A Zöld Energia Fels?oktatási Együttm?ködés (ZENFE) projektben öt hazai fels?oktatási intézmény vesz részt.
Kutatási-, oktatási és szolgáltatási tevékenységük összehangolásával, egy Virtuális Intézet létrehozásával b?víti zöldenergia-ipar tudásbázisát közösen az elkövetkez? két évben csaknem 1 milliárd 300 millió forintos pályázati forrásból öt hazai fels?oktatási intézmény, a Debreceni Egyetem, a Károly Róbert F?iskola, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – írja a napi.hu portálja.
A tervezett együttm?ködés a nemzetközi tendenciák, az országos fejlesztési stratégiák, a regionális (helyi) sajátosságok, valamint a résztvev?k fejlesztési terveinek figyelembevételével biztosítja, hogy egymás er?sségeinek és a kooperáció lehet?ségeinek kiaknázásával nemcsak a projektben, hanem azt követ?en is sikeresen vállalhassák a zöld gazdaság tudásterületein a képzési-kutatási-szaktanácsadási feladatok megvalósítását hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. A Zöld Energia Fels?oktatási Együttm?ködés (ZENFE) projekt megvalósításával öt hazai fels?oktatási intézmény – Debreceni Egyetem, Károly Róbert F?iskola, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem és Szegedi Tudományegyetem – hosszú távú ágazati együttm?ködésükkel, kutatási-, oktatási, szolgáltatási tevékenységük összehangolásával b?vítik a zöldenergia-ipar tudásbázisát, javítva ezzel a vállalkozások és a végzett hallgatók versenyképességét.
A projekt biztosítja az ágazati együttm?ködés alapjait, intézményi, hálózati és tudásterületi fejlesztések révén a célok elérését országosan, és a kés?bbiekben nemzetközileg is b?víthet? keretek között. Az ágazati együttm?ködéssel a zöldgazdaság, a zöld energetika terén olyan tudásanyag és oktatási infrastruktúra létrehozása és hasznosulása valósul meg, amellyel a változó körülményekhez igazodva a természeti er?források m?szaki-gazdasági hasznosítása érhet? el – emeli ki a portál.
Egy Virtuális Intézet (ZEVI) létrehozásával és ennek tevékenységével érik el a projekt két éves futamideje során, hogy az intézmények nemzetközileg versenyképes, modern fels?oktatási intézményhálózat keretében biztosítsák a zöld gazdaság, a zöld energetika tudásalapú gazdasági és munkaer?-piaci fejlesztését.
A Zöld Energia Fels?oktatási Együttm?ködés (ZENFE) projektben öt hazai fels?oktatási intézmény vesz részt.
Kutatási-, oktatási és szolgáltatási tevékenységük összehangolásával, egy Virtuális Intézet létrehozásával b?víti zöldenergia-ipar tudásbázisát közösen az elkövetkez? két évben csaknem 1 milliárd 300 millió forintos pályázati forrásból öt hazai fels?oktatási intézmény, a Debreceni Egyetem, a Károly Róbert F?iskola, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – írja a napi.hu portálja.
A tervezett együttm?ködés a nemzetközi tendenciák, az országos fejlesztési stratégiák, a regionális (helyi) sajátosságok, valamint a résztvev?k fejlesztési terveinek figyelembevételével biztosítja, hogy egymás er?sségeinek és a kooperáció lehet?ségeinek kiaknázásával nemcsak a projektben, hanem azt követ?en is sikeresen vállalhassák a zöld gazdaság tudásterületein a képzési-kutatási-szaktanácsadási feladatok megvalósítását hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. A Zöld Energia Fels?oktatási Együttm?ködés (ZENFE) projekt megvalósításával öt hazai fels?oktatási intézmény – Debreceni Egyetem, Károly Róbert F?iskola, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem és Szegedi Tudományegyetem – hosszú távú ágazati együttm?ködésükkel, kutatási-, oktatási, szolgáltatási tevékenységük összehangolásával b?vítik a zöldenergia-ipar tudásbázisát, javítva ezzel a vállalkozások és a végzett hallgatók versenyképességét.
A projekt biztosítja az ágazati együttm?ködés alapjait, intézményi, hálózati és tudásterületi fejlesztések révén a célok elérését országosan, és a kés?bbiekben nemzetközileg is b?víthet? keretek között. Az ágazati együttm?ködéssel a zöldgazdaság, a zöld energetika terén olyan tudásanyag és oktatási infrastruktúra létrehozása és hasznosulása valósul meg, amellyel a változó körülményekhez igazodva a természeti er?források m?szaki-gazdasági hasznosítása érhet? el – emeli ki a portál.
Egy Virtuális Intézet (ZEVI) létrehozásával és ennek tevékenységével érik el a projekt két éves futamideje során, hogy az intézmények nemzetközileg versenyképes, modern fels?oktatási intézményhálózat keretében biztosítsák a zöld gazdaság, a zöld energetika tudásalapú gazdasági és munkaer?-piaci fejlesztését.
Az FHB Bank által elvégzett elemzésb?l egyértelm?en kiderül, hogy a magas energiaárak ellenére, csupán igen kevés lakástulajdonos dönt úgy, hogy egy felújítási munkálattal teszi energiahatékonyabbá az otthonát. Pedig például, a családi házzal rendelkez? tulajdonosok rendkívül sokat tudnának spórolni a rezsiköltségen, már a lakás szigetelésének korszer?sítésével is.
A hazánkban található lakóépületek jelent?s része már rendkívül elavultnak számít. A szigetelések rosszak, a fogyasztásuk pedig igen magas. Ennek az a legf?bb oka, hogy a lakóépületek többsége még az 1980-as esztend? el?tt épült fel. Az ingatlanoknak csupán a 10 százaléka készült az 1980-as évek után. Az energiapazarlás f?ként a családi házak esetében látványos, itt ugyanis akár a rezsiköltség 90%-kát is meg lehetne spórolni, a szigetelések és a f?tési rendszerek felújítása által.
Egy ingatlan felújítása segítségével tehát nem csupán energiahatékonyabbá tehetjük az otthonunkat, hanem a rezsiköltségünket is jelent?s mértékben le tudjuk csökkenteni. Ez ösztönözheti például a tulajdonosokat arra, hogy minél el?bb elvégeztessék a korszer?sítési munkálatokat.
Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt néhány év során, csak igen kevés ingatlan felújítására került sor. Az viszont pozitív dolognak számít, hogy sok új ingatlant építettek fel, amelyek a mai igényeknek megfelel?en és energia hatékonyan készültek el. Az energiaárak folyamatos növekedése azonban arra sarkallhatja majd a közeljöv?ben a lakástulajdonosokat, hogy belevágjanak a régebbi építés? ingatlanok korszer?sítésébe is.
A 2001-es és a 2006-os évek közötti id?szakban a keresetünk mindössze 19 százalékát kellett a lakásfenntartásra fordítanunk. Ez a szám napjainkban már a 24 százalékot is elérte, ami azt jelenti, hogy az inflációt is meghaladó mértékben növekedett a rezsiköltség. Drágult a f?tés, a melegvíz, valamint a gáz ára is igencsak magasra szárnyalt.
Az elmúlt évtized során az volt tapasztalható, hogy a lakások felújítására csak igen kevesen igényeltek hitelt. A kölcsönök felvétele ugyanis, els?sorban a lakások megvásárlására irányult, ezért a korszer?sítés leginkább a háttérbe szorult.
Energia tanúsítvány
A lakások vásárlása során nem volt jellemz? az, hogy figyelembe vették volna az ingatlan energiahatékonyságát. Napjainkban ez már másként van. Tavaly ugyanis bevezetésre került a kötelez? jelleg? energiatanúsítványok kiadása.
A tanúsítvány fontos információkat tartalmaz a lakóépület energiahatékonyságával és energiafelhasználásával kapcsolatban. S?t, ezek az információk, már az eladási ár kialakítása során is igen fontos szerepet töltenek be. Ugyanis, mivel magasabb energia hatékonyságú egy épület, annál magasabb az eladási ára is. A besorolást „A+”-tól, „I”-g határozták meg. Az „A+” a legkiválóbb min?sítés, az „I”, pedig a legrosszabb. Egy „C” kategóriába besorolt épület energiatanúsítványában már javaslatot is találhatunk arra, hogy az ingatlant célszer? lenne felújítani, illetve korszer?síteni.
Míg hazánkban csupán 2012 óta m?ködik a kötelez? energiatanúsítvány rendszere, addig külföldön már 10-20 évvel ezel?tt be lett vezetve. Például, Írországban és Hollandiában, a várakozásoknak megfelel? hasznot hozza a lakástulajdonosok számára, a kiváló besorolással rendelkez? ingatlan. Hosszú távon ugyanis, már igen szembet?n? az energia hatékony épületekkel való pénzmegtakarítás.
Magyarországon, a „Faluház” projekt esetében vehet? észre a korszer?sítés, eladási árra gyakorolt hatása. A Faluház felújítása után ugyanis, az energia hatékony lakások ára jelent?sen, akár 1 millió forinttal is megemelkedett. Ez nem véletlen, hiszen egy megfelel? szigeteléssel rendelkez? épület nem csupán télen képes meg?rizni a f?tési h?t, hanem nyáron, a nagy melegben is, kellemes komfortérzetet tud biztosítani a lakástulajdonos számára. S?t, nem mellékes dolog az sem, hogy egy alacsony áron fenntartható lakás sokkal könnyebben értékesíthet?, illetve hamarabb bérbe is adható.
Az állam, 2012-ben bevezette a kamattámogatási hitelt, amely során az igényelt összeget lakásfelújításra is fel lehet használni. Ez remélhet?leg ösztönözni fogja majd a lakástulajdonosokat arra, hogy az ingatlanjaikat minél el?bb elkezdjék korszer?síteni.
forrás: ebrand.hu
Stratégiai együttm?ködési megállapodást írt alá április 5-én Magyarország Kormánya és a közüzemek, valamint ipari vállalatok számára energiaszolgáltatást nyújtó Dalkia Energia Zrt. A vállalat közleményéb?l kiderül,
hogy a megállapodás alapján rendszeres egyeztetések kezd?dhetnek a kormány képvisel?i és az energetikai cég között.
A francia Dalkia csoporthoz tartozó Dalkia Energia Zrt. a tizennyolcadik vállalat, amellyel a kormány stratégiai együttm?ködési megállapodást írt alá a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében.
A cég villamos és h?energiát termel, illetve energetikai szolgáltatásokat nyújt egészségügyi, oktatási és más közintézmények, valamint ipari vállalatok számára. A több mint húsz éves magyarországi tevékenység során felhalmozott szakmai tapasztalata révén a társaság jelent?sen képes hozzájárulni ügyfelei energiafogyasztásának, és ezáltal üzemeltetési költségeinek mérsékléséhez. A társaság jelenlegi legnagyobb projektjei közül kiemelked? az átadáshoz közeled? pécsi biomassza fejlesztés, vagy a nemrégiben aláírt 25 éves tatai távh?koncesszió.
A megállapodást a Magyar Kormány képviseletében Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár írta alá. „A Dalkia Energia és magyar kormány közötti megállapodás a sikeres magyar – francia gazdasági együttm?ködés bizonyítéka, és bizonyíték arra, hogy azoknak az együttm?ködéseknek van jó esélyük a sikerre, amelyek az egymás iránti kölcsönös tiszteleten alapulnak és kölcsönös el?nyök megszerzésére irányulnak. Márpedig ez az együttm?ködés ilyen, hiszen ezzel a Dalkia és a magyar emberek is jól járnak” – emelte ki Szijjártó Péter.
„Meggy?z?désem, hogy a párbeszéd a fejl?dés alapja és ez hozza el a kívánt fellendülést Magyarországon is. A mai napon aláírt stratégiai együttm?ködés a párbeszéd új formáját teremti meg a magyar állam és a magánszféra képvisel?i között. Pontosan ez a megállapodás legfontosabb üzenete és tartalma is egyben.” – jelentette ki a megállapodás kapcsán Gérard Bourland, a Dalkia Energia Zrt. vezérigazgatója.
A magyar kormány által életre hívott stratégiai partnerségi megállapodások célja egy olyan platform létrehozása, amelyen keresztül a vállalatok tevékenységük fókuszába az innovációt, a munkaer?képzést és munkahelyteremtést helyezik.
Az energetikai szolgáltató meghatározott m?ködési irány mentén tervezi hosszú távú jelenlétét Magyarországon, a most megkötött együttm?ködési megállapodás nem változtat ezen az irányon, hanem er?síti azt – emelte ki a társaság vezérigazgatója.
Tevékenysége során a Dalkia a legmodernebb technológiai megoldásokat dolgozza ki és alkalmazza Magyarországon. A vállalat 24 milliárd forintos beruházása keretében valósította meg pécsi biomassza fejlesztését, melynek eredményeként Közép-Kelet Európa egyik leghatékonyabb biomassza er?m?ve kezdi meg hamarosan m?ködését. A hosszútávon fenntartható energiatermelés révén Pécsett valósul meg el?ször a gyakorlatilag 100%-ban megújuló energiaforrásokon alapuló zöld távh?.
forrás: zipmagazin.hu
Jelenleg a hosszú lejáratú államkötvény még egy picivel jobb befektetésnek t?nik pénzügyileg a tet?re telepített szolárrendszernél,
de az évi 7 ezer forintos differencia hamar elolvad, akár a hó. Itt a döntés ideje a magyar lakosság számára is – feltéve, hogy van 1,6 millió befektethet? forintja.
Németország, Olaszország, Spanyolország – és legutóbb Japán is 10-20 évre szóló, évi több tízmilliárd eurós támogatási vállalást tett a napelemes áramtermelés elterjesztésért. A hatás: csak Európában több, mint 50 ezer megawatt teljesítmény épült – kezdi bejegyzését aMegújulók-Másként bloggere.
