A megújuló energiáról tanácskoztak Szarvason

A Nissan élen jár az autó akkumulátorok fejlesztése terén, hiszen már régóta rengeteg pénzt erre a területre – még ha kereskedelmi forgalomba csak nemrég került az els? elektromos autójuk. A japán autógyár mérnökei a Kansai egyetemmel közösen olyan új akkumulátort fejlesztettek ki, amely mindössze tíz perc alatt teljesen feltölthet?, szemben a mai lítium-ion akkumulátorok nagyjából 8 órás idejével. A megoldás sorozatgyártásba kerüléséhez még legalább egy évtized szükséges, addigra már kevesebb, mint három percig tartó újratöltési id?t tartanak reálisnak a tudósok.
Ezen kívül a Kobe Steel és a ippon Steel Corporation segítségével olyan új, nagyszilárdásgú acél ötvözetet fejlesztett ki a Nissan, amely egyrészt teherbíróbb (a mai 980 megaPascal-lal szemben 1,2 gigaPascel szakítószilárdságú) és könnyen hidegformálható (préselhet?). Manapság csak a karosszéria olyan részein alkalmaznak nagy szilárdásgú acélt, amelyek nem látszanak kívülr?l – egész egyszer?en nem lehet formára préselni a rideg anyagot. A 2013-t?l kereskedelmi forgalomban is kapható új acélötvözetet azonban már gond nélkül lehet például egy A oszlop formájára préselni, ami azt eredményezheti, hogy keskenyebb lehet ez a gy?r?d?zóna miatt nagyon is fontos karosszériaelem.

Forrás: automotor.hu

Az év végéig 1,63 milliárd forintot biztosít a kormány a panelprogramok folytatására, jelentette be Bencsik János államititkár.

Az év elején már 12,3 milliárd forint támogatást ítélt oda a nemzeti fejlesztési miniszter a lakások szigetetélésére és energetikai korszer?sítésére, s hamarosan újabb 1,6 milliárdos keretet tesz hozzáférhet?vé. Ebb?l mintegy 3200 lakás energetikai felújítása oldható meg Bencsik János államtitkár tájékoztatása szerint.

Az év végéig egy további csomagot is felkínálnak a lakosságnak, amelyb?l újabb 4-4,5 ezer lakás korszer?síthet?. Minderr?l a nemrég elfogadott, 2030-ig kitekintést adó energiastratégiáról tartott tájékoztatón beszélt az államtitkár.

A rezsiköltségek hatósági árával kapcsolatban Bencsik János újságírói kérdésre elmondta, hogy a hatóság ár, amely nem enged meg indokolatlan költségeket és korlátozza a profitot, átmeneti és rövid távon méltányolható politikai döntés. Közép távon olyan árazási rendszert szeretnének kialakítani – mondta -, amelyben szolidaritási tényez?nek is szerepe van. Az ebb?l befolyó bevételb?l tudnák támogatni többek között a szociálisan rászorulóknak az energia árát, illetve energiahatékonysági beruházásait. Az energiastratégiáról szólva az államtitkár elmondta, hogy az Magyarország energiafügg?ségének fokozatos csökkentését szolgálja többek között a takarékosság és hatékonyság növelésével, valamint a megújuló energiának els?sorban a h?termelésben kiemelt szerepével. a cél: biztonságos energiaellátás a versenyképesség érdekében megfizethet? áron és fenntartható módon – hangsúlyozta Bencsik János.

Forrás: vg.hu

Évi 30 milliárd forint kellene ahhoz, hogy hazánk elérje a napenergia-hasznosításban 2020-ra kit?zött célokat. A jelenleginek ugyanis 13-szorosára kell növelni a kapacitásokat. A Magyar Szolár Szövetség szerint folyamatos és kiszámítható támogatásokra van szükség, és új lakások esetében kötelez?vé kell tenni a napkollektor építését. A lakásfejleszt?k szerint a nyomott árak már nem engednek pluszköltséget.

Tarthatatlan?

A Magyar Szolár Szövetség azonban osztott-szorzott, és megkongatta a vészharangot. Ha a jelenleg rendelkezésre álló összes pályázati forrásból (KEOP, ZBR) napkollektorokat lehetne telepíteni, ez akkor sem volna elég a vállalásaink teljesítéséhez. „Ha nem történik változás a támogatásokban, az állami intézmények hozzáállásában a feltételek javítása érdekében, akkor Magyarország kudarcot fog vallani. Az NCST által célul kit?zött 82 ktoe eléréséhez 2020-ig a jelenlegi árakon számítva mintegy 270 milliárd forint beruházására van szükség, ami 9 év alatt átlag évi 30 milliárdot jelent. Közel 1,5 millió négyzetméter kollektorra van szükség, 1 nm telepítési költsége nagyjából 200 ezer forint.” 30 %-os támogatási intenzitás mellett átlagosan évi 9 milliárd forint támogatásra lenne szükség, míg 50%-os intenzitás mellett 15 milliárd biztosítaná a vállalások teljesítését.

Keresztre feszítenek?

Az Európai Unió 2 évente vizsgálja felül a vállalásokat, erre Magyarország esetében 2013-ban kerül sor. Az év közepéig be kell majd nyújtani egy beszámolót, amire a Bizottság reagál. Ha nem tudjuk teljesíteni a terveket, akkor szankciókkal is szembenézhetünk, bár ma még viták folynak az unióban arról, hogy milyen szankciókat is alkalmazzanak. Legdrasztikusabb esetben akár fel is függeszthetik az uniós támogatások kifizetését, de ehelyett valószín?leg arra kerül sor, hogy módosítani kell az NCST-t, amiben le kell írnunk, hogy hogyan kívánjuk behozni a lemaradásunkat – magyarázza Glattfelder Béla, a Magyar Szolár Szövetség elnöke, aki egyben európai parlamenti képvisel? is.

De most felcsillant a remény, hiszen a spanyoloknak eladott CO2 kvótából befolyó 3-3,5 milliárd forintot napkollektorok építésére lehet fordítani, és várhatóan 45 %-os támogatás is elérhet? lesz a magánszemélyeknek, vagyis kb. 30 ezer nm-nyi napkollektor fog épülni. Így a 2011-re esedékes 53 ezer nm-nyi napkollektor megépítésére minimális esély mutatkozhat. De akkor még hol van a 2012-re esedékes 90 ezer nm-nyi új napkollektor?

Jön a kötelez? napkollektor?

Vizsgáljuk annak a lehet?ségét, hogy az új építés?, többlakásos ingatlanok vonatkozásában a napkollektor telepítését kötelez?vé tegyük. Az új építés? többlakásos társasházak esetében nem jelent túlzott többletköltséget a napkollektorok használatának jogszabályokon keresztül történ? el?írása, amelyet egy hatékony ösztönz? rendszer bevezetése segít majd – nyilatkozta korábban az ingatlanmagazin.comnak Bencsik János.

