Strangáram-szenzorika: kötelesség vagy gyakorlat nagy fotovillamos rendszerek részére?
Fotovillamos rendszerek nagyságtól és a helyi adottságoktól függ?en vannak tervezve és telepítve. A tervezéskor a költségek kerülnek el?térbe a legtöbb esetben. Kedvez? költség? és nyereséger?sséges a leggyakoribb tenorhang.
Ebb?l kifolyólag tehát csak ritkán egészül hozzá megfelel? szenzorika,
aminek hiánya a m?köd? üzemid? alatt nagyon megbüntetheti a rendszer gazdáját.
Strangok sematikus kapcsolása strangáram-szenzorikával
Központi inverteres PV-szolárparkok túlnyomó többségben egy bizonyos séma szerint vannak tervezve és felépítve. Az ismeret, egy ilyen rendszert megtervezni ezért igen széleskörben elterjedt.
A szolármodulok sorba lesznek kapcsolva és egy bizonyos mennyiség? strang pedig készülékkapcsoló szekrényben (GAK, vagy Array-Box, Combiner-Box vagy DC-UV névvel) lesz összekötve.
Az alelosztóban történ? strangok összefogásával és azok ismételt kötegelésével párhuzamos strangkapcsolást állítunk össze. Ezek a csoportvezetékek lesznek aztán az inverterhez vezetve, ahol a kábelek keresztmetszete lényegesen nagyobb, mint az egyes ez el?tti vezetékek, mivel az áramer?sségek is analóg összegz?dnek.
A strangáram-szenzorok azon a pontban veszik le az áramer?sséget, ahol az egyes strangok az alelosztóban össze lesznek kapcsolva. Itt lesznek az egyes strang-áramer?sségek mérve és a szenzorik kommunikációsmoduljából egy központi adatolvasóval ez az érték ki lesz olvasva.
Miért értelemszer?, az egyes strangok áramer?sségének a mérése?
Optimális esetben és egy rendszer korrekt tervezésekor elméletileg hozza a megtervezett teljesítményt. De mégis vannak olyan tényez?k amik a rendszer gazdaságosságát befolyásolják és a teljesítményt csökkenthetik. Ezek lehetnek:
- Árnyékolás illetve részfelületek lefedése,
- Modulok min?sége.
- Modulok sérülése ill. kiesése (modul rövidzárlata, földzárlat) valamint
- Lopás vagy megrongálás.
PV-szolárpark napi teljesítménygörbéje
Megfelel? monitoring- és megfigyel? rendszer alkalmazásával a legtöbb esetben csak a rendszer aktuális teljesítménye mutatható ki. A napi teljesítménygörbe azonban csak azt mutatja meg, hogy nagyobb besugárzáskor megfelel?en nagyobb teljesítmény lett generálva.
A strangáram felügyelete nélkül viszont aligha lehet arra következtetni, hogy az összes modul valóban a tervezett teljesítményt hozza-e vagy sem.
Már a rendszer tervezése alatt igyekszik a tervez? a strangokat egyenletesen felépíteni az alelosztóba. Ennek az alapja egyedül a fizikai ohmtörvény. Egyes stringsorok leárnyékolása esetén vagy különböz? modulmin?ségek esetében az egyes stringek különböz? nagyságú áramot és így különböz? nagyságú teljesítményt produkálhatnak. Ugyanakkor ez negatív strangáramot illetve visszáramot termelhet. Ezek nem csak az alelosztó összteljesítményét csökkentheti le, hanem tartósan is megrongálhatja a modulokat.
A modulok kiesése, például kábelek megsérülése rágycsálók által, sem egyedüli eset a gyakorlatban. Ugyan úgy jéges? által okozott károk is csökkentik a strangok teljesítményét és ezzel a rendszer összességét.
Mostanában már a szolármodulok ellopása is téma, amit már nem szabad figyelmen kívül hagyni. Természetes, hogy a szenzorika sem tudja a lopást megakadályozni, de a gyorsabb felderítés lehet?sége minden esetre így már adott úgy, hogy az ellopott modulokat id?ben pótolni tudjuk és teljesítménykiesések csak ideiglenesen lépnek fel.
Mintapélda (egyszer?sített):
Vegyünk egy példarendszert, aminek a tervezett teljesítménye 500 kW. Az alkalmazott inverter az egy központi inverter, aminek névleges teljesítménye 520 kW. Összesen 15 készülékkapcsoló szekrényünk van a 112 strang részére.
Normál üzemmódban 550 voltnál kb. 8 ampert mérünk strangonként. Így egy-egy strang 4,4 kW-ot termel.
PStrang = UStrang * IStrang = 550 V * 8 A = 4400 VA = 4,4 kW
112 straggal számolva, a fenti eredményt megszorozva, kapunk egy 492,8 kW összteljesítményt.
Ezt a teljesítményt azonban csak optimális körülmények és maximális besugárzás esetén termeli meg a rendszer.
Feltételezve, hogy lopás, meghibásodás miatt vagy a biztosítékok reagálása miatt 5 strang teljesen kiesik és 5 további strang leárnyékolás vagy kapcsolási hiba miatt -2,6 A negatív áramot termel, úgy az alábbi egyenletet és eredményt lehet felállítani:
112 strang – 10 hiányzó illetve hibás strang = 102 termel? strang.
Ezzel az összteljesítmény: 102 strang * 4,4 kW = 448,8 kW.
Az 5 negatív áramú strang az alábbi negatív teljesítményt (P) termeli:
5 strang * 550 V * -2,6 A = -7,15 kW
Ezzel megmarad egy 441,65 kW-nyi termel?-teljesítmény. A terv-teljesítményhez viszonyítva ez 10,3%-os teljesítményveszteséget jelent.
Egy átlagosan benapozott, itt-ott felh?foszlányokkal az égen, napon a teljesítményi értékek egyedüli grafikai megjelenítésével alig lehet ezekre a hibákra következtetni, f?leg akkor nem, ha a túlzott spórolás miatt még a besugárzási szenzorról is lemondtunk.
Ha pénzügyileg értékeljük ezt a teljesítményveszteséget, úgy az alábbi számításhoz juthatunk:
Egy normális napos id?ben ez a rendszer 2.400,00 Eurot hoz a betáplálási tarifán keresztül.
A 10%-os teljesítménycsökkenésb?l kifolyólag így 240,00 Euro veszteség lesz naponta. Ez mégiscsak 7,200,00 Euro havonta, amit el lehetett volna kerülni.
Az ebben a példában kiszámított értékek csak egy célzás a lehetséges teljesítmény eltérésre. A valóságban nem lépnek fel egész nap negatív áramok, ha az inverter MPP állapotban van, és amennyiben nincs kapcsolási hiba. Tapasztalat szerint is lehet visszáramot, pl.: gyenge megvilágitás esetében mérni. A számítások jobb szemléltetése érdekében ezért nappali értékekkel lett számolva.
Összegzés: Megawatt-parkoknál a strangáram-szenzorika igenis érdemes
A strangáram-szenzorika nem feltétlenül kedvez? tétel. De a példaszámítás után könnyen lehet következtetni, hogy alkalmazása, f?leg megawatt-parkok esetében, a futamid? alatt talán mégis kifizet?d?bb, mint anélkül.
A készülékek kapcsolása szenzorikával. Kép: Eberhard Kipp
Csak is optimálisan felügyelt rendszerek hozzák hosszútávon azt az eredményt, amivel a hozamprognózis szakvéleményezésében számolva lett. Amennyiben ezek nem lesznek elérve, akkor éppen a nagyobb rendszerek esetében jönnek a viták, amiket a legjobban kikerülni szeretne az ember.
Id?közben vannak már sokan, akik strangáram-szenzorikát kínálnak. Minden esetre figyelni kell a technikai specifikációkra. Vannak például még mindig értékesít?k, akik pl. negatív árammal nem tudnak mit kezdeni és így ezt vagy ki sem mutatják vagy akár pozitívnak állítják be. Ezenfelül még a teljesítményhatárokra és a mérési pontosságra is ügyelni kell.
A már meglév? rendszereknél kínálkozik még az a lehet?ség is, hogy a szenzorikát utólagosan építsék be. vagy diagnosztikai célra ideiglenesen rendelkezésre állítsák.
Forrás: Solarserver.de / Michael Debreczeni
Strangáram-szenzorika: kötelesség vagy gyakorlat nagy fotovillamos rendszerek részére?
Fotovillamos rendszerek nagyságtól és a helyi adottságoktól függ?en vannak tervezve és telepítve. A tervezéskor a költségek kerülnek el?térbe a legtöbb esetben. Kedvez? költség? és nyereséger?sséges a leggyakoribb tenorhang.
Ebb?l kifolyólag tehát csak ritkán egészül hozzá megfelel? szenzorika, aminek hiánya a m?köd? üzemid? alatt nagyon megbüntetheti a rendszer gazdáját.
Strangok sematikus kapcsolása strangáram-szenzorikával
Központi inverteres PV-szolárparkok túlnyomó többségben egy bizonyos séma szerint vannak tervezve és felépítve. Az ismeret, egy ilyen rendszert megtervezni ezért igen széleskörben elterjedt.
A szolármodulok sorba lesznek kapcsolva és egy bizonyos mennyiség? strang pedig készülékkapcsoló szekrényben (GAK, vagy Array-Box, Combiner-Box vagy DC-UV névvel) lesz összekötve.
Az alelosztóban történ? strangok összefogásával és azok ismételt kötegelésével párhuzamos strangkapcsolást állítunk össze. Ezek a csoportvezetékek lesznek aztán az inverterhez vezetve, ahol a kábelek keresztmetszete lényegesen nagyobb, mint az egyes ez el?tti vezetékek, mivel az áramer?sségek is analóg összegz?dnek.
