Az ENSZ Környezetvédelmi Programja () által megjelentetett átfogó tanulmány alapján m?szakilag és gazdaságilag is kivitelezhet? az a kibocsátáscsökkentés,
amellyel a globális h?mérséklet növekedését 2 Celsius fok alatt lehet tartani a 21. században – közölte a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) az MTI-vel csütörtökön.
Az UNEP által megjelentetett, évente készül? és immáron másodjára kiadott, úgy nevezett „Rés Jelentés” 15 ország 28 tudományos csoportjának 55 tudósának és szakért?jének közrem?ködésével készült. A jelentés egyik társszerz?je Diana Ürge-Vorsatz, a CEU professzora, az egyetem Éghajlatváltozási és Fenntartható Energiapolitikai Kutatóközpontjának igazgatója volt.
A tanulmány szerint a megújuló energia egyre szélesebb kör? felhasználásával, tüzel?anyag-váltással és energia-hatékonysági fejlesztésekkel a szükséges kibocsátáscsökkentés nagy részét teljesíteni lehet. További lehet?ségek rejlenek a szektorális fejlesztésekben, többek között a tömegközlekedés fejlesztésében, az alacsonyabb fogyasztású járm?vek elterjedésében, illetve a mez?gazdaság és a hulladék-gazdálkodás hatékonyságának a növelésében – írták elemzésükben a kutatók.
A szerz?k felhívták a figyelmet arra, hogy a légi közlekedés és a hajózás fontos terület, mivel ezek a „nemzetközi kibocsátások” kívül esnek a Kiotói Jegyz?könyv hatályán. A két terület együtt a globális szén-dioxid-kibocsátás 5 százalékáért felel?s – írják a szakért?k.
A dél-afrikai Durbanben zajló, december közepéig tartó 17. klímacsúcson a környezetvédelmi szakemberek tárgyalásainak f? célkit?zése, hogy megállapodjanak: miként lehet a föld átlagh?mérsékletének emelkedését 2 Celsius fokban megállítani.
A tanulmány készít?i szerint a döntéshozók 2020-ig képesek lehetnek a célkit?zés teljesítésének irányába mutató intézkedéseket elfogadni. Ehhez egyrészt az kell, hogy megegyezzenek az ambiciózusabb kibocsátás-csökkentési vállalások végrehajtásában és az azokhoz köt?d? szigorúbb megfeleltetési szabályokról. Döntést kell hozniuk arról, hogy az energia rendszereikben megcélozzák a nem fosszilis és megújuló energiahordozók használatát, valamint jelent?s eredményeket érnek el az energia hatékonyság javításában. Végül pedig er?s, hosszú távú, szektorspecifikus szabályokat kell bevezetniük annak érdekében, hogy a különböz? gazdasági szektorok realizálják a kibocsátás-csökkentési képességüket.
forrás: mti
Peking, 2011. november 24., csütörtök (MTI) – Kína olajkitermelése egyenletesen fog n?ni a következ? 20 évben, míg a gázkitermelésben ugrásszer? emelkedést jósolnak a szakemberek – derül ki a föld és er?források tárcájának csütörtöki közléséb?l.
Az olaj- és gázkitermelés olajegyenértéken számolva 2015-re 360 millió tonnára, míg 2030-ra 450 millió tonnára fog n?ni; tavaly 280 millió tonna volt a kibocsátás – közölte a szaktárca illetékes igazgatója egy pekingi tájékoztatón. Hozzátette, hogy a növekedéshez els?sorban a gáz ágazat fog hozzájárulni.
Az országban 52 trillió köbméter gáz lel?helyét ismerik, amelyb?l 32 trillió köbméter aknázható ki – szerepel a tájékoztatón közreadott jelentésben. E szerint a gázkitermelés 2030-ra eléri a 300 milliárd köbmétert. A f?bb lel?helyek továbbra is a bels?-mongóliai Ordosz medence, az észak-nyugat-kínai Hszincsiangban (Xinjiang) a Tarim medence és a szecsuáni medence.
A tájékoztatón elhangzott, hogy Kína a következ? 20 évben képes lesz fenntartani évente átlagosan a 200 millió tonnás k?olaj kitermelést, a csúcs 220 millió tonna lehet.
Kína az egyre növekv? energiaigények miatt fokozni kívánja mind az olaj, mind a gáz kitermelését, hogy csökkentse függ?ségét az importtól. Korában közölt adatok szerint az ország körülbelül kétszer annyi k?olajat használ fel, mint amennyit megtermel, s a hazai kitermelés növelésének korlátozottsága miatt ez az import tartós növekedését vetíti el?re.