A Magyar Szolár Szövetség is támogatja ezt a lehet?séget: „új lakások és közintézmények (még uszodák is) épülnek úgy, hogy mindent gázzal f?tenek, a tet?t és az épületet pedig úgy építik, hogy arra a kés?bbiekben sem lehet majd, vagy csak nagy költséggel napkollektorokat telepíteni. Ezen változtatni kell. Bizonyos esetekben már most kötelez?vé kell tenni a napkollektorok alkalmazását. Például új lakások építése esetén.”

Gáncsot vet az újlakás-piacnak?

Ez a kérdés azonban a mélyrepülésben lév? épít?iparban, illetve annak újlakás-szegmensében most különösen érzékeny téma. A Nanette Real Estate Group az egyik legjelent?sebb újlakás-épít? a magyar piacon. Kricsfalussy Tamás értékesítési vezet? elmondta, hogy szerintük támogatni kell a napenergia felhasználást, de nem kötelez?vé tenni. A felmerül? pluszköltségek pedig attól függnek, hogy a lakás energia-felhasználásának mekkora részét kell fedeznie a napenergiának. Egyenl?re a több mint 10 éves megtérülési id? nem teszi gazdaságossá a beépítését. Továbbá a fejleszt?nek nem érdeke semmilyen mérték? többletköltség. A csökken? lakásárak mellett értelmezhetetlen a további költségnövelés. Az amúgy is majdnem teljesen leállt lakásépítést még nehezebb helyzetbe hozná.

Kiss Gábor, a Nanette saját generálkivitelez? cégének ügyvezet?je még hozzáteszi, hogy a magas házakon (amelyeknek a tet?felülete a lakásszámhoz viszonyítva kisebb) nem lehet az épület méretéhez viszonyítva érdemi mennyiség? zöld energiát termelni. Ez ma még a családi ház kategóriában is luxusnak számít. A társasházak teljes energiafogyasztásának elenyész? része lenne a megtakarítás, így nem lenne érzékelhet? rezsicsökkenés.

Nem nagy pluszköltség

Glattfelder Béla szerint újlakások esetén a napkollektorok telepítése nagyságrendekkel olcsóbb, mint kés?bb használt ingatlanok esetében, amikor majd meg kell bontani a már esetleg felújított lakások bels? terét. Magyarországnak stratégiai érdeke az energiatakarékoskodás, hiszen ezzel jelent?sen csökkenthetjük a fosszilis energiahordozóktól való függ?ségünket. Ráadásul az elmúlt évtizedekben az energiaárak radikálisan n?ttek. Glattfelder Béla szerint megfelel?en kialakított társasházi tet?n elhelyezhet? a megfelel? mennyiség? napkollektor, sok helyen még az erkélykorláton is megtalálható.

Egyébként számos nyugati országban már kötelez?vé tették a napkollektorok telepítését. Németországban például 2008-tól az 50 nm-nél nagyobb új építés? lakás melegvíz-igényét nagyrészt napkollektorokkal kell biztosítani. Az új építés? középületeknél vagy felújításuknál az összes energiaszükségletük 50%-át megújuló energiaforrásból kell kielégíteni. A Magyar Szolár Szövetség elnöke hozzáf?zi még, hogy Európai Parlament és Tanács 2010. május 19-én kiadott irányelve (2010/31/EU) szerint az EU-ban, így hazánkban is az új épületeknek legkés?bb 2020. dec. 31-ét?l (hatósági épületek esetén 2018. dec. 31.) közel nulla energiaigény?eknek kell lenniük.

Egyéb javaslatok

A Magyar Szolár Szövetség továbbá javasolja, hogy a támogatások legyenek 2020-ig felfüggesztés nélkül folyamatosan elérhet?ek az ország egész területén, és függetlenül a tulajdonos személyét?l mindenhol azonos mérték?ek. A magánlakások beruházását SZJA-kedvezménnyel kell ösztönözni, mert ez folyamatos támogatást biztosít. Ezen túl a társasházak napkollektor-beruházását kötelez?, de államilag támogatott el?takarékossági programmal és kedvezményes hitelekkel is támogatni kell. A helyi kis érték? megújuló energiaértékesítés legyen adómentes (SZJA és ÁFA-mentes), mint a mez?gazdaságban az ?stermel?i értékesítés. Ez lehet?vé tenné, hogy azok, akik képesek befektetni, a termelt energia egy részét értékesíteni tudják. Így nagyobb és hatékonyabb kapacitások jönnének létre és a szezonálisan termelt többletenergia sem veszne el.

A m?emlékvédelem terén lehet?vé kellene tenni, hogy az épület tet?szerkezetének azon részén, amelyek a szokásos helyekr?l nem láthatók, napkollektort lehessen elhelyezni (pl. a bels? udvarra néz? tet?felületen). A melegvíz-tárolók elhelyezése is gyakran akadályokba ütközik. Ahol a puffer-tartály másképp nem helyezhet? el, lehet?vé kell tenni, hogy akár a beépítettség növelésével valósítsák meg a beruházást.

Mennyit takaríthatunk meg?

„Energiafelhasználásunk közel 40 százaléka a lakások f?tését szolgálja, aminek egyhatoda a melegvíz el?állításhoz kell. Ennek legalább 65%-a fedezhet? napkollektorral. Ehhez hozzá kell még számolni a medencék f?tésének energiaigényét, valamint a közszférában és a gazdaságban kihasználható lehet?ségeket. Ebb?l kiszámolható, hogy a napkollektorokkal megtakarítható a teljes hazai energiafelhasználás több mint 6 százaléka.” Magyar Szolár Szövetség.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Évi 30 milliárd forint kellene ahhoz, hogy hazánk elérje a napenergia-hasznosításban 2020-ra kit?zött célokat. A jelenleginek ugyanis 13-szorosára kell növelni a kapacitásokat. A Magyar Szolár Szövetség szerint folyamatos és kiszámítható támogatásokra van szükség, és új lakások esetében kötelez?vé kell tenni a napkollektor építését. A lakásfejleszt?k szerint a nyomott árak már nem engednek pluszköltséget.

Tarthatatlan?

A Magyar Szolár Szövetség azonban osztott-szorzott, és megkongatta a vészharangot. Ha a jelenleg rendelkezésre álló összes pályázati forrásból (KEOP, ZBR) napkollektorokat lehetne telepíteni, ez akkor sem volna elég a vállalásaink teljesítéséhez. „Ha nem történik változás a támogatásokban, az állami intézmények hozzáállásában a feltételek javítása érdekében, akkor Magyarország kudarcot fog vallani. Az NCST által célul kit?zött 82 ktoe eléréséhez 2020-ig a jelenlegi árakon számítva mintegy 270 milliárd forint beruházására van szükség, ami 9 év alatt átlag évi 30 milliárdot jelent. Közel 1,5 millió négyzetméter kollektorra van szükség, 1 nm telepítési költsége nagyjából 200 ezer forint.” 30 %-os támogatási intenzitás mellett átlagosan évi 9 milliárd forint támogatásra lenne szükség, míg 50%-os intenzitás mellett 15 milliárd biztosítaná a vállalások teljesítését.

