|
|
A zöldenergia felhasználásával a legnagyobb gond, hogy nem lehet tartalékolni, ezért nagy kapacitású széntüzelés? üzemeket kell m?ködtetni a hiány fedezésére. Mi lehet a megoldás?
A megújuló energiaforrások használata teret fog nyerni a következ? évtizedekben, mivel nem fogy el és nem szennyez, mint a fosszilis anyagok elégetése. A szkeptikusak általában hátráltató tényez?ként a hatékonyság és a költségesség szempontját emelik ki. A napkollektorok és a szélparkok 1 MWh energiát körülbelül 160 dollárért termelnek meg, a széntüzelés? er?m?vek esetén ehhez csak 70 dollárra van szükség. A árrés folyamatosan sz?kül, egy-két évtizeden belül pedig akár teljesen elt?nhet – írja a Bloomberg.
A közelmúlt németországi eseményei egy kevésbé vitatott, de mégis hasonlóan lényeges kérdésre is rávilágítanak. Az energia ára különös módon váltakozott: napos, szeles id?ben annyi alternatív energia jött létre, hogy a szolgáltatók fizettek az ipari fogyasztóknak, hogy vegyék át azt – felh?s, enyhe id?ben pedig a keletkezett hiány az energia MWh-jának nagykereskedelmi árát 220 dollárra is feltornázta.
A korszer? gyárak és háztartások folyamatosan megbízható energiaforrást szeretnének, ezt azonban az alternatív termelés egyel?re nem biztosítja. A csúcstermelés esetén a felmerül? többletet nem lehet kés?bbi fogyasztáshoz tartalékolni, így pont a termel?egységek válnak az energiahálózat legkényesebb elemeivé. Az energiaárak ingadozása pedig nem csak egy rövidtávú probléma. A forgalmazóknak milliárdokat kell költeniük a hagyományos széntüzelés? er?m?vek m?ködtetésére, amelyeket csak akkor kötnek be a hálózatba, ha a nap- és szélenergiából éppen hiány van.
Létezik megoldás, csak még nincs kész
A Bloomberg szerint a legelegánsabb megoldás az lenne, ha hálózati szinten javítanák fel a nap- és szélenergia tárolási kapacitását, így a tegnapi napfény a mai viharokban is energiát szolgáltatna. A jobb tárolás stabilabb energiaárakat és hatékonyabb er?m?-hálózatokat eredményezne.
Az újgenerációs tárolás kiépítése persze éveket vesz még igénybe. Ehhez folyamatos kutatások szükségesek, a részleges áttörések pedig mindenki számára elérhet?ek kéne legyenek. A hosszú távú projekteket a kormányzatoknak támogatniuk kellene, hasonlóan az éllovasokhoz, úgy mint az USA, Németország, Kína és Japán.
A kormányzatok egyébként világszerte arra törekednek, hogy a legjobb megoldást találják ki az alternatív energia támogatására. Néhány elhamarkodott finanszírozási döntés azonban több projektet is fuccsba döntött már. Így volt ez az amerikai kormány által támogatott Solyndra napelemgyár esetében, és hasonlóan járhat a kínai kormány is az olcsó szilíciumszelet-gyártás szubvencionálásával.
A kaliforniai székhely? napelemgyártó cs?dje várhatólag megroppanthatja a megújuló energia iránti bizalmat az Egyesült Államokban. Barack Obama volt az els? amerikai elnök, aki a megújuló energiaforrásokat már beiktatási beszédében is említette, mint a jöv? egyik kulcsát, új lendületet adva a zöld szektor finanszírozásának.
A Solyndra számára megítélt 538 millió dolláros hitelgarancia révén az állam vált a cég egyik legnagyobb kezesévé. Az AP szerint a Solyndra már a kölcsön felvétele el?tt évente több száz millió dolláros veszteséget termelt, ennek ellenére 2009 szeptemberében megkapta az óriási állami infúziót.
A napenergia szektor képvisel?i jelenleg amellett kampányolnak, hogy a Solyndra esete csupán elszigetelt jelenség és nem kell, hogy egyetlen cég megítélése rányomja a bélyegét az egész iparágra. Az USA-ban már több mint 100 000 embert foglalkoztatnak a napenergia-iparban, és közel 5 000 cég van jelen a piacon.
A vezet? cégek szerint ez a piac rendje, a gyenge elhullik, de ez nem szabad, hogy negatívan érintse a konvencionális energiaforrásokkal is versenyképes napenergiát. A Solyndra nem tudott lépést tartani a piac változásaival, és ezt a döntéshozóknak is látniuk kellett volna, miel?tt megítélték nekik az 538 millió dollárros biztosítékot.
A Solyndra a Bush-kormány idején is pályázott állami támogatásra, de akkor nem jártak sikerrel. A mostani cs?d egy sor projektet juttatott kétséges helyzetbe, mint például a First Solar Kaliforniában létesíteni kívánt naper?m?vét, vagy a SolarCity SolarStrong programját mely során 160 000 katona családi otthonára telepítettek volna napelemeket.
Az állami pénzek okosabb elköltését jelentené, ha a gyártás helyett inkább a kutatás-fejlesztést támogatnák. Az amerikai energiahatóság például három millió dolláros, vagy ennél kisebb támogatásokat folyósított olyan laboratóriumoknak, amelyek folyékony elemekkel, nanotechnológiával, vagy s?rített leveg?vel kapcsolatos kutatásokkal foglalkoznak. A Bloomberg szerint az állami szubvencionálás trendje várhatóan világszerte ilyen irányba fog haladni, így a tudomány valószín?leg kiküszöböli majd a tárolásból ered? gondokat.
Szerz?: Kudor Emese
Forrás: Bloomberg / pénzcsinálók.ro