Kína k?olajimportja tavaly, amikor 17,5 százalékkal n?tt az el?z? évhez képest, rekordot ért el. Az idei féléves adatok azonban már mérsékl?d? növekedési ütemet mutatnak, s elemz?k szerint az éves növekedés mértéke 7 százalék körül lesz majd.
Kína olajfügg?ségi mutatója az év els? felében elérte az 54,8 százalékot, egy százalékponttal volt magasabb az el?z? év azonos id?szakához képest.
Kína olajkitermelése egyenletesen fog n?ni a következ? 20 évben, míg a gázkitermelésben ugrásszer? emelkedést jósolnak a szakemberek – derül ki a föld és er?források tárcájának csütörtöki közléséb?l.
Az olaj- és gázkitermelés olajegyenértéken számolva 2015-re 360 millió tonnára, míg 2030-ra 450 millió tonnára fog n?ni; tavaly 280 millió tonna volt a kibocsátás – közölte a szaktárca illetékes igazgatója egy pekingi tájékoztatón. Hozzátette, hogy a növekedéshez els?sorban a gáz ágazat fog hozzájárulni.
Az országban 52 trillió köbméter gáz lel?helyét ismerik, amelyb?l 32 trillió köbméter aknázható ki – szerepel a tájékoztatón közreadott jelentésben. E szerint a gázkitermelés 2030-ra eléri a 300 milliárd köbmétert. A f?bb lel?helyek továbbra is a bels?-mongóliai Ordosz medence, az észak-nyugat-kínai Hszincsiangban (Xinjiang) a Tarim medence és a szecsuáni medence.
A tájékoztatón elhangzott, hogy Kína a következ? 20 évben képes lesz fenntartani évente átlagosan a 200 millió tonnás k?olaj kitermelést, a csúcs 220 millió tonna lehet.
Kína az egyre növekv? energiaigények miatt fokozni kívánja mind az olaj, mind a gáz kitermelését, hogy csökkentse függ?ségét az importtól. Korában közölt adatok szerint az ország körülbelül kétszer annyi k?olajat használ fel, mint amennyit megtermel, s a hazai kitermelés növelésének korlátozottsága miatt ez az import tartós növekedését vetíti el?re.
Kína k?olajimportja tavaly, amikor 17,5 százalékkal n?tt az el?z? évhez képest, rekordot ért el. Az idei féléves adatok azonban már mérsékl?d? növekedési ütemet mutatnak, s elemz?k szerint az éves növekedés mértéke 7 százalék körül lesz majd.
Kína olajfügg?ségi mutatója az év els? felében elérte az 54,8 százalékot, egy százalékponttal volt magasabb az el?z? év azonos id?szakához képest.
Forrás: mti
Támogatná az Európai Unió energiahatékonysági irányelv tervezete a h?vel kapcsoltan történ? áramtermelést, ugyanakkor Magyarországon támadják ezt – állapítja meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.
Magyarországon az év közepén megsz?nt a kapcsoltan termel? társaságok által el?állított áram kötelez? átvételi rendszere,
ami támogatást jelentett a cégek számára. Majd ezt követ?en 2011. október 1-t?l hatósági árat vezettek be a megtermelt távh?re.
Az MKET közleményének magyarázata szerint a készül? energiahatékonysági irányelv az energiahatékonyság 2020-ra kit?zött 20 százalékos javításának megvalósulását segítené. A fenti cél elérését nagyon jól szolgálja a kapcsolt termelésben a kogenerációs technológia, amelyet a magas hatékonyságú er?m?vek, a f?tési és h?tési teljesítmények maximális kihasználása és az áramtermelés közben keletkez? h? tökéletes hasznosítása jellemez.
A magas hatásfokú kapcsolt er?m?vek a hagyományos áramtermel? egységekhez képest akár 50 százalékkal is mérsékelik az elvesztegetett energia mennyiségét – amíg egy meglév? hagyományos er?m? a bemen? 100 egységnyi primerenergia 65 százalékát is eltékozolhatja, addig a kapcsolt er?m?vek esetében ez az arány csupán 20 százalék körül mozog.
Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke a közleményben hangsúlyozza: „az újonnan készül? energiahatékonysági irányelv rendelkezéseinek köszönhet?en a kapcsolt energiatermelés, elismerve annak gazdasági és környezetvédelmi el?nyeit, uniós szinten kapja meg a kell? támogatást”.
