Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a környezettudatos megoldások keresése, fejlesztése. Ez az építészetre is kihat, ami a technológia és a tudomány fejl?désének köszönhet?en szintén más irányt vett az elmúlt években, és olyan jelent?s eredményeket tudott felmutatni, melyek ökológiai szempontból is számottev?ek. – ilyen például a passzívház kifejlesztése. Hazánkban sajnos a lakosság anyagi helyzete miatt nem túl elterjedtek még ezek a háztípusok, ezzel szemben Ausztriában már egyre inkább efelé mutat az építkezési trend.
![Forrás: [origo]](http://static2.origos.hu/i/1110/20111007robotnaki2.jpg "Forrás: [origo]")
Német szabvány
A világ legtöbb országában a passzívház fogalma egyet jelent az energiatakarékos épületekre alkalmazott német szabvánnyal, ami ugyanakkor nem köti ki az épület típusát. Így ilyen jelleg? épület egyaránt lehet lakóház, irodaépület, iskola, s?t akár korábban épült, és ennek megfelel?en felújított épület is.
Az els? ilyen ház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Az elmúlt 11 évben csak Európában közel 32 ezer passzívházat építettek, els?sorban a németek, osztrákok, és a skandináv országok lakóinak körében kedvelt építészeti forma. Hazánkban ezzel szemben még a tízet sem éri el a min?sített, szabványnak megfelel?, és nem utolsó sorban m?köd?, energiahatékony házak száma – az els? egyébként 2009-ben épült Szadán.
Optimális összhangban épült házak
A passzívházak építése nem egyszer? feladat, hiszen több tényez?t kell szem el?tt tartani ahhoz, hogy m?köd?képes épületet hozzanak létre a szakemberek. Összhangban kell lenniük a falak, a tet?, a padló és a nyílászárók h?szigetelésének, magának az épület tájolásának, és nem utolsósorban fontos tényez? a felhasznált anyagok min?sége és jellege. Összességében nincs szó másról, mint télen-nyáron kellemes klímát biztosító házról, ami mindezt hagyományos f?tési rendszer nélkül képes megteremteni.
A falak jellemz?en 40-50 centiméter vastagok, aminek közel fele csak a küls? szigetelés, a nyílászárók pedig háromréteg? üvegezéssel vannak ellátva, fóliázottak, és kriptongázzal töltöttek. Az optimális klíma kialakításához pedig a napenergiát, valamint a Föld természetes h?jét és energiáját hasznosítja, ami a szakért?k szerint igazi áttörést hozhat a f?tési energiafelhasználást illet?en. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósuljon, nem csak a min?ség számít, hanem az is, hogy minden helyet optimálisan használjanak ki. Így a tervezés során a leend? tulajdonos a megszokottnál talán kevesebb mozgástérrel rendelkezik atekintetben, hogy melyik helyiség hova kerüljön, és mekkora alapterület? legyen.
Ami az anyagiakat illeti
Mivel nem mindegy, milyen anyagokat használnak az építés során, és a tervezés is plusz feladatok elé állítja a szakembereket – a szokásos építkezésnél talán költségesebb egy olyan ház építése, ami a kés?bbiekben minimális költséggel terheli a családi kasszát a f?tés és melegvíz tekintetében. Az anyagköltség és a munkadíj megközelít?leg 30 és 35 millió forint között mozoghat átlagosan, ami ugyan nem kevés, ha valaki építkezésre adja a fejét, ám nem árt megfontolni azt, hogy esetleg nem állna-e módjában némi pluszforrás bevonásával passzívházat építeni. A jöv?ben ugyanis lényeges könnyebbséget jelent az, hogy az igen költséges f?tési szezonban nem kell a számlák miatt aggódni.
Míg ugyanis egy átlagos, 130 négyzetméteres családi ház f?tési és melegvíz-költségei 230-260 ezer forintot tesznek ki, addig a passzívházak esetében ez a költség éves szinten 35 ezer forint körüli összegre redukálódik.
forrás: life.hu
Napjainkban egyre nagyobb szerepet kap a környezettudatos megoldások keresése, fejlesztése. Ez az építészetre is kihat,
ami a technológia és a tudomány fejl?désének köszönhet?en szintén más irányt vett az elmúlt években, és olyan jelent?s eredményeket tudott felmutatni, melyek ökológiai szempontból is számottev?ek. – ilyen például a passzívház kifejlesztése. Hazánkban sajnos a lakosság anyagi helyzete miatt nem túl elterjedtek még ezek a háztípusok, ezzel szemben Ausztriában már egyre inkább efelé mutat az építkezési trend.
