A megvalósíthatóság id?beni korlátai, valamint a nehezen tervezhet? költségek miatt döntött úgy a 2015. évi milánói világkiállításért felel?s magyar kormánybiztos, hogy nem a látványterv-pályázaton gy?ztes munkát valósítják meg, hanem a második helyezett alkotásból indulnak ki.
“Kikértem a hazai építész szakma legfontosabb fórumainak, független szakért?knek az álláspontját és figyelembe vettem a pályázók megvalósíthatósági tanulmányait. Az Alakor cím? pályamunka alapján létrejöv? pavilon hangsúlyosan képviseli a Magyarország által képviselni kívánt tematikát, a múlt heti milánói bemutató kapcsán elismer?en szólt róla az olasz sajtó és építész szakma” – hangsúlyozta Sz?cs Géza a keddi budapesti sajtóbeszélgetésen.
Mint elhangzott, a magyar pavilon 4,7 milliárd forintból valósul meg, ebb?l kevesebb mint 2 milliárd megy a tervezésre és a kivitelezésre, és több mint 2 milliárdot fordítanak a programokra és a fenntartásra.
A magyar pavilonra kiírt látványötlet-pályázat gy?ztesét idén januárban hirdették ki, az els? díjat Gettó Tamás és Hutter Ákos A malom cím? terve kapta meg, a második lett az Alakor, a Sárkány Sándor és Ertsey Attila által vezetett építészcsapat munkája. A beszélgetésen több építész és építészhallgató kifogásolta, hogy – mint mondták – a gy?ztes pályázók néhány hete a sajtóból értesültek a kormánydöntésr?l, amely alapján a második helyezettet kérték fel a megvalósításra.
Sz?cs Géza rámutatott, hogy A malom számos olyan kérdést vetett fel, amelyek miatt az adott id?- és költségkeretben nem látott garanciát a méltó megvalósításra. “A gy?ztes pályázat szerint mintegy ezer köbméter vizet kellett volna a helyszínre szállítani, 12 méter magasba felvinni, lezúdítani, mozgatni. Menet közben derült ki, hogy az odatervezett föld alatti medence kialakítását nem engedélyezték volna, másrészt a nyitott ter?, zaj- és hangszigetelési szempontból problémás malom funkcionálisan sem tudta volna betölteni a magyar pavilonnak szánt szerepet” – fejtette ki a kormánybiztos.
Kitért ugyanakkor arra, hogy az Alakor – amely egy ?si búzafajta neve – öt kiemelt terület értékeit képviseli az Expón: az egészséges magyar hagyományokat, a víz országa koncepciót, az örökség a jöv?nek elképzelést, az olasz-magyar történelmi kapcsolatrendszert, valamint a kortárs kultúrát.
A sámándobra hasonlító, de a kormánybiztos által az élet bárkájának nevezett épület egyik pajzsán az életfa szimbólum található. Három szintje installációknak ad majd helyet, de lesz benne rendezvénytér is. Az épületburok h?szigetelése megfelel a passzívház-követelményeknek, az üvegezett nyílászárók háromréteg?ek, az épít?anyagok jelent?s része természetes, megújuló anyag (fa, ragasztott fa, cellulóz). A csepegtetéssel öntözött kert a takarékos vízfogyasztást szolgálja, az Expo idején a látogatók a tervek szerint 33 féle gyümölcsöt, zöldséget és gyógynövényt ismerhetnek meg, köztük a Batul almát, a Szentiványi körtét és a Magyar kajszit.
A kormánybiztos, miniszterelnöki f?tanácsadó felidézte, hogy Magyarország tavaly 94. országként jelentkezett a 2015-ös milánói világkiállításra (144-en jelezték ezt a szándékot), 52. országként írta alá a részvételi megállapodást, tavaly decemberben az els? 23 ország között vette át az Expo területén megszerzett telket, idén április elején pedig Németország után egy nappal, másodikként helyezte el a kiállítási pavilon alapkövét.
B?vebben: passzivhaz-magazin.hu
Forrás: passzivhaz-magazin.hu
