A REECO csoport Lengyelország felé terjeszkedik

Nemzetközi Szélnap 2011 Magyarország

Global windday 2011 Hungary

——————————————————————————————————————–

Pollack EXPO 2011

Tisztelt Kiállító!

Engedje meg, hogy felhívjuk figyelmét a Pollack EXPO 2011 ?szi társrendezvényére, az október 13-14-én Debrecenben megrendezend? XVII. Épületgépészeti, Gépészeti és Épít?ipari Szakmai Napok rendezvénysorozatára, amely Szakkiállítást és Nemzetközi Tudományos Konferenciát foglal magába.

Tisztelettel és szeretettel meghívjuk Önöket a Szakkiállítás-ra, amit 2011. október 13-án, csütörtökön tartunk a Debreceni Egyetem gyönyör? F?épületében.

Tavaly nem csak a kiállítás helyszínét változtattuk meg, hanem az Önök véleményeit is meghallgatva és megértve, a kiállítói és a látogatói igények minél jobb kiszolgálása érdekében a rendezvényt alaposan átszerveztük, ami a jelent?-sen megnövekedett látogatói létszámmal tavalyi kiállítóink tetszését is elnyerte.

A Nemzetközi Tudományos Konferencia plenáris ülésére október 13-án délel?tt kerül sor a Szakkiállítással egy hely-színen, míg a 8 szakmai szekció el?adásai másnap a M?szaki Kar épületében folytatódnak, ezeken tavaly 14 ország-ból csaknem 120 el?adó mutatott be érdekes és értékes kutatási anyagokat.?

?szintén reméljük, hogy mint kiállítónkkal fogunk találkozni Önökkel, de ha ennek bármi akadálya is lenne, szívesen látjuk Önöket akár látogatóként, akár a konferencia hallgatóiként is.

Minden egyéb szükséges tudnivalót megtalálnak a http://mk.unideb.hu/conference honlapon, de fordulhatnak információért közvetlenül Csiha András rendez?höz is a csiha@eng.unideb.hu e-mail címen, vagy a (30) 649 1215 telefonon.

Tisztelettel és szeretettel hívjuk és várjuk Önöket Debrecenbe, töltsünk együtt egy-két hasznos, és egyben kellemes napot.

Dr. Kalmár Ferenc
tudományos dékánhelyettes
Csiha András
rendez?

A romániai,
a bulgáriai és a nyugat-balkáni térség elcsábíthatja a hazai zöldbefektet?ket a megújulóenergia-termelés szabályozásának hazai bonyolultsága, átláthatatlansága miatt – állapította meg a Green Energy Investment Forum és a Faludi Wolf Theiss jogi iroda közös elemzése.

Közleményük ugyanazt sürgeti, amit az érintett szakma egésze – kiszámítható, a beruházásokat ösztönz? és a fogyasztói érdekeket figyelembe vev? új zöldenergetikai intézmény- és eszközrendszer felállítását –, de amelyr?l szerdán írta meg a Világgazdaság, hogy egyik f? elemére, a támogatási rendszer számaira még várni kell. Ha viszont nem jön létre miel?bb a zöldenergia beruházói számára a vonzó, átlátható és stabil m?ködési környezet, akkor „Magyarország lemarad a külföldi befektet?kért folytatott régiós versenyben” – valószín?síti a jogi iroda.

Mivel a zöldenergia-termelési technológiák meglehet?sen költségesek, megfelel? támogatás hiányában megtérülésük pusztán piaci alapon jelenleg bizonytalan. „A stabil környezet hiánya nem teszi lehet?vé a beruházóknak és a finanszírozóknak, hogy hosszú távú invesztíciós döntéseket hozzanak” – hangsúlyozta Kenyeres László, a jogi iroda partnere. A bizonytalan szabályozási környezet jelent?sen drágítja a projektek finanszírozását.

Változásokat remél a megújulóprojektek egy részterületén, a távh?célú energiahasznosítás szabályozásában és ösztönzésében az Energiak
lub is. Felmérték a terület uniós és hazai adottságait, részben az illetékes tárcákkal. Az ezek alapján megfogalmazott ajánlásai jórészt egybecsengenek a hivatalos energiapolitika irányaival és a jogi iroda által is megoldandónak ítélt feladatokkal.

