Budapest, 2013. február 9., szombat (MTI) – Az energiaellátó és -hasznosító rendszerek korszer?sítésének lehet?ségét kutatja a Pannon Egyetem az Új Széchenyi Terv mintegy 800 millió forint támogatásával az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásában.
Az „Energia ellátó és hasznosító rendszerek korszer?sítésének és hatékonyabb üzemeltetésének tervezése és optimalizálása megújuló energiaforrások és infokommunikációs technológiák felhasználásával” cím? projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében valósul meg, és az elnyert támogatást az egyetem kutatási kapacitásának fejlesztésére fordítja.
A támogatott kutatást a Pannon Egyetem 9 alprojektjében végzik, fontos célkit?zésnek tartják az egyetem m?szaki tudományos potenciáljának hasznosítását az energiaellátó rendszerek fejlesztésében.
A kutatás keretében az egyetem M?szaki Kémiai Kutatóintézete egyebek között új h?tároló anyagot fejleszt ki, amely a megújuló termikus energia hasznosítására alkalmas, továbbá új eljárást dolgoz ki a megújuló energia termelésére, technológiai energiaigény csökkentésére, illetve el?segítik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyamatok és innovatív energiakezelési rendszerek alkalmazását.
A rendszer- és számítástudományi tanszék a fenntartható energiaellátó rendszerek adatgy?jtésének és modellezésének tervezését végzi el, valamint olyan költséghatékony mér?rendszereket hoz létre és tesztel, amelyek el?segítik a környezettudatos energiafelhasználást.
A villamosmérnöki és információs rendszerek tanszék a projektben vállalta a megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiatermel? egységek és energiatárolók optimális tervezésének, üzemeltetésének és irányításának kidolgozását, valamint az energiahatékony és jó színvisszaadású, lakásvilágításban használható LED világítótestek tervezését.
A nemzetközi együttm?ködésben megvalósuló projekt 2015. január 31-ig tart mintegy 70 hazai és külföldi kutató, doktorandusz részvételével.
Budapest, 2013. február 9., szombat (MTI) – Az energiaellátó és -hasznosító rendszerek korszer?sítésének lehet?ségét kutatja a Pannon Egyetem az Új Széchenyi Terv mintegy 800 millió forint támogatásával az Európai Unió és a magyar állam társfinanszírozásában.
Az „Energia ellátó és hasznosító rendszerek korszer?sítésének és hatékonyabb üzemeltetésének tervezése és optimalizálása megújuló energiaforrások és infokommunikációs technológiák felhasználásával” cím? projekt a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében valósul meg, és az elnyert támogatást az egyetem kutatási kapacitásának fejlesztésére fordítja.
A támogatott kutatást a Pannon Egyetem 9 alprojektjében végzik, fontos célkit?zésnek tartják az egyetem m?szaki tudományos potenciáljának hasznosítását az energiaellátó rendszerek fejlesztésében.
A kutatás keretében az egyetem M?szaki Kémiai Kutatóintézete egyebek között új h?tároló anyagot fejleszt ki, amely a megújuló termikus energia hasznosítására alkalmas, továbbá új eljárást dolgoz ki a megújuló energia termelésére, technológiai energiaigény csökkentésére, illetve el?segítik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású folyamatok és innovatív energiakezelési rendszerek alkalmazását.
A rendszer- és számítástudományi tanszék a fenntartható energiaellátó rendszerek adatgy?jtésének és modellezésének tervezését végzi el, valamint olyan költséghatékony mér?rendszereket hoz létre és tesztel, amelyek el?segítik a környezettudatos energiafelhasználást.
A villamosmérnöki és információs rendszerek tanszék a projektben vállalta a megújuló energiaforrásokra támaszkodó energiatermel? egységek és energiatárolók optimális tervezésének, üzemeltetésének és irányításának kidolgozását, valamint az energiahatékony és jó színvisszaadású, lakásvilágításban használható LED világítótestek tervezését.
A nemzetközi együttm?ködésben megvalósuló projekt 2015. január 31-ig tart mintegy 70 hazai és külföldi kutató, doktorandusz részvételével.
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések,
de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak,
amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is.
A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések, de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak, amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is. A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések, de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak, amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is.
A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések, de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak, amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is.
A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések, de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak,
amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is.
A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések, de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak, amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is.
A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések,
de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak, amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is.
A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések, de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak, amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is.
A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
A Solarpraxis és a Milk the Sun közösen fejlesztettek ki egy számítási segédeszközt meglév? napelemes rendszerekre
El?ször lehetséges egy szabadon hozzáférhet? online Online-Rechner számítási programmal a fotovoltaik rendszer tulajdonosának megbecsülni, hogy mennyit kapna a napelemes rendszere értékesítésével. Ez az ingyenes tool minden országra alkalmazható és különböz? paraméterekre hivatkozik, mint a rendszer életkora, a hálózatra csatlakozás ideje és a villamosenergia saját felhasználásának nagysága/aránya.
Megmutatja a kívánt értékesítési id?pontban a rendszer eladási értékét és a nyereséget, amit a vásárló el tud érni a napelemes rendszerrel. A berlini szolárvállalkozások Milk the Sun és a Solarpraxis közösen fejlesztették ki ezt a programot.
„Aki egy-két év után el akarja adni a napelemes rendszerét (Németországban nagyon megy ez az üzlet), annak sokszor nehéz megbízható értékesítési nagyságot megkapnia”, magyarázza Felix Krause, a Milk the Sun GmbH. ügyvezet?je. „Sok tényez? határozza meg az elérhet? értékesítési nagyságot, a betáplálási támogatás nagysága, az üzemi költségek és a rendszer teljesítményvesztesége mellett az adólevonások, a finanszírozási költségek és az aktuális infláció nagysága is nagy szerepet játszanak.”
Ezeket és még további faktorokat von be az értékesítési nagyság és a nyereség nagyságának meghatározásakor ez az online-számítási program. A számításkor lejátszhatjuk azt, hogy hogyan alakulna az értékesítési nagyság az értékesítési id?pont és egyéb változó nagyságok mellett.
„A számítási tool egyaránt ad objektív támpontot a rendszer értékér?l az értékesít?nek és a vásárlónak és ez az els? meghatározó különösen nagyobb napelemes rendszereknél érdekes”, mondja Alexander Woitas, a Solarpraxis AG Engineering szektor vezet?je. A számítási formulák alapja a Solarpraxis pénzügyi számításain és technikai tapasztalati értékein nyugszik.
„A pontos értékésítési nagyságot eztán egyénileg el kell dönteni, amit egy átfogó technikai rendszervizsgálat után lehetséges csak megállapítani.” Az Online-számítási rendszer kapuján térítésmentesen kérhet ajánlatot a rendszer tulajdonosa. Ezen felül még meg is hirdetheti rendszerét a portálon keresztül.
Az Online-Rechner német, angol és olsz nyelven kezelhet? a regisztrálás után. A többi meglév? és idegen rendszerre nem lehet nyúlni.
2013.02.10. | források: Milk the Sun GmbH 2013, Solarpraxis AG 2013 | Michael Debreczeni
A fotovoltaik rendszerek ugyan másabbak mint a hagyományos elektromos szerelések, de nem veszélyesebbek!
