Thierry Le Boucher, a villamosenergetikai cég elnök-vezérigazgatója az avatóünnepségen elmondta, az 1,275 milliárd forintos beruházással felépült létesítmény az EDF Démász Zrt. els? megújuló energiát hasznosító er?m?ve.
A cégcsoport Magyarországon is fejleszteni kívánja a megújuló energia termelést – tette hozzá a szakember.
Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy az EDF Démász Zrt. anyagilag is támogatta azokat a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó alapkutatásokat, amelyeknek köszönhet?en mez?gazdasági alapanyagokból hatékonyabban állítható el? biogáz. A 2008-ban kezd?dött együttm?ködés eredményeként kialakított technológiai megoldással gyorsabban és több metán állítható el?.
A Zöldforrás Energia Kft. társtulajdonosai a növénytermesztéssel foglalkozó Agroplanta Kft. és a Karotin Kft., a sertéstenyészt? Pigmark Kft., valamint az SZTE tulajdonában álló Deak Zrt.
A beruházás – amely megvalósítását 625 millió forint uniós támogatás segítette – kivitelez?je az Inwatech Kft. volt. Eszes Zsolt ügyvezet? igazgató elmondta, az er?m? évente 17 ezer tonna, a mez?gazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkez? hígtrágyát használ föl. Az alkalmazott technológia lehet?séget teremt arra, hogy az üzem a jöv?ben más szerves hulladékot is fogadni tudjon.
Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedez? – 7,5 gigawattóra villamosenergiát a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,9 gigawattóra h?energiát a biogázer?m? fermentorainak m?ködtetésére és a tervek szerint a Pigmark Kft. sertéstelepeinek f?tésére használják föl, valamint a Karotin Kft. terményszárítójában hasznosítják majd. Az er?m?ben keletkez? rothasztott mellékterméket a növénytermeszt? cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhet?en éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhet? el.
bkzg gjé
MTI 2012. március 21., szerda 12:00
Thierry Le Boucher, a villamosenergetikai cég elnök-vezérigazgatója az avatóünnepségen elmondta, az 1,275 milliárd forintos beruházással felépült létesítmény az EDF Démász Zrt. els? megújuló energiát hasznosító er?m?ve.
A cégcsoport Magyarországon is fejleszteni kívánja a megújuló energia termelést – tette hozzá a szakember.
Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy az EDF Démász Zrt. anyagilag is támogatta azokat a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó alapkutatásokat, amelyeknek köszönhet?en mez?gazdasági alapanyagokból hatékonyabban állítható el? biogáz. A 2008-ban kezd?dött együttm?ködés eredményeként kialakított technológiai megoldással gyorsabban és több metán állítható el?.
A Zöldforrás Energia Kft. társtulajdonosai a növénytermesztéssel foglalkozó Agroplanta Kft. és a Karotin Kft., a sertéstenyészt? Pigmark Kft., valamint az SZTE tulajdonában álló Deak Zrt.
A beruházás – amely megvalósítását 625 millió forint uniós támogatás segítette – kivitelez?je az Inwatech Kft. volt. Eszes Zsolt ügyvezet? igazgató elmondta, az er?m? évente 17 ezer tonna, a mez?gazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkez? hígtrágyát használ föl. Az alkalmazott technológia lehet?séget teremt arra, hogy az üzem a jöv?ben más szerves hulladékot is fogadni tudjon.
Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedez? – 7,5 gigawattóra villamosenergiát a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,9 gigawattóra h?energiát a biogázer?m? fermentorainak m?ködtetésére és a tervek szerint a Pigmark Kft. sertéstelepeinek f?tésére használják föl, valamint a Karotin Kft. terményszárítójában hasznosítják majd. Az er?m?ben keletkez? rothasztott mellékterméket a növénytermeszt? cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhet?en éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhet? el.
bkzg gjé
MTI 2012. március 21., szerda 12:00
Baja,
2012. március 21., szerda (MTI) – Magyarország az Európai Unió 2014-t?l induló költségvetési ciklusában a mostaninál kevesebb, 20,2 milliárd euró forráshoz juthat, ezen belül azonban a vidékfejlesztésre többet fordíthat – mondta Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgy?lés elnöke szerdán Baján.
Az Európai Unió jelenlegi, 2007-2013 közötti költségvetési ciklusában 25,3 milliárd euró forrást használhat fel. Bács-Kiskun megyének ugyanakkor vidékfejlesztési célokra a jelenlegi ciklusban biztosított 70 milliárd forinttal szemben a következ?ben 150 milliárd forint áll majd rendelkezésére – mondta a megyei közgy?lés elnöke a Baja és környékének polgármesterei és vállalkozói részére szervezett fórumon.
Ez annak a következménye, hogy a közös agrárpolitika megváltozik, és a vidékfejlesztés kerül el?térbe az unión belül – fogalmazott Bányai Gábor.
Az uniós összegekhez természetesen a hazai források hozzáadódnak – tette hozzá a közgy?lési elnök, aki egyben a Fidesz országgy?ési képvisel?je.
Az elnök szerint a megyei önkormányzatok szerepe megváltozik, mert átalakul a területfejlesztési rendszer Magyarországon.
A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit – idézte a megyei önkormányzat jöv?beli feladatát.
Bányai Gábor szerint az alábbi prioritásokat kell figyelembe venni megyei szinten: gazdaságfejlesztést és ezen belül a munkahelyteremtést és azok megtartását, vállalkozói infrastruktúra fejlesztést, valamint egyéb infrastruktúrafejlesztést és amegújuló energiaforrás használatára alapozott fejlesztéseket.
A fejlesztések közé sorolta a térségi megközelítés javítását, 3-4-5 számjegy? utak felújítását, a 2000 lakos alatti települések szennyvízhálózatának fejlesztését és a kerékpárutak kiépítésének a folytatását.
Ha a forrásokat sikerül lehívni, akkor a megyében például az úthálózat fejlesztése felgyorsulhat a politikus szerint, mert 600-700 kilométer út felújítása is elkészülhet a jelenlegi ciklusban felújított 100-110 kilométerrel szemben.
Bányai Gábor hangsúlyozta: már most meg kell kezdeni a felkészülést, megyei területfejlesztési tervet kell készíteni azért, hogy az önkormányzatok és a megye vállalkozói le tudják hívni majd a rendelkezésre álló pályázati forrásokat.
bgj gpp
MTI 2012. március 21., szerda 14:22
Baja, 2012. március 21., szerda (MTI) – Magyarország az Európai Unió 2014-t?l induló költségvetési ciklusában a mostaninál kevesebb, 20,2 milliárd euró forráshoz juthat, ezen belül azonban a vidékfejlesztésre többet fordíthat – mondta Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgy?lés elnöke szerdán Baján.