A tervezet szerint a tagországoknak hosszú távra szóló nemzeti terveket kellene kidolgozniuk a kogenerációs iparág fejl?dési árnyairól és támogatási elképzeléseir?l. A tervezet kötelez?vé tenné a régebbi er?m? egységek felújításakor a kapcsoltan termel? berendezések felszerelését és a 20 megawattnál nagyobb teljesítmény? er?m?veket a helyi h?piacok közelébe kellene létesíteni és azokba csak kapcsolt termelésre alkalmas berendezéseket építhetnének be.
A beépített mintegy 100 gigawattnyi kapcsoltenergia-termel? kapacitással az Európai Unió még mindig nem használja ki teljességgel a rendelkezésére álló lehet?ségeket, holott az energiatermel? szektorban ez jelentheti a leggyorsabb és leginkább költségkímél? eszközt a hatékonyság növelésére – hangsúlyozza a közlemény. Magyarországon egyébként 1,5 gigawatt az ilyen beépített kapacitás.
Az 1996-ban alakult Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) az egyik legjelent?sebb szakmai szervez?dés az energetikai területén: 47 társaság a tagja.
forrás: mti
Budapest, 2011. november 24., csütörtök (MTI) – Támogatná az Európai Unió energiahatékonysági irányelv tervezete a h?vel kapcsoltan történ? áramtermelést, ugyanakkor Magyarországon támadják ezt – állapítja meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.
Magyarországon az év közepén megsz?nt a kapcsoltan termel? társaságok által el?állított áram kötelez? átvételi rendszere, ami támogatást jelentett a cégek számára. Majd ezt követ?en 2011. október 1-t?l hatósági árat vezettek be a megtermelt távh?re.
Az MKET közleményének magyarázata szerint a készül? energiahatékonysági irányelv az energiahatékonyság 2020-ra kit?zött 20 százalékos javításának megvalósulását segítené. A fenti cél elérését nagyon jól szolgálja a kapcsolt termelésben a kogenerációs technológia, amelyet a magas hatékonyságú er?m?vek, a f?tési és h?tési teljesítmények maximális kihasználása és az áramtermelés közben keletkez? h? tökéletes hasznosítása jellemez.
A magas hatásfokú kapcsolt er?m?vek a hagyományos áramtermel? egységekhez képest akár 50 százalékkal is mérsékelik az elvesztegetett energia mennyiségét – amíg egy meglév? hagyományos er?m? a bemen? 100 egységnyi primerenergia 65 százalékát is eltékozolhatja, addig a kapcsolt er?m?vek esetében ez az arány csupán 20 százalék körül mozog.
Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke a közleményben hangsúlyozza: „az újonnan készül? energiahatékonysági irányelv rendelkezéseinek köszönhet?en a kapcsolt energiatermelés, elismerve annak gazdasági és környezetvédelmi el?nyeit, uniós szinten kapja meg a kell? támogatást”.
A tervezet szerint a tagországoknak hosszú távra szóló nemzeti terveket kellene kidolgozniuk a kogenerációs iparág fejl?dési árnyairól és támogatási elképzeléseir?l. A tervezet kötelez?vé tenné a régebbi er?m? egységek felújításakor a kapcsoltan termel? berendezések felszerelését és a 20 megawattnál nagyobb teljesítmény? er?m?veket a helyi h?piacok közelébe kellene létesíteni és azokba csak kapcsolt termelésre alkalmas berendezéseket építhetnének be.
A beépített mintegy 100 gigawattnyi kapcsoltenergia-termel? kapacitással az Európai Unió még mindig nem használja ki teljességgel a rendelkezésére álló lehet?ségeket, holott az energiatermel? szektorban ez jelentheti a leggyorsabb és leginkább költségkímél? eszközt a hatékonyság növelésére – hangsúlyozza a közlemény. Magyarországon egyébként 1,5 gigawatt az ilyen beépített kapacitás.
Az 1996-ban alakult Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) az egyik legjelent?sebb szakmai szervez?dés az energetikai területén: 47 társaság a tagja.
forrás: mti
Budapest, 2011. november 24., csütörtök (MTI) – Támogatná az Európai Unió energiahatékonysági irányelv tervezete a h?vel kapcsoltan történ? áramtermelést, ugyanakkor Magyarországon támadják ezt – állapítja meg a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben.
Magyarországon az év közepén megsz?nt a kapcsoltan termel? társaságok által el?állított áram kötelez? átvételi rendszere, ami támogatást jelentett a cégek számára. Majd ezt követ?en 2011. október 1-t?l hatósági árat vezettek be a megtermelt távh?re.
Az MKET közleményének magyarázata szerint a készül? energiahatékonysági irányelv az energiahatékonyság 2020-ra kit?zött 20 százalékos javításának megvalósulását segítené. A fenti cél elérését nagyon jól szolgálja a kapcsolt termelésben a kogenerációs technológia, amelyet a magas hatékonyságú er?m?vek, a f?tési és h?tési teljesítmények maximális kihasználása és az áramtermelés közben keletkez? h? tökéletes hasznosítása jellemez.