A strangáram-szenzorok azon a pontban veszik le az áramer?sséget, ahol az egyes strangok az alelosztóban össze lesznek kapcsolva. Itt lesznek az egyes strang-áramer?sségek mérve és a szenzorik kommunikációsmoduljából egy központi adatolvasóval ez az érték ki lesz olvasva.
Miért értelemszer?, az egyes strangok áramer?sségének a mérése?
Optimális esetben és egy rendszer korrekt tervezésekor elméletileg hozza a megtervezett teljesítményt. De mégis vannak olyan tényez?k amik a rendszer gazdaságosságát befolyásolják és a teljesítményt csökkenthetik. Ezek lehetnek:
- Árnyékolás illetve részfelületek lefedése,
- Modulok min?sége.
- Modulok sérülése ill. kiesése (modul rövidzárlata, földzárlat) valamint
- Lopás vagy megrongálás.
PV-szolárpark napi teljesítménygörbéje
Megfelel? monitoring- és megfigyel? rendszer alkalmazásával a legtöbb esetben csak a rendszer aktuális teljesítménye mutatható ki. A napi teljesítménygörbe azonban csak azt mutatja meg, hogy nagyobb besugárzáskor megfelel?en nagyobb teljesítmény lett generálva.
A strangáram felügyelete nélkül viszont aligha lehet arra következtetni, hogy az összes modul valóban a tervezett teljesítményt hozza-e vagy sem.
Már a rendszer tervezése alatt igyekszik a tervez? a strangokat egyenletesen felépíteni az alelosztóba. Ennek az alapja egyedül a fizikai ohmtörvény. Egyes stringsorok leárnyékolása esetén vagy különböz? modulmin?ségek esetében az egyes stringek különböz? nagyságú áramot és így különböz? nagyságú teljesítményt produkálhatnak. Ugyanakkor ez negatív strangáramot illetve visszáramot termelhet. Ezek nem csak az alelosztó összteljesítményét csökkentheti le, hanem tartósan is megrongálhatja a modulokat.
A modulok kiesése, például kábelek megsérülése rágycsálók által, sem egyedüli eset a gyakorlatban. Ugyan úgy jéges? által okozott károk is csökkentik a strangok teljesítményét és ezzel a rendszer összességét.
Mostanában már a szolármodulok ellopása is téma, amit már nem szabad figyelmen kívül hagyni. Természetes, hogy a szenzorika sem tudja a lopást megakadályozni, de a gyorsabb felderítés lehet?sége minden esetre így már adott úgy, hogy az ellopott modulokat id?ben pótolni tudjuk és teljesítménykiesések csak ideiglenesen lépnek fel.
Mintapélda (egyszer?sített):
Vegyünk egy példarendszert, aminek a tervezett teljesítménye 500 kW. Az alkalmazott inverter az egy központi inverter, aminek névleges teljesítménye 520 kW. Összesen 15 készülékkapcsoló szekrényünk van a 112 strang részére.
Normál üzemmódban 550 voltnál kb. 8 ampert mérünk strangonként. Így egy-egy strang 4,4 kW-ot termel.
PStrang = UStrang * IStrang = 550 V * 8 A = 4400 VA = 4,4 kW
112 straggal számolva, a fenti eredményt megszorozva, kapunk egy 492,8 kW összteljesítményt.
Ezt a teljesítményt azonban csak optimális körülmények és maximális besugárzás esetén termeli meg a rendszer.
Feltételezve, hogy lopás, meghibásodás miatt vagy a biztosítékok reagálása miatt 5 strang teljesen kiesik és 5 további strang leárnyékolás vagy kapcsolási hiba miatt -2,6 A negatív áramot termel, úgy az alábbi egyenletet és eredményt lehet felállítani:
112 strang – 10 hiányzó illetve hibás strang = 102 termel? strang.
Ezzel az összteljesítmény: 102 strang * 4,4 kW = 448,8 kW.
Az 5 negatív áramú strang az alábbi negatív teljesítményt (P) termeli:
5 strang * 550 V * -2,6 A = -7,15 kW
Ezzel megmarad egy 441,65 kW-nyi termel?-teljesítmény. A terv-teljesítményhez viszonyítva ez 10,3%-os teljesítményveszteséget jelent.
Egy átlagosan benapozott, itt-ott felh?foszlányokkal az égen, napon a teljesítményi értékek egyedüli grafikai megjelenítésével alig lehet ezekre a hibákra következtetni, f?leg akkor nem, ha a túlzott spórolás miatt még a besugárzási szenzorról is lemondtunk.
Ha pénzügyileg értékeljük ezt a teljesítményveszteséget, úgy az alábbi számításhoz juthatunk:
Egy normális napos id?ben ez a rendszer 2.400,00 Eurot hoz a betáplálási tarifán keresztül.
A 10%-os teljesítménycsökkenésb?l kifolyólag így 240,00 Euro veszteség lesz naponta. Ez mégiscsak 7,200,00 Euro havonta, amit el lehetett volna kerülni.
Az ebben a példában kiszámított értékek csak egy célzás a lehetséges teljesítmény eltérésre. A valóságban nem lépnek fel egész nap negatív áramok, ha az inverter MPP állapotban van, és amennyiben nincs kapcsolási hiba. Tapasztalat szerint is lehet visszáramot, pl.: gyenge megvilágitás esetében mérni. A számítások jobb szemléltetése érdekében ezért nappali értékekkel lett számolva.
Összegzés: Megawatt-parkoknál a strangáram-szenzorika igenis érdemes
A strangáram-szenzorika nem feltétlenül kedvez? tétel. De a példaszámítás után könnyen lehet következtetni, hogy alkalmazása, f?leg megawatt-parkok esetében, a futamid? alatt talán mégis kifizet?d?bb, mint anélkül.
A készülékek kapcsolása szenzorikával. Kép: Eberhard Kipp
Csak is optimálisan felügyelt rendszerek hozzák hosszútávon azt az eredményt, amivel a hozamprognózis szakvéleményezésében számolva lett. Amennyiben ezek nem lesznek elérve, akkor éppen a nagyobb rendszerek esetében jönnek a viták, amiket a legjobban kikerülni szeretne az ember.
Id?közben vannak már sokan, akik strangáram-szenzorikát kínálnak. Minden esetre figyelni kell a technikai specifikációkra. Vannak például még mindig értékesít?k, akik pl. negatív árammal nem tudnak mit kezdeni és így ezt vagy ki sem mutatják vagy akár pozitívnak állítják be. Ezenfelül még a teljesítményhatárokra és a mérési pontosságra is ügyelni kell.
A már meglév? rendszereknél kínálkozik még az a lehet?ség is, hogy a szenzorikát utólagosan építsék be. vagy diagnosztikai célra ideiglenesen rendelkezésre állítsák.
Forrás: Solarserver.de / Michael Debreczeni
Strangáram-szenzorika: kötelesség vagy gyakorlat nagy fotovillamos rendszerek részére?
Fotovillamos rendszerek nagyságtól és a helyi adottságoktól függ?en vannak tervezve és telepítve. A tervezéskor a költségek kerülnek el?térbe a legtöbb esetben. Kedvez? költség? és nyereséger?sséges a leggyakoribb tenorhang.
Ebb?l kifolyólag tehát csak ritkán egészül hozzá megfelel? szenzorika, aminek hiánya a m?köd? üzemid? alatt nagyon megbüntetheti a rendszer gazdáját.
Strangok sematikus kapcsolása strangáram-szenzorikával
Központi inverteres PV-szolárparkok túlnyomó többségben egy bizonyos séma szerint vannak tervezve és felépítve. Az ismeret, egy ilyen rendszert megtervezni ezért igen széleskörben elterjedt.
A szolármodulok sorba lesznek kapcsolva és egy bizonyos mennyiség? strang pedig készülékkapcsoló szekrényben (GAK, vagy Array-Box, Combiner-Box vagy DC-UV névvel) lesz összekötve.
Az alelosztóban történ? strangok összefogásával és azok ismételt kötegelésével párhuzamos strangkapcsolást állítunk össze. Ezek a csoportvezetékek lesznek aztán az inverterhez vezetve, ahol a kábelek keresztmetszete lényegesen nagyobb, mint az egyes ez el?tti vezetékek, mivel az áramer?sségek is analóg összegz?dnek.
A strangáram-szenzorok azon a pontban veszik le az áramer?sséget, ahol az egyes strangok az alelosztóban össze lesznek kapcsolva. Itt lesznek az egyes strang-áramer?sségek mérve és a szenzorik kommunikációsmoduljából egy központi adatolvasóval ez az érték ki lesz olvasva.
Miért értelemszer?, az egyes strangok áramer?sségének a mérése?
Optimális esetben és egy rendszer korrekt tervezésekor elméletileg hozza a megtervezett teljesítményt. De mégis vannak olyan tényez?k amik a rendszer gazdaságosságát befolyásolják és a teljesítményt csökkenthetik. Ezek lehetnek:
- Árnyékolás illetve részfelületek lefedése,
- Modulok min?sége.
- Modulok sérülése ill. kiesése (modul rövidzárlata, földzárlat) valamint
- Lopás vagy megrongálás.
PV-szolárpark napi teljesítménygörbéje
Megfelel? monitoring- és megfigyel? rendszer alkalmazásával a legtöbb esetben csak a rendszer aktuális teljesítménye mutatható ki. A napi teljesítménygörbe azonban csak azt mutatja meg, hogy nagyobb besugárzáskor megfelel?en nagyobb teljesítmény lett generálva.
A strangáram felügyelete nélkül viszont aligha lehet arra következtetni, hogy az összes modul valóban a tervezett teljesítményt hozza-e vagy sem.
