Rendkívül érdekes m?holdképeket közölt a napokban a NASA, amelyek rávilágítottak az Egyesült Államokban zajló nem konvencionális szénhidrogén-termelés felfutásának környezetkárosító „mellékhatásaira”. Az elszaporodott fáklyázási tevékenységek következtében az amerikai olaj- és gázforradalom árnyoldala már az ?rb?l is nyomon követhet?.
Az elmúlt öt évben jelent?sen b?vült az amerikai nem konvencionális szénhidrogén-termelés, ami az energiahordozók, illetve f?ként a földgáz árának meredek eséséhez vezetett. A versenyképes áron elérhet? energia miatt sok elemz? az Egyesült Államok újkori iparosodását várja, aminek következtében ismét nagymértékben b?vülhetnek a termelési ágazatok.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) nemrég kiadott kiadványában, a Word Energy Outlook 2012-ben arról számolt be, hogy várakozásaik szerint az Egyesült Államok 2020-ra nettó földgáz-export?r lehet, amelyet követ?en 2035-ra már közel teljes energiaellátása önellátóvá válhat. Értelemszer?en a világ meghatározó gazdaságának energiaforradalma a globális energiapiaci folyamatokat is újrarajzolja, így az IEA becslése szerint a 2035-re nettó export?ri szerepbe kerül? Észak-Amerika mellett a közel-keleti olajtermelés 90%-a már Ázsiában talál majd piacra.
Az olajpala-palagáz „forradalom els?sorban annak köszönhet?, hogy újfajta eljárások jelentek meg a szénhidrogén-kutatásban és -termelésben. A horizontális fúrások és a k?zetrepesztéses technológiák (amikor különböz? folyadékok besajtolásával igyekeznek felrepeszteni a keményebb, kevésbé átereszt? k?zeteket) által korábban nem elérhet?nek min?sített formációkat sikerült kitermelésbe vonni. Az új technológiák olyannyira hatékonynak bizonyultak, hogy gombamód kezdtek szaporodni a „palagáz és olajpala” -termelésbe kezd? vállalatok. Az újkori kitermelési-boomot nagyban segítette, hogy az amerikai jogi viszonyok mellett a földben található ásványkincsek nem az államot, hanem az adott földtulajdonosokat illetik. Szintén nem elhanyagolható körülmény volt az sem, hogy az Egyesült Államok piacán megfelel? számú és min?ség? olajipari szolgáltatócég volt jelen, így sokkal egyszer?bben és alacsonyabb költségek mellett volt megvalósítható a nem konvencionális készletek fúrásigényesebb megkutatása és termelésbe vonása. A kitermelés felfutását ugyancsak segítette az Egyesült Államok viszonylag alacsony néps?r?sége, illetve hogy a legtöbb termelésbe vont területen kedvez?ek voltak a geológiai adottságok is.
A szénhidrogén-forradalom jöv?jének sorsa a múlt évi amerikai választásokon is meghatározó téma volt. Az olajlobbi szerepl?i rég nem látott méret? aktivitást mutattak a kampányid?szak során, amelyben a megindult folyamatok fenntartásának szükségessége mellett érveltek. Az új olajipari virágkort ugyanis számos környezetvéd? támadja, mondván, hogy az alkalmazott technológiák rendkívül energiaigényesek, illetve a földfelszín alá pumpált folyadékok miatt beszennyez?dhetnek a földalatti vízkészletek. A zöldek szigorúbb el?írásokat szorgalmaznak, mert meglátásuk szerint a jelenlegi viszonyok mellett az olajipari társaságok kedvükre fellyuggathatják a földet, nem tör?dve a tevékenységük környezetkárósító hatásaival.
