Alig mutatkozik verseny a lakossági energiaszolgáltatásban

Ezek a képek szimbolikus jelent?ség?ek: a progresszív Németország – az elgondolkodó EU – a maradi Magyarország

Meg kellene értenünk végre, hogy:

• az eddig igen lukratív állami támogatással a technológia fejlesztését és elterjedését segítette a német állam mindkét fél (wafer-, cella-, a modulgyártók és a fogyasztók) részére az EEG törvénnyel
• lényegesen hozzájárult a kitüzött 2020-as cél eléréséhez (2007: már ~14%, 2011:19,93%, 2020-as cél: min. 30%)
• az áramtözsdén (EEX) elindított egy árvasaló folyamatot, ahol megvágja a hagyományos villamosenergia kiállhatatlan és indokolatlan emelkedését
• környezetvédelmi szempontból átalakította a fogyasztók nézetét
• a fogyasztó megismerte az energiatakarékos fogyasztás lehet?ségét és technikáit anélkül, hogy le kellett volna az eddigi életszinvonaláról mondania. Söt a már több háztartásban is alkalmazott EMS (energiamenedzsment) rendszerekkel még több luxust is megengedhet magának ezentúl.

A további ekkora méret? állami támogatásra már nincs szükség a fotovoltaika szerepl?inek.
Éppen ezért is lett az EEG 2012-t?l módosítva (ezt mindenki tudta már jóval el?re).
Mivel a napelem és annak összetev?i 2012-ben is er?s árzuhanást mutattak és mutatnak továbbra is, ezért a betáplálási trifákat ismételten megvágták, annyira, hogy a rendszertulajdonosok most már valóban a minimum 30 százalékos saját felhasználásra vannak kényszerítve (ez a lehet?ségük egyébként már korábban is létezett, a zöldáram saját célú fogyasztásért is kaptak prémiumot az államtól! De a haszon érdekében boldog-boldogtalan csak a hálózatra termelte az áramot, ami érthet? volt a magasabb visszatáplálási tarifák miatt).

Apropo nagyságrend, ezeket is plafonozták éves szinten (több mint 3 GW nagyságig)!
Nem érdekes, hogy ezentúl is van -nem is kicsi- telepítési lehet?ség Németországban?

A további gazdaságpolitikai cél pedig éppen az, hogy lefékezze és ezentúl kisz?rje a csak profitorientált modulgyártókat valamint az importált félkész anyagokból csak modulszerel? vállalkozásokat és csak azok maradjanak fenn, akik sokat tudnak az értékteremt? láncban a hazai piacon hozzátenni és K+F-et is végeznek, azaz az eddigi nyereségük nagy részét a pv-gyártási technológia (gyártó sorok, szerel? sorok, intelligens inverterek, Home Manegement stb.) fejlesztésébe és a tározói technikák mihamarabbi megoldásába fektetik be.

Összegezve: A pv-már eddig elért technológiai- és árszintje elérte világszerte azt a pontot, amikor a gyártó és az üzemeltet? is meg tud ezentúl minden további nagyobb támogatás nélkül maradni és okos el?relátással fejleszteni, gyártani és alkalmazni képesek ezt a technológiát.
A vásárlói kedv nem tört le most sem, miután az új rendszergazdák is átlátták az egész gondolat gazdaságvéd? hátterét és felismerték ismét számukra az el?nyöket.

Nyilván, egyik fél számára sem akkora már az a nyereség kinyitott ollója.
Ezért a mohók és a piszmogók el?bb-utóbb lemorzsolódnak (a konszolidációs folyamat még nem állt le).

Energiahordozók szerinti bruttó áramtermelés terrawattórákban Németországban 2009-t?l 2011-ig (forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Stromerzeugung):

Összesen 612 terrawattóra

Ebb?l a megújulók részesedése: 122 terrawattóra, százalékos értékben ez ~20% (19,93%)!

Most nézzük hazai viszonyokra:

Az Európai Unió el?írásának megfelel?en Magyarországnak a teljes energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ig. Ebben a tervben az elérhet? célkit?zést nagylelk?en nem kevesebb, mint 14,65 %-ra vállaltuk.
A cselekvési tervben tehát lényegében a mostani f?leg importra épül? és eléggé kiszámíthatatlan energiaellátás helyett egy sokkal inkább a helyi forrásokra épül? megújuló energiát nagyobb mértékben hasznosító zöld gazdaság elérését t?ztük ki célul.
Ezek az értékek, amiket a direktíva javasol, vagy az ezzel egyenérték? nemzeti vállalások véleményünk szerint is létfontosságúak a direktíva teljesítéséhez. Szeretnénk azt remélni, hogy hazánk, mint EU-tagállam teljesíteni tudja a direktívát.