Német szabvány
A világ legtöbb országában a passzívház fogalma egyet jelent az energiatakarékos épületekre alkalmazott német szabvánnyal, ami ugyanakkor nem köti ki az épület típusát. Így ilyen jelleg? épület egyaránt lehet lakóház, irodaépület, iskola, s?t akár korábban épült, és ennek megfelel?en felújított épület is.
Az els? ilyen ház 1990-ben épült a németországi Darmstadtban. Az elmúlt 11 évben csak Európában közel 32 ezer passzívházat építettek, els?sorban a németek, osztrákok, és a skandináv országok lakóinak körében kedvelt építészeti forma. Hazánkban ezzel szemben még a tízet sem éri el a min?sített, szabványnak megfelel?, és nem utolsó sorban m?köd?, energiahatékony házak száma – az els? egyébként 2009-ben épült Szadán.
Optimális összhangban épült házak
A passzívházak építése nem egyszer? feladat, hiszen több tényez?t kell szem el?tt tartani ahhoz, hogy m?köd?képes épületet hozzanak létre a szakemberek. Összhangban kell lenniük a falak, a tet?, a padló és a nyílászárók h?szigetelésének, magának az épület tájolásának, és nem utolsósorban fontos tényez? a felhasznált anyagok min?sége és jellege. Összességében nincs szó másról, mint télen-nyáron kellemes klímát biztosító házról, ami mindezt hagyományos f?tési rendszer nélkül képes megteremteni.
A falak jellemz?en 40-50 centiméter vastagok, aminek közel fele csak a küls? szigetelés, a nyílászárók pedig háromréteg? üvegezéssel vannak ellátva, fóliázottak, és kriptongázzal töltöttek. Az optimális klíma kialakításához pedig a napenergiát, valamint a Föld természetes h?jét és energiáját hasznosítja, ami a szakért?k szerint igazi áttörést hozhat a f?tési energiafelhasználást illet?en. Ahhoz azonban, hogy mindez megvalósuljon, nem csak a min?ség számít, hanem az is, hogy minden helyet optimálisan használjanak ki. Így a tervezés során a leend? tulajdonos a megszokottnál talán kevesebb mozgástérrel rendelkezik atekintetben, hogy melyik helyiség hova kerüljön, és mekkora alapterület? legyen.
Ami az anyagiakat illeti
Mivel nem mindegy, milyen anyagokat használnak az építés során, és a tervezés is plusz feladatok elé állítja a szakembereket – a szokásos építkezésnél talán költségesebb egy olyan ház építése, ami a kés?bbiekben minimális költséggel terheli a családi kasszát a f?tés és melegvíz tekintetében. Az anyagköltség és a munkadíj megközelít?leg 30 és 35 millió forint között mozoghat átlagosan, ami ugyan nem kevés, ha valaki építkezésre adja a fejét, ám nem árt megfontolni azt, hogy esetleg nem állna-e módjában némi pluszforrás bevonásával passzívházat építeni. A jöv?ben ugyanis lényeges könnyebbséget jelent az, hogy az igen költséges f?tési szezonban nem kell a számlák miatt aggódni.
Míg ugyanis egy átlagos, 130 négyzetméteres családi ház f?tési és melegvíz-költségei 230-260 ezer forintot tesznek ki, addig a passzívházak esetében ez a költség éves szinten 35 ezer forint körüli összegre redukálódik.
forrás: life.hu
A napsütést?l kezdve a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne f?teni a házakat és egyéb épületeket a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarországon, de egyel?re kevesen élnek a lehet?séggel. Energetikai szakért?k szerint a politikai akarat és az átgondolt fejlesztéspolitika hiánya okolható ezért, de azért az egyes háztartásoknak még így is érdemes elgondolkodniuk azon, hogy megújuló energiára kapcsolják a f?tésüket.
