Folytatódik a napelemes program a városban. Martf? Város Önkormányzata 49.693.125 Ft vissza nem térítend? támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv KEOP-4.2.0/A/11 konstrukcióban. A támogatás a teljes bekerülési költség 85%-a, a támogatást a Magyar Állam és az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. A projektben érintett két intézmény az Egészségház (Orvosi Rendel?) valamint a Damjanich János Szakképz? Iskola, Gimnázium és Kollégium.
A projekt keretében a rendel? épületére 9,87 kW, az iskola tetejére 32,43 kW teljesítmény? napelemes rendszer kerül. Ezek tervezett éves termelése 11-351 kWh, illetve 37-295 kWh, az adott intézmények éves villamosenergia felhasználásának 66,5%-át, illetve 42,3%-át állítják majd el?.
A projekt teljes bekerülési költsége 58.462.500 Ft, a kivitelezést a Mészáros Udvar-Ház Kft. végzi.
A tervezett átadási határid? 2012. március 31.
Folytatódik a napelemes program a városban. Martf? Város Önkormányzata 49.693.125 Ft vissza nem térítend? támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv KEOP-4.2.0/A/11 konstrukcióban. A támogatás a teljes bekerülési költség 85%-a, a támogatást a Magyar Állam és az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja. A projektben érintett két intézmény az Egészségház (Orvosi Rendel?) valamint a Damjanich János Szakképz? Iskola, Gimnázium és Kollégium.
A projekt keretében a rendel? épületére 9,87 kW, az iskola tetejére 32,43 kW teljesítmény? napelemes rendszer kerül. Ezek tervezett éves termelése 11-351 kWh, illetve 37-295 kWh, az adott intézmények éves villamosenergia felhasználásának 66,5%-át, illetve 42,3%-át állítják majd el?.
A projekt teljes bekerülési költsége 58.462.500 Ft, a kivitelezést a Mészáros Udvar-Ház Kft. végzi.
A tervezett átadási határid? 2012. március 31.
Az elektromosságot vezet? szerves polimerek tanulmányozásáért a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának professzora, Visy Csaba veheti át idén a Polányi Mihály-díjat – tájékoztatta a fels?oktatási intézmény csütörtökön az MTI-t.
A Polányi Mihály (1891–1976) fiziko-kémikusról elnevezett díjat a MTA Kémiai Tudományok Osztálya 1994 óta ítéli oda azoknak a kémikusoknak, akik Polányi Mihály kutatási hagyatékának a nyomán haladva jelent?s eredményeket értek el a kémiai tudományok különböz? területein.
Az elismerést ifjúsági kategóriában Czakó Gábor, az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékének kutatója érdemelte ki az idén.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának közleménye szerint Visy Csaba és munkatársai kutatásának középpontjában az elektromosságot vezet? szerves polimerek állnak. A polimerek kis alapegységek sokszoros ismétl?désével létrejött, nagyméret? molekulák, melyek leginkább a mindennapi életben számos helyen el?forduló m?anyagok f? alkotóelemeiként lehetnek ismer?sek.
Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy köztudottan elektromos szigetel? sajátságúak. Az elmúlt két-három évtized során azonban egyre több olyan nagymolekulájú anyagot sikerült el?állítani, melyek megfelel? körülmények között kifejezetten jól vezetik az elektromos áramot. A vezetés kulcsa e polimerekben a lánc szénatomjai közötti egyes és kett?s kötések periodikus változása. A semleges polimerlánc még nem vezeti az elektromosságot, de ha elektronokat vonnak el bel?le, azaz oxidálják a polimert, akkor a kialakult pozitív helyek – szaknyelven lyukak –, valamint a párosítatlanul maradt elektronok az elektromos tér hatására a lánc mentén könnyen elmozdulhatnak, így az anyag vezet?vé válik. Ez az átalakítás egy polimerréteg esetén megfordíthatóan és sokszorosan megvalósítható, a polimer ki-be kapcsolható vezet? és nem vezet? – többnyire félvezet? – állapota között.