A jelenlegi szabályozási környezet mellett valóban hatalmas mértékben emelkedett az újonnan termelésbe vont kutak száma. A „forradalom” által b?ségesen elérhet? vált földgázmennyiség hatására még jelenleg is sorra érkeznek az újabb és újabb „rekord alacsony” gázárról szóló hírek, amelynek hatására sok er?m?társaság súlyozza át termelési portfólióját szénr?l földgázra. Ez utóbbi trend egyébként Európát sem hagyta érintetlenül, hiszen egyrészr?l a korábban az Egyesült Államokba szánt cseppfolyós földgáz-szállítmányok Ázsia mellett Európában találnak vev?re, míg az Amerikában felszabadult k?szénkészletek szintén az európai széner?m?vekbe kerülnek.
A túlzottan dinamikus kitermelés-felfutásnak azonban már az ?rb?l is jól látható hátulüt?i vannak, ugyanis a szállítói és feldolgozói infrastruktúra igen nehezen képes lépést tartani az újonnan termelésbe vont kutakkal, aminek eredményeképpen jelent?sen megnövekedett a fáklyázások száma az Egyesült Államokban. A fáklyázás során a folyékony-szénhidrogén mellett feltör? gázok helybeni elégetését értjük, amikor nincs mód a felszínre hozott gázok (földgáz) hasznosítására, és ezért inkább eltüzelik azt.
A NASA a napokban által publikált m?holdfelvételein az látszik, hogy egyes területeken oly annyira elszaporodtak a fáklyázó olajkutak, hogy az éjszaki képeken nehéz megkülönböztetni ?ket a városoktól. Az alábbi képen a nem konvencionális olajtermelés egyik fellegvára, az észak-dakotai Bakken formáció látszik, amelynek érdekessége, hogy igencsak elhagyatottan, több száz mérföldre fekszik a legközelebbi nagyobb várostól. Az éjszaki m?holdképr?l azonban korántsem ezt olvasnánk le, ugyanis a térség a fáklyázás hatására egy nagyobb, nyüzsg? városként hat.
A Financial Times témával kapcsolatos beszámolója szerint a fáklyázási gyakorlatból fakadóan az Amerikában újonnan termelésbe vont olajkutak mellett annyi gázt égetnek el, amellyel Chicago és Washington városát együtt el lehetne látni. A jelenség egyre többeket aggaszt, így a környezetvéd?kön túl az olajtársaságok részvényeseit is, akik attól tartanak, hogy a fáklyázások terjedésének következtében a jöv?ben korlátozhatják majd az újabb termelési engedélyek kiadását.
Az állami szabályozóhatóságok kevésbé érdekeltek a fáklyázás visszaszorításában, ugyanis szigorúbb szabályok megkövetelésével a várakozásaik szerint a kitermelés is visszaesne, ami természetesen az állami költségvetés bevételeire is negatívan hatna. Az érintett államok egyel?re nem büntetéssel, hanem ösztönz?kkel, adókedvezményekkel igyekeznek elérni, hogy a fáklyázás helyett hasznosuljon az olajtermelés mellett felszínre jöv? földgáz, azonban ezek sikeressége er?sen megkérd?jelezhet?.
Érdemi változás szigorúbb szabályok életbeléptetése hiányában akkor lesz, amikor a földgáz ára emelkedni kezd, és ennek hatására már megéri majd a kutak terjedéséhez hasonló ütemben fejleszteni a gázbegy?jt? és kezel? infrastruktúrát is. Persze nem lehetetlen, hogy a szövetségi kormányzat ezt nem várja meg, és a jelenlegi állami szint? engedélyeztetés helyett szövetségi felügyeletet és engedélyeztetést vezet be, szigorúbb szabályokat fektetve le ezzel az újkori olajtermel?k elé.
forrás: portfolio.hu
Rendkívül érdekes m?holdképeket közölt a napokban a NASA, amelyek rávilágítottak az Egyesült Államokban zajló nem konvencionális szénhidrogén-termelés felfutásának környezetkárosító „mellékhatásaira”. Az elszaporodott fáklyázási tevékenységek következtében az amerikai olaj- és gázforradalom árnyoldala már az ?rb?l is nyomon követhet?.
