A fenntarthatóság koncepciója jelenleg az EU egyik legfontosabb prioritása. Célja a termékekkel kapcsolatos környezeti terhelés csökkentése, valamint a fenntarthatóbb termékekre és gyártástechnológiákra vonatkozó igény és kereslet növelése. Különösen igaz ez az épít?iparra, amely az egyik legkevésbé környezetbarát iparág. A réziparban dolgozó mérnökök olyan innovatív folyamatokat dolgoztak ki, amelyek az „elérhet? legjobb technológiákat” képviselik.
Az Európai Unió strasbourgi „Agora” nev? adminisztrációs épületeesetében is, mint minden más épít?anyagnál, a réz kiválasztásánál is a fenntarthatóság összes aspektusa – mint a gyártás, szállítás, feldolgozás, fejlesztés – volt a f? szempont. Ennek eredményeképp 2008-ban az építészek megkapták a BEX-díjat a fenntartható épületek kategóriában.
Energiahatékonyság
Az épít?ipar számos területén a réz felhasználása egyrészt segít abban, hogy a követelmények az energiagazdálkodás területén teljesíthet?k legyenek, másrészt hozzájárul az épületek energiahatékonyságának javításával kapcsolatos célok megvalósításához.
A réz esetében a legfontosabb áttörést az jelentette, hogy nincs többé szükség küls? energiaközlésre az érc fémtartalmának megolvasztásához. S?t a „gyorsolvasztásnak” nevezett folyamat még többletenergiát is termel, amely a létesítményen belül más célokra is felhasználható, vagy akár egy település központi f?t?rendszerének üzemeltetésére is alkalmas.
Az épületek energiahatékonyságához két alapvet? tulajdonsága folytán nagyban hozzájárul a réz. Kiváló elektromos vezet?képessége miatt az elektromos vezetékek els?számú alapanyaga, és a különböz? berendezések elektromos alkatrészeit is rézb?l vagy rézötvözetb?l gyártják. Kiváló h?vezet? képessége pedig a meleg vizes padlóf?tési rendszerek legmegfelel?bb anyagává teszi. A rézcsöveket széles körben alkalmazzák a légjavítás területén is, és nagy népszer?ségnek örvend a h?cserél? berendezések gyártásánál.
A vízm?vek f?ként rézzel és üveggel burkolt székháza Cambridge-benegy háromszintes irodaépület, melynek meghatározója a fenntartható környezetvédelmi stratégia. A létesítmény páratlan lehet?séget kínál a h?t? rendszer kis energiával történ? hasznosítására. A fúrt kútból származó víz behálózza az épületet és átveszi a ház h?többletét. A h?tött víz rézcsöveken keresztül járja át a házat, hatékonyan és zajtalanul biztosítva az épület h?tését. Ez a módszer 11,5 tonna széndioxid kibocsátást vált ki évente.
A szennyezés csökkentése
A technológiai fejlesztések ma már azt is lehet?vé teszik, hogy összegy?jtsék a rézérc feldolgozása során keletkez? salakot, amely a helyszínen, vagy arra szakosodott létesítményben újrahasznosítható, majd a semlegesített anyagok például útépítéshez felhasználhatók. Emellett az alapanyag olvasztása során felszabaduló és kinyerhet? kénsav a kés?bbiekben értékesíthet?. Ez a fejlesztés hozzájárult a savas es? mennyiségének csökkentéséhez Európában. Nem kérdés, hogy noha Magyarország nem ipari állam, mégis a kontinensünkön belül, s?t az egész világon zajló környezeti folyamatok nagymértékben befolyásolják mindennapi életmin?ségünket.
A rézhulladék az építkezés helyszínén könnyen összegy?jthet? és újrahasznosítható, így nincs kedvez?tlen környezeti hatása helyben, és a hulladékhalmokat sem növeli. A réz épít?anyagokból történ? kioldódása sem szennyezi a környezetet, mivel mindenhol megtalálható, természetes anyag; a vizeinkben, a talajban, a növényekben és még az állati, emberi szervezetben is el?fordul. Hozzájárul az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához, és mint nyomelemre szükségünk van rá egészségünk meg?rzéséhez.
