A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1., 2. és 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
(1) A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazásának szabályairól szóló
10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„1. befogadó hálózati engedélyes: az a hálózati engedélyes, akinek a hálózatához az adott csatlakozást igénylő
csatlakozik;”
(2) Az R. 2. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„1a. csatlakozást igénylő: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. számú melléklete szerint igénybejelentést benyújtó, így
a) a közcélú hálózatra való új csatlakozást igénylő, leendő rendszerhasználó (a továbbiakban: új csatlakozást igénylő)
és
b) a közcélú hálózaton már rendelkezésre álló teljesítményen felül többletteljesítményt igénylő rendszerhasználó
(a továbbiakban: többletteljesítményt igénylő);”
(3) Az R. 2. §-a a következő 2a. és 2b. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„2a. egyéb érintett hálózati engedélyes: a befogadó hálózati engedélyesen kívüli azon hálózati engedélyes, akinek
a hálózatán az adott csatlakozási igény kielégítése érdekében beruházást kell végezni;
2b. elosztói tápponti körzet: az elosztó hálózatnak átviteli hálózati alállomások, átviteli hálózati alállomásokat
közvetlenül összekötő nagyfeszültségű (kuplung) vezetékek, valamint a normál kapcsolási állapot szerinti
körzethatárok által határolt – az üzemi szabályzatban rögzített – része, amely egymással összefüggő nagy-, középés
kisfeszültségű hálózati elemeket tartalmaz;”
(4) Az R. 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E rendelet alkalmazásában:]
„6. kiindulási pont: a Vhr. 1. § (1) bekezdés 2c. pontja szerinti kiindulási pont;”.
(5) Az R. 2. §-a a következő 9a. és 9b. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„9a. közvetlen csatlakozási beruházás: a közcélú hálózaton megvalósított beruházás azon része, amely az üzemi
és elosztói szabályzatban rögzített minimális műszaki követelmények figyelembevételével kizárólag az adott
csatlakozást igénylő csatlakozását teszi lehetővé;
9b. közvetett csatlakozási beruházás: a közcélú hálózaton megvalósított beruházás azon része, amely az üzemi és
elosztói szabályzatban rögzített minimális műszaki követelmények figyelembevételével nem kizárólag az adott
csatlakozást igénylő csatlakozását teszi lehetővé;”
(6) Az R. 2. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:
[E rendelet alkalmazásában:]
„13a. teljesítményarány: az igényelt csatlakozási teljesítmény és a csatlakozási beruházással létrejött hálózati
eszközök névleges teljesítmény-növekményének százalékos (egész százalékra kerekített) aránya, amelynek
figyelembe vehető mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot;”
2. §
(1) Az R. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kétirányú mérés esetén az elszámolás alapját képező villamosenergia-mennyiségeket az adott mérési ponton
a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumokban, irányonként kell megállapítani.
A forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban az irányonként elkülönített és
összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell megfizetni.”
(2) Az R. 9. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és
összegzett mennyiségek különbsége alapján kell a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat megfizetni.”
(3) Az R. 9. §-a a következő (2b) és (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2a) bekezdéstől eltérően a forgalomarányos rendszerhasználati díjakat az adott elszámolási időszakban
az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell elszámolni és
megfizetni
a) a háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó ez irányú kérése esetén,
b) a 2023. december 31. napját követően létesített (a rendszerhasználó által készre jelentetett) háztartási méretű
kiserőmű esetében, valamint
c) a 2024. január 1. előtt létesített (a rendszerhasználó által készre jelentetett) háztartási méretű kiserőmű névleges
hatásos teljesítményének 2023. december 31. napját követő bővítése esetén a bővített háztartási méretű kiserőmű
egésze tekintetében.