Ez a summája annak a 120 részvev?vel lerendezett t?zvédelmi workshopnak, amelyet a Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE és a TÜV Rheinland 2013 január 24-én rendezett meg a freiburgi solar Info Centerben. A gyártók, a kutatók, a t?zoltók és a biztosítók azonos véleménnyel voltak abban, hogy a legjobb t?zvédelmet az ismert szabályokat ismer?, betartó és alkalmazó szerel?/kivitelez? szakemberek nyújtják.
„Minden t?zeset egy t?zkárral több”, említi meg Dr. Heribert Schmidt, a Fraunhofer ISE projektvezet?je, »de ha jobban megfigyeljük a statisztikát, úgy a fotovoltaik rendzereknek csak a 0,006 százaléka okoz nagyobb károkat t?zesetekben.« Jelenleg 1,3 millió napelemes rendszer üzemel Németországban. Az elmúlt 20 évben 350 olyan t?zesetet ismerünk, amelyeknek a napelemes rendszerek is benne voltak, 120 esetben a pv-rendszerek voltak a t?z kiváltó okai. 75 esetben nagyobbak voltak a károk és 10 esetben teljesen leégett az épület.
2011 februárja óta elemzik szakemberek a t?zesetek rizikót a napelemes rendszerekkel kapcsolatban egy a környezetvédelmi minisztérium által támogatott projektben. A vizsgálatok célja, hogy a meglév? és beigazolt szabványokat és biztonsági el?írásokat ki kell-e b?víteni. A napelemes rendszerek legfontosabb különlegessége: ezek egyenárammal m?ködnek és lekapcsolásuk nem egyszer?, mert amíg bármilyen mennyiségben is fényer?t kapnak a modulok, úgy azok áramot termelnek.
(Megjegyzés: érintési feszültségek: ez általában 50 V-nál nem nagyobb váltakozó- vagy 120 V-nál nem nagyobb egyenfeszültséget jelent.)
Ha például egy silány vagy hibásan szerelt dugaszcsatlakozó meglazul, úgy az nem mindig szakítja meg az áramkört. Ívfény keletkezhet, ami rosszabb esetben a t?zeset okozója lehet.
Ennek megfelel?en vizsgálják azt is, hogyan lehetséges az ívhúzás keletkezését elkerülni. Dolgoznak továbbá olyan detektorokon is, amelyek idejében riasztást adnak már akkor is, ha csak egy kicsi ívfény is keletkezik.
A biztosítók azonos véleménnyel voltak a technikusokkal és a t?zoltókkal: a napelemes rendszerek nem hordoznak magukban nagyobb rizikót, mint más elektromos rendszerek. A t?zoltóság rendszeres képzéseivel megszüntették a kezdeti bizonytalanságokat. Mint minden más elektromos rendszernél, az oltáshoz szükséges sugár nemét?l függ?en, a napelemes rendszereknél is lehetséges a t?z biztonságos oltása vízzel 1 és 5 méteres távolságból.
Az elektromos biztonság érdekében is léteznek elegend? számmal szabályok – az a fontos, hogy azok be is legyenek tartva. T?zesetek gyakran keletkeznek olyan esetek után, amikor tapasztalatlan szerel?csapatok akkordmunkában szerelnek fel rendszereket. Pl. ha a pv-csatlakozókat (MC, Tyco stb.) egy kombifogóval és nem az erre hivatott speciális cirmp-fogóval szereljük össze, úgy a gyenge pont már el?reprogramozott. Ne ezen a fals helyen spóroljanak az üzemeltet?k.
De t?zesetek okai még lehetnek még a helytelenül kivitelezett vagy hiányzó potenciálkiegyenlítés és a nem létez? vagy hatástalanná vált villámvédelmi rendszer is.
A technikai továbbfejlesztések mellett ezért az ellen?rzési el?írások is témája a projektnek, amit még 2014 januárig folytatják. Ma maga a szerel? is leigazolhatja a rendszer el?írásszer? kivitelezését. A szakemberek tanácsa ezért, hogy az átvételi folyamatot egy független harmadik szakember végezze el. A tanácskozási pontokhoz a magántulajdonban lév? és üzemel? napelemes rendszerek visszatér? biztonsági ellen?rzésének az el?írását is felvették, ugyan úgy mint a kereskedelmi nagyságú rendszereknél ez minden 4 év után kötelez?. Így tehát a napelemes rendszereknek is be kell majd állni a TÜV-sorba.
2013.02.10. | Fraunhofer-Institut für Solare Energiesysteme ISE 2013 | Michael Debreczeni
Részletes dokumentáció a t?zvédelmi projekthez német nyelven:
Ajánlott könyv:
Ez az akkumulátoros tározó rendszerek számára létrehozott új támogatási program visszamen?leg is érvényes az olyan napelemes rendszerekre is amelyek ebben az évben lettek beüzemelve és maximálisan 30 kilowatt fölött vannak. Az elkövetkez? héten lesz a programm hivatalosan bemutatva.
Az új KfW program „Megújuló energiák – tározók” május elsejével indul meg
Ebben a programban a decentralizált napelemes rendszerek tározói lesznek anyagilag támogatva a szövetségi tulajdonban lév? KfW-bank kamatkedvez? hiteleivel és a szövetségi környezetügyi minisztérium törlesztési támogatásaival. A támogatás érvényes a mostantól telepítend? akkumulátoros tározóval rendelkez? napelemes rendszerekre valamint az idén beüzemeltetett napelemes rendszerekre, amelyekhez utólagosan szerel(n/t)ek akkumulátoros tározókat be. A rendszerek nagysága maximálisan 30 kWp lehet és Németországban kell felszerelve lenniük.
A kérvényeket magánszemélyek, bel- és külföldi vállalkozások, közigazgatási és egyházi intézetek, mez?gazdasági vállalkozók és szabad szellemi foglalkozásúak adhatják be. A KfW-bank magyarázó körlevelében közölte, hogy törlesztési támogatásokat csak az akkumulátoros rendszerekre adhatnak és nem a napelemes rendszerek invesztíciójára (megjegyzés: arra van külön forrás is). A hitelt azonban az egész befektetési keretre meg lehet kérni.
A törlesztési támogatások nagysága a tározós rendszerek támogatási költségének 30%-a. A törlesztési támogatást egyidej?leg kell a hitelkölcsönnel megigényelni. Ezt a házi bankon keresztül lehet a KfW-banknál kérvényezni, miután az akkumulátoros rendszer be lett szerelve, olvasható a körlevélben. A kamatkedvez? hitelkölcsön futamideje 5, 10 vagy 20 év. A támogatás további feltétele lesz, hogy a napelemes rendszerek maximálisan a felszerelt teljesítményük 60%-át termelhetik a hálózatra. A már ismert teljesítmény lekorlátozásra való kötelezettség a napelemes rendszer üzemidejének végéig, de legalább 20 évig érvényes, olvasható még a KfW ismertet?jében. Ezenkívül az akkumulátoroknak 7 éves ún. pillanatnyi érték garanciával kell rendelkezniük, hogy támogathatóvá váljon a tározós rendszer.
Peter Altmaier (CDU), a szövetségi környezetügyi miniszter már most megemlítette, hogy a KfW-bankon keresztüli kamatkedvez? hitelkölcsönre és a törlesztési támogatásra 50 millió Eurót tesznek fel ebben az évben.
2013.02.09. | photovoltaik.eu, Sandra Enkhardt | Michael Debreczeni
2012 októberében írt cikkünkben a német Frauhofer Institut kapott díjat az ezen a téren végzett munkásságáért.