Keresztre feszítenek?

Az Európai Unió 2 évente vizsgálja felül a vállalásokat, erre Magyarország esetében 2013-ban kerül sor. Az év közepéig be kell majd nyújtani egy beszámolót, amire a Bizottság reagál. Ha nem tudjuk teljesíteni a terveket, akkor szankciókkal is szembenézhetünk, bár ma még viták folynak az unióban arról, hogy milyen szankciókat is alkalmazzanak. Legdrasztikusabb esetben akár fel is függeszthetik az uniós támogatások kifizetését, de ehelyett valószín?leg arra kerül sor, hogy módosítani kell az NCST-t, amiben le kell írnunk, hogy hogyan kívánjuk behozni a lemaradásunkat – magyarázza Glattfelder Béla, a Magyar Szolár Szövetség elnöke, aki egyben európai parlamenti képvisel? is.

De most felcsillant a remény, hiszen a spanyoloknak eladott CO2 kvótából befolyó 3-3,5 milliárd forintot napkollektorok építésére lehet fordítani, és várhatóan 45 %-os támogatás is elérhet? lesz a magánszemélyeknek, vagyis kb. 30 ezer nm-nyi napkollektor fog épülni. Így a 2011-re esedékes 53 ezer nm-nyi napkollektor megépítésére minimális esély mutatkozhat. De akkor még hol van a 2012-re esedékes 90 ezer nm-nyi új napkollektor?

Jön a kötelez? napkollektor?

Vizsgáljuk annak a lehet?ségét, hogy az új építés?, többlakásos ingatlanok vonatkozásában a napkollektor telepítését kötelez?vé tegyük. Az új építés? többlakásos társasházak esetében nem jelent túlzott többletköltséget a napkollektorok használatának jogszabályokon keresztül történ? el?írása, amelyet egy hatékony ösztönz? rendszer bevezetése segít majd – nyilatkozta korábban az ingatlanmagazin.comnak Bencsik János.

A Magyar Szolár Szövetség is támogatja ezt a lehet?séget: „új lakások és közintézmények (még uszodák is) épülnek úgy, hogy mindent gázzal f?tenek, a tet?t és az épületet pedig úgy építik, hogy arra a kés?bbiekben sem lehet majd, vagy csak nagy költséggel napkollektorokat telepíteni. Ezen változtatni kell. Bizonyos esetekben már most kötelez?vé kell tenni a napkollektorok alkalmazását. Például új lakások építése esetén.”

Gáncsot vet az újlakás-piacnak?

Ez a kérdés azonban a mélyrepülésben lév? épít?iparban, illetve annak újlakás-szegmensében most különösen érzékeny téma. A Nanette Real Estate Group az egyik legjelent?sebb újlakás-épít? a magyar piacon. Kricsfalussy Tamás értékesítési vezet? elmondta, hogy szerintük támogatni kell a napenergia felhasználást, de nem kötelez?vé tenni. A felmerül? pluszköltségek pedig attól függnek, hogy a lakás energia-felhasználásának mekkora részét kell fedeznie a napenergiának. Egyenl?re a több mint 10 éves megtérülési id? nem teszi gazdaságossá a beépítését. Továbbá a fejleszt?nek nem érdeke semmilyen mérték? többletköltség. A csökken? lakásárak mellett értelmezhetetlen a további költségnövelés. Az amúgy is majdnem teljesen leállt lakásépítést még nehezebb helyzetbe hozná.

Kiss Gábor, a Nanette saját generálkivitelez? cégének ügyvezet?je még hozzáteszi, hogy a magas házakon (amelyeknek a tet?felülete a lakásszámhoz viszonyítva kisebb) nem lehet az épület méretéhez viszonyítva érdemi mennyiség? zöld energiát termelni. Ez ma még a családi ház kategóriában is luxusnak számít. A társasházak teljes energiafogyasztásának elenyész? része lenne a megtakarítás, így nem lenne érzékelhet? rezsicsökkenés.

Nem nagy pluszköltség

Glattfelder Béla szerint újlakások esetén a napkollektorok telepítése nagyságrendekkel olcsóbb, mint kés?bb használt ingatlanok esetében, amikor majd meg kell bontani a már esetleg felújított lakások bels? terét. Magyarországnak stratégiai érdeke az energiatakarékoskodás, hiszen ezzel jelent?sen csökkenthetjük a fosszilis energiahordozóktól való függ?ségünket. Ráadásul az elmúlt évtizedekben az energiaárak radikálisan n?ttek. Glattfelder Béla szerint megfelel?en kialakított társasházi tet?n elhelyezhet? a megfelel? mennyiség? napkollektor, sok helyen még az erkélykorláton is megtalálható.

Egyébként számos nyugati országban már kötelez?vé tették a napkollektorok telepítését. Németországban például 2008-tól az 50 nm-nél nagyobb új építés? lakás melegvíz-igényét nagyrészt napkollektorokkal kell biztosítani. Az új építés? középületeknél vagy felújításuknál az összes energiaszükségletük 50%-át megújuló energiaforrásból kell kielégíteni. A Magyar Szolár Szövetség elnöke hozzáf?zi még, hogy Európai Parlament és Tanács 2010. május 19-én kiadott irányelve (2010/31/EU) szerint az EU-ban, így hazánkban is az új épületeknek legkés?bb 2020. dec. 31-ét?l (hatósági épületek esetén 2018. dec. 31.) közel nulla energiaigény?eknek kell lenniük.

Egyéb javaslatok

A Magyar Szolár Szövetség továbbá javasolja, hogy a támogatások legyenek 2020-ig felfüggesztés nélkül folyamatosan elérhet?ek az ország egész területén, és függetlenül a tulajdonos személyét?l mindenhol azonos mérték?ek. A magánlakások beruházását SZJA-kedvezménnyel kell ösztönözni, mert ez folyamatos támogatást biztosít. Ezen túl a társasházak napkollektor-beruházását kötelez?, de államilag támogatott el?takarékossági programmal és kedvezményes hitelekkel is támogatni kell. A helyi kis érték? megújuló energiaértékesítés legyen adómentes (SZJA és ÁFA-mentes), mint a mez?gazdaságban az ?stermel?i értékesítés. Ez lehet?vé tenné, hogy azok, akik képesek befektetni, a termelt energia egy részét értékesíteni tudják. Így nagyobb és hatékonyabb kapacitások jönnének létre és a szezonálisan termelt többletenergia sem veszne el.

A m?emlékvédelem terén lehet?vé kellene tenni, hogy az épület tet?szerkezetének azon részén, amelyek a szokásos helyekr?l nem láthatók, napkollektort lehessen elhelyezni (pl. a bels? udvarra néz? tet?felületen). A melegvíz-tárolók elhelyezése is gyakran akadályokba ütközik. Ahol a puffer-tartály másképp nem helyezhet? el, lehet?vé kell tenni, hogy akár a beépítettség növelésével valósítsák meg a beruházást.

Mennyit takaríthatunk meg?