(2c) A magánvezeték engedélyese vagy üzemeltetője által a hálózati engedélyes részére fizetendő forgalomarányos
rendszerhasználati díjak elszámolásának alapját képező villamosenergia-mennyiségeket – a kereskedelmi
szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumok szerint – úgy kell megállapítani, hogy a közcélú hálózat és
a magánvezeték közötti csatlakozási ponton mért, irányonként elkülönített és előjelhelyesen (a közcélú hálózatról
történő vételezés pozitív, a közcélú hálózatba történő betáplálás negatív előjellel veendő figyelembe) összegzett
villamosenergia-mennyiséghez
a) hozzá kell adni a magánvezetékre csatlakozó, kötelező átvételi rendszerben értékesítő vagy prémium típusú
támogatásban részesülő erőmű által a magánvezetékbe betáplált teljes villamosenergia-mennyiséget, és
b) le kell vonni belőle a magánvezetékre csatlakozó felhasználók által vételezett villamosenergia mennyiségét.”
3. §
(1) Az R. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A csatlakozási díjat a csatlakozást igénylő a befogadó hálózati engedélyes részére fizeti meg.”
(2) Az R. 25. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha csatlakozási díj összege nem kizárólag a befogadó hálózati engedélyesnek a csatlakozáshoz szükséges
beruházásai alapján kerül meghatározásra, a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati
engedélyesek egymás között külön megállapodást kötnek az egyéb érintett hálózati engedélyes által megvalósított
csatlakozási beruházás csatlakozási díjjal – a díj kiszámítására vonatkozó módszer szerint – fedezett költségeinek
a befogadó hálózati engedélyes által kapott csatlakozási díjból történő megtérítéséről.
(3b) A (3a) bekezdés nem alkalmazható a csatlakozási minimumdíj figyelembevételével meghatározott, a tételesen
megállapított és az ideiglenes csatlakozást kérő által fizetendő csatlakozási díj esetén.”
(3) Az R. 25. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A csatlakozást igénylő által megfizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes csatlakozási
igényenként, továbbá a csatlakozások érdekében megvalósított beruházásokhoz hozzárendelve tartja nyilván, és
azt kizárólag hálózatfejlesztésre vagy a 26. § (2) bekezdése és a 33. § (14) bekezdése szerinti visszafizetésekre és
a (3a) bekezdés szerinti megtérítésre használhatja fel.”
(4) Az R. 25. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az elosztók a honlapjukon naprakész tájékoztatást nyújtanak a működési területükön található elosztói
tápponti körzetekről.
(7b) Az elosztói tápponti körzetek meghatározásának és nyilvántartásának részletszabályait az üzemi szabályzat
tartalmazza.”
4. §
Az R. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Erőmű – kivéve a háztartási méretű kiserőművet – (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: erőmű)
és a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő (ideértve a nagyfeszültségű hálózatra csatlakozó, önállóan
létesített villamosenergia-tárolót is) esetében a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb érintett hálózati engedélyes által a csatlakoztatáshoz a közcélú hálózaton megvalósított beruházás műszaki tartalma alapján készített költségbecslés a csatlakozási díj előzetes megfizetésének alapja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti költségbecslést a befogadó hálózati engedélyes állítja össze az egyéb érintett hálózati
engedélyesek bevonásával, a (3)–(5) bekezdés figyelembevételével.
(3) Az (1) bekezdés szerinti költségbecslés része az átviteli hálózaton és az elosztó hálózaton szükséges közvetlen
csatlakozási beruházás teljes összege.
(4) Ha a csatlakozási pont az elosztó hálózaton kerül kijelölésre, az (1) bekezdés szerinti költségbecslés része
a) a kijelölt csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzetben megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás
teljes összegének teljesítményarányos része,
b) a kijelölt csatlakozási pont szerinti elosztói tápponti körzettel szomszédos elosztói tápponti körzetben
megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegéből a teljesítményarányos rész 70%-a, valamint
c) az átviteli hálózaton megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része.
(5) Ha a csatlakozási pont az átviteli hálózaton kerül kijelölésre, az (1) bekezdés szerinti költségbecslés részét képezi
a) az átviteli hálózaton megvalósuló közvetett csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része,
valamint
b) a csatlakozással érintett átviteli táppontból ellátott elosztói tápponti körzetben megvalósuló közvetett
csatlakozási beruházás teljes összegének teljesítményarányos része.
