| Eindhoven, Hollandia , 2013. április 22., hétf? (OTS) – A Royal Philips Electronics (NYSE: PHG, AEX: PHIA) bemutatta a LED világítás terén kifejlesztett legújabb innovációját, a világ leghatékonyabb LED csövét, amely általános világítási célokra alkalmas. A Philips kutatói által kifejlesztett új TLED prototípusa kétszer hatékonyabb, mint el?djei, hiszen gyakorlatilag megfelezi az energiafelhasználás mértékét. Magas min?ség?, fehér fénye alkalmassá teszi szinte bármely installációban való felhasználásra. |
Philips TLed prototípus Tekintve, hogy a világítás a Föld teljes energiafelhasználásának több mint 19%-át teszi ki, ez az innováció világszerte rendkívüli mérték? energia- és költségmegtakarítást jelenthet. A 200 lm/W TLED várhatóan 2015-ben léphet az irodai és ipari világítás piacára, majd ezt követ?en használata az otthonokban is elterjedhet. „Ez egy hatalmas áttörés a LED világítás terén, amely a jöv?ben tovább formálja a világítástechnika iparágát” – mondta Rene van Schooten, a Philips világítástechnikai üzletágának ügyvezet? igazgatója az innováció kapcsán. Jelent?s energia- és költségmegtakarítás A TLED lámpákat azzal a céllal hozták létre, hogy lecseréljék az irodákban és az iparban használt hagyományos, higanyt is tartalmazó gázkisül? fénycsöveket, amelyek jelenleg a Föld teljes világításának több mint felét adják. A kétszer hatékonyabb 200 lm/W TLED-re való áttéréssel jelent?s mennyiség? energiát és pénzt spórolhatunk szerte a világon. Jelenleg csak az USA-ban a hagyományos fénycsövek évente 200 Terrawatt körüli energiát fogyasztanak. Ha ezen lámpákat a 200 lm/W TLED-re cserélik, az USA körülbelül 100 Terrawattal kevesebb energiát fogyasztana (ez 50 közepes méret? er?m? által el?állított energiával egyenérték?), ezzel több mint 12 milliárd dollárt takarítana meg, és körülbelül 60 millió tonnányi szén-dioxid légkörbe kerülését el?zné meg. |
Forrás: http://ots.mti.hu
Miért éri meg? A feltett kérdés nagyon sok esetben elhangzik, amikor napkollektorok,
h?szivattyúk vagy esetleg biomassza eltüzelésére alkalmas berendezések beépítésér?l, telepítésér?l esik szó.
Tudom, tudom, de mégis miért költsek a megújuló energiára?
A szakember itt sokszor feladja, és azt mondja például, hogy „Nekem is van napkollektorom, és nagyon élvezzük, hogy nyáron szinte ingyen van meleg vizünk!” És láss csodát, az „érvek” hatnak, a döntés már csak az árakon múlik, mert például az „ingyenmelegvíz” megteremtéséhez némi anyagi befektetésnek is társulnia kell.
Az internet világában valamir?l megtudni valamit csupán pár kattintás, és máris „mindent” tudunk. Olvashatunk a boldog felhasználókról, a becsapott és csalódott tulajdonosokról, a jobbnál jobb technikákról és a konkurens termékek nem túl pozitív jelz?vel való említésér?l. Amir?l keveset olvasunk, az a beépíthet?ség teljes kör? vizsgálata és a környezet, és a felhasználói igények részletgazdag feltárása,valamint ezek kielégítésére való törekvés.
A „miért ruházzak be megújuló energiaforrásra?” kérdés megválaszolása szinte minden esetben a meglév? állapot, a kívánt eredmény, a rendelkezésre álló összegek (pályázatok, saját t?ke) és nem utolsósorban a korábban felsorolt érvek elfogadásán alapszik. Megújulókra szükség van, de még inkább szükség van a meglév? rendszerekhez való – itt f?leg a földgáztüzelés? berendezésekre gondoljunk – harmonikus és gazdaságos illesztésére.
A legtöbbet használt megújulóenergia-forrás a Nap. Ez az éltet? er? képes melegvizet, f?tési energiát vagy éppen elektromos áramot is termelni, de a Nap adja a leveg?s és talajkollektoros h?szivattyús rendszer „üzemanyagát” is. Magyarország földrajzi fekvése kedvez?, és a napsütötte órák száma is magas, így feltehet? a kérdés úgy, hogy „miért ne ruházzak be?”