Tartósság
A réz történelmi távlatokban történt elterjedése nagymértékben annak köszönhet?, hogy ellenáll a korróziónak, karbantartást nem igényel, tulajdonságai nem romlanak az id? múlásával. A réz hosszú – nem ritkán évszázados – élettartama a tet?zetek és cs?hálózatok esetében, valamint nagy mennyiségben való el?fordulása és teljes kör? újrahasznosíthatósága következtében rendkívül gazdaságos.
A Villa Luvata nyaraló Finnországban hasznosítja a nap és a szél energiáját. A réztet? 12 m2 napelemet is magában foglal, melyek illesztése a tet? korcolásával egybeesik. Mivel a fényes réz hamar megbarnul, a napelemek gyakorlatilag láthatatlanok a tet?n. A réz a kollektor legfontosabb eleme, mivel rendkívül jó h?vezet? képességgel rendelkezik. A kollektor moduláris felépítés?, ami lehet?vé tette egy nagy, egybefügg? telep beépítését a tet?n. A napelem a ház energiaigényének körülbelül 20 százalékát állítja el?. A nagyméret? vízmelegít? szolgáltatja a meleget a rézcsövekkel kialakított padlóf?téshez is. Az energia fennmaradó 80 százalékát a szemben lév? tengerparton elhelyezett négy darab szélturbina biztosítja. A réz b?séges felhasználásának köszönhet?en az épület kimagaslóan tartós lesz.
Újrahasznosítás
Még a legtartósabb anyagok is elérik egyszer életciklusuk végét, például egyéb – nem tartóssági okból – történ? bontás esetén. Napjainkban az Európai Unión belül egyre fontosabb az életciklusuk végét elért termékek környezetbarát újrafeldolgozása.
Az Európában felhasznált réz körülbelül 45%-a származik újrafelhasznált anyagból, ami igen jó aránynak számít más épít?anyagokkal való összehasonlításban. Ezzel a lehet?séggel energia takarítható meg, hiszen az újrahasznosított rézb?l gyártott termékek el?állításához 85%-al kevesebb energia szükséges, mintha ugyanezt a terméket rézércb?l gyártanák. Az újrahasznosítás után a fém ugyanazon kiváló tulajdonságokkal rendelkezik, mint azel?tt, és a folyamat végtelen számban ismételhet?.
Jellemz? adat a réz tartósságára és gazdaságos újrafelhasználhatóságára, hogy becslések szerint a valaha bányászott réz 80%-a mindmáig forgalomban van. Mindezeket figyelembe véve elmondható, hogy a réz alkalmazása az épít?iparban kifejezetten fenntartható. A réz hosszú élettartamú, számtalanszor újrahasznosítható, és az ágazat már bizonyította, hogy tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja a környezetet.
A lejt?t szorosan követ?, kimagasló színvonalú ipari épület megfelel a „Minergie-min?ség” kritériumainak. Svájcban, az IBB vállalatcsoport székhelyén a f?t?energiát geotermikus h?szivattyú biztosítja. A termoaktív épületelem-rendszer (TABS), valamint a mechanikus szell?zés a h?visszanyer? rendszerrel együtt kiegyensúlyozott bels? klímát garantál nyáron és télen egyaránt. Az épület fenntartható, ami az energiafogyasztás alacsony szintjének, a hosszú élettartamú, csekély karbantartási igény?, újrahasznosítható anyagoknak, valamint a terek rugalmas továbbtagolhatóságának köszönhet?.
A múlt évben Wales „legzöldebb” épületének választott irodaház a kormány székhelye. Alapvet? fontosságú volt a csökkentett karbon lábnyom és a kiváló BREEAM besorolás, mely nagyban köszönhet? a réz felhasználásának. A BREEAM (BRE Environmental Assessment Method) környezetvédelmi tanúsítási eljárást az Egyesült Királyságban fejlesztették ki a 90-es évek elején, azóta széles körben elismert és elterjedt, ma már hazánkban is elérhet?.