(6) Ha a (3)–(5) bekezdés szerint szükséges beruházások tényleges aktiválási értéke eltér az (1) bekezdés szerinti
költségbecslésben szereplő várható költségtől, akkor a megvalósított létesítmények üzembe helyezése után a felek
között utólagos elszámolásnak van helye.
(7) Erőmű és nagyfeszültségű hálózatra csatlakozást igénylő esetében a csatlakozási díj megállapításához
a (3)–(5) bekezdésben meghatározott mértékben és esetekben figyelembe vehető a befogadó hálózati engedélyes
és az egyéb érintett hálózati engedélyes – a csatlakozási igény benyújtásához képest – 5 évnél nem régebben
aktivált hálózati beruházásainak általános forgalmi adó nélkül számított értéke.
(8) A csatlakozást igénylő és a befogadó hálózati engedélyes, illetve a befogadó hálózati engedélyes és az egyéb
érintett hálózati engedélyes közötti esetleges – a (6) és (7) bekezdéshez kapcsolódó – vita esetén a hálózati
engedélyesek feladata független műszaki-gazdasági szakvélemény beszerzése.
(9) A csatlakozási díj megállapítása során nem vehető figyelembe a hálózati engedélyesek vissza nem térítendő
támogatás igénybevételével megvalósított beruházásainak támogatással arányos része.”
5. §
Az R. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése
szükséges, és a létesítést a hálózati engedélyes végzi, ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek közcélú
vezeték díjat kell fizetnie.
(2) A csatlakozást igénylőnek nem kell közcélú vezeték díjat fizetnie
a) a VET 146/A. § (9) bekezdésének megfelelően az összesen legfeljebb 32 amper áramerősségű kisfeszültségű
csatlakozási igény esetén
aa) szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 100 méterig,
ab) földkábelnél 50 méterig,
b) az összesen 32 amper áramerősségnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény esetén
ba) szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 50 méterig,
bb) földkábelnél 25 méterig.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat minden kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást
igénylő esetén felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell számításba venni.
(4) Több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több, nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet
magában foglaló ingatlan létesítésekor – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a VET 146/A. § (12) bekezdésével
összhangban – a (2) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást
igénylő esetében az egyes, elszámolási méréssel külön mért lakások, lakóházak, illetve nem lakás céljára szolgáló
helyiségek, épületek számával megszorozva kell számításba venni.
(5) Ha a csatlakozást igénylő igényének kielégítése érdekében középfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése
szükséges, és a létesítést a hálózati engedélyes végzi, ehhez kapcsolódóan a csatlakozást igénylőnek közcélú
vezeték díjat kell fizetnie.
(ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 500 méterig,
ab) középfeszültségű földkábelnél 250 méterig,
b) az összesen 32 amper áramerősségnél nagyobb kisfeszültségű csatlakozási igény és a középfeszültségű
csatlakozási igény esetén
ba) középfeszültségű szabadvezetéknél (ideértve a szigetelt szabadvezetéket is) 250 méterig,
bb) középfeszültségű földkábelnél 125 méterig.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat a kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást igénylő
esetében új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként egyszer, a középfeszültségű vételezés céljából
csatlakozást igénylő esetében felhasználási helyenként legfeljebb egy csatlakozási pontra vonatkoztatva kell
számításba venni.
(8) Több lakást vagy lakóházat és a hozzájuk tartozó több, nem lakás céljára szolgáló helyiséget vagy épületet
magában foglaló ingatlan létesítésekor – a (7) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a VET 146/A. § (12) bekezdésével
összhangban – a (6) bekezdésben meghatározott vezetékhosszakat kisfeszültségű vételezés céljából csatlakozást
igénylő esetében az egyes, elszámolási méréssel külön mért lakások, lakóházak és nem lakás céljára szolgáló
helyiségek, épületek számával megszorozva kell számításba venni.
(9) Közcélú vezeték díjat a (2) és (6) bekezdés szerinti vezetékhosszak feletti hosszak után kell fizetni.
