Csalódniuk kell azoknak, akik abban reménykedtek, hogy végre megnyílnak olyan pályázatok, amelyek napelemes kis er?m?vek építését támogatják családi házaknál. Örülhetnek viszont az önkormányzatok és beruházóik, mert most inkább ilyen fejlesztésekre fordít pénzt a kormány. A megújuló energia hasznosítására szánt források a paksi atomer?m? b?vítése miatt apadoznak.
Az állami rezsicsökkentésnél is nagyobb megtakarítást ígérnek azok a mini er?m?vek, amelyeket egyre nagyobb számban szerelnek fel a családok a saját házukra. A napelemes áramtermel?k ma már abban bízhatnak, hogy amennyi energiát nyáron összegy?jtenek, az b?ven fedezi a téli fogyasztásukat, s?t egy kis hasznuk is marad rajta. 2008 óta lehet?ség van arra, hogy a többletáramot bárki betáplálja áramszolgáltatója hálózatába, majd utóbb visszavásárolja azt. Lehet szó nap-, szél- vagy vízenergia hasznosításáról, a szolgáltatók vev?k az áramra, ahogy ez például az E.ON honlapjáról is kiderül. A vállalkozó szellem? családok száma igen szép ütemben gyarapszik.
Kétségtelen azonban, hogy ezek a beruházások belekerülnek 1-2 millió forintba. És bár a befektetés 8-10 év alatt megtérül, könnyebb lenne az elhatározás, ha a háztartásoknak kisebb összeget kellene zsebb?l állniuk. Erre azonban 2020-ig nem lesz lehet?ség – közölte a VS.hu-val a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felel?s államtitkára, Szabó Zsolt. Pedig a társasházak energiahatékonyságának javítására jelenleg is fut egy pályázat 10 milliárd forintos kerettel, csakhogy az a kiírás inkább az ablakcseréket és szigeteléseket preferálja, a napelemek beépítésével jóval nehezebb a szükséges pontszámot elérni.
Cserébe viszont aktivizálja magát az állam a megújuló energiaforrások kiaknázásában. Mint az államtitkár elmondta, olyan tenderek kiírására készülnek, amelyeken önkormányzatok közösségei indulhatnak, hogy együttesen építsenek ki hatalmas napelemparkokat. Így legalább nemcsak a beruházás lesz olcsóbb, de a felesleges áram értékesítéséb?l származó haszon is az önkormányzati intézményeknél landol.
A megtermelt energiát ugyanis egyrészt felhasználják az iskolákban, szociális otthonokban és más intézményekben, a felesleget pedig eladják az áramszolgáltatónak, amely könnyen lehet, hogy el?bb-utóbb egyedül az állami Els? Nemzeti Közm?szolgáltató lesz. Szabó Zsolt számításai szerint a pályázatot még idén, kés? ?sszel vagy legkés?bb jöv? tavasszal kiírják.
Ilyen napelemes kis er?m?b?l már m?ködik néhány az országban. A legdrágább, bár nem a legnagyobb, az újszilvási, amely 600 millió forintba került, és ennek volt a legnagyobb arányú az uniós támogatása, amint ez egy ágazati konferencia
el?adásából és az újszilvási
honlapról is kiderül. Míg a többi a költség 50-60 százalékára kapott dotációt, az újszilvásinak a 70 százalékát állta az EU. A Pest megyei település er?m?vét az Újszilvási Naper?m?park Kft. üzemelteti, amely a falu és az Elios Innovatív Energetikai Zrt. tulajdonában van. Az Elios az a cég, amely az elmúlt években sorra nyerte az önkormányzati megbízásokat a közvilágítás felújítására, és amelynek áprilisig tulajdonosa volt Orbán Viktor kormányf? veje, Tiborcz István. Tiborcz az újszilvási er?m? építésekor is igazgatósági tag volt a cégben.
ÁLLAMI KONKURENCIA
Az állam tehát maga is úgy látja, nem rossz üzlet egy ilyen kis áramtermel?. Mint az államtitkár elmondta, a napfényt kiegészítenék még geotermikus energiával is, így télen-nyáron a f?tés és a h?tés is megoldott. Idehaza egyébként jelenleg „fényévvel” vezet a napenergia hasznosítása a többi megújuló energiaféleséghez képest.
A közösségi beruházások megtérülése érdekében még a régóta várt új szabályozást, az úgynevezett Metárt (megújuló és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszert) is megalkotnák, amely alapján a nagyobb, tehát intézményi vagy céges áramtermel?k számára hosszabb, akár 15 éves távon is vállalnák az áram átvételét.
A lakossági magánberuházásban éppen ez a leggyengébb láncszem. Lehet-e bízni abban, hogy a közm?szolgáltató még kett?, öt vagy tíz év múlva is átveszi t?lem a mini szél- vagy naper?m?vemben megtermelt áramot? Garancia nincs rá, de a piaci szerepl?k der?látók.
A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke, Kiss Ern? azzal érvel, hogy egyrészt az ágazatban már több ezer ember dolgozik, nem lenne ésszer? ezeket a munkahelyeket leépíteni. Arra a felvetésre, hogy létezik olyan kormányzati intézkedés, amely munkahelyek megsz?nésével jár, akár a vasárnapi zárva tartásra, akár a dohánykereskedelem átszervezésére gondolunk, Kiss Ern? azt mondta, hogy a napelemek felszerelése még támogatás nélkül is megéri, nem véletlenül duplázódik évente a beruházások száma.
Azt azonban a szakmai szövetség is úgy látja, hogy a kormánynak nem szándéka megújuló energia felhasználásával kiváltani a paksi atomer?m? b?vítését, ezért igyekszik kordában tartani ezeket a beruházási szándékokat. Utoljára 2012-ben írtak ki ilyen pályázatot, de akkor is csak két napon át volt elérhet? a forrás, azóta pedig a napelemes termékdíj bevezetését?l kezdve a 100 ezer forintot kóstáló t?zvédelmi kapcsoló el?írásáig számtalan módon inkább nehezítették a zöldenergia elterjedését.
Forrás: vs.hu