Az elmúlt öt évben jelent?sen b?vült az amerikai nem konvencionális szénhidrogén-termelés,
ami az energiahordozók, illetve f?ként a földgáz árának meredek eséséhez vezetett. A versenyképes áron elérhet? energia miatt sok elemz? az Egyesült Államok újkori iparosodását várja, aminek következtében ismét nagymértékben b?vülhetnek a termelési ágazatok.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) nemrég kiadott kiadványában, a Word Energy Outlook 2012-ben arról számolt be, hogy várakozásaik szerint az Egyesült Államok 2020-ra nettó földgáz-export?r lehet, amelyet követ?en 2035-ra már közel teljes energiaellátása önellátóvá válhat. Értelemszer?en a világ meghatározó gazdaságának energiaforradalma a globális energiapiaci folyamatokat is újrarajzolja, így az IEA becslése szerint a 2035-re nettó export?ri szerepbe kerül? Észak-Amerika mellett a közel-keleti olajtermelés 90%-a már Ázsiában talál majd piacra.
Az olajpala-palagáz „forradalom els?sorban annak köszönhet?, hogy újfajta eljárások jelentek meg a szénhidrogén-kutatásban és -termelésben. A horizontális fúrások és a k?zetrepesztéses technológiák (amikor különböz? folyadékok besajtolásával igyekeznek felrepeszteni a keményebb, kevésbé átereszt? k?zeteket) által korábban nem elérhet?nek min?sített formációkat sikerült kitermelésbe vonni. Az új technológiák olyannyira hatékonynak bizonyultak, hogy gombamód kezdtek szaporodni a „palagáz és olajpala” -termelésbe kezd? vállalatok. Az újkori kitermelési-boomot nagyban segítette, hogy az amerikai jogi viszonyok mellett a földben található ásványkincsek nem az államot, hanem az adott földtulajdonosokat illetik. Szintén nem elhanyagolható körülmény volt az sem, hogy az Egyesült Államok piacán megfelel? számú és min?ség? olajipari szolgáltatócég volt jelen, így sokkal egyszer?bben és alacsonyabb költségek mellett volt megvalósítható a nem konvencionális készletek fúrásigényesebb megkutatása és termelésbe vonása. A kitermelés felfutását ugyancsak segítette az Egyesült Államok viszonylag alacsony néps?r?sége, illetve hogy a legtöbb termelésbe vont területen kedvez?ek voltak a geológiai adottságok is.
A szénhidrogén-forradalom jöv?jének sorsa a múlt évi amerikai választásokon is meghatározó téma volt. Az olajlobbi szerepl?i rég nem látott méret? aktivitást mutattak a kampányid?szak során, amelyben a megindult folyamatok fenntartásának szükségessége mellett érveltek. Az új olajipari virágkort ugyanis számos környezetvéd? támadja, mondván, hogy az alkalmazott technológiák rendkívül energiaigényesek, illetve a földfelszín alá pumpált folyadékok miatt beszennyez?dhetnek a földalatti vízkészletek. A zöldek szigorúbb el?írásokat szorgalmaznak, mert meglátásuk szerint a jelenlegi viszonyok mellett az olajipari társaságok kedvükre fellyuggathatják a földet, nem tör?dve a tevékenységük környezetkárósító hatásaival.
A jelenlegi szabályozási környezet mellett valóban hatalmas mértékben emelkedett az újonnan termelésbe vont kutak száma. A „forradalom” által b?ségesen elérhet? vált földgázmennyiség hatására még jelenleg is sorra érkeznek az újabb és újabb „rekord alacsony” gázárról szóló hírek, amelynek hatására sok er?m?társaság súlyozza át termelési portfólióját szénr?l földgázra. Ez utóbbi trend egyébként Európát sem hagyta érintetlenül, hiszen egyrészr?l a korábban az Egyesült Államokba szánt cseppfolyós földgáz-szállítmányok Ázsia mellett Európában találnak vev?re, míg az Amerikában felszabadult k?szénkészletek szintén az európai széner?m?vekbe kerülnek.
