország energetikai függetlenedése felé.
Jellemz?, hogy árampiaci válságok esetén a fogyasztók (a választók!) és a piaci szerepl?k az állami beavatkozást természetesnek tartják, s?t elvárják. A fejlett világban nem helyettesíthet?, általános igénnyé, mondhatni a kultúra részévé vált a villany, amelynek biztosítását az állampolgárok elvárják a kormányoktól. A befektet? vállalkozók pedig a t?ke szabad áramlása infrastrukturális feltételeinek biztosítására hivatkozva várják el a beavatkozást. Ilyenkor aztán el?kerül az energiatörvény, az er?m? és hálózatépítési stratégia iránti igény, de nem a megígért energiafordulat.
Ezek az alapvet? okai a ME villamosenergia-rendszerek jogszabályi környezetének id?szakos fizikai-pénzügyi összeomlásának, válságának. Lehetnek természetesen technikai jelleg? átmeneti zavarok is, ezek azonban könnyen kezelhet?k, míg a válságtünetek csak hosszabb id? alatt, fejlesztések, beruházások árán kezelhet?ek.

Budapest, 2012. július 6.

Tisztelettel:

Michael Debreczeni                                                                    Kiss Ern?
MNM Zrt.                                                                          MNNSZ Elnök
sk.                                                                                            sk.

Ügyszám: AJB-4908-12/2012

Prof. Dr. Szabó Máté úr részére

Alapvet? Jogok Biztosa
1387. Budapest,
Pf. 40

Tisztelt Prof. Dr. Szabó Máté Úr!

Köszönjük megtisztel? megkeresését, melyre elküldjük Önnek a gondolatainkat és tapasztalatainkat:

Az évtizedekre szóló energia beruházásokat évtizedekre szóló stratégiákkal kell el?készíteni még akkor is, ha a gyorsan változó környezet – energiapiaci változók, ismeretek, nemzetközi és hazai politikai helyzetek – rezdülései azonnali válaszreakciókat kívánnak. Sajnos még a forrásokat nem igényl? kormányintézkedéseket sem látjuk megvalósulni, amelyek pedig segítenék Magyarország éget? gondjainak megoldását. Intézkedések hiányában a nemzeti nagyt?ke a legfels?bb szint? iránymutatás ellenére is külföldre viszi forrásait. A külföldi befektet?k pedig nagy ívben kikerülik Magyarországot és állapodnak meg hosszútávra más, t?lünk keletebbre lév? államokkal.
Nem értjük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amikor a már több mint két éve húzódó KÁT módosításra mindmáig nem sikerült neki a régóta rebesgetett és sok mindent megoldó METÁR-ral válaszolnia.
Bizonytalan és ha van, akkor igen sz?k markú az egyszer-kétszer megnyitott pályázatok összege, amik már tartalmukban is igen összetettek, sokak részére nem releváns, de mégis teljesítend? pontokkal vannak egybekötve, különben nem is lehet pályázni.

F? kritériumok:
• A fogyasztók és az ipari szerepl?k tájékoztatása hozzáférhet? kiírásokban, médiákban
• A pályázati kiírások egyszer?sítése (lsd. Ausztria, ahol egyszer?en e-mailen keresztül lehet a pályázati kérvényt benyújtani háztartási er?m?vekre)
• A közbeszerzések leegyszer?sítése
• Az engedélyeztetési eljárások felgyorsítása és egy ablakossá tétele
• A beruházások finanszírozása megfelel? hitelkonstrukciókkal és kisebb önrésszel
• A banki finanszírozások egy idej? megindítása a megrendelés illetve a kivitelezés megkezdésével
• Tervezéseket és kivitelezéseket csak szakavatott vállalkozások folytathatnak
• A rendszer min?ségi átvétele.