„Energiafelhasználásunk közel 40 százaléka a lakások f?tését szolgálja, aminek egyhatoda a melegvíz el?állításhoz kell. Ennek legalább 65%-a fedezhet? napkollektorral. Ehhez hozzá kell még számolni a medencék f?tésének energiaigényét, valamint a közszférában és a gazdaságban kihasználható lehet?ségeket. Ebb?l kiszámolható, hogy a napkollektorokkal megtakarítható a teljes hazai energiafelhasználás több mint 6 százaléka.” Magyar Szolár Szövetség.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Évi 30 milliárd forint kellene ahhoz,
hogy hazánk elérje a napenergia-hasznosításban 2020-ra kit?zött célokat. A jelenleginek ugyanis 13-szorosára kell növelni a kapacitásokat. A Magyar Szolár Szövetség szerint folyamatos és kiszámítható támogatásokra van szükség, és új lakások esetében kötelez?vé kell tenni a napkollektor építését. A lakásfejleszt?k szerint a nyomott árak már nem engednek pluszköltséget.

Tarthatatlan?

A Magyar Szolár Szövetség azonban osztott-szorzott, és megkongatta a vészharangot. Ha a jelenleg rendelkezésre álló összes pályázati forrásból (KEOP, ZBR) napkollektorokat lehetne telepíteni, ez akkor sem volna elég a vállalásaink teljesítéséhez. „Ha nem történik változás a támogatásokban, az állami intézmények hozzáállásában a feltételek javítása érdekében, akkor Magyarország kudarcot fog vallani. Az NCST által célul kit?zött 82 ktoe eléréséhez 2020-ig a jelenlegi árakon számítva mintegy 270 milliárd forint beruházására van szükség, ami 9 év alatt átlag évi 30 milliárdot jelent. Közel 1,5 millió négyzetméter kollektorra van szükség, 1 nm telepítési költsége nagyjából 200 ezer forint.” 30 %-os támogatási intenzitás mellett átlagosan évi 9 milliárd forint támogatásra lenne szükség, míg 50%-os intenzitás mellett 15 milliárd biztosítaná a vállalások teljesítését.

Keresztre feszítenek?

Az Európai Unió 2 évente vizsgálja felül a vállalásokat, erre Magyarország esetében 2013-ban kerül sor. Az év közepéig be kell majd nyújtani egy beszámolót, amire a Bizottság reagál. Ha nem tudjuk teljesíteni a terveket, akkor szankciókkal is szembenézhetünk, bár ma még viták folynak az unióban arról, hogy milyen szankciókat is alkalmazzanak. Legdrasztikusabb esetben akár fel is függeszthetik az uniós támogatások kifizetését, de ehelyett valószín?leg arra kerül sor, hogy módosítani kell az NCST-t, amiben le kell írnunk, hogy hogyan kívánjuk behozni a lemaradásunkat – magyarázza Glattfelder Béla, a Magyar Szolár Szövetség elnöke, aki egyben európai parlamenti képvisel? is.

De most felcsillant a remény, hiszen a spanyoloknak eladott CO2 kvótából befolyó 3-3,5 milliárd forintot napkollektorok építésére lehet fordítani, és várhatóan 45 %-os támogatás is elérhet? lesz a magánszemélyeknek, vagyis kb. 30 ezer nm-nyi napkollektor fog épülni. Így a 2011-re esedékes 53 ezer nm-nyi napkollektor megépítésére minimális esély mutatkozhat. De akkor még hol van a 2012-re esedékes 90 ezer nm-nyi új napkollektor?

Jön a kötelez? napkollektor?

Vizsgáljuk annak a lehet?ségét, hogy az új építés?, többlakásos ingatlanok vonatkozásában a napkollektor telepítését kötelez?vé tegyük. Az új építés? többlakásos társasházak esetében nem jelent túlzott többletköltséget a napkollektorok használatának jogszabályokon keresztül történ? el?írása, amelyet egy hatékony ösztönz? rendszer bevezetése segít majd – nyilatkozta korábban az ingatlanmagazin.comnak Bencsik János.

A Magyar Szolár Szövetség is támogatja ezt a lehet?séget: „új lakások és közintézmények (még uszodák is) épülnek úgy, hogy mindent gázzal f?tenek, a tet?t és az épületet pedig úgy építik, hogy arra a kés?bbiekben sem lehet majd, vagy csak nagy költséggel napkollektorokat telepíteni. Ezen változtatni kell. Bizonyos esetekben már most kötelez?vé kell tenni a napkollektorok alkalmazását. Például új lakások építése esetén.”

Gáncsot vet az újlakás-piacnak?

Ez a kérdés azonban a mélyrepülésben lév? épít?iparban, illetve annak újlakás-szegmensében most különösen érzékeny téma. A Nanette Real Estate Group az egyik legjelent?sebb újlakás-épít? a magyar piacon. Kricsfalussy Tamás értékesítési vezet? elmondta, hogy szerintük támogatni kell a napenergia felhasználást, de nem kötelez?vé tenni. A felmerül? pluszköltségek pedig attól függnek, hogy a lakás energia-felhasználásának mekkora részét kell fedeznie a napenergiának. Egyenl?re a több mint 10 éves megtérülési id? nem teszi gazdaságossá a beépítését. Továbbá a fejleszt?nek nem érdeke semmilyen mérték? többletköltség. A csökken? lakásárak mellett értelmezhetetlen a további költségnövelés. Az amúgy is majdnem teljesen leállt lakásépítést még nehezebb helyzetbe hozná.

Kiss Gábor, a Nanette saját generálkivitelez? cégének ügyvezet?je még hozzáteszi, hogy a magas házakon (amelyeknek a tet?felülete a lakásszámhoz viszonyítva kisebb) nem lehet az épület méretéhez viszonyítva érdemi mennyiség? zöld energiát termelni. Ez ma még a családi ház kategóriában is luxusnak számít. A társasházak teljes energiafogyasztásának elenyész? része lenne a megtakarítás, így nem lenne érzékelhet? rezsicsökkenés.

Nem nagy pluszköltség

Glattfelder Béla szerint újlakások esetén a napkollektorok telepítése nagyságrendekkel olcsóbb, mint kés?bb használt ingatlanok esetében, amikor majd meg kell bontani a már esetleg felújított lakások bels? terét. Magyarországnak stratégiai érdeke az energiatakarékoskodás, hiszen ezzel jelent?sen csökkenthetjük a fosszilis energiahordozóktól való függ?ségünket. Ráadásul az elmúlt évtizedekben az energiaárak radikálisan n?ttek. Glattfelder Béla szerint megfelel?en kialakított társasházi tet?n elhelyezhet? a megfelel? mennyiség? napkollektor, sok helyen még az erkélykorláton is megtalálható.

