Mi történt az energiapiacon az elmúlt egy évben?
„Tökéletes vihar ment végbe 2021-ben az EU-s gázpiacon, tavaly még trendszerű növekedés volt az árakban, és bár 2022 elején volt egy visszarendeződés, a háború kirobbanásával a gázárak is kitörtek: 6-7-szeres növekedést láthattunk. A villamos energia ára 5-szörösére nőtt, a karbon piacon (ETS) 4-szeres volt a növekedés” – ismertette az elmúlt egy évet Szabó László, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője. REPowerEU (az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függés ütemes csökkentésének és a zöld átállás gyors megvalósításának a terve) kapcsán elmondta, hogy a program célja, miszerint rövid távon egyharmadára csökkentené az EU-ba orosz forrásból érkező gázmennyiséget, hatalmas kihívás, a drasztikus csökkentés eléréséhez fel kell futtatni a megújulókat és a biometánt, valamint csökkenteni a lakossági fogyasztást, utóbbihoz az olasz, a német, a lengyel és a magyar tagállamok tudnak a legnagyobb mértékben hozzájárulni. Hosszú távon a hidrogéngazdaság erősítése is cél kell, hogy legyen.
„Három éve még úgy gondoltuk, hogy a gáz egyfajta áthidaló lesz a szén és a villamos energia közötti átállás során, de 2021-ben pont azzal kellett szembesülni, hogy a szenes termelés megugrott a gázzal szemben. Egyelőre az még kérdéses, hogy egy egy rövid távú megugrás volt-e, vagy hosszabb távú tendencia. A megújuló energia az elmúlt 4-5 évben elképesztően felgyorsult, ebben a tekintetben Magyarország is jól áll. A nukleáris energia kapcsán viszont sok még a bizonytalanság, az viszont egyértelmű, hogy Németország, Belgium, és az Egyesült Királyság folytatják a bezárásokat” – mondta el Szabó László.
Összefoglalva a legfőbb energiapiaci folyamatok, amire érdemes odafigyelni:
- Klímapolitika szempontjából a földgáz áthidaló szerepe megkérdőjeleződött.
- A szenes termelés átmenetileg teret nyert, és várhatóan pár évvel kitolódik az erőművek bezárása.
- A megújulók szerepe felértékelődik, és hidrogén termelése is erőteljes hatással lehet az energiapiaci folyamatokra.
Mekkora a baj? Az új energiastratégiák mennyire ássák alá a karbonsemlegességet?
Az orosz-ukrán háború alapjaiban érinti az EU és benne Magyarország energiapolitikai jövőjét, az orosz fosszilis energiaimport csökkentése már nemcsak klímapolitikai szempontból, hanem biztonságpolitikai okokból is kívánatossá vált, miközben egy energiaválsággal is meg kell küzdenie Európának. Ebben a helyzetben kell arról dönteni, hogy jobb-e a kivárás és a megfontolt cselekvés, fenntartva az energiabiztonságot és a megfizethetőséget, vagy jobb egy-egy drasztikus lépéssel egyszerre több problémát is megoldani – elvágni magunkat amennyire csak lehet az orosz függőségtől és a karbonsemlegesség szempontjából is kívánatos megújuló energiára, zöld forrásokra áttérni. Erről a korántsem egyszerű helyzetről is kérdezte Huszár András, a Green Policy Center igazgatója a szakértőket, de elhangzott az is, hogy milyen veszélyekkel nézünk szembe, illetve, hogy a jelenlegi magyar energiastratégiai irányok tarthatók-e, és, hogy a klímaszempontok az azonnali válságkezelésben mennyire játszanak szerepet.
Holoda Attila, az Aurora Energy ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a háború arra világított rá, hogy sokkal sérülékenyebb a rendszerünk, mint amit valaha gondoltunk volna. Sokkal kevesebb időnk van a megújulókra átállni, illetve az energiahatékonyságban is nagy lemaradásban vagyunk, miközben nem tekinthető egységesnek Magyarország energiastratégiája.
Az EU és Magyarország is egy trilemmával küzd – olcsó energia, energiafüggőség csökkentése, klímacélok megtartása – ebből nem tud mind a három egyszerre teljesülni, valamelyikről le kell mondanunk. Ha elmozdulunk a széntüzelésűek irányába, annak érdekében, hogy csökkenjen a függőség és az alacsony árak is fent maradjanak, akkor a klímacélok sérülnek.
– tette hozzá Holoda Attila, majd a megújulók kapcsán kifejtette, hogy nem feltétlenül csak a napenergiára kellene az egész jövőbeli ellátásunknak támaszkodnia, Magyarországon valamiért nem beszélünk sem a víz-, sem a szélenergiáról, sem a geotermiáról, miközben a gáz kiváltásában ezek is segíthetnének. A geotermikus energiát a távfűtésbe is be lehetne kapcsolni, ha az önkormányzatoknak lenne elegendő forrása ezeket a beruházásokat megvalósítani. A jövőre nézve a szakértő kiemelte, hogy
jobb, ha felkészülünk, mert az olcsó energiaárak időszakának hosszú távon vége van.
