A tavalyi évben ismét emelkedést mutatott a világ energiafogyasztása. A 2010-es, válságévet követ? 5% feletti megugrásnál tavaly éves összehasonlításban kisebb mértékben, kb. 2,5%-kal b?vült a világ els?dleges energia-felhasználása. Ez közel 300 millió tonna olajegyenértékes növekedést jelent 2010-hez képest, amely nagyságrendileg megfelel a válságot megel?z? évek növekményeinek. 2009-ben egyébként hosszú, több évtizedes növekedési trendet tört meg a gazdasági krízis, 100 millió tonna olajegyenértékes csökkenéssel. A tavalyi növekedés értelemszer?en ismét rekordot eredményezett a világ energiafogyasztása szempontjából: a 2011-es csúcs 12 274,6 Mtoe.
2011-ben egy kivétellel az összes energiahordozó fogyasztása emelkedett. A k?olajfogyasztás 0,8%-kal, a földgázé 1,7%-kal, míg a vízenergia használata 2%-kal emelkedett tavaly 2010-hez képest. Érdemi, közel 5%-os b?vülés volt megfigyelhet? a szénfogyasztás esetében, illetve az alacsony bázisról induló megújuló alapú er?források használata is nagy mértékben, közel 23%-kal emelkedett. A szén esetében a fogyasztásnövekedés legnagyobb része Kínához köt?dik, azonban arányaiban jelent?s fogyasztásb?vülés volt megfigyelhet? Spanyolországban (+52%), Portugáliában (+37%), Bulgáriában (+24%) és Chilében (+26%) is.
A Fukusimában történtek értelemszer?en megmutatkoztak a világ nukleárisenergia-felhasználásában is. A tavaly márciusi baleset, illetve az azt követ? atomenergia-ellenes politikai folyamatok hatására Japánban sok reaktort leállítottak (május óta mind az 50 m?köd?képes reaktor üzemen kívül van, a közeljöv?ben tervezik két blokk újraindítását), illetve Németországban is a m?köd? reaktorok közel felét üzemen kívül helyezték. Japánban ennek következtében 2011-ben éves összehasonlításban 45%-kal esett vissza az atomer?m?vek termelése, míg Németországban közel negyedével esett vissza a nukleáris alapú energiatermelés. Globális viszonylatban az atomer?m?vi energiatermelés 4,3%-kal csökkent.
Tovább tágult a fogyasztási olló a fejlett országokat tömörít? OECD országok, és a fejl?d? országok között. Utóbbi csoport 2008-ban vette át az els?séget, és az azt megel?z? id?szakhoz hasonlóan továbbra is meredek fogyasztásnövekedést produkál. Tisztán, a fejl?d? országok fogyasztási adatainak ismeretében nem is lehetne megmondani, hogy 2008/2009-ben az egész világot átölel? gazdasági krízis bontakozott ki.
Az OECD tagországaiban a 2010-es emelkedést követ?en 2011-ben ismét csökkenés volt megfigyelhet? a teljes energia-felhasználás tekintetében, igaz, a fogyatkozás 1%-on belül maradt. A fejl?d? országok esetében a 2011-es növekmény 60%-a köt?dik a kínai fogyasztás-b?vüléshez.
Az OECD országokban kismértékben (1-2%-kal) esett vissza a k?olaj, a földgáz és a víz energetikai célú felhasználása, míg a szénfogyasztás változatlan szinten maradt. A korábban már említett nukleáris fordulat hatására csökkent a nukleáris alapú energiatermelés is, éves összehasonlításban 6%-kal. Emelkedést egyedül a megújuló energiaforrások kihasználása mutatott, itt 20%-kal emelkedett a megtermelt, illetve elfogyasztott energiamennyiség.
A fejl?d? országoknál minden energiaforrás használata emelkedett 2011-ben. A legnagyobb növekedés a szénfelhasználásnál volt megfigyelhet? 7%-kal, de hasonló, 6%-os fogyasztásb?vülés történt a nukleáris energiatermelés esetében is. A megújuló energiaforrások itt is nagymértékben emelkedtek, de még a tavalyi 31%-os emelkedés is az OECD zöld energiatermelésének harmadára volt elég.