A megújuló energiák technológiáival termelhet? villamos energiát „közönséges” árunak deklarálják, s ennek megfelel?en a „szolgáltatás” helyébe az egyre személytelenebb „kereskedelmi tevékenység” került a Magyarországon lév? érdekképviseletek fókuszába. Sajnálatos módon ez negatívan befolyásolja a közvélemény álláspontját is, mivel hiányzik a rendes, széleskör? PR-munka az esetlegesen érdekl?d? közönség részére. A hangzatos jelszavak: a (természetes) monopóliumok uralmának megtörése, a fair árverseny bevezetése a megújuló energetikában. A liberalizációt a részvétel lehet?vé tételét a klasszikus kereslet-kínálat tenné, mind az üzemeltetésben, mind a fejlesztésben lehet?vé.
A piaci szerepl?k – beruházási, illetve állandó költségben megjelen? – szükségszer?en eltér? adottságait a jelenlegi KÁT-modell nem tudja kezelni, ami eleve akadályozza a megújuló rendszerek szerves fejl?dését.
Az Új Széchényi Terv keretében 1,6 milliárd forint keretösszeggel 2011 augusztusában hirdetett meg pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Érthetetlen, hogy a tavaly augusztusban beadott pályázatok némelyikénél több mint 9 hónap után sincs eredmény.
Nem értjük a magyar Államigazgatást. Politikai szinten pozitív és támogatható célokat fogalmaz meg a Kormányzat a gazdaság fejlesztésére, az energetikafüggetlenség és munkahelyek teremtésére, azonban gyakorlati szinten a lehet?ségeit messze nem aknázza ki.
A ME piac kb. 2 éves szabályozási lemaradásáról, ami miatt lényegében szünetel az EU pályázati támogatások lehívása. Áll a fejlesztés minden ME ágazatban Kivételt képez, a dunaföldvári 200.000 t/év, ír-amerikai befektetéssel épül? bioetanol gyár és a hulladékából szárított takarmányt készít? üzem beruházása. Jellemz?, a beruházást eleve exportra tervezték a befektet?k. Nem segíti mostani Kormányunk által vállalt, emelt szint?, 14,66 %-s ME használati arány elérését!
Ugyanezen befektet?i kör, elkezdte Mohácson hasonló kibocsátási jellemz?kkel épül? bioetanol gyár beruházásának fejlesztését.
Bizonytalan a szél-, nap-,geotermális-,bioenergetikai fejlesztések jogszabályi helyzete, mert az ígért új pályázat rendelkezések bevezetése 2 éve késik. A folyamat rendez?dését személyi változások is fékezik. A korábbi elkötelezett ME fejlesztés politikus (Bencsik János) helyére atomenergia fejlesztési elkötelezettségér?l ismert államtitkár (Kovács Pál) került. Munkáját új miniszter irányítja, aki egyedülálló szótlansága mellett is, ha megszólal, a nukleáris ágazat b?vítésének szükségességét hangsúlyozza, minden más energetikai ágazattal, s a hozzánk hasonlítható EU államok él? gyakorlatával szemben.
A KÁT felfüggesztése, s a helyébe ígért METÁR 2013.01.01-s bevezetése teljes bizonytalanságban tartja a biomassza er?m?i szektort, amely pedig a 2011-g, az energia használatban országosan elért 7%-s ME arány teljesítésében kb. 80 %-s részarányt képviselt. ( A borsodi,- s-mátrai-, után az ajkai biomassza er?m? helyzete is bizonytalanná, helyenként válságossá vált. E jogszabályi hiány az egész villamos energia szektor fejlesztését bizonytalanná tette, s a kb. 2 éves késedelem pótlása, az új szabályok megjelenését követ?en is, csak 2013 közepe, még inkább 2014. év után várható.
Hiányzik a nemzetközi együttm?ködés, s ennek el?nyeit, sok lehet?ség ellenére, egyáltalán nem hasznosítjuk. Erre utaló állami ösztönzés sem m?ködik.
Kezdetleges és méltatlan a civil szféra és az állami döntési tényez?k együttm?ködése, amelynek inkább a formális jegyei találhatók. Jellemz?bb, hogy a civil szakmai, írásos kezdeményezésekre, rendszerint semmiféle visszacsatolás nem történik.
Ilyen feltételek mellett sokan döntöttek beruházásuk elhalasztása mellett. Így elmarad a gazdaság élénkítése, a költségvetési egyensúly érdekében marad a különböz? adók kivetése. Sajnos az idei energetikai támogatásokról Bencsik János 2011 decemberi lemondása után senki semmilyen információt nem kommunikált. 2012-ben már nem várható, hogy az Állam ezen pályázati rendszeren keresztül aktívan segítené a gazdaság felpörgetését, munkahelyek teremtését.
Csak remélhet?, hogy a politikai akarat el tud jutni államigazgatás szintjére is, és élni fog a Kormány az energetikai támogatások m?köd? rendszerével. A METÁR ugyanis nem ró anyagi terhet az államra, többlet-forrásokat von be a gazdaságba ezáltal munkahelyeket teremt, és lépéseket tesz az ország energetikai függetlenedése felé.
Jellemz?, hogy árampiaci válságok esetén a fogyasztók (a választók!) és a piaci szerepl?k az állami beavatkozást természetesnek tartják, s?t elvárják. A fejlett világban nem helyettesíthet?, általános igénnyé, mondhatni a kultúra részévé vált a villany, amelynek biztosítását az állampolgárok elvárják a kormányoktól. A befektet? vállalkozók pedig a t?ke szabad áramlása infrastrukturális feltételeinek biztosítására hivatkozva várják el a beavatkozást. Ilyenkor aztán el?kerül az energiatörvény, az er?m? és hálózatépítési stratégia iránti igény, de nem a megígért energiafordulat.
Ezek az alapvet? okai a ME villamosenergia-rendszerek jogszabályi környezetének id?szakos fizikai-pénzügyi összeomlásának, válságának. Lehetnek természetesen technikai jelleg? átmeneti zavarok is, ezek azonban könnyen kezelhet?k, míg a válságtünetek csak hosszabb id? alatt, fejlesztések, beruházások árán kezelhet?ek.