Dorog: öt új ügyfél a Promtávh?nek

Dorogon az Intézmények Háza, a Zrínyi és Hétszínvirág óvoda, a József Attila M?vel?dési Ház és az id?sek otthona is csatlakozik a város távf?t? rendszerére. 15 éves megállapodásuk alapján kapnak távh?t a Promtávh? Kft.-t?l,
a Dalkia Energia Zrt. leányvállalatától. A szolgáltató el?finanszírozza a kiadásokat, garantálja a szolgáltatási minimumot, s vállalja, hogy éves távf?tésköltségei nem haladják meg a gázalapú f?tési rendszerét.

forrás: vg.hu

Kínában az idei évben megnégyszerez?dhet az újonnan telepített napenergia-kapacitás a tavalyi évhez képest, ami által az év végre az ázsiai ország összes napenergia-kapacitása elérheti a 3000 MW-ot – idéz a Reuters egy kínai állami tisztségvisel?t. A Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NDRC) energetikai intézetének igazgatóhelyettese egy kínai konferencián tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy Kínában az idei évben megnégyszerez?dik az újonnan telepített napenergia-kapacitás 2010-hez képest, vagyis több mint 2000 MWp-nyi új napelemet telepítenek az országban. Li Junfeng hozzátette, hogy ezzel Kína napenergia-kapacitása az év végére megközelítheti a 3000 MWp-ot. Az állami tisztségvisel? beszámolt arról is, hogy a kínai kormány módosította a napenergiára vonatkozó 2020-as tervszámát, 20 ezerr?l 50 ezer megawattra.

Hasonló dinamikájú növekedés a tavalyi évben Csehországban volt tapasztalható, ahol a rendkívül magas támogatások miatt (kötelez? átvételi ár) egy éven belül 1500 megawattnyi kapacitás épült be a villamos energia rendszerbe. Az ország méreteib?l adódóan ez a mérték már komoly problémákat jelent a rendszer szempontjából, illetve igen jelent?s nyomást is gyakorolt a cseh áramárakra. A cseh kormány utólag igyekszik finomítani az ösztönzési rendszeren, amelynek nyomán számos jogi eljárás indult az állammal szemben.

Kína igen komoly lehet?séget lát a napenergia hasznosításában, igen jelent?s gyártókapacitások épültek ki az elmúlt években napcellák, napelemek el?állítására. Az amerikai és nyugat-európai gyártók igen nehezen állják a versenyt a kínai szerepl?kkel, amelyeket gyakran éri az a vád, hogy jogellenes állami támogatásokban részesülnek, ami által képesek irracionálisan alacsony áron exportra vinni termékeiket. Az Egyesült Államokban éppen a napokban indult hivatalos vizsgálat ez ügyben, és amennyiben a feltételezések beigazolódnak, akkor az Egyesül Államok vámot fog kivetni a kínai napenergetikai termékekre. Az ázsiai ország augusztusban vezetett be egységesített átvételi árat a napenergiából származó elektromos áramra, amelyt?l a telepített kapacitások gyorsított b?vülését várják.

Forrás: portfolio.hu

A meglév? lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, valamint új építés?, energiatakarékos lakóépületek támogatására – a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében – írt ki még idén júliusban pályázati felhívást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A lakossági energiahatékonysági pályázatok sikerének köszönhet?en az ?sz folyamán új pályázat fog megjelenni, melynek alapvet? célja a napenergiát hasznosító, használati melegvíz el?állítását biztosító napkollektorok beszerzése és beépítése.

Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezet? szerkeszt?je arra hívja fel a figyelmet, hogy várhatóan 45 százalék lesz a támogatás intenzitása, így egy lakás esetében el?reláthatólag legfeljebb 750 ezer forint támogatást lehet igényelni (azaz egy négyzetméternyi kollektor után nagyságrendileg 100 ezer forint lehet a maximum igénybe vehet? támogatás). A pályázaton családi házak, ikerházak, sorházak és (legfeljebb 12 lakásig) társasházak részvételére számítanak.