A gyártók, a telepítéssel foglalkozó cégek dúskáltak a megrendelésben, menetelt az ipari méret? hatékonyságnövelés, és az árak is lefelé mozdultak. Az íncsiklandóvá vált területre azonban a távol-keleti gyártók is felfigyeltek, és a dolgok mára nem egészen úgy alakultak, ahogy azt f?ként Németorszgában elképzelték. A gyilkos árversenyben az európai, f?ként a német gyártók állnak vesztésre; hiába a jobb min?ség, ha a kínai és más távol-keleti gyártmányok az alacsonyabb árral letarolták és tarolják ma is a piacot. A Siemens és a Bosch kivonulása a piacról már annak tudomásulvételét jelentette, hogy a csata az európai gyártók számára elveszett. Az öreg kontinensen a telepített napelemek alig 20-25 százalékát gyártották „idehaza”.
Az egyenlet másik oldalán viszont az állt 2012-ben Németországban, hogy egy 1 kW-os napelemes rendszer már kevesebb, mint 1800 euróért megszerezhet?vé vált – és ez az alapvet?en önellátásra berendezkedni hajlandó lakossági szegmens számára tette igazán kívánatossá az iparágat. Akinek háza van, annak a tet?n e célra felhasználható szabad felülete is van.
 |
| Fotó: Horváth Szabolcs |
Ahogy az a megújuló energia magyarországi történetében nem éppen ritka eset: ebb?l az egészb?l itthon szinte semmit nem láttunk és éreztünk, mert a szolártechnológia elterjesztésében jóformán semmi nem történt. Mint oly sok esetben, a világ e téren is elment mellettünk az utóbbi években. A kormányzati politika mentségként gyakran arra hivatkozik, hogy így viszont a fogyasztónak a napelemes támogatások költségét sem kell fizetnie. Igaz, a német lakások minden elfogyasztott napos kWh után 15 forintot fizetnek. A magyar lakossági áram ára ma 46 Ft/kWh körül van – az megint más kérdés, hogy ebben a zömmel az állami tulajodonú MVM-t?l vett áram tényleges ára alig több mint 17 forint (a többi f?ként adó, járulék- és szállítási költség).
A blog szerint azonban éppen a mostanra kialakult helyzet az, ami a háztartások napenergiás termelését képbe hozza. A hivatkozott példa szerint az egyik magyar napelemes rendszerekkel foglalkozó cég árlistáján „kulcsrakész” 2 kW-os teljesítmény? LG-rendszer (hálózatra visszatápláló struktúrával együtt) valamivel több mint 1,6 millió forintba kerül. Ha van ennyi pénze az embernek, akkor a beruházással évente kb. 2300 kWh-al kevesebb áramot kell fizetnie a villanyszámláján. Ha ezt a pénzt 15 éves államkötvénybe forgatja be, aminek ma 6 százalék a kamata, a blog szerint rosszabbul jár! Az állampapír évente 96 ezer forint kamatbevételt „termelne” a jelenlegi lakossági áramáron számolva viszont 105.800 forintot. És ha sz?rösszív?en ebb?l még a rendszerkarbantartás éves átlagos költségét is levonjuk (a példa alapján ez 16.720 Ft), az éves hozam akkor is több mint 89 ezer forint.
Ha a politikusi energiamantrában és a szakmai közegben is elfogadott tézis igaz – miszerint az energiaárak hosszú ávon biztosan felfelé mozdulnak el az elkövetkez?kben – attól függ?en, hogy miként emelkednek majd az árak, a szolárrendszer a jelenlegi, évi 7 ezer forintos lemaradását is ledolgozza az állampapírral szemben. A blog szerint erre 2023 körül már biztosan sor kerül.
forrás: hvg.hu
http://afase.org/en/action/sign-open-letter
Az eddigi hírek szerint 2013. június elején az Európai Unió véd?vámokat fog bevezetni a kínai napelemek és napelem részegységek Európába történ? behozatalára. Becslések szerint ennek mértéke átlagosan 60 % lesz. A véd?vámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz a hazai szolár iparra is, hisz így a napelemes er?m?vek ára jelent?s mértékben n?ni fog. A jelent?s mérték? véd?vám elemz?k szerint számos munkahely megsz?néséhez is vezet, mely számszer?sítve százezres nagyságokat ölt Európa szerte.
Az AFASE megpróbál minden t?le telhet?t megtenni, hogy a véd?vám bevezetése mégse történjen meg. Nyílt levelükkel az EU Kereskedelmi Biztosát keresték meg és vázolták fel a negatív hatásokat. A petíciójukhoz számos cég és szövetség csatlakozott már egész Európában, többek között a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség is.
Kérjük csatlakozzon Ön is és fogjunk össze közösen, hogy ne lehetetlenítsék el a szolár ipar fejl?dését Magyarországon sem.
Íme a levél:
Nyílt levél az EU Kereskedelmi Biztosához:
Kedves EU Kereskedelmi Biztos, kedves Mr. De Gucht,
Cégünk egy európai tagja a napelem értékláncolatnak.
Nagyon aggódunk a kínai szolár termékek dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatának eredménye miatt, melynek jelent?s hatása lehet az üzletünkre és jöv?beni növekedésünkre.
Mi teljes mértékben támogatjuk a Megfizethet? Napenergia Szövetség (AFASE) vízióját egy egészséges és ingyenes Napelem iparért Európában, ahogy az alábbiakban részleteztük.
- I. A globális PV ipar helyzete
A PV piac az elmúlt 30 évben többször a fellendülésb?l a cs?d ciklus felé mozgott- 2010-t?l máig ez a második ciklus. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelmi menetrend részeként, szerte a világon több mint 120 ország ambiciózus tervekbe kezdett, hogy a megújuló energiákat fejlesszék, mint a fosszilis tüzel?anyagok egyik életképes alternatíváját. Az EU tagállamok összhangban jártak el az ambiciózusokkal és jogilag kötelez? érvény?, egész EU-ra kiterjed? megújuló energia célkit?zéseket vezettek be 2020-ra. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék több, ha nem is az összes kormányzat támogatási rendszereket vezetett be, hogy a megújuló energiák összes formáját növekedésre sarkallják, beleértve a napenergiát is.
Az ösztönz? tervek, mint a feed-in tarifák (visszatáplálós) és egyéb, az állami hatóságok által létrehozott támogatási rendszerek felgyorsították a beruházásokat a PV termelési kapacitásban világszerte. Valóban, ahogy n?tt a kereslet a napelemre, a befektet?k a napelem értéklánc különböz? szintjeinél vonzó profit határokat láthattak. Ez egy fellendülési ciklust eredményezett, ami által a termelési kapacitás világszerte nagyon jelent?sen növekedett.
A megdöbbent?en növekedett kiadások közös hatása jelent?s növekedéshez vezetett az állami kiadásokban, a pénzügyi válság állami támogatásának formájában 2007 és 2009 között, mely hatására a támogatási rendszer forrásaiban éles hiány lépett fel. Az így okozott kereslet a PV létesítményekre csökkent az EU-ban mindenütt.
A napelem-gyártók jelenlegi nehéz helyzete az eredménye a globális termelési kapacitás növekedésének és a kínálat stagnálásának, amit a pénzügyi válság okozott. Ahogy az Európai Napelem-ipar Szövetség (EPIA) elismerte, a kereslet várhatóan csökkenni fog 2015-ig.
Ennek a cs?d id?szaknak az eredményeként, a PV ipar jelenleg konszolidációs állapotban van, különböz? szerepl?k összefogásával viszont maximális költségmegtakarítást és méretgazdaságosságot lehet elérni – és egyéb kilépést a PV piacnak. Ennek a helyzetnek nem csak a PV gyártókra van hatása, hanem a vállalatunkra is a PV értéklánc mellett, ahol munkahelyek sz?ntek meg, nem a Kínából származó behozatal miatt, hanem mert a PV jelenleg egy cs?d cikluson halad át.
Minden szakért? azt hangsúlyozza, hogy a napelemek ki fognak lépni ebb?l a jelenlegi cs?d ciklusból a folyamatos költségcsökkentések által, költség racionalizálásokon és a méretgazdaságosságokon keresztül, ezáltal lesz fenntartható és növekv? a kereslet. Meg vagyunk gy?z?dve róla, hogy pontosan ez az a képességhiány, ami képes lenne csökkenti a költségeket a szükségszer? állapotban az ipar fejl?désekor, ami ártott az EU gyártóinak, de ez az út is lehetne tovább azok sikeréhez.
Impozáns kiegészít? behozatali vám van éles ellentmondásban a költségek csökkentésével, ami szükséges lenne az ipar túléléséhez.
- II. Lehetséges vámok hatásai
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok súlyosan gátolják a napenergia növekedését az EU-ban az egész európai napelemes érték-láncolat kárára és semmilyen jelent?s pozitív hatása nincs az európai szolár gyártókra.
A. A szolár termékek ára az EU-ban elkerülhetetlenül emelkedni fog.
Ha dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámokat vezetnek be, két forgatókönyv lehetséges:
- 1. forgatókönyv
A kínai modulokat kiszorítják más gyártó-országok, mint például Korea, Japán, Tajvan, vagy az USA, ha olyan áron értékesítenek, mely fenntartja a megfelel? keresletet. A probléma az, hogy ez a forgatókönyv nem fog segíteni az EU gyártóknak.
2. forgatókönyv
Követve a kínai termékek árnövekedését, az EU-ban is, egyéb, nem kínai modulok és kínai modulok lesznek elérhet?ek csak olyan árszinteken, mely jelent?sen gyengíti a keresletet, ezáltal befolyásolva a teljes globális napelem érték-láncolatot.
Az 1. forgatókönyv nem túl valószín?, mivel ezek a gyártók a harmadik világ országaiban nem kínálják ugyanazokat az el?nyöket a költség racionalizálás és méretgazdaságosság terén, mint a kínai gyártók.
A harmadik világ országai egyre inkább vonzóbbak azzal, hogy a saját piacaikon növekszik a kereslet, ami lényegesen er?sebb, mint az EU-ban. Például az IMS Reserch azt mutatja, hogy az éves PV telepítések Ázsiában 70 %-kal n?ttek 2011 és 2012 között. Számokban ez a növekedés 5669 MW-ról 10071 MW telepítést jelentett és el?reláthatólag több mint 37 % növekedés lesz 2013-ban, így a telepítés 13828 MW-ra fog változni.
A 2. forgatókönyv lenne az eredménye a dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok bevezetésének.
B. Azzal, hogy a kínai termékek árai n?nek, a fotovoltaikus telepítések iránti kereslet csökken.
A fotovoltaikus beruházások csak egy vonzó üzletet jelentenek a befektet?knek, ha azok elegend? bevételt termelnek az ? saját telepítési beruházásukon. A kereskedelmi befektet?k jelent?sebb megtérülést várnak el a beruházástól, összehasonlítva más befektet?kkel. Az állami támogatás révén a FITs (feed-in tarifák) már sok éve biztosítja a napelemek telepítések által létrehozott bevétel nagy részét.
Az ösztönz?k csökkentésével, mint például a FiTs csökkentésével, a fenntartható kereslet a PV létesítményekre növeli a nyomást 1. csökkentve a telepítések költségeit magában foglalva a modulok költségeit és 2. növelve a bevételeket a helyben történ? villamos energia fogyasztásból. A helyben történ? fogyasztásból származó bevételek függenek a villamos energia költségeit?l, a napenergia hozama minden régió napsugárzási értékét?l és a telepítés típusától is függ. Mindezek a tényez?k függnek a körülmények számától, a lefelé irányuló költség-nyomás a napelemeken növekszik.
A napelem létesítmények fenntartása iránti keresletet megköveteli az EU piacától, hogy befogadják a fotovoltaikus termékeket, beleértve a modulokat, olyan árszinten, ahol a napenergia versenyezni tud a hagyományos fosszilis tüzel?anyagokkal bármilyen állami támogatás felhasználása nélkül.
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok okozta terhelés a kínai eredet? waffereken, cellákon és modulokon meg fogja akadályozni, hogy ezt a célt el lehessen érni. A vámok er?sen súlyozni fogják a keresletet a napenergiára és a fotovoltaikus létesítményekre az egész EU érték-láncolat kárára.
C. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok nem fognak segíteni az európai szolár gyártóknak.
Néhány európai szolár gyártó ára kevésbé versenyképes, mint más gyártóké világszerte. Az ? saját stratégiai döntéseik terhelik ?ket a magas árszerkezettel, és így különösen képtelenek versenyezni a teljes árcsökkenés háttere ellen. Az ? magas áraik betudhatóak például a függ?ségüknek a hosszú távú szerz?désekt?l a poliszilikonért jelent?sen magasabb áron, mint a mai azonnali piaci árak, valamint a költség eredménytelenségt?l összehasonlítva a versenytársakkal. Valójában a kínai cella, waffer és modulgyártók rendkívül költséghatékony termelési folyamatokat hoztak létre, integráltan a jelenlegi legjobb termelési lehet?ségek, gazdaságos díjszabások, alacsonyabb munka és rezsiköltségek, és K+F fejlesztések használatával. A független piackutatás általánosan min?síti a waffer, cella és modul gyártókat Kínában, mint a világ költség vezet?i, az európai gyártók nyilvánvaló hiányának ellenére. Ez lehet?vé tette a jó termelési berendezések használatán keresztül, hogy kínai szolár termékeket vásároltak az EU-ban.
Sok, ha nem is a legtöbb európai szolár gyártónak nagyon kis termelési kapacitása van, 100 MW alatti, ami nem csak megfosztja ?ket a szükséges méretgazdaságosságtól, de emellett azt eredményezi a tehetetlenségükben, hogy leszállítsák a szükséges mennyiség? terméket a szállítási id? beállításán belül nagyobb lépték? projektekhez. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok terhe nem fogja megváltoztatni az európai gyártók hiányosságait a költség-versenyképesség tekintetében, vagy a méret hátrányosságukban a nagyobb szerz?dések kínálatában.