(10) Ha a (2) bekezdés a) pontja vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti csatlakozás létrejöttét követő 5 éven belül
az adott felhasználási helyre vonatkozóan a csatlakozást igénylő többletigénye kapcsán a fázisonként igényelt
névleges áramerősségek összege meghaladja a 32 ampert, a csatlakozást igénylő köteles a (2) bekezdés
a) pontja vagy a (6) bekezdés a) pontja szerinti elsődleges igényhez kapcsolódó, de a (2) bekezdés b) pontja vagy
a (6) bekezdés b) pontja szerint számított közcélú vezeték díjat megfizetni.
(11) A kiindulási ponttól mért teljes vezetékhosszakon, valamint a közcélú vezeték díjának megállapítása
szempontjából számításba vehető, a (2) és (6) bekezdésben meghatározottakon felüli vezetékhosszokon
kisfeszültségű csatlakozás esetén a leágazási pontig, középfeszültségű csatlakozás esetén a csatlakozási pontig
megvalósítandó nyomvonal földfelszínre vetített hossza értendő.
(12) A magánvezeték csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózat esetében a közcélú vezeték díjának több
rendszerhasználó közötti megosztására vonatkozó megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője
is megkötheti a hálózati engedélyessel. A közcélú vezeték díjának megfizetésével, illetve visszatérítésével
kapcsolatos további részletes szabályokat elosztói szabályzat határozza meg.
(13) Ha a csatlakozási díjfizetés alapján létesült közcélú vezetékre annak üzembe helyezésétől számított 5 éven belül
újabb rendszerhasználó kíván csatlakozni, akkor az újonnan csatlakozó leendő rendszerhasználó által fizetendő
közcélú vezeték díj megegyezik az adott közcélú vezeték építése kapcsán az érintett rendszerhasználók által addig
fizetett közcélú vezeték díj egy rendszerhasználóra – beleértve az új csatlakozást igénylőt is – eső értékével.
(14) A hálózati engedélyes a (13) bekezdés szerint az új csatlakozást igénylőtől beszedett közcélú vezeték díjat
– eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban visszatéríti az adott közcélú vezeték létesítése kapcsán,
illetve a létesítést követően csatlakozási díjat fizető rendszerhasználók részére.
(15) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú
közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól a közcélú
vezeték díját az (1)–(9) és (11) bekezdés e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérheti, a létesítés évétől
számított 5 évig.”
6. §
(1) Az R. 35. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:
[Az elosztó külön díjat kérhet – a külön díjak meghatározásának szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint –
a felhasználó által igényelt következő, külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokért:]
„2a. okosmérő felszerelése, vagy nem okosmérőnek okosmérőre történő cseréje,”
(2) Az R. 35. § (1) bekezdése a következő 3a. ponttal egészül ki:
[Az elosztó külön díjat kérhet – a külön díjak meghatározásának szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint –
a felhasználó által igényelt következő, külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokért:]
„3a. okosmérő nem okosmérőre történő cseréje,”
(3) Az R. 35. § (1) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:
[Az elosztó külön díjat kérhet – a külön díjak meghatározásának szabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint –
a felhasználó által igényelt következő, külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokért:]
„14. a szerződéses jogviszonnyal összefüggő, az interneten is elérhető dokumentumok (pl. az üzletszabályzat) részei
másolatának kiadása a 7. oldaltól kezdve, ha az igényelt másolat a 6 oldal terjedelmet meghaladja.”
(4) Az R. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(2) Az elosztó – a külön díjak meghatározásának keretszabályairól szóló rendeletben foglaltak szerint – a kiserőművi
csatlakozást igénylőtől (a háztartási méretű kiserőmű kivételével) kiserőművenként kapott külön díj ellenében
1. elkészíti az igénybejelentésre vonatkozó tájékoztatót,
2. felülvizsgálja a megvalósíthatósági tanulmányt, és
3. felülvizsgálja a csatlakozási tervet.”