Az Európai Unió jelenlegi, 2007-2013 közötti költségvetési ciklusában 25,3 milliárd euró forrást használhat fel. Bács-Kiskun megyének ugyanakkor vidékfejlesztési célokra a jelenlegi ciklusban biztosított 70 milliárd forinttal szemben a következ?ben 150 milliárd forint áll majd rendelkezésére – mondta a megyei közgy?lés elnöke a Baja és környékének polgármesterei és vállalkozói részére szervezett fórumon.
Ez annak a következménye, hogy a közös agrárpolitika megváltozik, és a vidékfejlesztés kerül el?térbe az unión belül – fogalmazott Bányai Gábor.
Az uniós összegekhez természetesen a hazai források hozzáadódnak – tette hozzá a közgy?lési elnök, aki egyben a Fidesz országgy?ési képvisel?je.
Az elnök szerint a megyei önkormányzatok szerepe megváltozik, mert átalakul a területfejlesztési rendszer Magyarországon.
A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit – idézte a megyei önkormányzat jöv?beli feladatát.
Bányai Gábor szerint az alábbi prioritásokat kell figyelembe venni megyei szinten: gazdaságfejlesztést és ezen belül a munkahelyteremtést és azok megtartását, vállalkozói infrastruktúra fejlesztést, valamint egyéb infrastruktúrafejlesztést és amegújuló energiaforrás használatára alapozott fejlesztéseket.
A fejlesztések közé sorolta a térségi megközelítés javítását, 3-4-5 számjegy? utak felújítását, a 2000 lakos alatti települések szennyvízhálózatának fejlesztését és a kerékpárutak kiépítésének a folytatását.
Ha a forrásokat sikerül lehívni, akkor a megyében például az úthálózat fejlesztése felgyorsulhat a politikus szerint, mert 600-700 kilométer út felújítása is elkészülhet a jelenlegi ciklusban felújított 100-110 kilométerrel szemben.
Bányai Gábor hangsúlyozta: már most meg kell kezdeni a felkészülést, megyei területfejlesztési tervet kell készíteni azért, hogy az önkormányzatok és a megye vállalkozói le tudják hívni majd a rendelkezésre álló pályázati forrásokat.
bgj gpp
MTI 2012. március 21., szerda 14:22
Thierry Le Boucher, a villamosenergetikai cég elnök-vezérigazgatója az avatóünnepségen elmondta, az 1,275 milliárd forintos beruházással felépült létesítmény az EDF Démász Zrt. els? megújuló energiát hasznosító er?m?ve.
A cégcsoport Magyarországon is fejleszteni kívánja a megújuló energia termelést – tette hozzá a szakember.
Az elnök-vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy az EDF Démász Zrt. anyagilag is támogatta azokat a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó alapkutatásokat, amelyeknek köszönhet?en mez?gazdasági alapanyagokból hatékonyabban állítható el? biogáz. A 2008-ban kezd?dött együttm?ködés eredményeként kialakított technológiai megoldással gyorsabban és több metán állítható el?.
A Zöldforrás Energia Kft. társtulajdonosai a növénytermesztéssel foglalkozó Agroplanta Kft. és a Karotin Kft., a sertéstenyészt? Pigmark Kft., valamint az SZTE tulajdonában álló Deak Zrt.
A beruházás – amely megvalósítását 625 millió forint uniós támogatás segítette – kivitelez?je az Inwatech Kft. volt. Eszes Zsolt ügyvezet? igazgató elmondta, az er?m? évente 17 ezer tonna, a mez?gazdasági cégek által termelt silókukoricát és 19 ezer tonna, a Pigmark Kft. sertéstelepein keletkez? hígtrágyát használ föl. Az alkalmazott technológia lehet?séget teremt arra, hogy az üzem a jöv?ben más szerves hulladékot is fogadni tudjon.
Az éves szinten megtermelt – 3700 háztartás igényeit fedez? – 7,5 gigawattóra villamosenergiát a Mavir Zrt. vásárolja meg. A 6,9 gigawattóra h?energiát a biogázer?m? fermentorainak m?ködtetésére és a tervek szerint a Pigmark Kft. sertéstelepeinek f?tésére használják föl, valamint a Karotin Kft. terményszárítójában hasznosítják majd. Az er?m?ben keletkez? rothasztott mellékterméket a növénytermeszt? cégek hasznosítják természetes trágyapótlóként.
A beruházásnak köszönhet?en éves szinten 16 ezer tonna szén-dioxid kibocsátása kerülhet? el.
bkzg gjé
MTI 2012. március 21., szerda 12:00
Modulgyártás a Suntechnél. A SEIA szerint kevés kihatással lesznek az amerikai pv-piacra a kínai fotovoltaik importok illetményei, amennyiben ezek a meghirdetett szinten maradnak.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium (Department of Commerce, DOC) 2012. 03.12-én nyilvánossá tett egy el?zetes szabályzatot,
miszerint a Kínából származó szolárcellákra és a napelemes modulokra véd?vámot kell emelni.
Az eset ketté osztotta az US-amerikai szolár ipart. Most azonban úgy látszik, hogy mindkét oldal elfogadja ezt a döntést. A Solar-World Industries Americas Inc. (Hillsborn, oregon) elmagyarázta, hogy ez a szabályozás nagyon fontos visszatér? lépés az egyenrangú versenyhez. A Coalition for Affordable Solar Energy (CASE) szövetség elnöke, Jigar Shah, mondása szerint, a meghirdetett alacsony vámok “relative pozitív” eredmények.
„Ki kell hangsúlyozni azt, hogy ez egy el?zetes döntés és a végleges dömping ellenes szabályzat csak májusban lesz eldöntve“, mondta Rhone Resch, az US-szolárszektor egyesület elnöke, Solar Energy Industries Association (SEIA). “Amennyiben az illetmények a jelenlegi szinten maradnak, úgy nem lesz ezután az US-amerikai piacnak lényeges kára.“
“De a kínai importok elleni intézkedések már a növekv? kereskedelmi konfliktus jelei világszerte a szoláriparban. Ez a piac gyors növekedésének a korlátozását okozhatja úgy az USA-ban, mint külföldön egyaránt. Az államvezetéseknek és az iparnak fel kell ismerniük, hogy az együttm?ködés és a tárgyalások ugyan úgy fontosak a világ kereskedelmi törvényei számára, mint a dömping ellenes kiegészít?- és véd?intézkedések.”