Budapest, 2012. július 6.

Tisztelettel:

Michael Debreczeni
MNM Zrt.
sk.

Kiss Ern?
MNNSZ Elnök
sk.

Ügyszám: AJB-4908-12/2012

Prof. Dr. Szabó Máté úr részére

Alapvet? Jogok Biztosa
1387. Budapest,
Pf. 40

Tisztelt Prof. Dr. Szabó Máté Úr!

Köszönjük megtisztel? megkeresését, melyre elküldjük Önnek a gondolatainkat és tapasztalatainkat:

Az évtizedekre szóló energia beruházásokat évtizedekre szóló stratégiákkal kell el?készíteni még akkor is, ha a gyorsan változó környezet – energiapiaci változók, ismeretek, nemzetközi és hazai politikai helyzetek – rezdülései azonnali válaszreakciókat kívánnak. Sajnos még a forrásokat nem igényl? kormányintézkedéseket sem látjuk megvalósulni, amelyek pedig segítenék Magyarország éget? gondjainak megoldását. Intézkedések hiányában a nemzeti nagyt?ke a legfels?bb szint? iránymutatás ellenére is külföldre viszi forrásait. A külföldi befektet?k pedig nagy ívben kikerülik Magyarországot és állapodnak meg hosszútávra más, t?lünk keletebbre lév? államokkal.
Nem értjük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amikor a már több mint két éve húzódó KÁT módosításra mindmáig nem sikerült neki a régóta rebesgetett és sok mindent megoldó METÁR-ral válaszolnia.
Bizonytalan és ha van, akkor igen sz?k markú az egyszer-kétszer megnyitott pályázatok összege, amik már tartalmukban is igen összetettek, sokak részére nem releváns, de mégis teljesítend? pontokkal vannak egybekötve, különben nem is lehet pályázni.

F? kritériumok:
• A fogyasztók és az ipari szerepl?k tájékoztatása hozzáférhet? kiírásokban, médiákban
• A pályázati kiírások egyszer?sítése (lsd. Ausztria, ahol egyszer?en e-mailen keresztül lehet a pályázati kérvényt benyújtani háztartási er?m?vekre)
• A közbeszerzések leegyszer?sítése
• Az engedélyeztetési eljárások felgyorsítása és egy ablakossá tétele
• A beruházások finanszírozása megfelel? hitelkonstrukciókkal és kisebb önrésszel
• A banki finanszírozások egy idej? megindítása a megrendelés illetve a kivitelezés megkezdésével
• Tervezéseket és kivitelezéseket csak szakavatott vállalkozások folytathatnak
• A rendszer min?ségi átvétele.

