Természetesen az országok adottságai eltérőek, ezért mindegyiknek egyedi energiatervezésre van szüksége a megújuló enegiaforrások kiaknázására.
“A mainál sokkal komplexebben, a társadalomtudományok bevonásával kell újragondolni azt, amit idáig az energetikáról képzeltünk. A magyar energiarendszer átállítására körülbelül 30 évre volna szükség. A szélenergia olcsó, és gyorsan kiépíthető, hatalmas kapacitásokat lehet pár év alatt üzembe helyezni.” – mondja Munkácsy Béla.
A rendszerbe integrálásban – egyebek mellett – fontos szerepe van az energia tárolásának. Ennek legegyszerűbb módja, ha szeles időben felszivattyúzzuk a vizet egy magaslati tárolóba, amikor pedig nem fúj a szél, leeresztjük, ilyen módon termelve villamos energiát.
A megfelelő területek feltérképezésében kulcsszerepe volna a térinformatikára alapozott területi tervezésnek.
“Ezzel ugyancsak évtizedekkel vagyunk lemaradva – e pillanatban nincsen hazánkban olyan eljárásrend, amely a megújuló energiaforrások alkalmazásával kapcsolatos területi tervezésre támaszkodna. Pedig fontos volna a szakértői teamek bevonása, mert amellett, hogy figyelembe kell venni természetvédelmi érdekeket, be kell vonni a tervezésbe az energetikus mérnököt, a térinformatikust, a geográfust is. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy nélkülük építsünk energiarendszert a XXI. században.”
Azonban a helyzet a Magyar Energiaklub tanácsadója szerint egyelőre kilátástalan, mert noha az ország fekvése, adottságai megfelelőek lennének az iparág bővítésére, 2016 óta jogszabályok tiltják hazánkban új szélerőművek telepítését.
Jelenleg körülbelül 170 szélturbina van az országban, egyenként jellemzően 1500-2000 kW teljesítménnyel. Ezeknek 80-100 méter magas oszlopaik vannak, 30-40 méter hosszú lapátokkal.
Az ELTE adjunktusa szerint a kinyerhető energiamennyiség növelése érdekében növelni kell a toronymagasságot és a lapátok hosszát is, így a világ már ott tart, hogy vannak 178 méter magas oszlopok és 115 méter hosszú lapátok is.
A szélturbinák folyamatos fejlesztés alatt állnak, amiben szintén Dánia az egyik nagyhatalom. A technológiafejlesztés révén ma ott tartunk, hogy rendszeres karbantartással 20-25 éves élettartamról beszélhetünk. Az életciklus végén természetesen itt is hulladékok keletkeznek, án ezek 95%-ban újrafeldolgozhatók. A gyártók legfontosabb törekvése a 100% elérése.
“Ez a mutató az atomenergia esetében nulla százalék, hiszen amit az erőműbe beviszek, az onnantól kezdve radioaktív hulladék, aminek a hasznosítására nincsenek műszaki megoldások.” – mondja Munkácsy Béla.
A szélerőművek esetében a legnagyobb probléma jelenleg a lapátokkal van, de azok hasznosítására is vannak már különféle módszerek.
„Bevisszük a cementgyártásba és a szén helyett ezeket használjuk energiahordozóként, magyarul elégetjük. Ez 10-15% körüli szén-dioxid-kibocsátás csökkentést tud eredményezni a cementgyártásban, ami számottevő. De ma már ennél is jobb megoldásokra van szükség.”
A problémák kapcsán szokták említeni a zajhatást is, ami miatt a lakóépületek 300-400 méteres sugarában nem lehet telepíteni turbinákat.
Munkácsy Béla azt mondja, David Attenborough például kifejezetten elegáns szerkezeteknek nevezte a szélturbinákat, amelyek szerinte harmónikusan illeszkednek a környezetbe. Egy biztos, a szélenergia szektor hatalmas összegeket fektet a tájba illesztésbe. Olyan komoly építészirodák dolgoznak vizuális megjelenésükön, mint a Foster + Partners, amely a Millenium Bridge látványáért is felelős, vagy a Porsche Design, amely az autóiról ismert.
“Természetesen a szélenergia csak egy kis eleme a megoldásnak. Dániában például a Dán Mérnökök Szövetségében több ezer mérnök dolgozik azon, hogy mielőbb elérjék a 100% megújuló részarányt. Ők azt mondják, hogy ezt már 2030-ra meg lehetne valósítani.”
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