A világ meghatározó fogyasztói: Kína, USA, EU
Kína gyakorlatilag a világ els? számú energiafogyasztójának számít 2009 óta, és az ázsiai óriás energiaéhsége folyamatos növekedést mutat. A teljes els?dleges energiafelhasználás 8,8%-kal növekedett tavaly Kínában, aminek következtében 2613 millió tonna olajegyenértékkel a globális energiafogyasztás egyötöde realizálódott Kínában. Továbbra is rendkívül er?s a szén szerepe a kínai energiaellátásban, az ázsiai ország a világ szénfogyasztásának feléért felelt 2011-ben. Kína szénéhsége 9,7%-kal növekedett 2011-ben, olajból 5,5%-kal, míg földgázból 21%-kal fogyasztott többet az ázsiai ország tavaly, mint 2010-ben.
Az Egyesült Államokban mérsékelt, 0,4%-os fogyasztáscsökkenés ment végbe a tavalyi év során. Amerika olajfogyasztása közel 2%-kal csökkent, míg a földgázból felhasznált mennyiség 2,4%-kal növekedett. Szénb?l 4,6%-kal csökkent az amerikai fogyasztás. Az Egyesült Államok a világ második legnagyobb energiafogyasztója volt 2011-ben, részesedése a globális energiafogyasztásból 18,5%-os volt.
Az Európai Unió teljes energiafogyasztása 3,1%-kal csökkent tavaly éves összehasonlításban. A legnagyobb mérsékl?dés a földgáz piacán volt tapasztalható, a tavalyi 9,9%-os csökkenés jelent?sen meghaladja a 2009-es válságévben tapasztalt 6,3%-os fogyasztási visszaesést. Az olajfogyasztás szintén csökkent az Európai Unióban tavaly, a visszaesés 2,6%-os volt a BP adatai alapján. Egyedül a szénfelhasználás mutatott érdemi emelkedést 2011-ben Európában, a Közösség szénfogyasztása 3,6%-kal b?vült. Az Európai Uniós 2011-ben a világ teljes energia-felhasználásának 13,8%-áért felelt.
Forrás: portfolio.hu
A kormány 2013-ban jelent?sen többet vár az „energiaellátók jövedelemadójától”, összességében mégis kevéssé sarcolja a szektort – derül ki a jöv? évi költségvetés tervezetéb?l. Az, hogy ebb?l mennyit forgat vissza például energiahatékonysági vagy megújulóenergiás célokra, egy csökken? tétel kivételével nem világos.
A kormány az idei 14 milliárdról jöv?re 40 milliárd forintra növeli az „energiaellátók jövedelemadójából” várt bevételeket – derül ki a tervezetb?l. Az emelkedés alapvet?en nem azon alapszik, hogy a nyereségre vetített kulcs 8 százalékról 11 százalékra n?. Sokkal inkább az játszhat szerepet, hogy az érintett társaságok körét jelent?sen kib?vítették. Eszerint jöv?re nemcsak a települési víz- és csatornacégeknek, illetve szemétszállítóknak, hanem az áram- és gázipari csoportok lakossági szolgáltatóinak, illetve vezetéküzemeltet? leányvállalatainak is fizetniük kell. (Áprilisban a Széll Kálmán Terv 2.0 nev? kormánydokumentum még 16 százalékos adótervhez 55 milliárdos bevételt társított. Az illetékes nemzetgazdasági tárca ekkor kérdésünkre még csak a víz- és csatornacégeket, illetve a hulladékszállítókat nevezte meg újonnan bevonni tervezett csoportként.) Az új adóalanyoktól 5,6 milliárdos adóbevételt remélnek.
Az emelkedés ugyanakkor megtéveszt?, mivel a kormány ezzel párhuzamosan az energiacégek esetében is kivezeti az „egyes ágazatokat terhel? különadókat”, amib?l idén is közel 70 milliárdos bevétel származhat. Az energiacégek által hagyományosan fizetett úgynevezett energiaadóból az ideinél 400 millióval kisebb, 17,5 milliárdos bevétel jöhet össze. Ennek hátterében a csökken? hazai energiafelhasználás áll.
Üzemanyagok jövedéki adójából 12 milliárddal kevesebb, 516 milliárd folyhat be. A csökkenéssel nem minden tekintetben összeegyeztethet? szöveges magyarázatuk szerint idén az emelked? árak visszfogják a keresletet. Jöv?re viszont már nem számítanak jelent?s áremelkedésre, annál inkább viszont gazdasági növekedésre, illetve fogyasztásb?vülésre. Emiatt tehát 2013-ban az üzemanyag – els?sorban a dízel – forgalomb?vülésére számítanak.