A magas hatásfokú kapcsolt er?m?vek a hagyományos áramtermel? egységekhez képest akár 50 százalékkal is mérsékelik az elvesztegetett energia mennyiségét – amíg egy meglév? hagyományos er?m? a bemen? 100 egységnyi primerenergia 65 százalékát is eltékozolhatja, addig a kapcsolt er?m?vek esetében ez az arány csupán 20 százalék körül mozog.
Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke a közleményben hangsúlyozza: „az újonnan készül? energiahatékonysági irányelv rendelkezéseinek köszönhet?en a kapcsolt energiatermelés, elismerve annak gazdasági és környezetvédelmi el?nyeit, uniós szinten kapja meg a kell? támogatást”.
A tervezet szerint a tagországoknak hosszú távra szóló nemzeti terveket kellene kidolgozniuk a kogenerációs iparág fejl?dési árnyairól és támogatási elképzeléseir?l. A tervezet kötelez?vé tenné a régebbi er?m? egységek felújításakor a kapcsoltan termel? berendezések felszerelését és a 20 megawattnál nagyobb teljesítmény? er?m?veket a helyi h?piacok közelébe kellene létesíteni és azokba csak kapcsolt termelésre alkalmas berendezéseket építhetnének be.
A beépített mintegy 100 gigawattnyi kapcsoltenergia-termel? kapacitással az Európai Unió még mindig nem használja ki teljességgel a rendelkezésére álló lehet?ségeket, holott az energiatermel? szektorban ez jelentheti a leggyorsabb és leginkább költségkímél? eszközt a hatékonyság növelésére – hangsúlyozza a közlemény. Magyarországon egyébként 1,5 gigawatt az ilyen beépített kapacitás.
Az 1996-ban alakult Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) az egyik legjelent?sebb szakmai szervez?dés az energetikai területén: 47 társaság a tagja.
forrás: mti
Peking,
2011. november 24.,
csütörtök (MTI) – Kína olajkitermelése egyenletesen fog n?ni a következ? 20 évben, míg a gázkitermelésben ugrásszer? emelkedést jósolnak a szakemberek – derül ki a föld és er?források tárcájának csütörtöki közléséb?l.
Az olaj- és gázkitermelés olajegyenértéken számolva 2015-re 360 millió tonnára, míg 2030-ra 450 millió tonnára fog n?ni; tavaly 280 millió tonna volt a kibocsátás – közölte a szaktárca illetékes igazgatója egy pekingi tájékoztatón. Hozzátette, hogy a növekedéshez els?sorban a gáz ágazat fog hozzájárulni.
Az országban 52 trillió köbméter gáz lel?helyét ismerik, amelyb?l 32 trillió köbméter aknázható ki – szerepel a tájékoztatón közreadott jelentésben. E szerint a gázkitermelés 2030-ra eléri a 300 milliárd köbmétert. A f?bb lel?helyek továbbra is a bels?-mongóliai Ordosz medence, az észak-nyugat-kínai Hszincsiangban (Xinjiang) a Tarim medence és a szecsuáni medence.
A tájékoztatón elhangzott, hogy Kína a következ? 20 évben képes lesz fenntartani évente átlagosan a 200 millió tonnás k?olaj kitermelést, a csúcs 220 millió tonna lehet.
Kína az egyre növekv? energiaigények miatt fokozni kívánja mind az olaj, mind a gáz kitermelését, hogy csökkentse függ?ségét az importtól. Korában közölt adatok szerint az ország körülbelül kétszer annyi k?olajat használ fel, mint amennyit megtermel, s a hazai kitermelés növelésének korlátozottsága miatt ez az import tartós növekedését vetíti el?re.
Kína k?olajimportja tavaly, amikor 17,5 százalékkal n?tt az el?z? évhez képest, rekordot ért el. Az idei féléves adatok azonban már mérsékl?d? növekedési ütemet mutatnak, s elemz?k szerint az éves növekedés mértéke 7 százalék körül lesz majd.
Kína olajfügg?ségi mutatója az év els? felében elérte az 54,8 százalékot, egy százalékponttal volt magasabb az el?z? év azonos id?szakához képest.
A széndioxid-kibocsátás csökkentését segítend? kísérleti jelleggel kibocsátás-kereskedelmi rendszert állít fel Kína – er?sítette meg az év eleje óta kering? hírt a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság egy magát megnevezni nem kívánó hivatalnoka a Hszinhua hírügynökségnek. A kísérleti projekt hét városban és tartományban indul, ezt követ?en terjesztik majd ki az egész országra.