Az energiahatékonyság növelésével nemcsak Magyarország olaj- és gázfügg?sége lenne mérsékelhet?, de a napelemes technológia er?teljesebb alkalmazása is jelent?sen hozzájárulhatna az EU klímavédelmi célkit?zéseihez.

 Az összképhez tartozik még, hogy a megújuló energiaforrások közül itthon, els?sorban a biomassza felhasználásának van vezet? szerepe, a napenergia aránya például elenyész?.
Azonban megújuló energia és azon belül is a napelemes rendszerek kihasználása jelent?s mértékben hozzájárulhat az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben új munkahelyek jöhetnek létre a vidéki térségekben is.

Bármilyen befektetést is teszünk az energiaellátásba vagy a fogyasztás csökkentésére, az költséges lesz. Tehát nem az a kérdés, hogy el kell-e vonnunk forrásokat más területekr?l csak az energiatakarékosság érdekében, hanem az, hogy el kell-e vonnunk forrásokat az energiaszektor számára, csak azért, hogy teljesíthessük az elvárásokat, amelyek nagyon magasak. Mi nem akarjuk ezt!

Az emberek a fizetésük nagyobb részét kénytelenek energiadíjakra költeni, a szociális megélhetés színvonala rohamosan csökken a magas munkanélküliség miatt, emellett az itteni ipari felhasználók energiaköltségei is megemelkednek. Ezek a közvetlen hatások, amik a régió demográfiai képére is kihat.

 Hogy az érintett régió ipari és lakossági fogyasztói továbbra is fel tudják a villamosenergiát használni, ahogy megszokták és kellene, ezért a mi napelemes parkunk telepítésének a támogatásával nemcsak jelent?s mennyiség? fosszilis energia lenne megtakarítható, de lényegesen el?mozdíthatnánk hazánk megújuló energiák terén tett EU kötelezettség vállalásainak teljesítését is.

Nem akarunk víziókat lefesteni, mi történne ha… stb. Ennek nincs értelme, hiszen minden elörelátó és családját, utódjait valamire is vevö állampolgár érzi és belátja, hogy az irány helyes. Csak Magyarországon vannak sajnos túlsúlyban a lobbisták, az atombarátok, a lekezelt politikusok (akik mások álláspontjait hangoztatják) és a félrevezetett emberek tábora, akik miatt ez az energetikai szektor még nem tud kilépni árnyéklétéböl.

Halló, ébreszt? föl, ágyból ki!

Energiahordozók szerinti bruttó áramtermelés terrawattórákban Magyarországon 2011-ben:

Összesen XXX terrawattóra

Ebb?l a megújulók részesedése: XXX terrawattóra, százalékos értékben ez XXX%!

Mint látja a tisztelt olvasó, a magyarországi adatok hiányoznak! Sehol sem található egyszer? és elfogadható kiértékelt adat! Ha valamit is találunk, akkor az csak egy fajta megújuló energiát preferál és csak is annak a részesedése van megadva, ezért hamarosan meguntam a világhálón való keresést, a több fajta témák elolvasását, az esetleges adatok összegy?jtését és összefésülését! Igen, esetleges adatokat írtam, mert vannak írások, amelyek igen fontosnak jelennek meg a keres? robot szerint, de lényeges mondanivalójuk sem az elején sem pedig a végén nincs. Lásd Németországot, ott olyan adatokhoz is hozzá lehet bármikor és bárkinek az interneten, amiket itthon csak pénzért adnak ki; lsd. pl. Magyarországra jellemz? széler?sségi adatok úgy, hogy az nemzetközileg is elfogadható legyen bármely tervez? osztályban a világon – ezek pl. I., II. III., és IV. Szélzónák, amik maghatározó fontosságúak a nagyobb napelemes parkok és a trakkeres napeles parkok elemeinek kiszámításához (érdekes módon Németország, Ausztria, Svájc, Benelux államok már régen megteremtettek egy ilyen széltérképet az országukra!). Nálunk az ilyen elkészíttetése nem kis pénzbe kerül (az ugyan OMSZ elkészít ilyet, de csak pénzért).

Ilyenkor mindig ez a közmondás jut az eszembe Shad Helmstettert?l: “Túlságosan belefeledkezünk a vonat-szerelvény hibájának javítgatásába, és eközben nem vesszük észre, hogy nem jó vonatra szálltunk fel.”

Eléggé sajnálatos az, hogy minden megújuló szektor csak a saját ny?gével és adatával foglalkozik még most is Magyarországon. Talán ezért is nem sikerült semmilyen megújuló technikának eddig kitörnie hazánkban?!

