A nukleáris energia üvegházgáz-szempontból az egyik legtisztább energiaforrás, azonban a klímaváltozás mégis kérdésessé teszi a jövőjét. Ennek egészen praktikus oka van: túl meleg van ahhoz, hogy működjenek.
Szombaton a francia áramszolgáltató, az EDF három atomerőmű négy reaktorát is leállította. Nem sokkal korábban Svédországban kellett leállítani egy reaktort, valamint Finnországban, Németországban és Svájcban is csökkentett üzemmódba kapcsolták a nukleáris erőműveket. A lépések oka mindegyik esetben az elmúlt napokban tapasztalt hőség és szárazság volt.
Az atomerőművek valójában hőenergia segítségével termelnek elektromos energiát: a fűtőelemekkel nagy mennyiségű vizet forralnak fel újra és újra, és az így keletkezett gőz hajtotta turbinák termelik az áramot. A folyamathoz nagy mennyiségű hűtővízre van szükség, ezeket általában folyókból, tavakból, tengerekből nyerik, majd visszaengedik oda a vizet.
Túl nagy vízigény
A probléma, hogy az Európát a napokban sújtó hőség miatt nemcsak a levegő, de a természetes vízforrások hőmérséklete is növekszik, vagyis az atomerőműveket is nehezebb hűteni, azoknak több vízre van szükségük. Azonban általában a környezetvédelmi törvények előírnak egy limitet, ami feletti mennyiségű vizet már nem lehet kiszivattyúzni a természetes víztestekből. Emiatt több helyen nem volt más választás, mint leállítani az áramtermelést az atomerőművekben.
A nukleáris energia gyakran felmerül, mint a fosszilis tüzelőkkel működő erőművek alternatívája. A károsanyag-kibocsátást és az üvegházhatást valóban csökkentené, ha a szén- vagy földgáz-erőműveket atomerőművekre cserélnénk, hiszen az atomenergia gyakorlatilag teljesen kibocsátásmentes. Azonban a nagy vízigény a jövőben központi kérdéssé válhat az atomerőművek építéséről vagy fenntartásáról szóló vitákban. A klímaváltozás nemcsak a magasabb átlaghőmérsékletet, hanem a szárazságot is jelent, azaz a víz értékesebb erőforrássá válik, mint korábban bármikor.
Baj lehet ott, ahol nagy az atomenergia részesedése
A szárazság miatt augusztusban Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban is erdőtüzeket okozott, Németországban pedig a nagyobb folyók egy része is hajózhatatlanná vált.
Ennél is nagyobb gondot okozhat a vízhiány a mezőgazdaságban. Az Európai Bizottság kutatási központja által kiadott Sivatagosodás Világatlasza szerint a népességnövekedés és a klímaváltozás együttes hatása miatt nő a termőföldekre nehezedő nyomás, amely hosszú távon sivatagosodáshoz vezet. A Világatlasz szerint a Föld szárazföldi talajának több mint 75 százalékánál már megkezdődött a sivatagosodás, 2050-re pedig már a termőföldek 90 százaléka válik érintetté. Ez közel 10 százalékkal fogja csökkenteni a globális terméshozamot. A sivatagosodás Európát is érinti, az ENSZ adatai szerint Magyarország is azok között az országok között van, ahol a folyamat már elindult.
Európában a tavakból és folyókból kinyert víz mintegy felét már most is az atomerőművekben használják fel. A vízigény itt és a mezőgazdaságban is tovább nő majd, ha gyakoribbak lesznek a mostanihoz hasonló forró nyarak. Egy tavaly készült tanulmány a fosszilis tüzelők mellett az atomenergia részarányának csökkentését is javasolja, különben nyaranta rendszeres áramkimaradásokhoz vezethet az atomerőművek kielégíthetetlen vízigénye. A tanulmány szerint ebből a szempontból a mediterrán országok érintettsége a legmagasabb, ahol a legnagyobb gondokat okozza a szárazság. Emellett olyan országokban lehetnek problémák, ahol magas az atomenergia részesedése az energiamixben: ilyen Franciaország, Lengyelország és Magyarország is. Itthon a megtermelt villamosenergia több mint fele a paksi atomerőműből származik, és ennek részaránya az új erőműblokk megépülése után várhatóan nem fog csökkenni.
Forrás: piacesprofit.hu
