Ajánlás
Készítette a Dél Magyarországi Regionális Zéró Energiaház Szakképz? és Szolgáltató Klaszter megbízásából a
Magyar Napenergia M?vek Zrt.
2012. április
Tartalomjegyzék
- El?szó..
- Összefoglaló a napenergia rendszerekr?l
- Az európai fotovoltaik stratégiája.
- A gazdaságos alkalmazhatóság elérése.
- A napelemes szektor magyarországi helyzete.
- A magyarországi alkalmazások.
- Átlendülés a holtponton..
- Szakképzési szakma – Solarteur.
- A fotovillamos rendszerek elterjesztését és azok közrem?köd?inek megalapozó min?ségi eszközrendszere.
- A régiók gazdasági kilátásai,
szakember igényei,
szakképzések. - Fotovillamos technológia K&F esete.
- Konklúzió.
- Társadalmi hatások.
El?szó
Az ajánlás megfogalmazásakor az els?dleges szempont az volt, hogy összességében a magyar napenergia technológia szektor érdekét szolgáljuk. A fotovillamos K&F stratégia készítésekor általános célként az alábbiakat fogalmaztuk meg:
- a versenyképesség növelése
- a hatékonyság növelése
- a munkahelyek megtartása, ill. új szakma és ezzel új munkahelyek teremtése
- az unikális fejlesztések, specializálódás, prioritások kiemelése.
Meg kell szoknunk, hogy évente új technológiák jönnek és ezek elsajátítására, befogadására fel kell világosítani és ki kell oktatnunk a progresszív gondolkodókat és a már iparban dolgozó fel?tteket.
A szektor m?ködésében meghatározó, alapvet? tényez?kr?l, melyek nem technológiai jelleg?ek, mint a globális felmelegedés, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése vagy az energiaválság, ebben a javaslatban nem esik szó.
Összefoglaló a napenergia rendszerekr?l
Az európai fotovoltaik stratégiája
A PV fejlesztések irányát részben környezetvédelmi és (energia)politikai szempontok szabják meg. A megújuló energiák, így a fotovillamos energiák esetében is az Európai Parlament és Tanács irányelveit kell figyelembe venni (A DIRECTIVE 2009/28/EC A megújuló energiák népszer?sítésér?l, http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:L:2009:140:SOM:en:HTML a 2008/16/EC a megújuló forrásokból el?állított energia támogatásáról stb), melyek többek között kimondják, hogy
- A megújuló energiaforrásokból el?állított energia felhasználásának növelése fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az EU éghajlatváltozásról szóló keretegyezményéhez csatolt Kiotói Jegyz?könyvben foglaltaknak, és a további, az üvegházhatású gázok 2012 utáni kibocsátását csökkent? európai és nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak. Fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának el?mozdításában, a m?szaki fejl?dés támogatásában, foglalkoztatási lehet?ségek biztosításában és a regionális fejlesztésben, különösen a távoli és az LHs vidéki területeken.
- Az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások részarányára vonatkozóan a tagállamoknak 20%-os kötelez? általános célkit?zést kell teljesíteni 2020-ig. A közlekedésben a bioüzemanyagok részarányára ez 10%-os kötelez? minimum-célkit?zést jelent.
- Megújuló energiákhoz kapcsolódóan, az installálást szakirányú végzettséghez kötik a jöv?ben az Unióban, a tagállamoktól a megfelel? szakképzési rendszerek kialakítását várják. A biomassza, a h?szivattyú, a fotovillamos napenergia és a termikus napenergia rendszerek üzembe helyez?i akkreditált képzési programok keretében vagy akkreditált oktató(k)tól szerezhetnek képesítést. A fotovillamos napenergia vagy a termikus napenergia rendszerek üzembe helyez?i esetében el?feltétel a vízvezeték-szerel? vagy villanyszerel? szakképesítés és a vízvezeték-szerelési, elektronikai és tet?fedési ismeretek!
A legtöbb ázsiai napelemgyártó általában modulokat is gyárt saját napcelláiból. A gyártott napelemcellák csak kis része kerül ki napelemcellák formájában a piacra, amelyekb?l a független európai modulgyártók építenek modulokat. Id?nként ezen modulgyártók részére problematikus a napelemek beszerzése.
