A MEKH szakmai műhelyvitát rendezett az aggregátorok piacra lépéséről

Share Button
2021 végéig a MEKH huszonhat aggregátort vett nyilvántartásba összesen 820 MW kapacitá sértékkel – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke az aggregátorok piacra lépéséhez kapcsolódó szabályozási kérdésekről rendezett műhelyvitán.

A „Tiszta energia minden európainak” elnevezésű uniós jogszabálycsomag átültetése 2021. január 1-jétől tette lehetővé az aggregátorok megjelenését a hazai villamosenergia-piacon. A MEKH tavaly nyáron kezdeményezett konzultációt az aggregátorok piacra lépésével kapcsolatos szabályozási kérdésekről, melynek összegzéseként az iparági érdeklődők és a piaci szereplők most egy műhelyvita keretében vizsgálták meg a legfontosabb témákat. A műhelyvitán a külföldi társhatóságok, az európai uniós iparági érdekképviseletek, valamint a piaci szereplők mellett részt vettek és előadást tartottak a MAVIR Zrt., MVM Zrt. HUPX Zrt. a MEKSZ és az Energo Hungary Kft. képviselői.

Horváth Péter János, a MEKH elnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az aggregátorok megjelenése a magyar villamosenergia-piacon nem előzmény nélküli, hiszen a hasonló funkciót ellátó szabályozói központok már egy évtizede jelen vannak a rendszerszintű szolgáltatások piacain. Kiemelte, hogy a MEKH eddig 26 aggregátort vett nyilvántartásba összesen 820 MW kapacitásértékkel, melyek közül nyolc korábbi szabályozó központ. Mint mondta, az aggregátorok működésének alapvető keretszabályai 2021. január elsejével már beépültek a magyar jogrendbe, de a további műszaki és elszámolási kérdéseket tisztázó részletszabályozás kialakítása csak a piaci és szakmai szervezetek, valamint a szabályozó hatóság együttműködésével valósítható meg. Az aggregátorok működésének hatékony szabályozása hozzájárulhat ahhoz, a magyar villamosenergia-rendszer rugalmasabban kezelje az időjárásfüggő megújuló erőművek kiszabályozásával kapcsolatos kihívásokat, valamint az ezzel összefüggésben kialakuló árvolatilitás és az árcsúcsok negatív hatásait – tette hozzá a MEKH elnöke.

A MEKH által szervezett műhelyvitán a résztvevők áttekintették az aggregátorok szabályozásával kapcsolatos nemzetközi gyakorlatokat, trendeket, és megvitatták a hazai szabályozás előtt álló legfontosabb kérdéseket. A műhelyvita fókuszában a MEKH által összeállított konzultációs dokumentum állt, amely az aggregátorok piacra lépésével kapcsolatos legfontosabb vitapontokat összegezte. A konzultáció résztvevői többek között olyan kérdéseket igyekeztek tisztázni, mint az aggregátorok és a kereskedők közötti kapcsolatok, az aggregátorok kiegyenlítettlenségért viselt felelőssége, a méréssel kapcsolatos műszaki problémák, vagy a különböző mérlegkörökhöz tartozó piaci szereplők (erőművek, felhasználók és villamosenergia-tárolók) aggregálása.

Ságvári Pál, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a műhelyvitához fűzött zárszavában kiemelte, hogy az aggregátorok hatékony működtetése jelentős villamosenergia-tartalékokat szabadíthat fel a rendszerben, ami akár költséges infrastrukturális beruházásokat is kiválthat. Az elnökhelyettes elmondta, hogy a MEKH a következő időszakban összegzi a műhelyvitán elhangzott észrevételeket, és megteszi a szabályozói oldalról szükséges lépéseket az ellátási szabályzatok felülvizsgálata és jóváhagyása érdekében, amiben továbbra is számít a piaci szereplők, köztük az aggregátorok közreműködésére.

Az aggregátorokról

A „Tiszta energia minden európainak” uniós jogszabálycsomag (Clean Energyfor All Europeans Package, „CEP”) átültetéseként 2021. január 1-jével új szereplőként az aggregátorok jelentek meg a hazai villamosenergia-piacon. A villamos energiáról szóló törvény szerint aggregálás alatt értjük az elosztó-, átviteli hálózatra vagy magánvezetékre csatlakozó erőművek, felhasználói berendezések, villamosenergia-tárolók kombinálását, valamely villamosenergia-piacon értékesítés, vásárlás vagy aukció céljából.

A megújuló energiaforrások és az okos technológiák terjedésével a villamosenergia-piacon egyre több kis szereplő jelenik meg. Ilyenek például a háztartások, a társasházak vagy a kisvállalati szektor, amelyek már nemcsak fogyasztóként, hanem egyre gyakrabban termelőként vagy akár tárolóként is részt vesznek a piacon. Az aggregátorok célja, hogy a kisméretű, önmagukban gyenge szereplők piacra lépését lehetővé tegyék. Termelésük vagy fogyasztásuk, illetve tárolókapacitásuk összefogásával az aggregátor egy nagyobb portfóliót hozhat létre, melyen keresztül ezek a kisebb szereplők is eljuthatnak a villamosenergia-tőzsdére, a rendszerszintű szolgáltatások vagy a rugalmassági szolgáltatások piacára.

Az aggregálás lényegében több kisebb szereplő által végzett tevékenység összevonása valamely villamosenergia-piacon. Az aggregátor például értékesítheti az általa összefogott erőművek termelését. Az aggregátor felhasználókat is összefoghat (aggregálhat), az ő nevükben vásárolhat villamos energiát, illetve rugalmassági potenciáljukat is piacra viheti. Az aggregátor összefoghatja több termelő vagy felhasználó berendezéseinek rugalmasságát is, és – a saját nevében – rugalmassági termékeket, szabályozási energiát értékesíthet az azt igénylő hálózati engedélyesnek.

Forrás: MEKH.HU