Forrás: Horváth Szabolcs

A pályázathoz részletes költségvetési tervet, energetikai és CO2 kibocsátás-csökkent? számításokat is csatolni kell, és ugyancsak fontos kitétel, hogy a pályázat kiírásától számított egy éven belül a beruházást be is kell fejezni. El?reláthatóan októberben már lehet benyújtani pályázatokat, amelyre a támogatás forrását – korábbi lapértesülések szerint – a Spanyolországnak eladott CO2 kvótából befolyó 3 milliárd forintból kívánja biztosítani a kormány.

forrás: ingatlanmenedzser.hu

A meglév? lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, valamint új építés?, energiatakarékos lakóépületek támogatására – a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében – írt ki még idén júliusban pályázati felhívást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A lakossági energiahatékonysági pályázatok sikerének köszönhet?en az ?sz folyamán új pályázat fog megjelenni, melynek alapvet? célja a napenergiát hasznosító, használati melegvíz el?állítását biztosító napkollektorok beszerzése és beépítése.

Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezet? szerkeszt?je arra hívja fel a figyelmet, hogy várhatóan 45 százalék lesz a támogatás intenzitása, így egy lakás esetében el?reláthatólag legfeljebb 750 ezer forint támogatást lehet igényelni (azaz egy négyzetméternyi kollektor után nagyságrendileg 100 ezer forint lehet a maximum igénybe vehet? támogatás). A pályázaton családi házak, ikerházak, sorházak és (legfeljebb 12 lakásig) társasházak részvételére számítanak.

Forrás: Horváth Szabolcs

A pályázathoz részletes költségvetési tervet, energetikai és CO2 kibocsátás-csökkent? számításokat is csatolni kell, és ugyancsak fontos kitétel, hogy a pályázat kiírásától számított egy éven belül a beruházást be is kell fejezni. El?reláthatóan októberben már lehet benyújtani pályázatokat, amelyre a támogatás forrását – korábbi lapértesülések szerint – a Spanyolországnak eladott CO2 kvótából befolyó 3 milliárd forintból kívánja biztosítani a kormány.

forrás: http://ingatlanmenedzser.hu

A meglév? lakóépületek széndioxid-kibocsátásának csökkentése érdekében, valamint új építés?, energiatakarékos lakóépületek támogatására – a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) keretében – írt ki még idén júliusban pályázati felhívást a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A lakossági energiahatékonysági pályázatok sikerének köszönhet?en az ?sz folyamán új pályázat fog megjelenni, melynek alapvet? célja a napenergiát hasznosító, használati melegvíz el?állítását biztosító napkollektorok beszerzése és beépítése.

Badacsonyi Tamás, a palyazatihirek.eu hírportál vezet? szerkeszt?je arra hívja fel a figyelmet, hogy várhatóan 45 százalék lesz a támogatás intenzitása, így egy lakás esetében el?reláthatólag legfeljebb 750 ezer forint támogatást lehet igényelni (azaz egy négyzetméternyi kollektor után nagyságrendileg 100 ezer forint lehet a maximum igénybe vehet? támogatás). A pályázaton családi házak, ikerházak, sorházak és (legfeljebb 12 lakásig) társasházak részvételére számítanak.

Forrás: Horváth Szabolcs

A pályázathoz részletes költségvetési tervet, energetikai és CO2 kibocsátás-csökkent? számításokat is csatolni kell, és ugyancsak fontos kitétel, hogy a pályázat kiírásától számított egy éven belül a beruházást be is kell fejezni. El?reláthatóan októberben már lehet benyújtani pályázatokat, amelyre a támogatás forrását – korábbi lapértesülések szerint – a Spanyolországnak eladott CO2 kvótából befolyó 3 milliárd forintból kívánja biztosítani a kormány.

forrás: ingatlanmenedzser.hu

A kormány által tárgyalt megújuló energiaforrások támogatási rendszerének alapelveivel az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés egyetért, ugyanakkor a szervezet álláspontja szerint a koncepció néhány részterülete finomításra szorul, a biomassza szabályozási elképzeléseket pedig érdemes lenne a potenciális felhasználók és a fogyasztók bevonásával ismételten végiggondolni.

A kormány els? olvasatban szeptember végén tárgyalta meg „a megújuló- és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamos energia kötelez? átvételi rendszerr?l (METÁR)” szóló el?terjesztést, amely új alapokra kívánja helyezni a megújuló energiák támogatását. A koncepció alapjával egyetértünk, ugyanakkor a modell néhány eleme még nem kristályosodott ki kell?képpen – olvasható a szervezet közleményében.