Az EU európai kutatás-fejlesztési és Innovációs stratégia (SRA) megalkotásakor az volt a cél, hogy azt a tagállamok referenciaként használják a nemzeti sajátosságaikat (K+F prioritások, er?sségek, ipari háttér) figyelembe véve a hazai/közösségi K+F források megfelel? adaptálásához.
A gazdaságos alkalmazhatóság elérése
Az elkövetkez? két évben alapvet? fejl?dés várható az alapanyagok, a waferek el?állításában, a modulok gyártási technológiájában, ahol az ázsai gyártók játsszák a kulcsszerepet az igazi tömegtermelés sikerében. Nyilvánvalóan nagy lehet?ségek vannak még a min?ségi és technológiai fejlesztés terén és a költségcsökkentésben, amely résztvev?i jelenleg is konszolidálódnak.
Bár a fotovillamos eszközök elég széles választéka van jelen a piacon, széles kör? technológia áll jelenleg is fejlesztés alatt. Nagy valószín?séggel a következ? két évtizedben is a kristályos szilícium alapú napelemek lesznek a piacon a meghatározók.
Más országok piacait nézve a német fotovoltaik piac már kiforrott. Ami azt jelenti, hogy a hivataloknak és a hatóságoknak tapasztalatai vannak az engedélyeztetési eljárásban, a bankok tudatosan kínálják a finaszírozási programjaikat és az érdekl?d? rendszerüzemeltet?k a gyártók, keresked?k installat?rök és szervízszolgáltatók széles és megalapozott hálózatára támaszkodhatnak.
Ugyan így érvényes ez a rendszer komponenseire mint modulokra, alsókonstrukciókra, inverterekre és kábelezésekre is. Egy a gyakorlatban kipróbált, technikailag kiérett és min?ségileg magas érték? komponensek széles termékskálája biztosítja, hogy minden telepítési helynek és minden rendszerváltozatnak megfelel? napelemes rendszert meg lehessen tervezni.
Ezt a min?ségi szintet be kell Magyarországon is vezetni és alkalmazni is következetesen kell!
A magyarországi napelem gyártást tekintve elmondható, hogy els?sorban napelemtáblák összeszerelése folyik az országban, ami jellemz?en az ún. back-end gyártástechnológiát (kristályos napelemekb?l modulok összeszerelését) jelenti. Hazánk know-how mérete ezért a fotovillamos fejlesztési és gyártási technikájában, világszínvonalon mérve, elenyész?en kicsi. Ami azt jelenti, hogy ha tetszik vagy nem jelenleg csak a fogyasztói csoportba sorolhatjuk be magunkat és az értékteremt? láncban nem nagy az összeszerelési munka értéke ezért a külföldi tulajdonos üzleti politikájának vagyunk er?sen kitéve. Azaz máról holnapra elköltözhet a gyártó, ha bizonyos gazdasági vagy politikai feltételek nem felelnek meg a stratégiájának.
A 2008-as gazdasági válság miatt az ázsiai gyártóknak jelenleg is hatalmas túlkapacitásuk van. Érdekeltségük, hogy a már kész napelemes cellákat és az összeszerelt modulokat mihamarabb értékesíteni tudják a világpiacon.
Az európai képviseletek nagy dömping arányú kibocsájtása viszont a megszokottnál nagyobb méret? áresést eredményez jelenleg is, ami bizonyos gazdaságpolitikai feltételek mellett hazánkban is megbillentheti pozitív értelemben ennek a technológiának a szélesebbkör? elterjedését 2012-ben.
Tehát a fotovillamos piac látványos b?vülése és egyben min?ségi szelektálása komoly technológiai és gazdasági lehet?ségeket biztosít Európa, benne a Közép-európai Magyarország számára, de a Távol-keleti országokban és legújabban az USA-ban is komoly lépték? fejlesztéseket végeztek már ezen a területen.