A kínai gyártók 2,9 és 4,73 százalék állami támogatásokat kapnak
Az US-kereskedelmi minisztérium megállapította, hogy a kínai gyártók 2,9 és 4,73 százalék közötti állami támogatásokat kapnak, amit ki kellene egyenlíteni. A Suntech Power Holdings Company Ltd. (Wuxi, China) 2,9 százalék támogatást, a Trina Solar Ltd. (Changzhou, China) 4,74 százalékot, minden egyébb gyártó pedig 3,61 százalék állami támogatást kap.
A minisztérium ezeknek a támogatások nagyságának összegéig kötelezi végkielégítésre az import?röket. Egy 2012. január 30. döntés szerint ezek a vámok 90 napra visszamen?leg lesznek esedékesek minden fotovoltaik importra.
A DOC módosította a vizsgálat terjedelmét. Így most ez a kínai szolárcellákra és azokra a pv-modulokra koncentrálódik, amelyek kínai szolárcellákból lettek összeszerelve, de nem olyan modulokra, amelyek kínában lettek gyártva és az más országból származó szolárcellákat használ fel.
Az USA 3,12 milliárd US$ érték? szolárcellát importált Kínából 2011-ben
A minisztérium kiemelte azt is, hogy az importált pv-cellák értéke az utolsó két évben megduplázódott és 2011-ben ez a nagyság 3,12 milliárd US$ (2,36 milliárd Euro) volt. De nem minden termékre vonatkoznak a vizsgálatok, mivel azok csak a kristályos szilícium alapú fotovoltaik modulokra koncentrálódnak.
A kiegészít? lépésekr?l 2012.06.04-én hoz végleges határozatot DOC. Azután pedig 2012. 07.19-én fog az ügyr?l az amerikai Nemzetközi Kereskedelmi Komisszió dönteni.
2012.03.21. | Forrás: U.S. Department of Commerce; fotó: Suntech | Michael Debreczeni
A fotovoltaik további jöv?jét látja a RenoSolar
A szakmának most meg kellene próbálni el?re nézni és koncepciókat támogatni és publikussá tenni, amik a napelemes áramtermelést a jöv?ben is attraktívvá tennék a lakosságnak. Mivel a fotovoltaikba történ? befektetések továbbra is sikeresnek ígérkeznek.
A fotovillamos energia saját felhasználása áramtározóval még hatékonyabb
Fotovillamos rendszereket a jöv?ben is attraktívvá alakítani az áramtározó kombinációjával lehetséges. Az els? ilyen készülékek erre a célra már piacon vannak.
A megtermelt fotovillamos energia saját célra történ? felhasználása már manapság is gyakori folyamat. De áramtározó lehet?séggel ez még hatékonyabb lehetne, emeli ki RenoSolar. Hogy a villamosenergiát a nap 24 órájára elosztva fel lehessen használni, lenne az a lépés, amit teljesen autonóm villamosenergia ellátásnak nevezhetnénk. Villamosenergiát csak szükség esetén vásárolunk az áramszolgáltatótól, vagy a többletáram a hálózati szolgáltatónak lesz eladva. A saját célra felhasznált szoláráram 2012.04.01-t?l nem lesz államilag megtérítve (2012.03.19-es álláspont). De háztartási villamosenergia költségeket lehetne spórolni.
A fotovoltaik a hálózat tehermentesítését szolgálná
A 2011-es év végére Németországban felszerelt fotovoltaik teljesítmény kereken 25 gigawattot tett ki. RenoSolar szerinti számítások szerint ez a mennyiség több, mint 16 db hagyományos er?müi blok teljesítményének felel meg. A német villamos energiaszükséglet 3,5%-át a fotovoltaik fedezte 2011-ben. Ez a részesedés még tovább emelkedhetne, amennyiben további telepítéseket engedélyeznének.
RenoSolar megrendelések kimaradásával számol a nyári id?szaktól
A politikai fejlemények miatt RenoSolar gyengébb megrendelésekre számít az év közepét?l. Mindenesetre nem számítanak teljes leállással.
“A fotovoltaikban továbbra is látunk jövöt, Tet?felülettel rendelkez?k számára még a kétjegy? éves hozam alatt m?köd? villamosenergia termelés is attraktív”, mondja Christoph Lierheimer a RenoSolar GmbH ügyvezet?je. “aki manapság házat épít vagy renovál, az meg próbálja az energiaköltségeket lehet?leg alacsony szinten tartani. És a napelemes rendszernek ebben még mindig központi jelent?sége van.”
2012.03.21. | Forrás: RenoSolar GmbH | Michael Debreczeni
Az amerikai elnök felszólította a szövetségi hivatalokat, hogy gyorsítsák fel a Keystone XL k?olajvezeték 780 kilométeres déli szakaszának engedélyeztetési folyamatát. Obama az oklahomai Cushingban csütörtökön elmondott beszédében utasította a hivatalokat, hogy prioritásként kezeljék a projektet.
A Keystone XL a TransCanada tervei szerint 2700 kilométeren át szállítaná a k?olajat a kanadai Alberta tartomány olajmez?ir?l a Mexikói-öbölig, de az amerikai kormány környezetvédelmi aggályok miatt egyel?re nem adott engedélyt az északi szakasz megépítéséhez, amit a republikánus ellenzék hevesen kritizált.
Obama védelmébe vette kormányának energiapolitikáját, és hangsúlyozta: a kongresszus által rövidre szabott határid? kényszerítette arra, hogy nemet mondjon a Keystone XL-re, annak környezetvédelmi hatástanulmánya még nem készült el ugyanis. Az elnök, aki egy másik, Cushingtól a Mexikói-öbölig épül? cs?vezeték mellett mondta el beszédét, készségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a TransCanada projektjével kapcsolatos döntését a jöv?ben felülvizsgálja.
A Keystone XL megépítése teljes hosszában 7 milliárd, Oklahomától az olajfinomítókig vezet? szakasza pedig 2,3 milliárd dollárba kerül. A déli szakasz építését a tervek szerint már júniusban elkezdhetik, és jöv?re be is fejezhetik.
Cushing csak egyike annak négy, energetikai szempontból fontos helyszínnek, ahol Obama az elmúlt két nap alatt megfordult és beszédet mondott kormánya energiapolitikájáról. Ennek a választás évében különös aktualitást ad, hogy a benzin átlagára az elmúlt hónap alatt 8 százalékkal n?tt, és elérte az Amerikában magasnak számító, gallononkénti 3,86 dollárt (a literenkénti 228 forintot). Az elnök Új-Mexikóban egy k?olaj- és földgázmez?n, Nevadában pedig az ország legnagyobb, csaknem egymillió panelt számláló napenergia-telepén, Boulder Cityben állt meg.