Az energetika bizonyos területeit az állam természetesen hagyományosan támogatja is. Ugyanakkor az energiahatékonyságot, a felújításokat, a megújuló energiákat pártoló közhelyek forintosított tételei kissé zavarosak. Egyetlen szám látszik világosan: a természetes személyek, társasházak, lakásszövetkezetek, települési önkormányzatok, költségvetési szervek és egyházak energiatakarékossági épületfelújításának támogatására szolgáló épületenergetikai és energiahatékonysági célel?irányzat idei – amúgy is rendkívül csekélynek t?n? – 1,9 milliárdos kerete jöv?re egymilliárdra csökken: 900 milliót ugyanis „zárolás” címén elvonnak. Emellett az anyag általánosságban „új lakásépítési támogatást” és „otthonteremtési kamattámogatást” ígér.
A közintézmények és cégek energiatakarékossági beruházásainak központi forrása a f?leg uniós pénzeket osztó Új Széchenyi Terv, azon belül is Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). Ennek „prioritása” a megújuló energia és a hatékony energiafelhasználás ösztönzése. Közlésük szerint e célra 160 milliárd áll rendelkezésre. Az összeget ugyanakkor a fejlesztési igények jelent?sen meghaladják. Így a kormány az állami ingatlanok felújításának koordinálásával a Magyar Nemzeti Vagyonkezel?t bízza meg. Arra viszont nem tesznek utalást, hogy a KEOP forrásai lényegében már tavaly kiürültek, és a kassza 130-160 milliárdos feltöltését célzó uniós tárgyalások azóta sem zárultak le. A célok megszövegezéséb?l amúgy kiérzik, hogy az állam a rendelkezésre álló forrásokból f?ként saját ingatlanait csinosítaná.
Mindett?l függetlenül a kabinet 2013-ra jelent?sen megemelte mind a KEOP-költségvetés, mind az ehhez nyújtandó központi támogatás mértékét. Míg 2012-re 228 milliárdos – nyilván uniós – bevétellel, 243 milliárdos kiadással és 16 milliárdos állami támogatással számoltak, a bevétel 2013-ban 259 milliárd, a kiadás 294 milliárd, az állami támogatás pedig 34 milliárd. A KEOP-on kívül juthatunk energiatakarékossági-megújulós forrásokhoz az úgynevezett EGT-Norvég Finanszírozási Mechanizmusokból és a Svájci Alapon keresztül is.
Noha a KEOP magánfelújítói programjairól nem tesznek említést, megjegyzend?, hogy azt javarészt pont nem uniós forrásból, hanem az állam szén-dioxid-kvótabevételeib?l állják. Ez pedig bizonyára itt nem tárgyalt tétel. Ami abból a szempontból szerencsésnek is nevezhet?, hogy míg tavaly a – titkos – szén-dioxid-kvótaértékesítésekb?l jelent?s magánfelújítási programokat támogattak, addig idén ezek – úgymond az értékesítés megakadása miatt – leálltak. Vagyis a jelek szerint a magánlakások támogatásának forrása tényleg nehezen tervezhet?. Az energiatakarékossági célú magánfelújítás témáját az anyag annyiban érinti, hogy azt is szükségesnek nevezi.
A kormány a jelek szerint önmagán is példát kíván mutatni energiatakarékosságból: az „államháztartás funkcionális kiadásai” soron ugyanis az idei 31 milliárd forint után 2013-ra csupán 8 milliárd forint szerepel tüzel?- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok soron.
Szintén konkrétum, hogy a helyhatóságoknak „létalapként nyújtott szociális ellátások támogatása” jogcímen juttatott összegb?l – idénhez hasonlóan – 90 százalékban támogatják a rászorulók el?re fizet?s gáz- és villanyóráinak felszerelését.
Részletesen taglalják a különböz? energetikához kapcsolódó hatóságok költségvetését is. A Magyar Energia Hivatal tevékenysége például kib?vül a víztarifák megállapításával. (Korábbi, az anyag által nem említett hírek szerint a szemétdíjakat is e szervezethez kerülnének.) Az intézmény költségvetése így 3,4 milliárdról 4,7 milliárdra ugrik, amit magának kell el?teremtenie, s?t 1,8 milliárdot be is kell fizetni a költségvetésbe. A vízközm?vekt?l például 990 millió felügyeleti díjat várnak. A föld mélyével foglalkozó hivatalok kapcsán els?sorban az összeolvadásokat rögzítik.