A létrejöv? filmszer? elektródokba egyéb anyagokat is be lehet építeni, például nanorészecske méret? fémeket, fémoxidokat vagy biológiailag aktív anyagokat. Így a kutatók olyan összetett anyagokhoz juthatnak, melyek egyesítik az elektród és a másik komponens el?nyös tulajdonságait – ezáltal pedig új, széleskör?en alkalmazható alapanyagok keletkeznek.
Vezet? szerves polimerek felhasználásával készülnek többek között a színváltó üvegek és a LED-es tévék is. Visy Csaba és kollégái az elmúlt évek alatt el?állítottak többek között a víz oxigéntartalmának, illetve a vér húgysavszintjének mérésére alkalmas kompozit elektródokat, továbbá az UV- és a látható tartományban is érzékeny napelemek kifejlesztésére, valamint biotechnológiai célokra – például hidrogéntermelésre – alkalmas hibrideket is. További, fontos kutatási témáik közé tartozik a mágneses vagy termoelektromos hatású elektródok el?állítása, mely utóbbi a geotermikus energia hasznosítására is szolgálhat.
Visy Csaba professzor sokrét? oktató-, kutató- és oktatásszervez? munkáját több elismeréssel – többek között a Magyar Fels?oktatásért Emlékplakett, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje odaítélésével – díjazták. Tanítványai rendre kiválóan szerepelnek a tudományos diákköri versenyeken, melyért 2011 novemberében az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyéremmel tüntette ki.
Az elektromosságot vezet? szerves polimerek tanulmányozásáért a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának professzora, Visy Csaba veheti át idén a Polányi Mihály-díjat – tájékoztatta a fels?oktatási intézmény csütörtökön az MTI-t.
A Polányi Mihály (1891–1976) fiziko-kémikusról elnevezett díjat a MTA Kémiai Tudományok Osztálya 1994 óta ítéli oda azoknak a kémikusoknak, akik Polányi Mihály kutatási hagyatékának a nyomán haladva jelent?s eredményeket értek el a kémiai tudományok különböz? területein.
Az elismerést ifjúsági kategóriában Czakó Gábor, az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékének kutatója érdemelte ki az idén.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának közleménye szerint Visy Csaba és munkatársai kutatásának középpontjában az elektromosságot vezet? szerves polimerek állnak. A polimerek kis alapegységek sokszoros ismétl?désével létrejött, nagyméret? molekulák, melyek leginkább a mindennapi életben számos helyen el?forduló m?anyagok f? alkotóelemeiként lehetnek ismer?sek.
Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy köztudottan elektromos szigetel? sajátságúak. Az elmúlt két-három évtized során azonban egyre több olyan nagymolekulájú anyagot sikerült el?állítani, melyek megfelel? körülmények között kifejezetten jól vezetik az elektromos áramot. A vezetés kulcsa e polimerekben a lánc szénatomjai közötti egyes és kett?s kötések periodikus változása. A semleges polimerlánc még nem vezeti az elektromosságot, de ha elektronokat vonnak el bel?le, azaz oxidálják a polimert, akkor a kialakult pozitív helyek – szaknyelven lyukak –, valamint a párosítatlanul maradt elektronok az elektromos tér hatására a lánc mentén könnyen elmozdulhatnak, így az anyag vezet?vé válik. Ez az átalakítás egy polimerréteg esetén megfordíthatóan és sokszorosan megvalósítható, a polimer ki-be kapcsolható vezet? és nem vezet? – többnyire félvezet? – állapota között.
A létrejöv? filmszer? elektródokba egyéb anyagokat is be lehet építeni, például nanorészecske méret? fémeket, fémoxidokat vagy biológiailag aktív anyagokat. Így a kutatók olyan összetett anyagokhoz juthatnak, melyek egyesítik az elektród és a másik komponens el?nyös tulajdonságait – ezáltal pedig új, széleskör?en alkalmazható alapanyagok keletkeznek.