A további kutató munkákat az Aalto Egyetem végzi. Most az ?k kutatási munkájuk eredménye látott minap napvilágot a „Journal of Photovoltaics” cím? szaklapban.
A finnországi Aalto Egyetem kutatói bemutatták atokat az eredményeket, amelyek lényegesen megjavítják a szilícium nanostruktúrában a fény abszorbeálását és a felület passziválását. Ezek az eredmények el?segítik az olyan készülékek kifejlesztését, emelyek magas fényérzékenységet igényelnek, mint pl. a nagy hatásfokú napelemes vellák is.
„A fekete szilícium (b-Si) napelemes cellákban történ? alkalmazásával lényegesen megnövelhet? azok hatásfoka. Az eljárás lehet?vé teszi a kimagaslóan jó felületi passziválást és ezenkívül minden hullámhosszon csökkenti a reflexiót is. Ígéretesek az elért eredmények”, mondja Päivikki Repo, az Aalto Egyetem kutatója. (Megjegyzés: eddig probléma volt a felületi passziválás tartóssága)
A fekete szilícium (b-Si) több területen is érdekes téma, a fotovoltaikát is beleértve, hogy tulajdonságából kiindulva 1 százalék alá lehet lecsökkenteni a felületi reflexiót. A cél a lehet? legkisebb reflexiót elérni, hogy ezáltal megnövekedjenek a napelemes cellák hatásfoka.
Érzékenység: A fekete szilícium nem csak 100szor érzékenyebb, mint a hagyományos szilícium – hanem még az igen hosszú hullámhosszokon is m?ködik.
A felületi struktúra már máshol is meg lett vizsgálva, de most el?ször sikerült az Aalto kutatóinak a felületet olyan hatásfokban passziválni, hogy ott abban a töltéshordozók nagy számban összegy?lhetnek. Az eddigi viszonylag gyenge töltéshordozók szállítási tulajdonsága miatt alig volt akalmazható a csökkentett reflexió által nyújtott eredmény.
A megfelel? felületi passziválási eljárások fejlesztése lehet?vé teszi a b-Si kereskedelmi alkalmazását, többek között a nagy hatásfokú napelemes cellák el?állítását is. Dönt?en fontos a jó felületi passziválás a fotovoltaik technológiában a napelemes celláknál. Manapság már más technológiákra is alkalmazható a fekete szilícium. A sok b-Si alkalmazások közül megemlíthet? például a kábítószer/narkotikum elemzés.
A kutatómunkákat a finn Aalto Egyetem és a német Fraunhofer Institut für Solare Energiesysteme ISE szakemberei közösen végezték.
További linkek:
http://de.wikipedia.org/wiki/Schwarzes_Silicium
2012.02.09. | forrás: Aalto Universität 2013 |Michael Debreczeni
Az EU-Kommisszió több milliárdos kiépítéseket követel.
Brüszel: Nem kell egy atomer?m?vet sem lekapcsolni az EU-ban, de valójában majdnem mindegyiknél javítani kell a biztonságon. Ez a most csütörtökön Brüsszelben bemutatott ún. stressz teszt eredménye, amelyben az EU-bizottság, a nemzeti felügyel? hatóságok és az EU 145 atomreaktorait üzemeltet?i kivizsgálást végeztek.
Az eredményeknek valójában már 2012 júniusában el kellett volna készülniük, de Günther Oettinger, a felel?s komisszár további kivizsgálásokat kért. „Nem kell egyetlen egy atomer?m?vet sem közvetlen lekapcsolni biztonsági okok miatt”, állította tegnap összegzésében. Viszont igen magas költségek jönnek az üzemeltet?kre a hiánypótlások miatt. „Majdnem mindenhol vannak szükséges javítási- és pótlási lehet?ségek a mai technika állásához mérve és a már ismert földrengések vagy árvizek veszélyei miatt.”
10 és 25 milliárd Euró között kell az európai atomer?m?vek üzemeltet?inek az elkövetkez? években befektetni azért, hogy a biztonsági hiányokat megszüntesék, becsli a komisszió. Az északnémetországi Brokdorf, Emsland és Grohnde reaktoroknál hiányolják az ellen?rök a szeizmográfiai mér?készükékeket, amivel idejében fel lehetne ismerni a földrengéseket. A délnémetországi rendszereknél ugyan kevesebbek a biztonsági hiányok, de a Németországban még üzemel? 9 rendszernél hiányosak a t?zoltási és m?szaki mentési tervek. Franciaországban nagyon sok gondot okoznak a Cattenomban és Fessenheimben sok hiányosságok mellett üzemel? atomer?m?vek. De a többi francia reaktoroknál is lényegesen hosszabbak a hiányossági listák, mint a délnémetországi atomer?m?veknél az eset.
A bizottság három lépcs?s eljárással világította át a 145 európai atomer?m?vet. El?ször a kérd?íves katalógus kitöltésére kérték fel az üzemeltet?ket. Második lépésben automatikusan lettek kivizsgálva, ellen?rizve és értékelve az eredmények a nemzeti atomenergia felügyel? bizottságok által. És csak ezután érkeztek nemzeti és nemzetközi szakemberekb?l álló csapatok az atomer?m? üzemeltet? telephelyére, amik az el?zetes kivizsgálások közben különösen problémásnak bizonyultak.
Összesen 54 atomer?m?vet, tehát több mint háromnegyednyi rendszert vettek személyesen szemügyre a szakemberek – ez a fajta vizsgálás el?ször fordult el? európai szinten, mondta Oettinger. Az EU-n kívüli szomszédokkal, mint Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország, Örményország és Svájc biztonsági katalógust vezet a bizottság. Akiket ugyan – Oettinger szerint – érdekli az EU-standard, de nem engednek egyetlen egy szakembert sem a rendszerük közelébe. Ezért az EU-nak csak egyetlen egy lehet?sége van ezekre a szomszédokra nyomást gyakorolni, hogy igyekezzenek a legjobb létez? technikai színvonalat betartani, az pedig mint energiafogyasztó.
Az EU-komissziónak nagyobb az energiakérdésekre való ráhatása a tagállamokban, amióta a liszaboni szersz?dés érvénybe lépett. De az atomer?m?vek biztonságáért és az atomenergia melletti vagy elleni döntésnek a jogában továbbra is egyedül a tagállam a felel?s. Ezért el?ször az EU-vezet?ségnek kell egyhangúan döntést hozni, miel?tt a komisszió valamit is léphetne. „Biztos vagyok benne, hogy a kormányzati tanácsok nem csak elfogadják jelentésünket, hanem levonják a következtetéseket is”, címezte üzenetét Oettinger a kormányok felel?sei részére.
A hiányok már régóta ismertek
Lehet, hogy ez csak egy kegyes kívánság fog maradni, mivel a most kiemelve figyelmeztetett javítások szükségessége már a Three-Miles-Island/Harrisburg, (1979 március 28.) és a Csernobil (1986 április 26.) katasztrófa óta ismertek, de eddig még nem lettek megszüntetve. A fukushimai katasztrófa sem igen ingatott meg egynéhény távolfekv? országot (2011 március 11.). Mégis azt reméli Oettinger, hogy a tanács újabb biztonsági jelentést fog t?le kérni arról, hogy az üzemeltet?k valóban teljesítették-e a hiányosságokat. (2 év múlva jár le Oettinger mandátuma). A bizottság még 2013 februárjában indítványozni akar egy, az atomer?m?vekre érvényes új biztonsági irányelvet, amivel a hatóság ellen?rzési leh?tsége kib?vülne. Az új irányelvet még ez év végéig akarják érvényesíteni. A tagállamok és az EU-n kívüli országok kormányai azonban éppen az energiakérdésekben látják nemzeti függetlenségük elvesztését, amennyiben ezekbe Brüsszel beavatkozni kívánna.