A megújuló energiák technológiáival termelhet? villamos energiát „közönséges” árunak deklarálják, s ennek megfelel?en a „szolgáltatás” helyébe az egyre személytelenebb „kereskedelmi tevékenység” került a Magyarországon lév? érdekképviseletek fókuszába. Sajnálatos módon ez negatívan befolyásolja a közvélemény álláspontját is, mivel hiányzik a rendes, széleskör? PR-munka az esetlegesen érdekl?d? közönség részére. A hangzatos jelszavak: a (természetes) monopóliumok uralmának megtörése, a fair árverseny bevezetése a megújuló energetikában. A liberalizációt a részvétel lehet?vé tételét a klasszikus kereslet-kínálat tenné, mind az üzemeltetésben, mind a fejlesztésben lehet?vé.
A piaci szerepl?k – beruházási, illetve állandó költségben megjelen? – szükségszer?en eltér? adottságait a jelenlegi KÁT-modell nem tudja kezelni, ami eleve akadályozza a megújuló rendszerek szerves fejl?dését.
Az Új Széchényi Terv keretében 1,6 milliárd forint keretösszeggel 2011 augusztusában hirdetett meg pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Érthetetlen, hogy a tavaly augusztusban beadott pályázatok némelyikénél több mint 9 hónap után sincs eredmény.
Nem értjük a magyar Államigazgatást. Politikai szinten pozitív és támogatható célokat fogalmaz meg a Kormányzat a gazdaság fejlesztésére, az energetikafüggetlenség és munkahelyek teremtésére, azonban gyakorlati szinten a lehet?ségeit messze nem aknázza ki.
A ME piac kb. 2 éves szabályozási lemaradásáról, ami miatt lényegében szünetel az EU pályázati támogatások lehívása. Áll a fejlesztés minden ME ágazatban Kivételt képez, a dunaföldvári 200.000 t/év, ír-amerikai befektetéssel épül? bioetanol gyár és a hulladékából szárított takarmányt készít? üzem beruházása. Jellemz?, a beruházást eleve exportra tervezték a befektet?k. Nem segíti mostani Kormányunk által vállalt, emelt szint?, 14,66 %-s ME használati arány elérését!
Ugyanezen befektet?i kör, elkezdte Mohácson hasonló kibocsátási jellemz?kkel épül? bioetanol gyár beruházásának fejlesztését.
Bizonytalan a szél-, nap-,geotermális-,bioenergetikai fejlesztések jogszabályi helyzete, mert az ígért új pályázat rendelkezések bevezetése 2 éve késik. A folyamat rendez?dését személyi változások is fékezik. A korábbi elkötelezett ME fejlesztés politikus (Bencsik János) helyére atomenergia fejlesztési elkötelezettségér?l ismert államtitkár (Kovács Pál) került. Munkáját új miniszter irányítja, aki egyedülálló szótlansága mellett is, ha megszólal, a nukleáris ágazat b?vítésének szükségességét hangsúlyozza, minden más energetikai ágazattal, s a hozzánk hasonlítható EU államok él? gyakorlatával szemben.
A KÁT felfüggesztése, s a helyébe ígért METÁR 2013.01.01-s bevezetése teljes bizonytalanságban tartja a biomassza er?m?i szektort, amely pedig a 2011-g, az energia használatban országosan elért 7%-s ME arány teljesítésében kb. 80 %-s részarányt képviselt. ( A borsodi,- s-mátrai-, után az ajkai biomassza er?m? helyzete is bizonytalanná, helyenként válságossá vált. E jogszabályi hiány az egész villamos energia szektor fejlesztését bizonytalanná tette, s a kb. 2 éves késedelem pótlása, az új szabályok megjelenését követ?en is, csak 2013 közepe, még inkább 2014. év után várható.
Hiányzik a nemzetközi együttm?ködés, s ennek el?nyeit, sok lehet?ség ellenére, egyáltalán nem hasznosítjuk. Erre utaló állami ösztönzés sem m?ködik.
Kezdetleges és méltatlan a civil szféra és az állami döntési tényez?k együttm?ködése, amelynek inkább a formális jegyei találhatók. Jellemz?bb, hogy a civil szakmai, írásos kezdeményezésekre, rendszerint semmiféle visszacsatolás nem történik.
Ilyen feltételek mellett sokan döntöttek beruházásuk elhalasztása mellett. Így elmarad a gazdaság élénkítése, a költségvetési egyensúly érdekében marad a különböz? adók kivetése. Sajnos az idei energetikai támogatásokról Bencsik János 2011 decemberi lemondása után senki semmilyen információt nem kommunikált. 2012-ben már nem várható, hogy az Állam ezen pályázati rendszeren keresztül aktívan segítené a gazdaság felpörgetését, munkahelyek teremtését.
Csak remélhet?, hogy a politikai akarat el tud jutni államigazgatás szintjére is, és élni fog a Kormány az energetikai támogatások m?köd? rendszerével. A METÁR ugyanis nem ró anyagi terhet az államra, többlet-forrásokat von be a gazdaságba ezáltal munkahelyeket teremt, és lépéseket tesz az ország energetikai függetlenedése felé.
Jellemz?, hogy árampiaci válságok esetén a fogyasztók (a választók!) és a piaci szerepl?k az állami beavatkozást természetesnek tartják, s?t elvárják. A fejlett világban nem helyettesíthet?, általános igénnyé, mondhatni a kultúra részévé vált a villany, amelynek biztosítását az állampolgárok elvárják a kormányoktól. A befektet? vállalkozók pedig a t?ke szabad áramlása infrastrukturális feltételeinek biztosítására hivatkozva várják el a beavatkozást. Ilyenkor aztán el?kerül az energiatörvény, az er?m? és hálózatépítési stratégia iránti igény, de nem a megígért energiafordulat.
Ezek az alapvet? okai a ME villamosenergia-rendszerek jogszabályi környezetének id?szakos fizikai-pénzügyi összeomlásának, válságának. Lehetnek természetesen technikai jelleg? átmeneti zavarok is, ezek azonban könnyen kezelhet?k, míg a válságtünetek csak hosszabb id? alatt, fejlesztések, beruházások árán kezelhet?ek.

