Nem eget renget? felfedezés, de most éppen az amerikai energiahatékonyságért felel?s intézet, az ACEEE, friss tanulmánya er?sítette meg, hogy az energiaszektor fenntarthatóságának er?sítése els?sorban nem új er?m?vek létesítésével érhet? el, hanem az energiahatékonysággal. Ne feledjük, a legolcsóbb és legtisztább energia az, amit meg sem termelünk. Hazánkban az energiát – áram és h?tés-f?tés – túlnyomó többségben fosszilis energiahordozók felhasználásával állítják el?, ezért kimondottan fontos az energiahatékonyság. És mivel globális szinten a világ energiafogyasztásának mintegy harmadát fordítjuk az épületek f?tésére és h?tésére, érdemes ismét néhány gondolatot az épületenergetikai fejlesztések fontosságának oltárán áldozni.
A nagyvárosok esetében, különösen a s?r?n beépített, kevés zöldterülettel rendelkez? belvárosi részeken h?szigetek alakulnak ki, ahol akár öt Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint egy természetes környezetben. A 20 foknál melegebb, úgynevezett trópusi éjszakák száma tendenciózusan növekszik. Ezeken a napokon ugrásszer?en megn? a halálozások száma, f?leg az id?s korosztály tekintetében. Ezt megakadályozandó, a városok és városrészek tervezésekor szükség van a szell?zést szolgáló zöld folyosók kialakítására, a meglév? zöld övezetek és parkosítások beépítését pedig el kell kerülni.
Legalábbis a tervezés szintjén, hiszen a várostervezési és -üzemeltetési módszertanok a gyakorlatban manapság szinte még egyáltalán nem veszik figyelembe az éghajlatváltozás és az urbanisztika közötti összefüggéseket. Problémát jelent, hogy ahol mégis, ott általában az épít?iparon csúszik el a dolog: az energetikai el?írásokat számos esetben nem tartják be és nem ellen?rzik, els?sorban a feszített határid?kre hivatkozva. Ez pedig globálisan egy ördögi körbe torkollhat: az ökolábnyomunk egyre széls?ségesebb id?járási körülményeket okoz – tovább tart a téli és nyári id?szak egyaránt –, ezáltal pedig n? a f?tési és h?tési energiaigény, amire szigorodnak az építésügyi el?írások, amelyeket természetesen továbbra sem fognak száz százalékig betartani…
És így maradnak az utólagos megoldások, például a különféle szigetelési programok és háztartásigép-csere kezdeményezések. Csak ez – már a mennyiségi korlátosság miatt is – nem jelent tökéletes megoldást: hazánkban jelenleg majdnem hárommillió – energetikai szempontból katasztrofális állapotban lév? – családi ház van, ami a lakosság méretéhez képest magas számnak mondható. Ezeken lenne mit dolgozni.
Jó hír azonban, hogy habár nem jelent tökéletes megoldást az utólagos beavatkozások elvégzése, azért sokat képesek javítani az összképen. 2013-ban a M?szaki Egyetem szakmai támogatásával elindult a Nálam szigetelnek program, ami arra hivatott, hogy bebizonyítsa, megfelel? h?szigeteléssel nagymérték? energia- és költségmegtakarítások érhet?k el. A program során egy szigetelt és egy nem szigetelt lakóház fogyasztását és költségadatait elemezték annak hét hónapja alatt: nem meglep? módon a szigetelt családi házban lakók 113 ezer forintot spóroltak meg az elavult szigeteléssel rendelkez? házhoz képest.
Az Európai Unió rövidtávú céljai közt szerepel, hogy 20 millió f?vel csökkentse az (energia)szegények számát, ugyanis 2008 és 2013 között milliós nagyságrenddel n?tt a szegénység és társadalmi kirekeszt?dés által érintett emberek száma az Unió tagállamaiban. A célkit?zés kétségtelenül nemes, azonban nagy kérdés, hogy miként tudjuk ezt hatékonyan véghezvinni, ha az energia egységára nem csökken, adott esetben esetleg még növekszik is. A válasz egyértelm?en a fogyasztási volumen csökkentésében rejlik, ami pedig egyenes utat jelent az energiahatékonysági fejlesztések irányába.
Forrás: chikansplanet.blog.hu