Obama hangsúlyozta, hogy kormányzásnak három éve alatt számos helyen engedélyezte a fúrást, de mint mondta: ez önmagában akkor sem lenne elég Amerika energiaigényeinek kielégítésére, ha a f?városi Washington-emlékm? mellett is olajfúró torony állna.
Obama rámutatott: célja Amerikai energetikai függetlenségének biztosítása, amelyben a hazai k?olaj- és fölgáz-kitermelés mellett dönt? szerepe van annak, hogy növeljék az energia-felhasználás hatékonyságát, és egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak a megújuló energiaforrásokra.
Az elnök ezzel gyakorlatilag válaszolt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok állításaira, amelyek szerint az amerikai kitermelés növelésével le lehetne szorítani az üzemanyag-árakat. Newt Gingrich egyenesen központi kampányszlogenjévé tette meg a gallononkénti 2,50 dolláros olajárat.
forrás: hvg.hu
Az amerikai elnök felszólította a szövetségi hivatalokat, hogy gyorsítsák fel a Keystone XL k?olajvezeték 780 kilométeres déli szakaszának engedélyeztetési folyamatát. Obama az oklahomai Cushingban csütörtökön elmondott beszédében utasította a hivatalokat, hogy prioritásként kezeljék a projektet.
A Keystone XL a TransCanada tervei szerint 2700 kilométeren át szállítaná a k?olajat a kanadai Alberta tartomány olajmez?ir?l a Mexikói-öbölig, de az amerikai kormány környezetvédelmi aggályok miatt egyel?re nem adott engedélyt az északi szakasz megépítéséhez, amit a republikánus ellenzék hevesen kritizált.
Obama védelmébe vette kormányának energiapolitikáját, és hangsúlyozta: a kongresszus által rövidre szabott határid? kényszerítette arra, hogy nemet mondjon a Keystone XL-re, annak környezetvédelmi hatástanulmánya még nem készült el ugyanis. Az elnök, aki egy másik, Cushingtól a Mexikói-öbölig épül? cs?vezeték mellett mondta el beszédét, készségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a TransCanada projektjével kapcsolatos döntését a jöv?ben felülvizsgálja.
A Keystone XL megépítése teljes hosszában 7 milliárd, Oklahomától az olajfinomítókig vezet? szakasza pedig 2,3 milliárd dollárba kerül. A déli szakasz építését a tervek szerint már júniusban elkezdhetik, és jöv?re be is fejezhetik.
Cushing csak egyike annak négy, energetikai szempontból fontos helyszínnek, ahol Obama az elmúlt két nap alatt megfordult és beszédet mondott kormánya energiapolitikájáról. Ennek a választás évében különös aktualitást ad, hogy a benzin átlagára az elmúlt hónap alatt 8 százalékkal n?tt, és elérte az Amerikában magasnak számító, gallononkénti 3,86 dollárt (a literenkénti 228 forintot). Az elnök Új-Mexikóban egy k?olaj- és földgázmez?n, Nevadában pedig az ország legnagyobb, csaknem egymillió panelt számláló napenergia-telepén, Boulder Cityben állt meg.
Obama hangsúlyozta, hogy kormányzásnak három éve alatt számos helyen engedélyezte a fúrást, de mint mondta: ez önmagában akkor sem lenne elég Amerika energiaigényeinek kielégítésére, ha a f?városi Washington-emlékm? mellett is olajfúró torony állna.
Obama rámutatott: célja Amerikai energetikai függetlenségének biztosítása, amelyben a hazai k?olaj- és fölgáz-kitermelés mellett dönt? szerepe van annak, hogy növeljék az energia-felhasználás hatékonyságát, és egyre nagyobb mértékben támaszkodjanak a megújuló energiaforrásokra.
Az elnök ezzel gyakorlatilag válaszolt a republikánus elnökjelölt-aspiránsok állításaira, amelyek szerint az amerikai kitermelés növelésével le lehetne szorítani az üzemanyag-árakat. Newt Gingrich egyenesen központi kampányszlogenjévé tette meg a gallononkénti 2,50 dolláros olajárat.
forrás: hvg.hu
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma a héten olyan el?zetes határozatot hozott, aminek értelmében büntet?vámot vetett ki a kínai fotoelektromos (PV) termékekre. A minisztérium nemzetközi kereskedelmet vizsgáló bizottsága ugyanis megalapozottnak találta a SolarWorld köré csoportosult gyártók társaságának azon keresetét, ami szerint a kínai napenergetikai gyártók túlzott állami támogatásban részesülnek. Májusban az illetékes bizottság újabb büntet?vámot vethet ki, amennyiben a dömpingáras vádakat is bizonyítottnak találja. Eközben az európai kereskedelmi biztos is nemzetközi jogi eljárások elindítását helyezte kilátásba Kínával szemben a „clean tech” iparnak nyújtott támogatások miatt, illetve az aránytalan bels?piac-véd? szabályok miatt.
A napenergetikai piac gyártó szegmense igen nehéz id?szakot él át, ugyanis globális szinten, f?ként Kína által, nagymértékben növekedtek a gyártói kapacitások, míg a világ iparosított országainak többségében az államháztartási problémák a korábbi attraktív támogatáspolitikák visszavágásához vezettek. A túlkínálat a napelemek árának meredek esését eredményezték, amelyek jelent?sen csökkentették a szektor bevételtermel? képességét. Az elmúlt évben több korábbi neves napelemgyártó társaság adott hírt finanszírozási problémáiról, nem egy vállalat kért cs?dvédelmet. Amerikában az egyik ilyen társaság, a Solyndra bukása komoly belpolitikai vitákat is gerjesztett, ugyanis a cég korábban több mint félmilliárd dolláros támogatást kapott az amerikai állam gazdaságösztönz? programjából.
A nyugati szerepl?k többsége nehézségeivel összefüggésben az olcsó ázsiai, f?ként kínai termékekre mutogat, amelyekkel nem képesek tartani az árversenyt. Az iparágon belül elfogadott álláspont, hogy a kínai szektortársak jelent?s állami támogatásokban részesülnek, ezért képesek a – feltételezések szerint – akár a gyártási költségeik alatt értékesíteni. A hatalmas kapacitásokat épít? kínai napenergetikai cégek természetesen tagadják ezeket a vádakat. A „nyugati” álláspont szerint a kínai versenytársak egyebek mellett nagyon olcsón jutnak a gyárak területeihez, hatalmas kedvezményeket biztosító állami hiteleket kapnak, jelent?s összeg? direkt fejlesztési támogatásokban részesülhetnek stb., amelyek ered?jeként „irreálisan alacsony” áron is képesek az értékesítésre.
