Szakértők szerint Nyugat-Európában egyre nagyobb a kockázata a nagyszabású, hosszan tartó áramkimaradásoknak. Az osztrák hadsereg egy abszolút részletes lakossági útmutatóval állt elő egy hosszabb ideig tartó energiahiányra. A Hofer üzletlánc pedig 600 eurós aggregátorokat kínált vásárlóinak, hosszú sorok alakultak ki, minden áramfejlesztő elkelt.
Az Einhell benzinüzemű generátor hétfőre elfogyott, bár az ára 600 euró, mintegy 216 ezer forint volt – írja a Heute.
A Hofer üzeltlánc az alábbi üzenettel kínálta eladásra az aggregátort: „ha ma az osztrák háztartásokban megszűnik az áram, általában rövid idő után újra rendelkezésre áll. De mi van akkor, ha több napig nincs áramellátás?”
Ausztria állítólag idén már egyszer épphogy elkerülte ezt a forgatókönyvet, és a szakértők egyetértenek abban, hogy Európában egyre nagyobb a kockázata a nagyszabású, hosszan tartó áramkimaradásoknak. Az osztrák hadsereg abszolút részletes útmutatóval állt elő egy ilyen helyzetre, ami szintén intő jel lehet.
„Gondolja át, mire van szüksége két heti megélhetéshez! Milyen különleges igényei vannak a háztartásában (kisgyermekek, háziállatok, idősgondozás stb.)? Fontos továbbá, hogy a hűtőben tartott élelmiszert gyorsan fogyassza el, hogy ne romoljon meg. Tervezzen úgy, mintha kéthetes kempingezésre készülne az otthonában!” – áll az osztrák hadsereg közleményében.
Az osztrák villamosenergia-árindex (ÖSPI) jelenleg történelmi csúcson van, de az áram ára várhatóan tovább emelkedik – olvasható a Heute cikkében.
A német katasztrófavédelem is megkongatta a vészharangot, szeptember végén közzétett videójában egy idős nő szerepel, aki lakásában télikabátban, sálban és kesztyűben ül, cserépből, gyertyák segítségével készít rögtönzött kályhát, illetve szigetelőfóliával zárja le az ablakot.
Európában jelenleg számos ország, köztük Ausztria is küzd az emelkedő energiaárakkal. „Az osztrák villamosenergia-árindex (ÖSPI) 8,9 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest, a 2020. decemberi értékhez képest pedig idén 83,7 százalékkal magasabb” – közölte az Osztrák Energiaügynökség.
Herbert Lechner, az Osztrák Energiaügynökség tudományos igazgatója 2022 februárjáig további emelkedésre számít, majd némi enyhülés következhet, azonban az árak még akkor is viszonylag magas szinten maradnak.
„Magyarország biztonságban van, mert Nyugat- és Dél-Európával szemben semmilyen körülmények között nem fenyegetik energiakimaradások”
– jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációjának vezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Deutsch Tamás hangsúlyozta: Nyugat- és Dél-Európában súlyos a helyzet. „Kézzelfogható valóság, hogy blackout, azaz hosszabb ideig a polgárok által elszenvedni kénytelen áram-, illetve energiakimaradás lehet a téli hónapokban” – fogalmazott a fideszes EP-képviselő.
Egyre égetőbb a válság – Belgiumban felmerült az új atomerőművek építésének lehetősége
A belga Reform Mozgalom (Mouvement Réformateur) elnöke, Georges-Louis Bouchez a Le Soirnak adott interjújában az energiaválságra adott válaszként kiállt az új atomerőművek építése mellett, az interjút a HLN szemlézte.
A politikus hangsúlyozta, ha ma gyorsan el akarjuk érni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos célokat, akkor bővíteni kell az atomenergia-kapacitásokat. Kiemelte: „világosan fogalmazok, azok, akik kizárják az új atomerőművek építésének lehetőségét, nem értik a helyzetet. Hacsak nem lesz egy varázslatos megoldásunk tíz év múlva, hogy az energia 100 százalékban megújulóvá váljon, ami azonban a tudomány mai állása szerint nem valós. Nem azt mondom, hogy az atomenergia helyes dolog. Azt mondom, hogy a mai tudásunk szerint az energiamixből nem lehet kizárni”.
Hozzátette azt is, hogy az Egyesült Államok ezt teszi, a franciák is, a britek is és a kínaiak is. Ma már csak a németek nem követik ezt az utat, de a villamosenergia-termelésből származó szén-dioxid-kibocsátás térképén látható, hogy Németország élénkpiros színű.
Idén 2,6 millióval több olyan háztartás lesz az EU-ban, amely nem tudja kellően felfűteni otthonát
Az európai energiapiac válságáról, a kiváltó okokról, Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Energia- és Klímapolitikai Üzletág vezetője nyilatkoztott korábban a hirado.hu-nak.
A szakértő szerint nyár elején a gazdasági szereplők azzal szembesültek, hogy például a földgáz piaci ára kétszer akkora, mint a járvány előtt volt, így sokan úgy döntöttek, hogy kivárnak a korrekcióig és beszerzéseiket nyár végére időzítik. Ennek köszönhetően a kereslet szokatlanul nagy része nyár végére, illetve ősz elejére összpontosult. De számos egyéb tényező is felfelé hajtotta az árakat. Például az előző tél rendkívül hideg volt, így a tárolók kiürültek.
Az északi-tengeren – ahol az európai tengeri szélerőmű-kapacitás jelentős része működik – több időszakban szokatlanul szélcsendes volt az időjárás, így a megújuló alapú termelés sem tudta olyan mértékben fedezni az igényeket, mint amennyire szükség lett volna.
Európa energiarendszere hosszú ideje veszít alkalmazkodóképességéből, és ezeket időről időre kritizálják is a tagállamok. Talán a legutolsó nagyobb intő jel 2017 januárjában volt, amikor a szokatlanul alacsony hőmérséklet és a szélcsendes időszak az egész közösség villamosenergia-ellátását a szakadék szélére sodorta.
Mivel akkor – részben a szerencsének köszönhetően – az eset nem okozott áramkimaradásokat, a média csak korlátozottan foglalkozott a problémával, de nagyon sok szakmai műhely, köztük a Századvég is jelezte a bizottságnak, hogy szakpolitikai törekvései strukturális problémákhoz vezetnek.
Forrás: hirado.hu