2012.04.21. | Michael Debreczeni

Ezek a képek szimbolikus jelent?ség?ek: a progresszív Németország – az elgondolkodó EU – a maradi Magyarország

Meg kellene értenünk végre, hogy:

• az eddig igen lukratív állami támogatással a technológia fejlesztését és elterjedését segítette a német állam mindkét fél (wafer-,
  cella-, a modulgyártók és a fogyasztók) részére az EEG törvénnyel
• lényegesen hozzájárult a kitüzött 2020-as cél eléréséhez (2007: már ~14%, 2011:19,93%, 2020-as cél: min. 30%)
• az áramtözsdén (EEX) elindított egy árvasaló folyamatot, ahol megvágja a hagyományos villamosenergia kiállhatatlan és indokolatlan emelkedését
• környezetvédelmi szempontból átalakította a fogyasztók nézetét
• a fogyasztó megismerte az energiatakarékos fogyasztás lehet?ségét és technikáit anélkül, hogy le kellett volna az eddigi életszinvonaláról mondania. Söt a már több háztartásban is alkalmazott EMS (energiamenedzsment) rendszerekkel még több luxust is megengedhet magának ezentúl.

A további ekkora méret? állami támogatásra már nincs szükség a fotovoltaika szerepl?inek.
Éppen ezért is lett az EEG 2012-t?l módosítva (ezt mindenki tudta már jóval el?re).
Mivel a napelem és annak összetev?i 2012-ben is er?s árzuhanást mutattak és mutatnak továbbra is, ezért a betáplálási trifákat ismételten megvágták, annyira, hogy a rendszertulajdonosok most már valóban a minimum 30 százalékos saját felhasználásra vannak kényszerítve (ez a lehet?ségük egyébként már korábban is létezett, a zöldáram saját célú fogyasztásért is kaptak prémiumot az államtól! De a haszon érdekében boldog-boldogtalan csak a hálózatra termelte az áramot, ami érthet? volt a magasabb visszatáplálási tarifák miatt).

Apropo nagyságrend, ezeket is plafonozták éves szinten (több mint 3 GW nagyságig)!
Nem érdekes, hogy ezentúl is van -nem is kicsi- telepítési lehet?ség Németországban?

A további gazdaságpolitikai cél pedig éppen az, hogy lefékezze és ezentúl kisz?rje a csak profitorientált modulgyártókat valamint az importált félkész anyagokból csak modulszerel? vállalkozásokat és csak azok maradjanak fenn, akik sokat tudnak az értékteremt? láncban a hazai piacon hozzátenni és K+F-et is végeznek, azaz az eddigi nyereségük nagy részét a pv-gyártási technológia (gyártó sorok, szerel? sorok, intelligens inverterek, Home Manegement stb.) fejlesztésébe és a tározói technikák mihamarabbi megoldásába fektetik be.

Összegezve: A pv-már eddig elért technológiai- és árszintje elérte világszerte azt a pontot, amikor a gyártó és az üzemeltet? is meg tud ezentúl minden további nagyobb támogatás nélkül maradni és okos el?relátással fejleszteni, gyártani és alkalmazni képesek ezt a technológiát.
A vásárlói kedv nem tört le most sem, miután az új rendszergazdák is átlátták az egész gondolat gazdaságvéd? hátterét és felismerték ismét számukra az el?nyöket.

Nyilván, egyik fél számára sem akkora már az a nyereség kinyitott ollója.
Ezért a mohók és a piszmogók el?bb-utóbb lemorzsolódnak (a konszolidációs folyamat még nem állt le).

Energiahordozók szerinti bruttó áramtermelés terrawattórákban Németországban 2009-t?l 2011-ig (forrás: http://de.wikipedia.org/wiki/Stromerzeugung):

Összesen 612 terrawattóra

Ebb?l a megújulók részesedése: 122 terrawattóra, százalékos értékben ez ~20% (19,93%)!

Most nézzük hazai viszonyokra:

Az Európai Unió el?írásának megfelel?en Magyarországnak a teljes energiafelhasználásának legalább 13 %-át kell megújuló energiákból fedeznie 2020-ig. Ebben a tervben az elérhet? célkit?zést nagylelk?en nem kevesebb, mint 14,65 %-ra vállaltuk.
A cselekvési tervben tehát lényegében a mostani f?leg importra épül? és eléggé kiszámíthatatlan energiaellátás helyett egy sokkal inkább a helyi forrásokra épül? megújuló energiát nagyobb mértékben hasznosító zöld gazdaság elérését t?ztük ki célul.
Ezek az értékek, amiket a direktíva javasol, vagy az ezzel egyenérték? nemzeti vállalások véleményünk szerint is létfontosságúak a direktíva teljesítéséhez. Szeretnénk azt remélni, hogy hazánk, mint EU-tagállam teljesíteni tudja a direktívát.