A globális helyzetet jól jellemzi, hogy tavaly sok más társaság mellett még egy olyan meghatározó energetikai szerepl?, mint a BP is – negyvenévnyi m?ködést – követ?en feladta napenergetikai tevékenységét is, és kezdeményezte BP Solar nev? leányvállalatának bezárását.
Habár a hivatalos kommunikációban sehol nem történt erre utalás, de a német szolár-támogatások sorozatos csökkentését is sok elemz? és szakember a kínai importtermékek megjelenéséhez köti, mondván, hogy a német vezetésnek nem áll érdekében olyan termékek telepítését támogatni, amelynek el?állítása nem belföldi gyártáshoz köt?dik. A német kormány ebben a hónapban rendkívüli átvételiár-vágást jelentetett be azt követ?en, hogy kiderült, hogy a korábbi kormányzati intézkedések ellenére is a tervezett PV-kapacitások több mint duplája épült be tavaly a villamos energia rendszerbe. Ez utóbbi példával kapcsolatban természetesen elvitathatatlan az is, hogy egyre nagyobb terhet jelent a német áramfogyasztók számára a növekv? megújuló részarányból következ? magasabb energiadíj, illetve a rendszer egyensúlyban tartása növekv? kihívásként jelentkezik.
USA felvette a keszty?t, de csak simogat vele
A német hátter? SolarWorld, amely Amerikában is komoly gyártókapacitásokkal rendelkezik, tavaly jelentette be, hogy hivatalos eljárásokat kezdeményez Kína általa piactorzítónak vélt gyakorlata ellen. A SolarWorld Amerikában hat másik szektortársával szövetkezve nyújtott be közös keresetet. Habár a SolarWorld cég korábban úgy fogalmazott, hogy Európában is hasonló eljárást kezdeményez majd, ez mindeddig nem történt meg.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó részlege el is indította a vizsgálatot. A SolarWorld vezette érdekvédelmi csoport két különböz? piacellenes cselekedettel gyanúsította meg keresetében kínai versenytársait: egyrészt az aránytalan támogatások, másként a dömpingáron történ? értékesítés miatt indult vizsgálat a kínai cégekkel szemben.
Az amerikai gyártóknak részint kapóra jött az idén esedékes elnökválasztás, az elnökaspiránsok körében komoly prioritást élvez? „munkahelyteremtés” célkit?zés mellett kiválóan magukra tudták vonni a politikusok figyelmét az amerikai munkahelyek „védelmét célzó” akciójukkal. Az elmúlt héten Barack Obama is érintette a témát egy felszólalásában, a jelenlegi elnök úgy fogalmazott, hogy azt szeretné, hogy a napelemek és szélturbinák Amerikában készüljenek.
Az elemz?k többsége részint az elnök kijelentésére is támaszkodva a kereskedelmi minisztérium elmarasztaló határozatát várta, és a „túltámogatási” vádhoz köthet?en 20-30%-os büntet?vám kivetését prognosztizálta. A dömpingáras váddal kapcsolatban hasonló, el?zetes döntésre május 17-én került sor.
A kereskedelmi minisztérium kedden meg is jelentette el?zetes döntését, ami bizonyítottnak találta az amerikai napenergetikai cégek keresetében, a kínai túltámogatásokra vonatkozó vádakat. Az el?zetes döntést hozó bizottság azonban jóval kisebb büntet?vámokat határozott meg, amit sokat úgy értelmeztek, hogy Amerika hiába vette fel a keszty?t a kínai üzleti gyakorlattal szemben, nem meri megütni az ázsiai országot.
Az el?zetes határozat a kínai Suntech termékeinek importjára 2,9%-os, a Trina Solar esetében 4,73%-os, míg minden más kínai gyártó esetében 3,61%-os büntet?vámot szabott ki, amelyet 90 napra visszamen?leg kell megfizetni az Amerikába szállított napenergetikai termékek esetében. Amennyiben a minisztérium végleges döntése még sem látja majd megalapozottnak a Kínával szembeni vádakat, akkor a befizetett vámot visszakapják az import?rök.
Európa másik frontot nyit
Mindeközben az Európai Unió kereskedelemért felel?s biztosa az elmúlt napokban szintén Kína nem fair hozzáállásáról beszélt, és nemzetközi jogi lépéseket helyezett kilátásba. A biztos közlése szerint az Unió jogászai vizsgálják Kína belpiaci tevékenységét. Karel de Gucht álláspontja szerint a kínai szerepl?k masszív állami támogatásai miatt az európai szerepl?k nehezen tudnak érvényesülni a kínai megújuló piac fejlesztésében. A biztos panaszkodott arra is, hogy Kína bár meghívja az amerikai és európai vállalatokat, azonban ezt követ?en a szellemi jogokat igencsak rugalmasan értelmezi, majd a technológiát olcsóbban állítja el? saját piacára.
A nyugat is megosztott
A nyugati oldalon sem mindenki támogatja a kínai cégek – nem feltétlenül piacbarát – tevékenységével való szembehelyezkedést. Az Egyesült Államokban van olyan fogyasztóvédelmi szervezet, amely aktívan kampányol a SolarWorld és társai keresete, illetve a büntet?vámok bevezetése ellen. A Koalíció a Megfizethet? Napenergiáért korábban nyilvánosságra hozott egy tanulmányt, ami szerint akár egy kisebb mérték? büntet?vám kivetése is állások tízezreinek megsz?néséhez vezethet az Egyesült Államokban, mert a dráguló termékek hatására nagymértékben csökkenhet a piaci kereslet a napenergia hasznosítás iránt.
Ezzel szemben az iparvédelmi szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a kínai cégek dömpingáras értékesítése csak arra szolgál, hogy mindenki mást kitaszítsanak a piacról, és ezt követ?en már ?k határozhassák meg a napelemek árát.
A héten kivetett büntet?vám minden Kínában gyártott szilícium kristályos napelemre vonatkozik, tehát az importfelárat akkor is meg kell fizetni, ha a Kínában gyártott napelemekb?l például már az Egyesült Államokban szerelnek össze napmodulokat, paneleket.