D. A feldolgozó és kereskedelmi szolgáltatók kára messze felülmúlja az európai PV gyártók el?nyeit.
Az EU piacának 70 % körüli PV készlet érték-láncolata Európában jön létre. A hozzáadott érték, amit a feldolgozó és kereskedelmi (upstream és downstream) tevékenységek hoztak létre az EU-ban óriási, 40 milliárd euró, 265 000 embernek biztosít munkahelyet és emellett a napelem érték-láncolatot is biztosítja az EPIA szerint.
Az európai szolár ipar a modul gyártás maximum 30 %-át képviseli a 70 %-os értékb?l. Így, ezek a hatásos vámok el?nyösek lehetnek az ipar esetleges 30%-ának, bár ez sérti a fennmaradó 70 %-ot. A gazdasági tanácsadó, a Prognos, kiadott egy tanulmányt, ami azt mutatja, hogy minden százalékát egy dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámnak azonnal a csökkent PV telepítések iránti keresletbe fordítanak. Ez hozzájárul a munkahelyek csökkenéséhez és a hozzáadott érték mentén a PV értékláncolathoz és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazataihoz. Még ha az európai szolár gyártók növelni is tudnák a termelésük mennyiségét és az eladásaikat, az ebb?l ered? gyártási munkahelyek hatása eltörpül azon vámok hatásához képest, melyek a nagyobb európai PV értékláncolat és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazatai miatt vannak. Figyelembe véve az illusztrációt, a dömpingellenes és/vagy kiegyenlít? vámok 20% és 60 % között fekszenek, a Prognos tanulmánya azt mutatja, hogy az Eu-ban az elbocsátások 115 600 és 242 000 munkahely között lehetnek, míg a teljes hozzáadott értékveszteség 4,740 billió és 27 billió Euró között lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az EU szolár gyártói növelhetik a termeléseiket és az eladásaikat.
Összegzés / Konklúzió
Az összes fent említett ok miatt ?szintén kérjük, hogy az EU Bizottság tartózkodjon a hatásos dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámoktól és engedélyezze az EU PV érték-láncolatot, hogy fejl?dhessen és növekedhessen- ezáltal létrehozva a legnagyobb hozzájárulást az EU foglalkoztatásához és hozzáadott értékéhez.
Kérjük csatlakozzon Ön is az AFASE kezdeményezéséhez akadályozzuk meg együtt a több ezer hazai munkahely elvesztését eredményez? véd?vámok bevezetését az alábbi linken! http://afase.org/en/action/become-afase-supporter
Minden negyedik magyarországi lakástulajdonos tervezi, hogy különféle fejlesztésekkel energiatakarékosabbá teszi ingatlanát, többségük els?sorban h?szigetelésben gondolkodik – derül ki az Energiaklub országos, reprezentatív lakossági kutatásának eredményeib?l. A felújítást mell?z? tulajdonosok háromnegyede anyagi okokra, gyakran a kedvez? vagy támogatott pénzügyi konstrukciók hiányára hivatkozva nem korszer?síti ingatlanát. Kevesen tudják, hogy a használt ingatlanok korszer?sítése akár államilag támogatott hitelb?l is megoldható. A hitelköltségeket nemcsak a beruházás megtérülési idejével érdemes összevetni, hanem azzal is, hogy mennyivel növeli meg az ingatlan értékét. A korszer?sítéshez történ? hitelfelvétel feltételeiben való eligazodáshoz nyújt segítséget a Pénzcentrum.hu Otthonteremtési cikksorozatának záró írásában.
Tapasztalatok szerint csak a h?szigeteléssel akár 30-40 százalékkal csökkenthet?k a f?tésszámlák, a nyílászárók cseréjével pedig további 10-20 százalékos megtakarítást lehet elérni. A nyílászárók cseréje után érdemes a f?tési rendszert is korszer?síteni. A szükségesnél nagyobb teljesítmény? kazán túl gyakran kapcsol ki-be, ami többlet energiafelhasználással jár, és a készüléknek sem használ. Számítások szerint a régi típusú, nyitott égéster? gázkazánnál jóval magasabb hatásfokú kondenzációs gázkazán és a hozzá illeszked? rendszer felszerelésével nagyjából 20-25 százalékot lehet spórolni a f?tés-, illetve a használati melegvíz költségen.
A hab a tortán a nap energiáját hasznosító kollektor felszerelése lehet, amellyel 60 százalékkal is csökkenthet? a meleg víz el?állításához szükséges energiafelhasználás. A család melegvíz-ellátását szolgáló napkollektorok 300-600 ezer forintért szerezhet?k be, a f?tésrásegít? berendezések ára viszont már egymillió forintnál kezd?dik.
Tapasztalatok szerint az energiatakarékossági beruházást tervez?k fele az energia fogyasztás csökkentése céljából „csak” h?szigetelésben gondolkodik. A Knauf Insulation legutóbbi felmérésében arra mutat rá, hogy az elérhet? 30-40 százalékos energia megtakarítás mellett azoknak is megéri h?szigetelni az ingatlanukat, akik csak hitelb?l tudják finanszírozni a korszer?sítést. A számlákon való megtakarítás ugyanis – különösen, ha kamattámogatott hitelb?l történik a f?téskorszer?sítés – nagyjából 10 év alatt behozza a ráfordított összeget.
Nézzünk egy példát! Egy átlagos, 90 négyzetméter alapterület? családi ház szigetelése körülbelül 1,2 millió forintból valósítható meg, amely az anyagköltség mellett már minden plusz költséget tartalmaz.
A Bankráció.hu kalkulátorával végzett számítás szerint, ha valaki 1,2 millió forint kamattámogatott hitelt szeretne felvenni korszer?sítéshez, akkor 5 éves futamid? mellett nagyjából havi 22-30 ezer forintos törleszt? részletekben összesen 1,4-1,44 millió forintot kell visszafizetnie. Vagyis 200-240 ezer forinttal kerül többe hitelfelvétel mellett a beruházás, mintha valaki saját forrásból tudná finanszírozni a kiadást.
Az említett 90 négyzetméteres ingatlan 42 ezer forintos, átlagos havi f?tésszámlája megközelít?en 15 ezer forinttal csökkenhet 10 centiméter vastagságú, megfelel?en kivitelezett szigetelés után. A megtakarításból tehát nagyjából 8 év alatt lehet behozni a hitel teljes – hiteldíjakkal növelt – összegét. Ha ugyanezt a hitelösszeget 10 évre veszi fel az ingatlantulajdonos, akkor 1,7-1,75 millió forint lesz a teljes visszafizetend? összeg. Ebben az esetben havonta 13-14 ezer forint a törleszt? részlet, azaz nagyjából ugyanannyi, mint amennyit a szigetelés révén spórol az ingatlantulajdonos. Vagyis a h?szigetelés révén megtakarított rezsiköltség lényegében „kitermeli” a törleszt? részleteket.
A f?tésszámlák további csökkentését célzó nyílászáró csere hozzávet?legesen 500-700 ezer forint költséggel jár, egy új kondenzációs gázkazánt pedig körülbelül 300 ezer forinttól lehet megvásárolni. Felmérések szerint a füstgázok rejtett h?jét is hasznosító kondenzációs gázkazán beépítésével 10 év alatt 450 ezer forintnyi energia (gáz, elektromos áram) költséget lehet megtakarítani.
Az alap korszer?sítési beruházásokra tehát mintegy 2-2,5 millió forint kiadással kell számolni. Amennyiben a teljes 2,5 millió forintos költséget hitelb?l finanszírozzuk, ötéves futamid?nél 46-50 ezer forint havi törleszt? részlet mellett összesen 2,9-3 millió forintot kell visszafizetnünk, míg tízéves futamid?nél 3,5-3,6 millió forint a teljes törlesztés. Mint korábban említettük ennek a kiadásnak a felét már a h?szigeteléssel meg lehet takarítani egy átlagos méret? családi háznál, félmillió forintot lehet nyerni a fútési rendszer korszer?sítésével, s további százezreket hagy a családi kasszában a nyílászárók cseréje.
A lakás korszer?sítésének tervezésekor azonban nemcsak a kiadásokat és az energia számlán történ? várható megtakarításokat érdemes összevetni, hanem azt is figyelembe kell venni, hogy a beruházások jelent?sen megnövelik az adott ingatlan értékét. Jó példa erre az óbudai úgynevezett „Faluház” korszer?sítése, ahol az energiahatékonysági felújítás révén átlagosan évi 70 ezer forintot spóroltak meg a lakástulajdonosok. Ennél jóval nagyobb hatást gyakorolt ugyanakkor a korszer?sítés az ingatlanok értékére: a házban található, átlagos, 50 négyzetméter alapterület? panellakás értékét egymillió forinttal növelte meg a beruházás.
A takarékosabb energiafelhasználást hosszabb id? alatt könyvelhetjük el, az értéknövekedés és a jobb eladhatóság csak az értékesítéskor realizálható, mindezek mellett azonban további fontos, a hétköznapokban élvezhet? el?ny a jobb h?komfort-érzet. A használati melegvíz és a f?tés egyértelm?en hatékonyabbá válik, a f?tést igényl? id?szak lerövidül, és kánikulában is kellemes klímát élvezhetünk. Megfelel? h?szigeteléssel és árnyékolással akár a légkondicionálás beruházása, m?ködtetése és légúti hatásai is megspórolhatóak, nagy nyári melegben is élhet?vé tehet?ek a szakszer?en korszer?sített lakások.
Lakáskorszer?sítés kamattámogatott hitelb?l
Ha nincs elegend? megtakarításod, hogy korszer?sítsd az ingatlanodat, akkor érdemes szétnézned a kedvezményes hitellehet?ségek között. Fontos tudni, hogy a kamattámogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását a korszer?sítési munkák megkezdése el?tt kell kérni a hitelintézett?l.
Az elmúlt években többféle kedvezményes hitelfelvételi lehet?séget is meghirdetett a kormány. Az els?, még 2009-ben hozott 134-es számú kormányrendelet a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szól. Lakáskorszer?sítés esetén egyértelm?en megállapítható, hogy az említett jogszabályban foglaltaknál sokkal kedvez?bb feltételeket teremtett az új, 2011-ben kihirdetett 341-es kormányrendelet, amelynek 2013. januári módosítása révén még szélesebb kör számára vált elérhet?vé a támogatott hitel.
El?bbi rendelet esetén ugyanis a kamattámogatás mértéke korszer?sítéshez felvett hitelre az állampapírhozam (vagy az Államadósság Kezel? Központ által közzétett referenciahozam) 40 százaléka, míg az otthonteremtési rendelet alapján az 50 százaléka lehet. A fiatalok hitelhez jutását segít? kamattámogatást korszer?sítésre legfeljebb 5 millió, az otthonteremtésit viszont 10 millió forint hitelösszegig lehet igénybe venni.
Ha például az állampapír hozam 6 százalék, akkor 3 százalékpont az otthonteremtési kamattámogatás a korszer?sítésre felvett hitelekre. Ez azt jelenti tehát, hogy ha a felvett jelzáloghitel támogatás nélküli kamata mondjuk 10 százalék, akkor a hitelfelvev?nek 10-3, vagyis 7 százalékos kamatot kell fizetnie.
Hasonlítsd össze a banki ajánlatokat a Bankráció.hu oldalán!
Fontos azonban tudni, hogy az otthonteremtési kamattámogatás a hitel futamidejének csak az els? 5 évében jár, azután már piaci kamatozás mellett kell a törleszt? részletet fizetni. Azoknak, akik hosszabb futamid?t tudnak csak vállalni, érdemes megvizsgálniuk, nem járnak-e jobban a 2009-es kormányrendelet által szabályozott támogatási formával. Az annak alapján igénybe vehet? kamattámogatás ugyanis a futamid? végéig, de maximum 20 évig jár.
Ezzel a lehet?séggel azonban csak legfeljebb 45 éves korig lehet élni. A 2009-es jogszabály szerint ugyanis a gyermektelen, illetve az egygyermekes igényl?knél 35 év, a háztartásukban legalább két gyermeket nevel? szül?knél pedig 45 év a korhatár a támogatott hitel iránti kérelem benyújtásakor, míg az otthonteremtési kamattámogatás esetén nincs a hiteligényl? korára vonatkozó korlát.
Amennyiben támogatott hitelt szeretnénk igényelni, akkor érdemes arra is odafigyelni, hogy korszer?sítéshez csak az építési termékek m?szaki követelményeinek, megfelel?ség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendeletnek eleget tev?, és err?l a szükséges igazolással is rendelkez? termékeket lehet felhasználni. A hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70 százalékát – bontott anyag felhasználása esetén legalább 56 százalékát – számlával kell igazolni. A bizonylatokat az utolsó kölcsönrész folyósításáig be kell mutatni.
Meglehet?sen borús képet fest a hagyományos európai energiaszolgáltatók számára a Boston Consulting Group (BCG) szakért?inek írása, amelyb?l kiderül, hogy az európai árampiac átalakulásának következtében megd?lni látszik az a paradigma, ami szerint az energiaipar biztonságos befektetési terület. Persze az átalakulásnak nyertesei is lesznek, így azok a vállalatok, amelyek kell?en rugalmasak és alkalmazkodóképesek, meger?síthetik pozícióikat. Középtávon a fogyasztók sem számolhatnak érdemi árcsökkenéssel az áramellátásban, s?t, az egységnyi energia el?állítási költségének növekedésére kell felkészülni – állítják a tanácsadócég szakemberei.
Jelent?s átalakuláson megy keresztül az európai áramszektor, amelynek meghatározó tényez?i a hosszú id?távon várható, nagymérték? keresletcsökkenés, a fajlagos termelési költségek növekedése, és a jelenlegi központosított áramszolgáltatási rendszerrel szemben érkez? alternatív áramellátási technológiák fejl?dése – mutat rá a BCG Perspectives kiadványsorozat keretében megjelent elemzés.
