Mi történt?
A naperőművek termelésének az előre bejelentetthez képesti jelentős elmaradása reggel 9 órakor kezdődött és mindössze tíz perccel később már 870 MW-on tetőzött, majd a délelőtti órákban végig kitartott, mielőtt a piac reagálni tudott rá. Az összességében tetemes, 860-870 MW-os forráshiány nagyságát jól érzékelteti, hogy a magyar villamosenergia-rendszer átlagos napi terhelése 6000-6500 MW (a 2021 februárjában született új történelmi rekord 7119 MW) – vagyis az eltérés ennek 13-14 százalékának felelt meg.
Mivel a betáplálásnak folyamatosan egyensúlyban kell lennie a fogyasztással, a rendszerirányítónak azonnal pótolnia kellett a fellépő hiányt, amit a MAVIR a rendszerszintű szolgáltatások keretében éppen e célból leszerződött, illetve lekötött erőművi kapacitások aktiválásával meg is tett. A felhasznált tartalékok mellett, ezeken felül még elérhető volt közel 300 MW-nyi úgynevezett gyors reagálású forgó (aFRR) tartalék, vagyis a MAVIR egy nagyobb kiesést is képes lett volna kezelni a villamosenergia-rendszer folyamatos szabályozásával.
Érdekes módon másnap reggel 8 órakor, tehát nem egészen egy nappal később viszont már 430-440 MW-os többlet mutatkozott a villamosenergia-rendszerben az előzetes menetrendekhez képest, 23 órán belül tehát a rendszer csaknem a teljes, szabályozási célra lekötött tartalék tartományt megjárta – mondta el Batta Gergő, a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatója.
Az ellátás mindvégig biztosított volt, semmilyen fennakadást nem okozott sem a hiány, sem pedig többlet a rendszerben. Azonban a jelenség a hazai naperőmű kapacitás ütemes bővülésével egyre gyakrabban fordul elő, egyebek mellett egyre nagyobb tartalékok lekötését téve szükségessé. Ennek elengedhetetlen feltétele az erőműves infrastruktúra megújítása, új rugalmasan szabályozható berendezések létesítése, azonban ezek engedélyeztetése és kivitelezése időigényes, több éves folyamat még az egyszerűbb technológiák esetében is.
AZ IDŐJÁRÁSFÜGGŐ TERMELŐK TERMELÉSE HATALMAS INGADOZÁSOKAT MUTATHAT, NEHEZEN ELŐRE JELEZHETŐ, AZ EBBŐL FAKADÓ TERVEZÉSI PONTATLANSÁGOK PEDIG EGYRE NAGYOBB FELADATOT RÓNAK A RENDSZERIRÁNYÍTÓRA, AKINEK AZ ESETLEGES TERMELÉSI HIÁNYT PÓTOLNIA KELL A TARTALÉK KAPACITÁSOK BEVETÉSÉVEL, A TÖBBLETET PEDIG MÁS ERŐMŰVEK LESZABÁLYOZÁSÁVAL KELL KEZELNIE.
A március 4-én történtek azt is igazolják, hogy a MAVIR által lekötött tartalékok mennyiségekre szükség van, hiszen ezeknek a kapacitásoknak a rendelkezésre állása kell ahhoz, hogy a rendszerben szükséges szabályozásokat, korrekciókat meg lehessen tenni. Ez természetesen költségekkel jár, azonban a rendszerszintű szolgáltatások ilyen szempontból egyfajta biztosításnak tekinthetőek: abban az elméleti esetben, ha ezek az eszközök nem állnak rendelkezésre, akár jelentős fogyasztói korlátozások, áramszünetek is előfordulhatnának.
Miért történt?
A magyar villamosenergia-rendszer meglehetősen egyoldalúan változik, hiszen a fotovoltaikus termelői kapacitás rendkívül dinamikusan bővül, nem utolsó sorban a különféle támogatásoknak köszönhetően. A mintegy 80 ezer háztartási méretű, 50 kW alatti teljesítményű, nem engedélyköteles háztartási mértetű naperőmű (HMKE) beépített teljesítménye már 2020 harmadik negyedévének végén 640 MW-ot tett ki. Azóta azonban számuk Batta Gergő szerint körülbelül újabb 10 ezerrel bővülhetett, és teljesítményük meghaladhatja a 700 MW-ot, a támogatásokkal pedig ez a kategória még az eddigieknél is gyorsabban növekedhet.
Forrás/bővebben: portfolio.hu