Már a rendszer tervezése alatt igyekszik a tervez? a strangokat egyenletesen felépíteni az alelosztóba. Ennek az alapja egyedül a fizikai ohmtörvény. Egyes stringsorok leárnyékolása esetén vagy különböz? modulmin?ségek esetében az egyes stringek különböz? nagyságú áramot és így különböz? nagyságú teljesítményt produkálhatnak. Ugyanakkor ez negatív strangáramot illetve visszáramot termelhet. Ezek nem csak az alelosztó összteljesítményét csökkentheti le, hanem tartósan is megrongálhatja a modulokat.
A modulok kiesése, például kábelek megsérülése rágycsálók által, sem egyedüli eset a gyakorlatban. Ugyan úgy jéges? által okozott károk is csökkentik a strangok teljesítményét és ezzel a rendszer összességét.
Mostanában már a szolármodulok ellopása is téma, amit már nem szabad figyelmen kívül hagyni. Természetes, hogy a szenzorika sem tudja a lopást megakadályozni, de a gyorsabb felderítés lehet?sége minden esetre így már adott úgy, hogy az ellopott modulokat id?ben pótolni tudjuk és teljesítménykiesések csak ideiglenesen lépnek fel.
Mintapélda (egyszer?sített):
Vegyünk egy példarendszert, aminek a tervezett teljesítménye 500 kW. Az alkalmazott inverter az egy központi inverter, aminek névleges teljesítménye 520 kW. Összesen 15 készülékkapcsoló szekrényünk van a 112 strang részére.
Normál üzemmódban 550 voltnál kb. 8 ampert mérünk strangonként. Így egy-egy strang 4,4 kW-ot termel.
PStrang = UStrang * IStrang = 550 V * 8 A = 4400 VA = 4,4 kW
112 straggal számolva, a fenti eredményt megszorozva, kapunk egy 492,8 kW összteljesítményt.
Ezt a teljesítményt azonban csak optimális körülmények és maximális besugárzás esetén termeli meg a rendszer.
Feltételezve, hogy lopás, meghibásodás miatt vagy a biztosítékok reagálása miatt 5 strang teljesen kiesik és 5 további strang leárnyékolás vagy kapcsolási hiba miatt -2,6 A negatív áramot termel, úgy az alábbi egyenletet és eredményt lehet felállítani:
112 strang – 10 hiányzó illetve hibás strang = 102 termel? strang.
Ezzel az összteljesítmény: 102 strang * 4,4 kW = 448,8 kW.
Az 5 negatív áramú strang az alábbi negatív teljesítményt (P) termeli:
5 strang * 550 V * -2,6 A = -7,15 kW
Ezzel megmarad egy 441,65 kW-nyi termel?-teljesítmény. A terv-teljesítményhez viszonyítva ez 10,3%-os teljesítményveszteséget jelent.
Egy átlagosan benapozott, itt-ott felh?foszlányokkal az égen, napon a teljesítményi értékek egyedüli grafikai megjelenítésével alig lehet ezekre a hibákra következtetni, f?leg akkor nem, ha a túlzott spórolás miatt még a besugárzási szenzorról is lemondtunk.
Ha pénzügyileg értékeljük ezt a teljesítményveszteséget, úgy az alábbi számításhoz juthatunk:
Egy normális napos id?ben ez a rendszer 2.400,00 Eurot hoz a betáplálási tarifán keresztül.
A 10%-os teljesítménycsökkenésb?l kifolyólag így 240,00 Euro veszteség lesz naponta. Ez mégiscsak 7,200,00 Euro havonta, amit el lehetett volna kerülni.
Az ebben a példában kiszámított értékek csak egy célzás a lehetséges teljesítmény eltérésre. A valóságban nem lépnek fel egész nap negatív áramok, ha az inverter MPP állapotban van, és amennyiben nincs kapcsolási hiba. Tapasztalat szerint is lehet visszáramot, pl.: gyenge megvilágitás esetében mérni. A számítások jobb szemléltetése érdekében ezért nappali értékekkel lett számolva.
Összegzés: Megawatt-parkoknál a strangáram-szenzorika igenis érdemes
A strangáram-szenzorika nem feltétlenül kedvez? tétel. De a példaszámítás után könnyen lehet következtetni, hogy alkalmazása, f?leg megawatt-parkok esetében, a futamid? alatt talán mégis kifizet?d?bb, mint anélkül.
A készülékek kapcsolása szenzorikával. Kép: Eberhard Kipp
Csak is optimálisan felügyelt rendszerek hozzák hosszútávon azt az eredményt, amivel a hozamprognózis szakvéleményezésében számolva lett. Amennyiben ezek nem lesznek elérve, akkor éppen a nagyobb rendszerek esetében jönnek a viták, amiket a legjobban kikerülni szeretne az ember.
Id?közben vannak már sokan, akik strangáram-szenzorikát kínálnak. Minden esetre figyelni kell a technikai specifikációkra. Vannak például még mindig értékesít?k, akik pl. negatív árammal nem tudnak mit kezdeni és így ezt vagy ki sem mutatják vagy akár pozitívnak állítják be. Ezenfelül még a teljesítményhatárokra és a mérési pontosságra is ügyelni kell.
A már meglév? rendszereknél kínálkozik még az a lehet?ség is, hogy a szenzorikát utólagosan építsék be. vagy diagnosztikai célra ideiglenesen rendelkezésre állítsák.
Forrás: Solarserver.de / Michael Debreczeni
Strangáram-szenzorika: kötelesség vagy gyakorlat nagy fotovillamos rendszerek részére?
Fotovillamos rendszerek nagyságtól és a helyi adottságoktól függ?en vannak tervezve és telepítve. A tervezéskor a költségek kerülnek el?térbe a legtöbb esetben. Kedvez? költség? és nyereséger?sséges a leggyakoribb tenorhang.
Ebb?l kifolyólag tehát csak ritkán egészül hozzá megfelel? szenzorika,
aminek hiánya a m?köd? üzemid? alatt nagyon megbüntetheti a rendszer gazdáját.
Strangok sematikus kapcsolása strangáram-szenzorikával
Központi inverteres PV-szolárparkok túlnyomó többségben egy bizonyos séma szerint vannak tervezve és felépítve. Az ismeret, egy ilyen rendszert megtervezni ezért igen széleskörben elterjedt.
A szolármodulok sorba lesznek kapcsolva és egy bizonyos mennyiség? strang pedig készülékkapcsoló szekrényben (GAK, vagy Array-Box, Combiner-Box vagy DC-UV névvel) lesz összekötve.
Az alelosztóban történ? strangok összefogásával és azok ismételt kötegelésével párhuzamos strangkapcsolást állítunk össze. Ezek a csoportvezetékek lesznek aztán az inverterhez vezetve, ahol a kábelek keresztmetszete lényegesen nagyobb, mint az egyes ez el?tti vezetékek, mivel az áramer?sségek is analóg összegz?dnek.
A strangáram-szenzorok azon a pontban veszik le az áramer?sséget, ahol az egyes strangok az alelosztóban össze lesznek kapcsolva. Itt lesznek az egyes strang-áramer?sségek mérve és a szenzorik kommunikációsmoduljából egy központi adatolvasóval ez az érték ki lesz olvasva.
Miért értelemszer?, az egyes strangok áramer?sségének a mérése?
Optimális esetben és egy rendszer korrekt tervezésekor elméletileg hozza a megtervezett teljesítményt. De mégis vannak olyan tényez?k amik a rendszer gazdaságosságát befolyásolják és a teljesítményt csökkenthetik. Ezek lehetnek:
- Árnyékolás illetve részfelületek lefedése,
- Modulok min?sége.
- Modulok sérülése ill. kiesése (modul rövidzárlata, földzárlat) valamint
- Lopás vagy megrongálás.
PV-szolárpark napi teljesítménygörbéje
Megfelel? monitoring- és megfigyel? rendszer alkalmazásával a legtöbb esetben csak a rendszer aktuális teljesítménye mutatható ki. A napi teljesítménygörbe azonban csak azt mutatja meg, hogy nagyobb besugárzáskor megfelel?en nagyobb teljesítmény lett generálva.
A strangáram felügyelete nélkül viszont aligha lehet arra következtetni, hogy az összes modul valóban a tervezett teljesítményt hozza-e vagy sem.
Már a rendszer tervezése alatt igyekszik a tervez? a strangokat egyenletesen felépíteni az alelosztóba. Ennek az alapja egyedül a fizikai ohmtörvény. Egyes stringsorok leárnyékolása esetén vagy különböz? modulmin?ségek esetében az egyes stringek különböz? nagyságú áramot és így különböz? nagyságú teljesítményt produkálhatnak. Ugyanakkor ez negatív strangáramot illetve visszáramot termelhet. Ezek nem csak az alelosztó összteljesítményét csökkentheti le, hanem tartósan is megrongálhatja a modulokat.
A modulok kiesése, például kábelek megsérülése rágycsálók által, sem egyedüli eset a gyakorlatban. Ugyan úgy jéges? által okozott károk is csökkentik a strangok teljesítményét és ezzel a rendszer összességét.
Mostanában már a szolármodulok ellopása is téma, amit már nem szabad figyelmen kívül hagyni. Természetes, hogy a szenzorika sem tudja a lopást megakadályozni, de a gyorsabb felderítés lehet?sége minden esetre így már adott úgy, hogy az ellopott modulokat id?ben pótolni tudjuk és teljesítménykiesések csak ideiglenesen lépnek fel.
Mintapélda (egyszer?sített):
Vegyünk egy példarendszert, aminek a tervezett teljesítménye 500 kW. Az alkalmazott inverter az egy központi inverter, aminek névleges teljesítménye 520 kW. Összesen 15 készülékkapcsoló szekrényünk van a 112 strang részére.
Normál üzemmódban 550 voltnál kb. 8 ampert mérünk strangonként. Így egy-egy strang 4,4 kW-ot termel.