A túlzottan dinamikus kitermelés-felfutásnak azonban már az ?rb?l is jól látható hátulüt?i vannak, ugyanis a szállítói és feldolgozói infrastruktúra igen nehezen képes lépést tartani az újonnan termelésbe vont kutakkal, aminek eredményeképpen jelent?sen megnövekedett a fáklyázások száma az Egyesült Államokban. A fáklyázás során a folyékony-szénhidrogén mellett feltör? gázok helybeni elégetését értjük, amikor nincs mód a felszínre hozott gázok (földgáz) hasznosítására, és ezért inkább eltüzelik azt.
A NASA a napokban által publikált m?holdfelvételein az látszik, hogy egyes területeken oly annyira elszaporodtak a fáklyázó olajkutak, hogy az éjszaki képeken nehéz megkülönböztetni ?ket a városoktól. Az alábbi képen a nem konvencionális olajtermelés egyik fellegvára, az észak-dakotai Bakken formáció látszik, amelynek érdekessége, hogy igencsak elhagyatottan, több száz mérföldre fekszik a legközelebbi nagyobb várostól. Az éjszaki m?holdképr?l azonban korántsem ezt olvasnánk le, ugyanis a térség a fáklyázás hatására egy nagyobb, nyüzsg? városként hat.
A Financial Times témával kapcsolatos beszámolója szerint a fáklyázási gyakorlatból fakadóan az Amerikában újonnan termelésbe vont olajkutak mellett annyi gázt égetnek el, amellyel Chicago és Washington városát együtt el lehetne látni. A jelenség egyre többeket aggaszt, így a környezetvéd?kön túl az olajtársaságok részvényeseit is, akik attól tartanak, hogy a fáklyázások terjedésének következtében a jöv?ben korlátozhatják majd az újabb termelési engedélyek kiadását.
Az állami szabályozóhatóságok kevésbé érdekeltek a fáklyázás visszaszorításában, ugyanis szigorúbb szabályok megkövetelésével a várakozásaik szerint a kitermelés is visszaesne, ami természetesen az állami költségvetés bevételeire is negatívan hatna. Az érintett államok egyel?re nem büntetéssel, hanem ösztönz?kkel, adókedvezményekkel igyekeznek elérni, hogy a fáklyázás helyett hasznosuljon az olajtermelés mellett felszínre jöv? földgáz, azonban ezek sikeressége er?sen megkérd?jelezhet?.
Érdemi változás szigorúbb szabályok életbeléptetése hiányában akkor lesz, amikor a földgáz ára emelkedni kezd, és ennek hatására már megéri majd a kutak terjedéséhez hasonló ütemben fejleszteni a gázbegy?jt? és kezel? infrastruktúrát is. Persze nem lehetetlen, hogy a szövetségi kormányzat ezt nem várja meg, és a jelenlegi állami szint? engedélyeztetés helyett szövetségi felügyeletet és engedélyeztetést vezet be, szigorúbb szabályokat fektetve le ezzel az újkori olajtermel?k elé.
forrás: portfolio.hu
Több száz milliót kapott a veszprémi egyetem a megújuló energiatermelés kutatására.
A környezettudatos energiafelhasználással, a megújuló energia termelésével, hasznosításával kapcsolatos projektre nyert több mint hétszázötvenmillió forintot a veszprémi Pannon Egyetem – közölte az intézmény hétf?n. Az energiaellátó és -hasznosító rendszerek korszer?sítésének, hatékonyabb üzemeltetésének tervezése, optimalizálása megújuló energiaforrások és infokommunikációs technológiák felhasználásával címmel az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában összesen 759 millió forint támogatást nyert el a Pannon Egyetem – írták a közleményben.