Kijelenthetjük, hogy a következ? néhány év – de 2015-ig biztosan – sorsdönt? lesz az európai és még inkább a magyar fotovillamos technológia ipar esélyeit és jöv?jét illet?en. Az ázsiai fotovoltaik elemz?k Magyarországot tekinti az európai piac területileg kedvez? és lehetséges gócpontjának.
A napelemes szektor magyarországi helyzete
Óriási a hazai els?dleges, azaz primér megújuló energia és ezek hasznosítási lehet?ségei decentralizált mértékben is kihasználható potenciája.
A magyarországi alkalmazások
Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére n?tt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának 2011 április 11-én ismertetett adataiból.
2004-es kimutatások szerint a hazai megújuló (zöld) áram termelése 873,6 GWh volt, ami a termelés 2,64 %-a, a fogyasztás arányában pedig 2,12 %-t tett ki a megújuló villamos energia felhasználás. Ennek a zöld áramnak csak egy nagyon kicsi része került a napenergia technológia felhasználásával el?állításra. Bár a hazai természeti adottságaink rendkívül kedvez?ek, a napenergia-hasznosítás még mindig nem éri el a megújuló alapú energiafelhasználás 0,01 %-t (egyes tanulmányok szerint 0,03%-t) sem.
Az Európai Unió 2008-ban készült irányelvének elfogadott verziója szerint 2020-ra az Unió tagállamainak együttesen a végs? energiafelhasználásuk 22,1 %-t megújuló energiaforrásokból kell fedezniük. Ehhez a közös célhoz minden tagország a külön megállapított nemzeti célszámának megfelel?en járul hozzá. A Magyarországra el?irányzott 13 %-os célszám az ambíciózus 14,65 %- os önként vállalt nemzeti célkit?zésre lett megemelve. (Forrás: Magyar Energia Hivatal, www.eh.gov.hu)
Az összeállítás szerint 2009-ben a megújuló energia részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül Magyarországon az 1999. évi 3,3 százalékról, miközben a 27 tagországban átlagosan 9,0 százalékra n?tt ez az arány 5,4 százalékról. A visegrádi négyek közül Magyarországon a legmagasabb a megújuló forrásból származó áramellátás aránya, Csehországban 5,7 százalék, Lengyelországban 6,6 százalék, Szlovákiában 7,2 százalék.
A Magyarországon potenciálisan telepíthet? napelemes berendezések éves villamosenergia termelése közel 486 milliárd kWh.
Jelenleg (2012-ig) összesen ~150.000 m² napelem van hazánkban felszerelve.
Ebb?l kb. 800 kWp van bejelentve és hálózatra kötve.
Aminek energiatermelése: ~888 MWh a. = 3,2 TJ a.
Lehet?ség van minimum 200 MWp napelemes rendszer telepítésére.
Aminek energiatermelése: ~223 GWh a. = 800 TJ a lenne.
A magyarországi fotovillamos értékesítést, így a kutatás-fejlesztést is jelent?sen hátráltatja az európai szintt?l lényegesen elmaradó állami támogatás (0,1 €/kWh) miatt elenyész? hazai fotovillamos energiatermelési kapacitás, ami alig haladja meg a 800-900 kWp-t.
Átlendülés a holtponton
A nyugati államokhoz hasonlóan nálunk is létezik rendelet (56/2002 GKM) arra vonatkozólag, hogy a napenergiával el?állított áramot az áramszolgáltatónak kötelez? átvennie (2010-ben: 29,28 Ft, 2011-ben: 29,84 Ft +ÁFA), kisebb rendszerek esetében az áramszolgáltató dönt az átvételr?l és az átvételi árról. Korábban a parlament elé került a törvény módosítása, ami kötelez?vé tette az el nem használt áram átvételét a mindenkori kötelez? áron (KÁT), ami jelenleg is alacsonyabb az áram fogyasztói áránál. (Ez az átvételi ár a 2013 januárjától érvénybe lép? METÁR-ban várhatólag a duplájára fog emelkedni!?)
A villamosenergia bázisárával és különböz? bónuszárakkal támogatnák a megújuló és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia-termelést – derül ki a kormány számára készült egyik el?terjesztés tervezetéb?l.
Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiáért is felel?s volt államtitkár akkori tájékoztatása szerint a tervezet társadalmi vita után, 2011 november végén kerülhetne a kormány elé. Ha a kormány elfogadja az új, úgynevezett METÁR támogatási rendszer koncepcióját, akkor azt el?zetes ellen?rzésre az Európai Bizottsághoz is benyújtják. A METÁR az Országgy?lés döntését és az EU jóváhagyását követ?en 2012. július elsején léphetne hatályba – mondta az akkori államtitkár.
Ezt ma már tudjuk, hogy ekkor nem fog életbe lépni.
A dokumentumból kiolvasható az, hogy az új támogatási rendszer koncepciójának el?készítése során a minisztérium szakért?i összehasonlították az európai uniós támogatási rendszereket. A német, osztrák, cseh és holland rendszerhez hasonlóan zöld bizonyítvány helyett a kötelez? betáplálási tarifa rendszer (Feed in Tariff – FiT) alkalmazását javasolják Magyarországon. Az új rendszer a korábbi KÁT-hoz hasonlóan továbbra is a termelést támogatja, de a jelenlegit?l eltér?en a technológiától és a teljesítmény méretét?l függ?en differenciált árat vezetne be. A jelenlegi úgynevezett kötelez? átvételi rendszer (KÁT) a megújuló energiaforrásokból el?állított villamosenergia új támogatási forrása a 2013-as év kezdetére lesz várható. A támogatás futamideje a tervek szerint egységesen 15 év lesz.
Tehát a f? tényez? (KÁT) jelenlegi állapotának a módosulása (METÁR) 2013-ban megindíthat Magyarországon egy olyan tömeges elterjedést, amire ha nem vagyunk szakmailag kell?képpen felkészülve, akkor ez a szakmai tény csúnya anyagi- és referenciakárokat okozhat a Megrendel? és a Kivitelez? részér?l is.
Szakképzési szakma – Solarteur
A fotovillamos rendszerek elterjesztését és azok közrem?köd?inek megalapozó min?ségi eszközrendszere
Sokszor elhangzik olyan kijelentés, hogy teljesen tájékozatlan a lakosság az energiaügyeiben, nemcsak azt nem tudja, hogy mennyit fogyaszt és fizet, de nem ismeri a lehet?ségeit költségeinek csökkentésére sem. S?t magát a napelemes technológiát is egyáltalán nem vagy falsul ismeri illetve összekeveri azt. Nos az állam is igen sokat tehet ezen mankó megszüntetésére. Például irányított ismertet? elöadásokkal, használatuk népszer?sítésével, saját projekt(ek) bemutatásával.
Említettük több alkalommal is, hogy a megújuló energiahasznosítási technológiákat kínáló hazai gyártók és forgalmazók többsége kis- és középvállalkozás (KKV). Ezek a vállalkozások még egy-egy szakterületen belül is egymással versenyeznek, azonban a hazai megújuló energia piac jelenlegi fejlettségi szintje mellett a piaci szerepl?k közötti kooperációra van jelent?s igény.
Ennek megfelel?en illetve éppen ezért nagyon differenciált a hazai gyártók, keresked?k és installat?rök termékkínálata az árra, min?ségre és a felhasználási területekre nézve. A Pre- és az After-Sales-szolgáltatások is ahhoz vezetnek, hogy a kínált termékek min?sége és a szolgáltatások is er?ssen különböznek egymástól.
A mi közvetlen célunk, hogy a megújuló energia iránt érdekl?d? felhasználók a megújuló energia alkalmazásáról széles kör? szakmai tájékoztatást kapjanak oktatásainkon keresztül, és a kidolgozott üzleti ajánlatok segítségével beruházásokat tudjanak el?készíteni.
A feln?tt továbbkézéseinken belül még lehet?séget teremtünk arra, hogy hatékony eszközök alkalmazásával az információáramlást minden irányban el?segítsük, ezzel a továbbképzettek szakmai és gazdálkodási hátterének meger?sítését önzetlenül is szorgalmazva.