Budapest, 2012. július 6.

Tisztelettel:

Michael Debreczeni                                                                    Kiss Ern?
MNM Zrt.                                                                          MNNSZ Elnök
sk.                                                                                            sk.

Az elmúlt évben is jelent?sen emelkedett a megújuló alapú energiatermelés a Földön, ennek ellenére a zöld energiaforrások részaránya a világ els?dleges energiaegyenlegében még mindig szinte elhanyagolható, 1,6%-os. Arányaiban a napelemek általi energiatermelés b?vült a legnagyobb mértékben, de a jelent?sen nagyobb termelési szinteken lév? szélenergia esetében is 25%-ot meghaladó növekedés ment végbe tavaly 2010-hez képest – derül ki a BP energiastatisztikájából.

2011-ben éves összehasonlításban 17,7%-kal emelkedett a megújuló alapú energiatermelés a Földön, ami által a teljes els?dleges energiafelhasználáson belül a zöld források szerepe 1,6%-ot tett ki. Itt fontos tisztázni azonban, hogy a vízenergiát az alábbi áttekintésben nem érintjük majd, hanem kizárólag az elmúlt években komoly fejl?désnek indult technológiákat, így a napelemeket, szélturbinákat, illetve az egyéb biomassza és földh? alapú energiatermelési eljárásokat vesszük számításba. Az imént felsorolt technológiák, energiaforrások összesen 860,8 TWh-ával járultak hozzá a világ energiaszükségletének kielégítéséhez 2011-ben.

Taroltak a megújulók tavaly

Az iparosodott (OECD) és a fejl?d? országok között igen egyenl?tlen a fent említett technológiák, energiaforrások kihasználása, míg az el?bbi csoport a tavalyi teljes zöld-termelés közel háromnegyedét adták, addig a fejl?d? országok a fennmaradó 26%-nyi részesedésen osztoztak. Az OECD országok összesített megújuló alapú energiatermelése 2010-hez képest 16,5%-kal, míg a fejl?d?ké 21,4%-kal emelkedett tavaly 2010-hez képest.