Csökken a fogyasztás
Az elmúlt években jelent?s fogyasztáscsökkenés volt tapasztalható Európa vezet? árampiacain, els?sorban a gazdasági válság, majd az abból kifejl?d? adósságválságnak betudhatóan. A gazdasági aktivitás mérsékl?dése a villamos energia iránti igény csökkenésén is egyértelm?en nyomon követhet? volt. És habár a legrosszabban talán már túl vannak a legnagyobb európai gazdaságok, a gazdasági aktivitás jelent?s b?vülésével az el?ttünk álló években sem lehet számítani. Németország és az Egyesült Királyság 2020-as áramfogyasztása várhatóan nem éri majd el a 2012-ben realizáltat – mutat ár az elemzés.
A visszaes? fogyasztást jól mutatja, hogy 2007 és 2012 között az Egyesült Királyság villamos energia fogyasztása 7,5%-kal, Olaszországé 4,3%-kal, Spanyolországé 3,4%-kal, míg Németországé 3,2 %-kal csökkent. Az öt legnagyobb gazdaság közül egyedül Franciaországban növekedett az áram iránti kereslet, hasonló id?távon 1,9%-os mértékben.
Ezzel szemben az uniós klímapolitika eredményeként jelent?s mennyiség? új megújuló kapacitás épült be az európai villamos energia rendszerbe. Míg 2007-ben 56 GW-nyi széler?m?vi kapacitást tartottak számon Európában, addig 2012-ben már b?ven 100 GW feletti összteljesítménnyel m?ködött az „európai szélpark”. A napelemes megoldások alkalmazása szintén hatalmas fejl?désen ment keresztül, a 2007-es 5 GW-hoz képest tavaly már kb. 70 GW-nyi napelem termelt áramot a kontinensen.
A visszaes? fogyasztás és kínálat fent vázolt módon végbement növekedése természetesen a villamos energia nagykereskedelmi árának alakulására is érdemben hatott, azonban a kapacitások b?vülése nem járt párhuzamosan az ellátásbiztonság növekedésével, ugyanis a beépült új kapacitások (szél, nap) többsége az id?járásnak való kitettségük okán csak id?szakos termelésre képes.
Emelkednek a költségek
A nagykereskedelmi árak csökkenése, stagnálása ellenére az áramtermelés fajlagos költségének folyamatos emelkedése tapasztalható Európában, ami alapvet?en hat tényez?re vezethet? vissza:
– A magasabb költség? megújuló energiaforrások használatának terjedése
– Az alapvet? energiahordozók, így a k?olaj és a szén árának „válságállósága”, tehát relatíve magas szintje
– A hálózati ellátás fejlesztéséhez szükséges többletberuházások
– A környezetvédelmi szabályozások szigorodása
– Az öreged? európai infrastruktúra pótlása
– Új biztonsági követelmények a meglév? és az újonnan épül? atomer?m?vekre
A globális földgázipart lázban tartó palagáz-jelenség európai lehet?ségeivel kapcsolatban a BCG szkepticizmusának ad hangot, a tanácsadócég szakemberei szerint egyrészr?l az amerikai folyamatok jelenleg még nincsenek közvetlen hatással az európai gázpiacra, másrészr?l az európai termelés nagymérték? beindítására a speciális technológiával rendelkez? háttériparág hiánya, a szigorúbb környezetvédelmi el?írások, valamint a földtulajdonhoz kapcsolódó eltér? európai jogi megközelítés miatt nem látszik komoly lehet?ség.
Új technológiák formálják át az energiapiacot
Miközben a kereslet csökken, a fajlagos el?állítási költségek pedig növekednek, az energiaellátásban olyan új technológiák jelennek meg, amelyek részben vagy akár teljes egészében is függetleníthetik a fogyasztókat a hálózati ellátástól. A napelemek költségének elmúlt években tapasztalt meredek esése egyes naposabb területeken már most versenyképes alternatívát jelenhet, míg a fogyasztási oldalon egyre nagyobb számban terjednek mind a háztartási, mind a vállalti szegmensben az energiafogyasztását optimalizáló okos eszközök, smart technológiák, amelyek átalakítják az energiafogyasztás szerkezetét, illetve csökkentik is annak mértékét.
Újratanuljuk az energiapiac fogalmát
A BCG szerint a vázolt tényez?k hatására egy teljesen új típusú energiaellátási rendszer alakul ki, ami értelemszer?en komoly kihívások elé állítja az energiapiac jelenlegi szerepl?it, beleértve a fogyasztókat is. Az új villamos energia piac sokkal összetettebb, változékonyabb és sérülékenyebb lesz, ami a fogyasztók számára emelked? árakat, míg az áramipari társaságok számára növekv? kockázatokat hoz.
A már most is tapasztalt piaci folyamatok, valamint az azokból következ? változások alapvet?en írják felül azt a korábban elfogadott hagyományos elgondolást, ami szerint a közm?szolgáltatások alacsonyabb hozamok mellett ugyan, de biztonságos befektetési területnek számítanak.
A tanácsadócég várakozása alapján az el?ttünk álló id?szak kulcsszava az „alkalmazkodás” lesz, vagyis csak azok az energiavállalatok, villamos-energetikai cégek fognak fennmaradni, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni a megváltozott piaci fundamentumokhoz. Az energiaszolgáltatók közül azok kerülhetnek ki gy?ztesként az átalakulásban, amelyek világos, több forgatókönyvet tartalmazó jöv?képpel, kell? szervezeti rugalmassággal, megfelel?en fedezett termelési és fogyasztói portfólióval rendelkeznek. Ezen túlmen?en a társaságoknak szükséges lehet szerkezet átalakításokat is végrehajtaniuk, különválasztani a gyümölcsöz? tevékenységeket a kevésbé nyereségesekt?l annak érdekében, hogy képesek legyenek helyreállítani a szektorral kapcsolatos befektet?i bizalmat. A tanácsadócég meglátása szerint, amely energetika vállalkozások megérzik és megértik a változás szelét, és ennek megfelel?en formálják át szervezetüket, azok nem csak túlélhetik az átalakulást, de nyertesként is kijöhetnek bel?le.
forrás: portfolio.hu
Meglehet?sen borús képet fest a hagyományos európai energiaszolgáltatók számára a Boston Consulting Group (BCG) szakért?inek írása, amelyb?l kiderül, hogy az európai árampiac átalakulásának következtében megd?lni látszik az a paradigma, ami szerint az energiaipar biztonságos befektetési terület. Persze az átalakulásnak nyertesei is lesznek, így azok a vállalatok, amelyek kell?en rugalmasak és alkalmazkodóképesek, meger?síthetik pozícióikat. Középtávon a fogyasztók sem számolhatnak érdemi árcsökkenéssel az áramellátásban, s?t, az egységnyi energia el?állítási költségének növekedésére kell felkészülni – állítják a tanácsadócég szakemberei.
Jelent?s átalakuláson megy keresztül az európai áramszektor, amelynek meghatározó tényez?i a hosszú id?távon várható, nagymérték? keresletcsökkenés, a fajlagos termelési költségek növekedése, és a jelenlegi központosított áramszolgáltatási rendszerrel szemben érkez? alternatív áramellátási technológiák fejl?dése – mutat rá a BCG Perspectives kiadványsorozat keretében megjelent elemzés.
Csökken a fogyasztás
Az elmúlt években jelent?s fogyasztáscsökkenés volt tapasztalható Európa vezet? árampiacain, els?sorban a gazdasági válság, majd az abból kifejl?d? adósságválságnak betudhatóan. A gazdasági aktivitás mérsékl?dése a villamos energia iránti igény csökkenésén is egyértelm?en nyomon követhet? volt. És habár a legrosszabban talán már túl vannak a legnagyobb európai gazdaságok, a gazdasági aktivitás jelent?s b?vülésével az el?ttünk álló években sem lehet számítani. Németország és az Egyesült Királyság 2020-as áramfogyasztása várhatóan nem éri majd el a 2012-ben realizáltat – mutat ár az elemzés.
A visszaes? fogyasztást jól mutatja, hogy 2007 és 2012 között az Egyesült Királyság villamos energia fogyasztása 7,5%-kal, Olaszországé 4,3%-kal, Spanyolországé 3,4%-kal, míg Németországé 3,2 %-kal csökkent. Az öt legnagyobb gazdaság közül egyedül Franciaországban növekedett az áram iránti kereslet, hasonló id?távon 1,9%-os mértékben.
Ezzel szemben az uniós klímapolitika eredményeként jelent?s mennyiség? új megújuló kapacitás épült be az európai villamos energia rendszerbe. Míg 2007-ben 56 GW-nyi széler?m?vi kapacitást tartottak számon Európában, addig 2012-ben már b?ven 100 GW feletti összteljesítménnyel m?ködött az „európai szélpark”. A napelemes megoldások alkalmazása szintén hatalmas fejl?désen ment keresztül, a 2007-es 5 GW-hoz képest tavaly már kb. 70 GW-nyi napelem termelt áramot a kontinensen.
A visszaes? fogyasztás és kínálat fent vázolt módon végbement növekedése természetesen a villamos energia nagykereskedelmi árának alakulására is érdemben hatott, azonban a kapacitások b?vülése nem járt párhuzamosan az ellátásbiztonság növekedésével, ugyanis a beépült új kapacitások (szél, nap) többsége az id?járásnak való kitettségük okán csak id?szakos termelésre képes.
Emelkednek a költségek
A nagykereskedelmi árak csökkenése, stagnálása ellenére az áramtermelés fajlagos költségének folyamatos emelkedése tapasztalható Európában, ami alapvet?en hat tényez?re vezethet? vissza:
– A magasabb költség? megújuló energiaforrások használatának terjedése
– Az alapvet? energiahordozók, így a k?olaj és a szén árának „válságállósága”, tehát relatíve magas szintje
– A hálózati ellátás fejlesztéséhez szükséges többletberuházások
– A környezetvédelmi szabályozások szigorodása
– Az öreged? európai infrastruktúra pótlása
– Új biztonsági követelmények a meglév? és az újonnan épül? atomer?m?vekre
A globális földgázipart lázban tartó palagáz-jelenség európai lehet?ségeivel kapcsolatban a BCG szkepticizmusának ad hangot, a tanácsadócég szakemberei szerint egyrészr?l az amerikai folyamatok jelenleg még nincsenek közvetlen hatással az európai gázpiacra, másrészr?l az európai termelés nagymérték? beindítására a speciális technológiával rendelkez? háttériparág hiánya, a szigorúbb környezetvédelmi el?írások, valamint a földtulajdonhoz kapcsolódó eltér? európai jogi megközelítés miatt nem látszik komoly lehet?ség.
Új technológiák formálják át az energiapiacot
Miközben a kereslet csökken, a fajlagos el?állítási költségek pedig növekednek, az energiaellátásban olyan új technológiák jelennek meg, amelyek részben vagy akár teljes egészében is függetleníthetik a fogyasztókat a hálózati ellátástól. A napelemek költségének elmúlt években tapasztalt meredek esése egyes naposabb területeken már most versenyképes alternatívát jelenhet, míg a fogyasztási oldalon egyre nagyobb számban terjednek mind a háztartási, mind a vállalti szegmensben az energiafogyasztását optimalizáló okos eszközök, smart technológiák, amelyek átalakítják az energiafogyasztás szerkezetét, illetve csökkentik is annak mértékét.
Újratanuljuk az energiapiac fogalmát
A BCG szerint a vázolt tényez?k hatására egy teljesen új típusú energiaellátási rendszer alakul ki, ami értelemszer?en komoly kihívások elé állítja az energiapiac jelenlegi szerepl?it, beleértve a fogyasztókat is. Az új villamos energia piac sokkal összetettebb, változékonyabb és sérülékenyebb lesz, ami a fogyasztók számára emelked? árakat, míg az áramipari társaságok számára növekv? kockázatokat hoz.
A már most is tapasztalt piaci folyamatok, valamint az azokból következ? változások alapvet?en írják felül azt a korábban elfogadott hagyományos elgondolást, ami szerint a közm?szolgáltatások alacsonyabb hozamok mellett ugyan, de biztonságos befektetési területnek számítanak.
A tanácsadócég várakozása alapján az el?ttünk álló id?szak kulcsszava az „alkalmazkodás” lesz, vagyis csak azok az energiavállalatok, villamos-energetikai cégek fognak fennmaradni, amelyek képesek lesznek alkalmazkodni a megváltozott piaci fundamentumokhoz. Az energiaszolgáltatók közül azok kerülhetnek ki gy?ztesként az átalakulásban, amelyek világos, több forgatókönyvet tartalmazó jöv?képpel, kell? szervezeti rugalmassággal, megfelel?en fedezett termelési és fogyasztói portfólióval rendelkeznek. Ezen túlmen?en a társaságoknak szükséges lehet szerkezet átalakításokat is végrehajtaniuk, különválasztani a gyümölcsöz? tevékenységeket a kevésbé nyereségesekt?l annak érdekében, hogy képesek legyenek helyreállítani a szektorral kapcsolatos befektet?i bizalmat. A tanácsadócég meglátása szerint, amely energetika vállalkozások megérzik és megértik a változás szelét, és ennek megfelel?en formálják át szervezetüket, azok nem csak túlélhetik az átalakulást, de nyertesként is kijöhetnek bel?le.
forrás: portfolio.hu
http://afase.org/en/action/sign-open-letter
Az eddigi hírek szerint 2013. június elején az Európai Unió véd?vámokat fog bevezetni a kínai napelemek és napelem részegységek Európába történ? behozatalára. Becslések szerint ennek mértéke átlagosan 60 % lesz. A véd?vámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz a hazai szolár iparra is, hisz így a napelemes er?m?vek ára jelent?s mértékben n?ni fog. A jelent?s mérték? véd?vám elemz?k szerint számos munkahely megsz?néséhez is vezet, mely számszer?sítve százezres nagyságokat ölt Európa szerte.
