A hollandiában található úszó napelemfarm szó szerint szívja magába a napsugarakat. A portugál Solaris Float cég által kifejlesztett Proteus egy napelemekből álló, kör alakú sziget, amely a víz tetején ringatózik, és megújuló energiát termel.
A napelempark prototípusa tavakra, víztározókra és tengerparti területekre telepíthető, és potenciálisan számos, a napenergia-technológiát sújtó problémát megoldhat – derül ki a Euronews cikkéből. Az úszó naperőművek 2008 óta vannak jelen. A Proteus azonban olyasmit tesz, amit egyik versenytársa sem tud.
A napelemtáblák képesek a Napot az égbolton való áthaladása során aprólékosan követni, így maximalizálva az energiatermelést. Az év elején a létesítményt bekerült az Európai Feltalálói Díj döntős mezőnyébe.
Mire képesek egy úszó napelempark?
A jövőt megjósolni képes görög tengeri istenről elnevezett Proteus egy 38 méter széles, 180 darab kétoldalas panellel felszerelt, kör alakú napelempark. A létesítmény a Hollandia délnyugati részén, az Oostvoornse Meer nevű tavon található. Napsütéses napokon a sziget mintegy 73 kilowatt energiát képes termelni. A kétoldalas paneleknek és az egyedülálló napkövető technológiának köszönhetően 40 százalékkal hatékonyabb, mint a szárazföldön lévő, nem mozgó egységek.
A kialakítás további előnyei közé tartozik, hogy a vízhűtés javítja az energiatermelést, emellett elkerülhető, hogy értékes földterületet foglaljon el, ami ideális az olyan sűrűn lakott kis helyeken, mint például Hollandia vagy Japán.
A hagyományos naperőműveket gyakran kritizálják az általuk elfoglalt terület nagysága miatt. A hollandiai Leideni Egyetem egyik tanulmánya szerint a naperőművek a szénerőművek 40-50-szeresét, a gázerőművek területének pedig 90-100-szorosát igénylik.
A napelemek vízre helyezése segíthet megoldani ezeket a területproblémákat, valamint a természetvédők azon aggályait, hogy a nap- és szélerőművek szárazföldön történő építése veszélyezteti az élőhelyeket.
Milyen kihívásokkal jár az úszó napelemparkok fejlesztése?
Az úszó napelemparkoknak vannak akadályai. A környezet, amelyben működnek, döntő fontosságú. Különösen akkor, ha korrozív sós vízre telepítik őket, tartósabbnak kell lenniük a szárazföldieknél. Ez növelheti a termelési és telepítési költségeket, emellett folyamatos karbantartást is igényel.
A Proteus által kifejlesztett hőre lágyuló anyagok a fejlesztők szerint megakadályozzák a korai amortizációt, és ellenállnak az időjárás időjárás hatásainak is. A úszó naperőműveket olyan területekre kell telepíteni, ahol gyengébb az árapály és kedvezőbb az időjárás, ami bizonyos területekre korlátozza a lehetőségeket. A kutatók folytatják a technológia fejlesztését, évről évre javítva annak ellenálló képességét és hatékonyságát.
Hol vannak még úszó napelemparkok?
Az úszó napelemekben rejlő lehetőségek még mindig nagyok. Optimális helyen és körülmények között hét Proteus-sziget 15 000 négyzetmétereses területen akár évi 2 GW-ot is termelhetne, ami 1,5 millió háztartás áramellátásához elegendő.
Japántól az Egyesült Államokig a technológia a világ minden pontján fellendülőben van.
A Világbank-csoport jelentéséből kiderül, hogy az úszó napenergia exponenciálisan növekszik: 2014 végén a teljes globális telepített kapacitás 10 megawatt volt. Ez a szám 2018 szeptemberére több mint százszorosára, 1,1 gigawattra nőtt. A Világbank szerint az egyik különösen ígéretes terület Ázsia, ahol a technológia iránti egyre népszerűbb. Jelentése szerint az úszó napenergia potenciális energiatermelése még “konzervatív” feltételezések mellett is évi 400 gigawatt lehet.
Kiemelt kép forrása: Solaris Float