Vezet? szerves polimerek felhasználásával készülnek többek között a színváltó üvegek és a LED-es tévék is. Visy Csaba és kollégái az elmúlt évek alatt el?állítottak többek között a víz oxigéntartalmának, illetve a vér húgysavszintjének mérésére alkalmas kompozit elektródokat, továbbá az UV- és a látható tartományban is érzékeny napelemek kifejlesztésére, valamint biotechnológiai célokra – például hidrogéntermelésre – alkalmas hibrideket is. További, fontos kutatási témáik közé tartozik a mágneses vagy termoelektromos hatású elektródok el?állítása, mely utóbbi a geotermikus energia hasznosítására is szolgálhat.
Visy Csaba professzor sokrét? oktató-, kutató- és oktatásszervez? munkáját több elismeréssel – többek között a Magyar Fels?oktatásért Emlékplakett, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje odaítélésével – díjazták. Tanítványai rendre kiválóan szerepelnek a tudományos diákköri versenyeken, melyért 2011 novemberében az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyéremmel tüntette ki.
Az elektromosságot vezet? szerves polimerek tanulmányozásáért a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) természettudományi karának professzora, Visy Csaba veheti át idén a Polányi Mihály-díjat – tájékoztatta a fels?oktatási intézmény csütörtökön az MTI-t.
A Polányi Mihály (1891–1976) fiziko-kémikusról elnevezett díjat a MTA Kémiai Tudományok Osztálya 1994 óta ítéli oda azoknak a kémikusoknak,
akik Polányi Mihály kutatási hagyatékának a nyomán haladva jelent?s eredményeket értek el a kémiai tudományok különböz? területein.
Az elismerést ifjúsági kategóriában Czakó Gábor, az ELTE Fizikai Kémiai Tanszékének kutatója érdemelte ki az idén.
Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának közleménye szerint Visy Csaba és munkatársai kutatásának középpontjában az elektromosságot vezet? szerves polimerek állnak. A polimerek kis alapegységek sokszoros ismétl?désével létrejött, nagyméret? molekulák, melyek leginkább a mindennapi életben számos helyen el?forduló m?anyagok f? alkotóelemeiként lehetnek ismer?sek.
Ezen anyagok közös tulajdonsága, hogy köztudottan elektromos szigetel? sajátságúak. Az elmúlt két-három évtized során azonban egyre több olyan nagymolekulájú anyagot sikerült el?állítani, melyek megfelel? körülmények között kifejezetten jól vezetik az elektromos áramot. A vezetés kulcsa e polimerekben a lánc szénatomjai közötti egyes és kett?s kötések periodikus változása. A semleges polimerlánc még nem vezeti az elektromosságot, de ha elektronokat vonnak el bel?le, azaz oxidálják a polimert, akkor a kialakult pozitív helyek – szaknyelven lyukak –, valamint a párosítatlanul maradt elektronok az elektromos tér hatására a lánc mentén könnyen elmozdulhatnak, így az anyag vezet?vé válik. Ez az átalakítás egy polimerréteg esetén megfordíthatóan és sokszorosan megvalósítható, a polimer ki-be kapcsolható vezet? és nem vezet? – többnyire félvezet? – állapota között.
A létrejöv? filmszer? elektródokba egyéb anyagokat is be lehet építeni, például nanorészecske méret? fémeket, fémoxidokat vagy biológiailag aktív anyagokat. Így a kutatók olyan összetett anyagokhoz juthatnak, melyek egyesítik az elektród és a másik komponens el?nyös tulajdonságait – ezáltal pedig új, széleskör?en alkalmazható alapanyagok keletkeznek.