PStrang = UStrang * IStrang = 550 V * 8 A = 4400 VA = 4,4 kW
112 straggal számolva, a fenti eredményt megszorozva, kapunk egy 492,8 kW összteljesítményt.
Ezt a teljesítményt azonban csak optimális körülmények és maximális besugárzás esetén termeli meg a rendszer.
Feltételezve, hogy lopás, meghibásodás miatt vagy a biztosítékok reagálása miatt 5 strang teljesen kiesik és 5 további strang leárnyékolás vagy kapcsolási hiba miatt -2,6 A negatív áramot termel, úgy az alábbi egyenletet és eredményt lehet felállítani:
112 strang – 10 hiányzó illetve hibás strang = 102 termel? strang.
Ezzel az összteljesítmény: 102 strang * 4,4 kW = 448,8 kW.
Az 5 negatív áramú strang az alábbi negatív teljesítményt (P) termeli:
5 strang * 550 V * -2,6 A = -7,15 kW
Ezzel megmarad egy 441,65 kW-nyi termel?-teljesítmény. A terv-teljesítményhez viszonyítva ez 10,3%-os teljesítményveszteséget jelent.
Egy átlagosan benapozott, itt-ott felh?foszlányokkal az égen, napon a teljesítményi értékek egyedüli grafikai megjelenítésével alig lehet ezekre a hibákra következtetni, f?leg akkor nem, ha a túlzott spórolás miatt még a besugárzási szenzorról is lemondtunk.
Ha pénzügyileg értékeljük ezt a teljesítményveszteséget, úgy az alábbi számításhoz juthatunk:
Egy normális napos id?ben ez a rendszer 2.400,00 Eurot hoz a betáplálási tarifán keresztül.
A 10%-os teljesítménycsökkenésb?l kifolyólag így 240,00 Euro veszteség lesz naponta. Ez mégiscsak 7,200,00 Euro havonta, amit el lehetett volna kerülni.
Az ebben a példában kiszámított értékek csak egy célzás a lehetséges teljesítmény eltérésre. A valóságban nem lépnek fel egész nap negatív áramok, ha az inverter MPP állapotban van, és amennyiben nincs kapcsolási hiba. Tapasztalat szerint is lehet visszáramot, pl.: gyenge megvilágitás esetében mérni. A számítások jobb szemléltetése érdekében ezért nappali értékekkel lett számolva.
Összegzés: Megawatt-parkoknál a strangáram-szenzorika igenis érdemes
A strangáram-szenzorika nem feltétlenül kedvez? tétel. De a példaszámítás után könnyen lehet következtetni, hogy alkalmazása, f?leg megawatt-parkok esetében, a futamid? alatt talán mégis kifizet?d?bb, mint anélkül.
A készülékek kapcsolása szenzorikával. Kép: Eberhard Kipp
Csak is optimálisan felügyelt rendszerek hozzák hosszútávon azt az eredményt, amivel a hozamprognózis szakvéleményezésében számolva lett. Amennyiben ezek nem lesznek elérve, akkor éppen a nagyobb rendszerek esetében jönnek a viták, amiket a legjobban kikerülni szeretne az ember.
Id?közben vannak már sokan, akik strangáram-szenzorikát kínálnak. Minden esetre figyelni kell a technikai specifikációkra. Vannak például még mindig értékesít?k, akik pl. negatív árammal nem tudnak mit kezdeni és így ezt vagy ki sem mutatják vagy akár pozitívnak állítják be. Ezenfelül még a teljesítményhatárokra és a mérési pontosságra is ügyelni kell.
A már meglév? rendszereknél kínálkozik még az a lehet?ség is, hogy a szenzorikát utólagosan építsék be. vagy diagnosztikai célra ideiglenesen rendelkezésre állítsák.
Forrás: Solarserver.de / Michael Debreczeni
Solarbuzz: 27, 4 gigawattal növekedett világszerte a fotovoltaik piac 2011-ben; ez 40%-os növekedést jelent az el?z? évhez viszonyítva
A legfontosabb nemzetközi PV piacok (GW) 2011-ben
A világszerte tapasztalható kereslet 74 százaléka Németországra, Olaszországra, Kínára, az USA-ra és Franciaországra esett.
A kínai gyártóknak tovább sikerült vezet?i helyüket kiépíteni a kristályos szilícium alapú wafer, szolárcellák és a modulok gyártásában, a vékonyfilm technológia részesedése csökkent, és az ázsiai piacokon a kereslet gyorsan növekedett, jelenti Solarbuzz.
A fotovoltaik iparának a bevétele világszerte összesen 93 milliárd US$ (kb. 70 milliárd Euró) 2011-ben. Ez az el?z? évhez viszonyítva 12 százalék emelkedést jelent. Egyidej?leg sikerült még ennek a szektornak több, mint 8 millárd US$-t (6 milliárd Euró), mint magán- és idegen t?két is bevinni.
A világ több, mint 100 országa közül, amik az értékelésben figyelembe vannak véve azok az alábbi 5 legnagyobb fotovoltaik piacai: Németország, Olaszország, Kína, USA és Franciaország. Ezek az országok osztják szét világszerte egymás között a 74 százalékos 2011-es keresletet. Kína piaca 470 százalékkal n?tt az el?z? évhez képest, ezzel az eredménnyel az ország a 2010-es 7. helyér?l a harmadik helyre lépett el?re 2011-ben.
Németország, Olaszország és Franciaország az európai piacnak 82 százalékát tette ki összesen.
Az európai piacon a PV kereslet 18,7 gigawatt illetve 68 százalék volt. A franciaországi és az olaszországi piac er?s növekedése valamint a tavaly évvégi németországi pv-piac megrohamozása, ami által sikerült nekik az el?z? év szintjét megtartani, ahhoz vezetett, hogy Németország, Olaszország és Franciaország európai piacrészesedése összesen 82 százalék lett.
A világon gyártott szolárcellák 74 százalékát Kínában és Taiwanban állítják el?. A tavalyi évben ez 63 százalék volt.
29,5 gigawattot ért el a 2011-es év a világszerte gyártott szolárcella gyártásban. Egy évvel ezel?tt ez 23 gigawatt volt. Ebb?l az össztermelésb?l 11 százalélot ért el a vékonyfilm technológia 2011-ben.
A tíz legnagyobb poliszilícium gyártója összesen 204.000 tonna nyersanyagot (el?anyagot) termelt. A tíz legnagyobb wafer-gyártó pedig a világ kapacitásának a 20,7 százalékát gyártja.
A fotovoltaik modulok gyári árai 28 százalékot zuhantak, 2012-ben további 29 százalék várható el?reláthatóan.
A 2011 els? félévében igen felgyorsított szolárcella termelés, ami lényegesen túlhaladta szükségletet, ahhoz vezetett, hogy a szilíciumkristályos modulok átlagos gyári ára kb. 28 százalékot lezuhant. 2010-ben alig 14 százalék volt az árcsökkenés. 2011 utolsó negyedévében az árak 46 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2010 azonos id?szakában.
Az északmerikai és egyes ázsiai piacok óriási növekedése.
Solarbuzz azzal számít, hogy a gyári modulárak további 43-53 százalékot fognak esni az elkövetkez? 5 évben a 2011-eshez viszonyítva. Az átlagos el?állítási árak a c-si moduloknál pedig legalább 29 százalékot fognak esni 2012-ben.
Az elkövetkez? 12 hónapban tovább fognak n?ni a feltörekv? piacok és a világszükséglet 32 százalékát fogja kitenni, az elmúlt évben ezeknek csak 20 százalékos volt a részesedéük ebben. Európa részesedése pedig egyidej?leg 53 százalékra zsugorodik. 2016-ra ez a részesedés 42 százalék alá csúszhat, mialatt Északamerika és egyes ázsiai országok tovább növekednek. Kína részaránya 17 százalékra növekedhet a világpiaci részesedésben 2016-ra.
Az NPD Solarbuzz elnöke, Craig Stevens szerint: különösen Németországban lesz hatalmas nekiugrás új fotovillamos rendszerekre, miel?tt 2012 júliusában érvénybe lép a megfaragott betáplálási szabályzat.
„A németországi és a többi országokban történ? drasztikus betáplálási rövidítések megalapozták világszerte a lehetséges recessziót ebben az évben. De el?tte rengeteg új telepítések fognak lezajlani“, mondta Craig Stevens, az NPD Solarbuzz elnöke.
Ezek a tarifarövidítések arra késztetik a cégeket, hogy hamarabb fejlesszenek ki újabb piaci stratégiákat, mint azok tervezve lettek, amik nem az állami támogatásokon alapulnak már. Ugyan akkor a kínai politikusoknak is el kell dönteniük, hogy a hazai piacukat er?sebben támogassák, mint eddig, hogy vezet? szerepüket a gyártói fronton tovább er?síthessék.“
„Az év els? felében vissza kell venni a tervezett wafer- és cellagyártást a még rosszabb nyereség megfékezése érdekében. Felt?n?, hogy a poliszilícium gyártás – hosszú ideig a hátránybehozás és a lehet?ségek egyik értékteremtési láncszeme – ma már az értékteremtési lánc egyik legnagyobb kapacitása“, toldotta Stevens hozzá.
A riportról.
Az új Marketbuzz-riport a szoláris értékteremtési lánca mentén az ajánlatoknak, a kapacitásoknak és az áraknak a világkereslet szerinti mélybehatoló, integrált elemzését tartalmazza. Az ipar elmúlt 12 hónapjának fontosabb pénzügyi m?veletei vannak részletesen felvezetve, amiben felvásárlásokat, kiválásokat és támogatásokat is beleértünk.