Az anyag – korábbiaknál és terjedelmesebb – általánosságaiból megtudhatjuk, hogy a kormány elkötelezett többek között a mez?gazdaság, a laktanyák és a kórházak energiahatékonysága, az „alternatív energia” háttériparát és beszállítóit kialakítani képes befektet?k ösztönzése mellett, síkra száll a tanyák áramellátásáért, az engedélyezések egyszer?sítéséért, a széndioxid-kibocsátás és az energiafügg?ség csökkentéséért, a kutatás-fejleszésért, találmányokért stb.
A kisebb tételek szerint a kabinet az ez évihez hasonló 370 milliós összeget szánja a mecseki uránbányászat utáni állapotok helyreállítására, például „a zagytéri kármentesítés leállása esetén a pellérdi és tortyogói vízkivételek depressziós hatásának” kiküszöbölésére. Szénbánya-bezárásokra általában 1 milliárd, míg a Mecsek-Öko számára bányabezárási-rekultivációs célra 3,3 milliárd, a recski helyreállításra pedig 1,6 milliárdot juttatnak a 10 milliárdos környezetvédelmi kárelhárítási keretb?l.
Emellett rendesen befizetjük az Energia Charta, a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Nemzetközi Energia Fórum tagdíjait, és teljesítjük a fejl?d? országok felé fennálló klímafinanszírozási kötelezettségünket is.
Forrás: nol.hu
A kormány 2013-ban jelent?sen többet vár az „energiaellátók jövedelemadójától”,
összességében mégis kevéssé sarcolja a szektort – derül ki a jöv? évi költségvetés tervezetéb?l. Az, hogy ebb?l mennyit forgat vissza például energiahatékonysági vagy megújulóenergiás célokra, egy csökken? tétel kivételével nem világos.
A kormány az idei 14 milliárdról jöv?re 40 milliárd forintra növeli az „energiaellátók jövedelemadójából” várt bevételeket – derül ki a tervezetb?l. Az emelkedés alapvet?en nem azon alapszik, hogy a nyereségre vetített kulcs 8 százalékról 11 százalékra n?. Sokkal inkább az játszhat szerepet, hogy az érintett társaságok körét jelent?sen kib?vítették. Eszerint jöv?re nemcsak a települési víz- és csatornacégeknek, illetve szemétszállítóknak, hanem az áram- és gázipari csoportok lakossági szolgáltatóinak, illetve vezetéküzemeltet? leányvállalatainak is fizetniük kell. (Áprilisban a Széll Kálmán Terv 2.0 nev? kormánydokumentum még 16 százalékos adótervhez 55 milliárdos bevételt társított. Az illetékes nemzetgazdasági tárca ekkor kérdésünkre még csak a víz- és csatornacégeket, illetve a hulladékszállítókat nevezte meg újonnan bevonni tervezett csoportként.) Az új adóalanyoktól 5,6 milliárdos adóbevételt remélnek.
Az emelkedés ugyanakkor megtéveszt?, mivel a kormány ezzel párhuzamosan az energiacégek esetében is kivezeti az „egyes ágazatokat terhel? különadókat”, amib?l idén is közel 70 milliárdos bevétel származhat. Az energiacégek által hagyományosan fizetett úgynevezett energiaadóból az ideinél 400 millióval kisebb, 17,5 milliárdos bevétel jöhet össze. Ennek hátterében a csökken? hazai energiafelhasználás áll.
Üzemanyagok jövedéki adójából 12 milliárddal kevesebb, 516 milliárd folyhat be. A csökkenéssel nem minden tekintetben összeegyeztethet? szöveges magyarázatuk szerint idén az emelked? árak visszfogják a keresletet. Jöv?re viszont már nem számítanak jelent?s áremelkedésre, annál inkább viszont gazdasági növekedésre, illetve fogyasztásb?vülésre. Emiatt tehát 2013-ban az üzemanyag – els?sorban a dízel – forgalomb?vülésére számítanak.