Taroltak a megújulók tavaly

Az iparosodott országokon belül is igen nagy az Európai Unió túlsúlya, a tavalyi termelési adatok alapján az EU egyértelm?en a világ vezet? zöld energetikai hatalmának számít. A teljes 2011-es zöldenergia-termelés 41,5%-a realizálódott az Unió területén. Az Egyesült Államok ezzel szemben csak 16,4%-os részarányt tudott felmutatni, és sarkában ott van már Kanada is, 16,1%-os részesedéssel. Szintén jelent?snek mondható még a világ legnagyobb energiafogyasztójának, Kínának a hozzájárulása is, a tavalyi világszint? termelés 9,1%-a valósult meg az ázsiai országban.

Taroltak a megújulók tavaly

2011-ben az el?z? éveknek megfelel?en ismét hatalmas emelkedést mutatott a napenergia-hasznosítás. A napelemek által termelt, és hasznosított energia éves összehasonlításban 86,3%-kal b?vült. A fejl?d? országoknál a világátlagot jelent?sen meghaladó, 188,3%-os volt a növekedés, bár ennek ellenére is mindössze a globális termelés 5,3%-a valósult meg az érintett országok területén.

Taroltak a megújulók tavaly

Az Európai Unió a teljes globális napenergia-hasznosítás 79,8%-áért felelt 2011-ben, a Közösségen belül is meghatározó volt Németország, Olaszország és Spanyolország termelése. Az Egyesült Államok mindeddig nem igazán használta ki a napelemekben rejl? lehet?séget, legalábbis erre enged következtetni, hogy termelése alulmúlta még a a cseh napenergia-hasznosítást is (itt megjegyezend?, hogy Csehországban az elhibázott támogatáspolitika következtében igen jelent?s kapacitások épültek ki az elmúlt években). A világ legnagyobb napenergia-hasznosítói között még két, ázsiai országot találunk: Japánt, és Kínát. Utóbbi esetében éves szinten 218%-kal emelkedett a „napáram-termelés”.

Taroltak a megújulók tavaly

Tekintettel arra, hogy a szélenergetikai alkalmazások már jóval kiforrottabb technológia színvonalat képviselnek, az éves növekedés mértéke jóval elmarad a napenergiánál látottaknál. A széláramtermelés közel 26%-os b?vülése – a viszonylag magas bázis adatok ismeretében – igen figyelemre méltó. 2011-ben a szélturbinák által termelt energia 437,4 TWh-át tett ki.

Taroltak a megújulók tavaly

A széler?m?vek általi energiatermelés több mint negyede az Egyesül Államokhoz volt köthet? tavaly, de ugyancsak jelent?s szélenergia-hasznosítás történt Kínában, Németországokban, Spanyolországban és Indiában is. Az EU összesítve egyébként e technológia esetében is piacvezet?nek számít, a tavalyi teljes széler?m?vi termelés 40,1%-a valósult meg a Közösség területén.

Taroltak a megújulók tavaly

A BP éves statisztikája már nem tesz éles megkülönböztetést s továbbis zöldenergetikai technológiák, források között, az „egyéb” kategóriát alapvet?en a biomassza és a geotermia dominálja. A gy?jtött adatok alapján ezek esetében igen moderált, 3,9%-os volt a termelésb?vülés 2010 és 2011 között, igaz, ebben a kategóriában is viszonylag magasak a bázis értékek.

Taroltak a megújulók tavaly

Habár arányaiban a napenergia-hasznosítás tekintetében tapasztalhattuk a legnagyobb éves növekedést, a teljes zöldenergia-termelésen belül a technológia súlya mindössze 6,5%-ot tett ki 2011-ben. A világ megújuló alapú energiatermelését sokkal inkább dominálja a szélenergia, illetve a biomassza és geotermia energetikai célú hasznosítása. A tavaly termelt teljes zöldenergia-mennyiség több mint fele köthet? a széler?m?vekhez, és közel kétötöde a biomassza és földh? hasznosításához.

Taroltak a megújulók tavaly

Bioüzemanyagok

Megtorpanás jellemezte azonban a bioüzemanyok piacát 2011-ben, az éves kibocsátás mindössze 0,7%-kal emelkedett 2010-hez képest. A tavalyi termelési szint napi 1,18 millió hordó volt. A világ legnagyobb bioüzemanyag-el?állítója továbbra is az Egyesült Államok volt 2011-ben, a globális termelés közel fele valósult meg itt. Szintén jelent?snek mondhatók még Brazília és az Európai Unió által termelt mennyiségek.