Tobábbi információk: NPD Solarbuzz
20.03.2012 | Forrás: NPD Solarbuzz / Michael Debreczeni
 |
2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet bevezette a háztartási méret? kiser?m? (továbbiakban HMKE) fogalmát. A jogalkotó célja a HMKE létesítésénél els?sorban a háztartás villamosenergia-szükségletének helyben történ? megtermelése, ezzel hozzájárulva a környezetbe kibocsátott széndioxid mennyiségének csökkentéséhez.
Az E.ON cégcsoport számára mindig fontos szerepet töltött be a környezetvédelem, ezért a tájékoztató honlap összeállításával segítséget kívánunk nyújtani a leend? HMKE tulajdonosoknak a létesítés és közcélú hálózatra csatlakozás témakörében. |
HMKE-nek min?sül az a villamosenergia-termel? berendezés, amelyre az alábbiak jellemz?k:
- a felhasználó saját kisfeszültség? hálózatához csatlakozik,
- energiatermel? teljesítménye nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét,
- maximum 50 kVA a névleges teljesít?képessége (2-3 kVA beépített termel?kapacitás által megtermelt energiamennyiség egy átlagos lakás éves fogyasztását képes fedezni).
HMKE közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen m?ködési engedéllyel rendelkez? elosztói engedélyes (E.ON) hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a HMKE nem csatlakozik a közcélú hálózatra (csak saját hálózatra), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a HMKE létesítését elegend? csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek. Felhívjuk figyelmét, hogy saját hálózatára villamosenergia-termel? berendezést ez elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem csatlakoztathat!
A továbbiakban az elosztóhálózathoz csatlakoztatott HMKE-re vonatkozó információkat olvashat.
A felhasználónak a kés?bbi helyes elszámolás miatt nyilatkoznia kell (igénybejelent? nyomtatvány 5. pont) az alábbiakról:
- a termelt villamos energia kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégíté¬sére fordítódik (a hálózatból vételezett energia lecsökken, de a termelt energiát nem táplálja be a közcélú elosztóhálózatba), vagy
- a termelt villamos energiát részben vagy teljes egészében a közcélú hálózatba táplálja be. A törvényi rendelkezés lehet?séget ad a közcélú elosztóhálózat „energiatárolóként” való használatára is, így a termelés és a felhasználás id?ben eltolódhat egymástól. A betáplált energia az elszámolási id?szakon belül többletköltség nélkül felhasználható (pl.: a napközben termelt energiát este; – éves elszámolás esetén – a nyáron termelt energiát akár télen felhasználhatja a háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználó).
HMKE létesítés folyamata:
Csatlakozás:
A termel? berendezés csatlakoztatása a bels? felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Ha a pillanatnyi felhasználás nagyobb, mint a termelt energia, a szükséges energia a közcélú hálózatból kerül a bels? hálózatra. Ha a pillanatnyi termelés meghaladja a felhasználást, a többlettermelés a közcélú hálózatba kerül.
A forgalmazó/telepít? felel?ssége annak biztosítása, hogy a termel? berendezés részegységei Magyarországon alkalmazhatók legyenek, valamint megfeleljenek a közcélú hálózati csatlakoztatáshoz el?írt elosztói követelményeknek. Továbbá a HMKE létesítésnél be kell tartani a villamos energiatermel? berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeket, illetve az építési- és környezetvédelmi el?írásokat is.
A HMKE berendezést TILOS üzembe helyezni addig, amíg a kétirányú (ad-vesz) mér?t nem szerelte fel a szolgáltató! Ellenkez? esetben a felhasználó szerz?désszegést követ el. A mér? felszereléséig megtermelt energiát a kés?bbiekben nem áll módunkban elszámolni. A szakszer?tlen HMKE szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felel?sség az igénybejelent?t terheli.
Energia mérése:
A termelt és felhasznált energia mérése a csatlakozási ponton elhelyezett kétirányú mér?berendezéssel történik. A mér? külön-külön számlálón jeleníti meg a felhasznált és a termelt villamos energia mennyiséget. A mér?berendezés fázisonkénti mér?m?vel rendelkezik, tehát abban az esetben is pontosan regisztrálja a termelést és a felhasználást, ha háromfázisú a csatlakozás, de a termel? berendezés csak az egyik fázisra csatlakozik.
Elszámolás:
A közcélú elosztóhálózatba betermelt energia elszámolásának feltétele a HMKE-re vonatkozó érvényes Hálózat Használati Szerz?dés megléte.
Az elszámolás alapját a leolvasott mérési adatok képzik. Az elfogyasztott és a betermelt energia szaldóképzését követ?en elszámoló számla kerül kiállításra. Amennyiben az elszámolási id?szakban a termelt és a felhasznált villamosenergia-szaldó eredménye betáplálási többletet mutat, a többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében –megtéríti. A térítés mértéke a felhasználóként fizetend? villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) felel meg.
Egyéb fontos információk:
HMKE létesítésével és közcélú hálózatra csatlakoztatásával kapcsolatban forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz.
A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében régiónként csoportosítottuk ügyfélszolgálati irodáinkat és írásos, telefonos elérhet?ségeinket. Kérjük, válassza ki, hogy mely régióban található elérhet?ségeinket szeretné megtekinteni:
|
||
|
||
|
Gyakran Ismételt Kérdések és válaszok:
Ki hozhat létre háztartási méret? kiser?m?vet?
A háztartási méret? kiser?m?nél csupán az er?m? nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, tehát ilyen termel?i kapacitást nem csak háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi felhasználási helyek is létrehozhatnak.
Alfogyasztói jogviszonyban létrehozható-e háztartási méret? kiser?m??
Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a f?fogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával. Az elosztói engedélyes az alfogyasztóval kötött közszolgáltatási szerz?dést, ami alapján az a rendszerhasználati díjakat az elosztói engedélyessel számolja el. Ebben a jogviszonyban háztartási méret? kiser?m?vet létesíteni nem lehet, a felhasználónak önálló csatlakozási pontot kell igényelnie.
Az adott felhasználási helyen megtermelt villamos energiát másik tarifán vagy másik felhasználási helyemen elfogyaszthatom?
A háztartási méret? kiser?m? elszámolása csak az adott csatlakozási ponton, az adott tarifán biztosítható. Az adott csatlakozási ponthoz – többféle tarifa igénybevétele esetén – több elszámolási pont is tartozhat. Az elszámolást tarifánként kell biztosítani. Ebben az esetben a háztartási méret? kiser?m?vet célszer? a minden napszakban érvényes tarifa áramkörére csatlakoztatni, és így ezen a tarifán kell a jogszabály szerinti szaldóelszámolást alkalmazni.
Az el?z?ekb?l következik, hogy más csatlakozási pont azonos tarifán történ? villamos energia felhasználása sem számolható el a háztartási méret? kiser?m? termelt villamos energiájával szemben.
Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen?
Meglév? csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb termel?i kapacitás építhet? be (a mér?berendezés alatt elhelyezett kismegszakítók vagy biztosítékok összegzett amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3×16 A x 230 V / 1000 = 11 kVA)
Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a termel? berendezés?
Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es termel? berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehet?séget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre!
Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a termel? berendezés egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA-ig) is megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú termel? berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA közötti névleges teljesít?képesség? termel?egységek egyfázisú csatlakoztatását az elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az igénybejelentésre adott m?szaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termel? berendezés három fázisra csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel rendelkezik, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t.
Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termel? berendezés, a csatlakozás meger?sítésére nincs szükség. A meglév? mér?berendezés cseréjét, vagy elektronikus mér? esetén annak átprogramozását az elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.
Mit tartalmaz a csatlakozási dokumentáció?
A csatlakozási dokumentáció azokat az adatokat, információkat tartalmazza, amelyek alapján az elosztó hálózati engedélyes el tudja dönteni, hogy az alkalmazott berendezésekb?l felépített háztartási méret? kiser?m? alkalmas-e közcélú hálózati üzemre. A csatlakozási tervdokumentáció kötelez? tartalmi elemei az alábbiak:
- csatlakozási dokumentáció el?lap (a termel?, a termelés helyszíne, valamint a termel? berendezés adataival)
- egyvonalas villamos séma a tulajdoni határok megjelölésével
- telepített rendszer leírása
- a beépített gyártmányok (termel? berendezés f?bb részeinek katalóguslapjai)
- védelmi beállítási értékek
- a betáplált áram harmonikus tartalma
- érintésvédelmi rendszerbe való illesztés bemutatása
- a túlfeszültségvédelmi rendszer leírása
- mér?rendszer, mér?hely kialakítás, mér?hely fényképe (zárhatóság, kialakítás)
- tulajdonosi nyilatkozat
A csatlakozási dokumentációt regisztrált villanyszerel?nek vagy tervezési jogosultsággal rendelkez? személynek kell aláírnia.
Külföldr?l hozott, de rendszerengedélyes inverter alkalmazható?
Az EU területén vásárolt berendezések védelmi beállításai az európai energiarendszernek megfelel?ek, így megfelelnek a magyar elosztói engedélyesek el?írásainak is. Egy jellemz? eltérés adódik a közcélú hálózatról történ? védelmi leválasztás után Nyugat-Európában: a hálózati feszültség viasztérését követ?en 30 másodperces kivárási id? után próbál újrakapcsolódni az inverter. Magyarországon ennek a késleltetésnek a beállítását – a többlépcs?s visszakapcsolási rendszerek miatt – 300 másodpercre javasoljuk beállítani. Hálózati zavart követ?en a 30 másodpercre beállított inverter hálózatra kapcsolódása az el?z?ek alapján esetenként több lépcs?ben történik.
Kapható-e állami támogatás háztartási méret? kiser?m?re?
Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.