Az AFASE megpróbál minden t?le telhet?t megtenni, hogy a véd?vám bevezetése mégse történjen meg. Nyílt levelükkel az EU Kereskedelmi Biztosát keresték meg és vázolták fel a negatív hatásokat. A petíciójukhoz számos cég és szövetség csatlakozott már egész Európában, többek között a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is.
KKérjük csatlakozzon Ön is és fogjunk össze közösen, hogy ne lehetetlenítsék el a szolár ipar fejl?dését Magyarországon sem.
Íme a levél:
Nyílt levél az EU Kereskedelmi Biztosához:
Kedves EU Kereskedelmi Biztos, kedves Mr. De Gucht,
Cégünk egy európai tagja a napelem értékláncolatnak.
Nagyon aggódunk a kínai szolár termékek dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatának eredménye miatt, melynek jelent?s hatása lehet az üzletünkre és jöv?beni növekedésünkre.
Mi teljes mértékben támogatjuk a Megfizethet? Napenergia Szövetség (AFASE) vízióját egy egészséges és ingyenes Napelem iparért Európában, ahogy az alábbiakban részleteztük.
- I. A globális PV ipar helyzete
A PV piac az elmúlt 30 évben többször a fellendülésb?l a cs?d ciklus felé mozgott- 2010-t?l máig ez a második ciklus. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelmi menetrend részeként, szerte a világon több mint 120 ország ambiciózus tervekbe kezdett, hogy a megújuló energiákat fejlesszék, mint a fosszilis tüzel?anyagok egyik életképes alternatíváját. Az EU tagállamok összhangban jártak el az ambiciózusokkal és jogilag kötelez? érvény?, egész EU-ra kiterjed? megújuló energia célkit?zéseket vezettek be 2020-ra. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék több, ha nem is az összes kormányzat támogatási rendszereket vezetett be, hogy a megújuló energiák összes formáját növekedésre sarkallják, beleértve a napenergiát is.
Az ösztönz? tervek, mint a feed-in tarifák (visszatáplálós) és egyéb, az állami hatóságok által létrehozott támogatási rendszerek felgyorsították a beruházásokat a PV termelési kapacitásban világszerte. Valóban, ahogy n?tt a kereslet a napelemre, a befektet?k a napelem értéklánc különböz? szintjeinél vonzó profit határokat láthattak. Ez egy fellendülési ciklust eredményezett, ami által a termelési kapacitás világszerte nagyon jelent?sen növekedett.
A megdöbbent?en növekedett kiadások közös hatása jelent?s növekedéshez vezetett az állami kiadásokban, a pénzügyi válság állami támogatásának formájában 2007 és 2009 között, mely hatására a támogatási rendszer forrásaiban éles hiány lépett fel. Az így okozott kereslet a PV létesítményekre csökkent az EU-ban mindenütt.
A napelem-gyártók jelenlegi nehéz helyzete az eredménye a globális termelési kapacitás növekedésének és a kínálat stagnálásának, amit a pénzügyi válság okozott. Ahogy az Európai Napelem-ipar Szövetség (EPIA) elismerte, a kereslet várhatóan csökkenni fog 2015-ig.
Ennek a cs?d id?szaknak az eredményeként, a PV ipar jelenleg konszolidációs állapotban van, különböz? szerepl?k összefogásával viszont maximális költségmegtakarítást és méretgazdaságosságot lehet elérni – és egyéb kilépést a PV piacnak. Ennek a helyzetnek nem csak a PV gyártókra van hatása, hanem a vállalatunkra is a PV értéklánc mellett, ahol munkahelyek sz?ntek meg, nem a Kínából származó behozatal miatt, hanem mert a PV jelenleg egy cs?d cikluson halad át.
Minden szakért? azt hangsúlyozza, hogy a napelemek ki fognak lépni ebb?l a jelenlegi cs?d ciklusból a folyamatos költségcsökkentések által, költség racionalizálásokon és a méretgazdaságosságokon keresztül, ezáltal lesz fenntartható és növekv? a kereslet. Meg vagyunk gy?z?dve róla, hogy pontosan ez az a képességhiány, ami képes lenne csökkenti a költségeket a szükségszer? állapotban az ipar fejl?désekor, ami ártott az EU gyártóinak, de ez az út is lehetne tovább azok sikeréhez.
Impozáns kiegészít? behozatali vám van éles ellentmondásban a költségek csökkentésével, ami szükséges lenne az ipar túléléséhez.
- II. Lehetséges vámok hatásai
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok súlyosan gátolják a napenergia növekedését az EU-ban az egész európai napelemes érték-láncolat kárára és semmilyen jelent?s pozitív hatása nincs az európai szolár gyártókra.
A. A szolár termékek ára az EU-ban elkerülhetetlenül emelkedni fog.
Ha dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámokat vezetnek be, két forgatókönyv lehetséges:
- 1. forgatókönyv
A kínai modulokat kiszorítják más gyártó-országok, mint például Korea, Japán, Tajvan, vagy az USA, ha olyan áron értékesítenek, mely fenntartja a megfelel? keresletet. A probléma az, hogy ez a forgatókönyv nem fog segíteni az EU gyártóknak.
2. forgatókönyv
Követve a kínai termékek árnövekedését, az EU-ban is, egyéb, nem kínai modulok és kínai modulok lesznek elérhet?ek csak olyan árszinteken, mely jelent?sen gyengíti a keresletet, ezáltal befolyásolva a teljes globális napelem érték-láncolatot.
Az 1. forgatókönyv nem túl valószín?, mivel ezek a gyártók a harmadik világ országaiban nem kínálják ugyanazokat az el?nyöket a költség racionalizálás és méretgazdaságosság terén, mint a kínai gyártók.
A harmadik világ országai egyre inkább vonzóbbak azzal, hogy a saját piacaikon növekszik a kereslet, ami lényegesen er?sebb, mint az EU-ban. Például az IMS Reserch azt mutatja, hogy az éves PV telepítések Ázsiában 70 %-kal n?ttek 2011 és 2012 között. Számokban ez a növekedés 5669 MW-ról 10071 MW telepítést jelentett és el?reláthatólag több mint 37 % növekedés lesz 2013-ban, így a telepítés 13828 MW-ra fog változni.
A 2. forgatókönyv lenne az eredménye a dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok bevezetésének.
B. Azzal, hogy a kínai termékek árai n?nek, a fotovoltaikus telepítések iránti kereslet csökken.
A fotovoltaikus beruházások csak egy vonzó üzletet jelentenek a befektet?knek, ha azok elegend? bevételt termelnek az ? saját telepítési beruházásukon. A kereskedelmi befektet?k jelent?sebb megtérülést várnak el a beruházástól, összehasonlítva más befektet?kkel. Az állami támogatás révén a FITs (feed-in tarifák) már sok éve biztosítja a napelemek telepítések által létrehozott bevétel nagy részét.
Az ösztönz?k csökkentésével, mint például a FiTs csökkentésével, a fenntartható kereslet a PV létesítményekre növeli a nyomást 1. csökkentve a telepítések költségeit magában foglalva a modulok költségeit és 2. növelve a bevételeket a helyben történ? villamos energia fogyasztásból. A helyben történ? fogyasztásból származó bevételek függenek a villamos energia költségeit?l, a napenergia hozama minden régió napsugárzási értékét?l és a telepítés típusától is függ. Mindezek a tényez?k függnek a körülmények számától, a lefelé irányuló költség-nyomás a napelemeken növekszik.
A napelem létesítmények fenntartása iránti keresletet megköveteli az EU piacától, hogy befogadják a fotovoltaikus termékeket, beleértve a modulokat, olyan árszinten, ahol a napenergia versenyezni tud a hagyományos fosszilis tüzel?anyagokkal bármilyen állami támogatás felhasználása nélkül.
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok okozta terhelés a kínai eredet? waffereken, cellákon és modulokon meg fogja akadályozni, hogy ezt a célt el lehessen érni. A vámok er?sen súlyozni fogják a keresletet a napenergiára és a fotovoltaikus létesítményekre az egész EU érték-láncolat kárára.
C. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok nem fognak segíteni az európai szolár gyártóknak.
Néhány európai szolár gyártó ára kevésbé versenyképes, mint más gyártóké világszerte. Az ? saját stratégiai döntéseik terhelik ?ket a magas árszerkezettel, és így különösen képtelenek versenyezni a teljes árcsökkenés háttere ellen. Az ? magas áraik betudhatóak például a függ?ségüknek a hosszú távú szerz?désekt?l a poliszilikonért jelent?sen magasabb áron, mint a mai azonnali piaci árak, valamint a költség eredménytelenségt?l összehasonlítva a versenytársakkal. Valójában a kínai cella, waffer és modulgyártók rendkívül költséghatékony termelési folyamatokat hoztak létre, integráltan a jelenlegi legjobb termelési lehet?ségek, gazdaságos díjszabások, alacsonyabb munka és rezsiköltségek, és K+F fejlesztések használatával. A független piackutatás általánosan min?síti a waffer, cella és modul gyártókat Kínában, mint a világ költség vezet?i, az európai gyártók nyilvánvaló hiányának ellenére. Ez lehet?vé tette a jó termelési berendezések használatán keresztül, hogy kínai szolár termékeket vásároltak az EU-ban.
Sok, ha nem is a legtöbb európai szolár gyártónak nagyon kis termelési kapacitása van, 100 MW alatti, ami nem csak megfosztja ?ket a szükséges méretgazdaságosságtól, de emellett azt eredményezi a tehetetlenségükben, hogy leszállítsák a szükséges mennyiség? terméket a szállítási id? beállításán belül nagyobb lépték? projektekhez. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok terhe nem fogja megváltoztatni az európai gyártók hiányosságait a költség-versenyképesség tekintetében, vagy a méret hátrányosságukban a nagyobb szerz?dések kínálatában.
D. A feldolgozó és kereskedelmi szolgáltatók kára messze felülmúlja az európai PV gyártók el?nyeit.
Az EU piacának 70 % körüli PV készlet érték-láncolata Európában jön létre. A hozzáadott érték, amit a feldolgozó és kereskedelmi (upstream és downstream) tevékenységek hoztak létre az EU-ban óriási, 40 milliárd euró, 265 000 embernek biztosít munkahelyet és emellett a napelem érték-láncolatot is biztosítja az EPIA szerint.
Az európai szolár ipar a modul gyártás maximum 30 %-át képviseli a 70 %-os értékb?l. Így, ezek a hatásos vámok el?nyösek lehetnek az ipar esetleges 30%-ának, bár ez sérti a fennmaradó 70 %-ot. A gazdasági tanácsadó, a Prognos, kiadott egy tanulmányt, ami azt mutatja, hogy minden százalékát egy dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámnak azonnal a csökkent PV telepítések iránti keresletbe fordítanak. Ez hozzájárul a munkahelyek csökkenéséhez és a hozzáadott érték mentén a PV értékláncolathoz és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazataihoz. Még ha az európai szolár gyártók növelni is tudnák a termelésük mennyiségét és az eladásaikat, az ebb?l ered? gyártási munkahelyek hatása eltörpül azon vámok hatásához képest, melyek a nagyobb európai PV értékláncolat és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazatai miatt vannak. Figyelembe véve az illusztrációt, a dömpingellenes és/vagy kiegyenlít? vámok 20% és 60 % között fekszenek, a Prognos tanulmánya azt mutatja, hogy az Eu-ban az elbocsátások 115 600 és 242 000 munkahely között lehetnek, míg a teljes hozzáadott értékveszteség 4,740 billió és 27 billió Euró között lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az EU szolár gyártói növelhetik a termeléseiket és az eladásaikat.
Összegzés / Konklúzió
Az összes fent említett ok miatt ?szintén kérjük, hogy az EU Bizottság tartózkodjon a hatásos dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámoktól és engedélyezze az EU PV érték-láncolatot, hogy fejl?dhessen és növekedhessen- ezáltal létrehozva a legnagyobb hozzájárulást az EU foglalkoztatásához és hozzáadott értékéhez.
Kérjük csatlakozzon Ön is az AFASE kezdeményezéséhez akadályozzuk meg együtt a több ezer hazai munkahely elvesztését eredményez? véd?vámok bevezetését az alábbi linken! http://afase.org/en/action/become-afase-supporter
http://afase.org/en/action/sign-open-letter
Az eddigi hírek szerint 2013. június elején az Európai Unió véd?vámokat fog bevezetni a kínai napelemek és napelem részegységek Európába történ? behozatalára. Becslések szerint ennek mértéke átlagosan 60 % lesz. A véd?vámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz a hazai szolár iparra is, hisz így a napelemes er?m?vek ára jelent?s mértékben n?ni fog. A jelent?s mérték? véd?vám elemz?k szerint számos munkahely megsz?néséhez is vezet, mely számszer?sítve százezres nagyságokat ölt Európa szerte.
Az AFASE megpróbál minden t?le telhet?t megtenni, hogy a véd?vám bevezetése mégse történjen meg. Nyílt levelükkel az EU Kereskedelmi Biztosát keresték meg és vázolták fel a negatív hatásokat. A petíciójukhoz számos cég és szövetség csatlakozott már egész Európában, többek között a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség is.
Kérjük csatlakozzon Ön is és fogjunk össze közösen, hogy ne lehetetlenítsék el a szolár ipar fejl?dését Magyarországon sem.
Íme a levél:
Nyílt levél az EU Kereskedelmi Biztosához:
Kedves EU Kereskedelmi Biztos, kedves Mr. De Gucht,
Cégünk egy európai tagja a napelem értékláncolatnak.
Nagyon aggódunk a kínai szolár termékek dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatának eredménye miatt, melynek jelent?s hatása lehet az üzletünkre és jöv?beni növekedésünkre.
Mi teljes mértékben támogatjuk a Megfizethet? Napenergia Szövetség (AFASE) vízióját egy egészséges és ingyenes Napelem iparért Európában, ahogy az alábbiakban részleteztük.