Egyébként számos nyugati országban már kötelez?vé tették a napkollektorok telepítését. Németországban például 2008-tól az 50 nm-nél nagyobb új építés? lakás melegvíz-igényét nagyrészt napkollektorokkal kell biztosítani. Az új építés? középületeknél vagy felújításuknál az összes energiaszükségletük 50%-át megújuló energiaforrásból kell kielégíteni. A Magyar Szolár Szövetség elnöke hozzáf?zi még, hogy Európai Parlament és Tanács 2010. május 19-én kiadott irányelve (2010/31/EU) szerint az EU-ban, így hazánkban is az új épületeknek legkés?bb 2020. dec. 31-ét?l (hatósági épületek esetén 2018. dec. 31.) közel nulla energiaigény?eknek kell lenniük.

Egyéb javaslatok

A Magyar Szolár Szövetség továbbá javasolja, hogy a támogatások legyenek 2020-ig felfüggesztés nélkül folyamatosan elérhet?ek az ország egész területén, és függetlenül a tulajdonos személyét?l mindenhol azonos mérték?ek. A magánlakások beruházását SZJA-kedvezménnyel kell ösztönözni, mert ez folyamatos támogatást biztosít. Ezen túl a társasházak napkollektor-beruházását kötelez?, de államilag támogatott el?takarékossági programmal és kedvezményes hitelekkel is támogatni kell. A helyi kis érték? megújuló energiaértékesítés legyen adómentes (SZJA és ÁFA-mentes), mint a mez?gazdaságban az ?stermel?i értékesítés. Ez lehet?vé tenné, hogy azok, akik képesek befektetni, a termelt energia egy részét értékesíteni tudják. Így nagyobb és hatékonyabb kapacitások jönnének létre és a szezonálisan termelt többletenergia sem veszne el.

A m?emlékvédelem terén lehet?vé kellene tenni, hogy az épület tet?szerkezetének azon részén, amelyek a szokásos helyekr?l nem láthatók, napkollektort lehessen elhelyezni (pl. a bels? udvarra néz? tet?felületen). A melegvíz-tárolók elhelyezése is gyakran akadályokba ütközik. Ahol a puffer-tartály másképp nem helyezhet? el, lehet?vé kell tenni, hogy akár a beépítettség növelésével valósítsák meg a beruházást.

Mennyit takaríthatunk meg?

„Energiafelhasználásunk közel 40 százaléka a lakások f?tését szolgálja, aminek egyhatoda a melegvíz el?állításhoz kell. Ennek legalább 65%-a fedezhet? napkollektorral. Ehhez hozzá kell még számolni a medencék f?tésének energiaigényét, valamint a közszférában és a gazdaságban kihasználható lehet?ségeket. Ebb?l kiszámolható, hogy a napkollektorokkal megtakarítható a teljes hazai energiafelhasználás több mint 6 százaléka.” Magyar Szolár Szövetség.

Forrás: ingatlanmagazin.com

Intelligens épülett?l az aktívházig címmel kerül megrendezésre az els? hazai intelligens épületüzemeltetéssel és kivitelezéssel foglalkozó konferenciasorozat, mely a VELUX Magyarország Kft. f?támogatásával valósul meg. Apropóul az az uniós szabályozás szolgál,
mely el?írja, hogy 2020-tól az újépítés? házaknak energiafelhasználás és széndioxid-kibocsátás szempontjából semlegesnek kell lenniük. A konferencia mindhárom helyszínén el?adást tart Juri Troy, a VELUX Cégcsoport által indított Model Home 2020 program számos építészeti díjjal kitüntetett, ausztriai aktívházának tervez?je is – írja a VELUX közleménye.

Juri Troy

A jöv? energiahatékony épületeinek megvalósításához nemzetközi viszonylatban elméleti szinten már minden adott. 2010-ben megalakult az Aktívház Szövetség az épít?ipar és az épít?ipari kutatóintézetek több mint ötven képvisel?jének részvételével, azzal a céllal, hogy el?segítse a szakmán belüli párbeszédet, tapasztalatcserét, valamint, hogy elterjessze a fenntartható építkezés szemléletét. A nemzetközi kezdeményezést követ?en idén, szeptember 27. és október 11. között el?ször hazánkban is rendeznek aktívház-konferenciát a szakma olyan személyiségeivel, mint Gunther Zsolt, építész, az Aktívház Szövetség alelnöke, és Troy, a VELUX Model Home 2020 program keretében felépült osztrák Napfényház építésze is.

Az Intelligens épülett?l az aktívházig elnevezés? konferencia-sorozat védnöke dr. Makovényi Ferenc, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának dékánja a kezdeményezés kapcsán elmondta: „a konferencia azokat a korszer? megoldásokat kívánja bemutatni, amelyekkel már a jelenben is környezettudatos, takarékos, elegáns, intelligens vezérlés?, jöv?bemutató épületek tervezhet?k. Örömömre szolgál, hogy védnökként hozzájárulhatok a kés?bbi hatékony tervezéshez és kivitelezéshez szükséges szaktudás átadásához.”

Az elméleti tudás mellett a terület szakért?i a VELUX Cégcsoport Model Home 2020 programjának köszönhet?en gyakorlati tapasztalatokból sz?rhetik le az eredményeket annak érdekében, hogy továbbfejleszthessék a fenntartható építkezés kritériumait. A hazai szervezés? konferencián a Model Home 2020 program keretében harmadikként, Ausztriában felépült Napfényházról tart el?adást az épület tervez?je, Juri Troy vorarlbergi építész. Az osztrák ház különlegessége, hogy az átlagosnál négyszer több napfényt fogad be a tet?téri ablakoknak és a függ?leges üvegfelületeknek köszönhet?en, ezáltal maximalizálva a passzív napenergia-felhasználást. F?tésre minimális mértékben van szükség a talajkollektoros h?szivattyú használatával, a napelemek áramot termelnek, míg a napkollektorok a használati melegvíz el?állítását biztosítják. Mindezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az aktívház koncepció elvei szerint épült Napfényház több energiát termeljen, mint amennyit m?ködése során elhasznál.

Az aktívház-koncepció kidolgozását és folyamatos tökéletesítését az Európai Unió azon direktívája ösztönzi, mely szerint 2020-tól olyan a fenntartható épületekkel szembeni elvárásoknak kell megfelelniük az újépítés? házaknak, mint az energiafelhasználás és a széndioxid-kibocsátás minimalizálása. Az elképzelés értelmében a jöv?ben olyan házak épülhetnek, melyek amellett, hogy segítenek az energiafogyasztásra és a f?tésre, vízmelegítésre fordított kiadások csökkentésében, pozitív hatással vannak a környezetre is, s?t a jobb közérzetet nyújtó épületek az egészségmeg?rzéshez is hozzájárulhatnak.

Intelligens épülett?l az aktívházig konferenciasorozat:

• 2011. szeptember 27.: Debrecen – Debreceni Egyetem M?szaki Kar (Ótemet? u. 2-4.)
• 2011. október 4.: Budapest – Office Campus (IX. kerület, Gubacsi út 6.)
• 2011. október 11.: Gy?r – Széchenyi István Egyetem Építész M?tere

Forrás: ingatlan.net

Intelligens épülett?l az aktívházig címmel kerül megrendezésre az els? hazai intelligens épületüzemeltetéssel és kivitelezéssel foglalkozó konferenciasorozat,
mely a VELUX Magyarország Kft. f?támogatásával valósul meg. Apropóul az az uniós szabályozás szolgál, mely el?írja, hogy 2020-tól az újépítés? házaknak energiafelhasználás és széndioxid-kibocsátás szempontjából semlegesnek kell lenniük. A konferencia mindhárom helyszínén el?adást tart Juri Troy, a VELUX Cégcsoport által indított Model Home 2020 program számos építészeti díjjal kitüntetett, ausztriai aktívházának tervez?je is – írja a VELUX közleménye.