Pályázathoz milyen nyilatkozatokat ad az E.ON a telepítés különböz? fázisaiban?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztetve, a pályázattal megvalósított termel? berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkövet határoztunk meg:
- Pályázat beadásához egy el?zetes befogadó nyilatkozatot ad az elosztói engedélyes, amely a pályázó és a pályázat f?bb adatait, valamint hálózatra csatlakoztatás és a termelt energia átvételére vonatkozó jogszabály hivatkozásokat tartalmazza;
- Az el?leg lehívásához a csatlakozási dokumentáció jóváhagyást ad az elosztói engedélyes számára, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termel? berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követ?en elvégzi;
- A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerz?dést ad az elosztói engedélyes, amely tartalmazza a termel? berendezés f?bb m?szaki adatait.
Miért nem egyezik meg az inverteren mutatott termelt energiamennyiség a fogyasztásmér? berendezésen mutatott visszatáplált energiával?
A termel? berendezés csatlakoztatása a bels? felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Az inverteren leolvasható érték a termel? berendezés által a bels? hálózatba táplált energiamennyiség, mely a termelési id?szakban m?ködtetett fogyasztókészülékek miatt nem egyezik meg a fogyasztásmér? berendezésen mutatott visszatáplált energiával. A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési id?szakban nincs felhasználás.
HMKE-vel termelt villamos energia elszámolása
A villamosenergia-forgalom mérése speciális fázisonkénti mér?m?ves elektronikus fogyasztásmér?vel valósul meg, amelyb?l az elszámolási id?szakban irányonként kiolvasható a vételezett, illetve a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége. (A fázisonkénti mér?m? háromfázisú csatlakozással rendelkez? felhasználóknál egyfázisú termel?i betáplálás esetén is biztosítja a helyes elszámolást.)
Felhasználóként a helyben történ? villamos energia el?állítás miatt szükségessé válhat az elszámolási id?szak haviról évesre történ? módosítása, illetve éves elszámolás esetén a havi részszámla alapját meghatározó energiamennyiség megváltoztatása. A részszámla alapját az igénybejelent? nyomtatvány 3. pontjában módosíthatja.
3×80 A feletti rendelkezésre álló teljesítmény? felhasználóknál nincs lehet?ség a havi elszámolásról éves elszámolásra történ? áttérésre.
Éves elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik fogyasztásukhoz illesztett vagy ett?l kisebb termel? kapacitással rendelkeznek.
Havi elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik jellemz?en betáplálnak a közcélú villamos energiahálózatba.
Az elszámolási id?szakban a közcélú hálózatból vételezett (fogyasztott) és hálózatba visszatáplált – fogyasztásmér? által rögzített – energiamennyiségek esetében szaldó képzésével, valamint az aktuális egységárak (4/2011. NFM, és 119/2007. GKM rendelet) figyelembevételével végezzük el az elszámolást. A szaldóképzést követ?en csak a forgalomarányos (kWh alapú) díjak után fizetend? összegek változnak, a nem forgalomarányos (éves díjak) ett?l függetlenül kerülnek elszámolásra.
A felhasznált és a hálózatba visszatáplált energia egymáshoz viszonyított nagysága alapján az elszámolási id?szakra vonatkozóan az alábbi számlázási esetek állhatnak el?:
- A fogyasztás meghaladja a közcélú hálózatba betáplált mennyiséget. Ebben az esetben a teljes fogyasztás mennyisége a betáplált mennyiséggel csökkentésre kerül
- A fogyasztás megegyezik a közcélú hálózatba betáplált mennyiséggel. Ebben az esetben a szaldóképzés eredménye nulla, így csak a nem forgalomarányos díjak kerülnek elszámolásra.
- A fogyasztás kisebb a közcélú hálózatba betáplált mennyiségnél. Ebben az esetben a villamosenergia-keresked?/egyetemes szolgáltató részér?l csak a nem forgalomarányos díjak kerülnek elszámolásra. A szaldóképzés eredménye alapján meghatározott termelési többletr?l és ennek átvételi áráról (273/2007. Korm. Rendelet alapján) a felhasználó értesítést kap. A többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében –megtéríti, a felhasználóként fizetend? villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) megfelel? áron.
Fontos!
Amennyiben a HMKE üzemeltet?je a villamosenergia-fogyasztásához mérten többletként megtermelt és az elosztóhálózatba betáplált villamos energiát ellenérték fejében értékesíti a villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató részére és így bevételt szerez, olyan tevékenységet folytat, ami adókötelezettséget eredményez számára. Az egyes – a HMKE üzemeltet?jét terhel? – adókötelezettségek meghatározása és teljesítése tekintetében a villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató nem vállal felel?sséget. A villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató a HMKE üzemeltet?jének energiaértékesítését kizárólag a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kiállított számla ellenében tudja elfogadni.
Javasoljuk, hogy a fentiekre tekintettel a HMKE üzemeltet?je az energiaértékesítés megkezdése el?tt konzultáljon adózási szakemberrel!
Számla kiállítással kapcsolatos információk HMKE üzemeltet?knek
- a számlakiállítónak a számlán Vev?ként az
E.ON Energiaszolgáltató Kft.
Székhely: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7–8.
Levelezési cím: 9002 Gy?r, Pf. 205
Cégjegyzékszám: Cg. 01-09-881828
Adószám: 13958147-2-41 kell feltüntetnie. - a számlát 7602 Pécs, Pf. 236 címre kell megküldeni.
Példa az elszámoló számlán feltüntetett értékesítésr?l, ami alapján a HMKE üzemeltet?je számlát állíthat ki:
Lakossági ügyfél esetén
Gazdasági társaság esetén
A számlaképen a gyártási szám után a perjelet követ? szám az adott mér?höz tartozó regiszter azonosítóját jelenti. A példaként bemutatott számlaképen az elszámolási id?szak megosztásra került december 31-vel, az ÁFA változása miatt.
HMKE típusok (energiaforrás szerint)
Napelemes termel? berendezés
Tartószerkezetre rögzített napelem modulokból, ezek csatlakoztatását biztosító speciális kábelekb?l, valamint áramátalakítóból (inverter) álló rendszer.
Jelenleg az amorf és a kristályos (mono- és polikristályos) napelemek használata jellemz?. Az amorf napelemek ára kedvez?bb, de élettartamuk és hatásfokuk körülbelül a fele a kristályos napelemekének. A jobb hatásfokú kristályos napelemek közül a polikristályos szórt fénynél, a monokristályos tiszta napsütésnél teljesít jobban, a különbség azonban az éves termelt energiamennyiségben nem számottev?.
A napelemtáblák soros és párhuzamos kapcsolásával állítható el? az áramátalakító (inverter) szükséges bemeneti feszültsége. Az inverter a napelemek által szolgáltatott egyenáramú energiából a hálózati feszültségnek megfelel? nagyságú és frekvenciájú váltakozóáramú energiát állít el?.
1 kW napelemes termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia körülbelül 1000-1100 kWh/év.
Szélturbinás termel? berendezés
Tartószerkezetre szerelt vízszintes vagy függ?leges tengely? szélturbinából, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén inverteres vagy közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik.
A szélturbinás termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia az el?zetes szélmérések alapján becsülhet?.
Vízturbinás termel? berendezés
Folyóvíz szintkülönbségét biztosító gátrendszerb?l, függ?leges vagy vízszintes tengely? vízturbinából, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén közvetlen váltakozóáramú generátoros kitáplálással rendelkezik.
A vízturbinás termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia a vízhozamból és az esésmagasságból becsülhet?.
Motorhajtású termel? berendezés
Bels?- vagy küls? égés? motorból, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer.
A motorhajtású termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia a hajtómotor teljesítményének 30-50%-a. Ha a motorban képz?d? h?mennyiség is hasznosításra kerül (pl. f?tés, használati melegvíz el?állítás) a teljes rendszer hatásfoka 90% feletti értéket is elérhet.
Hálózatra tápláló, és szigetüzemre alkalmas termel? berendezés közti különbségek
Kétféle közcélú hálózatra kapcsolt termel?rendszer alakítható ki.
Hálózatra tápláló (szigetüzemre alkalmatlan) termel? berendezés
Nem képes üzemelni, ha a közcélú hálózaton megszakad az energiaszolgáltatás (üzemzavar vagy tervszer? kikapcsolás). Ez a legelterjedtebb, legegyszer?bb, legtakarékosabb kialakítás. Ilyen a normál (szigetüzemre alkalmatlan) inverteres és a teljesítményszabályozásra alkalmatlan közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer.
Szigetüzemre alkalmas termel? berendezés
- Inverteres rendszer: tárolókapacitással (akkumulátortelep), speciális szigetüzemre alkalmas inverterrel felépített rendszer, amely a közcélú hálózaton bekövetkez? áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és az akkumulátortelepb?l – annak kapacitásáig – biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek m?ködéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megsz?nése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.
- Közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer: teljesítményszabályozásra alkalmas rendszer, a közcélú hálózaton bekövetkez? áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és a generátor kapacitásáig biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek m?ködéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megsz?nése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.
A szigetüzemre alkalmas rendszerek jóval drágábbak (akkumulátortelep, töltésvezérl?, speciális inverter, szabályozás) alkalmazásuk közcélú hálózati kapcsolattal rendelkez? felhasználók esetén csak gyakori hálózati zavarok, illetve speciális (szünetmentes) táplálási igény esetén megtérül?.
Generátoros kitáplálás esetén alkalmazandó védelmek
Generátoros táplálás esetén a termel? berendezés védelmét a MAVIR Zrt. Relévédelmi és távközlési osztálya (OVRAM) által kiadott alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkez?, alap- és tartalékvédelmet tartalmazó védelmi rendszerrel kell biztosítani.