Az energiahatékonyság növelésével nemcsak Magyarország olaj- és gázfügg?sége lenne mérsékelhet?, de a napelemes technológia er?teljesebb alkalmazása is jelent?sen hozzájárulhatna az EU klímavédelmi célkit?zéseihez.

 Az összképhez tartozik még, hogy a megújuló energiaforrások közül itthon, els?sorban a biomassza felhasználásának van vezet? szerepe, a napenergia aránya például elenyész?.
Azonban megújuló energia és azon belül is a napelemes rendszerek kihasználása jelent?s mértékben hozzájárulhat az Európai Unió szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, miközben új munkahelyek jöhetnek létre a vidéki térségekben is.

Bármilyen befektetést is teszünk az energiaellátásba vagy a fogyasztás csökkentésére, az költséges lesz. Tehát nem az a kérdés, hogy el kell-e vonnunk forrásokat más területekr?l csak az energiatakarékosság érdekében, hanem az, hogy el kell-e vonnunk forrásokat az energiaszektor számára, csak azért, hogy teljesíthessük az elvárásokat, amelyek nagyon magasak. Mi nem akarjuk ezt!

Az emberek a fizetésük nagyobb részét kénytelenek energiadíjakra költeni, a szociális megélhetés színvonala rohamosan csökken a magas munkanélküliség miatt, emellett az itteni ipari felhasználók energiaköltségei is megemelkednek. Ezek a közvetlen hatások, amik a régió demográfiai képére is kihat.

 Hogy az érintett régió ipari és lakossági fogyasztói továbbra is fel tudják a villamosenergiát használni, ahogy megszokták és kellene, ezért a mi napelemes parkunk telepítésének a támogatásával nemcsak jelent?s mennyiség? fosszilis energia lenne megtakarítható, de lényegesen el?mozdíthatnánk hazánk megújuló energiák terén tett EU kötelezettség vállalásainak teljesítését is.

Nem akarunk víziókat lefesteni, mi történne ha… stb. Ennek nincs értelme, hiszen minden elörelátó és családját, utódjait valamire is vevö állampolgár érzi és belátja, hogy az irány helyes. Csak Magyarországon vannak sajnos túlsúlyban a lobbisták, az atombarátok, a lekezelt politikusok (akik mások álláspontjait hangoztatják) és a félrevezetett emberek tábora, akik miatt ez az energetikai szektor még nem tud kilépni árnyéklétéböl.

Halló, ébreszt? föl, ágyból ki!

Energiahordozók szerinti bruttó áramtermelés terrawattórákban Magyarországon 2011-ben:

Összesen XXX terrawattóra

Ebb?l a megújulók részesedése: XXX terrawattóra, százalékos értékben ez XXX%!

Mint látja a tisztelt olvasó, a magyarországi adatok hiányoznak! Sehol sem található egyszer? és elfogadható kiértékelt adat! Ha valamit is találunk, akkor az csak egy fajta megújuló energiát preferál és csak is annak a részesedése van megadva, ezért hamarosan meguntam a világhálón való keresést, a több fajta témák elolvasását, az esetleges adatok összegy?jtését és összefésülését! Igen, esetleges adatokat írtam, mert vannak írások, amelyek igen fontosnak jelennek meg a keres? robot szerint, de lényeges mondanivalójuk sem az elején sem pedig a végén nincs. Lásd Németországot, ott olyan adatokhoz is hozzá lehet bármikor és bárkinek az interneten, amiket itthon csak pénzért adnak ki; lsd. pl. Magyarországra jellemz? széler?sségi adatok úgy, hogy az nemzetközileg is elfogadható legyen bármely tervez? osztályban a világon – ezek pl. I., II. III., és IV. Szélzónák, amik maghatározó fontosságúak a nagyobb napelemes parkok és a trakkeres napeles parkok elemeinek kiszámításához (érdekes módon Németország, Ausztria, Svájc, Benelux államok már régen megteremtettek egy ilyen széltérképet az országukra!). Nálunk az ilyen elkészíttetése nem kis pénzbe kerül (az ugyan OMSZ elkészít ilyet, de csak pénzért).

Ilyenkor mindig ez a közmondás jut az eszembe Shad Helmstettert?l: “Túlságosan belefeledkezünk a vonat-szerelvény hibájának javítgatásába, és eközben nem vesszük észre, hogy nem jó vonatra szálltunk fel.”

Eléggé sajnálatos az, hogy minden megújuló szektor csak a saját ny?gével és adatával foglalkozik még most is Magyarországon. Talán ezért is nem sikerült semmilyen megújuló technikának eddig kitörnie hazánkban?!