Így például az ún. rendszercsomagok mellett, amiket mindenki felhasznál egy (standard)rendszer felszerelésekor az egymásra összehangolt komponenseket mint a modulokat, az invertereket és a tartókonstrukciókat összeállítják, szakavatott és tapasztalt szerel?k és Solart?rök tudják az egyéni igényeknek megfelel?en összeállítani és üzembe helyezni. Így biztosítva van az, hogy még a különleges helyeken is optimálisan összeállított rendszert állítanak fel és a vev? egyéni igényeire szabott megoldásokat is figyelembe tudják venni. A szakavatott és tapasztalt szerel? telepítési munkájának az ideje is csökken így, ami a rendszerköltségekre is ki tud hatni, f?leg nagyobb rendszerek esetében.
A min?ség pedig, a felmérést?l kezdve a tervezésen és a kulcsrakész rendszeren keresztül a hálózatra kapcsolásig, a terjedelmes dokumentációig garantálja a rendszer tulajdonosának a napelemes rendszer üzemideje alatti rendszerbiztonságot.
Célunk tehát az alábbi három f? fejlesztési irány bevezetése és megindítása a napenergia szektor résztvev?i számára Magyarországon:
- Szakképzés illetve feln?tt továbbképzés (tervezés, kivitelezés, szervizelés+karbantartás) és a mihamarabbi
- Rendszerkivitelezési min?sítés a német RAL-GZ966 és a VDE szabványok mintájára valamint a
- Szabványosított K&F.
A PV technológiák elterjesztéséhez a szakért?k a német példát tekintik leginkább m?köd?képesnek és a hazai viszonyokra adaptált formájú átvételét, ennek nyomán jött létre végül az a napelemes ipar ami K&F, gyártási és felhasználás szempontjából is világels?vé tette Németországot. Ennek kulcsa ésszer?en az eddigi támogatási rendszer, vagyis a Feed-in Tarifa (FiT, államilag biztosított visszavásárlási ár) és a visszavásárlási id?sáv pontos beállítása, valamint a már az alsóbb korosztályokra fókuszáló oktatásra épített szemléletváltás volt.
- kommunikációs stratégiák kidolgozása, kiemelten egyes célcsoportok tájékoztatására, oktatására.
- a kiegészít? rendszer-elemek fejlesztése, kiemelten az épületintegrálást valamint a rendszerelemeket min?sít? berendezések fejlesztését.
- a fotovillamos technológiák alkalmazhatóságának vizsgálata, beleértve a teljes napelemes terméklánc jogi és árszabályozásának, valamint szabványosításának, a piacb?vítésnek a kérdéseit.
A fenti prioritásokat és az IMNTP piacfelmérésének eredményét figyelembe véve ahhoz, hogy Magyarország a fotovillamos területen – mint kivitelez? valamint fogyasztó – 2015-re versenyképessé váljék, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
- Az oktatási és demonstrációs rendszerek színvonalának azonnali növelése, ideértve a m?szaki, környezetvédelmi és természettudományos képzést a megfelel? szint? munkaer? kibocsátásához, és a tájékoztatási projekteket is.
- A hazai ártámogatási rendszerek (beruházási támogatás és visszavásárlási ár) európai szintre történ? emelése, megfelel? törvényi és szabályozási rendszerek életbeléptetésével.
- A nagy hozzáadott érték? fotovillamos K+F kiemelt támogatása az értékláncot képez? folyamatban.
- Lehet?ség szerint kiterjedt hazai fotovillamos K+F hálózat és rá épül? nagykapacitású hazai termelés létrehozása.
