Ha autózunk Gy?r megyében vagy Ausztriában, a tájat gyakran tarkítják hatalmas szélparkok. A turbinák elegánsan, csendben, fenségesen pörögnek a síkon, és ilyenkor nekünk az jut eszünkbe, hogy a szélnél bizonyára nincs olcsóbb és tisztább energia. Nos, ez részben igaz, de a helyzet ennél árnyaltabb.
Történet
A szélenergia befogása nem új ötlet. A vitorlás hajókat már évezredekkel ezel?tt használtak ?seink, a szélmalmok különböz? típusai is vígan pörögtek az ókorban: segítségükkel gabonát ?röltek vagy éppen vizet szivattyúztak
A szél elektromos energiává alakítása sem annyira új, mint aminek gondoljuk: egy skót professzor, James Blyth már 1887-ben vitorlás turbinát épített a kertjében, a megtermelt árammal akkumulátorokat töltött fel, melyek a ház világítását biztosították. Példáját aztán sokan követték.
Fontos mérföldk?nek számít 1975. Ekkor – az olajárrobbanásra reagálva – indította el az USA, illetve a NASA a szélpark programját. 13 szélturbinát építettek, és az ebb?l nyert tanulságok kövezték ki az utat fejl?déshez. Azóta a turbinák mérete és teljesítménye megsokszorozódott, és egyre több ország lát bennük fantáziát.
Az utóbbi években rohamtempóban növekszik a szélenergia el?állítása, de az elektromos áram felhasználásának még így is csak kb. 3 százalékát adja. Igaz, nagy eltérések vannak az országok között. Dániában ezt szám már 25 százalék körül van, és akadnak olyan német vagy spanyol tartományok, ahol az arány még ennél is sokkal magasabb.
Magyarország nem a szél hazája
A 2011-es adatok szerint Magyarországon a szélenergia részesedése mindössze 1,7 százalék volt, ami messze elmarad az EU 6,3 százalékos átlagától. Miel?tt messzemen? konzekvenciát vonnánk le ebb?l, vegyünk figyelembe néhány dolgot.
Például azt, hogy Magyarország szélenergia szempontjából nem számít kedvez? helynek. Ha ránézünk a Kárpát-medencét övez? nagy hegyekre, mindjárt értjük az okát. A szakemberek szerint a szél ott hasznosítható jól, ahol legalább 7 m/s körül van a szél átlagos sebessége. Ilyen helyekb?l kevés van nálunk, nem véletlen, hogy a szélparkok zömét miért az ország észak-nyugati szegletébe építik.
Ha ehhez még hozzáadjuk a technológia viszonylagos drágaságát és a szél bizonytalansági tényez?it, akkor már közel sem t?nik olyan vonzónak egy kert végi szélturbina felállítása.
Miel?tt nagyon beleéljük magunkat egy, a kertünk végében surrogó szélkerékbe, ami majd vidáman megtermeli a háztartási energiánkat, mindenképpen beszéljünk egy komoly szakért?vel. Mi is azt tettük.
Bizonytalanul megtérül? beruházás
„A szélenergia kereskedelmi felhasználásának számos olyan aspektusa van, ami miatt érdemes lehet belevágni akár több száz millió forintos beruházásba is, de lakossági szinten szinte mindenkinek azt javasoljuk, hogy más alternatív megoldásokban gondolkodjanak” – mondja Szántó Loránd, a szombathelyi Klimabest Kft. munkatársa..
„Az emberek általában szeretnék tudni, hogy a befektettet pénzük mennyi id? múlva térül meg, és lakossági szélgenerátorok esetében erre a kérdésre nagyon nehezen tudunk válaszolni. A korrektség – és a kés?bbi csalódás elkerülése miatt – mi az éves minimumokkal számolunk, azokkal az értékekkel, amik a legrosszabb szeles években fordulnak el?. Ez viszont 25-30 éves megtérülést jelent, amit csak a legelszántabbak tudják bevállalni” – f?zi hozzá a szakember, hozzátéve, hogy az otthoni szélgenerátoros rendszerek ára jelenleg ötmillió forint körül kezd?dik.
A szélturbinával el?állított áramot – a napelemekhez hasonlóan – inverterek segítségével be lehet kötni az elektromos hálózatokba, illetve m?ködhetnek szigetszer?en is: azaz saját akkumulátorokat töltünk fel a megtermelt elektromos energiával.
Ez utóbbi megoldás elméletileg megoldhatja például egy áram nélküli présház vagy tanyaépület problémáját, de a gyakorlat azt mutatja, ebben az esetben is jobb megoldás a napelem.
„Az a gond, hogy Magyarország nem egy szeles hely. Ahhoz, hogy a turbinák elinduljanak, tapasztalatunk szerint kb. 5 m/sec er?sség? szélnek kell lennie, az áramtermelés pedig 7 m/sec körül indul be. Ez a széler?sség bizonyos helyeken 50 méter magasság felett már megvan – ott építik a hatalmas szélkerekek a nyugati határszélen -, de a lakossági generátorokat általában ennél jóval alacsonyabb magasságba szereik” – mondja Szántó Loránd, aki úgy véli, minden alternatív energiás beruházás el?tt célszer? nagyon alaposan tájékozódni. Sok esetben ugyanis hosszú távon a drágább bizonyul olcsóbbnak, de olyan is van – mint például a szélenergia -, amely els? pillantásra rokonszenvesnek t?nik, a gyakorlat azonban már közel sem olyan vonzó.
Forrás: alon.hu