2012.04.21. | Michael Debreczeni

A bolognai reptér kiszolgálása érdekében új monorail vonalat kezdtek el építeni a közelmúltban a reptéri terminál és a f?pályaudvar között. A mintegy öt kilométeres, egy közbens? megállóval rendelkez? vonalnak egyedi jelleget ad majd a vonal jelent?s részén, a déli oldalon felszerelt napelemsor, amelyet az állomásokon további panelek egészítenek ki. A környezettudatosság jegyében felszerelésre kerül? elemek a teljes energiamennyiség 13%-át biztosítja majd, ami 300 tonna szén-dioxid kibocsátással kevesebbet jelent évente.

Hasonló, vasúthoz kapcsolódó napelem rendszert már korábban is bemutatott a PTinfo:Belgiumban 3,6 kilométer vasutat fedtek le összesen 16 ezer napelemmel. Úgy t?nik, a közösségi közlekedési szektorban is egyre nagyobb szerepet játszik az energia ilyen módon történ? megszerzése.

A vonal másik egyedi eleme a Bolognát elkerül? A14-es autópálya feletti híd lesz. A 90 méteres fesztávú építmény és az ahhoz kapcsolódó, egyfajta kapujelleget biztosító „hídf?k” építészeti megjelenését Iosa Ghini tervezte, aki korábban autóbusz és stadtbahn megállót is tervezett Hannoverbe, de például a nevéhez f?z?dik a Ferrari els?, önálló épületként m?köd? üzlete is.

A vonal jelenleg 105 millió euróra becsült kiépítési költségét 75%-ban magánbefektet?k finanszírozzák, akiknek jelenleg 35 évre szóló koncessziójuk van a vonal üzemeltetésére. Az utasok számát évi egymillióra becsülik, így a 7,5€-s jegyár mellett jó pár év eltelik, mire rentábilis lesz a járat.

A vonal emellett más hasonló, napjainkban kiépült reptéri vasúthoz hasonlóan automata üzem? lesz, egy-egy kocsira 3 perc 45 másodpercet kell majd várni átlagosan, a kocsik a teljes távot alig 7 perc alatt futják be. A kiépítend? rendszert és a kocsikat a svájci Intaminkészíti majd. A két kocsi egyenként mintegy 50 utas szállítására lesz képes majd. A kocsik a két végállomás között Lanzarettoban állnak meg,kiszolgálva a környez? lakónegyedeket és az itt kiépült m?szaki kart.

 Valamennyi kép a www.marconiexpress.it oldalról származik.

szöveg: cities.blog
A bolognai reptér kiszolgálása érdekében új monorail vonalat kezdtek el építeni a közelmúltban a reptéri terminál és a f?pályaudvar között. A mintegy öt kilométeres, egy közbens? megállóval rendelkez? vonalnak egyedi jelleget ad majd a vonal jelent?s részén,
a déli oldalon felszerelt napelemsor, amelyet az állomásokon további panelek egészítenek ki. A környezettudatosság jegyében felszerelésre kerül? elemek a teljes energiamennyiség 13%-át biztosítja majd, ami 300 tonna szén-dioxid kibocsátással kevesebbet jelent évente.

Hasonló, vasúthoz kapcsolódó napelem rendszert már korábban is bemutatott a PTinfo:Belgiumban 3,6 kilométer vasutat fedtek le összesen 16 ezer napelemmel. Úgy t?nik, a közösségi közlekedési szektorban is egyre nagyobb szerepet játszik az energia ilyen módon történ? megszerzése.

A vonal másik egyedi eleme a Bolognát elkerül? A14-es autópálya feletti híd lesz. A 90 méteres fesztávú építmény és az ahhoz kapcsolódó, egyfajta kapujelleget biztosító „hídf?k” építészeti megjelenését Iosa Ghini tervezte, aki korábban autóbusz és stadtbahn megállót is tervezett Hannoverbe, de például a nevéhez f?z?dik a Ferrari els?, önálló épületként m?köd? üzlete is.

A vonal jelenleg 105 millió euróra becsült kiépítési költségét 75%-ban magánbefektet?k finanszírozzák, akiknek jelenleg 35 évre szóló koncessziójuk van a vonal üzemeltetésére. Az utasok számát évi egymillióra becsülik, így a 7,5€-s jegyár mellett jó pár év eltelik, mire rentábilis lesz a járat.

A vonal emellett más hasonló, napjainkban kiépült reptéri vasúthoz hasonlóan automata üzem? lesz, egy-egy kocsira 3 perc 45 másodpercet kell majd várni átlagosan, a kocsik a teljes távot alig 7 perc alatt futják be. A kiépítend? rendszert és a kocsikat a svájci Intaminkészíti majd. A két kocsi egyenként mintegy 50 utas szállítására lesz képes majd. A kocsik a két végállomás között Lanzarettoban állnak meg,kiszolgálva a környez? lakónegyedeket és az itt kiépült m?szaki kart.