Az energetika bizonyos területeit az állam természetesen hagyományosan támogatja is. Ugyanakkor az energiahatékonyságot, a felújításokat, a megújuló energiákat pártoló közhelyek forintosított tételei kissé zavarosak. Egyetlen szám látszik világosan: a természetes személyek, társasházak, lakásszövetkezetek, települési önkormányzatok, költségvetési szervek és egyházak energiatakarékossági épületfelújításának támogatására szolgáló épületenergetikai és energiahatékonysági célel?irányzat idei – amúgy is rendkívül csekélynek t?n? – 1,9 milliárdos kerete jöv?re egymilliárdra csökken: 900 milliót ugyanis „zárolás” címén elvonnak. Emellett az anyag általánosságban „új lakásépítési támogatást” és „otthonteremtési kamattámogatást” ígér.
A közintézmények és cégek energiatakarékossági beruházásainak központi forrása a f?leg uniós pénzeket osztó Új Széchenyi Terv, azon belül is Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). Ennek „prioritása” a megújuló energia és a hatékony energiafelhasználás ösztönzése. Közlésük szerint e célra 160 milliárd áll rendelkezésre. Az összeget ugyanakkor a fejlesztési igények jelent?sen meghaladják. Így a kormány az állami ingatlanok felújításának koordinálásával a Magyar Nemzeti Vagyonkezel?t bízza meg. Arra viszont nem tesznek utalást, hogy a KEOP forrásai lényegében már tavaly kiürültek, és a kassza 130-160 milliárdos feltöltését célzó uniós tárgyalások azóta sem zárultak le. A célok megszövegezéséb?l amúgy kiérzik, hogy az állam a rendelkezésre álló forrásokból f?ként saját ingatlanait csinosítaná.
Mindett?l függetlenül a kabinet 2013-ra jelent?sen megemelte mind a KEOP-költségvetés, mind az ehhez nyújtandó központi támogatás mértékét. Míg 2012-re 228 milliárdos – nyilván uniós – bevétellel, 243 milliárdos kiadással és 16 milliárdos állami támogatással számoltak, a bevétel 2013-ban 259 milliárd, a kiadás 294 milliárd, az állami támogatás pedig 34 milliárd. A KEOP-on kívül juthatunk energiatakarékossági-megújulós forrásokhoz az úgynevezett EGT-Norvég Finanszírozási Mechanizmusokból és a Svájci Alapon keresztül is.
Noha a KEOP magánfelújítói programjairól nem tesznek említést, megjegyzend?, hogy azt javarészt pont nem uniós forrásból, hanem az állam szén-dioxid-kvótabevételeib?l állják. Ez pedig bizonyára itt nem tárgyalt tétel. Ami abból a szempontból szerencsésnek is nevezhet?, hogy míg tavaly a – titkos – szén-dioxid-kvótaértékesítésekb?l jelent?s magánfelújítási programokat támogattak, addig idén ezek – úgymond az értékesítés megakadása miatt – leálltak. Vagyis a jelek szerint a magánlakások támogatásának forrása tényleg nehezen tervezhet?. Az energiatakarékossági célú magánfelújítás témáját az anyag annyiban érinti, hogy azt is szükségesnek nevezi.
A kormány a jelek szerint önmagán is példát kíván mutatni energiatakarékosságból: az „államháztartás funkcionális kiadásai” soron ugyanis az idei 31 milliárd forint után 2013-ra csupán 8 milliárd forint szerepel tüzel?- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok soron.
Szintén konkrétum, hogy a helyhatóságoknak „létalapként nyújtott szociális ellátások támogatása” jogcímen juttatott összegb?l – idénhez hasonlóan – 90 százalékban támogatják a rászorulók el?re fizet?s gáz- és villanyóráinak felszerelését.
Részletesen taglalják a különböz? energetikához kapcsolódó hatóságok költségvetését is. A Magyar Energia Hivatal tevékenysége például kib?vül a víztarifák megállapításával. (Korábbi, az anyag által nem említett hírek szerint a szemétdíjakat is e szervezethez kerülnének.) Az intézmény költségvetése így 3,4 milliárdról 4,7 milliárdra ugrik, amit magának kell el?teremtenie, s?t 1,8 milliárdot be is kell fizetni a költségvetésbe. A vízközm?vekt?l például 990 millió felügyeleti díjat várnak. A föld mélyével foglalkozó hivatalok kapcsán els?sorban az összeolvadásokat rögzítik.