A projekt során a m?szaki kémiai kutatóintézet feladata lesz a megújuló termikus energia hasznosítására alkalmas új h?tároló anyag kifejlesztése, a megújuló energia termelését és a technológiai energiaigény csökkentését megcélzó új eljárások kidolgozása.
Az egyetem tájékoztatása szerint a rendszer- és számítástudományi tanszék a fenntartható energiaellátó rendszerek adatgy?jtésének és modellezésének tervezésén, valamint olyan költséghatékony mér?rendszerek megtervezésén és tesztelésén dolgozik majd, amelyek el?segítik a környezettudatos energiafelhasználást.
A villamosmérnöki és információs rendszerek tanszék feladata a projekt keretében megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiatermel? egységek és energiatárolók optimális tervezése, üzemeltetése és irányítása, valamint energia-hatékony és jó színvisszaadású, lakásvilágításban használható LED-világítótestek tervezése – közölték. A nemzetközi együttm?ködésben megvalósuló projekt 2015. január 31-ig tart, abban mintegy hetven hazai és külföldi kutató, valamint doktorandusz vesz részt.
forrás: mti
Több száz milliót kapott a veszprémi egyetem a megújuló energiatermelés kutatására.
A környezettudatos energiafelhasználással, a megújuló energia termelésével, hasznosításával kapcsolatos projektre nyert több mint hétszázötvenmillió forintot a veszprémi Pannon Egyetem – közölte az intézmény hétf?n. Az energiaellátó és -hasznosító rendszerek korszer?sítésének, hatékonyabb üzemeltetésének tervezése, optimalizálása megújuló energiaforrások és infokommunikációs technológiák felhasználásával címmel az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában összesen 759 millió forint támogatást nyert el a Pannon Egyetem – írták a közleményben.
A projekt során a m?szaki kémiai kutatóintézet feladata lesz a megújuló termikus energia hasznosítására alkalmas új h?tároló anyag kifejlesztése, a megújuló energia termelését és a technológiai energiaigény csökkentését megcélzó új eljárások kidolgozása.
Az egyetem tájékoztatása szerint a rendszer- és számítástudományi tanszék a fenntartható energiaellátó rendszerek adatgy?jtésének és modellezésének tervezésén, valamint olyan költséghatékony mér?rendszerek megtervezésén és tesztelésén dolgozik majd, amelyek el?segítik a környezettudatos energiafelhasználást.
A villamosmérnöki és információs rendszerek tanszék feladata a projekt keretében megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiatermel? egységek és energiatárolók optimális tervezése, üzemeltetése és irányítása, valamint energia-hatékony és jó színvisszaadású, lakásvilágításban használható LED-világítótestek tervezése – közölték. A nemzetközi együttm?ködésben megvalósuló projekt 2015. január 31-ig tart, abban mintegy hetven hazai és külföldi kutató, valamint doktorandusz vesz részt.
forrás: mti
Több száz milliót kapott a veszprémi egyetem a megújuló energiatermelés kutatására.
A környezettudatos energiafelhasználással, a megújuló energia termelésével, hasznosításával kapcsolatos projektre nyert több mint hétszázötvenmillió forintot a veszprémi Pannon Egyetem – közölte az intézmény hétf?n. Az energiaellátó és -hasznosító rendszerek korszer?sítésének, hatékonyabb üzemeltetésének tervezése, optimalizálása megújuló energiaforrások és infokommunikációs technológiák felhasználásával címmel az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásában összesen 759 millió forint támogatást nyert el a Pannon Egyetem – írták a közleményben.
A projekt során a m?szaki kémiai kutatóintézet feladata lesz a megújuló termikus energia hasznosítására alkalmas új h?tároló anyag kifejlesztése, a megújuló energia termelését és a technológiai energiaigény csökkentését megcélzó új eljárások kidolgozása.