 Valamennyi kép a www.marconiexpress.it oldalról származik.

szöveg: cities.blog
A bolognai reptér kiszolgálása érdekében új monorail vonalat kezdtek el építeni a közelmúltban a reptéri terminál és a f?pályaudvar között. A mintegy öt kilométeres,
egy közbens? megállóval rendelkez? vonalnak egyedi jelleget ad majd a vonal jelent?s részén, a déli oldalon felszerelt napelemsor, amelyet az állomásokon további panelek egészítenek ki. A környezettudatosság jegyében felszerelésre kerül? elemek a teljes energiamennyiség 13%-át biztosítja majd, ami 300 tonna szén-dioxid kibocsátással kevesebbet jelent évente.

Hasonló, vasúthoz kapcsolódó napelem rendszert már korábban is bemutatott a PTinfo:Belgiumban 3,6 kilométer vasutat fedtek le összesen 16 ezer napelemmel. Úgy t?nik, a közösségi közlekedési szektorban is egyre nagyobb szerepet játszik az energia ilyen módon történ? megszerzése.

A vonal másik egyedi eleme a Bolognát elkerül? A14-es autópálya feletti híd lesz. A 90 méteres fesztávú építmény és az ahhoz kapcsolódó, egyfajta kapujelleget biztosító „hídf?k” építészeti megjelenését Iosa Ghini tervezte, aki korábban autóbusz és stadtbahn megállót is tervezett Hannoverbe, de például a nevéhez f?z?dik a Ferrari els?, önálló épületként m?köd? üzlete is.

A vonal jelenleg 105 millió euróra becsült kiépítési költségét 75%-ban magánbefektet?k finanszírozzák, akiknek jelenleg 35 évre szóló koncessziójuk van a vonal üzemeltetésére. Az utasok számát évi egymillióra becsülik, így a 7,5€-s jegyár mellett jó pár év eltelik, mire rentábilis lesz a járat.

A vonal emellett más hasonló, napjainkban kiépült reptéri vasúthoz hasonlóan automata üzem? lesz, egy-egy kocsira 3 perc 45 másodpercet kell majd várni átlagosan, a kocsik a teljes távot alig 7 perc alatt futják be. A kiépítend? rendszert és a kocsikat a svájci Intaminkészíti majd. A két kocsi egyenként mintegy 50 utas szállítására lesz képes majd. A kocsik a két végállomás között Lanzarettoban állnak meg,kiszolgálva a környez? lakónegyedeket és az itt kiépült m?szaki kart.

 Valamennyi kép a www.marconiexpress.it oldalról származik.

szöveg: cities.blog

A sikeres German PV Market Briefing el?készíti a résztvev?ket a kihívásokra

Frankfurt a.M.- Április 18-án került sor a 2012-es German PV Market Briefing rendezvényre. Az érdekes rendezvényen információkat kaptak a résztvev?k az aktuális piaci számokról, részt vehettek egy izgalmas vitakörben és egymás közötti információ cserére volt lehet?ségük.

A fotovoltaik összes szerepl?i eljöttek a Frankfurt am Mainban megrendezett German PV Market Briefing 2012 találkozóra, amelyen mi is jelen voltunk. Az EuPD Research és a Solarpraxis AG ötödik alkalommal kínálta fel ezt a plattformot, ahol piaci szakemberek és  vállalatgazdaságtanban érintettek  információkat valamint  fejl?dési elképzeléseket és stratégiákat cserélhettek ki egymás között.

Több, mint 100 résztvev? vitathatta meg a német fotovoltaik piacot a már hetek óta elkelt egész napos rendezvényen. A német piac kihívásaira, valószín?ségére és lehet?ségére lett fokuszálva. Mint már az eddigi rendezvényeken is lehet?ségük volt a résztvev?knek most is egy interaktív szavazási rendszerben a különböz? kérdésekhez a valós idej? szavazatuk leadására. Részben meglep? eredményekkel: Arra a feltett kérdésre, hogy az új EEG novella ki fogja-e bírni az elkövetkez? 12 hónapot, a résztvev?k 76 százaléka nemmel válaszolt.

A rendezvény alatti témák többek között az eddigi fejl?dés és kilátás az elkövetkez? fejl?désekre, a rendszerárak a különböz? szegmensekben, a nyereségek, a szerel?kön keresztüli értékesítések és a jöv? tárolási lehet?ségei voltak. Az el?adás után a „Megújuló energia Törvény (EEG) a változás jegyében – a direkt értékesítés lehet?ségei és határai“ cím? magasrangú résztvev?k vitakörében lehetett a tematikát kibontakoztatni és megvitatni.

