Nyilvános meghallgatás zajlott tegnap Bécsben a tervezett paksi b?vítés környezeti hatásairól (mivel ezek a hatások az országhatárokon is átterjedhetnek, az érintett országok véleményét is ki kell kérni az engedélyezés során). Az eseményen a magyar kormány álláspontját Aszódi Attila képviselte, egy Greenpeace-aktivista pedig a Twitteren közvetítette a b?vítési kormánybiztos érvelését. A twitteres tudósításból adjuk most közre a legérdekesebb és legszórakoztatóbb részleteket – helyenként saját kommentárokkal kiegészítve – azzal a megjegyzéssel: a szöveg valószín?leg szerepelni fog a „hogyan csináljunk hülyét magunkból és Magyarországból” cím? tanulmánykötetben.
Aszódi: A nukleáris energia nélkül nem lesz elegend? áramunk. Nincs megfelel? megújulóenergia-potenciálunk.
A témával foglalkozó 2011-es országgy?lési határozat szerint Magyarország megújulóenergia-potenciálja 2600-2700 PJ. Összehasonlításul: Paks 60 PJ-t biztosít évente.
Aszódi: Paks II-nek 2024 és 2026 között kellene a hálózatra kapcsolódnia.
Aszódi: A nagy nukleáris balesetek gyakorisága megegyezik a tömeges fajkihalásokéval.
A földtörténetb?l öt nagy kihalási eseményt ismerünk, ezek nagyjából 50-150 millió évenként követték egymást. A Three Mile Island atomer?m? balesete 1979-ben, Csernobil 1986-ban, Fukusima 2011-ben történt.
Aszódi: Magyarország nyitva tartja a kiégett f?t?elemek Oroszországban történ? feldolgozásának lehet?ségét.
Err?l a b?vítési hatástanulmányban egész más szerepel. „Az új blokkok tervezett üzemidejét és az államközi szerz?désben rögzített id?tartamokat tekintve a kiégett üzemanyag-kazetták átmeneti tárolására a hazai átmeneti tárolást vesszük figyelembe, a blokkok telephelyén vagy annak közvetlen szomszédságában. Az átmeneti tárolás addig tart, míg a kazetták közvetlen végleges elhelyezése, vagy a kazetták reprocesszálásából származó nagy aktivitású hulladékok hazai végleges elhelyezése nem biztosított. Az átmeneti tárolást követ?en a kiégett f?t?elem-kazetták közvetlen hazai végleges elhelyezésével számolunk, tekintettel a következ?kre: az Atomtörvény szerint a Magyarországon keletkezett hulladék külföldi végleges elhelyezése esetére el?írt feltételek egyike – miszerint radioaktívhulladék-tárolójának üzemeltetését a szállítandó radioaktív hulladékra engedélyezték, már a szállítást megel?z?en is üzemeltették – jelenleg nem teljesül. A tervezett üzemid? hossza miatt az egyéb lehet?ségek hosszú távú megvalósíthatósága megkérd?jelezhet?, jelent?s kockázataik vannak.” Ez a szöveg leegyszer?sítve azt jelenti: Oroszország nem rendelkezik olyan EU-tanúsítvánnyal, amelynek alapján egy uniós tagállam legálisan atomszemetet szállíthatna oda.
Aszódi: Én személy szerint nem akarok atomer?m?vet, de nincs más lehet?ség.
Aszódi: A nukleáris hulladék nem jelent problémát. Lehet izolálni. Id?vel elt?nik. A széler?m? jelenti a hulladékproblémát.
Egy másik zöldaktivista, aki a Facebookon tudósította az eseményt, azt az L. Simon-díjas meglátást jegyezte föl Aszóditól, hogy azért nem jók a megújulók, mert éjszaka nem süt a nap, és a szél sem fúj mindig. Ezt az információt az atomenergiát elutasító, még az atomer?m?vekkel termelt áramot is kizáró Ausztriában, ahol a beépített szél- és naper?m?vi kapacitás meghaladja a 3000 megawattot (a paksi b?vítést?l 2400 MW-t várunk) bizonyára megértéssel fogadták.
Forrás: nol.hu