7. §
Az R. 37. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az elosztó a felhasználók részére külön díj megfizetése nélkül, ingyenesen köteles biztosítani a 35. §-ban meghatározott,
külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokat a következő esetekben:]
„6. a szerződéses jogviszonnyal összefüggő, az interneten is elérhető dokumentumok részeinek 6 oldal terjedelmet
nem meghaladó másolatának kiadása, valamint a szerződéses jogviszonnyal összefüggő ügy intézéséhez szükséges
formanyomtatványok rendelkezésre bocsátása,”
8. §
Az R. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az elosztó az (1) bekezdés szerinti különbözetet a szolgáltatás nyújtása során felszámította, a 35. § (1) bekezdés
3. és 3a. pontjában foglalt külön díj ellenében végzett szolgáltatás esetében a külön díjat csökkenteni kell a kétféle
fogyasztásmérő berendezés nyilvántartási értékének különbözetével, vagy – a felhasználó erre irányuló igényére –
a különbözetet a felhasználó számláján jóvá kell írni.”
9. §
Az R.
a) 12. § (1) bekezdésében az „a VET 143. § (5) bekezdése szerinti rendeletben” szövegrész helyébe az „a Hivatal
elnökének a VET 143. § (5) bekezdése szerinti határozatában” szöveg,
b) 12. § (2) és (3) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe a „határozatban” szöveg,
c) 17. § (11) bekezdésében és 19. § (5) bekezdésében a „rendeletben” szövegrész helyébe a „határozatban”
szöveg,
d) 13. alcím címében a „felhasználó által” szövegrész helyébe a „felhasználó és önállóan létesített
villamosenergia-tároló által” szöveg,
e) VIII. Fejezet címében a „felhasználók által” szövegrész helyébe a „felhasználó és önállóan létesített
villamosenergia-tároló által” szöveg,
f ) 31. § (1) bekezdés b) pontjában a „felhasználó” szövegrész helyébe a „csatlakozást igénylő” szöveg,
g) 32. § (1) bekezdésében a „csatlakozóvezeték létesítéséért” szövegrész helyébe a „csatlakozóvezeték hálózati
engedélyes általi létesítéséért” szöveg,
h) 35. § (1) bekezdés 4. pontjában az „a 38. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti” szövegrész helyébe az „annak
szerződésszegése következtében való jogszerű” szöveg,
i) 35. § (1) bekezdés 5. pontjában a „második alkalmat követően” szövegrész helyébe a „harmadik alkalommal
kezdődően” szöveg,
j) 35. § (1) bekezdés 12. pontjában a „második alkalmat követően és” szövegrész helyébe a „harmadik
alkalommal kezdődően” szöveg,
k) 35. § (1) bekezdés 13. pontjában a „berendezésben van” szövegrész helyébe a „berendezésben van, és” szöveg,
l) 37. § (1) bekezdés 2. pontjában a „bekezdésében meghatározott szolgáltatások, ha azok” szövegrész helyébe
a „bekezdés 6. pontjában meghatározott szolgáltatás, ha annak” szöveg,
m) 42. § (1) bekezdésében a „bekezdés 2. pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdés 2. és 2a. pontjában” szöveg,
n) 43. § (1) bekezdésében az „értékeit az ügyfélszolgálatokon” szövegrész helyébe az „értékeit Üzletszabályzatában,
az ügyfélszolgálatokon” szöveg
lép.
10. §
Hatályát veszti az R.
a) 11. § (1) bekezdésében az „– az elosztói veszteség díj kivételével –” szövegrész,
b) IV. Fejezet 8. alcímében az „ , elosztói veszteségdíj, elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj” szövegrész,
c) 18. § (2) bekezdésében az „ , az elosztói veszteség díj és az elosztói menetrend kiegyensúlyozási díj”
szövegrész,
d) 31. § (4) bekezdése,
e) 36. § (2) bekezdésében az „és a 38. § (2) bekezdés 3. pontja szerinti kikapcsolás” szövegrészek,
f ) 37. § (4) bekezdésében az „és a 38. § (2) bekezdés 3. pontja” szövegrész,
g) 38. § (1) bekezdésében a 3–6. pont,
h) 38. § (2) bekezdése,
i) 41. §-a és
j) 44. § (3) bekezdése.
Záró rendelkezések
11. §
Ez a rendelet 2021. április 1. napján lép hatályba.
Horváth Péter János s. k.,
elnök
Forrás: Magyar Közlöny
