A 2015-ben hatalomra került radikális jobboldali lengyel kormány úgy döntött, hogy Lengyelországban nincsenek meg a feltételek a szélenergia gazdaságos felhasználásához: vagy új szakértők jelentek meg mostanság a kormány háza taján, vagy ők maguk vették észre, hogy az országnak szép, hosszú tengerpartja van. Akárhogy is, de most már tény, hogy immáron a kormányzati lukból is fúj a szél: gigantikus offshore szélenergia-projekt terveit jelentették be. Sőt, a szélturbinákat gyártani is fogják Lengyelországban.
Két új szélturbinatornyokat gyártó üzem is nyílik Lengyelországban azzal a céllal, hogy 2024-től ellássa telepíthető szélkerekekkel az addigra hízásnak induló lengyel szélenergia-ipart – írta a Notes from Poland. A legnagyobb fejlesztés a Balti-tengeren, offshore környezetben indulna, ahová úgy tervezik: a következő évtizedben gomba módra szaporodó szélturbina ligetek jelenhetnek meg.
Február első felében a spanyol GRI Renewable Industries írt alá szándéknyilatkozatot a lengyel állami ipari fejlesztési intézettel (GK ARP) egy gyár létesítéséről a Balti-tenger partján lévő Gdańsk városában. A befektetés értékét 100 millió euróra becsülik. Ami ennél is fontosabb, hogy évente akár száz torony is készülhet, amelyekre óriási lapátokkal ellátott, 13 megawatt (MW) kapacitású szélturbinákat szerelhetnek.
Ezt követően február közepén egy másik spanyol gyártó, a Windar írt alá hasonló egyezményt Lengyelországban; egy 120 ezer négyzetméteres üzem létesítéséről – 80 millió euró értékben. Ebben a gyárban is évi száz torony készülhet, amelyekre 14-16 megawatt kapacitású turbinák kerülhetnek. A Windar üzemében a tervek szerint 450 ember kaphat munkát.
Nagy baklövés volt
Az elmúlt hónapban Lengyelország szélturbinái rekordmennyiségű, 2,5 terawattóra (TWh) elektromos energiát termeltek, ami az ország áramszükségletének nagyjából harmadát fedezte. Ez éles fénybe helyezte, mekkora hiba volt a regnáló kormánytól, hogy évekkel ezelőtt gyakorlatilag megfojtotta a 2016-ig virágzó szélenergia-ipart.
Az ágazatba irányuló befektetések elapadtak. Míg 2015-ben, az őszi választások előtt 1 266 MW szárazföldi (onshore) szélenergia-kapacitást telepítettek Lengyelországban (amivel az ország a második helyen állt akkor Európában), ez 2016-ra 682 megawattra esett – amivel visszacsúsztak a 4. helyre -, majd rá egy évvel már csak 41 MW új kapacitás jött össze, amivel a lengyelek már csak a 15. helyre voltak jók.
Eközben Magyarországon már bő egy évtizede, hogy nem adtak ki építési engedélyt szélerőművi platformokra, és bár 2010-ben még volt néhány építkezés, azok valójában a 2006-ban, máig először és utoljára kiadott szélerőmű létesítési engedély megvalósításai voltak. Magyaroszágon 330 MW építésére adtak ki engedélyt, ebből 329 MW épült meg.
Az egymás után háromszor is kormányon maradt Orbán-kabinet lényegében tagadja a szélenergia létjogosultságát a magyar energiamixben. A jelenlegi, 2016 óta érvényben lévő szabályozás gyakorlatilag lehetetlenné teszi új szélerőművek építését. A 329 MW termelőkapacitás jellemzően 80-100 MW teljesítménnyel képes a magyar energiarendszerbe áramot betáplálni.
Nagy tervek születnek
Lengyelországban ugyanaz a kormány, amely éveken át keresztbe tett a szélerőművi beruházásoknak, most ráeszmélt, hogy a Balti-tengeren fúj a szél, így lenne helye ennek a fajta áramtermelésnek a lengyel energiamixben. Ezért 2021 februárjában elfogadták a balti-tengeri offshore szélenergiaparkok fejlesztéséről szóló törvényt, és ez alapján számos koncessziót is kiosztanak szélenergia parkok létesítésére.
A végső cél: mintegy 11 GW áramtermelő kapacitás kiépítése. Az első offshore turbinákat a PGE állami energiaszolgáltató helyezheti üzembe 2026-ig, 1 GW termelőkapacitással. Ezt méretet a cég 2030-ra a 2,5-szeresére növelné. Az állami olajvállalat a közelmúltban azt jelentette be, hogy tevékenységének diverzifikálása érdekében összesen 7 GW kapacitás építésére vonatkozó offshore szélenergia-koncessziót kíván megszerezni.
Az ország északi, tengerparti részére megálmodott „új világ” azonban nem pusztán a kormány ébredéséről szól. A balti-tengeri régió ugyanis az Egyesült Királyság körüli tengeri területek elfoglalását követően az egyik legkeresettebb szélenergiás beruházási övezetté válik.
Nem véletlen, hogy a térségbe számos spanyol, német és holland befektető készül: már tavaly év elején írtunk róla, hogy a spanyol szélenergiás armada célba vette a régiót, hogy 2021 végén a német RWE megkezdi a FEW Baltic II elnevezésű beruházást, és hogy ha a technológiai és pénzügyi oldalról nem is, az edukációs és az üzemeltetési kihívások oldaláról Lengyelország megkezdte a felkészülést az új korszakára, melyben 60 ezer új munkahely betöltésére kell a kellően kiművelt emberfőt előállítaniuk.
Forrás: napi.hu