A tervezet szerint az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja fix árként meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy az egyes energiahordozó fajtákat használó er?m?vek létesítését kvótákhoz kötik. A fix ár és a kvóta egyidej? alkalmazása szabályozási zavarokhoz vezethet. Könnyen megismétl?dhet a 2007-ben meghirdetett széler?m? beruházási tender, ahol a 330 MW-os kvótánál lényegesen több pályázat érkezett, a beruházások túltámogatottá váltak, korrupció gyanús ügyek keletkeztek (lásd a jelenleg folyó osztrák vizsgálatot). A kvótarendszer jó szabályozási eszköz lehet, de bevezetése esetén fix árak alkalmazása helyett szabályozott formában zajló ártendereztetést javaslunk. Ez a rendszer átlátható módon garantálná a társadalmi hasznosság és a legkisebb költség elvének érvényesülését.

A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is. Egyrészt csak a villa-mosenergiára vonatkozik, önálló h?termelésre nem. Ez azért is szembet?n?, mert az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló h?termelést kiemelt fontosságúnak tartja. Sok esetben az önálló h?termelés racionálisabb, mint a villamosenergiával kapcsoltan történ? h?el?állítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet.

Az el?terjesztés a faállomány védelmében több szigorú intézkedést javasol. Ezek közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása, ahol a helyi – 30 km-es körzetben el?állított – biomassza kerül elégetésre. Ennek érdekében a támogatható er?m?vi kapacitásokat 10 MW-ban, távf?téssel kapcsolt termelés esetén 20 MW-ban korlátozza.

Kivitelezhetetlennek tartjuk az erdészeti ellátási, beszállítási vonzáskörzetek kialakítását. Az erdészeteket, t?zifa keresked?ket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak egy bizonyos távolságon belül értékesítsék. Ez Európai Uniós szabályokat sért.

Társadalmi hasznosság szempontjából kedvez?bb megoldás, ha a szabályozás nem az er?m?vek teljesítményét korlátozza 10 illetve 20 MW-ban, hanem támogatásukat valós h?igény meglétéhez köti. Javasoljuk továbbá, hogy a szabályozás ne tegyen különbséget attól függ?en, hogy az er?m?vek ipari vagy lakossági h?igényeket elégítenek ki.

A megújuló energiák elterjesztésének támogatása nagymértékben befolyásolja az er?m?vi beruházásokat, valamint a végfogyasztói villamosenergia árakat, ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a szabályozási rendszer véglegesítésébe az illetékes minisztérium vonja be az szakmai és fogyasztói érdekképviseleteket. Az IPENERG készséggel együttm?ködik a legracionálisabb gazdasági modell kialakítása érdekében.

forrás: portfolio.hu

A kormány által tárgyalt megújuló energiaforrások támogatási rendszerének alapelveivel az IPENERG Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés egyetért, ugyanakkor a szervezet álláspontja szerint a koncepció néhány részterülete finomításra szorul, a biomassza szabályozási elképzeléseket pedig érdemes lenne a potenciális felhasználók és a fogyasztók bevonásával ismételten végiggondolni.

A kormány els? olvasatban szeptember végén tárgyalta meg „a megújuló- és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamos energia kötelez? átvételi rendszerr?l (METÁR)” szóló el?terjesztést, amely új alapokra kívánja helyezni a megújuló energiák támogatását. A koncepció alapjával egyetértünk, ugyanakkor a modell néhány eleme még nem kristályosodott ki kell?képpen – olvasható a szervezet közleményében.

A tervezet szerint az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja fix árként meghatározni. Megjelenik azonban az a gondolat is, hogy az egyes energiahordozó fajtákat használó er?m?vek létesítését kvótákhoz kötik. A fix ár és a kvóta egyidej? alkalmazása szabályozási zavarokhoz vezethet. Könnyen megismétl?dhet a 2007-ben meghirdetett széler?m? beruházási tender, ahol a 330 MW-os kvótánál lényegesen több pályázat érkezett, a beruházások túltámogatottá váltak, korrupció gyanús ügyek keletkeztek (lásd a jelenleg folyó osztrák vizsgálatot). A kvótarendszer jó szabályozási eszköz lehet, de bevezetése esetén fix árak alkalmazása helyett szabályozott formában zajló ártendereztetést javaslunk. Ez a rendszer átlátható módon garantálná a társadalmi hasznosság és a legkisebb költség elvének érvényesülését.