A kereskedés Peking, Sanghaj, Tiencsin (Tianjin) és Csungking (Chongqing) önálló közigazgatási egységekben és Sencsen (Shenzen), Hopej (Hubei), valamint Kuangtung (Guangdong, Kanton) tartományokban indul els?ként. A rendszer m?ködésének részleteir?l és az indulás pontos id?pontjáról egyel?re nem lehet tudni. Korábbi sajtóértesülések szerint az országos kibocsátás-kereskedelem az évtized közepére valósulhat meg. A sanghaji rendszer finanszírozásáról a város vezetése és a Kínai Ipari Bank november elején írt alá együttm?ködési megállapodást. A dokumentum alapján a kelet-kínai városban már 2012 során elindul majd a kereskedés. Kína 2020-ra a 2005-ös szinthez képest a GDP egy egységére jutó széndioxid-kibocsátást 40-45 százalékkal csökkentésére törekszik. A kormány által kedden publikált fehér könyv a klímaváltozás elleni küzdelem kiemelt szerepét hangsúlyozza a jelenlegi ötéves terv id?szaka (2011-2015) alatt.
Forrás: mti
A széndioxid-kibocsátás csökkentését segítend? kísérleti jelleggel kibocsátás-kereskedelmi rendszert állít fel Kína – er?sítette meg az év eleje óta kering? hírt a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság egy magát megnevezni nem kívánó hivatalnoka a Hszinhua hírügynökségnek. A kísérleti projekt hét városban és tartományban indul, ezt követ?en terjesztik majd ki az egész országra.
A kereskedés Peking, Sanghaj, Tiencsin (Tianjin) és Csungking (Chongqing) önálló közigazgatási egységekben és Sencsen (Shenzen), Hopej (Hubei), valamint Kuangtung (Guangdong, Kanton) tartományokban indul els?ként. A rendszer m?ködésének részleteir?l és az indulás pontos id?pontjáról egyel?re nem lehet tudni. Korábbi sajtóértesülések szerint az országos kibocsátás-kereskedelem az évtized közepére valósulhat meg. A sanghaji rendszer finanszírozásáról a város vezetése és a Kínai Ipari Bank november elején írt alá együttm?ködési megállapodást. A dokumentum alapján a kelet-kínai városban már 2012 során elindul majd a kereskedés. Kína 2020-ra a 2005-ös szinthez képest a GDP egy egységére jutó széndioxid-kibocsátást 40-45 százalékkal csökkentésére törekszik. A kormány által kedden publikált fehér könyv a klímaváltozás elleni küzdelem kiemelt szerepét hangsúlyozza a jelenlegi ötéves terv id?szaka (2011-2015) alatt.
Forrás: mti
Kovács Tamás Iván európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felel?s helyettes államtitkár írta alá Magyarország képviseletében az Észak-Dél Energia Infrastruktúra Folyosó cselekvési tervet és az annak végrehajtásáról szóló szándéknyilatkozatot szerdán Brüsszelben – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.
A projekt megvalósítására a magyar uniós elnökség idején létrejött munkacsoport teljes jogú tagja: Bulgária, Csehország,
Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Megfigyel? a tematikus csoportokban Horvátország, míg egyes munkacsoportokban Ausztria és Németország képvisel?i is részt vesznek.
Az Észak-Dél Energiafolyosó a közép- és délkelet-európai térség diverzifikáltabb energiaforrás-ellátását és nagyobb energiabiztonságát célzó infrastruktúra hálózat-fejlesztési programja. Ennek során a gáz-, k?olaj- és villamos energia hálózatok megfelel? összekapcsolását kívánják elérni a szükséges összeköttetések megteremtésével vagy felújításával. Alapvet? cél a régió importfügg?ségének csökkentése az észak-déli irányú gázszállítás lehet?vé tételével a Balti-, az Adriai- és a Fekete-tenger között. Az energiafolyosó az egységes uniós energiapiac kiépítését is segíti – emeli ki az NFM közleménye.
Kovács Tamás Iván hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakemberei a kezdetekt?l részt vettek a munkacsoport ülésein és jelent?sen befolyásolták a most véglegesített dokumentumok tartalmát. A sikeres egyeztetések eredményeként a Magyarország számára fontos földgáz és villamos energia projektek mindegyike bekerült az akciótervbe. A dokumentum a földgázprojektek közül a folyosó legfontosabb fejlesztésének tekinti a magyar-szlovák összeköttetést és a kapcsolódó lengyel-szlovák interkonnektort.
forrás: mti