- I. A globális PV ipar helyzete
A PV piac az elmúlt 30 évben többször a fellendülésb?l a cs?d ciklus felé mozgott- 2010-t?l máig ez a második ciklus. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelmi menetrend részeként, szerte a világon több mint 120 ország ambiciózus tervekbe kezdett, hogy a megújuló energiákat fejlesszék, mint a fosszilis tüzel?anyagok egyik életképes alternatíváját. Az EU tagállamok összhangban jártak el az ambiciózusokkal és jogilag kötelez? érvény?, egész EU-ra kiterjed? megújuló energia célkit?zéseket vezettek be 2020-ra. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék több, ha nem is az összes kormányzat támogatási rendszereket vezetett be, hogy a megújuló energiák összes formáját növekedésre sarkallják, beleértve a napenergiát is.
Az ösztönz? tervek, mint a feed-in tarifák (visszatáplálós) és egyéb, az állami hatóságok által létrehozott támogatási rendszerek felgyorsították a beruházásokat a PV termelési kapacitásban világszerte. Valóban, ahogy n?tt a kereslet a napelemre, a befektet?k a napelem értéklánc különböz? szintjeinél vonzó profit határokat láthattak. Ez egy fellendülési ciklust eredményezett, ami által a termelési kapacitás világszerte nagyon jelent?sen növekedett.
A megdöbbent?en növekedett kiadások közös hatása jelent?s növekedéshez vezetett az állami kiadásokban, a pénzügyi válság állami támogatásának formájában 2007 és 2009 között, mely hatására a támogatási rendszer forrásaiban éles hiány lépett fel. Az így okozott kereslet a PV létesítményekre csökkent az EU-ban mindenütt.
A napelem-gyártók jelenlegi nehéz helyzete az eredménye a globális termelési kapacitás növekedésének és a kínálat stagnálásának, amit a pénzügyi válság okozott. Ahogy az Európai Napelem-ipar Szövetség (EPIA) elismerte, a kereslet várhatóan csökkenni fog 2015-ig.
Ennek a cs?d id?szaknak az eredményeként, a PV ipar jelenleg konszolidációs állapotban van, különböz? szerepl?k összefogásával viszont maximális költségmegtakarítást és méretgazdaságosságot lehet elérni – és egyéb kilépést a PV piacnak. Ennek a helyzetnek nem csak a PV gyártókra van hatása, hanem a vállalatunkra is a PV értéklánc mellett, ahol munkahelyek sz?ntek meg, nem a Kínából származó behozatal miatt, hanem mert a PV jelenleg egy cs?d cikluson halad át.
Minden szakért? azt hangsúlyozza, hogy a napelemek ki fognak lépni ebb?l a jelenlegi cs?d ciklusból a folyamatos költségcsökkentések által, költség racionalizálásokon és a méretgazdaságosságokon keresztül, ezáltal lesz fenntartható és növekv? a kereslet. Meg vagyunk gy?z?dve róla, hogy pontosan ez az a képességhiány, ami képes lenne csökkenti a költségeket a szükségszer? állapotban az ipar fejl?désekor, ami ártott az EU gyártóinak, de ez az út is lehetne tovább azok sikeréhez.
Impozáns kiegészít? behozatali vám van éles ellentmondásban a költségek csökkentésével, ami szükséges lenne az ipar túléléséhez.
- II. Lehetséges vámok hatásai
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok súlyosan gátolják a napenergia növekedését az EU-ban az egész európai napelemes érték-láncolat kárára és semmilyen jelent?s pozitív hatása nincs az európai szolár gyártókra.
A. A szolár termékek ára az EU-ban elkerülhetetlenül emelkedni fog.
Ha dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámokat vezetnek be, két forgatókönyv lehetséges:
- 1. forgatókönyv
A kínai modulokat kiszorítják más gyártó-országok, mint például Korea, Japán, Tajvan, vagy az USA, ha olyan áron értékesítenek, mely fenntartja a megfelel? keresletet. A probléma az, hogy ez a forgatókönyv nem fog segíteni az EU gyártóknak.
2. forgatókönyv
Követve a kínai termékek árnövekedését, az EU-ban is, egyéb, nem kínai modulok és kínai modulok lesznek elérhet?ek csak olyan árszinteken, mely jelent?sen gyengíti a keresletet, ezáltal befolyásolva a teljes globális napelem érték-láncolatot.
Az 1. forgatókönyv nem túl valószín?, mivel ezek a gyártók a harmadik világ országaiban nem kínálják ugyanazokat az el?nyöket a költség racionalizálás és méretgazdaságosság terén, mint a kínai gyártók.
A harmadik világ országai egyre inkább vonzóbbak azzal, hogy a saját piacaikon növekszik a kereslet, ami lényegesen er?sebb, mint az EU-ban. Például az IMS Reserch azt mutatja, hogy az éves PV telepítések Ázsiában 70 %-kal n?ttek 2011 és 2012 között. Számokban ez a növekedés 5669 MW-ról 10071 MW telepítést jelentett és el?reláthatólag több mint 37 % növekedés lesz 2013-ban, így a telepítés 13828 MW-ra fog változni.
A 2. forgatókönyv lenne az eredménye a dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok bevezetésének.
B. Azzal, hogy a kínai termékek árai n?nek, a fotovoltaikus telepítések iránti kereslet csökken.
A fotovoltaikus beruházások csak egy vonzó üzletet jelentenek a befektet?knek, ha azok elegend? bevételt termelnek az ? saját telepítési beruházásukon. A kereskedelmi befektet?k jelent?sebb megtérülést várnak el a beruházástól, összehasonlítva más befektet?kkel. Az állami támogatás révén a FITs (feed-in tarifák) már sok éve biztosítja a napelemek telepítések által létrehozott bevétel nagy részét.
Az ösztönz?k csökkentésével, mint például a FiTs csökkentésével, a fenntartható kereslet a PV létesítményekre növeli a nyomást 1. csökkentve a telepítések költségeit magában foglalva a modulok költségeit és 2. növelve a bevételeket a helyben történ? villamos energia fogyasztásból. A helyben történ? fogyasztásból származó bevételek függenek a villamos energia költségeit?l, a napenergia hozama minden régió napsugárzási értékét?l és a telepítés típusától is függ. Mindezek a tényez?k függnek a körülmények számától, a lefelé irányuló költség-nyomás a napelemeken növekszik.
A napelem létesítmények fenntartása iránti keresletet megköveteli az EU piacától, hogy befogadják a fotovoltaikus termékeket, beleértve a modulokat, olyan árszinten, ahol a napenergia versenyezni tud a hagyományos fosszilis tüzel?anyagokkal bármilyen állami támogatás felhasználása nélkül.
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok okozta terhelés a kínai eredet? waffereken, cellákon és modulokon meg fogja akadályozni, hogy ezt a célt el lehessen érni. A vámok er?sen súlyozni fogják a keresletet a napenergiára és a fotovoltaikus létesítményekre az egész EU érték-láncolat kárára.
C. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok nem fognak segíteni az európai szolár gyártóknak.
Néhány európai szolár gyártó ára kevésbé versenyképes, mint más gyártóké világszerte. Az ? saját stratégiai döntéseik terhelik ?ket a magas árszerkezettel, és így különösen képtelenek versenyezni a teljes árcsökkenés háttere ellen. Az ? magas áraik betudhatóak például a függ?ségüknek a hosszú távú szerz?désekt?l a poliszilikonért jelent?sen magasabb áron, mint a mai azonnali piaci árak, valamint a költség eredménytelenségt?l összehasonlítva a versenytársakkal. Valójában a kínai cella, waffer és modulgyártók rendkívül költséghatékony termelési folyamatokat hoztak létre, integráltan a jelenlegi legjobb termelési lehet?ségek, gazdaságos díjszabások, alacsonyabb munka és rezsiköltségek, és K+F fejlesztések használatával. A független piackutatás általánosan min?síti a waffer, cella és modul gyártókat Kínában, mint a világ költség vezet?i, az európai gyártók nyilvánvaló hiányának ellenére. Ez lehet?vé tette a jó termelési berendezések használatán keresztül, hogy kínai szolár termékeket vásároltak az EU-ban.
Sok, ha nem is a legtöbb európai szolár gyártónak nagyon kis termelési kapacitása van, 100 MW alatti, ami nem csak megfosztja ?ket a szükséges méretgazdaságosságtól, de emellett azt eredményezi a tehetetlenségükben, hogy leszállítsák a szükséges mennyiség? terméket a szállítási id? beállításán belül nagyobb lépték? projektekhez. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok terhe nem fogja megváltoztatni az európai gyártók hiányosságait a költség-versenyképesség tekintetében, vagy a méret hátrányosságukban a nagyobb szerz?dések kínálatában.
D. A feldolgozó és kereskedelmi szolgáltatók kára messze felülmúlja az európai PV gyártók el?nyeit.
Az EU piacának 70 % körüli PV készlet érték-láncolata Európában jön létre. A hozzáadott érték, amit a feldolgozó és kereskedelmi (upstream és downstream) tevékenységek hoztak létre az EU-ban óriási, 40 milliárd euró, 265 000 embernek biztosít munkahelyet és emellett a napelem érték-láncolatot is biztosítja az EPIA szerint.
Az európai szolár ipar a modul gyártás maximum 30 %-át képviseli a 70 %-os értékb?l. Így, ezek a hatásos vámok el?nyösek lehetnek az ipar esetleges 30%-ának, bár ez sérti a fennmaradó 70 %-ot. A gazdasági tanácsadó, a Prognos, kiadott egy tanulmányt, ami azt mutatja, hogy minden százalékát egy dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámnak azonnal a csökkent PV telepítések iránti keresletbe fordítanak. Ez hozzájárul a munkahelyek csökkenéséhez és a hozzáadott érték mentén a PV értékláncolathoz és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazataihoz. Még ha az európai szolár gyártók növelni is tudnák a termelésük mennyiségét és az eladásaikat, az ebb?l ered? gyártási munkahelyek hatása eltörpül azon vámok hatásához képest, melyek a nagyobb európai PV értékláncolat és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazatai miatt vannak. Figyelembe véve az illusztrációt, a dömpingellenes és/vagy kiegyenlít? vámok 20% és 60 % között fekszenek, a Prognos tanulmánya azt mutatja, hogy az Eu-ban az elbocsátások 115 600 és 242 000 munkahely között lehetnek, míg a teljes hozzáadott értékveszteség 4,740 billió és 27 billió Euró között lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az EU szolár gyártói növelhetik a termeléseiket és az eladásaikat.
Összegzés / Konklúzió
Az összes fent említett ok miatt ?szintén kérjük, hogy az EU Bizottság tartózkodjon a hatásos dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámoktól és engedélyezze az EU PV érték-láncolatot, hogy fejl?dhessen és növekedhessen- ezáltal létrehozva a legnagyobb hozzájárulást az EU foglalkoztatásához és hozzáadott értékéhez.
Kérjük csatlakozzon Ön is az AFASE kezdeményezéséhez akadályozzuk meg együtt a több ezer hazai munkahely elvesztését eredményez? véd?vámok bevezetését az alábbi linken! http://afase.org/en/action/become-afase-supporter
Április 10-e és 14-e között kerül megrendezésre a Hungarotherm szakkiállítás a Hungexpo Vásárközpontban. Az 5 napig tartó kiállítás els?dleges célja bemutatni az egyre népszer?bb megújuló energiás napelemes illetve napkollektoros rendszereket, valamint rávilágítani arra, hogy már csekély beruházással magánszemélyek és családok számára is hozzáférhet? a fenntartható energia hasznosítása pl. a napelemes áramtermelés.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség standján számos tagvállalatunk segített a nagy számú érdekl?d?nek népszer?síteni a napenergia hasznosítási lehet?ségeket. Jelen volt Puszta Sándor, a Pusztaszolár Kft. ügyvezet?je és Huszár Béla, a Solarstore Kft. ügyvezet?je, a Greentechnic Hungary Kft. munkatársai, Nogli Zsanett, Sz?ts Zsófia és Fazekas László is. A szövetség vezet?ségéb?l Kiss Ern? elnök és Bocsó Imre alelnök vett részt a felvilágosításban és népszer?sítette az újabb képzési programokat. Az Energiabarat.hu szervezésében naponta egy-egy el?adással tájékoztatta Bocsó Imre alelnök úr az MNNSZ szakképzési rendszerér?l az érdekl?d?ket.
Tagvállalataink közül kiállítóként képviseltette magát a Codefon Solar Kft. KT Electronic és a Greentechnic Hungary Kft. is, akik napelemek és napkollektorok kis- és nagykereskedelmével egyaránt foglalkoznak, utóbbi ezen felül a kivitelezésben is teljes kör? segítséget nyújt.
Megismerkedhetünk a Merkapt ZRt. épületgépész nagykeresked?i, a Napfutes.hu keresked?i és kivitelez?i és a Siva Solar egyre jelent?sebb napelemgyártói tevékenységével is.
Kiállítói tapasztalatok alapján a kiállításon rengeteg a résztvev?, óriási az érdekl?dés, illetve külön érdekesség, hogy egyre növekv? az érdekl?dés a kisebb nagyobb napelemes parkokkal kapcsolatban.
Amennyiben felkeltettük érdekl?dését, még nem kés?, vasárnap is várjuk Önöket a Hungexpoban!
Sz?ts Zsófia
http://afase.org/en/action/sign-open-letter
Az eddigi hírek szerint 2013. június elején az Európai Unió véd?vámokat fog bevezetni a kínai napelemek és napelem részegységek Európába történ? behozatalára. Becslések szerint ennek mértéke átlagosan 60 % lesz. A véd?vámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz a hazai szolár iparra is, hisz így a napelemes er?m?vek ára jelent?s mértékben n?ni fog. A jelent?s mérték? véd?vám elemz?k szerint számos munkahely megsz?néséhez is vezet, mely számszer?sítve százezres nagyságokat ölt Európa szerte.