A kormány által megtárgyalt rendszer féloldalas, két szempontból is. Egyrészt csak a villa-mosenergiára vonatkozik, önálló h?termelésre nem. Ez azért is szembet?n?, mert az év elején elfogadott Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv a megújuló h?termelést kiemelt fontosságúnak tartja. Sok esetben az önálló h?termelés racionálisabb, mint a villamosenergiával kapcsoltan történ? h?el?állítás. A METÁR által nyújtott termelési támogatás és az egyéb beruházási kedvezmények kapcsolata is kidolgozatlan, ami túlzott vagy alultámogatásokat eredményezhet.

Az el?terjesztés a faállomány védelmében több szigorú intézkedést javasol. Ezek közé tartozik olyan mikrokörzetek kialakítása, ahol a helyi – 30 km-es körzetben el?állított – biomassza kerül elégetésre. Ennek érdekében a támogatható er?m?vi kapacitásokat 10 MW-ban, távf?téssel kapcsolt termelés esetén 20 MW-ban korlátozza.

Kivitelezhetetlennek tartjuk az erdészeti ellátási, beszállítási vonzáskörzetek kialakítását. Az erdészeteket, t?zifa keresked?ket nem lehet korlátozni abban, hogy terméküket csak egy bizonyos távolságon belül értékesítsék. Ez Európai Uniós szabályokat sért.

Társadalmi hasznosság szempontjából kedvez?bb megoldás, ha a szabályozás nem az er?m?vek teljesítményét korlátozza 10 illetve 20 MW-ban, hanem támogatásukat valós h?igény meglétéhez köti. Javasoljuk továbbá, hogy a szabályozás ne tegyen különbséget attól függ?en, hogy az er?m?vek ipari vagy lakossági h?igényeket elégítenek ki.

A megújuló energiák elterjesztésének támogatása nagymértékben befolyásolja az er?m?vi beruházásokat, valamint a végfogyasztói villamosenergia árakat, ezért kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy a szabályozási rendszer véglegesítésébe az illetékes minisztérium vonja be az szakmai és fogyasztói érdekképviseleteket. Az IPENERG készséggel együttm?ködik a legracionálisabb gazdasági modell kialakítása érdekében.

forrás: portfolio.hu

Az Európai Parlament mez?gazdasági bizottságának mai ülésén nagy többséggel elfogadták Glattfelder Béla fideszes képvisel?nek a szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig szóló európai ütemtervér?l szóló véleményét – áll Glattfelder Béla sajtóközleményében.

A Glattfelder-vélemény szerint az európai mez?gazdaság jelent?s mértékben hozzájárulhat az EU szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben új munkahelyek jöhetnek létre a vidéki térségekben.

A gazdák els?sorban a megújuló energiák – folytatódik a közlemény –, így f?leg a biogáz termelése révén segíthetik el? a klímavédelmi célkit?zések megvalósítását. „Ha támogatnák, hogy a helyi közintézmények, iskolák, kórházak átálljanak a mez?- és erd?gazdasági melléktermékekb?l el?állított energiával való f?tésre, ezzel számos munkahelyet hozhatnánk létre vidéken” – nyilatkozta a néppárti politikus. A mez?gazdasági termékek energiacélú felhasználásakor ügyelni kell arra, hogy az ne veszélyeztesse az élelmiszer-biztonságot, ne okozzon élelmiszer-áremelkedést.

A közlemény hangsúlyozza: a képvisel? felhívta a figyelmet, hogy az energiahatékonyság növelése és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében össze kell hangolni az uniós szakpolitikákat. A vidékfejlesztési és más közösségi pénzügyi alapokból például a jöv?ben csak olyan beruházások lennének támogathatók, amelyek energetikailag hatékonyak, így különösen azok, amelyek a megújuló energiák alkalmazására irányulnak.

Glattfelder Béla reményét fejezte ki, hogy véleménye minél teljesebb mértékben beépül az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának jelentésébe.

forrás: mno.hu