A Magyarországon egy év alatt elfogyasztott energiamennyiség több mint fele, 57 százaléka az épületek f?tésére, h?tésére megy el. Ez óriási mennyiség: kétszerese annak, amit a közlekedésre, és szinte háromszorosa annak, amit villamos áram el?állítására használ el az ország. Számos helyen lehetne kiváltani a gáz-, fa- vagy villanyf?tést korszer?, megújuló energiaforrásokat hasznosító berendezésekkel. Af?tési szezonra készülve arról kérdeztük Csanaky Lillát, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet megújulókkal foglalkozó környezetkutatóját, milyen megoldás a legkifizet?d?bb annak, aki így szeretné korszer?síteni az ingatlanát.
„A napkollektorok, h?szivattyús berendezések és a modern biomasszakazánok közül els? körben ez utóbbit tudom ajánlani, mert aki ilyent szereltet fel, már rövid távon számíthat a befektetés megtérülésére. A faelgázosító kazánok hatásfoka ma már a 90-95 százalékot is eléri. Egyébként mindig attól függ, hogy a napenergiát, a földh?t vagy a biomasszát érdemes felhasználni a f?tésre, hogy melyek az épület adottságai és melyek a helyben, könnyen elérhet? er?források. Egy rosszul h?szigetelt házba például nem érdemes megújulós f?tési rendszert szerelni. A beruházás el?tt, még a tervezési szakaszban mindenképp érdemes kikérni energetikusok, épületgépészek és építészek tanácsát, és min?ségbiztosítási tanúsítványokkal ellátott berendezéseket vásárolni, legyen szó kazánról, napkollektorról vagy h?szivattyúról” – mondta a szakért?.
A kazánok ára teljesítményt?l függ?en 355 ezer és 1,65 millió forint között mozog, de a f?tési szezon kezdetén több cég honlapján találkoztunk akciós árakkal. Az épületek f?tési és h?tési energiaigényének kiszámításában segíthet a Magyar Épületgépészek Szövetsége által kifejlesztett szoftver, az itt letölthet? Energia?r 1.0.
Egyszer?bb az áramtermelést támogatni, mint a f?tést
A megújuló energiaforrások általában mint a hagyományos h?-, víz- és atomer?m?vek alternatívái kerülnek szóba, pedig számos megújulót a technológia jelenlegi fejlettsége mellett egyszer?bb és olcsóbb az ingatlanok f?tésére-h?tésére, mint áramtermelésre használni. Csanaky szerint az állami támogatáspolitikák is az áramtermelésre figyelnek, ha a nap, a szél és a földh? energiájának hasznosítása a cél, aminek a szakért? szerint az az oka, hogy egyszer?bb egy szélturbinapark kiépítését el?segíteni állami eszközökkel, mint komplex támogatáspolitikák révén elérni, hogy több épületbe kerüljön például napkollektoros f?tési hálózat. A megtermelt h?t nem lehet a nagy veszteségek miatt nagy távolságokra szállítani, így a h?piac szinte teljesen decentralizált: az Európai Unió országaiban a h? 90 százalékát egyedi épületekben állítják el?.
Biomasszás távf?t? üzem Szombathelyen
Arról eddig jobbára elméleti becslések születtek, hogy Magyarországon hány négyzetméternyi ingatlant lehetne biomasszával, geotermikus energiával, h?szivattyúkkal vagy napkollektorokkal f?teni. A különféle vizsgálatok eredményei tág határok között szóródnak – különösen igaz ez a biomasszára. A kutatók azonban egyetértenek abban, hogy hatalmas kihasználatlan lehet?ség rejlik a megújulóenergia-technológiák f?tési-h?tési célú alkalmazásában – derül ki abból az [origo] rendelkezésére bocsátott tanulmányból, amelyet Csanaky Lilla és Varga Katalin közgazdász készített a témában.
A megújulókkal való f?tés el?nye, hogy nem jár üvegházhatású gázkibocsátással. A rendszerek olyan energiát hasznosítanak, amelyek emberi léptékben kimeríthetetlenek, és közben az ország energiafügg?sége is csökken. Arról viszont nincs szakmai közmegegyezés, hogy a gyakorlatban milyen mértékben lehet hasznosítani Magyarország meglehet?sen kedvez? megújulóenergia-potenciálját.
