2015-ben 14 európai uniós tagországban működtek nukleáris reaktorok, és az EU teljes villamos energia termelésének összességében több mint 26 százalékát adták. Miközben az Unió atomerőműveiben összességében megtermelt energia mennyisége 2004 óta folyamatosan csökken, pár országban nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben Romániában és Magyarországon.
Az Eurostat 1990-től rendelkezik összehasonlító adatokkal az európai atomerőművekről. Az 1990-től 2015-ig terjedő időszakban a nukleáris kapacitást üzemeltető országok többségében nőtt a termelés, így Csehországban (+113,3%), Franciaországban (+39,3%), Szlovákiában (+25,8%), Szlovéniában (+22,2%), Finnországban (+21%), Hollandiában (+16,4%), Magyarországon (+15,3%), az Egyesült Királyságban (+7%), Spanyolországban (+5,6%), Bulgáriában (+4,9%), valamint Romániában is, ahol 1996-ban állt üzembe a cernavodai erőmű. Ugyanakkor a többi országban csökkent a termelés, elsősorban is Németországban (-40%), valamint Litvániában.
Az időszak azonban két eltérő trenddel jellemezhető szakaszra osztható: Míg 1990-től 2004-ig 27 százalékkal nőtt az EU nukleáris erőműveiben előállított villamos energia mennyisége, és 2004-ben tetőzött 1008,4 ezer gigawattórán, 2004 és 2015 között a tendencia megfordult, és 15 százalékkal csökkent (857,1 ezer GWh) az atomerőművek termelése. A legnagyobb mértékben, 45-45 százalékkal Belgiumban és Németországban esett vissza a termelés, Litvánia pedig 2009-ben beszüntette ez irányű aktivitását. Ugyanakkor az időszak során több országban nőtt a termelt energia mennyisége, a legnagyobb mértékben, mintegy 110 százalékkal Romániában és 33 százalékkal Magyarországon.
Forrás: portfolio.hu