Az AFASE megpróbál minden t?le telhet?t megtenni,
hogy a véd?vám bevezetése mégse történjen meg. Nyílt levelükkel az EU Kereskedelmi Biztosát keresték meg és vázolták fel a negatív hatásokat. A petíciójukhoz számos cég és szövetség csatlakozott már egész Európában, többek között a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség is.
KKérjük csatlakozzon Ön is és fogjunk össze közösen, hogy ne lehetetlenítsék el a szolár ipar fejl?dését Magyarországon sem.
Íme a levél:
Nyílt levél az EU Kereskedelmi Biztosához:
Kedves EU Kereskedelmi Biztos, kedves Mr. De Gucht,
Cégünk egy európai tagja a napelem értékláncolatnak.
Nagyon aggódunk a kínai szolár termékek dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatának eredménye miatt, melynek jelent?s hatása lehet az üzletünkre és jöv?beni növekedésünkre.
Mi teljes mértékben támogatjuk a Megfizethet? Napenergia Szövetség (AFASE) vízióját egy egészséges és ingyenes Napelem iparért Európában, ahogy az alábbiakban részleteztük.
- I. A globális PV ipar helyzete
A PV piac az elmúlt 30 évben többször a fellendülésb?l a cs?d ciklus felé mozgott- 2010-t?l máig ez a második ciklus. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelmi menetrend részeként, szerte a világon több mint 120 ország ambiciózus tervekbe kezdett, hogy a megújuló energiákat fejlesszék, mint a fosszilis tüzel?anyagok egyik életképes alternatíváját. Az EU tagállamok összhangban jártak el az ambiciózusokkal és jogilag kötelez? érvény?, egész EU-ra kiterjed? megújuló energia célkit?zéseket vezettek be 2020-ra. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék több, ha nem is az összes kormányzat támogatási rendszereket vezetett be, hogy a megújuló energiák összes formáját növekedésre sarkallják, beleértve a napenergiát is.
Az ösztönz? tervek, mint a feed-in tarifák (visszatáplálós) és egyéb, az állami hatóságok által létrehozott támogatási rendszerek felgyorsították a beruházásokat a PV termelési kapacitásban világszerte. Valóban, ahogy n?tt a kereslet a napelemre, a befektet?k a napelem értéklánc különböz? szintjeinél vonzó profit határokat láthattak. Ez egy fellendülési ciklust eredményezett, ami által a termelési kapacitás világszerte nagyon jelent?sen növekedett.
A megdöbbent?en növekedett kiadások közös hatása jelent?s növekedéshez vezetett az állami kiadásokban, a pénzügyi válság állami támogatásának formájában 2007 és 2009 között, mely hatására a támogatási rendszer forrásaiban éles hiány lépett fel. Az így okozott kereslet a PV létesítményekre csökkent az EU-ban mindenütt.
A napelem-gyártók jelenlegi nehéz helyzete az eredménye a globális termelési kapacitás növekedésének és a kínálat stagnálásának, amit a pénzügyi válság okozott. Ahogy az Európai Napelem-ipar Szövetség (EPIA) elismerte, a kereslet várhatóan csökkenni fog 2015-ig.
Ennek a cs?d id?szaknak az eredményeként, a PV ipar jelenleg konszolidációs állapotban van, különböz? szerepl?k összefogásával viszont maximális költségmegtakarítást és méretgazdaságosságot lehet elérni – és egyéb kilépést a PV piacnak. Ennek a helyzetnek nem csak a PV gyártókra van hatása, hanem a vállalatunkra is a PV értéklánc mellett, ahol munkahelyek sz?ntek meg, nem a Kínából származó behozatal miatt, hanem mert a PV jelenleg egy cs?d cikluson halad át.
Minden szakért? azt hangsúlyozza, hogy a napelemek ki fognak lépni ebb?l a jelenlegi cs?d ciklusból a folyamatos költségcsökkentések által, költség racionalizálásokon és a méretgazdaságosságokon keresztül, ezáltal lesz fenntartható és növekv? a kereslet. Meg vagyunk gy?z?dve róla, hogy pontosan ez az a képességhiány, ami képes lenne csökkenti a költségeket a szükségszer? állapotban az ipar fejl?désekor, ami ártott az EU gyártóinak, de ez az út is lehetne tovább azok sikeréhez.
Impozáns kiegészít? behozatali vám van éles ellentmondásban a költségek csökkentésével, ami szükséges lenne az ipar túléléséhez.
- II. Lehetséges vámok hatásai
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok súlyosan gátolják a napenergia növekedését az EU-ban az egész európai napelemes érték-láncolat kárára és semmilyen jelent?s pozitív hatása nincs az európai szolár gyártókra.
A. A szolár termékek ára az EU-ban elkerülhetetlenül emelkedni fog.
Ha dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámokat vezetnek be, két forgatókönyv lehetséges:
- 1. forgatókönyv
A kínai modulokat kiszorítják más gyártó-országok, mint például Korea, Japán, Tajvan, vagy az USA, ha olyan áron értékesítenek, mely fenntartja a megfelel? keresletet. A probléma az, hogy ez a forgatókönyv nem fog segíteni az EU gyártóknak.
2. forgatókönyv
Követve a kínai termékek árnövekedését, az EU-ban is, egyéb, nem kínai modulok és kínai modulok lesznek elérhet?ek csak olyan árszinteken, mely jelent?sen gyengíti a keresletet, ezáltal befolyásolva a teljes globális napelem érték-láncolatot.
Az 1. forgatókönyv nem túl valószín?, mivel ezek a gyártók a harmadik világ országaiban nem kínálják ugyanazokat az el?nyöket a költség racionalizálás és méretgazdaságosság terén, mint a kínai gyártók.
A harmadik világ országai egyre inkább vonzóbbak azzal, hogy a saját piacaikon növekszik a kereslet, ami lényegesen er?sebb, mint az EU-ban. Például az IMS Reserch azt mutatja, hogy az éves PV telepítések Ázsiában 70 %-kal n?ttek 2011 és 2012 között. Számokban ez a növekedés 5669 MW-ról 10071 MW telepítést jelentett és el?reláthatólag több mint 37 % növekedés lesz 2013-ban, így a telepítés 13828 MW-ra fog változni.
A 2. forgatókönyv lenne az eredménye a dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok bevezetésének.
B. Azzal, hogy a kínai termékek árai n?nek, a fotovoltaikus telepítések iránti kereslet csökken.
A fotovoltaikus beruházások csak egy vonzó üzletet jelentenek a befektet?knek, ha azok elegend? bevételt termelnek az ? saját telepítési beruházásukon. A kereskedelmi befektet?k jelent?sebb megtérülést várnak el a beruházástól, összehasonlítva más befektet?kkel. Az állami támogatás révén a FITs (feed-in tarifák) már sok éve biztosítja a napelemek telepítések által létrehozott bevétel nagy részét.
Az ösztönz?k csökkentésével, mint például a FiTs csökkentésével, a fenntartható kereslet a PV létesítményekre növeli a nyomást 1. csökkentve a telepítések költségeit magában foglalva a modulok költségeit és 2. növelve a bevételeket a helyben történ? villamos energia fogyasztásból. A helyben történ? fogyasztásból származó bevételek függenek a villamos energia költségeit?l, a napenergia hozama minden régió napsugárzási értékét?l és a telepítés típusától is függ. Mindezek a tényez?k függnek a körülmények számától, a lefelé irányuló költség-nyomás a napelemeken növekszik.
A napelem létesítmények fenntartása iránti keresletet megköveteli az EU piacától, hogy befogadják a fotovoltaikus termékeket, beleértve a modulokat, olyan árszinten, ahol a napenergia versenyezni tud a hagyományos fosszilis tüzel?anyagokkal bármilyen állami támogatás felhasználása nélkül.
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok okozta terhelés a kínai eredet? waffereken, cellákon és modulokon meg fogja akadályozni, hogy ezt a célt el lehessen érni. A vámok er?sen súlyozni fogják a keresletet a napenergiára és a fotovoltaikus létesítményekre az egész EU érték-láncolat kárára.
C. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok nem fognak segíteni az európai szolár gyártóknak.
Néhány európai szolár gyártó ára kevésbé versenyképes, mint más gyártóké világszerte. Az ? saját stratégiai döntéseik terhelik ?ket a magas árszerkezettel, és így különösen képtelenek versenyezni a teljes árcsökkenés háttere ellen. Az ? magas áraik betudhatóak például a függ?ségüknek a hosszú távú szerz?désekt?l a poliszilikonért jelent?sen magasabb áron, mint a mai azonnali piaci árak, valamint a költség eredménytelenségt?l összehasonlítva a versenytársakkal. Valójában a kínai cella, waffer és modulgyártók rendkívül költséghatékony termelési folyamatokat hoztak létre, integráltan a jelenlegi legjobb termelési lehet?ségek, gazdaságos díjszabások, alacsonyabb munka és rezsiköltségek, és K+F fejlesztések használatával. A független piackutatás általánosan min?síti a waffer, cella és modul gyártókat Kínában, mint a világ költség vezet?i, az európai gyártók nyilvánvaló hiányának ellenére. Ez lehet?vé tette a jó termelési berendezések használatán keresztül, hogy kínai szolár termékeket vásároltak az EU-ban.
Sok, ha nem is a legtöbb európai szolár gyártónak nagyon kis termelési kapacitása van, 100 MW alatti, ami nem csak megfosztja ?ket a szükséges méretgazdaságosságtól, de emellett azt eredményezi a tehetetlenségükben, hogy leszállítsák a szükséges mennyiség? terméket a szállítási id? beállításán belül nagyobb lépték? projektekhez. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok terhe nem fogja megváltoztatni az európai gyártók hiányosságait a költség-versenyképesség tekintetében, vagy a méret hátrányosságukban a nagyobb szerz?dések kínálatában.
D. A feldolgozó és kereskedelmi szolgáltatók kára messze felülmúlja az európai PV gyártók el?nyeit.
Az EU piacának 70 % körüli PV készlet érték-láncolata Európában jön létre. A hozzáadott érték, amit a feldolgozó és kereskedelmi (upstream és downstream) tevékenységek hoztak létre az EU-ban óriási, 40 milliárd euró, 265 000 embernek biztosít munkahelyet és emellett a napelem érték-láncolatot is biztosítja az EPIA szerint.
Az európai szolár ipar a modul gyártás maximum 30 %-át képviseli a 70 %-os értékb?l. Így, ezek a hatásos vámok el?nyösek lehetnek az ipar esetleges 30%-ának, bár ez sérti a fennmaradó 70 %-ot. A gazdasági tanácsadó, a Prognos, kiadott egy tanulmányt, ami azt mutatja, hogy minden százalékát egy dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámnak azonnal a csökkent PV telepítések iránti keresletbe fordítanak. Ez hozzájárul a munkahelyek csökkenéséhez és a hozzáadott érték mentén a PV értékláncolathoz és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazataihoz. Még ha az európai szolár gyártók növelni is tudnák a termelésük mennyiségét és az eladásaikat, az ebb?l ered? gyártási munkahelyek hatása eltörpül azon vámok hatásához képest, melyek a nagyobb európai PV értékláncolat és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazatai miatt vannak. Figyelembe véve az illusztrációt, a dömpingellenes és/vagy kiegyenlít? vámok 20% és 60 % között fekszenek, a Prognos tanulmánya azt mutatja, hogy az Eu-ban az elbocsátások 115 600 és 242 000 munkahely között lehetnek, míg a teljes hozzáadott értékveszteség 4,740 billió és 27 billió Euró között lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az EU szolár gyártói növelhetik a termeléseiket és az eladásaikat.
Összegzés / Konklúzió
Az összes fent említett ok miatt ?szintén kérjük, hogy az EU Bizottság tartózkodjon a hatásos dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámoktól és engedélyezze az EU PV érték-láncolatot, hogy fejl?dhessen és növekedhessen- ezáltal létrehozva a legnagyobb hozzájárulást az EU foglalkoztatásához és hozzáadott értékéhez.
Kérjük csatlakozzon Ön is az AFASE kezdeményezéséhez akadályozzuk meg együtt a több ezer hazai munkahely elvesztését eredményez? véd?vámok bevezetését az alábbi linken! http://afase.org/en/action/become-afase-supporter
http://afase.org/en/action/sign-open-letter
Az eddigi hírek szerint 2013. június elején az Európai Unió véd?vámokat fog bevezetni a kínai napelemek és napelem részegységek Európába történ? behozatalára. Becslések szerint ennek mértéke átlagosan 60 % lesz. A véd?vámok bevezetése várhatóan negatív hatással lesz a hazai szolár iparra is,
hisz így a napelemes er?m?vek ára jelent?s mértékben n?ni fog. A jelent?s mérték? véd?vám elemz?k szerint számos munkahely megsz?néséhez is vezet, mely számszer?sítve százezres nagyságokat ölt Európa szerte.
Az AFASE megpróbál minden t?le telhet?t megtenni, hogy a véd?vám bevezetése mégse történjen meg. Nyílt levelükkel az EU Kereskedelmi Biztosát keresték meg és vázolták fel a negatív hatásokat. A petíciójukhoz számos cég és szövetség csatlakozott már egész Európában, többek között a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség is.
Kérjük csatlakozzon Ön is és fogjunk össze közösen, hogy ne lehetetlenítsék el a szolár ipar fejl?dését Magyarországon sem.
Íme a levél:
Nyílt levél az EU Kereskedelmi Biztosához:
Kedves EU Kereskedelmi Biztos, kedves Mr. De Gucht,
Cégünk egy európai tagja a napelem értékláncolatnak.
Nagyon aggódunk a kínai szolár termékek dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatának eredménye miatt, melynek jelent?s hatása lehet az üzletünkre és jöv?beni növekedésünkre.