Oettinger második terve, az atomer?m?vek céltartalékolása és a kötelez? felel?sségbiztosítás bevezetésének az indítványozása, szintén er?s ellenállásra ütközne az ilyen rendszerek gyártói és üzemeltet?i körében.
Mindmáig nevetséges kötelez? felel?sségbiztosítások vannak az atomenergia konszerneknél kötve. Például a cseh CEZ atomkonszern csak 0,28%-ban felel?s egy temelini nukleáris katasztrófa utáni károkért.
Arra a kérdésre, hogy ezek javítások, a felszerelések és a kötelez? felel?sségbiztosítások nem emelik-e meg olyannyira a költségeket, hogy az atomenergia végül gazdaságtalan lesz, közönyösen válaszolta a sváb komisszár: „Az én munkám nem abból áll, hogy biztonsági dömpingen keresztül olcsóbbá tegyem az atomáramot. A biztosítási kötelezettség megalapozott. Végül is minden autótulajdonosnak kell kötelez? felel?sségbiztosítást kötnie, ami miatt megdrágul a mobilitása.”
Lsd. még „Kötelez? felel?sségbiztosítás az atomer?m?vek üzemeltet?inek” cím? cikkünket is:
https://www.mnnsz.hu/2012/10/10/kotelezo-felelossegbiztositas-az-atomeromuvek-uzemeltetoinek/
valamint az alábbi linkeket:
http://www.greenfo.hu/uploads/dokumentumtar/paks-megbukott-az-elovizsgan-greenpeace-kozlemeny.pdf
http://energiaoldal.hu/hianyossagot-talalt-pakson-az-atomstresszteszt/
2012.02.08 . | forrás: http://www.badische-zeitung.de | Michael Debreczeni
Ha további harminc százalékkal csökkentik a lakossági áramárakat, az Elm?-ÉMÁSZ lehúzhatja a rolót – mondta lapunknak Marie-Theres Thiell. Az áramcsoport igazgatósági elnöke szerint nincs luxuspro?t,
s?t mára csak a veszteség maradt. A tulajdonos, a német RWE a kivonuláson is gondolkodik.
– Mi szólnak ahhoz, hogy a januári tízszázalékos energiaár-csökkentés után Lázár János államtitkár további harminc százalékot nyesne?
– Nem ismerem Lázár úr számításait, ezt nem tudom kommentálni. A villamosenergia-számla egyharmadát adók – els?sorban az áfa – teszi ki, több mint egyharmad megy az állami nagykeresked?nek, az MVM-nek, és kevesebb mint egyharmad áll rendelkezésre arra, hogy m?ködtessük a hálózatot, az ügyfélszolgálatot, anyagokat vásároljunk, béreket ?zessünk. Ha ezt a maradék harminc százalékot is elveszik, az Elm?-ÉMÁSZ befejezheti tevékenységét, mert nem tudjuk ki?zetni a számláinkat. Lehúzhatjuk a rolót, átadhatjuk a kulcsokat azoknak, akik képesnek érzik magukat a feladatra.
– Végelszámolás, felszámolás jönne, az RWE eladná Elm?-ÉMÁSZ-részvényeit, vagy csak a lakossági üzletágat adnák át?
– A „mi lenne, ha” jelleg? kérdésekre nehéz a válasz. A téma bonyolult, a cégek helyzete szerteágazó, a vagyonértékesítést értékelésnek kell megel?znie. Peter Terium, az RWE elnöke is úgy véli, most minden érintettnek egy asztal mellett ülve kellene áttekintenie a magyar szolgáltatóipar helyzetét. Az RWE sohasem mondta azt, hogy ne lehetne a részvények értékesítésér?l beszélni. A sajtóban megjelentek a kormány vételi szándékára vonatkozó általános utalások, de engem ebben az ügyben még nem keresett meg senki.
– Talán addig nyomják a tarifát, amíg az RWE maga kopogtat. Tárgyaltak már a kormány döntései mögött sejtett Simicska-körrel vagy épp Tarlós Istvánnal a F?gáz RWE-részvényeir?l?
– A kormányzat szándékait nem ismerem. Természetesen bármir?l lehet beszélni, de részvényeseink tulajdonát elajándékozni nem tudjuk, nem is akarjuk. Társunk, az EnBW eladásra felajánlott részvényeire nem akadt vev?, és a F?polgármesteri Hivataltól sem érkezett telefonhívás.
– Miként hat önökre a tízszázalékos januári tarifamérséklés?
– Az idei eredményünk az árcsökkentés és a nemrég bevezetett úgynevezett közm?adó miatt negatív lesz. Kiadásaink egyszer?en meghaladják a bevételeinket. Mivel az elmúlt években minden jelent?s hatékonyságjavító intézkedést végrehajtottunk, további „fájdalommentes” lépés nem lehetséges. Természetesen az ügyfeleink üzembiztos és balesetmentes energiaellátásához szükséges beruházásokat továbbra is fenntartjuk. Eddig évente 30-40 milliárd forint érték? beruházást hajtottunk végre. Így az üzemzavarok száma az 1995-ös szinthez képest megfelez?dött, és jó úton haladunk az európai színvonal eléréséhez. A hiányzó bevételek miatt viszont most beruházásainkat körülbelül a felére kell csökkentenünk. További korszer?sítésekre nincs mód: forrásainkat az állagmegóvásra összpontosítjuk. Így kevesebb megbízást tudunk adni több ezer magyar alvállalkozónknak. Attól tartok, emiatt a kis- és középvállalkozásoknál számos munkahelyet kell majd leépíteni. Pedig mi is a munkahelyteremtésben látjuk a gazdaság felemelkedésének zálogát.
– Tényleg csak trükköznek és pénzt talicskáznak?
– Ez a kijelentés nemcsak engem, de az Elm?-ÉMÁSZ-csoport valamennyi dolgozóját sérti. Komolyan gondolja, hogy több ezer magyar munkatársunk azon mesterkedik, hogy átverje a hon?társait? A politika évek óta ködös nyilatkozatokkal folytatja a befeketítésünket, mintha mi luxuspro?tot zsebelnénk be és pénzeszsákokon ücsörögnénk. De konkrét gyanút még soha senki nem fogalmazott meg. Az összes érintett hatósággal napi a kapcsolatunk. Mégis felajánlom: a kormány bármilyen ellen?rz? szervet, szakért?t ideküldhet, minden könyvünket átvizsgálhatja, nincs takargatnivalónk. Németh Szilárd polgármester úrnak is írtunk. Csak szeretném, ha gazdasági tények és nem sejtetések ?gyelembevételével egyeztetnénk.
– Lázár János szerint az energiabefektet?k több száz százalékos nyereséget értek el. Önök eddig mennyi pénzt vittek ki?