Az elmúlt hetek történései azt vetítik el?re, hogy a „nyugati” országok egyre nagyobb fenyegetést látnak a jöv? egyik kitörési pontjaként számon tartott „tiszta technológiák” területén Kína nem feltétlenül piacbarát hozzáállásában, és most már lépni is hajlandók érdekeik védelme érdekében. Persze az amerikai hatóságok által most kivetett büntet?vám mértéké jelenleg inkább csak szimbolikusnak tekinthet?, azonban az Egyesült Államok ezzel a lépésével mindenképpen új szintre emelte a korábban csak a szavak szintjén zajló piacvédelmi harcot, és a jöv?ben akár erélyesebben is felléphet Kína versenytorzító tevékenységével szemben, amely aggály egyébként korántsem csak a napenergetikai termékekre vonatkozik.
Göd Város Önkormányzata régi feladatának tett eleget azzal, hogy a termálviz? strand öltöz?jének f?tését gázról termálvízre állíttatta. A megújuló energia felhasználása mellett a környezetvédelem is megvalósul. Az új rendszert március 22-én adták át.
Fogarasi Antal egy meglév?, m?köd? öltöz? épületre tervezte meg az új rendszert, mellyel a legkisebb bontási munkával, a költségek optimalizálása mellett, a zavartalan m?ködést biztosítva érte el a kit?zött célt. A beruházás nettó költsége 9.175 e Ft volt, mely az eddig éves szinten 3.262 e forintos használati meleg víz és f?tés, gázzal való ellátásának költségét figyelembe véve, várhatóan három év alatt térül majd meg. A költségek már nyáron is jelent?sen csökkennek, eddig a f?szezonban 900 köbméter gáz fogyott az öltöz?k használati meleg vizének (zuhanyzók) biztosítására.
„Jelent?ségteljes lépés ez a város életében, hiszen ez az els? olyan önkormányzati beruházás, ahol megújuló energia felhasználásával fosszilis energiát váltottunk ki, mellyel energiát takarítunk meg és a strand üzemeltetése során a környezetvédelem is megvalósul” – nyilatkozta Markó József, Göd polgármestere.
A módszer
A termálkútból kitermelt 52 Co -os víz nyomásfokozó szivattyú segítségével, h?szigetelt vezetéken jut el a kazánházban elhelyezett h?cserél?kbe, melyek közül az egyik a használati meleg víz megfelel? h?mérsékletét biztosítja, a másik az öltöz?épület f?téséhez szükséges h?mennyiséget állítja el?. A f?tés h?-leadói a mennyezeten elhelyezett, alacsony h?mérséklet?, sugárzó gipszkarton panelek. A meglév? radiátoros rendszert is ugyanez a meleg víz táplálja. Ezzel a m?szaki megoldással a gázfelhasználás teljes egészében feleslegessé vált, így a próbaüzem március elsejei kezdete óta a gázcsap el van zárva. Mindkét rendszer teljesen automatikusan m?ködik, felügyeletet nem igényel.
További el?ny, hogy a visszatér? leh?lt víz a medencéket tápláló tározóba kerül, ezért a termálkútból többlet vízkivétel nem szükséges. Ezzel a megoldással csökkenthet? a h?t?víznek használt, vezetékes víz mennyisége is, ez további költségmegtakarítást eredményez a strand üzemeltetésében.
forrás: mti
Göd Város Önkormányzata régi feladatának tett eleget azzal, hogy a termálviz? strand öltöz?jének f?tését gázról termálvízre állíttatta. A megújuló energia felhasználása mellett a környezetvédelem is megvalósul. Az új rendszert március 22-én adták át.
Fogarasi Antal egy meglév?, m?köd? öltöz? épületre tervezte meg az új rendszert, mellyel a legkisebb bontási munkával, a költségek optimalizálása mellett, a zavartalan m?ködést biztosítva érte el a kit?zött célt. A beruházás nettó költsége 9.175 e Ft volt, mely az eddig éves szinten 3.262 e forintos használati meleg víz és f?tés, gázzal való ellátásának költségét figyelembe véve, várhatóan három év alatt térül majd meg. A költségek már nyáron is jelent?sen csökkennek, eddig a f?szezonban 900 köbméter gáz fogyott az öltöz?k használati meleg vizének (zuhanyzók) biztosítására.
„Jelent?ségteljes lépés ez a város életében, hiszen ez az els? olyan önkormányzati beruházás, ahol megújuló energia felhasználásával fosszilis energiát váltottunk ki, mellyel energiát takarítunk meg és a strand üzemeltetése során a környezetvédelem is megvalósul” – nyilatkozta Markó József, Göd polgármestere.
A módszer
A termálkútból kitermelt 52 Co -os víz nyomásfokozó szivattyú segítségével, h?szigetelt vezetéken jut el a kazánházban elhelyezett h?cserél?kbe, melyek közül az egyik a használati meleg víz megfelel? h?mérsékletét biztosítja, a másik az öltöz?épület f?téséhez szükséges h?mennyiséget állítja el?. A f?tés h?-leadói a mennyezeten elhelyezett, alacsony h?mérséklet?, sugárzó gipszkarton panelek. A meglév? radiátoros rendszert is ugyanez a meleg víz táplálja. Ezzel a m?szaki megoldással a gázfelhasználás teljes egészében feleslegessé vált, így a próbaüzem március elsejei kezdete óta a gázcsap el van zárva. Mindkét rendszer teljesen automatikusan m?ködik, felügyeletet nem igényel.
További el?ny, hogy a visszatér? leh?lt víz a medencéket tápláló tározóba kerül, ezért a termálkútból többlet vízkivétel nem szükséges. Ezzel a megoldással csökkenthet? a h?t?víznek használt, vezetékes víz mennyisége is, ez további költségmegtakarítást eredményez a strand üzemeltetésében.
Göd Város Önkormányzata régi feladatának tett eleget azzal,
hogy a termálviz? strand öltöz?jének f?tését gázról termálvízre állíttatta. A megújuló energia felhasználása mellett a környezetvédelem is megvalósul. Az új rendszert március 22-én adták át.
Fogarasi Antal egy meglév?, m?köd? öltöz? épületre tervezte meg az új rendszert, mellyel a legkisebb bontási munkával, a költségek optimalizálása mellett, a zavartalan m?ködést biztosítva érte el a kit?zött célt. A beruházás nettó költsége 9.175 e Ft volt, mely az eddig éves szinten 3.262 e forintos használati meleg víz és f?tés, gázzal való ellátásának költségét figyelembe véve, várhatóan három év alatt térül majd meg. A költségek már nyáron is jelent?sen csökkennek, eddig a f?szezonban 900 köbméter gáz fogyott az öltöz?k használati meleg vizének (zuhanyzók) biztosítására.