A fenntartható építés – közhely vagy valóság? Breeam és Leed
A Diesel f?hadiszállása Olaszországban olyan jöv?be mutató technikai megoldásokat alkalmaz, mint a napelemes rendszerek, zöldtet?k, a f?tés hulladékh?jét h?tésre vagy elektromosság termelésére hasznosító harmadik generációs (CCHP) rendszerek, vagy az es?víz hasznosítása. A környezeti érzékenységet fokozza a fejlett légjavítás, a hang és visszhangosság elleni szigetelés, és a sugárzó felületf?tés a nagyobb padlófelülettel rendelkez? zónákban. Az épületkomplexum mindezek miatt kiérdemelte az „A” osztályú energiahatékonysági besorolást a szakértést végz? Milánói M?szaki Egyetemt?l.
A dániai Skive biomassza er?m?ve a fenntartható energiatermelés és építészet ikonja. A legújabb technológiákat felvonultató, számos díjat nyert épület m?ködés közben látogatható, így járul hozzá a környezetbarát szemlélet elterjedéséhez.
Környezetvédelmi oktatási központ a madárrezervátumban
A skóciai, tengeri madarakat bemutató látogatóközpont építésénél helyi anyagokat használtak, így a szállítási út lerövidítésével is csökkentették a beruházás környezeti terhelését. Az épület teljes természetes szell?zést kapott, illetve a m?anyag épületgépészeti csöveket természetes rézre cserélték; összességében kerülték a mesterséges anyagok használatát.
A cornwalli Eden Project negyedik ütemében megépült „The Core” oktatási központ els?k között képviselte az ezredfordulón a felel?s és fenntartható építészetet, mely a Grimshaw’s Environmentally Viable Architecture rendszer megfelel?ségi elveihez alkalmazkodott. Azzal a céllal jött létre, hogy emlékeztessen bennünket a természethez f?z?d? kapcsolatunkra, mely állapotának kényes egyensúlyán múlik.
forrás: architectforum.hu
Bár a nyárádmenti dombok között eldugott faluban, a Kisadorjánban lev? ökológiai központ elhagyottnak t?nik, a magas f?vel övezett épületben példaérték? kísérleteket végeznek. A Fókusz Öko Központ által m?ködtetett létesítményben több éve a kolozsvári és a franciaországi, bresti egyetem vidékfejlesztési szakának diákjai kéthetes nyári gyakorlatukat töltik. Ezenkívül több marosvásárhelyi és nyárádmenti elemista és középiskolás tanuló is itt ismerkedhet meg a környezetvédelemmel.
– A többéves vízgazdálkodási tervünk mellett, amelynek keretében a Dormán patakán több olyan környezetkímél? hidrológiai munkát végeztünk, amelyeket akár az állami hatóságok is alkalmazhatnak, az idén két jelent?sebb projekt kivitelezése zajlott a központban – tájékoztatott dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezet?je.
Kidolgoztunk egy közel 5 km-es tanösvényt, amely a központtól indul, és olyan, általunk kijelölt pontokat érint, ahol látható a természet és az emberi tevékenység közötti harmonikus összhatás. Van köztük vizes él?hely, erd?, megdolgozott és parlagon hagyott földterület, gyümölcsös. A tanösvényen az érdekl?d?k egy hagyományos kisgazdaságot is meglátogathatnak. Természetesen biztosítjuk a szakmagyarázatot, oktatást is.
A franciaországi diákok az egyetemük és az egyesületünk együttm?ködési szerz?dése alapján látogatnak hozzánk rendszeresen. Az idén 21 diák jött a Nyárádmentére. Több településen a programban részt vev? gazdánál gyakorlatoztak. Megismerkedhettek a hazai szarvasmarha-tenyésztéssel, tejfeldolgozással. Maguk készíthettek sajtot, ami élményt jelentett számukra. Az itteni foglalkozás akár a faluturizmus egyik vonzereje is lehetne.
