A zöld szervezetek szerint a paksi atomer?m?vet be kellene zárni, inkább a megújuló energiaforrásokat kellene használni. Mit mutat nekünk az ebben élen járó Németország példája? Valóban zöld a német út, vagy csak annak látszik?
A paksi atomer?m? üzemid? hosszabbítása és tervezett b?vítése kapcsán az elmúlt id?szakban számos atomenergiával és alternatíváival kapcsolatos érveléssel találkozhatott az érdekl?d?. A közismert zöld szervezetek kivétel nélkül elutasítják az atomenergia felhasználását, helyette a megújuló energiaforrásokat propagálják.
A modern megújuló energiaforrások terén (szél-, napenergia) Németország a minta. Sok-sok év következetes fejlesztési politikájuknak eredményeképp mára a felhasznált villamos energia jelent?s részét megújuló energiaforrásokból nyerik. Mivel a megújulók nem igényelnek üzemanyagot, javult Németország energiafüggetlensége, ezzel együtt csökkent a szén-dioxid kibocsátása, segítve a globális klímaváltozás elleni harcot. Ezek a legismertebb jelmondatok, ezekkel valószín?leg minden zöld-lelkület? személy egyetért.
De mi van, ha a jelszavak mögé nézünk? Mit mutat a német példa ritkán kommunikált oldala?
A zöld fordulat Németországban 2000-ben kezd?dött, amikor hatályba léptették a zöldenergia törvényt (EEG). A szabályozás az áramszolgáltatót komoly kihívás elé állítja. A szolgáltatási körzetében m?köd? megújulós er?m?vek termelését minden id?pillanatban kötelez?en meg kell vásárolnia, jogszabályban meghatározott áron. Mivel a kötelez? átvételi ár magasabb, mint a piaci, a szolgáltatónak ez komoly veszteséget okoz, illetve okozna, mert a német költségvetés számára ezt megtéríti. A meglév?, f?ként fosszilis er?m?vek már nem ilyen szerencsések. Ha a megújulós er?m?vek termelnek, nem t?lük veszik meg az áramot, nincs rájuk szükség. Néhányuk be is zárta kapuit. De hiszen ez a német zöld fordulat célja, nem? Megszabadulni a ma 60%-os részaránnyal rendelkez? szennyez? fosszilis er?m?vekt?l!
Mivel a zöldenergia törvény által meghatározott ár igen kedvez? volt, megérte ilyen energiaforrásokba befektetni, hatalmas zöldenergia beruházási hullám indult meg.
A megújulók használatának azonban komoly ára van. 2011-ben a megújuló energia emelt árú átvétele 17 milliárd euróval terhelte meg a költségvetést. Ennek finanszírozására a német fogyasztónak „átállási adót” kell fizetnie, amelynek értéke 2013-ban kilowattóránként ~15 forintnak megfelel? összeg. Mindezt csupán 20%-os megújuló részarányért!
A német energiamixet alaposabban megvizsgálva, a napelemes áramtermelésnél további elképeszt? adatokkal találkozhatunk. Németországban 2011 végére a paksi atomer?m? teljesítményénél 12-szer nagyobb napelemes kapacitás m?ködött, amelynek kiépítése összesen ~100 milliárd euróba került! A zöldek büszkén hirdetik, hogy vannak olyan napok, amikor a napelemes áramtermelés pillanatnyi értéke tucatnyi atomer?m?vével ér fel. Az ég azonban gyakran felh?s, éjszaka sem süt a nap, ezért az év 365 napját összességében nézve a hatalmas napelemes kapacitás éves termelése nem sokkal nagyobb, mint a mi paksi atomer?m?vünké.