Az egyetem tájékoztatása szerint a rendszer- és számítástudományi tanszék a fenntartható energiaellátó rendszerek adatgy?jtésének és modellezésének tervezésén, valamint olyan költséghatékony mér?rendszerek megtervezésén és tesztelésén dolgozik majd, amelyek el?segítik a környezettudatos energiafelhasználást.
A villamosmérnöki és információs rendszerek tanszék feladata a projekt keretében megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiatermel? egységek és energiatárolók optimális tervezése, üzemeltetése és irányítása, valamint energia-hatékony és jó színvisszaadású, lakásvilágításban használható LED-világítótestek tervezése – közölték. A nemzetközi együttm?ködésben megvalósuló projekt 2015. január 31-ig tart, abban mintegy hetven hazai és külföldi kutató, valamint doktorandusz vesz részt.
forrás: mti
A japán kormány a jelenlegi háromszorosára növeli az ország szélenergia-termelésének mértékét egy áprilisban kezd?d?, 310 milliárd jenes fejlesztési program keretében – írta hétf?n a Jomirui Simbun japán napilap.
A kormány Honsú és Hokkaidó sziget északnyugati területein készül támogatni a szélkerekek felállítását és a távvezeték-rendszert kiépítését.
A szélenergia 2011-ben a japán áramtermelés kevesebb mint 0,
1 százalékát adta, annak ellenére, hogy el?állítása a kormány felmérései szerint nagyjából tíz jenre jön ki kilowattóránként. Ez nagyságrendileg megegyezik a földgázalapú er?m?vek költségeivel, de olcsóbb, mint a napenergia.
A terv értelmében a kabinet kiépíti a szükséges távvezeték-rendszert, amelyet a szélenergia-termel? cégek díj ellenében használhatnak. A távlati tervekben az is szerepel, hogy ezt a rendszert az ország délnyugati részeire is kiterjesszék, amivel a Jomirui forrásai szerint a jelenlegi hatszorosára tudnák növelni a szélenergia-termelést.
A fosszilis energiahordozókkal gyakorlatilag egyáltalán nem rendelkez? Japán a 2011-es fukusimai atomer?m?-balesetet követ?en kezdett nagyobb figyelmet szentelni a megújuló energiaforrásoknak. A szélenergia kormányzati támogatása mellett a közelmúltban több hatalmas napelemfarm építésébe kezdtek a szigetországban.
forrás: mti
A japán kormány a jelenlegi háromszorosára növeli az ország szélenergia-termelésének mértékét egy áprilisban kezd?d?, 310 milliárd jenes fejlesztési program keretében – írta hétf?n a Jomirui Simbun japán napilap.
A kormány Honsú és Hokkaidó sziget északnyugati területein készül támogatni a szélkerekek felállítását és a távvezeték-rendszert kiépítését.
A szélenergia 2011-ben a japán áramtermelés kevesebb mint 0,1 százalékát adta, annak ellenére, hogy el?állítása a kormány felmérései szerint nagyjából tíz jenre jön ki kilowattóránként. Ez nagyságrendileg megegyezik a földgázalapú er?m?vek költségeivel, de olcsóbb, mint a napenergia.
A terv értelmében a kabinet kiépíti a szükséges távvezeték-rendszert, amelyet a szélenergia-termel? cégek díj ellenében használhatnak. A távlati tervekben az is szerepel, hogy ezt a rendszert az ország délnyugati részeire is kiterjesszék, amivel a Jomirui forrásai szerint a jelenlegi hatszorosára tudnák növelni a szélenergia-termelést.
A fosszilis energiahordozókkal gyakorlatilag egyáltalán nem rendelkez? Japán a 2011-es fukusimai atomer?m?-balesetet követ?en kezdett nagyobb figyelmet szentelni a megújuló energiaforrásoknak. A szélenergia kormányzati támogatása mellett a közelmúltban több hatalmas napelemfarm építésébe kezdtek a szigetországban.
forrás: mti
600 négyzetméternyi tet? omlott be szerdán a csernobili atomer?m? egykori gépháza felett. Az atomer?m? 1986-ban robbant fel, ez volt a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. Az egykori er?m? romjai fölé éppen új szarkofágot építenek.