Taroltak a megújulók tavaly

Taroltak a megújulók tavaly

Forrás: portfolio.hu

Az elmúlt évben is jelent?sen emelkedett a megújuló alapú energiatermelés a Földön, ennek ellenére a zöld energiaforrások részaránya a világ els?dleges energiaegyenlegében még mindig szinte elhanyagolható, 1, 6%-os. Arányaiban a napelemek általi energiatermelés b?vült a legnagyobb mértékben, de a jelent?sen nagyobb termelési szinteken lév? szélenergia esetében is 25%-ot meghaladó növekedés ment végbe tavaly 2010-hez képest – derül ki a BP energiastatisztikájából.

2011-ben éves összehasonlításban 17,7%-kal emelkedett a megújuló alapú energiatermelés a Földön, ami által a teljes els?dleges energiafelhasználáson belül a zöld források szerepe 1,6%-ot tett ki. Itt fontos tisztázni azonban, hogy a vízenergiát az alábbi áttekintésben nem érintjük majd, hanem kizárólag az elmúlt években komoly fejl?désnek indult technológiákat, így a napelemeket, szélturbinákat, illetve az egyéb biomassza és földh? alapú energiatermelési eljárásokat vesszük számításba. Az imént felsorolt technológiák, energiaforrások összesen 860,8 TWh-ával járultak hozzá a világ energiaszükségletének kielégítéséhez 2011-ben.

Taroltak a megújulók tavaly
Az iparosodott (OECD) és a fejl?d? országok között igen egyenl?tlen a fent említett technológiák, energiaforrások kihasználása, míg az el?bbi csoport a tavalyi teljes zöld-termelés közel háromnegyedét adták, addig a fejl?d? országok a fennmaradó 26%-nyi részesedésen osztoztak. Az OECD országok összesített megújuló alapú energiatermelése 2010-hez képest 16,5%-kal, míg a fejl?d?ké 21,4%-kal emelkedett tavaly 2010-hez képest.

Taroltak a megújulók tavaly
Az iparosodott országokon belül is igen nagy az Európai Unió túlsúlya, a tavalyi termelési adatok alapján az EU egyértelm?en a világ vezet? zöld energetikai hatalmának számít. A teljes 2011-es zöldenergia-termelés 41,5%-a realizálódott az Unió területén. Az Egyesült Államok ezzel szemben csak 16,4%-os részarányt tudott felmutatni, és sarkában ott van már Kanada is, 16,1%-os részesedéssel. Szintén jelent?snek mondható még a világ legnagyobb energiafogyasztójának, Kínának a hozzájárulása is, a tavalyi világszint? termelés 9,1%-a valósult meg az ázsiai országban.

Taroltak a megújulók tavaly
2011-ben az el?z? éveknek megfelel?en ismét hatalmas emelkedést mutatott a napenergia-hasznosítás. A napelemek által termelt, és hasznosított energia éves összehasonlításban 86,3%-kal b?vült. A fejl?d? országoknál a világátlagot jelent?sen meghaladó, 188,3%-os volt a növekedés, bár ennek ellenére is mindössze a globális termelés 5,3%-a valósult meg az érintett országok területén.

Taroltak a megújulók tavaly
Az Európai Unió a teljes globális napenergia-hasznosítás 79,8%-áért felelt 2011-ben, a Közösségen belül is meghatározó volt Németország, Olaszország és Spanyolország termelése. Az Egyesült Államok mindeddig nem igazán használta ki a napelemekben rejl? lehet?séget, legalábbis erre enged következtetni, hogy termelése alulmúlta még a a cseh napenergia-hasznosítást is (itt megjegyezend?, hogy Csehországban az elhibázott támogatáspolitika következtében igen jelent?s kapacitások épültek ki az elmúlt években). A világ legnagyobb napenergia-hasznosítói között még két, ázsiai országot találunk: Japánt, és Kínát. Utóbbi esetében éves szinten 218%-kal emelkedett a „napáram-termelés”.