Egy másik kísérleti terv keretében napelemek által feltöltött, energiatakarékos ledég?kkel ellátott, 138 utcai lámpatestet szereltünk fel a községben. A központunkban van egy elektronikus tábla, amin követni lehet, hogy a napelem mennyi villamos energiát termel, és azt is lemérhetjük, hogy mennyi a fogyasztása egy hagyományos villanykörtének és a fotóvoltaikus ledég?knek. Még nem mértük, de várhatóan a fogyasztás több mint 50%-kal csökken úgy, hogy az utcai lámpák világítóerejét növeltük. Amennyiben ez a kísérlet beválik, más településeken is lehetne alkalmazni.
Hajdú Zoltán sajnálatát fejezte ki, hogy sem a direkt értékesítés, sem a vízgazdálkodási, illetve az energiatakarékossági kísérleti tervekre nem fordítanak kell? figyelmet a hatóságok. Bár különböz? pályázatokon nyernek anyagi támogatást a kivitelezéshez, jó lenne, ha az eredmények népszer?sítésében, tapasztalataik terjesztésében is támogatnák ?ket. A kisadorjáni központnak van mit felmutatnia, kár, hogy nem látogatják többen a portáját – tehetjük hozzá.
Vajda György
Népújság
Bár a nyárádmenti dombok között eldugott faluban, a Kisadorjánban lev? ökológiai központ elhagyottnak t?nik, a magas f?vel övezett épületben példaérték? kísérleteket végeznek. A Fókusz Öko Központ által m?ködtetett létesítményben több éve a kolozsvári és a franciaországi, bresti egyetem vidékfejlesztési szakának diákjai kéthetes nyári gyakorlatukat töltik. Ezenkívül több marosvásárhelyi és nyárádmenti elemista és középiskolás tanuló is itt ismerkedhet meg a környezetvédelemmel.
– A többéves vízgazdálkodási tervünk mellett, amelynek keretében a Dormán patakán több olyan környezetkímél? hidrológiai munkát végeztünk, amelyeket akár az állami hatóságok is alkalmazhatnak, az idén két jelent?sebb projekt kivitelezése zajlott a központban – tájékoztatott dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezet?je.
Kidolgoztunk egy közel 5 km-es tanösvényt, amely a központtól indul, és olyan, általunk kijelölt pontokat érint, ahol látható a természet és az emberi tevékenység közötti harmonikus összhatás. Van köztük vizes él?hely, erd?, megdolgozott és parlagon hagyott földterület, gyümölcsös. A tanösvényen az érdekl?d?k egy hagyományos kisgazdaságot is meglátogathatnak. Természetesen biztosítjuk a szakmagyarázatot, oktatást is.
A franciaországi diákok az egyetemük és az egyesületünk együttm?ködési szerz?dése alapján látogatnak hozzánk rendszeresen. Az idén 21 diák jött a Nyárádmentére. Több településen a programban részt vev? gazdánál gyakorlatoztak. Megismerkedhettek a hazai szarvasmarha-tenyésztéssel, tejfeldolgozással. Maguk készíthettek sajtot, ami élményt jelentett számukra. Az itteni foglalkozás akár a faluturizmus egyik vonzereje is lehetne.
Egy másik kísérleti terv keretében napelemek által feltöltött, energiatakarékos ledég?kkel ellátott, 138 utcai lámpatestet szereltünk fel a községben. A központunkban van egy elektronikus tábla, amin követni lehet, hogy a napelem mennyi villamos energiát termel, és azt is lemérhetjük, hogy mennyi a fogyasztása egy hagyományos villanykörtének és a fotóvoltaikus ledég?knek. Még nem mértük, de várhatóan a fogyasztás több mint 50%-kal csökken úgy, hogy az utcai lámpák világítóerejét növeltük. Amennyiben ez a kísérlet beválik, más településeken is lehetne alkalmazni.