Vezet? szerves polimerek felhasználásával készülnek többek között a színváltó üvegek és a LED-es tévék is. Visy Csaba és kollégái az elmúlt évek alatt el?állítottak többek között a víz oxigéntartalmának, illetve a vér húgysavszintjének mérésére alkalmas kompozit elektródokat, továbbá az UV- és a látható tartományban is érzékeny napelemek kifejlesztésére, valamint biotechnológiai célokra – például hidrogéntermelésre – alkalmas hibrideket is. További, fontos kutatási témáik közé tartozik a mágneses vagy termoelektromos hatású elektródok el?állítása, mely utóbbi a geotermikus energia hasznosítására is szolgálhat.
Visy Csaba professzor sokrét? oktató-, kutató- és oktatásszervez? munkáját több elismeréssel – többek között a Magyar Fels?oktatásért Emlékplakett, a Széchenyi Professzori Ösztöndíj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje odaítélésével – díjazták. Tanítványai rendre kiválóan szerepelnek a tudományos diákköri versenyeken, melyért 2011 novemberében az Országos Tudományos Diákköri Tanács Mestertanár Aranyéremmel tüntette ki.
Az EU-s elvárások szerint 2020-tól elvileg már csak közel „nulla energiafelhasználású épületek” épülhetnek Magyarországon. Fényévekre vagyunk ezen ambiciózus terv megvalósításától. Energiafaló épületeink korszer?sítésére éppúgy nincs pénz, mint az új házak megfelel? min?ségben való felépítésére, ráadásul a megenged? építési el?írások sem ösztönöznek túl jó min?ség elérésére. És akkor még nem beszéltünk a szemléletr?l.
De mit is jelent a nulla energiafelhasználás szintje? Jelenlegi fogalmaink szerint az épületenergetikai eszmény a passzívház. A szakma az olyan épületet nevezi passzívháznak, amelynek energiafelhasználása – f?tést, világítást értve ide – nem több, mint négyzetméterenként 5 kWh évente. A „nulla energiafelhasználás” tehát ennél kerek 5 kWh-val jobb eredményt feltételez négyzetméterenként, vagyis az épület által termelt villamos áramnak éppen annyinak kell lennie, mint amennyi a felhasznált energia. Bármennyire is futurisztikusnak t?nik ennek elérése, 2020 nyolc év múlva elkövetkezik. Vajon nem túlzás ez? A téma szakért?je, Kárpáti József szerint nem. Legalábbis m?szaki akadálya egyre kevésbé van az ilyen házak építésének. A gond részben a finanszírozással, részben a gondolkodásmódunkkal van.
Kezdjük a gondolkodásmóddal!
Ha új házról beszélünk, egyértelm?, hogy minél jobb h?technikai tulajdonságú épületet érdemes rendelni a tervez?t?l/kivitelez?t?l, hogy hosszú távon értékálló maradhasson a befektetésünk. Ez azonban még nem tudatosult kell?en a magyar építkez?k fejében. A legtöbben hajlanak rá, hogy a pénzükhöz viszonyítva minél nagyobb alapterület? házat építsenek ahelyett, hogy ésszer? szobaszám és méret mellett a pénzt inkább az épületenergetikai színvonal emelésére fordítanák. Már az épület tervezésénél, a tájolásnál, a nyílászárók elhelyezésénél, a határolófelületek minimalizálásánál sok minden eld?l. Az utóbbival szembemegy a magyar közízlés, miszerint ne legyenek „unalmas” felületek, minden oldalfal legyen tagolt, épüljenek tornyocskák – emlékeztet Kárpáti. H?technikailag ideális forma a kocka, de ez a magyarok szemében ronda, ezért kihívást jelent a tervez?knek, hogy a kett?t valahogy kibékítsék.
| Hogyan termelhet a ház energiát?