„Jelent?ségteljes lépés ez a város életében, hiszen ez az els? olyan önkormányzati beruházás, ahol megújuló energia felhasználásával fosszilis energiát váltottunk ki, mellyel energiát takarítunk meg és a strand üzemeltetése során a környezetvédelem is megvalósul” – nyilatkozta Markó József, Göd polgármestere.
A módszer
A termálkútból kitermelt 52 Co -os víz nyomásfokozó szivattyú segítségével, h?szigetelt vezetéken jut el a kazánházban elhelyezett h?cserél?kbe, melyek közül az egyik a használati meleg víz megfelel? h?mérsékletét biztosítja, a másik az öltöz?épület f?téséhez szükséges h?mennyiséget állítja el?. A f?tés h?-leadói a mennyezeten elhelyezett, alacsony h?mérséklet?, sugárzó gipszkarton panelek. A meglév? radiátoros rendszert is ugyanez a meleg víz táplálja. Ezzel a m?szaki megoldással a gázfelhasználás teljes egészében feleslegessé vált, így a próbaüzem március elsejei kezdete óta a gázcsap el van zárva. Mindkét rendszer teljesen automatikusan m?ködik, felügyeletet nem igényel.
További el?ny, hogy a visszatér? leh?lt víz a medencéket tápláló tározóba kerül, ezért a termálkútból többlet vízkivétel nem szükséges. Ezzel a megoldással csökkenthet? a h?t?víznek használt, vezetékes víz mennyisége is, ez további költségmegtakarítást eredményez a strand üzemeltetésében.
forrás: mti
Göd Város Önkormányzata régi feladatának tett eleget azzal, hogy a termálviz? strand öltöz?jének f?tését gázról termálvízre állíttatta. A megújuló energia felhasználása mellett a környezetvédelem is megvalósul. Az új rendszert március 22-én adták át.
Fogarasi Antal egy meglév?, m?köd? öltöz? épületre tervezte meg az új rendszert, mellyel a legkisebb bontási munkával, a költségek optimalizálása mellett, a zavartalan m?ködést biztosítva érte el a kit?zött célt. A beruházás nettó költsége 9.175 e Ft volt, mely az eddig éves szinten 3.262 e forintos használati meleg víz és f?tés, gázzal való ellátásának költségét figyelembe véve, várhatóan három év alatt térül majd meg. A költségek már nyáron is jelent?sen csökkennek, eddig a f?szezonban 900 köbméter gáz fogyott az öltöz?k használati meleg vizének (zuhanyzók) biztosítására.
„Jelent?ségteljes lépés ez a város életében, hiszen ez az els? olyan önkormányzati beruházás, ahol megújuló energia felhasználásával fosszilis energiát váltottunk ki, mellyel energiát takarítunk meg és a strand üzemeltetése során a környezetvédelem is megvalósul” – nyilatkozta Markó József, Göd polgármestere.
A módszer
A termálkútból kitermelt 52 Co -os víz nyomásfokozó szivattyú segítségével, h?szigetelt vezetéken jut el a kazánházban elhelyezett h?cserél?kbe, melyek közül az egyik a használati meleg víz megfelel? h?mérsékletét biztosítja, a másik az öltöz?épület f?téséhez szükséges h?mennyiséget állítja el?. A f?tés h?-leadói a mennyezeten elhelyezett, alacsony h?mérséklet?, sugárzó gipszkarton panelek. A meglév? radiátoros rendszert is ugyanez a meleg víz táplálja. Ezzel a m?szaki megoldással a gázfelhasználás teljes egészében feleslegessé vált, így a próbaüzem március elsejei kezdete óta a gázcsap el van zárva. Mindkét rendszer teljesen automatikusan m?ködik, felügyeletet nem igényel.
További el?ny, hogy a visszatér? leh?lt víz a medencéket tápláló tározóba kerül, ezért a termálkútból többlet vízkivétel nem szükséges. Ezzel a megoldással csökkenthet? a h?t?víznek használt, vezetékes víz mennyisége is, ez további költségmegtakarítást eredményez a strand üzemeltetésében.
Tetszik, nem teszik, együtt kell élnünk velük: a hazai lakások ötöde az iparosított technológiával készült épületekben található. Szinte minden nagyvárosunk képét meghatározzák a környezetükbe sokszor teljességgel érzéketlenül elhelyezett lakótömbök; Budapesten a lakások egyharmada található ilyen épületben. Vagyis egyel?re nem sok reális esélye van annak, hogy a panel lakótelepek elt?nnek a történelem süllyeszt?jében. A mára meglehet?sen elavulttá vált lakhatási forma ugyanakkor jelent?s korszer?sítést igényel – m?szaki, energetikai és esztétikai, s?t, szociális szempontból egyaránt.
Nemcsak itthon, hanem kisebb mértékben a nyugat-európai országokban, nagyobb mértékben a többi volt szocialista országban is hasonló problémát jelent a kérdés, s?t, számos nagyvárosban a panelban lakók aránya jóval magasabb a hazainál: Pozsonyban például a városlakók 70, Bukarestben pedig 80%-a él panelban! Az elmúlt években itthon is több panelrehabilitációs projekt valósult meg, érdemes azonban külföldön is vizsgálódnunk: az újraegyesítést követ? sajátos helyzetének köszönhet?en f?leg Németországban valósultak meg figyelemre méltó, átfogó projektek, ahol hatalmas összegeket fordítottak a keleti országrész lakótelepeinek korszer?sítésére. Az itt felhasznált eszközök ennek köszönhet?en jóval merészebbek, mint itthon: az egészségtelen zsúfoltság csökkentésére akár a hatalmas épületek visszabontásától, s?t, az elemek új formában való hasznosításától sem riadnak vissza. A következ?kben külföldi panelfelújításokból szemezgettünk.
Sachsendorf-Madlow, Cottbus
A panelrehabilitáció egyik legkreatívabb megoldására találtunk példát Brandenburg legnagyobb panel lakótelepén, a Cottbus peremén található Sachsendorf-Madlowban, ahol a feleslegessé vált 12 emeletes hatalmas lakótornyokat egyszer?en szétszedték, majd barátságosabb házak formájában újra összeszerelték elemeiket. A környék hajdan a kelet-német energiaszektor és szénbányászat legfontosabb központja volt; a lignitbányák államilag támogatott fejlesztésének köszönhet?en a hetvenes években hatalmas arányban megn?tt a népesség. Az igényeket kielégítend?, 1976 és 1986 között 12 000 lakást húztak fel a területen, amely 30 000 bányásznak és az energiaszektorban dolgozó munkásnak, illetve családtagjaiknak adott otthont. Az újraegyesítés után azonban, az ipar átalakulásával Cottbus lakóinak mintegy harmadát, a lakótelep pedig lakóinak felét elvesztette.