Hajdú Zoltán sajnálatát fejezte ki, hogy sem a direkt értékesítés, sem a vízgazdálkodási, illetve az energiatakarékossági kísérleti tervekre nem fordítanak kell? figyelmet a hatóságok. Bár különböz? pályázatokon nyernek anyagi támogatást a kivitelezéshez, jó lenne, ha az eredmények népszer?sítésében, tapasztalataik terjesztésében is támogatnák ?ket. A kisadorjáni központnak van mit felmutatnia, kár, hogy nem látogatják többen a portáját – tehetjük hozzá.
Vajda György
Népújság
Bár a nyárádmenti dombok között eldugott faluban, a Kisadorjánban lev? ökológiai központ elhagyottnak t?nik, a magas f?vel övezett épületben példaérték? kísérleteket végeznek. A Fókusz Öko Központ által m?ködtetett létesítményben több éve a kolozsvári és a franciaországi, bresti egyetem vidékfejlesztési szakának diákjai kéthetes nyári gyakorlatukat töltik. Ezenkívül több marosvásárhelyi és nyárádmenti elemista és középiskolás tanuló is itt ismerkedhet meg a környezetvédelemmel.
– A többéves vízgazdálkodási tervünk mellett, amelynek keretében a Dormán patakán több olyan környezetkímél? hidrológiai munkát végeztünk, amelyeket akár az állami hatóságok is alkalmazhatnak, az idén két jelent?sebb projekt kivitelezése zajlott a központban – tájékoztatott dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezet?je.
Kidolgoztunk egy közel 5 km-es tanösvényt, amely a központtól indul, és olyan, általunk kijelölt pontokat érint, ahol látható a természet és az emberi tevékenység közötti harmonikus összhatás. Van köztük vizes él?hely, erd?, megdolgozott és parlagon hagyott földterület, gyümölcsös. A tanösvényen az érdekl?d?k egy hagyományos kisgazdaságot is meglátogathatnak. Természetesen biztosítjuk a szakmagyarázatot, oktatást is.
A franciaországi diákok az egyetemük és az egyesületünk együttm?ködési szerz?dése alapján látogatnak hozzánk rendszeresen. Az idén 21 diák jött a Nyárádmentére. Több településen a programban részt vev? gazdánál gyakorlatoztak. Megismerkedhettek a hazai szarvasmarha-tenyésztéssel, tejfeldolgozással. Maguk készíthettek sajtot, ami élményt jelentett számukra. Az itteni foglalkozás akár a faluturizmus egyik vonzereje is lehetne.
Egy másik kísérleti terv keretében napelemek által feltöltött, energiatakarékos ledég?kkel ellátott, 138 utcai lámpatestet szereltünk fel a községben. A központunkban van egy elektronikus tábla, amin követni lehet, hogy a napelem mennyi villamos energiát termel, és azt is lemérhetjük, hogy mennyi a fogyasztása egy hagyományos villanykörtének és a fotóvoltaikus ledég?knek. Még nem mértük, de várhatóan a fogyasztás több mint 50%-kal csökken úgy, hogy az utcai lámpák világítóerejét növeltük. Amennyiben ez a kísérlet beválik, más településeken is lehetne alkalmazni.
Hajdú Zoltán sajnálatát fejezte ki, hogy sem a direkt értékesítés, sem a vízgazdálkodási, illetve az energiatakarékossági kísérleti tervekre nem fordítanak kell? figyelmet a hatóságok. Bár különböz? pályázatokon nyernek anyagi támogatást a kivitelezéshez, jó lenne, ha az eredmények népszer?sítésében, tapasztalataik terjesztésében is támogatnák ?ket. A kisadorjáni központnak van mit felmutatnia, kár, hogy nem látogatják többen a portáját – tehetjük hozzá.