Mindennek ellenére az átállási adó fele, évi 8 milliárd euró a nap-áram átvételére megy el! Mivel a törvény a kötelez? átvétel id?szakát 20 évben határozza meg, kijelenthetjük: a német társadalom összesen 160 milliárd eurót áldoz arra, hogy a német áramfogyasztás 3-4%-át napenergiával termeljék.
 |
| Kell-e új paksi blokk? A döntés évtizedekre meghatározza az áram árát is. |
Fotó: Túry Gergely
Összehasonlításként: az atomenergia költségességének bizonyítására a zöldek gyakran megemlítik a Franciaországban és Finnországban épül? atomer?m?veket. A két er?m? a nemrégen kifejlesztett „EPR” típus els? példányai. Ezek a prototípusok, ezért talán annyira nem meglep?, hogy a két beruházás többszörös határid? módosításon és költségnövekedésen van túl. A franciaországi er?m? költségét mára az eredeti ár duplájára, 8 milliárd euróra becsülik. Gondoljunk bele! Ilyen extrém magas árral számolva is 20 db „EPR” atomer?m?vet építhetett volna Németország a 160 milliárd euróból. Ez pedig azt jelenti, hogy összes szenes er?m?vüket leállíthatták volna!
De nem így cselekedtek. Akkor hol van itt a klímavédelem, a fenntarthatóság? Egyáltalán, mivel lehet indokolni a hatalmas nap-kapacitás költséges kiépülését?
Ennyire utálja Németország az atomenergiát? Nálunk a zöldek támadják az üzemid?-hosszabbítást, mert nem biztonságos, támadják az új blokkok építését, mert drága, és az egész atomenergetikával baj van, mert a korrupció mindent átsz?, csak a profit számít, a felügyel? hatóságok cselekvésképtelenek. Ha ebben van igazság, akkor nem a m?ködési környezetet kellene átalakítani? Nem növelni kellene például a civilek szerepét a felügyeletben!?
Az atomenergia kapcsán a biztonság a legfontosabb kérdés, amelyet nem lehet eléggé hangsúlyozni. A paksi reaktorok akkora aktivitáskészlettel rendelkeznek, hogy ha azt egyenletesen szétterítenénk az ország területén, Magyarország lakosságát ki kellene telepíteni. Mindent meg kell tenni a radioaktivitás szabadba jutásának megakadályozásáért, azonban ahogy lakóépületeink sem bírnak ki egy bizonyosnál nagyobb földrengést, úgy az atomer?m? sem a méretezési értékénél sokkal nagyobbat. Ha az er?m?vet 6 magnitúdós földrengésre méretezik, a zöldek ijesztgetnek: mi van ha 7-es lesz? Ha 7-re méretezik, mi lesz ha 8-as lesz? És így tovább. És tényleg, mi van, ha holnap egy 8-as földrengés pattan ki Pakson? Igen-igen kicsi ennek valószín?sége, de teljes bizonyossággal ki meri kijelenteni, hogy nem lesz? És mi van ha egy repül?gép rázuhan? Biztosan ki fogja bírni?
Napelemt?l, szélkerékt?l legfeljebb úgy lehet meghalni, ha az ember fejére esik, ellenben ez a „mi van ha” érzés az atomenergiával együtt jár.
Az atompártiak érvelése, hogy a Paksi Atomer?m? ma az ország legolcsóbban termel? er?m?ve, az új blokkok építése kapcsán teljesen félrevezet?. Paks II. – ha lesz – a mostani ár minimum duplájáért fogja az áramot el?állítani. Ha az építéséhez 3 000 milliárd Ft hitelt veszünk fel 10%-os kamatra, csak a hitel kamatterhe majdnem kétszerese lesz a Paksi Atomer?m? 2011-ben elért 172 milliárd forintos árbevételének! Ráadásul még törleszteni kell a t?két, fizetni kell a dolgozókat, a karbantartást, stb. Ez állami támogatás nélkül nem megy.
Egy új atomer?m? nem gazdaságos.