Juri Troy

A jöv? energiahatékony épületeinek megvalósításához nemzetközi viszonylatban elméleti szinten már minden adott. 2010-ben megalakult az Aktívház Szövetség az épít?ipar és az épít?ipari kutatóintézetek több mint ötven képvisel?jének részvételével, azzal a céllal, hogy el?segítse a szakmán belüli párbeszédet, tapasztalatcserét, valamint, hogy elterjessze a fenntartható építkezés szemléletét. A nemzetközi kezdeményezést követ?en idén, szeptember 27. és október 11. között el?ször hazánkban is rendeznek aktívház-konferenciát a szakma olyan személyiségeivel, mint Gunther Zsolt, építész, az Aktívház Szövetség alelnöke, és Troy, a VELUX Model Home 2020 program keretében felépült osztrák Napfényház építésze is.

Az Intelligens épülett?l az aktívházig elnevezés? konferencia-sorozat védnöke dr. Makovényi Ferenc, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának dékánja a kezdeményezés kapcsán elmondta: „a konferencia azokat a korszer? megoldásokat kívánja bemutatni, amelyekkel már a jelenben is környezettudatos, takarékos, elegáns, intelligens vezérlés?, jöv?bemutató épületek tervezhet?k. Örömömre szolgál, hogy védnökként hozzájárulhatok a kés?bbi hatékony tervezéshez és kivitelezéshez szükséges szaktudás átadásához.”

Az elméleti tudás mellett a terület szakért?i a VELUX Cégcsoport Model Home 2020 programjának köszönhet?en gyakorlati tapasztalatokból sz?rhetik le az eredményeket annak érdekében, hogy továbbfejleszthessék a fenntartható építkezés kritériumait. A hazai szervezés? konferencián a Model Home 2020 program keretében harmadikként, Ausztriában felépült Napfényházról tart el?adást az épület tervez?je, Juri Troy vorarlbergi építész. Az osztrák ház különlegessége, hogy az átlagosnál négyszer több napfényt fogad be a tet?téri ablakoknak és a függ?leges üvegfelületeknek köszönhet?en, ezáltal maximalizálva a passzív napenergia-felhasználást. F?tésre minimális mértékben van szükség a talajkollektoros h?szivattyú használatával, a napelemek áramot termelnek, míg a napkollektorok a használati melegvíz el?állítását biztosítják. Mindezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az aktívház koncepció elvei szerint épült Napfényház több energiát termeljen, mint amennyit m?ködése során elhasznál.

Az aktívház-koncepció kidolgozását és folyamatos tökéletesítését az Európai Unió azon direktívája ösztönzi, mely szerint 2020-tól olyan a fenntartható épületekkel szembeni elvárásoknak kell megfelelniük az újépítés? házaknak, mint az energiafelhasználás és a széndioxid-kibocsátás minimalizálása. Az elképzelés értelmében a jöv?ben olyan házak épülhetnek, melyek amellett, hogy segítenek az energiafogyasztásra és a f?tésre, vízmelegítésre fordított kiadások csökkentésében, pozitív hatással vannak a környezetre is, s?t a jobb közérzetet nyújtó épületek az egészségmeg?rzéshez is hozzájárulhatnak.

Intelligens épülett?l az aktívházig konferenciasorozat:

• 2011. szeptember 27.: Debrecen – Debreceni Egyetem M?szaki Kar (Ótemet? u. 2-4.)
• 2011. október 4.: Budapest – Office Campus (IX. kerület, Gubacsi út 6.)
• 2011. október 11.: Gy?r – Széchenyi István Egyetem Építész M?tere

Forrás: ingatlan.net

A Gazprom becslése szerint a Szahalin-Vlagyivosztok vezeték 2020-as befejezésekor 15,8 milliárd dolláros költséget jelent. Az orosz óriásnak emellett hatalmas összegeket kell fordítania a térségben található új mez?k kitermelésére, hogy ezzel kell? mennyiség? gázt biztosítson a vezeték számára. De a projekt legérdekesebb része az a terv, amely szerint a cs?vezetéket tovább építenék Észak-Koreán keresztül egészen Dél-Koreáig. A terv igen kockázatos, hiszen ebben az esetben Moszkva kitenné magát a kommunista rezsim szeszélyeinek, de Phenjan a Kremlin közlése szerint már jóváhagyta az elképzelést.

Ennek alternatívája egy LNG termel? bázis létrehozása Japánban, itt az orosz gázt alakítanák folyékony formába, amely aztán bármilyen módon (hajóval, közúton, vasúton) tovább szállítható a világ bármely pontjára. Ha ez a verzió valósul meg, a Gazprom évente 10 millió tonna LNG-t állíthatna el?, ami 13,7 milliárd köbméternyi vezetékes gáznak felel meg. Ehhez a megoldáshoz a Gazprom a Szahalin-2 mez?n kifejtett gázt használná, ezen a területen az orosz cég a Shellel, valamint a japán Mitsui és Mitsubishi céggel közösen dolgozik. A Gazprom jelenleg is els?sorban Japánba szállít LNG-t, de az orosz tankerek emellett Kuwaitba, Kínába, Tajvanra és Dél-Koreába is visznek folyékony gázt.

Forrás: vg.hu

A Gazprom becslése szerint a Szahalin-Vlagyivosztok vezeték 2020-as befejezésekor 15,8 milliárd dolláros költséget jelent. Az orosz óriásnak emellett hatalmas összegeket kell fordítania a térségben található új mez?k kitermelésére, hogy ezzel kell? mennyiség? gázt biztosítson a vezeték számára. De a projekt legérdekesebb része az a terv, amely szerint a cs?vezetéket tovább építenék Észak-Koreán keresztül egészen Dél-Koreáig. A terv igen kockázatos, hiszen ebben az esetben Moszkva kitenné magát a kommunista rezsim szeszélyeinek, de Phenjan a Kremlin közlése szerint már jóváhagyta az elképzelést.

Ennek alternatívája egy LNG termel? bázis létrehozása Japánban, itt az orosz gázt alakítanák folyékony formába, amely aztán bármilyen módon (hajóval, közúton, vasúton) tovább szállítható a világ bármely pontjára. Ha ez a verzió valósul meg, a Gazprom évente 10 millió tonna LNG-t állíthatna el?, ami 13,7 milliárd köbméternyi vezetékes gáznak felel meg. Ehhez a megoldáshoz a Gazprom a Szahalin-2 mez?n kifejtett gázt használná, ezen a területen az orosz cég a Shellel, valamint a japán Mitsui és Mitsubishi céggel közösen dolgozik. A Gazprom jelenleg is els?sorban Japánba szállít LNG-t, de az orosz tankerek emellett Kuwaitba, Kínába, Tajvanra és Dél-Koreába is visznek folyékony gázt.