Vajda György
Népújság
|
Bár a nyárádmenti dombok között eldugott faluban, a Kisadorjánban lev? ökológiai központ elhagyottnak t?nik, a magas f?vel övezett épületben példaérték? kísérleteket végeznek. A Fókusz Öko Központ által m?ködtetett létesítményben több éve a kolozsvári és a franciaországi,
bresti egyetem vidékfejlesztési szakának diákjai kéthetes nyári gyakorlatukat töltik. Ezenkívül több marosvásárhelyi és nyárádmenti elemista és középiskolás tanuló is itt ismerkedhet meg a környezetvédelemmel.
– A többéves vízgazdálkodási tervünk mellett, amelynek keretében a Dormán patakán több olyan környezetkímél? hidrológiai munkát végeztünk, amelyeket akár az állami hatóságok is alkalmazhatnak, az idén két jelent?sebb projekt kivitelezése zajlott a központban – tájékoztatott dr. Hajdú Zoltán, a Fókusz Öko Központ vezet?je.
Kidolgoztunk egy közel 5 km-es tanösvényt, amely a központtól indul, és olyan, általunk kijelölt pontokat érint, ahol látható a természet és az emberi tevékenység közötti harmonikus összhatás. Van köztük vizes él?hely, erd?, megdolgozott és parlagon hagyott földterület, gyümölcsös. A tanösvényen az érdekl?d?k egy hagyományos kisgazdaságot is meglátogathatnak. Természetesen biztosítjuk a szakmagyarázatot, oktatást is.
A franciaországi diákok az egyetemük és az egyesületünk együttm?ködési szerz?dése alapján látogatnak hozzánk rendszeresen. Az idén 21 diák jött a Nyárádmentére. Több településen a programban részt vev? gazdánál gyakorlatoztak. Megismerkedhettek a hazai szarvasmarha-tenyésztéssel, tejfeldolgozással. Maguk készíthettek sajtot, ami élményt jelentett számukra. Az itteni foglalkozás akár a faluturizmus egyik vonzereje is lehetne.
Egy másik kísérleti terv keretében napelemek által feltöltött, energiatakarékos ledég?kkel ellátott, 138 utcai lámpatestet szereltünk fel a községben. A központunkban van egy elektronikus tábla, amin követni lehet, hogy a napelem mennyi villamos energiát termel, és azt is lemérhetjük, hogy mennyi a fogyasztása egy hagyományos villanykörtének és a fotóvoltaikus ledég?knek. Még nem mértük, de várhatóan a fogyasztás több mint 50%-kal csökken úgy, hogy az utcai lámpák világítóerejét növeltük. Amennyiben ez a kísérlet beválik, más településeken is lehetne alkalmazni.
Hajdú Zoltán sajnálatát fejezte ki, hogy sem a direkt értékesítés, sem a vízgazdálkodási, illetve az energiatakarékossági kísérleti tervekre nem fordítanak kell? figyelmet a hatóságok. Bár különböz? pályázatokon nyernek anyagi támogatást a kivitelezéshez, jó lenne, ha az eredmények népszer?sítésében, tapasztalataik terjesztésében is támogatnák ?ket. A kisadorjáni központnak van mit felmutatnia, kár, hogy nem látogatják többen a portáját – tehetjük hozzá.
Vajda György
Népújság
Az energiastratégia alapján a megújuló energia részaránya a jelenlegi 7 százalékról 2030-ra 20 százalékra emelkedik majd – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdasági-fejlesztési f?osztályvezet?je kedden, azon a rendezvényen, amelyen átadták Magyarország legnagyobb biogázüzemét Szarvason.
Gémesi Zsolt elmondta: ez egy irányszám, s a gazdaság mindenkori teljesít?képességének függvényében törekedni kell a minél magasabb részarány elérésére. Ebben a helyi adottságokat kihasználó, a hasznot helyben tartó, a h?- és villamos energiát együttesen el?állító biogáz- és biomassza-er?m?vek, a geotermikus és napenergia-termeltet?k, valamint a szélenergiával termelt villamos energiák kapják a f?szerepet – f?zte hozzá.
forrás: (MTI)