Mint láttuk, a megújulókat komoly állami támogatásban kell részesíteni, az atomenergiát úgyszintén. Atomer?m?vet nem lehet kicsiben építeni. Egy új blokk méretes szeletet hasítana ki a magyar áramtermelésb?l, azaz jelent?s támogatási igénye lenne. Ha felépül, nem marad támogatási pénz a megújulókra. Lehetséges, hogy a zöld lobbi valójában ezért küzd oly vehemensen az atomenergia ellen? Lehet, hogy a környezetvédelem inkább csak retorika, lényeg az állami támogatás társadalmi elfogadottsága, megszerzése? Hogy van az, hogy a zöldek sosem cikkeznek Magyarország legnagyobb szén-dioxid kibocsátójának, a Mátrai Er?m?nek a kiváltásáról?
Azt is látni kell, hogy a fentebb kifejtett évi 8 milliárd eurós napenergia támogatás 20 év múlva véget ér. Onnan kezdve ez a naper?m?-kapacitás a társadalomnak nem kerül további áldozatába. S?t! Mivel üzemanyagra nincs szüksége, csak néha karbantartásra, olcsón fog termelni, lenyomván az akkori energiaárakat! Ugyanez igaz az atomer?m?re is. Ha a hitelt visszafizetjük, nem lesz kamatteher, olcsóvá válik az atom-áram, amely szintén lenyomja majd az energiaárakat.
Megújulók vagy atomenergia? Esetleg mindkett?? A kérdés nehéz, a téma bonyolult és szerteágazó. A döntés évtizedekre meghatározza a magyar energetika irányát, és az áram árát is. Jó lenne, ha az utca embere nem végletekig leegyszer?sített jelszavakkal, bugyuta közvélemény-kutatási eredményekkel alátámasztott érveléssel találkozna. Sokan hangoztatják a társadalmi párbeszéd szükségességét, ideje volna valódi párbeszédet folytatni.
Forrás: (A szerz? villamosmérnök, a Megújulók – Máskent blog szerkeszt?je)
A f?leg Németországban és Ausztriában egyre gyakoribb passzívházakat nem kell radiátorokkal felszerelni, és a légkondicionáló berendezések is hanyagolhatók, ha ideális h?mérsékletet szeretnénk elérni. A passzívházak olyan energiatakarékos épületek, amelyek a lakás felf?téséhez szükséges h?t f?leg a napsugárzásból nyerik, ezért az ilyen épületeknél elengedhetetlen a megfelel? tet?téri ablak kiválasztása és szakszer? beépítése.
Németországban épült fel az els? passzívház 1990-ben, napjainkban pedig 32 ezernél is többre tehet? azon épületek száma, amelyek megfelelnek a németországi Passivhaus-Institut (Passzívház Intézet) el?írásainak, és passzívháznak nevezhet?k. Magyarországon 2009 elején, Szadán vehették birtokba az els? passzívházat.
A passzívházak roppant szigorú el?írások alapján épülnek, kiemelked?en fontos szempont a megfelel? h?szigetelés a ház minden szegletét figyelembe véve. A h?energiát meg kell becsülni, és mivel a h?veszteség legkritikusabb elemei az ajtók és az ablakok, alaposan meg kell fontolnunk, hogy milyen nyílászárókat választunk.
A passzívházak tet?ablakai háromréteg?ek, így lehetséges az, hogy nappal (nagy felületen) begy?jti a lakótérbe a napsütést, és ezáltal a h?energiát, éjszaka pedig az elhúzható rolók segítségével nem engedi „elszökni” a meleget. A tet?ablak keretének a tet? síkjába süllyesztése is lényeges szempont, ezért érdemes olyan szakemberrel beszereltetni a kiválasztott tet?téri ablakot, akinek volt már tapasztalata passzívházzal korábban. A nem megfelel?en illesztett tet?ablakon elillanhat az összegy?jtött energia, ami a passzívház m?ködésképtelenségét is eredményezheti.
forrás: http://energiahir.hu / Szerz?: SZUHI ATTILA