Forrás

Várhatóan október közepén mintegy 3 milliárd forint keretösszeggel használati meleg víz el?állítására napkollektoros támogatási pályázatot írnak ki.

A részletek kidolgozás még folyik a piaci szerepl?k és a szakmai szervezetek bevonásával. Annyi bizonyos, hogy családi házak számára és 12 lakásosnál kisebb társasházaknak szól majd a támogatás. A hárommilliárd forint közösségi forrás a becslések szerint mintegy 6-7 milliárd forintnyi beruházást generál – f?zte hozzá az államtitkár.

A mintának szánt programban 5-6 ezer lakóegység meleg vízét szolgáltathatja napkollektor,
ami – az áramtermelésre használható napelemmel szemben – gyorsabb megtérülést hoz. Bencsik János hangsúlyozta, hogy a közösségi források felhasználásánál is tekintettel kell lenni az ésszer? megtérülésre.

Bencsik János tájékoztatása szerint – ha a fejlesztési miniszter jóváhagyja a javaslatot -, akkor a korábbi pályázatok megmaradt forrásaiból kora ?sszel új, a szénmonoxid mérgezés lehet?ségét csökkent? kémény felújítási program is indulhat mintegy 500 millió forint keretösszeggel. Nem kizárt az sem, hogy a zöld beruházási rendszer (ZBR) panel alprogramjában elbírált, de forrás hiányában nem szerz?dött pályázóknak is további támogatás jut, mintegy 1,2 milliárd forint összegben. Ez újabb háromezer lakóegység korszer?sítésére nyújtana lehet?séget.

Az ZBR program el?z? kormányzati ciklusban megingott hitelességét „helyreállítottuk”, amelyhez hozzájárult az is, hogy a legutóbbi pályázatra, a ZBR „Mi otthonunk” program keretében már csak nagyon szigorú feltételekkel lehetett pályázni – mondta az államtitkár. A ZBR lényege ugyanis az, hogy az üvegházhatású gázok kvótaértékesítéséb?l származó bevételeket az európai és kiotói értékesítési rendszerben egyaránt csak éghajlatvédelmi beruházásokra lehet fordítani. A kvótabevételekb?l megvalósuló beruházások esetében hiteles módon kell mérni és nyilvántartani az elért energia megtakarítást, valamint az üvegházgáz kibocsátás csökkenését. Sajnos a korábbi programok esetében ez az elvárás nem teljesült.

A magyar állam tulajdonában lév? kvóták értékesítésér?l jelenleg is folynak biztató tárgyalások – mondta az államtitkár -, utalva arra is, hogy a világgazdaságban tapasztalható visszaesés nem segíti az értékesítési törekvéseket, hiszen a lehetséges kvótavev?k is csökkenteni kényszerülnek termelési volumenüket, s ennek következtében az üvegházgáz kibocsátásuk is mérsékl?dik.

Az augusztus 15-t?l meghirdetett és – a keret kimerülése miatt – augusztus 17-én felfüggesztett 1,6 milliárd forint keretösszeg? ZBR „Mi otthonunk” pályázatra 816 pályázat érkezett be 3,2 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez átlagosan lakóegységenként négymillió forint támogatási igényt jelent. A formai ellen?rzés befejezése után szeptember els? napjaiban kezd?dött meg a tartalmi ellen?rzés. Ha a feltételeknek megfelel?en három kategóriát javul az energetikai besorolás, akkor, a becslések szerint, akár 60-70 százaléknyi energia takarítható meg a pályázaton résztvev? kis lakóegység számú társasházakban illetve családi házakban.

A fejlesztési miniszter döntése alapján három épületenergetikai program pályázatairól is döntés született. A többlakásos társasházak távf?tésének költségmegosztó beruházásaihoz, az egycsatornás gy?jt?kémények felújításához és a ZBR energia hatékonysági alprogram utolsó elbírált csomagjába kerül? családi házak korszer?sítésére közel kétmilliárd forint támogatásról döntöttek, amelyek mintegy ötmilliárd forint érték? beruházást jelenthetnek a kivitelezésben résztvev? vállalkozásoknak.

Az MTI kérdésére Bencsik János közölte: az idén épületenergetikai és üvegházgáz kibocsátás csökkentésére irányuló éghajlatvédelmi programok keretében összességében 16,6 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ami a becslések szerint 38,5 milliárd forint érték? beruházást generál. Az eredményes pályázatokon 47.400 lakóegység kapott támogatást és a megtakarítható energia eléri az évi 460 ezer gigajoult, míg az üvegházhatású gázok kibocsátása évi 40.500 tonnával csökkenhet.

Forrás: ma.hu

Várhatóan október közepén mintegy 3 milliárd forint keretösszeggel használati meleg víz el?állítására napkollektoros támogatási pályázatot írnak ki.

A részletek kidolgozás még folyik a piaci szerepl?k és a szakmai szervezetek bevonásával. Annyi bizonyos, hogy családi házak számára és 12 lakásosnál kisebb társasházaknak szól majd a támogatás. A hárommilliárd forint közösségi forrás a becslések szerint mintegy 6-7 milliárd forintnyi beruházást generál – f?zte hozzá az államtitkár.

A mintának szánt programban 5-6 ezer lakóegység meleg vízét szolgáltathatja napkollektor, ami – az áramtermelésre használható napelemmel szemben – gyorsabb megtérülést hoz. Bencsik János hangsúlyozta, hogy a közösségi források felhasználásánál is tekintettel kell lenni az ésszer? megtérülésre.

Bencsik János tájékoztatása szerint – ha a fejlesztési miniszter jóváhagyja a javaslatot -, akkor a korábbi pályázatok megmaradt forrásaiból kora ?sszel új, a szénmonoxid mérgezés lehet?ségét csökkent? kémény felújítási program is indulhat mintegy 500 millió forint keretösszeggel. Nem kizárt az sem, hogy a zöld beruházási rendszer (ZBR) panel alprogramjában elbírált, de forrás hiányában nem szerz?dött pályázóknak is további támogatás jut, mintegy 1,2 milliárd forint összegben. Ez újabb háromezer lakóegység korszer?sítésére nyújtana lehet?séget.

Az ZBR program el?z? kormányzati ciklusban megingott hitelességét „helyreállítottuk”, amelyhez hozzájárult az is, hogy a legutóbbi pályázatra, a ZBR „Mi otthonunk” program keretében már csak nagyon szigorú feltételekkel lehetett pályázni – mondta az államtitkár. A ZBR lényege ugyanis az, hogy az üvegházhatású gázok kvótaértékesítéséb?l származó bevételeket az európai és kiotói értékesítési rendszerben egyaránt csak éghajlatvédelmi beruházásokra lehet fordítani. A kvótabevételekb?l megvalósuló beruházások esetében hiteles módon kell mérni és nyilvántartani az elért energia megtakarítást, valamint az üvegházgáz kibocsátás csökkenését. Sajnos a korábbi programok esetében ez az elvárás nem teljesült.