A védelmi rendszernek a következ? elemeket kell tartalmaznia:
- rövidzárlati védelem,
- túlterhelési védelem,
- feszültségnövekedési védelem,
- feszültségcsökkenési védelem,
- frekvencianövekedési védelem,
- elosztóhálózati-szigetüzem elleni védelem,
- földzárlati/testzárlati védelem.
A védelmi rendszernek a termel? berendezés váltakozó áramú oldalán elhelyezett galvanikus leválasztást biztosító – a beépítés helyén fellép? zárlati igénybevételnek megfelel? – kapcsolókészüléket kell m?ködtetnie.
HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása
A termel? berendezés érintésvédelménél a gyártó által javasolt, illetve a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton megkövetelt el?írásokat kell betartani.
Forgógépes áramátalakító berendezés esetén a termel? berendezés hibavédelmét a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni.
Inverteres berendezés esetén az inverter egyenáramú bemeneti feszültségtartománya általában meghaladja a törpefeszültség (120VDC) határát, ezért a legelterjedtebb hibavédelem a kett?s szigetelés. Az alkalmazott kábeleket, csatlakozásokat ennek megfelel?en kell kiválasztani. Az inverter egyenáramú oldalán kétsarkú szakaszolókapcsolót (kismegszakítót) kell beépíteni, és minden összeköt?dobozon figyelmeztet? feliratot kell elhelyezni, hogy az aktív vezet?k a szakaszolókapcsoló lekapcsolása esetén is feszültség alatt állhatnak.
Az inverter váltakozó áramú oldalát a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni. Az inverter váltakozó áramú oldalán is leválasztó kapcsolót (kismegszakítót) kell elhelyezni. Áramvéd? kapcsoló alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleg kialakuló egyenáramú komponenst. (Galvanikus leválasztást nem tartalmazó inverter esetén egyenáramú hibaáramra is m?köd? „B” típusú készüléket kell alkalmazni.)
Véd? egyenpotenciálra hozó vezet?t a villámáram által indukált túlfeszültségek minimalizálása érdekében az egyen- és váltakozó áramú kábelekkel párhuzamosan, azok közelében kell elhelyezni.
HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása
Az Elosztói szabályzat 6/B melléklete háztartási méret? kiser?m?vek esetén el?írja a komplex túl-feszültségvédelmet (ez a nagy érték? berendezések miatt a telepít? érdekével is egybeesik). A túlfeszültségvédelmi megoldást a villámvédelmi kialakítás határozza meg.
Ezek a kialakítások a következ?k lehetnek:
- Villámvédelem nélkül az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, valamint a csatlakozási ponton 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
- Villámvédelmi szabványnak megfelel? (MSZ EN 62305), a veszélyes megközelítés figyelembevételével kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 2. típusú, a csatlakozási ponton pedig 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
- Villámvédelemmel rendelkez?, de a villámvédelmi szabvány (MSZ EN 62305) által el?írt veszélyes megközelítési távolság betartása nélkül kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, valamint a csatlakozási ponton 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
Az inverterben elhelyezett 3. típusú túlfeszültségvédelem az el?z? megoldásokkal alkot megfelel? védelmi rendszert (önmagában nem nyújt teljes érték?, komplex túlfeszültségvédelmet).
Alkalmazható inverterek listája, rendszerengedély megszerzése
Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkez? inverterek csatlakoztathatók, ezek jelenleg a következ?k:
Rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelel?ség esetén adnak:
- MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági)
- MSZ EN 61727: 1998 (árammin?ség)
- IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem)
- MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt)
- MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett)
A rendszerengedély megszerzése bármelyik elosztó hálózati engedélyesnél kezdeményezhet? a min?sítések bemutatásával.
A háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználó közcélú hálózatból vételezett, illetve oda visszatáplált villamos energia mérése a csatlakozási ponton kialakított kétirányú mér?berendezéssel történik. Az alkalmazott mér?berendezés 3x32A alatti rendelkezésre álló teljesítményig elektronikus kéttarifás kétirányú mér?, 3x32A – 3x80A rendelkezésre álló teljesítmény esetén un. 4/4-es elektronikus mér?, 3x80A felett pedig távmérésre alkalmas un. 4/4-es elektronikus mér?.
A mér?berendezésen mutatott fogyasztott, és a hálózatba visszatáplált energia szaldója alapján történik az elszámolás. A hálózatba visszatáplált energia mennyisége az inverteren leolvasható termelt energiamennyiséggel – a termelési id?szakban m?ködtetett fogyasztókészülékek miatt – nem egyezik meg, hiszen a termelt energia a bels? hálózaton részben vagy teljesen felhasználásra kerül. (A két érték csak akkor lehet azonos, ha nincs felhasználás a termelési id?szakban.)
A lakossági felhasználóknál alkalmazott mér?k kijelz?in található jelek magyarázata, illetve a mutatott értékek leolvasása:
Mér? típusa: ACTARIS ACE-3000
- Hét karakteres kijelz?
- Tizedes pont
- Az aktuálisan megjelenített tarifa jelzése
- Hálózatba visszatáplált energia regiszter jelzése
- Fogyasztott energiairány jelzése
- Hálózatba visszatáplált energiairány jelzése
- Fogyasztást jelz? szimbólum (terhelés esetén a terheléssel arányosan villog, terhelés nélkül folyamatosan világít
- Aktív tarifa jelzése
Háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználóknak az 1. tarifán mért felhasználás és a visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (a 2. tarifán a mér?berendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat).
- 1. OBIS kód
- Tarifajelz?k
- Bels? akkumulátor töltöttség jelz?
- Adatátvitel jelz?
- El?z? id?szak jelzés
- Hibajelzés
- Feszültségjelz? (L1, L2, L3 fázis)
- Mértékegység
- Energiairány jelzés
- Nyolc karakteres kijelz?
- Programozható jelz?szegmensek
- Tizedes pont (kett?spont id? kijelzéshez)
Háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználóknak az 1.8.1. OBIS kódú felhasználás, és a 2.8.1 OBIS kódú visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (az 1.8.2. OBIS kódú 2. tarifán felhasznált és a 2.8.2 OBIS kódú 2. tarifán visszatáplált energiaregiszterbe a mér?berendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat).
Az el?lapon az energiafelhasználással arányosan villogó piros LED található. Ez a fogyasztástól függ?en más-más frekvenciával villog és nem hibajelenség!
HMKE-vel kapcsolatos jogszabályrészek
VET 3. § 15. Er?m? névleges teljesít?képesség: a beépített villamosenergia-termel? egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege.
VET 3. § 24. Háztartási méret? kiser?m?: olyan, a kisfeszültség? hálózatra csatlakozó kiser?m?, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t.
VET 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termel? kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.
VET 7. § (2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos m?ködése érdekében, valamint a m?szakilag korlátozott lehet?ségekre való tekintettel – a háztartási méret? kiser?m?vek és a villamosm?höz nem csatlakozó kiser?m?vek kivételével – széler?m?vek, illetve széler?m? parkok létesítése a széler?m? kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeir?l, a pályázat minimális tartalmi követelményeir?l, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.
VET 13. § (1) Minden villamosenergia-keresked? (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak köz
VET lenül értékesít? termel?i engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel?en a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá es? villamos energiát és erre vonatkozóan szerz?dést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel?en a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá es? villamos energiát és erre vonatkozóan szerz?dést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
VET 13. § (2) A háztartási méret? kiser?m?vek üzemeltet?i által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? külön jogszabály szerint köteles átvenni.
VET 35. § (4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerz?dés megkötése során – a háztartási méret? kiser?m? hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és m?szaki feltételeir?l szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó el?írásai szerint jár el.
VET 35. § (5) Háztartási méret? kiser?m? felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthet?.
VET 41. § (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méret? kiser?m?vek mérésér?l gondoskodni.
Vhr. 4. § A háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?je által termelt villamos energiát az üzemeltet? kérésére az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.
Vhr. 5. § (1) A háztartási méret? kiser?m? rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett er?m?vi teljesít?képességet kell érteni.
Vhr. 5. § (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méret? kiser?m?vet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerz?dés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a
VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerz?dés megfelel? módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet.
Vhr. 5. § (3) A felhasználó a háztartási kiser?m? üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méret? kiser?m? alapvet? m?szaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.
Vhr. 5. § (4) A felhasználó a háztartási méret? kiser?m? létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás m?szaki jellemz?it ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani.
Vhr. 5. § (5) Ha a háztartási méret? kiser?m? a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?jével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-keresked?, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási id?szakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.
Vhr. 5. § (6) Amennyiben az elszámolási id?szak során vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történ? villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?jével jogviszonyban álló villamosenergia-keresked? által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerz?dés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni.
Vhr. 5. § (7) A fogyasztásmér? berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az er?m?vekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
Vhr. 5. § (8) A háztartási kiser?m?vek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a keresked?k üzletszabályzatai tartalmazzák.
Építészeti-Épületenergetikai Nagydíjat alapít a környezettudatos épülettervezési gondolkodás elismerésére a Magyar Energia Hivatal, amely országos, nyílt és nyilvános pályázat keretében keresi a leginkább energia- és környezettudatos szemlétben tervezett hazai épületet.
Az energiahivatal keddi közleménye szerint a pályázat célja, hogy az energiaellátás biztonsága és az energiaimport függ?ség csökkentése érdekében környezettudatosságra és a megújuló energiaforrások alkalmazására ösztönözze az építészeket.
Az Építészeti-Épületenergetikai Nagydíj 2012 pályázaton – funkcióra és léptékre való tekintet nélkül – olyan, 2006. január 1. és 2012. március 23. között Magyarországon épült épülettel lehet nevezni, amely magán hordozza az energia- és környezettudatos ismérveket.