Az anyag – korábbiaknál és terjedelmesebb – általánosságaiból megtudhatjuk, hogy a kormány elkötelezett többek között a mez?gazdaság, a laktanyák és a kórházak energiahatékonysága, az „alternatív energia” háttériparát és beszállítóit kialakítani képes befektet?k ösztönzése mellett, síkra száll a tanyák áramellátásáért, az engedélyezések egyszer?sítéséért, a széndioxid-kibocsátás és az energiafügg?ség csökkentéséért, a kutatás-fejleszésért, találmányokért stb.
A kisebb tételek szerint a kabinet az ez évihez hasonló 370 milliós összeget szánja a mecseki uránbányászat utáni állapotok helyreállítására, például „a zagytéri kármentesítés leállása esetén a pellérdi és tortyogói vízkivételek depressziós hatásának” kiküszöbölésére. Szénbánya-bezárásokra általában 1 milliárd, míg a Mecsek-Öko számára bányabezárási-rekultivációs célra 3,3 milliárd, a recski helyreállításra pedig 1,6 milliárdot juttatnak a 10 milliárdos környezetvédelmi kárelhárítási keretb?l.
Emellett rendesen befizetjük az Energia Charta, a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Nemzetközi Energia Fórum tagdíjait, és teljesítjük a fejl?d? országok felé fennálló klímafinanszírozási kötelezettségünket is.
Forrás: nol.hu
A kormány 2013-ban jelent?sen többet vár az „energiaellátók jövedelemadójától”, összességében mégis kevéssé sarcolja a szektort – derül ki a jöv? évi költségvetés tervezetéb?l. Az, hogy ebb?l mennyit forgat vissza például energiahatékonysági vagy megújulóenergiás célokra, egy csökken? tétel kivételével nem világos.
A kormány az idei 14 milliárdról jöv?re 40 milliárd forintra növeli az „energiaellátók jövedelemadójából” várt bevételeket – derül ki a tervezetb?l. Az emelkedés alapvet?en nem azon alapszik, hogy a nyereségre vetített kulcs 8 százalékról 11 százalékra n?. Sokkal inkább az játszhat szerepet, hogy az érintett társaságok körét jelent?sen kib?vítették. Eszerint jöv?re nemcsak a települési víz- és csatornacégeknek, illetve szemétszállítóknak, hanem az áram- és gázipari csoportok lakossági szolgáltatóinak, illetve vezetéküzemeltet? leányvállalatainak is fizetniük kell. (Áprilisban a Széll Kálmán Terv 2.0 nev? kormánydokumentum még 16 százalékos adótervhez 55 milliárdos bevételt társított. Az illetékes nemzetgazdasági tárca ekkor kérdésünkre még csak a víz- és csatornacégeket, illetve a hulladékszállítókat nevezte meg újonnan bevonni tervezett csoportként.) Az új adóalanyoktól 5,6 milliárdos adóbevételt remélnek.
Az emelkedés ugyanakkor megtéveszt?, mivel a kormány ezzel párhuzamosan az energiacégek esetében is kivezeti az „egyes ágazatokat terhel? különadókat”, amib?l idén is közel 70 milliárdos bevétel származhat. Az energiacégek által hagyományosan fizetett úgynevezett energiaadóból az ideinél 400 millióval kisebb, 17,5 milliárdos bevétel jöhet össze. Ennek hátterében a csökken? hazai energiafelhasználás áll.
Üzemanyagok jövedéki adójából 12 milliárddal kevesebb, 516 milliárd folyhat be. A csökkenéssel nem minden tekintetben összeegyeztethet? szöveges magyarázatuk szerint idén az emelked? árak visszfogják a keresletet. Jöv?re viszont már nem számítanak jelent?s áremelkedésre, annál inkább viszont gazdasági növekedésre, illetve fogyasztásb?vülésre. Emiatt tehát 2013-ban az üzemanyag – els?sorban a dízel – forgalomb?vülésére számítanak.