A szervez?k nagyon meg voltak elégedve a rendezvénnyel. „A mai rendezvény megint bebizonyította, hogy mennyire fontosak a résztvev?k számára a komoly információk, különösen az ilyen nehéz id?kben. Mindamellett láttuk, hogy lényeges az igény a jöv?beni kihívások információcseréjére, mert sok piaci szerepl? hasonló problémákkal szembesül,” fogta tömören össze Verena Grollmann, az EuPD Research projketvezet?je.

A rendezvényt a Beratungshaus KPMG Frankfurt tanácsadási háza támogatta, a sponzorok pedig a müncheni Rück és az Ipntix voltak. Partnerek voltak a Solarnetzwerk Berlin, a Deutsche CleanTech Institut és a Netzwerinitiative Joint Forces for Solar – Global hálózatkezdeményez? valamint a SolarValley Mitteldeutschland és az IPVEA. El?ször kísérte médiapartnerként végig a rendezvényt az internetes Internet TV Portal SolarPV.TV.

2012.04.21. | Forrás: EuPD Research | Michael Debreczeni

Az energiapiacok megnyitásából a lakossági fogyasztók eddig nem sokat érzékelhettek, legalábbis az energiakeresked?k eddig nem igazán tudtak versenyképes termékeket kínálni a jogszabályok által igencsak körbebástyázott lakossági energiaszolgáltatásban. Az elmúlt hetekben egy telekommunikációs cég tette országosan elérhet?vé kedvezményes energiaszolgáltatását ügyfelei részére, így a lakossági fogyasztók részére is megvalósult a szolgáltatóváltás gyakorlati lehet?sége. Miért olyan nehéz ma versenyezni a lakossági fogyasztókért? Követik-e más társaságok a Magyar Telekom példáját?

Az energiapiacok liberalizálásból a lakossági fogyasztókhoz eddig igen kevés ért el. A földgázpiacon korábban az Emfesz jelent meg jelent?s, az energiadíj tekintetében 8%-os diszkontot kínálva. A társaság üzleti koncepcióját a szolgáltatás elindításakor még nyugati szerepl?k is vizsgálták, azonban az utólag ellehetetlenül? gázkeresked? cég modellje igen egyszer?en foglalható össze: a tulajdonosi kör a lokális piaci viszonyok között kedvez?bb árú gázforráshoz fért hozzá, ami által megvalósíthatóvá vált az ügyfelek árdiszkont melletti elcsábítása és kiszolgálása. Ahogy ez a forrás elapadt, a társaság is ellehetetlenült.

Hasonló méret? kezdeményezésre nem is volt példa a hazai energiapiacon, de a térség más országaiban sem volt túl nagy mozgolódás a lakossági szerepl?k versenypiaci elérése tekintetében. Az energiaárak a legtöbb környez? országban komoly politikai kérdést jelentenek, ezért a politikusok igyekeznek megtenni mindent azért, hogy a szabályozott lakossági tarifák a lehet? legalacsonyabbak legyenek. Ez nem egy esetben akár veszteséget is okozhat a kijelölt szolgáltatók számára, másrészr?l pedig a torz hatósági árazás megakadályozza a piaci verseny kialakulását.

Az árnyomáson kívül az egyéb adminisztratív kötöttségek, illetve fogyasztóvédelmi el?írások is nehezítik a termékfejlesztést. Törvényileg szabályozott a lakossági körben a fizetési határid? (60 nap), a tartozásból ered? kikapcsolás rendje, továbbá az egyik legkomolyabb költségtényez?t jelent? ügyfélszolgálati jelenlét, vagyis ezen el?írások tekintetében nem lehetséges a differenciált termék létrehozása. Marad tehát az ár, amelyben viszont a közel azonos forrásköltségek (import energiahordozók árai) szabnak határt a termékfejleszt?k képzeletének.

Az energiakeresked? társaságok ezen tényez?k hatására mindeddig távol is maradtak a lakossági fogyasztók kiszolgálásától, az egyetemes szolgáltatók esetében (akik már rendelkeznek megfelel? ügyfélszolgálati hálózattal) az árampiacon tevékenyked? Elm?-Émász csoport vezetett be tavaly egy zöld terméket. A társaság +10%-os felárért (energiadíj) vállalja, hogy vele szerz?d? lakossági ügyfeleket zöld energiával látja el.