A közlemény emlékeztet, hogy az év elején kiadott „Nemzeti Energiastratégia 2030” egyik f? prioritása az állami szerepvállalás er?sítése a szemléletformálás területén is. Ennek jegyében indította el a Magyar Energia Hivatal a Takarékoskodj a Föld energiájával! elnevezés?, energiatudatosságra ösztönt? kampányát, melynek egyik célja felhívni a figyelmet arra, hogy egy épület környezetbarát volta a tudatos tervezéssel kezd?dik. E kampány keretében hirdették meg az Építészeti-Épületenergetikai Nagydíj 2012 pályázatot is.
forrás: mti
A Szövetségi Parlament megtárgyalta a szolártámogatás tervezett megszabdalását és az els? tárgyalási ülés után lezárta a törvényjavaslatot. A CDU és az FDP tervezete 30 százalékos érvágást néz el? áprilistól kezd?d?en. Májustól pedig havi támogatási csökkentések vannak betervezve.
A törvényjavaslatban még az is áll, hogy a jöv?ben csak egy meghatározott százaléknyi villamosenergiát lehet csak megtéríteni. A maradék áramot pedig vagy saját maga használja fel a termel? vagy pedig értékesítenie kell. A jöv?ben ezt a szabályozást egy törvényerej? rendelet szerint a szövetségi parlament hozzájárulásával más fajta megújuló energiákra is lehet majd érvényesíteni. Az energiatározókból fogyasztott villamos energia pedig alapjában véve fel lesz az ME-illetékekt?l mentve. Ezzel is a tározók gazdaságosságát kívánják biztosítani. Ezenkívül még azt is meghatározza majd a törvény,
hogy a fotovoltaikus rendszerek utólagos b?vítésének fele költségét az ME-illetékekre lehessen terhelni. A törvényjavaslatot a napokban terjesztik a szövetségi gy?lés elé.
Forrás: Bundestag, PHOTON – Michael Debreczeni
A Szövetségi Parlament megtárgyalta a szolártámogatás tervezett megszabdalását és az els? tárgyalási ülés után lezárta a törvényjavaslatot. A CDU és az FDP tervezete 30 százalékos érvágást néz el? áprilistól kezd?d?en. Májustól pedig havi támogatási csökkentések vannak betervezve.
A törvényjavaslatban még az is áll, hogy a jöv?ben csak egy meghatározott százaléknyi villamosenergiát lehet csak megtéríteni. A maradék áramot pedig vagy saját maga használja fel a termel? vagy pedig értékesítenie kell. A jöv?ben ezt a szabályozást egy törvényerej? rendelet szerint a szövetségi parlament hozzájárulásával más fajta megújuló energiákra is lehet majd érvényesíteni. Az energiatározókból fogyasztott villamos energia pedig alapjában véve fel lesz az ME-illetékekt?l mentve. Ezzel is a tározók gazdaságosságát kívánják biztosítani. Ezenkívül még azt is meghatározza majd a törvény, hogy a fotovoltaikus rendszerek utólagos b?vítésének fele költségét az ME-illetékekre lehessen terhelni. A törvényjavaslatot a napokban terjesztik a szövetségi gy?lés elé.
Forrás: Bundestag, PHOTON
A Szövetségi Parlament megtárgyalta a szolártámogatás tervezett megszabdalását és az els? tárgyalási ülés után lezárta a törvényjavaslatot. A CDU és az FDP tervezete 30 százalékos érvágást néz el? áprilistól kezd?d?en. Májustól pedig havi támogatási csökkentések vannak betervezve.
A törvényjavaslatban még az is áll, hogy a jöv?ben csak egy meghatározott százaléknyi villamosenergiát lehet csak megtéríteni. A maradék áramot pedig vagy saját maga használja fel a termel? vagy pedig értékesítenie kell. A jöv?ben ezt a szabályozást egy törvényerej? rendelet szerint a szövetségi parlament hozzájárulásával más fajta megújuló energiákra is lehet majd érvényesíteni. Az energiatározókból fogyasztott villamos energia pedig alapjában véve fel lesz az ME-illetékekt?l mentve. Ezzel is a tározók gazdaságosságát kívánják biztosítani. Ezenkívül még azt is meghatározza majd a törvény, hogy a fotovoltaikus rendszerek utólagos b?vítésének fele költségét az ME-illetékekre lehessen terhelni. A törvényjavaslatot a napokban terjesztik a szövetségi gy?lés elé.
Forrás: Bundestag, PHOTON
A Szövetségi Parlament megtárgyalta a szolártámogatás tervezett megszabdalását és az els? tárgyalási ülés után lezárta a törvényjavaslatot. A CDU és az FDP tervezete 30 százalékos érvágást néz el? áprilistól kezd?d?en. Májustól pedig havi támogatási csökkentések vannak betervezve.
A törvényjavaslatban még az is áll, hogy a jöv?ben csak egy meghatározott százaléknyi villamosenergiát lehet csak megtéríteni. A maradék áramot pedig vagy saját maga használja fel a termel? vagy pedig értékesítenie kell. A jöv?ben ezt a szabályozást egy törvényerej? rendelet szerint a szövetségi parlament hozzájárulásával más fajta megújuló energiákra is lehet majd érvényesíteni. Az energiatározókból fogyasztott villamos energia pedig alapjában véve fel lesz az ME-illetékekt?l mentve. Ezzel is a tározók gazdaságosságát kívánják biztosítani. Ezenkívül még azt is meghatározza majd a törvény, hogy a fotovoltaikus rendszerek utólagos b?vítésének fele költségét az ME-illetékekre lehessen terhelni. A törvényjavaslatot a napokban terjesztik a szövetségi gy?lés elé.
Forrás: Bundestag, PHOTON
Leh?lést okozhat a napkollektor
Ambiciózus és meghökkent? tervében már 2030-ra szél- és napenergiából próbálná kinyerni a világ (vagy legalábbis egy adott térség) energiaszükségletének 90 százalékát Marc Jacobson, ahogy azt a Stanford Egyetem munkatársa az Energy Policy folyóiratban megírta.
Ugyanakkor egyre több kutatási eredmény jelenik meg arról, hogy a megújulóenergia-források nagymérték?, kiterjedt használata is kihat a földi klímára. Somnath Baidya Roynak, az Illinois Egyetem munkatársának több éven át gy?jtött adataiból például látható, hogy a szélrotorokkal b?ven ellátott Kaliforniában ezek az óriások megváltoztathatják a helyi klímát – a felszínen mérhet? h?mérséklet a turbinák el?tt és mögött több fokkal eltérhet egymástól, és ez lokális változásokat idéz el?.
Kanadai és német tudósok modellekkel próbálják feltárni, milyen hatást gyakorolhat a klímára az a tény, hogy a szélb?l energiát „húznak ki”. Egyel?re inkább csak a kérdések megfogalmazása folyik, végleges, megnyugtató válaszok még nincsenek. Kérdés az is: egyáltalán mennyi energiát lehet kinyerni a szélb?l? A Max Planck Intézet munkatársai 68 TW értékre jutottak. Ám a modellkísérletek megbízhatósága nem egyértelm?, amit bizonyít, hogy további modellezések szerint ez az érték legfeljebb 18 TW lehet, ami eléggé nyugtalanító válasz, hiszen csaknem négyszeres a két becslés közti eltérés. Mindenesetre van elég tartalék, merthogy 2011 végén még csak mintegy 0,2 TW-ot hasznosított a szélb?l az egész világ. De nemcsak a szél, napenergia befogása is kihat a klímára, egyebek között azzal is, hogy a nagy, s?t egyes térségekben óriási területeken telepített napelemek változásokat idézhetnek el? a sugárzás visszaver?désének mértékében. Különösen jelent?sek lehetnek a lokális hatások, amikor nagyon világos, például homokfelületekre telepítik a viszonylag sötétebb paneleket. Például Dél-Spanyolországban, ahol 1983 óta végeznek méréseket, az adatok szerint ennek következtében több mint 0,6 fokkal csökkent a leveg? h?mérséklete. A megoldások kergetése közben akadnak merész, futurisztikus elképzelések. A napsugárzás hasznosítása esetében például geostacionárius pályára állított, hatalmas kollektorokról nyernék az energiát, amit antennák segítségével mikrohullámként lesugároznának a Földre. Egy ugyancsak bizarr megoldási javaslat szerint Egyenlít?-közeli, sivatagi térségekben állítanának fel gigantikus naptornyokat. Ezek tényleg nagyon hasznosak lehetnek, csak éppen a vízellátást és az energiaátviteli rendszert kell (nagyon drágán) megoldani hozzájuk. És természetesen várható, hogy ezek a gigászi szerkezetek is jelent?s klimatikus hatásokat váltanak ki.
A szél esetében is találkozhatunk érdekes javaslatokkal. Ilyen például Cristina Archernek, a Delaware és Ken Caldeira-nak, a Stanford Egyetemmunkatársának az Energy folyóiratban megjelent elképzelése. Abból indulnak ki, hogy a most használatos széler?m?veket általában száz méter körüli magasságokban telepítik, ahol a szél sebessége átlagosan és rendszeresen tíz-húsz km/ óra . Ha viszont tíz kilométer fölötti magasságokba emelkedünk, ott már az átlagos szélsebesség jóval meghaladja ennek a tízszeresét is. Becsléseik szerint a nagy magasságokban el?forduló széláramokban a földfelszínközelinél kinyerhet? energiának akár a százszorosa is elérhet? lenne. Csakhogy ez a lehet?ség veszélyekkel is járhat, mert ha jelent?s mérték? az energiakinyerés ezekben a magasságokban telepített rendszerekkel, akkor ott lelassulhatnak a szelek, és ezáltal lassulna az Egyenlít? és a sarkok között a h?átvitel is. Emiatt a sarkok h?mérséklete er?sen csökkenne, az egyenlít?i térségeké pedig n?ne.
forrás: nol.hu