A mostani omlás miatt 80 francia épít?munkást evakuáltak. A sugárzás mértéke az ukrán hatóságok szerint nem n?tt a baleset után.
Az évek óta nemzetközi segélyekb?l épül? új szarkofág 100 évre biztosítja majd, hogy ne sugározzon az er?m?. Az er?m? környéke a mai napig le van zárva, a zónáról készült 2008-as riportunkat itt olvashatja.
A mostani baleset elkerülhet? lett volna, ha id?ben letakarítják a havat az er?m? tetejér?l.
Forrás: Index.hu
A kormánypártok továbbra is elkötelezettek a rezsicsökkentés mellett, aminek betudhatóan még a tavasz folyamán 10%-kal mérsékl?dhet a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a szemétszállítás díja – mondta Rogán Antal a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A Fidesz frakcióvezet?je hozzátette, a következ? f?tési szezon el?tt újabb tarifavágást terveznek az energiaszolgáltatásban, de ennek mértéke még bizonytalan.
Rogán Antal a gyulai háromnapos frakcióülést követ?n arról számolt be, hogy a kormány elképzelései szerint már tavasszal 10%-os díjcsökkentést hajtanának végre a víz- és csatornaszolgáltatás, továbbá a szemétszállítás terén. Hozzátette, komoly vitára számít azon képvisel?k részér?l, akik egyben polgármesteri tisztséget is betöltenek, hiszen több olyan szolgáltató cég is érintett, amely részben önkormányzati tulajdonban vagy fenntartásban van.
El?revetítette azt is, hogy a következ? f?tési szezon kezdetén jöhet a villamos energia, a gáz és a távh? árának második lépcs?ben történ? mérséklése. Hozzátette, hogy az októberi csökkentés mértéke jelenleg még ismeretlen, de több dolog is lehet?séget teremthet arra, hogy a következ? f?tési szezon kezdetén tovább csökkenjenek az árak. „Az E.ON gázüzletágának átvételével például a kormányzati szektor Magyarország egyik meghatározó gázkeresked?jévé válhat. Lehet?ségünk lesz arra is, hogy bizonyos értelemben kicsit a gáz kínálati oldalát is befolyásolni tudjuk. Ez egy olyan pozíció, amely nemcsak az ország energiabiztonságát er?síti, hanem azt is lehet?vé teszi, hogy a fogyasztóknak kedvez?bb áron lehessen kínálni ezeket a szolgáltatásokat” – fogalmazott a politikus.
A politikus hangsúlyozta: a kormánypártok akarják és fogják is folytatni a rezsicsökkentést, ezért a szolgáltatóknak teljesen felesleges másra számítaniuk.
A kormánypártok továbbra is elkötelezettek a rezsicsökkentés mellett, aminek betudhatóan még a tavasz folyamán 10%-kal mérsékl?dhet a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a szemétszállítás díja – mondta Rogán Antal a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A Fidesz frakcióvezet?je hozzátette, a következ? f?tési szezon el?tt újabb tarifavágást terveznek az energiaszolgáltatásban, de ennek mértéke még bizonytalan.
Rogán Antal a gyulai háromnapos frakcióülést követ?n arról számolt be, hogy a kormány elképzelései szerint már tavasszal 10%-os díjcsökkentést hajtanának végre a víz- és csatornaszolgáltatás, továbbá a szemétszállítás terén. Hozzátette, komoly vitára számít azon képvisel?k részér?l, akik egyben polgármesteri tisztséget is betöltenek, hiszen több olyan szolgáltató cég is érintett, amely részben önkormányzati tulajdonban vagy fenntartásban van.