– A számot nem tudom értelmezni, nem értem. Mi bemutattuk számításainkat, szívesen megismernénk az ön által említetteket is. A részvényekért annak idején ki?zetett árat mindenesetre még nem kerestük meg. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztések érdekében a tulajdonosok ne a teljes nyereséget vegyék fel. Az ÉMÁSZ sokszor nem is ?zetett osztalékot. A 2010-es 18 milliárdos nyereség után 2011-ben 15 milliárd osztalékot ?zettünk ki, ennek közel húsz százalékát állami résztulajdonosunk, az MVM kapta. Ennél lényegesen többet, mintegy 30 milliárd forintot ruháztunk be. Tavalyi eredményükr?l és az ez alapján idén ki?zetend? osztalékunkról még nem mondhatok semmit. Annyit azonban elárulhatok, hogy az árcsökkentés 8,5, a közm?adó 4,8 milliárd forintot von el a hálózatüzemeltet?t?l, melynek eredménye így nulla körül alakul. Az egyetemes szolgáltatói tevékenység pedig már régóta nagyjából évi hatmilliárdos veszteséget produkál.
– Bencsik János ex-államtitkár szerint a külföldi cégek körében dívik a legális, de etikátlan, csoporton belüli számlázás. Önöknél is?
– Ha bárki vádakat fogalmaz meg, kérem, azt konkrétan tegye. Másokról nem tudok nyilatkozni, de nálunk ilyen nincs. Könyvvizsgálói jelentésünk külön fejezetben foglalkozik a csoporton belüli elszámolásokkal, de senki sem talált kivetnivalót. Mi egyetlen testvérvállalattól, az RWE IT Hungáriától veszünk igénybe szolgáltatásokat. Cégeink így húsz százalékkal kedvez?bben vehetnek szoftverlicenceket. Ez egy magyar székhely?, magyarokat foglalkoztató társaság, amely – az RWE-csoport számos cégéhez hasonlóan – nonpro?t alapú úgynevezett costcenter.
– Helyben vagyunk, Orbán Viktor pont azt szeretné, ha az egész Elm?-ÉMÁSZ nonpro?t costcenterként m?ködne.
– Egy piacgazdaságban ez a szemlélet teljességgel elfogadhatatlan. Ha valaki dolgozik, ?zetést akar. A vállalkozó nem bankba teszi a t?kéjét, hanem befekteti, kockázatokat vállal, hozamot remél. Ez a piacgazdaság alapelve, amit nem szerencsés megkérd?jelezni. Amúgy idei veszteségünkkel már túl is szárnyaltuk a kormányf? által kívánatosként kit?zött nonpro?t állapotot. Természetesen elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy egyes családok jövedelmük nagy részét rezsire költik. Ennek megoldására az iparág tavaly novemberben javaslatot tett a kormánynak. A tárgyalások azonban az év végén megszakadtak, és ehelyett egységes árcsökkentés lépett életbe. Ezen az átlag áramfogyasztó talán havonta nyolcszáz forintot takarít meg, de az iparágból kivont pénz a rendszer stabilitását és a munkahelyek fennmaradását veszélyezteti. Mindkett? a gazdaság m?ködésének alapja.
– Mi bizonyítaná, hogy ez nem üres fenyegetés?
– A józan paraszti ész. A hálózat természetesen nem fog összeomlani, a biztonságon nem takarékoskodunk. De világos, ha kevesebb pénz jut beruházásokra, kevesebb megbízást adhatunk alvállalkozóinknak, az üzemzavarok száma nem csökken, elhárításuk nem rövidül.
– Mivel lenne elégedett?
– Ebben a pillanatban azt szeretném, ha leülhetnénk a kormánnyal, és kidolgoznánk az energiarendszer fejlesztésének stratégiáját, ?gyelembe véve az EU irányelveit és a lakosság ?zet?képességét. Jöv?képre van szükségem. Mit mondjak a dolgozóimnak, a beszállítóimnak?
– Gondolom azt, hogy rövidesen állami tulajdonba kerülnek.
– És attól minden megoldódik? A pénzellátási problémák fennmaradnak. Ebben az esetben a veszteségeket nem a részvényesek pénzéb?l, hanem a magyar emberek adójából kellene majd fedezni. A számlát valakinek ki kell ?zetnie.
– A fogyasztóknak miért jobb egy magántulajdonú Elm?-ÉMÁSZ, mint egy állami?
– Ez is egy megválaszolhatatlan „mi lenne, ha…”-kérdés, de elmondom, amire büszkék vagyunk. Az üzemzavarok száma – a nagyarányú beruházásoknak és az átvett eljárásoknak köszönhet?en – jelent?sen csökkent. Közép-Európa egyik legbiztonságosabb munkahelyévé váltunk. Nemrég írtuk alá a háromezer munkavállalónkat érint?, minden jogszabályváltozást ?gyelembe vev? új kollektív szerz?dést, amelyet sok helyütt felmondtak. Korszer? számlázás, felújított ügyfélirodák és hálózat – ezek a gazdasági fellendülés alapjai.
– Az el?z? kormányok alatt jobb volt?
– Nem tudom, nem én irányítottam az Elm?-ÉMÁSZ-t. Egyébként az Orbán-kabintettel is számos konstruktív megbeszélést folytattunk. Céljaink közösek: a fogyasztók hosszú távon biztonságos és kedvez? árú ellátása. Az utat viszont különböz?képpen képzeljük el.
– Jól látom, ha hallgatnak, a kormány tovább húzza a srófot, ha pedig tiltakoznak, lebrüsszelitázzák önöket?
– Továbbra is korrekt, kiegyensúlyozott kormányzati kapcsolatokra törekszünk. Ugyanakkor részvényeseinkkel szembeni kötelezettségünkb?l fakadóan meg kell vizsgálnunk a legújabb árintézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehet?ségeket. A helyzet további romlását nemcsak Magyarországon, de Brüsszelben és választott bíróság el?tt is szeretnénk elkerülni.
– Hogy lobbiznak? Angela Merkel, José Manuel Barroso vagy épp a valutaalap állítólag rendre a honi energiabefektet?k panaszait rója fel a magyar kormánynak.
– Tudna esetleg példákat mondani? Mi a problémákat a magyar kormánynak mutatjuk be. Id?r?l id?re elmondjuk a véleményünket, de hogy ezzel mi történik, nem tudjuk.
– Az Eurostat szerint a magyar lakossági áramtarifa a ?zet?képességhez képest az EU-ban a második legmagasabb, az árak rendre in?áció felett n?ttek. A többi tagállam energiacégei nem hatékonyabbak önöknél, ha sikeresebben igazítják tarifáikat a helyi bérviszonyokhoz?
– A bérek Magyarországon sajnos nagyon alacsonyak, ez azonban nem az energiaszektoron múlik, hanem az általános gazdasági helyzet és a válság következménye. A villamos energia tényleges ára az EU-átlag alatt van. Ugyanakkor a kisebb bérb?l arányaiban többet kell költeni a rezsire. Mint már említettem, vállalkozásunk egy hosszú ellátási lánc utolsó eleme, amelynek árrését az állam úgy szabályozza, hogy az most a költségeket sem fedezi. Ugyanakkor újabb és újabb fölösleges, id?rabló bürokratikus intézkedések közepette nehéz a hatékonyságot fokozni. Az általunk értékesített energia beszerzési árát az állami tulajdonú MVM határozza meg. Ez az ár januárban nem csökkent. Az energiapiac sem élénk. Az egész rendszer változások után kiált, ezért kellene az érintetteknek egy asztalhoz ülniük.