A Magyar Tudományos Akadémia megújuló energia albizottsága úgy számolt, hogy elméletileg évente 2600-2700 petajoule (PJ) energia áll rendelkezésre a nap, a szél, a földh?, a termálvíz és a biomassza hasznosítása révén. Ez szintén óriási mennyiség, hiszen a számítások szerint Magyarország bruttó végs? energiafelhasználása a 2020-as évben 800-900 PJ-re rúg. Arról viszont nincs számítás, hogy ebb?l az MTA által meghatározott mennyiségb?l mi az, ami m?szakilag, gazdaságilag és az ökológiai szempontok figyelembe vételével kinyerhet?: a becslések tág határok között, 100 és 1300 PJ/év között szóródnak.
A geotermikus energiában van a legtöbb lehet?ség
Az idén nemzeti energiastratégiához kapcsolódó megújuló energia hasznosítási cselekvési terv (NCST) szerint a legnagyobb mértékben a geotermikus energia felhasználása n?ne. A földrétegek közti h?mérsékleti különbségeket hasznosító h?szivattyúk a 2010-es adatok szerint még alig terjedtek el Magyarországon: becslések szerint 2007-ben körülbelül 500 darab h?szivattyú kelt el itthon, míg 2009-ben nagyjából ezer ilyen berendezést építettek be. 2020-ra már 6 PJ energiát kellene kinyerni ilyen formában a NCST szerint. Európa-szerte terjednek az innovatív h?szivattyús megoldások: Ausztriában a bécsi Lainzer-alagútba telepített h?szivattyús rendszerrel f?tenek egy közeli iskolát. A bajorországi Farchant pályaudvarán a h?szivattyúk melegével óvják a vasúti váltóberendezéseket a befagyástól. Stockholmban a Hammarby Sjöstad városrész távf?tési hálózatában a szennyvíztisztító telep tisztított vize a h?forrás.
A geotermikus energia másik hasznosítása a mélyb?l feltör? hévíz: ilyen forrásból jelenleg 4 PJ energiát fordítanak f?tésre Magyarországon, ezt kellene nyolc év alatt majdnem a négyszeresére, 15 PJ-ra feltornászni. A föld mélyén valóban geotermikus nagyhatalomnak számít az ország, ugyanis a Kárpát-medencében közelebb van a felszínhez a Föld köpenyének forró, részlegesen olvadt állapotban lév? része, az asztenoszféra. Itthon viszont jórészt fürd?kben pancsoljuk el a termálvizet, a f?tési célú hasznosítás csak tucatnyi településen valósult meg eddig – derült ki a Magyar Földtani Intézet szeptemberben lezárult kutatásából. A termálvizes f?tés el?nye, hogy a h?forrás napi 24 órában rendelkezésre áll, és a jól kiépített hálózat környezetbarát, szennyezésmentes módon üzemel akár fél évszázadon át. Hátránya a viszonylag magas beruházási költség, mert a rendszer csak úgy számít megújulónak, ha a leh?lt vizet visszaszivattyúzzák abba a mélyrétegbe, ahonnan származik.
Az egy év alatt elhasznált energia több mint fele f?tésre megy el
Szinte csak biomasszát (jórészt t?zifát) használnak Magyarországon a f?tés megújuló energiaforrásaként
Folyamatosan emelkedik az energiaigény az EU tagállamaiban
A napkollektor még nem az igazi
Az elképzelések szerint szintén nagy ütemben kellene b?víteni a napenergia f?tési célú hasznosítását, hogy a 2020-as európai uniós célokat teljesíteni lehessen. A NCST-ben kit?zött cél az, hogy nyolc év múlva már 3,43 PJ h?energiát termeljenek az épületek f?tésére beállított napkollektorok. Egy szakmai szervezet, a Magyar Szolár Szövetség becslése szerint ehhez százötven futballpályányi, azaz másfélmillió négyzetméter napkollektorra és jelenlegi árakon számolva 272 milliárd forint beruházásra van szükség.