Mi teljes mértékben támogatjuk a Megfizethet? Napenergia Szövetség (AFASE) vízióját egy egészséges és ingyenes Napelem iparért Európában, ahogy az alábbiakban részleteztük.
- I. A globális PV ipar helyzete
A PV piac az elmúlt 30 évben többször a fellendülésb?l a cs?d ciklus felé mozgott- 2010-t?l máig ez a második ciklus. A globális éghajlatváltozás elleni küzdelmi menetrend részeként, szerte a világon több mint 120 ország ambiciózus tervekbe kezdett, hogy a megújuló energiákat fejlesszék, mint a fosszilis tüzel?anyagok egyik életképes alternatíváját. Az EU tagállamok összhangban jártak el az ambiciózusokkal és jogilag kötelez? érvény?, egész EU-ra kiterjed? megújuló energia célkit?zéseket vezettek be 2020-ra. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérjék több, ha nem is az összes kormányzat támogatási rendszereket vezetett be, hogy a megújuló energiák összes formáját növekedésre sarkallják, beleértve a napenergiát is.
Az ösztönz? tervek, mint a feed-in tarifák (visszatáplálós) és egyéb, az állami hatóságok által létrehozott támogatási rendszerek felgyorsították a beruházásokat a PV termelési kapacitásban világszerte. Valóban, ahogy n?tt a kereslet a napelemre, a befektet?k a napelem értéklánc különböz? szintjeinél vonzó profit határokat láthattak. Ez egy fellendülési ciklust eredményezett, ami által a termelési kapacitás világszerte nagyon jelent?sen növekedett.
A megdöbbent?en növekedett kiadások közös hatása jelent?s növekedéshez vezetett az állami kiadásokban, a pénzügyi válság állami támogatásának formájában 2007 és 2009 között, mely hatására a támogatási rendszer forrásaiban éles hiány lépett fel. Az így okozott kereslet a PV létesítményekre csökkent az EU-ban mindenütt.
A napelem-gyártók jelenlegi nehéz helyzete az eredménye a globális termelési kapacitás növekedésének és a kínálat stagnálásának, amit a pénzügyi válság okozott. Ahogy az Európai Napelem-ipar Szövetség (EPIA) elismerte, a kereslet várhatóan csökkenni fog 2015-ig.
Ennek a cs?d id?szaknak az eredményeként, a PV ipar jelenleg konszolidációs állapotban van, különböz? szerepl?k összefogásával viszont maximális költségmegtakarítást és méretgazdaságosságot lehet elérni – és egyéb kilépést a PV piacnak. Ennek a helyzetnek nem csak a PV gyártókra van hatása, hanem a vállalatunkra is a PV értéklánc mellett, ahol munkahelyek sz?ntek meg, nem a Kínából származó behozatal miatt, hanem mert a PV jelenleg egy cs?d cikluson halad át.
Minden szakért? azt hangsúlyozza, hogy a napelemek ki fognak lépni ebb?l a jelenlegi cs?d ciklusból a folyamatos költségcsökkentések által, költség racionalizálásokon és a méretgazdaságosságokon keresztül, ezáltal lesz fenntartható és növekv? a kereslet. Meg vagyunk gy?z?dve róla, hogy pontosan ez az a képességhiány, ami képes lenne csökkenti a költségeket a szükségszer? állapotban az ipar fejl?désekor, ami ártott az EU gyártóinak, de ez az út is lehetne tovább azok sikeréhez.
Impozáns kiegészít? behozatali vám van éles ellentmondásban a költségek csökkentésével, ami szükséges lenne az ipar túléléséhez.
- II. Lehetséges vámok hatásai
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok súlyosan gátolják a napenergia növekedését az EU-ban az egész európai napelemes érték-láncolat kárára és semmilyen jelent?s pozitív hatása nincs az európai szolár gyártókra.
A. A szolár termékek ára az EU-ban elkerülhetetlenül emelkedni fog.
Ha dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámokat vezetnek be, két forgatókönyv lehetséges:
- 1. forgatókönyv
A kínai modulokat kiszorítják más gyártó-országok, mint például Korea, Japán, Tajvan, vagy az USA, ha olyan áron értékesítenek, mely fenntartja a megfelel? keresletet. A probléma az, hogy ez a forgatókönyv nem fog segíteni az EU gyártóknak.
2. forgatókönyv
Követve a kínai termékek árnövekedését, az EU-ban is, egyéb, nem kínai modulok és kínai modulok lesznek elérhet?ek csak olyan árszinteken, mely jelent?sen gyengíti a keresletet, ezáltal befolyásolva a teljes globális napelem érték-láncolatot.
Az 1. forgatókönyv nem túl valószín?, mivel ezek a gyártók a harmadik világ országaiban nem kínálják ugyanazokat az el?nyöket a költség racionalizálás és méretgazdaságosság terén, mint a kínai gyártók.
A harmadik világ országai egyre inkább vonzóbbak azzal, hogy a saját piacaikon növekszik a kereslet, ami lényegesen er?sebb, mint az EU-ban. Például az IMS Reserch azt mutatja, hogy az éves PV telepítések Ázsiában 70 %-kal n?ttek 2011 és 2012 között. Számokban ez a növekedés 5669 MW-ról 10071 MW telepítést jelentett és el?reláthatólag több mint 37 % növekedés lesz 2013-ban, így a telepítés 13828 MW-ra fog változni.
A 2. forgatókönyv lenne az eredménye a dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok bevezetésének.
B. Azzal, hogy a kínai termékek árai n?nek, a fotovoltaikus telepítések iránti kereslet csökken.
A fotovoltaikus beruházások csak egy vonzó üzletet jelentenek a befektet?knek, ha azok elegend? bevételt termelnek az ? saját telepítési beruházásukon. A kereskedelmi befektet?k jelent?sebb megtérülést várnak el a beruházástól, összehasonlítva más befektet?kkel. Az állami támogatás révén a FITs (feed-in tarifák) már sok éve biztosítja a napelemek telepítések által létrehozott bevétel nagy részét.
Az ösztönz?k csökkentésével, mint például a FiTs csökkentésével, a fenntartható kereslet a PV létesítményekre növeli a nyomást 1. csökkentve a telepítések költségeit magában foglalva a modulok költségeit és 2. növelve a bevételeket a helyben történ? villamos energia fogyasztásból. A helyben történ? fogyasztásból származó bevételek függenek a villamos energia költségeit?l, a napenergia hozama minden régió napsugárzási értékét?l és a telepítés típusától is függ. Mindezek a tényez?k függnek a körülmények számától, a lefelé irányuló költség-nyomás a napelemeken növekszik.
A napelem létesítmények fenntartása iránti keresletet megköveteli az EU piacától, hogy befogadják a fotovoltaikus termékeket, beleértve a modulokat, olyan árszinten, ahol a napenergia versenyezni tud a hagyományos fosszilis tüzel?anyagokkal bármilyen állami támogatás felhasználása nélkül.
A dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámok okozta terhelés a kínai eredet? waffereken, cellákon és modulokon meg fogja akadályozni, hogy ezt a célt el lehessen érni. A vámok er?sen súlyozni fogják a keresletet a napenergiára és a fotovoltaikus létesítményekre az egész EU érték-láncolat kárára.
C. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok nem fognak segíteni az európai szolár gyártóknak.
Néhány európai szolár gyártó ára kevésbé versenyképes, mint más gyártóké világszerte. Az ? saját stratégiai döntéseik terhelik ?ket a magas árszerkezettel, és így különösen képtelenek versenyezni a teljes árcsökkenés háttere ellen. Az ? magas áraik betudhatóak például a függ?ségüknek a hosszú távú szerz?désekt?l a poliszilikonért jelent?sen magasabb áron, mint a mai azonnali piaci árak, valamint a költség eredménytelenségt?l összehasonlítva a versenytársakkal. Valójában a kínai cella, waffer és modulgyártók rendkívül költséghatékony termelési folyamatokat hoztak létre, integráltan a jelenlegi legjobb termelési lehet?ségek, gazdaságos díjszabások, alacsonyabb munka és rezsiköltségek, és K+F fejlesztések használatával. A független piackutatás általánosan min?síti a waffer, cella és modul gyártókat Kínában, mint a világ költség vezet?i, az európai gyártók nyilvánvaló hiányának ellenére. Ez lehet?vé tette a jó termelési berendezések használatán keresztül, hogy kínai szolár termékeket vásároltak az EU-ban.
Sok, ha nem is a legtöbb európai szolár gyártónak nagyon kis termelési kapacitása van, 100 MW alatti, ami nem csak megfosztja ?ket a szükséges méretgazdaságosságtól, de emellett azt eredményezi a tehetetlenségükben, hogy leszállítsák a szükséges mennyiség? terméket a szállítási id? beállításán belül nagyobb lépték? projektekhez. A dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámok terhe nem fogja megváltoztatni az európai gyártók hiányosságait a költség-versenyképesség tekintetében, vagy a méret hátrányosságukban a nagyobb szerz?dések kínálatában.
D. A feldolgozó és kereskedelmi szolgáltatók kára messze felülmúlja az európai PV gyártók el?nyeit.
Az EU piacának 70 % körüli PV készlet érték-láncolata Európában jön létre. A hozzáadott érték, amit a feldolgozó és kereskedelmi (upstream és downstream) tevékenységek hoztak létre az EU-ban óriási, 40 milliárd euró, 265 000 embernek biztosít munkahelyet és emellett a napelem érték-láncolatot is biztosítja az EPIA szerint.
Az európai szolár ipar a modul gyártás maximum 30 %-át képviseli a 70 %-os értékb?l. Így, ezek a hatásos vámok el?nyösek lehetnek az ipar esetleges 30%-ának, bár ez sérti a fennmaradó 70 %-ot. A gazdasági tanácsadó, a Prognos, kiadott egy tanulmányt, ami azt mutatja, hogy minden százalékát egy dömpingellenes és/ vagy kiegyenlít? vámnak azonnal a csökkent PV telepítések iránti keresletbe fordítanak. Ez hozzájárul a munkahelyek csökkenéséhez és a hozzáadott érték mentén a PV értékláncolathoz és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazataihoz. Még ha az európai szolár gyártók növelni is tudnák a termelésük mennyiségét és az eladásaikat, az ebb?l ered? gyártási munkahelyek hatása eltörpül azon vámok hatásához képest, melyek a nagyobb európai PV értékláncolat és az EU gazdaságának kapcsolódó ágazatai miatt vannak. Figyelembe véve az illusztrációt, a dömpingellenes és/vagy kiegyenlít? vámok 20% és 60 % között fekszenek, a Prognos tanulmánya azt mutatja, hogy az Eu-ban az elbocsátások 115 600 és 242 000 munkahely között lehetnek, míg a teljes hozzáadott értékveszteség 4,740 billió és 27 billió Euró között lehet, még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy az EU szolár gyártói növelhetik a termeléseiket és az eladásaikat.
Összegzés / Konklúzió
Az összes fent említett ok miatt ?szintén kérjük, hogy az EU Bizottság tartózkodjon a hatásos dömpingellenes és / vagy kiegyenlít? vámoktól és engedélyezze az EU PV érték-láncolatot, hogy fejl?dhessen és növekedhessen- ezáltal létrehozva a legnagyobb hozzájárulást az EU foglalkoztatásához és hozzáadott értékéhez.
Kérjük csatlakozzon Ön is az AFASE kezdeményezéséhez akadályozzuk meg együtt a több ezer hazai munkahely elvesztését eredményez? véd?vámok bevezetését az alábbi linken! http://afase.org/en/action/become-afase-supporter
Április 10-e és 14-e között kerül megrendezésre a Hungarotherm szakkiállítás a Hungexpo Vásárközpontban. Az 5 napig tartó kiállítás els?dleges célja bemutatni az egyre népszer?bb megújuló energiás napelemes illetve napkollektoros rendszereket, valamint rávilágítani arra, hogy már csekély beruházással magánszemélyek és családok számára is hozzáférhet? a fenntartható energia hasznosítása pl. a napelemes áramtermelés.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség standján számos tagvállalatunk segített a nagy számú érdekl?d?nek népszer?síteni a napenergia hasznosítási lehet?ségeket. Jelen volt Puszta Sándor, a Pusztaszolár Kft. ügyvezet?je és Huszár Béla, a Solarstore Kft. ügyvezet?je, a Greentechnic Hungary Kft. munkatársai, Nogli Zsanett, Sz?ts Zsófia és Fazekas László is. A szövetség vezet?ségéb?l Kiss Ern? elnök és Bocsó Imre alelnök vett részt a felvilágosításban és népszer?sítette az újabb képzési programokat. Az Energiabarat.hu szervezésében naponta egy-egy el?adással tájékoztatta Bocsó Imre alelnök úr az MNNSZ szakképzési rendszerér?l az érdekl?d?ket.
Tagvállalataink közül kiállítóként képviseltette magát a Codefon Solar Kft. és a Greentechnic Hungary Kft. is, akik napelemek és napkollektorok kis- és nagykereskedelmével egyaránt foglalkoznak, utóbbi ezen felül a kivitelezésben is teljes kör? segítséget nyújt.
Megismerkedhetünk a Merkapt ZRt. épületgépész nagykeresked?i, a Napfutes.hu keresked?i és kivitelez?i és a Siva Solar egyre jelent?sebb napelemgyártói tevékenységével is.
Kiállítói tapasztalatok alapján a kiállításon rengeteg a résztvev?, óriási az érdekl?dés, illetve külön érdekesség, hogy egyre növekv? az érdekl?dés a kisebb nagyobb napelemes parkokkal kapcsolatban.
Amennyiben felkeltettük érdekl?dését, még nem kés?, vasárnap is várjuk Önöket a Hungexpoban!
Sz?ts Zsófia
A napenergia legyen veletek!! 🙂 A mai Délutáni RoadShow valóban felvillanyoz, hiszen az alternatív energiaforrásokkal foglalkozunk!