Megtérül? befektetés
Az energetikai célú beruházások ma már a csökken? betétkamatszintek mellett befektetésnek min?sülnek. Ezt az érvrendszert a nyugati országokban már régóta használják, mert a kamatszintek ott sokkal korábban a 3-5 százalékos szint körül voltak. Ha belegondolunk abba, hogy a jelenben termelt anyagi javaink megtakarítható részét a magas energiaköltségeinkkel feléljük, akkor kés?bb, amikor igazán szükség lenne a többletre (például a nyugdíjba vonulás után), már nem tudunk beruházni.
Tehát az energetikai célú befektetések mindig megel?z? jelleg?ek, emiatt számoljuk a megtérülési id?t. Sokan elszörnyülködnek a 10-15 éves futamid?vel járó megtérülésen pedig egy jó min?ség? berendezés felfutási ideje jócskán meghaladja a 20 esztend?t. Ezt azt jelenti, hogy a beruházás megtérül és még hasznot is termel.
Összefoglalva, mindig vizsgáljuk meg a tervezett beruházásunk hasznosságát a teljes életciklusára nézve, és ne ragadjunk le csak a „mennyibe kerül?” kérdésnél. Ehhez olyan szakember tanácsát kérjük, aki a garanciális megoldást kínálja és nem csak a terméket.
Forrás: MNO
Miért éri meg? A feltett kérdés nagyon sok esetben elhangzik, amikor napkollektorok, h?szivattyúk vagy esetleg biomassza eltüzelésére alkalmas berendezések beépítésér?l, telepítésér?l esik szó.
Tudom, tudom, de mégis miért költsek a megújuló energiára?
A szakember itt sokszor feladja, és azt mondja például, hogy „Nekem is van napkollektorom, és nagyon élvezzük, hogy nyáron szinte ingyen van meleg vizünk!” És láss csodát, az „érvek” hatnak, a döntés már csak az árakon múlik, mert például az „ingyenmelegvíz” megteremtéséhez némi anyagi befektetésnek is társulnia kell.
Az internet világában valamir?l megtudni valamit csupán pár kattintás, és máris „mindent” tudunk. Olvashatunk a boldog felhasználókról, a becsapott és csalódott tulajdonosokról, a jobbnál jobb technikákról és a konkurens termékek nem túl pozitív jelz?vel való említésér?l. Amir?l keveset olvasunk, az a beépíthet?ség teljes kör? vizsgálata és a környezet, és a felhasználói igények részletgazdag feltárása,valamint ezek kielégítésére való törekvés.
A „miért ruházzak be megújuló energiaforrásra?” kérdés megválaszolása szinte minden esetben a meglév? állapot, a kívánt eredmény, a rendelkezésre álló összegek (pályázatok, saját t?ke) és nem utolsósorban a korábban felsorolt érvek elfogadásán alapszik. Megújulókra szükség van, de még inkább szükség van a meglév? rendszerekhez való – itt f?leg a földgáztüzelés? berendezésekre gondoljunk – harmonikus és gazdaságos illesztésére.
A legtöbbet használt megújulóenergia-forrás a Nap. Ez az éltet? er? képes melegvizet, f?tési energiát vagy éppen elektromos áramot is termelni, de a Nap adja a leveg?s és talajkollektoros h?szivattyús rendszer „üzemanyagát” is. Magyarország földrajzi fekvése kedvez?, és a napsütötte órák száma is magas, így feltehet? a kérdés úgy, hogy „miért ne ruházzak be?”
Megtérül? befektetés
Az energetikai célú beruházások ma már a csökken? betétkamatszintek mellett befektetésnek min?sülnek. Ezt az érvrendszert a nyugati országokban már régóta használják, mert a kamatszintek ott sokkal korábban a 3-5 százalékos szint körül voltak. Ha belegondolunk abba, hogy a jelenben termelt anyagi javaink megtakarítható részét a magas energiaköltségeinkkel feléljük, akkor kés?bb, amikor igazán szükség lenne a többletre (például a nyugdíjba vonulás után), már nem tudunk beruházni.