A magyar állam tulajdonában lév? kvóták értékesítésér?l jelenleg is folynak biztató tárgyalások – mondta az államtitkár -, utalva arra is, hogy a világgazdaságban tapasztalható visszaesés nem segíti az értékesítési törekvéseket, hiszen a lehetséges kvótavev?k is csökkenteni kényszerülnek termelési volumenüket, s ennek következtében az üvegházgáz kibocsátásuk is mérsékl?dik.

Az augusztus 15-t?l meghirdetett és – a keret kimerülése miatt – augusztus 17-én felfüggesztett 1,6 milliárd forint keretösszeg? ZBR „Mi otthonunk” pályázatra 816 pályázat érkezett be 3,2 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez átlagosan lakóegységenként négymillió forint támogatási igényt jelent. A formai ellen?rzés befejezése után szeptember els? napjaiban kezd?dött meg a tartalmi ellen?rzés. Ha a feltételeknek megfelel?en három kategóriát javul az energetikai besorolás, akkor, a becslések szerint, akár 60-70 százaléknyi energia takarítható meg a pályázaton résztvev? kis lakóegység számú társasházakban illetve családi házakban.

A fejlesztési miniszter döntése alapján három épületenergetikai program pályázatairól is döntés született. A többlakásos társasházak távf?tésének költségmegosztó beruházásaihoz, az egycsatornás gy?jt?kémények felújításához és a ZBR energia hatékonysági alprogram utolsó elbírált csomagjába kerül? családi házak korszer?sítésére közel kétmilliárd forint támogatásról döntöttek, amelyek mintegy ötmilliárd forint érték? beruházást jelenthetnek a kivitelezésben résztvev? vállalkozásoknak.

Az MTI kérdésére Bencsik János közölte: az idén épületenergetikai és üvegházgáz kibocsátás csökkentésére irányuló éghajlatvédelmi programok keretében összességében 16,6 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ami a becslések szerint 38,5 milliárd forint érték? beruházást generál. Az eredményes pályázatokon 47.400 lakóegység kapott támogatást és a megtakarítható energia eléri az évi 460 ezer gigajoult, míg az üvegházhatású gázok kibocsátása évi 40.500 tonnával csökkenhet.

Forrás:

Várhatóan október közepén mintegy 3 milliárd forint keretösszeggel használati meleg víz el?állítására napkollektoros támogatási pályázatot írnak ki.

A részletek kidolgozás még folyik a piaci szerepl?k és a szakmai szervezetek bevonásával. Annyi bizonyos, hogy családi házak számára és 12 lakásosnál kisebb társasházaknak szól majd a támogatás. A hárommilliárd forint közösségi forrás a becslések szerint mintegy 6-7 milliárd forintnyi beruházást generál – f?zte hozzá az államtitkár.

A mintának szánt programban 5-6 ezer lakóegység meleg vízét szolgáltathatja napkollektor, ami – az áramtermelésre használható napelemmel szemben – gyorsabb megtérülést hoz. Bencsik János hangsúlyozta, hogy a közösségi források felhasználásánál is tekintettel kell lenni az ésszer? megtérülésre.

Bencsik János tájékoztatása szerint – ha a fejlesztési miniszter jóváhagyja a javaslatot -, akkor a korábbi pályázatok megmaradt forrásaiból kora ?sszel új, a szénmonoxid mérgezés lehet?ségét csökkent? kémény felújítási program is indulhat mintegy 500 millió forint keretösszeggel. Nem kizárt az sem, hogy a zöld beruházási rendszer (ZBR) panel alprogramjában elbírált, de forrás hiányában nem szerz?dött pályázóknak is további támogatás jut, mintegy 1,2 milliárd forint összegben. Ez újabb háromezer lakóegység korszer?sítésére nyújtana lehet?séget.

Az ZBR program el?z? kormányzati ciklusban megingott hitelességét „helyreállítottuk”, amelyhez hozzájárult az is, hogy a legutóbbi pályázatra, a ZBR „Mi otthonunk” program keretében már csak nagyon szigorú feltételekkel lehetett pályázni – mondta az államtitkár. A ZBR lényege ugyanis az, hogy az üvegházhatású gázok kvótaértékesítéséb?l származó bevételeket az európai és kiotói értékesítési rendszerben egyaránt csak éghajlatvédelmi beruházásokra lehet fordítani. A kvótabevételekb?l megvalósuló beruházások esetében hiteles módon kell mérni és nyilvántartani az elért energia megtakarítást, valamint az üvegházgáz kibocsátás csökkenését. Sajnos a korábbi programok esetében ez az elvárás nem teljesült.

A magyar állam tulajdonában lév? kvóták értékesítésér?l jelenleg is folynak biztató tárgyalások – mondta az államtitkár -, utalva arra is, hogy a világgazdaságban tapasztalható visszaesés nem segíti az értékesítési törekvéseket, hiszen a lehetséges kvótavev?k is csökkenteni kényszerülnek termelési volumenüket, s ennek következtében az üvegházgáz kibocsátásuk is mérsékl?dik.

Az augusztus 15-t?l meghirdetett és – a keret kimerülése miatt – augusztus 17-én felfüggesztett 1,6 milliárd forint keretösszeg? ZBR „Mi otthonunk” pályázatra 816 pályázat érkezett be 3,2 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez átlagosan lakóegységenként négymillió forint támogatási igényt jelent. A formai ellen?rzés befejezése után szeptember els? napjaiban kezd?dött meg a tartalmi ellen?rzés. Ha a feltételeknek megfelel?en három kategóriát javul az energetikai besorolás, akkor, a becslések szerint, akár 60-70 százaléknyi energia takarítható meg a pályázaton résztvev? kis lakóegység számú társasházakban illetve családi házakban.

A fejlesztési miniszter döntése alapján három épületenergetikai program pályázatairól is döntés született. A többlakásos társasházak távf?tésének költségmegosztó beruházásaihoz, az egycsatornás gy?jt?kémények felújításához és a ZBR energia hatékonysági alprogram utolsó elbírált csomagjába kerül? családi házak korszer?sítésére közel kétmilliárd forint támogatásról döntöttek, amelyek mintegy ötmilliárd forint érték? beruházást jelenthetnek a kivitelezésben résztvev? vállalkozásoknak.

Az MTI kérdésére Bencsik János közölte: az idén épületenergetikai és üvegházgáz kibocsátás csökkentésére irányuló éghajlatvédelmi programok keretében összességében 16,6 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ami a becslések szerint 38,5 milliárd forint érték? beruházást generál. Az eredményes pályázatokon 47.400 lakóegység kapott támogatást és a megtakarítható energia eléri az évi 460 ezer gigajoult, míg az üvegházhatású gázok kibocsátása évi 40.500 tonnával csökkenhet.

Forrás:ma.hu