Abból persze, hogy van egy jól szigetelt házunk, még nem következik, hogy elértük a nulla energiafelhasználás 2020-ra elvárt szintjét. Az épület által termelt energiának értelemszer?en megújuló forrásból kell származnia (napkollektor, h?szivattyú, pelletkazán). Ma egy 4 tagú család 4500 kWh energiát használ fel egy év alatt. Egy ugyanennyi energiát el?állító fotovoltaikus napelemrendszer 10 éve még 10 millió forintba került, ma már csak nettó 3,5 millióba, és az ár évr?l évre csökken. Ha társulna ehhez érzékelhet? nagyságú állami támogatás, akkor az építtet? számára néhány év alatt megtérülne a befektetés. Hasonló a helyzet a h?szivattyús megoldásokkal is. |
A napokban kihirdetett Otthonteremtési programban is megjelent új fogalomként és egyben követelményként az „alacsony energiafelhasználású épület”, ami a helyes gondolkodásmód irányába mutat. Az eddig favorizált A+ kategóriával (80 kWh/év/négyzetméter) szemben az alacsony energiafelhasználású épület 25 kWh/év/négyzetmétert takar, vagyis az A+ harmadát. Jó, hogy szigorodnak a követelmények, de vajon mib?l tudja ezt egy építkez? megfizetni?
Az érvényes épületenergetikai szabályozás nem ösztönöz a takarékosságra. Ahhoz képest, hogy 2020-ra a nulla energiafelhasználású épület lesz az etalon, a szigorítások, a kötelez? energetikai tanúsítvány ellenére is még mindig túlságosan enyhék a követelmények. Ha eljön 2020, az energiafaló épületek értéke drámaian le fog csökkenni – állítja Kárpáti. Egy átlagos magyar családi ház f?tésszámlája egy hideg hónapban ma 40-60 ezer forint, míg egy ugyanakkora passzívházé 2 ezer. Az energiahordozók árai csak n?ni fognak a jöv?ben. Nem nehéz kitalálni, hogy mi éri meg jobban: ma 20-30 százalékkal drágábban építeni egy kisebb, de minimális energiaigény? házat, vagy ragaszkodni a nagy alapterülethez és a hagyományos építési módokhoz, amelyek energiafaló épületet eredményeznek.
Mit kezdjünk a meglév? házainkkal?
A legnagyobb gond az, hogy a meglév?, 4,2 milliós lakásállomány 90 százaléka még az új házakra vonatkozó, eddig érvényes h?technikai minimumkövetelményeknek („C” kategória, vagyis 160 kWh/négyzetméter/év) sem felel meg. Az átlagos magyar épület 250 kWh energiát használ fel évente négyzetméterenként, miközben a nyugat-európai átlag 120-150-et. Ahhoz, hogy teljesítsük az uniós elvárásokat húsz év alatt, évi 200 ezer lakás komplett felújítására lenne szükség. Azonban ennek finanszírozása a jelenlegi gazdasági helyzetben lehetetlennek t?nik, az állam ki is hátrált ennek támogatásából – s?t a rossz nyelvek szerint az állam kifejezetten ellenérdekelt, mivel nagy bevétele származik a gáz jövedéki adójából.
Épületkorszer?sítés, vagy a családi kassza cs?dje
A háztartások szintjén azonban létfontosságú lenne a f?tési költségek csökkentése. Ha valaki tisztán öner?b?l vállalkozik erre, fontos, hogy a szakszer?ségre helyezze a hangsúlyt. Az energetikai korszer?sítés – falak küls? szigetelése, nyílászárócsere, födémszigetelés, új gépészet – olyan költséges feladat, amit nem érdemes energetikai tervezés nélkül, hasra ütve elvégeztetni – hangsúlyozza a szakért?. Egy ilyen tervezés 100-150 ezer forint többletköltséget jelent ugyan, viszont megtérül, mert míg egy szakszer?en tervezett felújítással akár 60 százalékos energiamegtakarítás is elérhet?, addig az ennek hiányában elvégzettek eredménye alig szokott több lenni, mint 20-30 százalék.
Forrás: mno.hu