Üde színfoltként jelent meg a hazai piacon az Magyar Telekom (MTelekom) kezdeményezése, amely 2010 májusa óta kínál ügyfeleinek kedvezményes energiaszolgáltatást. A kezdetben csak elszórtan elérhet? szolgáltatást els?sorban nem a bevétel növelése érdekében indította az MTelekom, hanem meglév? ügyfélkörének kívánt egy olyan pluszt nyújtani, amellyel javíthatja azok lojalitását, illetve amivel ügyfeleket szerezhet a telekommunikációs területen lév? versenytársaitól. Az elmúlt hetekben a társaság kiterjesztette energiaszolgáltatását az ország teljes területére, illetve egyszer?sítette a szolgáltatáshoz való jogosultság kritériumait. Az áram- és gázszolgáltatás tekintetében a társaság 5, illetve 8%-os kedvezményt nyújt az energiadíjból (tehát az energia eljuttatásához szükséges ún. rendszerhasználati díjelemek változatlanok) az ügyfél adott fogyasztói helyen érvényes egyetemes szolgáltatási tarifákhoz képest. Nem lakossági körben a társaság 5%-os kedvezményt biztosít. A társaság az energiaszolgáltatás m?szaki vonatkozásában az E.ON szakértelmére épít, korábbi közlések szerint az E.ON-tól vásárolja az ügyfeleinek továbbértékesített energiát, illetve az áramszolgáltatás tekintetében a szintén német hátter? energiavállalat mérlegkörét használja.

A telekommunikáció és energetika összefonódására épít? modell Nyugat-Európában sem ismeretlen, bár korántsem lehet arról beszélni, hogy már általános lenne az ilyen típusú szolgáltatás-összekapcsolás, illetve a „hibrid szolgáltatók” piaci jelenléte. A német piacon például a Gazprom egy hasonló hibrid szolgáltatót vásárolt fel, illetve vette meg annak energiaértékesítési ágát.

Az MTelekom kezdeményezése jól szimbolizálja az infókommunikációs és az energetikai iparágak közeledését, az okos mér?k és intelligens hálózatok irányába mutató jöv?t, amelyben a két iparág szinte elválaszthatatlan lesz egymástól.

Magyarország esetében nemrég egy fordított irányú összefonódási kísérletre is fel lehetett figyelni, bár ezt nem feltétlenül az adott energiapiaci szerepl? saját üzleti döntése hozta, hanem a tulajdonosi szándék. A mobiltenderen gy?ztesként kihirdetett „állami konzorciumban” (Posta-MVM-MFB) található meg a Magyar Villamos M?vek, amely már jelenleg is komoly hálózattal rendelkezik az országban, és ezt a hálózatot vélhet?en az új állami mobilszolgáltatóban is hasznosítaná, bár egyel?re nincs arról szó, hogy a konzorcumból alakuló társaságot az MVM vezetné. Az MVM-re nem csak ezen a területen számított a kormányzat, hanem a kormányzati szervek kommunikációja is az MVM hálózatára terel?dik ár (az MTelekom kárára).

A Portfolio.hu az MTelekom energiapiaci tevékenysége kapcsán felkereste a társaság több versenytársát is, amelyek közül ma reggelig a Telenor és Vodafone adott tájékoztatást. A norvég hátter? telekommunikációs cég egyel?re nem tervez hazánkban hasonló kapcsolódó (enregia)szolgáltatás elindításával, azonban hozzátették, hogy nemzetközi szinten a társaság egyik ázsiai leányvállalatánál a hálózat jelent?s részben a cég által termelt zöld energiával m?ködik és a társaság nemrég elkezdte az így termelt fölös energia hasznosítását az adott adótornyok melletti közösségekben. Amennyiben ez a kezdeményezés sikeresnek bizonyul, a Telenor megvizsgálja, hogy egy hasonló modellnek van-e létjogosultsága más piacokon. A Vodafone Magyarországnál szintén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a közeljöv?ben nem terveznek energiaszolgáltatás elindításával.

Ha a lakossági energiaszolgáltatáshoz szükséges feltételek vesszük figyelembe, akkor elméleti szempontból a mobiltenderen nyertes konzorciumi tagok, a Posta és az MVM közösen is indíthatna energiaszolgáltatást, hisz el?bbi rendelkezik a szükséges „ügyfélszolgálati” jelenléttel, míg utóbbinak jelent?s tapasztalata van az energiaellátás terén. Igaz, az MVM korábban több ízben is azt kommunikálta, hogy nem tervez a lakosság közvetlen energiaellátását célzó tevékenységgel, de a piacnyitásra készül? Posta esetében felmerülhet egy többletszolgáltatás elindításának gondolata, bár eddig csak arról lehetett hallani, hogy a társaság adott esetben részt venne a mér?óra-leolvasásokban.

Forrás: portfolio.hu