Az energetika bizonyos területeit az állam természetesen hagyományosan támogatja is. Ugyanakkor az energiahatékonyságot, a felújításokat, a megújuló energiákat pártoló közhelyek forintosított tételei kissé zavarosak. Egyetlen szám látszik világosan: a természetes személyek, társasházak, lakásszövetkezetek, települési önkormányzatok, költségvetési szervek és egyházak energiatakarékossági épületfelújításának támogatására szolgáló épületenergetikai és energiahatékonysági célel?irányzat idei – amúgy is rendkívül csekélynek t?n? – 1,9 milliárdos kerete jöv?re egymilliárdra csökken: 900 milliót ugyanis „zárolás” címén elvonnak. Emellett az anyag általánosságban „új lakásépítési támogatást” és „otthonteremtési kamattámogatást” ígér.
A közintézmények és cégek energiatakarékossági beruházásainak központi forrása a f?leg uniós pénzeket osztó Új Széchenyi Terv, azon belül is Környezet és Energia Operatív Program (KEOP). Ennek „prioritása” a megújuló energia és a hatékony energiafelhasználás ösztönzése. Közlésük szerint e célra 160 milliárd áll rendelkezésre. Az összeget ugyanakkor a fejlesztési igények jelent?sen meghaladják. Így a kormány az állami ingatlanok felújításának koordinálásával a Magyar Nemzeti Vagyonkezel?t bízza meg. Arra viszont nem tesznek utalást, hogy a KEOP forrásai lényegében már tavaly kiürültek, és a kassza 130-160 milliárdos feltöltését célzó uniós tárgyalások azóta sem zárultak le. A célok megszövegezéséb?l amúgy kiérzik, hogy az állam a rendelkezésre álló forrásokból f?ként saját ingatlanait csinosítaná.
Mindett?l függetlenül a kabinet 2013-ra jelent?sen megemelte mind a KEOP-költségvetés, mind az ehhez nyújtandó központi támogatás mértékét. Míg 2012-re 228 milliárdos – nyilván uniós – bevétellel, 243 milliárdos kiadással és 16 milliárdos állami támogatással számoltak, a bevétel 2013-ban 259 milliárd, a kiadás 294 milliárd, az állami támogatás pedig 34 milliárd. A KEOP-on kívül juthatunk energiatakarékossági-megújulós forrásokhoz az úgynevezett EGT-Norvég Finanszírozási Mechanizmusokból és a Svájci Alapon keresztül is.
Noha a KEOP magánfelújítói programjairól nem tesznek említést, megjegyzend?, hogy azt javarészt pont nem uniós forrásból, hanem az állam szén-dioxid-kvótabevételeib?l állják. Ez pedig bizonyára itt nem tárgyalt tétel. Ami abból a szempontból szerencsésnek is nevezhet?, hogy míg tavaly a – titkos – szén-dioxid-kvótaértékesítésekb?l jelent?s magánfelújítási programokat támogattak, addig idén ezek – úgymond az értékesítés megakadása miatt – leálltak. Vagyis a jelek szerint a magánlakások támogatásának forrása tényleg nehezen tervezhet?. Az energiatakarékossági célú magánfelújítás témáját az anyag annyiban érinti, hogy azt is szükségesnek nevezi.
A kormány a jelek szerint önmagán is példát kíván mutatni energiatakarékosságból: az „államháztartás funkcionális kiadásai” soron ugyanis az idei 31 milliárd forint után 2013-ra csupán 8 milliárd forint szerepel tüzel?- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok soron.
Szintén konkrétum, hogy a helyhatóságoknak „létalapként nyújtott szociális ellátások támogatása” jogcímen juttatott összegb?l – idénhez hasonlóan – 90 százalékban támogatják a rászorulók el?re fizet?s gáz- és villanyóráinak felszerelését.
Részletesen taglalják a különböz? energetikához kapcsolódó hatóságok költségvetését is. A Magyar Energia Hivatal tevékenysége például kib?vül a víztarifák megállapításával. (Korábbi, az anyag által nem említett hírek szerint a szemétdíjakat is e szervezethez kerülnének.) Az intézmény költségvetése így 3,4 milliárdról 4,7 milliárdra ugrik, amit magának kell el?teremtenie, s?t 1,8 milliárdot be is kell fizetni a költségvetésbe. A vízközm?vekt?l például 990 millió felügyeleti díjat várnak. A föld mélyével foglalkozó hivatalok kapcsán els?sorban az összeolvadásokat rögzítik.
