Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti:
Dacolva a Barack Obama elnök által kilátásba helyezett vétóval, az amerikai képvisel?ház, ezúttal 266-153 arányban, pénteken ismét megszavazta a Keystone XL k?olajvezeték északi szakaszának megépítését.
Most 28 demokrata képvisel? is a vezeték megépítése mellett szavazott a republikánus többség? szövetségi alsóházban. A képvisel?ház – amelynek republikánus tagjai prioritásként kezelik a projektet – immár tizedik alkalommal foglalt állást a Keystone XL megvalósítása mellett. A novemberi „félid?s” választások nyomán szintén republikánus kézre került szenátus illetékes bizottsága már csütörtökön jóváhagyta a vonatkozó törvénytervezetet. A teljes ház várhatóan még a hónap folyamán szavaz a kérdésr?l.
A fels?ház republikánus vezetése szerint a szenátusban elegend? szavazat lesz a Keystone XL jóváhagyásához, ám az elnöki vétó felülírásához már nem.
A Fehér Ház pénteken is meger?sítette: arra vár, hogy a külügyminisztérium kiértékelje a nebraskai legfels?bb bíróság egy nemrégiben meghozott ítéletét, amely egy alsóbb szint? ítélet semmissé nyilvánításával de facto minden jogi akadályt elgördített a környezetvéd?k által támadott cs?vezeték megépítése el?l. Egy nebraskai bíróság korábban alkotmányellenesnek min?sítette a projektet.
A Keystone XL a tervek szerint a kanadai Alberta tartomány olajhomok-mez?it?l a Mexikói-öböl partvidékén található finomítókig szállítaná az olajat. Megépítését a calgaryi központú TransCanada társaság el?ször 2008-ban javasolta. Ezt az Obama-kormány 2012 elején elutasította, arra hivatkozva, hogy a kongresszus által számára megszabott id?keret nem tette lehet?vé a döntésre vonatkozó hatástanulmányok elkészítését. Ennek egyik oka az volt, hogy a terv ellenz?i környezetvédelmi kifogásokat fogalmaztak meg a vezeték nebraskai szakaszával kapcsolatban.
A TransCanada ezt követ?en kettébontotta a projektet, és bejelentette, hogy megkezdi a vezeték Oklahoma állam és a Mexikói-öböl közé es?, 780 kilométeres szakaszának építését. Ehhez ugyanis – mivel a cs?vezeték déli szakasza kizárólag az Egyesült Államok területén halad át – nem szükséges a szövetségi szint? jóváhagyás.
A TransCanada 2012 májusában újból kérelmezte a washingtoni külügyminisztérium engedélyét az északi szakasz megépítésére. Mivel ez viszont átlépné a kanadai-amerikai határt, a projekt nem valósítható meg az Egyesült Államok kormányának beleegyezése nélkül.
Tavaly januárban a külügyminisztérium is arra a következtésre jutott, hogy a vezeték nem okoz majd jelent?sebb változást sem a szén-dioxid-kibocsátás, sem a klímaváltozás szempontjából. Az állásfoglalás rámutatott, hogy a kanadai olajat – amelynek felhasználása egyébként 17 százalékkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint az átlagos k?olajé – mindenképpen ki fogják termelni, és ha nem cs?vezetéken, akkor vasúton és közúton juttatják el a finomítókhoz.
Amennyiben elkészül, a Keystone XL teljes hossza 2700 kilométer lesz. Megépítése a számítások szerint 7,6 milliárd dollárba kerül majd. A vezeték kapacitása napi 830 ezer hordó lenne, és jelent?sen tovább csökkentené az Egyesült Államok függ?ségét a tengerentúli k?olajtól.
A vezeték megépítésének elhúzódása súrlódást okozott az Egyesült Államok és Kanada között, mert a Keystone XL fontos eszköze lenne Kanada k?olajexportjának.
kpd kvb gtr
Forrás: MTI 2015. január 10., szombat 0:48