El?revetítette azt is, hogy a következ? f?tési szezon kezdetén jöhet a villamos energia, a gáz és a távh? árának második lépcs?ben történ? mérséklése. Hozzátette, hogy az októberi csökkentés mértéke jelenleg még ismeretlen, de több dolog is lehet?séget teremthet arra, hogy a következ? f?tési szezon kezdetén tovább csökkenjenek az árak. „Az E.ON gázüzletágának átvételével például a kormányzati szektor Magyarország egyik meghatározó gázkeresked?jévé válhat. Lehet?ségünk lesz arra is, hogy bizonyos értelemben kicsit a gáz kínálati oldalát is befolyásolni tudjuk. Ez egy olyan pozíció, amely nemcsak az ország energiabiztonságát er?síti, hanem azt is lehet?vé teszi, hogy a fogyasztóknak kedvez?bb áron lehessen kínálni ezeket a szolgáltatásokat” – fogalmazott a politikus.
A politikus hangsúlyozta: a kormánypártok akarják és fogják is folytatni a rezsicsökkentést, ezért a szolgáltatóknak teljesen felesleges másra számítaniuk.
A kormánypártok továbbra is elkötelezettek a rezsicsökkentés mellett,
aminek betudhatóan még a tavasz folyamán 10%-kal mérsékl?dhet a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a szemétszállítás díja – mondta Rogán Antal a Magyar Nemzetnek adott interjújában. A Fidesz frakcióvezet?je hozzátette, a következ? f?tési szezon el?tt újabb tarifavágást terveznek az energiaszolgáltatásban, de ennek mértéke még bizonytalan.
Rogán Antal a gyulai háromnapos frakcióülést követ?n arról számolt be, hogy a kormány elképzelései szerint már tavasszal 10%-os díjcsökkentést hajtanának végre a víz- és csatornaszolgáltatás, továbbá a szemétszállítás terén. Hozzátette, komoly vitára számít azon képvisel?k részér?l, akik egyben polgármesteri tisztséget is betöltenek, hiszen több olyan szolgáltató cég is érintett, amely részben önkormányzati tulajdonban vagy fenntartásban van.
El?revetítette azt is, hogy a következ? f?tési szezon kezdetén jöhet a villamos energia, a gáz és a távh? árának második lépcs?ben történ? mérséklése. Hozzátette, hogy az októberi csökkentés mértéke jelenleg még ismeretlen, de több dolog is lehet?séget teremthet arra, hogy a következ? f?tési szezon kezdetén tovább csökkenjenek az árak. „Az E.ON gázüzletágának átvételével például a kormányzati szektor Magyarország egyik meghatározó gázkeresked?jévé válhat. Lehet?ségünk lesz arra is, hogy bizonyos értelemben kicsit a gáz kínálati oldalát is befolyásolni tudjuk. Ez egy olyan pozíció, amely nemcsak az ország energiabiztonságát er?síti, hanem azt is lehet?vé teszi, hogy a fogyasztóknak kedvez?bb áron lehessen kínálni ezeket a szolgáltatásokat” – fogalmazott a politikus.
A politikus hangsúlyozta: a kormánypártok akarják és fogják is folytatni a rezsicsökkentést, ezért a szolgáltatóknak teljesen felesleges másra számítaniuk.
A Német Szövetségi Hálózati Ügynökség frissen publikált adatai szerint a Németországban tavaly decemberben telepített napenergia fotovoltaikus (PV) termelési rendszerek száma összesen 11.434 volt, melyek összeteljesítménye elérte a 330 MW-ot. Magyarországon ekkora kapacitással a teljes szélenergia-ágazat rendelkezik, igaz, idehaza 2006-ban adtak ki el?ször és eddig utoljára engedélyt szélturbinák megépítésére.
Németországban a tavaly decemberi, „magyar szélkapacitás nagyságú” plusszal a napenergia kapacitások volumene megközelítették annak százszorosát (32,389 GW).
Szerz?: hvg.hu
Forrás: hvg.hu