Az anyag – korábbiaknál és terjedelmesebb – általánosságaiból megtudhatjuk, hogy a kormány elkötelezett többek között a mez?gazdaság, a laktanyák és a kórházak energiahatékonysága, az „alternatív energia” háttériparát és beszállítóit kialakítani képes befektet?k ösztönzése mellett, síkra száll a tanyák áramellátásáért, az engedélyezések egyszer?sítéséért, a széndioxid-kibocsátás és az energiafügg?ség csökkentéséért, a kutatás-fejleszésért, találmányokért stb.
A kisebb tételek szerint a kabinet az ez évihez hasonló 370 milliós összeget szánja a mecseki uránbányászat utáni állapotok helyreállítására, például „a zagytéri kármentesítés leállása esetén a pellérdi és tortyogói vízkivételek depressziós hatásának” kiküszöbölésére. Szénbánya-bezárásokra általában 1 milliárd, míg a Mecsek-Öko számára bányabezárási-rekultivációs célra 3,3 milliárd, a recski helyreállításra pedig 1,6 milliárdot juttatnak a 10 milliárdos környezetvédelmi kárelhárítási keretb?l.
Emellett rendesen befizetjük az Energia Charta, a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Nemzetközi Energia Fórum tagdíjait, és teljesítjük a fejl?d? országok felé fennálló klímafinanszírozási kötelezettségünket is.
Forrás: nol.hu
A TTE Energia Tanács 2012. június 15-én tartotta ülését Luxembourgban. A tanácsülésre a soros dán elnökség tanácsi következtetés tervezetet nyújtott be a 2050-ig tartó energia útitervr?l szóló bizottsági közleményr?l. Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot, hogy sikerült megállapodásra jutni az Európai Parlamenttel az új energiahatékonysági irányelv-tervezet szövegér?l. A magyar küldöttséget Kovács Pál klíma- és energiaügyi államtitkár vezette.
Az Európai Bizottság a 2050-ig szóló energiaügyi ütemtervr?l szóló közleményében azokat a kihívásokat vizsgálta meg, amelyeket az uniós energiaellátás biztonságának, versenyképességének biztosítása és a szén-dioxid-mentesítési célkit?zések egyidej? megvalósítása jelent. A magyar álláspont szerint a közös európai célok és szempontok mellett a stratégiai tervezésnél figyelemmel kell lenni a tagországok eltér? adottságaira és lehet?ségeire, az egyes technológiák fejlettségére és elérhet?ségére is.
A leköszön? dán elnökség tájékoztatást adott az energiahatékonysági irányelv tárgyalásában elért eredményekr?l. Az elnökségnek sikerült olyan kompromisszumot kialakítania az irányelv-tervezet szövegér?l, amelyet mind a Tanács, mind pedig az Európai Parlament támogathatónak tartott, így létrejött az intézmények közötti megállapodás.
Az Európai Bizottság képvisel?je tájékoztatta a Tanácsot az európai atomer?m?vek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatának eredményeir?l. Kovács Pál államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország számára a hosszú távú dekarbonizációs célok elérésében is jelent?s szerepet tölt be az atomenergia. Kiemelte, hogy a magyar elnökség és a magyar Kormány elkötelezetten támogatta a stressz tesztek végrehajtását és úgy véli, hogy az ajánlott intézkedéseket nemzeti hatáskörben, a nemzetközi szabályok keretei között kell végrehajtani. Bejelentette, hogy Magyarország a vonatkozó Cselekvési Tervet az idei év végéig elkészíti és bemutatja a Bizottságnak, az abban foglalt feladatok teljesítésér?l pedig tájékoztatja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is.
A Bizottság ismertette a június elején közzétett, Megújuló Energia Stratégiáról szóló közleményt. A dokumentum szerint a testület a megújuló energiát olyan eszköznek tekinti, amelynek hasznosításával növelhet? az energiabiztonság, csökkenthet? az üvegházhatású gázok kibocsátása és b?vülhet a foglalkoztatás. A közlemény a folyamatosság és stabilitás biztosítása érdekében fejti ki a megújulók piaci helyzetének er?sítését is szolgáló lehet?ségeket a 2020 utáni id?szakra.
Az ülést követ?en Kovács Pál és Claudio de Vincenti, az olasz gazdasági minisztérium helyettes államtitkára kétoldalú megbeszélésen tekintették át az államközi energetikai együttm?ködés részleteit. Megállapodtak abban, hogy a két ország közös érdeke egy egyetértési nyilatkozat miel?bbi aláírása.
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Kommunikációs F?osztály)