A területet 1999-ben vonták be a Soziale Stadt programba – kihívások jócskán akadtak, hiszen az itt található lakások harmada kiürült. A rehabilitáció 15 különböz? projekt képében folyt/folyik a környéken. A cél kett?s: egyrészt a ki nem használt létesítmények bontásával, másrészt a terület megújításával igyekeznek új életet lehelni a városrészbe. Sikeresnek bizonyult például a Theodor-Storm Strassén zajló kísérlet, amelynek során egy 12 emeletes panelházat szedtek elemeire, majd 3-5 szintes városi villák formájában (tervez?: Zimmermann & Partner, Cottbus) újra összerakták azokat. Az új épültek összes lakása elkelt. A rehabilitáció további lépései közé tartozott például egy hajdani óvoda közösségi központtá alakítása, illetve a közterületek helyreállítása is.
Märkisches Viertel, Berlin
A Berlin Reinickendorf városrészében fekv? lakónegyed 16 000 lakásában 38 000-en élnek. A területen f?leg 5-14 szintes házak állnak, amelyek jó része az 1960-as és 70-es évek között épült, de találhatóak itt 20 szintes épületek is. A környék szolgáltatásokkal, közösségi létesítményekkel jól ellátott, és a többi lakótelephez hasonlóan vonzó tulajdonságai közé tartozik a nagy zöldfelület. Az els? problémák a lakónegyedben a 80-as években jelentkeztek, leginkább az épületek m?szaki elavulása miatt.
A nagyobb bajt azonban id?ben sikerült megel?zni: 1985-ben egy, a lakótelepek rehabilitációját célzó szövetségi program részeként elindult a fejlesztés, amely azóta is töretlen sikernek bizonyult. A felújítás része volt az épületek m?szaki-esztétikai átalakítása, illetve új városközpont kialakítása. A terület jöv?je jelenleg biztosítottnak látszik: bár itt is jelentkezik a sok helyen problémát okozó elöregedés, illetve a bevándorlók betelepedése okozta szociális problémák, a terület továbbra is ?rzi kedvez? megítélését.
Nulla f?tésköltség? házak, Ludwigshafen
Esztétikus panelház f?tésköltség nélkül? A németeroszági Ludwigshafen négyemeletes lakóházai erre a paradoxonra jelentenek él? példát. A BASF és leányvállalata, a Luwoge tervez?i által vezényelt felújítás során egy 1970-es években épült társasházat sikerült úgy korszer?síteni, hogy a lakóknak gyakorlatilag nem kell f?tési költséget fizetni. Mindezt a korszer? h?szigeteléssel, valamint az épületgépészeti megoldásokkal érték el. A szigetelés grafitszemcséket tartalmazó Neopor EPS lapokból készült, de ahhoz a tripla üvegezés? h?szigetel? ablakok is hozzájárulnak.
Az energia forrása a Nap: a háztet?n napelemeket, a falakon napkollektorokat helyeztek el, ezek termelik a meleg víz el?állításához és a f?téshez szükséges energiát. F?tésre ugyanis azért szükség van: ahhoz speciális, elektromosan vezet? fóliákat helyeztek el az ablakokon, amelyek csak akkor termelnek h?t, ha kint leesik a h?mérséklet. A rendszer fontos része továbbá a h?visszanyer?s szell?ztetés. A felújítás ugyan rendkívül költséges volt, ugyanakkor a számítások szerint ez a megoldás jelentette a leggyorsabban megtérül? opciót.
Hellersdorf, Berlin
Az újraegyesítés idején még nem volt egészen kész a lakótelep, amelynek 43 000 lakásában 100 000 lakó talál otthonra. Bár az épületek nagyrészt már álltak, a közterületek még senkiföldje benyomását keltették, és nem volt kész a városközpont sem. A fejlesztés 1992 és 94 között indult, szövetségi kormányzati támogatással. A sikeresnek bizonyult projekt több díjat is elnyert. A siker titka, hogy a fejlesztéssel a kezdetekt?l egy fenntartható modellt igyekeztek megvalósítani, továbbá az, hogy a városlakókat is bevonták abba: folyamatos volt a tájékoztatás a munkálatokról, illetve a közvélmény-kutatás a lakók igényeir?l.
A fenntarthatósághoz hozzájárult például az épít?anyag megválogatása, az építési törmelék újrahasznosítása, a megújuló energiák hasznosítása vagy az es?vízgy?jtés. Az els? 196 lakóegység felújítása egyfajta modellként készült el, ez adta az alapját a kés?bbi fejlesztéseknek. A lakóházak mellett a középületeket is hasonló szellemben újították fel. Mindezeknek köszönhet?en a projekt a mai napig példaérték?nek számít, és a modellprojektek kés?bb más lakótelepek rehabilitációjához is mintát adtak. A környék a fejlesztésekkel Berlin egyik legzöldebb városrésze lett, amely rendkívül jó tömegközlekedéssel is ellátott.
Bijlmermeer, Amszterdam
A városrész fejlesztését egy katasztrófa indította el: 1992-ben az El Al légitársaság egyik járata csapódott be két épületbe. Ekkor született meg a döntés, hogy a városrész átfogó megújítást igényel. Az Amszterdam délkeleti részén fekv? lakónegyed méhsejtes szerkezetben kiosztott magasházakból áll, napjainkban közel 100 000 ember lakja. Az olcsó szociális bérlakásoknak köszönhet?en a negyed mindig is vonzotta a bevándorlókat, és ma is vegyes etnikai képet mutat. A lakótelep korábban nem örvendett túl pozitív megítélésnek: magas volt a b?nözési ráta, és a legkevésbé sem jelentett vonzó alternatívát a középosztálybeli, tehet?sebb családoknak. A fejlesztések során a zsúfoltságot csökkentend? a magasházak egy részét lebontották, másokat felújítottak, és vonzóbb, alacsonyabb lakóépületeket emeltek. A beavatkozásoknak köszönhet?en jelent?sen javult a területen az életmin?ség, és drámaian csökkent a b?nesetek száma.
Forrás: hg.hu