– Lehetségesnek tart harmincszázalékos árcsökkentést piaci alapon?
– Nem. Hosszabb távon a mostani egységes árszint sem tartható. Le kell ülni, és meg kell vitatni, hogy a leginkább rászorulókat miként segítsük.
– Miért nem tartalékoltak akkor, amikor emelkedtek az áramárak?
– Ezt sem tudom hová tenni. Az okokat az ellátási lánc egészének vizsgálatával kell keresnünk. Hiszi vagy nem, nincsenek tartalékaink. Könyveink mindenki el?tt nyitva állnak.
– Ha tényleg nem lát további hatékonyságjavítási lehet?séget, akkor nem kéne belátni, hogy az RWE rajtavesztett az 1995-ben bevállalt üzleti kockázaton?
– Mi hosszú távra ruháztunk be Magyarországon, a nyereséget nem használtuk fel teljes mértékben, hanem újra befektettük. Pontosan tudjuk, hogy Magyarország helyzete nehéz, nem lehet egyik napról a másikra kikecmeregni.
– Ilyen helyzetben az RWE-nek vannak terjeszkedési tervei Magyarországon?
– Bizton állíthatom, az RWE jelenleg egyetlen további magyar részvényt sem szeretne vásárolni.
– A paksi atomer?m? b?vítésében sem kívánnak részt venni?
– Kizárt. Az RWE világosan kijelentette, hogy sem Németországban, sem azon kívül semmiféle atomer?m?-építésben nem vesz részt.
2013. 02. 07. | forrás: Népszabadság, Marnitz István | Michael Debreczeni
Ha további harminc százalékkal csökkentik a lakossági áramárakat, az Elm?-ÉMÁSZ lehúzhatja a rolót – mondta lapunknak Marie-Theres Thiell. Az áramcsoport igazgatósági elnöke szerint nincs luxuspro?t, s?t mára csak a veszteség maradt. A tulajdonos, a német RWE a kivonuláson is gondolkodik.
– Mi szólnak ahhoz, hogy a januári tízszázalékos energiaár-csökkentés után Lázár János államtitkár további harminc százalékot nyesne?
– Nem ismerem Lázár úr számításait, ezt nem tudom kommentálni. A villamosenergia-számla egyharmadát adók – els?sorban az áfa – teszi ki, több mint egyharmad megy az állami nagykeresked?nek, az MVM-nek, és kevesebb mint egyharmad áll rendelkezésre arra, hogy m?ködtessük a hálózatot, az ügyfélszolgálatot, anyagokat vásároljunk, béreket ?zessünk. Ha ezt a maradék harminc százalékot is elveszik, az Elm?-ÉMÁSZ befejezheti tevékenységét, mert nem tudjuk ki?zetni a számláinkat. Lehúzhatjuk a rolót, átadhatjuk a kulcsokat azoknak, akik képesnek érzik magukat a feladatra.
– Végelszámolás, felszámolás jönne, az RWE eladná Elm?-ÉMÁSZ-részvényeit, vagy csak a lakossági üzletágat adnák át?
– A „mi lenne, ha” jelleg? kérdésekre nehéz a válasz. A téma bonyolult, a cégek helyzete szerteágazó, a vagyonértékesítést értékelésnek kell megel?znie. Peter Terium, az RWE elnöke is úgy véli, most minden érintettnek egy asztal mellett ülve kellene áttekintenie a magyar szolgáltatóipar helyzetét. Az RWE sohasem mondta azt, hogy ne lehetne a részvények értékesítésér?l beszélni. A sajtóban megjelentek a kormány vételi szándékára vonatkozó általános utalások, de engem ebben az ügyben még nem keresett meg senki.
– Talán addig nyomják a tarifát, amíg az RWE maga kopogtat. Tárgyaltak már a kormány döntései mögött sejtett Simicska-körrel vagy épp Tarlós Istvánnal a F?gáz RWE-részvényeir?l?
– A kormányzat szándékait nem ismerem. Természetesen bármir?l lehet beszélni, de részvényeseink tulajdonát elajándékozni nem tudjuk, nem is akarjuk. Társunk, az EnBW eladásra felajánlott részvényeire nem akadt vev?, és a F?polgármesteri Hivataltól sem érkezett telefonhívás.
– Miként hat önökre a tízszázalékos januári tarifamérséklés?
– Az idei eredményünk az árcsökkentés és a nemrég bevezetett úgynevezett közm?adó miatt negatív lesz. Kiadásaink egyszer?en meghaladják a bevételeinket. Mivel az elmúlt években minden jelent?s hatékonyságjavító intézkedést végrehajtottunk, további „fájdalommentes” lépés nem lehetséges. Természetesen az ügyfeleink üzembiztos és balesetmentes energiaellátásához szükséges beruházásokat továbbra is fenntartjuk. Eddig évente 30-40 milliárd forint érték? beruházást hajtottunk végre. Így az üzemzavarok száma az 1995-ös szinthez képest megfelez?dött, és jó úton haladunk az európai színvonal eléréséhez. A hiányzó bevételek miatt viszont most beruházásainkat körülbelül a felére kell csökkentenünk. További korszer?sítésekre nincs mód: forrásainkat az állagmegóvásra összpontosítjuk. Így kevesebb megbízást tudunk adni több ezer magyar alvállalkozónknak. Attól tartok, emiatt a kis- és középvállalkozásoknál számos munkahelyet kell majd leépíteni. Pedig mi is a munkahelyteremtésben látjuk a gazdaság felemelkedésének zálogát.
– Tényleg csak trükköznek és pénzt talicskáznak?
– Ez a kijelentés nemcsak engem, de az Elm?-ÉMÁSZ-csoport valamennyi dolgozóját sérti. Komolyan gondolja, hogy több ezer magyar munkatársunk azon mesterkedik, hogy átverje a hon?társait? A politika évek óta ködös nyilatkozatokkal folytatja a befeketítésünket, mintha mi luxuspro?tot zsebelnénk be és pénzeszsákokon ücsörögnénk. De konkrét gyanút még soha senki nem fogalmazott meg. Az összes érintett hatósággal napi a kapcsolatunk. Mégis felajánlom: a kormány bármilyen ellen?rz? szervet, szakért?t ideküldhet, minden könyvünket átvizsgálhatja, nincs takargatnivalónk. Németh Szilárd polgármester úrnak is írtunk. Csak szeretném, ha gazdasági tények és nem sejtetések ?gyelembevételével egyeztetnénk.
– Lázár János szerint az energiabefektet?k több száz százalékos nyereséget értek el. Önök eddig mennyi pénzt vittek ki?
– A számot nem tudom értelmezni, nem értem. Mi bemutattuk számításainkat, szívesen megismernénk az ön által említetteket is. A részvényekért annak idején ki?zetett árat mindenesetre még nem kerestük meg. Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztések érdekében a tulajdonosok ne a teljes nyereséget vegyék fel. Az ÉMÁSZ sokszor nem is ?zetett osztalékot. A 2010-es 18 milliárdos nyereség után 2011-ben 15 milliárd osztalékot ?zettünk ki, ennek közel húsz százalékát állami résztulajdonosunk, az MVM kapta. Ennél lényegesen többet, mintegy 30 milliárd forintot ruháztunk be. Tavalyi eredményükr?l és az ez alapján idén ki?zetend? osztalékunkról még nem mondhatok semmit. Annyit azonban elárulhatok, hogy az árcsökkentés 8,5, a közm?adó 4,8 milliárd forintot von el a hálózatüzemeltet?t?l, melynek eredménye így nulla körül alakul. Az egyetemes szolgáltatói tevékenység pedig már régóta nagyjából évi hatmilliárdos veszteséget produkál.
