Az ipar GDP-hez való hozzájárulását a jelenlegi mintegy 22-r?l 30 százalékra kívánja növelni 2030-ra a kormány – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felel?s államtitkára pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.
Glattfelder Béla egyúttal fontosnak mondta, hogy a gazdasági teljesítménynövekedés ne járjon az energiafelhasználás ugrásszer? növekedésével, különösen ne emelkedjen a fosszilis energia felhasználása és ne n?jön a széndioxid-kibocsátás.
Kifejtette, a gazdaság teljesítményének növekedését úgy kell elérni, hogy javuljon az energiatakarékosság, emelkedjen a megújuló energia felhasználása és ne n?jön Magyarország energiafügg?sége.
Az államtitkár a virtuális er?m? program keretében – az energiatudatosság el?mozdítására – meghirdetett energiahatékonysági kiválósági pályázat díjkiosztóját megel?z? sajtótájékoztatón elmondta: a magyar vállalatoknak is érdekük, hogy a versenyképesség növelése érdekében kevesebb energiát használjanak fel és növeljék költséghatékonyságukat. Ezen a területen er?s a személyes motivációja is, mivel korábban vezette a Megújuló Energiaplatformot, most pedig a Magyar Szolár Szövetség elnöke.
Utalt arra, hogy a Gazdaság, Innováció Operatív Program (GINOP) keretében több lépést is tettek a gazdaság fenntarthatósága és az energiahatékonyság növelése érdekékben. Példaként említette, hogy a jöv?ben csak olyan új ipari épületek építésére lehet támogatást igényelni, amelyek tet?szerkezete legalább 30 százalékban alkalmas arra, hogy napenergia-nyer? berendezést lehessen rajta elhelyezni. Nem kötelez? a rendszer felszerelése, de az épületet úgy kell megépíteni, hogy arra lehet?ség legyen – jegyezte meg.
Felhívta a figyelmet az uniós energiahatékonysági irányelvre, amely szerint míg a nagyvállalatoknak kötelez? az energiahatékonysági audit, addig a kis és közepes cégeket (kkv) a tagállamoknak kell arra ösztönözni, hogy ezek is készítsenek energiahatékonysági auditot. Ezért Magyarországon a GINOP-on keresztül mentorálják majd a kkv-kat.
Fürjes Balázs Zoltán, a Magyar Innováció és hatékonyság Nonpropit Kft. ügyvezet?je arról beszélt, hogy a kkv-k mintegy 10 százalékkal termelnek kevesebb hozzáadott értéket, mint a nagy, jól szervezett vállalatok. A versenyhátrányukat viszont különféle megtakarításokkal, az energia hatékonyabb felhasználásával csökkenthetik. Az energiahatékonyság növelését és az energiatakarékosság ösztönzését szolgálja a virtuális er?m? program, amelynek segítségével 2020-ig 200 megawattnyi energiát kívánnak megtakarítani a cégek bevonásával.
Glattfelder Béla az MTI kérdésére elmondta: a GINOP-ban 65 milliárd vissza nem térítend?, és 130 milliárd forint visszatérítend? támogatás van. De emellett több más operatív programban is szerepel az energiatakarékosság és -hatékonyság támogatása. Ezt összességében 600-700 milliárd forintra becsülte az államtitkár, hozzátéve, hogy a tényleges összeg nagyobb is lehet az általa becsültnél.
A sajtótájékoztatón két követend? jó gyakorlati példát is megismerhettek az újságírók. Bába József, a Príma Pék Süt?ipari Kft. ügyvezet?je arról beszélt, hogy a süt?iparban az alaptevékenységb?l származó „hulladékenergiát”, például a h?t újra fel lehet használni, hatékonyabbá, energiatakarékosabbá téve a cég m?ködését. Ugyancsak a h?energia, a geotermikus energia hasznosításáról beszélt a F?városi Állat- és Növénykert munkatársa. Zsigmond Vince elmondta, hogy a budapesti állatkertben a közelben lév? Széchenyi Fürd? termálvizének energiáját hasznosítják, úgy hogy nemcsak maguknak, hanem a fürd?nek is költséget takarítanak meg vele.
gcv egr gry
Forrás: MTI 2015. március 6., péntek 13:25