Taroltak a megújulók tavaly
Tekintettel arra, hogy a szélenergetikai alkalmazások már jóval kiforrottabb technológia színvonalat képviselnek, az éves növekedés mértéke jóval elmarad a napenergiánál látottaknál. A széláramtermelés közel 26%-os b?vülése – a viszonylag magas bázis adatok ismeretében – igen figyelemre méltó. 2011-ben a szélturbinák által termelt energia 437,4 TWh-át tett ki.

Taroltak a megújulók tavaly
A széler?m?vek általi energiatermelés több mint negyede az Egyesül Államokhoz volt köthet? tavaly, de ugyancsak jelent?s szélenergia-hasznosítás történt Kínában, Németországokban, Spanyolországban és Indiában is. Az EU összesítve egyébként e technológia esetében is piacvezet?nek számít, a tavalyi teljes széler?m?vi termelés 40,1%-a valósult meg a Közösség területén.

Taroltak a megújulók tavaly
A BP éves statisztikája már nem tesz éles megkülönböztetést s továbbis zöldenergetikai technológiák, források között, az „egyéb” kategóriát alapvet?en a biomassza és a geotermia dominálja. A gy?jtött adatok alapján ezek esetében igen moderált, 3,9%-os volt a termelésb?vülés 2010 és 2011 között, igaz, ebben a kategóriában is viszonylag magasak a bázis értékek.

Taroltak a megújulók tavaly
Habár arányaiban a napenergia-hasznosítás tekintetében tapasztalhattuk a legnagyobb éves növekedést, a teljes zöldenergia-termelésen belül a technológia súlya mindössze 6,5%-ot tett ki 2011-ben. A világ megújuló alapú energiatermelését sokkal inkább dominálja a szélenergia, illetve a biomassza és geotermia energetikai célú hasznosítása. A tavaly termelt teljes zöldenergia-mennyiség több mint fele köthet? a széler?m?vekhez, és közel kétötöde a biomassza és földh? hasznosításához.

Taroltak a megújulók tavaly
Bioüzemanyagok

Megtorpanás jellemezte azonban a bioüzemanyok piacát 2011-ben, az éves kibocsátás mindössze 0,7%-kal emelkedett 2010-hez képest. A tavalyi termelési szint napi 1,18 millió hordó volt. A világ legnagyobb bioüzemanyag-el?állítója továbbra is az Egyesült Államok volt 2011-ben, a globális termelés közel fele valósult meg itt. Szintén jelent?snek mondhatók még Brazília és az Európai Unió által termelt mennyiségek.

Taroltak a megújulók tavaly

 

Taroltak a megújulók tavaly

Forrás: portfolio.hu

© kfw.de


© kfw.de

 

Kfw (Újraépítési Hitelintézmény) támogatások:

11, 4 mrd. € ME

11, 5 mrd. € Energiahatékonysági program

2,4 mrd. € Álltalános környezetvédelem

 

 

A Kfw továbbra is kihasználja kiváló bonitását (Rating: AAA) a bizonytalansággal teli befektet?i környezetben, hogy a kedvez? kamatú széles hitelajánlataival is el?resegítse az energiafordulatot és a németországban elindult energiaellátás átépítését.

 

Miután már az elmúlt hetekben több fontos energiafordulatot támogató programjában bevezette az 1%-os hitelkamatot, most 2012. július 2-t?l a standard megújuló energiák programjában is csökkentette 30 BP-vel a kamatokat.

 

Ebben a programban például már 1 százalékos finanszírozással is lehetséges új széler?m? parkokat létesíteni. A kamatcsökkenésbe még a kommunális energiaellátási programok is bele vannak értve, valamint a kkv-s vállalkozói Kfw hitelek. Ezáltal történelmileg alacsony kamattal lehetséges a kfw támogatási programokat megfinanszírozni.

 

Ez az eurózónára érvényes EU-s referencia kamatláb csökkentése miatt lehetséges, tehát Németországnak is, amit a Kfw a megfelel? programjaiba közvetlenül bele is illesztett.

 

Az újabb kamatlépés lefelé is azt mutatja, hogy a t?kepiac pozitív impulzusait közvetlenül átadja az ügyfeleinek a Kfw a támogatási programjain keresztül.

 

 

2012.07.07. | Forrás: kfw 2012 | Michael Debreczeni © MNM Zrt.

 

 

Vélemény, hozzászólás?