– Bencsik János ex-államtitkár szerint a külföldi cégek körében dívik a legális, de etikátlan, csoporton belüli számlázás. Önöknél is?
– Ha bárki vádakat fogalmaz meg, kérem, azt konkrétan tegye. Másokról nem tudok nyilatkozni, de nálunk ilyen nincs. Könyvvizsgálói jelentésünk külön fejezetben foglalkozik a csoporton belüli elszámolásokkal, de senki sem talált kivetnivalót. Mi egyetlen testvérvállalattól, az RWE IT Hungáriától veszünk igénybe szolgáltatásokat. Cégeink így húsz százalékkal kedvez?bben vehetnek szoftverlicenceket. Ez egy magyar székhely?, magyarokat foglalkoztató társaság, amely – az RWE-csoport számos cégéhez hasonlóan – nonpro?t alapú úgynevezett costcenter.
– Helyben vagyunk, Orbán Viktor pont azt szeretné, ha az egész Elm?-ÉMÁSZ nonpro?t costcenterként m?ködne.
– Egy piacgazdaságban ez a szemlélet teljességgel elfogadhatatlan. Ha valaki dolgozik, ?zetést akar. A vállalkozó nem bankba teszi a t?kéjét, hanem befekteti, kockázatokat vállal, hozamot remél. Ez a piacgazdaság alapelve, amit nem szerencsés megkérd?jelezni. Amúgy idei veszteségünkkel már túl is szárnyaltuk a kormányf? által kívánatosként kit?zött nonpro?t állapotot. Természetesen elfogadhatatlannak tartom azt is, hogy egyes családok jövedelmük nagy részét rezsire költik. Ennek megoldására az iparág tavaly novemberben javaslatot tett a kormánynak. A tárgyalások azonban az év végén megszakadtak, és ehelyett egységes árcsökkentés lépett életbe. Ezen az átlag áramfogyasztó talán havonta nyolcszáz forintot takarít meg, de az iparágból kivont pénz a rendszer stabilitását és a munkahelyek fennmaradását veszélyezteti. Mindkett? a gazdaság m?ködésének alapja.
– Mi bizonyítaná, hogy ez nem üres fenyegetés?
– A józan paraszti ész. A hálózat természetesen nem fog összeomlani, a biztonságon nem takarékoskodunk. De világos, ha kevesebb pénz jut beruházásokra, kevesebb megbízást adhatunk alvállalkozóinknak, az üzemzavarok száma nem csökken, elhárításuk nem rövidül.
– Mivel lenne elégedett?
– Ebben a pillanatban azt szeretném, ha leülhetnénk a kormánnyal, és kidolgoznánk az energiarendszer fejlesztésének stratégiáját, ?gyelembe véve az EU irányelveit és a lakosság ?zet?képességét. Jöv?képre van szükségem. Mit mondjak a dolgozóimnak, a beszállítóimnak?
– Gondolom azt, hogy rövidesen állami tulajdonba kerülnek.
– És attól minden megoldódik? A pénzellátási problémák fennmaradnak. Ebben az esetben a veszteségeket nem a részvényesek pénzéb?l, hanem a magyar emberek adójából kellene majd fedezni. A számlát valakinek ki kell ?zetnie.
– A fogyasztóknak miért jobb egy magántulajdonú Elm?-ÉMÁSZ, mint egy állami?
– Ez is egy megválaszolhatatlan „mi lenne, ha…”-kérdés, de elmondom, amire büszkék vagyunk. Az üzemzavarok száma – a nagyarányú beruházásoknak és az átvett eljárásoknak köszönhet?en – jelent?sen csökkent. Közép-Európa egyik legbiztonságosabb munkahelyévé váltunk. Nemrég írtuk alá a háromezer munkavállalónkat érint?, minden jogszabályváltozást ?gyelembe vev? új kollektív szerz?dést, amelyet sok helyütt felmondtak. Korszer? számlázás, felújított ügyfélirodák és hálózat – ezek a gazdasági fellendülés alapjai.
– Az el?z? kormányok alatt jobb volt?
– Nem tudom, nem én irányítottam az Elm?-ÉMÁSZ-t. Egyébként az Orbán-kabintettel is számos konstruktív megbeszélést folytattunk. Céljaink közösek: a fogyasztók hosszú távon biztonságos és kedvez? árú ellátása. Az utat viszont különböz?képpen képzeljük el.
– Jól látom, ha hallgatnak, a kormány tovább húzza a srófot, ha pedig tiltakoznak, lebrüsszelitázzák önöket?
– Továbbra is korrekt, kiegyensúlyozott kormányzati kapcsolatokra törekszünk. Ugyanakkor részvényeseinkkel szembeni kötelezettségünkb?l fakadóan meg kell vizsgálnunk a legújabb árintézkedésekkel kapcsolatos jogorvoslati lehet?ségeket. A helyzet további romlását nemcsak Magyarországon, de Brüsszelben és választott bíróság el?tt is szeretnénk elkerülni.
– Hogy lobbiznak? Angela Merkel, José Manuel Barroso vagy épp a valutaalap állítólag rendre a honi energiabefektet?k panaszait rója fel a magyar kormánynak.
– Tudna esetleg példákat mondani? Mi a problémákat a magyar kormánynak mutatjuk be. Id?r?l id?re elmondjuk a véleményünket, de hogy ezzel mi történik, nem tudjuk.
– Az Eurostat szerint a magyar lakossági áramtarifa a ?zet?képességhez képest az EU-ban a második legmagasabb, az árak rendre in?áció felett n?ttek. A többi tagállam energiacégei nem hatékonyabbak önöknél, ha sikeresebben igazítják tarifáikat a helyi bérviszonyokhoz?
– A bérek Magyarországon sajnos nagyon alacsonyak, ez azonban nem az energiaszektoron múlik, hanem az általános gazdasági helyzet és a válság következménye. A villamos energia tényleges ára az EU-átlag alatt van. Ugyanakkor a kisebb bérb?l arányaiban többet kell költeni a rezsire. Mint már említettem, vállalkozásunk egy hosszú ellátási lánc utolsó eleme, amelynek árrését az állam úgy szabályozza, hogy az most a költségeket sem fedezi. Ugyanakkor újabb és újabb fölösleges, id?rabló bürokratikus intézkedések közepette nehéz a hatékonyságot fokozni. Az általunk értékesített energia beszerzési árát az állami tulajdonú MVM határozza meg. Ez az ár januárban nem csökkent. Az energiapiac sem élénk. Az egész rendszer változások után kiált, ezért kellene az érintetteknek egy asztalhoz ülniük.
– Lehetségesnek tart harmincszázalékos árcsökkentést piaci alapon?
– Nem. Hosszabb távon a mostani egységes árszint sem tartható. Le kell ülni, és meg kell vitatni, hogy a leginkább rászorulókat miként segítsük.
– Miért nem tartalékoltak akkor, amikor emelkedtek az áramárak?