Az egységnyi kollektorfelületr?l begy?jthet? energia mennyiségét befolyásolja a telepítés helye, a berendezés tájolása és d?lésszöge, de egy négyzetméter kollektor évente 300-800 kW energiát termel. Családi és társasházakban napkollektorokkal fedezni lehet az éves melegvíz-felhasználás 40-80 százalékát, de a rendszerek általában még nem tudják kiváltani a hagyományos f?téstechnológiákat (kollektorokkal a f?tési igény 15-30 százaléka fedezhet? az Energiaklub számításai szerint).
Minden éghet? hulladékot hasznosít a biomasszakazán
A kedvez? mez?gazdasági körülmények miatt a biomassza hasznosításával áll a legjobban Magyarország: 33 PJ h?energiát állítottak el? ilyen forrásból 2010-ben. Az NCST szerint ezt a mennyiséget nyolc év alatt 52 PJ-ra kellene növelni. A biomassza épületek, háztömbök helyi jelleg? f?tésére használható, de a terv szerint a kormány olyan kis- és közepes teljesítmény? biomassza-hasznosító er?m?vek elterjedését is támogatná, amelyben a h? mellett áramot is termelnek.
A pannonhalmi apátság 2009-t?l üzemel? biomassza f?t?m?vében levendulaszárat, venyigét, az apátsági kertészet hulladékát és fanyesedéket égetnek el. Két f?tési szezon tapasztalata alapján a 700 kW-os létesítmény az épületegyüttes h?igényének 65-70 százalékát fedezi
A biomassza hasznosítása azért el?nyös, mert ezzel lehet a legegyszer?bben kiváltani a gázt és a szenet. Biomasszának számít egyébként minden, a mez?gazdaságból, erd?gazdálkodásból származó termék, hulladék és maradékanyag biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része. Konkrétabban: a biomasszakazánban egyaránt hasznosul a f?részpor, a faforgács, a repce, a kukoricaszár, a szalma, a trágya, a gyümölcsfanyesedék és a sz?l?venyige, továbbá az erre a célra termelt energianövények.
A gond viszont az, hogy itthon szinte csak a t?zifa-felhasználás a jellemz?, és mivel a felhasználás alig követhet? nyomon, az energetikus szakért?k sem tudják pontosan, mennyi h? származik a klasszikus fatüzelés? kályhákból. A másik probléma az, hogy az újabb és újabb biogázüzemekben – az eddigi legnagyobbat egy hónapja adták át Szentesen – nem megoldott a h?energia hasznosítása. Aki biomasszás f?tésre akar áttérni, a technológiák és alapanyagok széles választéka áll rendelkezésre: a faelgázosító kazánok 60-65 fokra melegített vízzel látják el egy épület f?tési rendszerét, de biomasszával nagy nyomású és h?mérséklet?, er?m?vi g?zt is el? lehet állítani, ami már egy lakótelep központi f?tésére is alkalmas.
Az éghajlatváltozás hatására egyre több villamos áramot fognak elhasználni a légkondicionálók. Az üvegházhatású gázok kibocsátását viszont jelent?sen lehetne csökkenteni, ha a klímaberendezések helyett megújulós h?tési technológiákat alkalmaznánk, viszont ezek a berendezések még kevésbé kiforrottak, mint a f?tésre használt megoldások – jegyzik meg az Energiaklub szakért?i.
Magyarországon azért nem terjednek gyors ütemben a megújuló alapú f?tési megoldások, mert nincs komplex szakpolitikai intézkedéscsomag a támogatásukra – mondta el Csanaky Lilla, de ez jellemz? az EU-tagállamok többségére is. Az egyes államok jellemz?en gazdaságpolitikai ösztönz?kre hagyatkoznak, a beruházási támogatásoktól, adókedvezményekt?l és kedvezményes kamatú hitelekt?l várják a zöldforradalmat a f?téstechnológiában. Csanaky szerint ugyanakkor nem fog bekövetkezni, ha emellé nem társítanak jogszabályi ösztönz?ket, nem viszik végbe a standardizálást és az oktatási-képzési reformot, amibe a lakossági kampányok mellett a szakemberképzés is beletartozik. A nem gazdasági ösztönz?k fontosságára világít rá az, hogy hiába van egy vállalkozásnak t?kéje például egy biomassza-er?m? felépítésére, amikor több mint harminc hatósági engedélyt kell a beruházáshoz beszereznie, és a folyamat két évig is elhúzódhat.
forrás: origo.hu