A régiók gazdasági kilátásai, szakember igényei, szakképzések
Példának említünk meg alább egy független 1 MW nagyságú napelemes szolárpark átlagos munkaer? igénye:
Terep helyszíni felméretezése, ajánlatkészítés, projekttervezés, finomtervezés és logisztika
4 tervez?, elektromos és elektronikus mérnök
Kivitelezés, a hardver komplett leszállítása
A fizetési feltételek teljesítését?l függ?en 7-~ nap
Terep és bejáró út el?készítés
5 ember -> 14 nap
Véd?kerítés, villámhárító és a megfigyel? rendszer telepítése
4 épít? szakmunkás + elektromos szakember -> 10 nap
Cölöpözés
3 épít? szakmunkás -> 14 nap
Csatornázás+árok ásás
2 épít? szakmunkás -> 10 nap
Modulasztalok, modulok, inverterek és a GAK-dobozok mechanikus szerelése
6 mechanikus szakember -> 14 nap
Modulasztalok, modulok, inverterek és a GAK-dobozok elektomos valamint potenciális összekapcsolása
6 elektromos szakember -> 14 nap
Kábelkötegek kihúzása, lefektetése és az inverterekkel való összekapcsolása + a GAK szekrényekbe kötése + az átadó pontig történ? kiépítés
4 elektromos szakember -< 14 nap
Érintésvédelem + megfigyel? rendszer + távfelügyelet kialakítása
4 elektromos szakember -> 7 nap
Végellen?rzés + érintésvédelem (az áramszolgáltatóval közösen)
2 elektromos szakember -> 5 nap
Próbaüzem + hálózatra csatlakozás (az áramszolgáltatóval közösen) + rendszer átadása az üzemeltet?nek
3 elektromos szakember -> 1 nap
Szerviz és karbantartás
3 elketromos+mechanikus szakember -> 3 nap.
Összesen 110 nap (az utolsó pozíció 3 napos szakember igénye nincs beszámítva).
A felsorolt munkafázisok logisztikai megtervezése és annak betartása az EPC (magyarul: tervezés, beszerzés és kivitelezés) Contractor feladata.
Amennyiben minden a betervezett ütemben halad, úgy egy ilyen 1 MW nagyságú napelemes fix rendszer kulcsrakész átadás max. 3-3,5 hónap.
De a kivitelezés tartama függ az id?járástól, a helyi szakhatóságok közremüködését?l és tehát a betervezett logisztika betartásától, tehát magától a helybéli felel?s projektmenedzsementt?l nagy részben.
Fotovillamos technológia K&F esete
Meg kell jegyezni, hogy az Európai Unió és hazánk is követi azt a finanszírozási struktúrát, hogy a támogatást – a kutatás jellegét?l függ?en – jelent?s, az ipari partnerek részére folyósított akár 55%-os hozzájáruláshoz köti a K&F&I projektekben. Ezért hosszútávon csak olyan fejlesztési irányokat lehet közösségi forrásokból támogatni, ahol jelent?s az ipari érdekeltség, az értékteremtési lánc nagysága, a befolyás és a piaci hajlandóság.
Konklúzió
Társadalmi hatások
Gondoljunk arra, hogy mivel a jelenleg szakmailag (öner?b?l) kiképzett gárda száma igen alacsony vagy majdnem semmi, ezért a beinduláskor magas költségekért kell a német projektmenedzsmentet és szerel?csapatot egy nagyobb projekt tervezéséhez és logisztikailag valamint min?ségileg tökéletes kivitelezéséhez alkalmazni. Ugyan akkor ezeket a rendszereket id?szakonként szervizelni és karban is kell tartani. Ezek a bérek kivándorolnak hazánkból, ha ezeket az állandó munkákat továbbra is külföldi szakemberek végzik el. Sem az államnak sem pedig magunknak nem teszünk vele hasznot.
A megtanult szakma alkalmazásakor munkahelyek keletkeznek pl. (férfi és n?i) ménökök, technikusok és szerel?k valamint szervizel?k és karbantartók számára. Továbbá a háztulajdonosok vagy a mez?gazdaságban és a tanyavilágban él?k részére lehet?ség nyílik, hogy a decentralizált üzemel? er?m?vükkel „energiatermel?kké“ váljanak és ezzel is egy mellékjövedelemhez jussanak. Olyan régiókban, ahol egy területlefed? villamos hálózat még ritkaságnak számít (mert vannak), nyújthatják a megújuló energiák a helyben történ? felhasználás lehet?ségét és ezzel hozzájárulnának az ottani lakosság életszínvonalának javításában.
Ezért tartjuk az ebben a tanulmányban felsorolt témapontok hazai kialakításának fontosságát és sürg?sségét nemzetgazdasági szempontból fontosnak.
Felgy?, 2012 április 22. | Magyar Napenergia M?vek Zrt. | Michael Debreczeni