– Ezt sem tudom hová tenni. Az okokat az ellátási lánc egészének vizsgálatával kell keresnünk. Hiszi vagy nem, nincsenek tartalékaink. Könyveink mindenki el?tt nyitva állnak.
– Ha tényleg nem lát további hatékonyságjavítási lehet?séget, akkor nem kéne belátni, hogy az RWE rajtavesztett az 1995-ben bevállalt üzleti kockázaton?
– Mi hosszú távra ruháztunk be Magyarországon, a nyereséget nem használtuk fel teljes mértékben, hanem újra befektettük. Pontosan tudjuk, hogy Magyarország helyzete nehéz, nem lehet egyik napról a másikra kikecmeregni.
– Ilyen helyzetben az RWE-nek vannak terjeszkedési tervei Magyarországon?
– Bizton állíthatom, az RWE jelenleg egyetlen további magyar részvényt sem szeretne vásárolni.
– A paksi atomer?m? b?vítésében sem kívánnak részt venni?
– Kizárt. Az RWE világosan kijelentette, hogy sem Németországban, sem azon kívül semmiféle atomer?m?-építésben nem vesz részt.
2013. 02. 07. | forrás: Népszabadság, Marnitz István | Michael Debreczeni
A dél-brandenburgi Schipkau közelében üzemel? rendszerben 2.578 db inverter m?ködik a RUEFUsol GmbH-tól.
A POWER-GEN International Project of the Year gála keretén belül a Meuro napelemer?m? parknak lett odaítélve a 2012-es év legjobb napelemes projekt címe.
A projekt kiválasztása a logisztikai ismertet?k, az innovációs er?k és a beépített technológia valamint a közvetlen környezetet érint? pozitív kihatása alapján történt. Ezáltal több kvalifikált munkahelyet teremtettek a környékbelieknek. A „Project of the Year Awards” kitüntetést a nemzetközi szakmai magazin, a Power Engineering és a Renewable Energy World adja ki minden évben.
A 150 hektáron elterül? 70 MWp névleges teljesítmény? rendszerhez a REFUsol szállította a 38 db REFUsol 333K és 2.540 db REFUsol 020K típusú invertereket. A REFUsol 333K típusú központi inverter lényegesen csökkenti a napelemes szolarparkok és az ipari csarnoktet?kre telepített rendszerek bekerülési költségét. Az inverter magas bemeneti feszültsége megengedi a hosszabb stringek összeállítását, ami így azonos teljesítmény mellett alacsonyabb veszteségeket okoz a stringekben.
A 690 V magas kimeneti feszültséggel pedig több készülék párhuzamos üzemét lehet egyetlen egy transzformátoron keresztül megvalósítani. A REFUsol 020K típusú stringinvertert pedig, ami nem szorul karbantartásra, rugalmasan alkalmazható bármilyen napelemes rendszer szereléséhez, hogy elérjük vele a maximális hozamot.
A 306.000 db napelemes modulokból álló mez? Németország egyik felhagyott illetve lezárt barnaszén kitermel? helyén terül el. Összesen 17.500 négyszemélyes háztartást lát el zöld árammal és évente kb. 52.000 tonna CO2-t takarít meg. A projektet a GP Joule építette meg.
2013.02.06. | forrás: REFUsol GmbH 2013 | Michael Debreczeni
A Süddeutsche Zeitung tegnapi (2013. február 05.) kiadásában kiszámolja, hogy az utolsó évszázad 50-es évében Sellafieldben bekövetkezett nukleáris baleset következtében Angliának több mint 100 milliárd angol Fontot (113 mrd. Euró) kell még 2120-ig a katasztrófa eltüntetésére ráfordítani.
Az állítólagosan olcsó atomenergiáról végül is kiderül, hogy valójában ez a legdrágább villamosenergia egyáltalán. Íme a Süddeutsche Zeitung cikke:
„A régi Szovjetunión és Japánon kívül aligha akad még egy olyan hely, ami annyira szennyezett lenni mint Sellafield. Az Ír-tenger melletti északnyugati angol nukleáris komlexum területén egyesítve volt annak idején az urán- és a plutónium körforgás minden egyes területe: a f?t?elemek (rudak) gyártása, az atomreaktorok és az elhasznált f?t?elemek újrafeldolgozó üzemei.
Az ott keletkezett rádiókémiai munkálatok hulladékait hol tavakban, silókban vagy már csöpög? tartályokban tárolják a létesítmény területén. A kezel?knek ezenkívül le kell még bontani az 1957-ben t?zbalesetet szenvedett és megsérült plutónium-tenyészt?reaktort is. Ez igen sokba fog kerülni, állapította meg hétf?n az angol Alsóház bizottsága.
Londonban jelenleg 67,5 milliárd Font (78 mrd. Euró) összköltséggel számítanak 2120-ig csak Sellafieldre. Ehhez jön még további 32,5 mrd. Font Anglia többi atomreaktorára. Ez durván 100 milliárd Font; de a képvisel?k további áremelésekkel számolnak.
2007-ben még csak 61 milliárd Fontra saccolták az összköltségeket. Kormányzatok egész sora vallott cs?döt a nukleáris visszaépítés problémái el?tt, bírálja a bizottság. A jelenlegi sellafieldi munkák költségei már 1,6 milliárd Fontra rúgnak, és a 14 projektb?l 12 már a tervezett határid?t is túllépte.”
2013.02.06. | forrás: Süddeutche Zeitung | Michael Debreczeni
A villamosenergia 2013 januári ára a legalacsonyabb 2005 óta a t?zsdén
Az ok a megújuló energiák tovább növeked? részesedése (2012: kereken 110 milliárd kWh zöldáram), ami a t?zsdei árakat rekordmélységre nyomja, ismertette a münsteri Megújuló Energiák Nemzetközi Gazdasági Fóruma (IWR).
A csökken? áralakulásokból legf?képpen a nagyfelvásárlók profitálnak, akik már most olcsón beszerezhetik igényüket 2014-t?l egészen 2016-ig. A 2014-es alapterhelés? áram kereskedési értéke ~4 Cent/kWh az áramt?zsdén és ezáltal olyan alacsony mint 2005-ben utoljára. 2008-ban még közel 10 Centet, azaz több mint a dupláját kellet fizetni.
A már kereskedhet? 2015-ös év (4,2 cent/kWh) és a 2016-os év (4,2 kWh) szállítói ára is stagnál a 10 évvel ezel?tti szinten, holott 2015-ben leveszik a következ? atomer?m?vet a hálózatról (Grafenrheinfeld), jelenti az IWR.
A politika egyoldalúan ehermentesíti a nagyfogyasztókat, akik duplán profitálnak: az áramt?zsde egyre csökken? felvásárlási árai és az alacsony üzemi költségek valamint a Megújuló Energia Törvény (EEG) kib?vült kivételezési szabályozásai miatt. (Megjegyzés: a nagy- és kivételezett fogyasztók csak minimális (pár ezrelék) járulékot vagy semmit sem fizetnek.)
„A nagyfogyasztók milliárd nagyságú felvásárlásainak kihatását az EEG-járulékon keresztül a végfogyasztókra és az emelked? végfogyasztói áramárak okát végül a megújuló energiákra terhelik”, magyarázta az áramt?zsde paradox helyzetét az IWR igazgatója Dr. Norbert Allnoch.
2013.02.11. | forrás:Internationales Wirtschaftsforum Regenerative Energien (IWR) 2013 | Michael Debreczeni