Tehát az energetikai célú befektetések mindig megel?z? jelleg?ek, emiatt számoljuk a megtérülési id?t. Sokan elszörnyülködnek a 10-15 éves futamid?vel járó megtérülésen pedig egy jó min?ség? berendezés felfutási ideje jócskán meghaladja a 20 esztend?t. Ezt azt jelenti, hogy a beruházás megtérül és még hasznot is termel.
Összefoglalva, mindig vizsgáljuk meg a tervezett beruházásunk hasznosságát a teljes életciklusára nézve, és ne ragadjunk le csak a „mennyibe kerül?” kérdésnél. Ehhez olyan szakember tanácsát kérjük, aki a garanciális megoldást kínálja és nem csak a terméket.
Forrás: MNO
Miért éri meg? A feltett kérdés nagyon sok esetben elhangzik, amikor napkollektorok, h?szivattyúk vagy esetleg biomassza eltüzelésére alkalmas berendezések beépítésér?l, telepítésér?l esik szó.
Tudom, tudom, de mégis miért költsek a megújuló energiára?
A szakember itt sokszor feladja, és azt mondja például, hogy „Nekem is van napkollektorom, és nagyon élvezzük, hogy nyáron szinte ingyen van meleg vizünk!” És láss csodát, az „érvek” hatnak, a döntés már csak az árakon múlik, mert például az „ingyenmelegvíz” megteremtéséhez némi anyagi befektetésnek is társulnia kell.
Az internet világában valamir?l megtudni valamit csupán pár kattintás, és máris „mindent” tudunk. Olvashatunk a boldog felhasználókról, a becsapott és csalódott tulajdonosokról, a jobbnál jobb technikákról és a konkurens termékek nem túl pozitív jelz?vel való említésér?l. Amir?l keveset olvasunk, az a beépíthet?ség teljes kör? vizsgálata és a környezet, és a felhasználói igények részletgazdag feltárása,valamint ezek kielégítésére való törekvés.
A „miért ruházzak be megújuló energiaforrásra?” kérdés megválaszolása szinte minden esetben a meglév? állapot, a kívánt eredmény, a rendelkezésre álló összegek (pályázatok, saját t?ke) és nem utolsósorban a korábban felsorolt érvek elfogadásán alapszik. Megújulókra szükség van, de még inkább szükség van a meglév? rendszerekhez való – itt f?leg a földgáztüzelés? berendezésekre gondoljunk – harmonikus és gazdaságos illesztésére.
A legtöbbet használt megújulóenergia-forrás a Nap. Ez az éltet? er? képes melegvizet, f?tési energiát vagy éppen elektromos áramot is termelni, de a Nap adja a leveg?s és talajkollektoros h?szivattyús rendszer „üzemanyagát” is. Magyarország földrajzi fekvése kedvez?, és a napsütötte órák száma is magas, így feltehet? a kérdés úgy, hogy „miért ne ruházzak be?”
Megtérül? befektetés
Az energetikai célú beruházások ma már a csökken? betétkamatszintek mellett befektetésnek min?sülnek. Ezt az érvrendszert a nyugati országokban már régóta használják, mert a kamatszintek ott sokkal korábban a 3-5 százalékos szint körül voltak. Ha belegondolunk abba, hogy a jelenben termelt anyagi javaink megtakarítható részét a magas energiaköltségeinkkel feléljük, akkor kés?bb, amikor igazán szükség lenne a többletre (például a nyugdíjba vonulás után), már nem tudunk beruházni.
Tehát az energetikai célú befektetések mindig megel?z? jelleg?ek, emiatt számoljuk a megtérülési id?t. Sokan elszörnyülködnek a 10-15 éves futamid?vel járó megtérülésen pedig egy jó min?ség? berendezés felfutási ideje jócskán meghaladja a 20 esztend?t. Ezt azt jelenti, hogy a beruházás megtérül és még hasznot is termel.
Összefoglalva, mindig vizsgáljuk meg a tervezett beruházásunk hasznosságát a teljes életciklusára nézve, és ne ragadjunk le csak a „mennyibe kerül?” kérdésnél. Ehhez olyan szakember tanácsát kérjük, aki a garanciális megoldást kínálja és nem csak a terméket.
Forrás: MNO
| A lakossági villamos energia átlagára
(2004-2012); kWh; |
|
